Fontos

Lapszem 2018. február 17.

0

Ma a Donátok ünneplik a névnapjukat. Tovább próbálkozik a tél: az előrejelzések szerint estétől a Dunántúlon, később keletebbre is csapadék lesz, helyenként hó 1 és 7 fok között várható, dél felé haladva a melegebb értékekkel. Éjszakától azonban már havazást mondanak. Késő este -2, +4 fok valószínű. Erről írnak a mai lapok!

 

Népszava – Tiborczéknál nem ég a világ

Helyszíni riportot közöl a Fejér megyei Csabdiból, Tiborcz István állandó lakóhelyéről a Népszava, amelynek az újságírója megtudta, hogy a közbeszerzési csalás miatti közvilágítási botrány kirobbanása óta nem látták a településen Orbán vejét. Nincs mozgás a hatalmas, több száz négyzetméteres luxusvillában és környékén, amelyet gondosan nyírt gyep ölel körbe, miközben az épület falain megannyi biztonsági kamera figyel. Végül egy őr megjelent egy hatalmas kaukázusi juhászkutyával és azt közölte, hogy

 „Valahol Budapesten” kell Tiborcz Istvánt keresnünk.

Hasonlóan járt az újságíró a közeli tükröspusztai Tiborcz lovardánál, ahol:

„egy jó ideje nem látták az ifiurat”

Miként a faluban sem, ahol csak nagyokat mosolyogtak, amikor az Elios-ügyről tettek fel kérdéseket nekik. Ennél többet azonban még név nélkül sem nagyon „reagáltak” a botrány hírére. Egyvalaki akadt csak, aki kifejtette véleményét, de még ő is csak áttételesen utalt a csalásokra:

„Az uniós pályázati források jó részét ellopják, itt a faluban például az út felújítása során a buszfordulót spórolták ki, így a helyi járat csak nagy üggyel-bajjal tud be- és kiállni.” Ezzel együtt hozzátette azt is: „De legalább van fejlődés…”

Csabdi és környéke fejlődése amúgy valóban figyelemre méltó – jegyzi meg a lap. Nemrég például egymilliárdból épült új, kivilágított, Csabdin is keresztülvezető kerékpárút Etyek és Tarján között – jegyzi meg a Népszava munkatársa, hozzátéve: a LED-lámpákat ezúttal nem az Elios szállította, hanem egy másik kormánykedvenc cég.

Magyar Nemzet –  Tiborcz István, a klímavédelmi aktivista

A kormányfő vejének ügyeivel terjedelmes cikkben foglalkozik a Magyar Nemzet is, amely arra jut, hogy Szekszárd városa zöldközbeszerzésként tálalta a lakosságnak azt a közvilágítási korszerűsítést, amelyben az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) szerint is bizonyítható, hogy az Elios Zrt. – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt cége – előre egyeztetett a város fideszes vezetőivel. Emellett olyan kikötések kerültek a pályázai kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. A szisztéma az OLAF szerint a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet.

A miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt egyeztetett a fideszes szekszárdi polgármesterrel a város közvilágításának korszerűsítéséről, hogy az arról szóló pályázatot kiírták volna.

A Tiborcz István által birtokolt Elios Innovatív Zrt. 2014 májusában nyerte el a hétszázmillió forintos megbízást, de már 2012 nyarán ajánlattal kereste meg Szekszárdot, hogy elkészíti a két tanulmányt, amellyel a város indulhat a rövidesen meghirdetendő közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton.

Ugyanakkor a szekszárdi lakosságot és a közvéleményt legalább 2009 óta abban a hitben tartotta a megyeszékhely vezetése, hogy klímavédelmi intézkedésekről van szó.

Szekszárd települési klímastratégiája 2010 novemberében készült el. A Tolna megyei város 2009-ben belépett a magyarországi Klímabarát Települések Szövetségébe is. A 2010 novemberében a képviselő-testület által elfogadott szekszárdi klímastratégiában bemutatták, hogy a LED-es lámpák sokkal takarékosabbak a korábbi nátriumlámpáknál. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek volt már nagyobb LED-es tapasztalata a legelső, 2010-es hódmezővásárhelyi tenderből.

Szekszárdnak energia-akcióterve is készült 2014. májusban az Energiaklub segítségével. A város így csatlakozhatott a Polgármesterek Szövetségéhez, amely a világ legnagyobb helyi klíma- és energiaügyi akcióra irányuló városi mozgalma. Jelenleg 6855 tagja van, köztük Berlin, London, Párizs, Bécs és Brüsszel.

Magyar Idők a választás tétje a polgári Magyarország

Az április 8-i országgyűlési választáson eldől, hogy megmarad-e a mindennapok biztonsága és folytatódik-e a polgári építkezés Magyarországon – jelentette ki Gulyás Gergely a lapunknak adott interjúban. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint a nemzetközi színtéren folytatott harc tétje az ország szuverenitása. Kitért arra is, hogy egy kormánypárt esetén a leghitelesebb ajánlat a választóknak maga az elvégzett kormányzati munka. Az Elios-ügy kapcsán úgy fogalmazott: amennyiben az ellenzéknek ez volt a legfőbb vádja a kormánypártokkal szemben, akkor különösebb félelemre nincsen okuk.

Elmondta, hogy hétfőtől 106 egyéni választókerületben gyűjtenek ajánlásokat a Fidesz és a KDNP képviselőjelöltjei.

Figyelmeztetett arra, hogy ha azok térnének vissza a választás eredményeként, akik 2002 után nyolc év alatt egyszer már porig rombolták a rendszerváltozás utáni évtized eredményeit, ma három év alatt is képesek lennének ugyanerre.

Szerinte sem elbizakodottságra, sem győzelmi hangulatra nincs ok. Az egyéni választókerületekben kemény harc várható, az ellenzék különféle taktikai variációkkal, egymás javára visszalépésekkel próbál majd minél több mandátumot elnyerni, de a körzetek nyolcvan százalékában a korábbi győztesek indulnak. Ők sok kampányt láttak már, jól ismerik a saját választókörzetüket, és sokat tettek az elmúlt években, hogy a hat éve töretlen gazdasági növekedés hatásai a választókerületi fejlesztésekben is érzékelhetők legyenek. Az országos listáját a február 26-i országos választmány hagyja jóvá.

Az elmúlt évek eredményei közül kiemelte, hogy ma 750 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010 tavaszán.

Gulyás szerint az ellenzéki pártok írnak ugyan programokat, de ezeknek se súlyuk, se erejük, se hitelességük nincs.

Ha valaki megnézi a magyar ellenzék összetételét, akkor egyrészt van egy egykor nyíltan szélsőjobboldali párt, amelynek identitása minden tekintetben bizonytalanná vált. Másrészt vannak olyan baloldali pártok és pártocskák, amelyek szinte mind egy alomból, az MSZP székházából érkeztek, és vezetőik részesei voltak a 2002–2010 közötti csődkormányzásnak. Nehéz elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc, Szigetvári Viktor, a Gyurcsány Ferenc-féle Miniszterelnökségnek tanácsokat adó Karácsony Gergely, vagy az akkori kormány minisztereit és államtitkárait felvonultató MSZP mennyiben hozhatnának mást, mint amikor egy pártban politizáltak.

Hiszen azóta csak annyi változott, hogy egymást is meggyűlölték.

Magyar Hírlap – Elindult a kampány

Hivatalosan is elkezdődött a mai nappal az április 8-i országgyűlési választás kampánya, így életbe lépnek az erre vonatkozó szabályok – hívja fel a figyelmet a lap. A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A kampány végéig, vagyis a szavazás lezárásáig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt. A pártok nyilvános választási gyűléseket, rendezvényeket tarthatnak, ezeket a jogszabály egységesen „választási gyűlésnek” nevezi.

Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. A jelöltek a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken gyűjthetik az ajánlásokat, s egy választópolgár több jelöltet is támogathat. Hivatalosan akkor lesz valaki jelölt, ha március 5-ig sikerül ötszáz érvényes aláírást összegyűjtenie. Ha egy pártnak nincs országosan legalább huszonhét jelöltje, törlik az országos listáját.

Eddig már kilencvenhárom szervezet vétette nyilvántartásba magát – közölte az NVB.

Az Állami Számvevőszék tudatta, határidőre megküldték intézkedési tervüket az ÁSZ-nak azok a pártok, amelyek ellenőrzését január elején zárták le. Ezzel megtették az első lépést a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása érdekében – tették hozzá. Az ellenőrzött pártok között van az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok.

 

Gyűlöletkampány folyik Hódmezővásárhelyen a Fidesz-KDNP szerint

0

A Fidesz és a KDNP visszautasítja Márki-Zay Péter gyűlöletkampányát – jelentette ki Bálint Gabriella, a KDNP helyi elnöke pénteken Hódmezővásárhelyen. A függetlenként induló jelölt viszont tételesen cáfolta a vádakat.

Bálint Gabriella szerint a napokban az összellenzéki támogatású, magát függetlennek valló jelölt átlépett egy vonalat – írja az MTI. A KDNP helyi elnöke ezzel arra a csütörtökön a kormánypárti sajtóban elterjedt hírre utalt, miszerint Márki-Zay Péter egy fórumán arról beszélt, hogy eljött az ideje a forradalomnak, és „nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül”. Bálint Gabriella erre úgy reagált, hogy a magát mélyen vallásosnak mutató jelöltről kiderült, hogy erőszakos, kirekesztő és gyűlöletet szít. Nem lehet olyan polgármestere a városnak, aki a vásárhelyiek egyik felét lámpavasra akarja akasztani, aki erőszakos cselekményeket helyez kilátásba – mondta.

Hozzátette, hogy Márki-Zay Péter azt is bejelentette, hogy Gulyás Mártonékat Hódmezővásárhelyre hívja, a független jelölt szerint viszont mindez nem igaz. Facebook-oldalán megjelent pénteki közleményében arról írt, hogy „a Fidesz rágalmait kozvetítő helyi és országos sajtóban két újabb képtelenség jelent meg az egyik lakossági fórumommal kapcsolatban”. Azt állítja, hogy senkit nem buzdított erőszakos cselekményre, és kifejezetten minden országos politikai szerveződést, hogy ne jöjjenek Hódmezővásárhelyre kampányolni. „Ma reggel (életemben először) beszéltem Gulyás Mártonnal telefonon, és megtudtam, hogy értesülésemmel szemben soha nem is tervezte, hogy a választásra Vásárhelyre jöjjön” – írta Márki-Zay. A február 25-i időközi választáson független induló polgármesterjelölt a FüHü-nek nemrég arról beszélt, hogy mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre, és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak.


Hódmezővásárhelyen Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester halála miatt kellett időközi választást kiírni. A jövő hét végén esedékes választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként Hegedűs Zoltán jelenlegi alpolgármester, független jelöltként pedig Hernádi Gyula orvos és a közgazdász Márki-Zay Péter indul, aki mögé az ellenzék is beállt.

Ellenzéki siker Józsefvárosban

0

A nyilvánosság egyfajta garanciáját adhatja annak, hogy megvédjük a közpénzeket a lopásokkal szemben – indokolta a Független Hírügynökségnek Erőss Gábor, a Párbeszéd VIII. kerületi önkormányzati képviselője azt a kétéves küzdelmét, amellyel most végül sikerült elérnie, hogy a kerületben nyilvánossá tegyék a Társasházi Pályázatokat Elbíráló Ideiglenes Bizottság előterjesztését és magát az ülést. A dokumentum már elérhető a neten, az ülés hétfőn lesz.

Erőss Gábor a Facebookon számolt be erről, a mozgatórugóit firtató kérdéseinkre pedig az átláthatóság igénye mellett azzal is érvelt, hogy szerinte az összeférhetetlenség sem segíti az átláthatóságot és zárja ki a korrupciót:

a Kocsis Máté irányította kerületben működő öttagú testület élén álló fideszes képviselőnőnek ugyanis van egy olyan cége, amely számos kerületi társasháznak látja el a közös képviseletét.

A testület pedig többször dönt olyan társasházaknak juttatott pénzekről, amelyekben ő is érdekelt. Ez Erőss szerint egyértelmű összeférhetetlenséget jelent, s habár azt sikerült már korábban elérni, hogy az elnök nem szavaz azokban az ügyekben, amelyekben ilyen módon érintett, de az azért köztudott, hogy maga a testület is fideszes többséggel működik.

Az összeférhetetlenség mellett az sem mondható szerencsésnek, hogy a közpénzek elköltéséről – tehát a testületi ülésekről – zárt ajtók mögött döntenek, mondta Erőss. Hozzátette: a nyilvánosság – amit most úgy tűnik megkapnak – segíthet mérsékelni a korrupció esélyét.

Az persze kérdés, mennyire lehet kiszűrni egy tíz-húsz százalékos túlárazását, bár a nagyon „pofátlanokat” azért mindenképpen – tette hozzá.

 

Folytathatja Lázár kastélyprogramos miniszteri biztosa

0

Március elseje után is miniszteri biztosként folytathatja eddigi tevékenységét dr. Virág Zsolt, akinek a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosi kinevezését a most megjelent Magyar Közlöny tartalmazza. Vele együtt 28 miniszteri biztos működik az eredetileg takarékos kormányzással kampányoló Orbán-kormány mellett.

A 2001-ben jogi, öt évvel később művészettörténeti diplomát szerzett szakember megbízását ezzel tulajdonképpen meghosszabbítják: ugyanis egy rövid ideig – 2017. szeptember 1-jétől e hó 28-áig – már betöltötte ezt a posztot. Feladata (mint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2018. II. 15. MvM utasításában olvasható) a program keretében induló fejlesztések előkészítése, szakmai tartalmának meghatározása, koordinálása. A miniszteri biztost tevékenysége ellátásáért díjazás és juttatások illetik meg, munkáját egy négy fős csapat segíti.

Vele együtt 28 miniszteri biztos működik az Orbán-kormány mellett.

Köztük néhány kacifántos célokat ellátó kinevezéssel is lehet találkozni. Ilyen „A római birodalom határai – „A dunai limes magyarországi szakasza elnevezésű világörökségi várományos helyszínnek a Világörökség Jegyzékébe történő jelölésével összefüggő teendők ellátásáért, valamint a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palotának mint a magyarországi limes egyik legjelentősebb elemének bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztosi” megbízatás (ellátja: dr. Visy Zsolt,  2017. december 1.-től az idén május 31.-ig).

De van miniszteri biztosa – Károlyi József személyében – a három év múlva esedékes (2021. Évi) Vadászati világkiállításnak (igaz – egyelőre  legalábbis – csak az idei év első felére kapta a megbízást). Katona András pedig – 2018. január 1.-től 2018. június 30.-ig – felelőse a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújításáért.

Elios-ügy: Kalocsán, Szolnokon egy napon, ugyanúgy

0

Egymást másolták az Elios-győzelemmel zárult LED-világítási tendereken Kalocsán és Szolnokon. Ugyanazon a napon lehetett benyújtani a pályázatot, amelynek kiírását az utolsó pillanatban módosították. A szereplők is azonosak. Az Európai Csalás Elleni Hivatal azt javasolja a hatóságoknak, hogy vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.

Ugyanaznap, 2013. február 11-én lehetett benyújtani a közvilágítás-korszerűsítési pályázatokat Kalocsán is, mint – ahogyan azt bemutattuk – Szolnokon. A kalocsai és szolnoki eset abban is közös, hogy mindkettőt az MSZP hozta nyilvánosságra. Előbbit ma sajtótájékoztatón ismertette Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes. A kalocsai ügyet ezzel párhuzamosan a Népszava részletesen leírta. A teljes OLAF-jelentés itt megtalálható.

Szó szerint egymás pályázatainak klónjai futottak a két városban.

A különbség az összegekben van, amelyeket az Elios nyert: Szolnokon közel egymilliárd forint (két ütemben), Kalocsán 410 millió.

A felrajzolt minta tehát a következő.

  • A pályázatot 2013. február 11-én lehetett benyújtani. A megelőző munkanapon, vagyis pénteken az irányító hatóság (a pályázatokat kiíró kormányszerv) módosította a kiírást, lehetővé téve, hogy az eredetileg 50 ezer órás élettartam helyett 100 ezer órával számoljanak (a gyártó 60-80 ezer órát szavatol). Ezzel papíron hosszabb a használati idő, magasabb vállalási árral számolva is kijön az elvárt megtérülés.
  • A pályázatokat három „független piaci szereplő” árajánlataihoz viszonyították, ám mindhárom cég (az SMHV Energetikai Kft, a KVIKSZ Kft és a Polar-Studió Kft ajánlatát ugyanaz a személy készítette, ugyanazzal a módszerrel, 5-7 százalékkal az Elios vállalási árai fölé célozva. (Még egy számítási hibára is rábukkantak az OLAF ellenőrei, amely mindhárom „független piaci ajánlatban” azonos formában szerepelt.)
  • A külső műszaki ellenőrök jelezték, hogy további költségek fognak felmerülni a hosszabb üzemeltetés során (a lámpatestek egy részét cserélni kell), amit csak egy 25 évre szóló karbantartási szerződés megkötésével lehetne ellensúlyozni. Ettől azonban a kalocsai önkormányzat – csakúgy, mint a szolnoki – eltekintett.
  • „Ha az irányító hatóság nem módosította volna három nappal a pályázati határidő előtt a felhívást, lehetővé téve, hogy100 ezer élettartamot vegyenek figyelembe, a projekt nem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződésben becsült értékek mellett”- állapítja meg az OLAF.
  • A „független auditor” INS Kft. végezte itt is a beruházás auditját, és nevében ugyanúgy Mancz Ivette járt el, aki az Elios közvilágításért felelős igazgatója.

Az is kiderült, hogy hat „vádpontot” sorol fel az OLAF az Elios-ügyek egyik kulcsfigurájának szerepét ismertetve. Ő Hamar Endre, Tiborcz István gyerekkori barátja és kezdetektől üzlettársa, egyik tanácsadója az eliosos közbeszerzéseknek.

Az OLAF jelentésének ez a része is közös mintát fest az Elios eljárásáról. Az erről beszámoló 24.hu írása idézi azt a megállapítást, amely szerint a tanácsadók nem csak azt

tudták, hogy megkárosítják az Európai Uniót,

hanem azt is, hogy illegálisan gazdagodnak ezzel.

Az OLAF által vizsgált 35 közbeszerzés (amelyből 17-ben talált nagyon súlyos szabályszegéseket) közül 23-ban a Sistrade, 12-ben az Eupro Projektmenedzsment Kft. működött közre: mindkettő Hamar érdekeltsége. Mindezek mellett áttételesen tulajdonos volt a tenderek győztesében, az Eliosban. Ez pedig súlyos összeférhetetlenség.

Az OLAF megállapításai:

  • Hamar Endrének közös pénzügyi érdekeltségei voltak az Eliosszal, illetve annak közvetett tulajdonosával, Tiborcz Istvánnal.
  • Hamar Endre cége, a Sistrade Kft. készítette a jelentkezésekhez használt Excel-táblákat, közösen az Elios egyik vezetőjével, Mancz Ivette-tel. Tehát a pályázat kiírását szervező cég már a pályázat beadásán is együtt dolgozott a későbbi nyertessel, miközben Hamarnak mindkét cégben volt tulajdona.
  • Ezek az Excel-táblák voltak azok, amelyek lehetővé tették, hogy az Elios felsrófolja az árat, mert megemelték az izzók élettartamát. A jelentés szerint a táblázatok fiktívek voltak. Hamar viszont ezzel az előbbiek mellett még több pénzt juttatott a később nyertes céghez, amelyben pénzügyileg szintén érdekelt volt.
  • Hamar Endre cégei több módon is részt vettek a projektek előkészítéseiben, és az ezek idején készített dokumentumokat a pályázat elbírálása alatt is használták.
  • Hamarnak lehetősége volt a pályázatok elvárásait módosítani.
  • A Hamar cégei által előkészített pályázatok elvárásai erősen favorizáltak egyetlen lámpagyártót. A pályázatok jelentős része a Tungsram-Schréder Zrt.-re voltak szabva, ez a cég pedig lényegében az Elios beszállítójává szegődött: sokkal olcsóbban adta az Eliosnak a lámpákat, sokszor a feléért annak, amit másoktól kért.

Ezen megállapítások miatt is javasolja a jelentés a magyar hatóságoknak, hogy költségvetési csalás miatt indítsanak vizsgálatot, de a csalások szervezett módja miatt vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.

Az ENSZ a Stop Soros visszavonását szeretné

0

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) aggódik az újabb szigorítások miatt, amelyek tovább csökkentették a menedékkérők bejutási esélyeit Magyarországra. Arra is felszólították a kormányt, hogy vonják vissza a Stop Soros néven emlegetett törvényjavaslat-csomagot.

A szervezet pénteken kiadott sajtóközleményében arról ír, hogy megdöbbentek a határszigorításokon és a menekültekért dolgozó civil szervezeteket célba vevő törvénytervezeten. „Az elmúlt hetekben az UNHCR azt tapasztalta, hogy a magyar hatóságok naponta átlagosan mindössze két menedékkérőt engednek belépni az országba a szerb-magyar határ mentén található két úgynevezett tranzit zónán keresztül” – írják.

Azokat pedig, akik a kerítésen át próbálnak meg bejutni, automatikusan visszaviszik a hatóságok a határ túloldalára. Szerintük Magyarország ezzel gyakorlatilag bezárkózott azok elől, akik nemzetközi oltalmat keresnek, amivel

„egyértelműen megszegi a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit”.

Az ENSZ menekültügyi szervezete aggodalmát fejezte ki a Stop Soros törvényjavaslat-csomag kapcsán is, amelyet a kormány február 13-án nyújtott be az Országgyűlésnek.  Hangsúlyozzák, hogy ahogyan a menedékkérőknek nyújtott állami támogatás az elmúlt időszakban egyre kevesebb, a civil szervezetek szerepe felértékelődött. „A civil szervezetek kiegészítik a kormányok munkáját. Kulcsfontosságú munkájukat éppen hogy elősegíteni kellene, nem pedig akadályozni” – nyilatkozta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.

Az UNHCR ezért azt szeretné, ha a kormány visszavonná a törvényjavaslatot, illetve felszólították az Országgyűlést, hogy ne fogadják el a Stop Sorost. Emellett azt kérik a kormánytól, hogy biztosítsa a nemzetközi oltalmat kereső emberek számára a belépést az ország területére.

„Alapvető fontosságú, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett maradjon a menekültek és menedékkérők oltalmazása iránt, beleértve a civil szervezetek nélkülözhetetlen szerepének és erőfeszítéseinek az elősegítését is” – írják.

A törvénycsomagról Rupert Coleville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője is nyilatkozott Genfben. Ő azt mondta, a csomag

indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, és aggasztó folytatása a magyar kormány támadásának az emberi jogok és a civil szféra ellen.

Coleville felszólította a magyar kormányt, hogy garantálja az egyesülési szabadság érvényesülését.

Karácsony Gergely is elment a Momentum tüntetésére

0

Csütörtök este 6-tól demonstrációt szervezett a Momentum Így világít a magyar! – Tüntetés Orbánék sikkasztása ellen címmel. Az esemény nem sok embert mozgatott meg, de az MSZP miniszterelnök-jelöltje ott volt.

A héten megszervezett tüntetésre már a Facebookon sem volt túl nagy érdeklődés, csak néhány százan jelezték, hogy elmennének. A demonstáricót a Szabadság térre szervezték, mert ott van az az étterem, ahol Lázár János miniszter és Tiborcz István, Orbán Viktor veje találkozott a közvilágítási projekt kapcsán.

Körülbelül 100 ember lehetett jelen a tüntetésen. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, illetve Nemes Balázs, a párt pécsi képviselőjelöltje szólalt fel. A résztvevők között viszont ott volt Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, aki az MSZP miniszterelnök-jelöltje is.

Karácsony a Facebook-oldalán élőben jelentkezett a tüntetésről. A videó mellé azt írta, hogy „Orbán Viktor családilag érintett az Elios bűnszervezetben elkövetett, 13 milliárdos csalásában. Itt vagyunk a tüntetésen, hogy megüzenjük: nem lehet mindent lenyomni a magyarok torkán!”

Az élő bejelentkezésben pedig azzal magyarázta, hogy egy másik párt eseményére ment el, hogy nagyon sok tüntetésre jár, és ez az ügy egyébként is kiemelten fontos. Arról is beszélt, hogy a résztvevők számán látszik, hogy nehezen mozgósíthatóak az emberek, pedig ezt a csalássorozatot nem lehet annyiban hagyni.

Az ellenzék nagyjából elengedte a győzelem esélyét

Fejlett demokráciákban nincs példa a kétharmados győzelemre; ha ez 2018-ban is megismétlődik domináns pártrendszerű országgá válik Magyarország; valószínűtlennek látszik a teljesen koordinált ellenzéki indulás; most formálódik az a szövetségi politika, valamint erőviszonyrendszer, ami meghatározhatja a 2018 utáni világot. Ez pedig nem az együttműködés, hanem az egymással szembeni konfrontáció irányába löki a pártokat. Interjú Szabó Andrea, választási szakértővel.

 

Milyen magyarázat van arra, hogy Magyarországon egy politikai opció, ebben az esetben a Fidesz-KDNP már kétszer kétharmaddal nyert, méghozzá úgy, hogy először, 2010-ben, még a régi választási törvény szerint bonyolították le a szavazást? Ilyenre, tudtommal, nincs európai példa. Esetleg ázsiai.

Valóban szokatlan a fejlett demokráciákban, hogy egy országban két egymást követő választáson egy párt kétharmados többséget szerezzen. Enyedi Zsolt és Kenneth Benoit 2011-ben, ebben a témában írt tudományos publikációjában megjegyzik, hogy „A kortárs, konszolidált OECD-országok között kétharmad feletti eredményre egyszerűen nincs példa”. Arra pedig végképp nincs korábbi tapasztalat, hogy mindez kétszer egymás után bekövetkezzen. Ezért hívják a 2010-es választást úgynevezett kritikus választásnak, amikor alapvetően rendeződik át a pártrendszer és a politikai rendszer. 2014-ben ugyan ismét kétharmados győzelmet szerzett a Fidesz-KDNP, de azt ne felejtsük el, hogy 2010-hez képeset több mint félmillióval kevesebb belföldi szavazatot kapott a pártszövetség, a külhoni magyaroknak pedig lehetőségük volt levélben szavazni. Az ellenzéki oldalon viszont a baloldal és a Jobbik együttesen 460 ezernél is több plusz szavazót tudott becsatornázni. A különböző tanácsadó intézetek becslései szerint, ha a Fidesz nem változtatja meg 2014 előtt a választójogi törvényt, szinte bizonyosan nem lett volna meg a kétharmada.

Magyarországon, 2010-ben a domináns pártrendszer alapjai kerültek lerakásra, amelyet a 2014-es választás megerősített.

Ha 2018-ban, immár harmadik alkalommal nyer kétharmaddal a Fidesz, akkor definíciószerűen domináns pártrendszerű országgá válik Magyarország.

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a kormánykoalíció ismét a kétharmad közelében lesz, sőt egyesek szerint ez akár háromnegyed is lehet. Az eddigi felmérések alapján ez valószínű?

A 2018 január végéig készített közvélemény-kutatási eredmények alapján igen komoly esély mutatkozik arra, hogy 2018. április 8-a után újra Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt Magyarországon, és mögötte kétharmados többségű Fidesz és KDNP frakció üljön. Minden mérvadó közvélemény-kutató intézet hozzáteszi azonban az adatfelvételei ismertetésekor, hogy a januári vizsgálatok sajátos helyzetben készültek. A baloldalon, különösen a legnagyobb baloldali párt esetében nem volt teljesen világos az indulási helyzet, a választási kampány részvételnövelő hatása még nem jelentkezett, ráadásul a kormányzat nagyarányú béremelésekről kommunikált. Minél közelebb leszünk a választásokhoz, annál tisztább lesz a kép, és annál pontosabban fogjuk tudni megmondani, hogy győz-e a Fidesz a választáson, illetve meglesz-e kétharmada a kormányzó pártnak.

Több évtizede tanulmányozod a magyar választásokat. Kevesebb mint két hónappal a mostani megmérettetés előtt milyen markáns különbségek jellemzik a jelenlegi választások előtt időszakot az előzőekhez (2014, 2010, 2006, 2002, 1998) képest?

A legnagyobb különbséget abban látom, hogy az előző választásokhoz képest

sokkal több a bizonytalansági faktor.

Az ellenzéki pártok megjelenési lehetőségei a vidéki médiumokban korlátozottak, azaz az üzeneteiket nehezebben tudják átadni. A korábban megszokott kampánytechnikák – így óriásplakátok, vagy elefántfülek a kandelábereken – most kevéssé működhetnek, részben a törvényi szabályozás szigorodása miatt, részben pedig azért, mert ezek tulajdonosi koncentrációja jóval erősebb, mint bármikor korábban.

A bizonytalanság érződik az ellenzéki pártok oldaláról is.

A kit is akarunk legyőzni? kérdésre, mintha több párt esetében is az „egymást” kifejezés lenne a valóságos válasz.

Végül a bizonytalanság látszik a választópolgároknál is. Míg Orbán Viktor mögött egy roppant elszánt, rendkívül elkötelezett és jól mozgósítható tömeg – szaknyelven választói tömb – áll, addig az ellenzéki szavazók ugyanúgy polarizáltak és fragmentáltak, mint pártjaik.

Vegyük szemügyre az ellenzéket. Ha egy teljesen koordinált indulás (az MSZP-Párbeszédtől a Jobbikig) lesz az egyéni választókerületekben, tehát csak egy ellenzéki áll majd szemben a Fidesz-KDNP jelöltjével, ez mennyire növelné az ellenzék esélyét?

Ezt a forgatókönyvet – jelen állás szerint – meglehetősen esélytelennek és valószínűtlennek tartom. A pártok egymással szembeni arrogáns magatartása arra utal, hogy nagyjából elengedték a választási győzelem esélyét, és most az ellenzéki terep újrafelosztásáért folyik a küzdelem. Most formálódik az a szövetségi politika, valamint erőviszonyrendszer, ami meghatározhatja a 2018 utáni világot. Ez pedig nem az együttműködés, hanem az egymással szembeni konfrontáció irányába löki a pártokat. AZ MSZP és a DK megállapodása elvileg jó példa, de önmagában nem elegendő az egyéni képviselőhelyek megszerzéséhez.

Minimum az LMP-re a legtöbb helyen szüksége lenne a baloldalnak.

Ha csak az úgynevezett demokratikus pártok (Jobbik kizárva) fognak össze az egyéni jelöltek szintjén, akkor mekkora az esély? És milyen a kilátások, ha mondjuk, három ellenzéki tömb lesz (Jobbik, LMP, MSZP-DK)?

A választási rendszer világos képletet rajzol fel: minél kevesebb párt, pártszövetség áll fel a kormányzópárttal szemben, annál nagyobb az esély a győzelemre. Matematikai szempontból az „egy az egy” ellen küzdelemnek van a legnagyobb győzelmi esélye. Választási szituációban ugyanakkor nem érvényes a 2+2=4 matematikai képlet. Egy DK-s és egy Jobbikos szavazó ideológiai értelemben nagyon messze áll egymástól. De az LMP és a baloldali pártok szavazói között is érzékelhető némi fenntartás. Ahhoz, hogy mégis egymásra találjanak a választók egy egyéni körzetben, több hónapos, masszív edukációra van szükség. 2018 február közepén hozzákezdeni ehhez a munkához – ha egyáltalán elkezdődik – roppant későinek tűnik.

Magyarországon majdnem minden közvélemény-kutató intézetet valamilyen politikai párthoz, irányultsághoz lehet kötni. Ez okozhatja a nem ritkán feltűnő különbségeket a felmérési eredményekben?

Úgy vélem, hogy egy közvélemény-kutatónak lehet politikai elköteleződése, de a közvélemény-kutatás egy tudományos módszer, amit vagy jól csinálnak vagy rosszul. A jelenlegi közvélemény-kutatások közötti különbség legtöbb esetben látszólagos, helytelen összehasonlításokból ered. Egy felfokozott szituációban nem mindegy, hogy mikor készül az adatfelvétel, adott esetben néhány napnak is van jelentősége. Az sem mindegy, hogy milyen választói csoportok adatait hasonlítjuk össze, és végül érződik némi különbség a személyes, a telefonos és az online metódusokkal felvett közvélemény-kutatások eredményei között is. A valódi kérdés, szerintem, inkább ez utóbbi. Melyik metódus a legalkalmasabb Magyarországon a választói vélemények pontosabb megismerésére? Az eddigi választások azt mutatták, hogy

talán a személyes megkérdezés tudja a legpontosabban a valós választási szituációt előállítani,

és így a választási végeredményhez legközelebb álló pártpreferencia eredményeket produkálni.

Németországban, Ausztriában szinte hajszál pontosan megegyeztek az urnazáráskor kiadott exit poll eredmények a hivatalosakkal. Ez Magyarországon elképzelhető?

Először talán tisztázzuk, hogy mit is jelent pontosan az exit poll vizsgálat. Olyan kutatási módszer, amikor a már leszavazott állampolgároktól, rögtön a szavazat leadása után kérdezik meg, hogy melyik pártra szavazott néhány perccel korábban. Magyarországon a 2014-es választások során nem készült hagyományos exit poll kutatás, olyan vizsgálat készült, amikor a választás napján, telefonon érdeklődtek az állampolgároktól, hogy volt-e szavazni, és ha igen, melyik pártra szavazott. Ez a módszer azonban nem azonos az exit poll kutatással. Ott ugyanis azon van a hangsúly, hogy a választási aktushoz legközelebbi pillanatban kérdezzük meg az embereket.

Az az igazság, hogy a 2014-es választásokat megelőzően készült néhány exit poll kutatás nem szerepelt valami fényesen. A magyar társadalom tagjai nem lelkesedtek különösebben azért, hogy a szavazókörből kijőve elárulják a kérdezőbiztosoknak, kikre szavaztak néhány perccel korábban. Magyarországon más módszer működik jobban. Ilyenkor a választást megelőző utolsó napokban készül a kutatás, amelyet esetleg kiegészítenek szombaton, vasárnap készített telefonos kutatással. Az így létrejövő adatbázisokra építve számítják ki a kutatók azt a becslést, amelyet este 7-kor bemutatnak a különböző csatornák választási műsoraiban. A legutóbbi választások során is az ilyen módszerrel – egyébként az Ipsos által – készített közvélemény-kutatás tudta a legjobban jelezni a választások várható végkimenetelét.

Lázár János kiakadt, amikor az Elios-ügyről kérdezték

0

A mindig összeszedett Lázár János gyakorlatilag összeveszett a Hír TV riporterével szokásos csütörtöki kormányinfóján. A miniszterelnökséget vezető minisztert az újságírók folyamatosan az Elios-ügyről kérdezték, amelyre azt mondta, hogy csak egy „lámpacsere” és egyébként is politikai ügy, illetve maga a vizsgálat is elfogult lehetett. 

Lázár Jánost érezhetően felkavarta, hogy a kormányinfó végén az újságírói kérdések nagy része az OLAF által feltárt visszaélésekre hivatkozott. A jelentésről azt mondta, hogy csak egy vélemény, illetve az érintett önkormányzatok ügye, és amúgy is meg kell várni az Európai Bizottság állásfoglalását. Saját szerepéről pedig úgy nyilatkozott, hogy a közvilágítási korszerűsítés ügyében sok emberrel egyeztetett, köztük külső szakértőkkel is.

A Hír TV riportere azonban nem hagyta annyiban a dolgot: arról is kérdezte Lázárt, hogy miért kommunikálja a kormány azt, hogy az OLAF-jelentéssel Brüsszel a választásokba akar beleszólni. Lázár erre úgy reagált, hogy nonszensz, hogy magyar állampolgárok feljelentése alapján magyar emberek készítették a jelentést. Többször is elmondta, hogy három, az EU-ban dolgozó magyar tárta a fel az állítólagos visszaéléseket, ezért meg kellene vizsgálni, hogy ők mennyire voltak elfogulatlanok. Lázár egyértelműen arra utalt, hogy nem voltak azok.

Később hozzátette, hogy önök, mármint

az újságírók csinálnak politikai ügyet egy „2008-as lámpacseréből”.

Mikor az újságíró arról beszélt, hogy a médiának pont az a feladata, hogy ilyen visszaéléseket tárjon fel, Lázár úgy reagált, hogy „ne vicceljen velem”. Arról beszélt, hogy csak azért foglalkozik a média a vizsgálattal, mert többek közt az ő nevét is bele lehetett keverni az ügybe.

A vita hevében még arra is utalt, hogy a Hír TV nem volt mindig ennyire kritikus a kormánnyal. Végül úgy vetettek véget az egyre inkább elfajuló szóváltásnak, hogy nem engedték, hogy még egy kérdést feltegyen a tévé riportere, hanem a kormánypárti Magyar Hírlap újságírójának engedték át az utolsó kérdés jogát.

Miért áll még mindig nyerésre a Fidesz?

0

Ezzel a kérdéssel foglalkozik Stephen Pogány a Social Europe című lap legfrissebb számában. Az Angliában élő politológus szerint a tudatosan meggyengített demokrácia a fő oka annak, hogy a kormánypárt ennyire népszerű Magyarországon. A demokrácia szisztematikus gyengítését az Európai Unió is felrója Magyarországnak.

2015 óta a magyar kormány folyamatosan támadja az Európai Uniót a migráns-probléma miatt. Ez mostanra kiegészült a Soros György ellenes kampánnyal. Vagyis azzal az állítással, hogy az Amerikában élő milliárdos támogatja a migrációt és azokat a pártokat és szervezeteket, melyek ezt elősegítik Magyarországon.

Valóban ez lenne a fő ok? Nem arról van-e szó inkább, hogy a kormányzat bűnbakot keres, hiszen nyolc év alatt az átlagos választó polgár életszínvonala alig emelkedett – már hogyha egyáltalán emelkedett.

Ebben a helyzetben a gondoskodó állam utáni vágy óriási.

A liberális Soros Györgyöt a globális kapitalizmus szimbólumaként tünteti fel a kormányzat, mellyel szemben az illiberális állam védelmet nyújt. A populista demagógia sokkal inkább erre a felismerésre épít. És arra, amit már Kádár János is jól tudott: az embereket meg kell venni! A kisnyugdíjasok számára a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány mennyei mannának számít. És ezért még arra is hajlandók, hogy elfelejtsék: ma Magyarországon a kórházakban a közállapotok nem épp Európát idézik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK