Kezdőlap Itthon Fontos Oldal 297

Fontos

Az amerikai nagykövetség is elítéli a listázást

FüHü
-
0
Az amerikai nagykövetség is elítéli a listázást

A Twitteren reagált az Egyesült Államok nagykövetsége és a kanadai nagykövet, Isabelle Poupart a Figyelő listájára, amelyben az állítólagos „Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

Az amerikai nagykövetség a tweetben arról szól, hogy a listázott emberek átlagos állampolgárok, akik azért dolgoznak, hogy az országuk jobb hely legyen. „Az Egyesült Államok elítéli a Figyelő kísérletét, hogy megfélemlítse ezeket a polgárokat” – írják.

Isabelle Poupart, Kanada magyarországi nagykövete pedig arról írt a Twitter-csatornáján, hogy nagyon felkavaró látni ezt a hosszú listát, amelyen civil szervezetek képviselői, akadémikusok és újságírók is vannak. Kiemeli, hogy közülük sokakkal a kanadai nagykövetség is dolgozott már együtt, és ketten kanadaiak. 

A Figyelő csütörtökön megjelent listájára korábban az érintett civil szervezetek is reagáltak, ezeket itt gyűjtöttük össze.

Az MTVA munkatársa elismerte, hogy hazudtak

Bak Mihály
-
0
Az MTVA munkatársa elismerte, hogy hazudtak

Szándékosan meghamisított hírek, ismeretlentől tollba mondott történetek, kötelező kulcsszavak. Az állami tévé munkatársai beszéltek a Guardiannak a migránsozásra fókuszáló tudósítási módszerekről, az általuk is megteremtett félelem légköréről.

A közpénzből fenntartott MTVA – és elsősorban annak híradója – működéséről beszéltek névtelenséget kérő munkatársak a brit The Guardian tudósítójának. A tévé munkatársai elmondták, hogy az állami csatorna a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos negatív hírekre összpontosít, összekapcsolva ezeket bűnözéssel és terrorizmussal.

Példaképpen a parlamenti választás előtti németországi, münsteri gázolást említik, amelyet még a szavazás előtti estén is iszlamista terrorista merényletként tálaltak, noha akkorra már régen kiderült: született német követte el a bűncselekményt.

„Ez egyértelműen hazugság volt”

– mondta egy tévés.

A brit újság beszámol a kormány üzeneteiről, a veszélyes migránsok millióiról, amit óriásplakátok ezrei erősítettek fel országszerte. Illetve arról, hogy Soros Györgyöt Brüsszel és az ellenzék részeként ábrázolja, mint akik el akarják pusztítani Magyarországot.

„Azt hiszem, ez megteremtette a félelem légkörét. Pavlovi reflexet hozott létre olyan szavakhoz, mint a veszély, a terrorizmus, bevándorlók, ellenzék, Soros és Brüsszel”

– mondta a tévés.

A megszólaló szerint a menekültellenes üzenetek gyakran egyenesen közvetlenül a kormánytól érkeznek. Az Orbánhoz közvetlenül kapcsolódó történetekhez pedig használandó kulcsszavakat kapnak.

Az MTVA egyik embere elmondta, hogy néha valaki

telefonon diktált történetet szóról szóra.

Nem tudjuk, ki volt a vonal másik oldalán – tette hozzá.

A közvetlen kormányzati befolyást a Guardian által megtekintett dokumentumok is alátámasztották. A miniszterelnöki hivatal munkatársai adtak ki szerkesztési irányelveket a kormánnyal szemben kritikus magyar állampolgárokkal szembeni karaktergyilkosságokról. Például Gulyás Mártonról, egy korábbi zöldpárti politikusról és egyetemi professzorról ír a brit lap.

Megszólalt Pethő András is, aki most a Direkt36 munkatársa, korábban pedig az Origónál főszerkesztő-helyettes volt. Arról beszélt, hogy a Deutsche Telekomtól fideszes kézbe került Origónál hogyan gyakoroltak nyomás rájuk, hogy hagyjanak figyelmen kívül egyes sztorikat. A választások előtti hetekben pedig az Origón minden második történet a migráns szót tartalmazta a felvezető szövegben.

Mindeközben – írja a Guardian –

a kormányhű média nagy mértékben ignorálja a korrupciós ügyeket.

A lap beszámol a Magyar Nemzet megszűnéséről, valamint a Figyelő listázós cikkéről.

Tisztességük és igazságérzetük diktálta azt, hogy megszólaljanak – mondták többen.

„Szörnyen éreztem magam, mert láttam, hogy képesek vagyunk befolyásolni az embereket és meg is tettük. Sokan gondoltuk úgy, hogy senki se néz minket, és nem számít, mit mondunk. Kiderült, hogy számít – szörnyűen” – mondta egyikük.

A Fidesz nagy győzelmét nem lehet megkérdőjelezni

Bódis Gábor
-
1
A Fidesz nagy győzelmét nem lehet megkérdőjelezni

Károsnak, és az ellenzéki szavazók becsapásának, ámításának tartom, hogy a választások elcsalásával próbálják befolyásolni őket – mondja a Független Hírügynökség választási szakértője, Szabó Andrea. Szerinte az ellenzék nem találta meg azt az utat, amellyel megszoríthatta volna a Fideszt, de a kétharmados győzelmet az LMP-vel együttműködve megakadályozhatta volna a baloldal.

Szakértői szempontból lehet-e általános következtetéseket levonni a választások eredményeiből?

Igen. Van a 2018-as választásoknak leszűrhető következtetése.

  1. a Fidesz-MPSZ minden kétséget kizárólag megnyerte a választásokat. Ezzel Magyarországon definíciószerűen új pártszerkezet, az ún. domináns pártrendszer alakult ki a versengő pártszerkezet helyett.

A Fidesz győzelme úgy következett be, hogy 2014-hez képest több szavazatot sikerült begyűjtenie. A közvélemény-kutatók által többször hangoztatott, egyébként az előző választások során ténylegesen működő Fidesz-felülmérés, 2018-ban nem igazolható, a biztos szavazó pártot választók körében mért óriási Fidesz támogatottág valóban szavazatokra váltódott.

A migráns-kampány, az utóbbi évek kisebb-nagyobb béremelései, a gazdasági konjunktúra, meghozták az eredményt.

A Fidesz nagy győzelmét nem lehet megkérdőjelezni, az új kormány legitimációja legalább akkora, mint a 2010-es Orbán-kormányé volt.

Károsnak, és az ellenzéki szavazók becsapásának, ámításának tartom, hogy a választások elcsalásával próbálják befolyásolni őket. A választások lebonyolításával kapcsolatban kétségtelenül érzékelhetők problémák, de semmi sem utal szervezett, központilag irányított csalásra.

  1. A baloldali ellenzék beszorult Budapestre, Szegedre, Pécsre, a nagy egyetemi városokba. Országos választást ilyen támogatottsági szerkezettel nem lehet nyerni. Jelenleg az MSZP – némi jóindulattal – városi középpárt, a DK pedig városi kispárt. Mindamellett, a két, egymással is versengő baloldali párt korfája a legidősebb, tömegméretekben nem sikerült új szavazókat bevonzaniuk.
  2. Az LMP szavazatszámban erősödött a 4 évvel ezelőttihez képest, ugyanakkor nagyvárosi rétegpárti jellegéből nem tudott kilépni. Az ellenzéki pártok tehát hiába rendelkeznek relatíve erős nagyvárosi támogatottsággal, ha szembe menve a választási szisztéma logikájával, külön indulnak, így a szavazatok nem koncentrálódnak, hanem széttartanak.
  3. Elsősorban a hódmezővásárhelyi váratlan ellenzéki győzelem után kialakult Jobbik esélyességi buborék kipukkant. Kiderült, hogy a Jobbik az egyéni mandátumok megszerzésében nem tudott érdemben előrébb kerülni 2014-hez képest. A néppárti jellegű támogatottsági szerkezetet továbbra is inkább elérendő cél, mint valóság.

Végül is a magasabb részvételi arány nem az ellenzék remélt sikerét hozta. Miért?

A választás egyik legérdekesebb tényezője épp ez. Az elemzők többsége úgy vélte a választásokat megelőzően, hogy a magas részvétel elsősorban az ellenzéknek kedvez, mert a kormánnyal szemben álló szavazókat mobilizál. Ahogy arra az április 7-én megjelent írásomban utaltam, ennek a feltételezésnek a gyökerei 2002-ből eredtek, amikor a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb részvétel mellett az MSZP megverte a toronymagas esélyes Fideszt. A Medián választások előtti hetekben megjelent kutatási eredményei azonban óvatosságra intettek, hiszen arra hívták fel a figyelmet, hogy tévedés lehet a 2002 óta hangoztatott vélekedés. Vizsgálatuk szerint

a választások előtt aktivizálódó szavazók olyan vidéki, alacsony iskolázottságú polgárok, akik a Fideszt támogatják és nem az ellenzéket.

A „migránsoktól” való félelem, a Védjük meg Magyarországot! propaganda erősen hat az itt élő lakosságra, emellett az utóbbi 2–3 évben javult jövedelmi helyzetük.

Igazi ellenzéki összefogás esetén lényeges más eredmények születhettek volna?

A mi lett volna, ha? –  kérdés teljesen tudománytalan ebben az esetben. Vannak feltételezéseink, lehet darabra kiszámolni, összeadni, kivonni a szavazatokat, lehet spekulálni, de a lényegen ez nem változtat. Az ellenzék nem találta meg azt az utat, azt a nyelvet, azt a stratégiát, amellyel legalább megszorította volna a Fideszt. A budapesti eredmények ugyanakkor kétségtelenül azt mutatják, hogy egyetlen módon győzhető le a kormányzópárt: az egy az egy ellen küzdelemben. Ráadásul, véleményem szerint, hamis a koordinált indulás toposza.

Ebben a választási rendszerben a listás szavazatokat koncentrálni szükséges.

Nem véletlen, hogy a választás előtti szombaton megjelent miniszterelnöki interjúban a fideszes szavazók mindkét szavazatát kérte Orbán Viktor. Ha ezt nem látja be az ellenzék, tehát nem egy jelölttel és egy listával indul a következő választáson, akkor újra és újra végig nézheti, ahogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerez az aktuális választásokon.

Teljesen egyértelművé vált a főváros és a vidék közötti szakadék?

Az egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatok alapján a Fidesz nem szerepelt jól Budapesten. Ennek oka azonban nem a Fidesz alacsony támogatottsága. Az ellenzéki szavazók a fővárosban értették meg leginkább pártjaik zavaros, helyenként káoszt idéző egyezkedéseinek legfontosabb üzenetét: egyéni jelöltek közül válassza a legesélyesebbet. Ráadásul az inkább egymás legyőzésére berendezkedő ellenzéki pártok szövetségi politikája Budapesten volt még így is a legeredményesebb, itt tudták érdemben csökkenteni az ellenzéki jelölteket.

A pártlistás szavazatok megyei eloszlása azonban azt mutatja, hogy a legerősebb párt a fővárosban is a Fidesz.

Túlzás tehát azt állítani, hogy a Fidesz támogatottságában szakadék tátongana a főváros és a vidék között. Az látszik, hogy vidéken még erősebb, még határozottabb a Fidesz dominanciája, mint Budapesten. Ahol tényleges látszik a támogatottsági szakadék, azok a baloldali pártok: a települési lejtőn lefelé haladva ugyanis csökken, helyenként megszűnik a választottságuk.

Az LMP-nek tényleg kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy az ellenzék ne érjen el jobb eredményt?

Bár az LMP politikusai – elemi túlélési ösztönüknek engedelmeskedve – ezt a tételt váltig tagadják, bizonyítható, hogy a fővárosban legalább kettő, de inkább négy egyéni választókerületet meg tudott volna nyerni az ellenzék, ha megállapodik az LMP és a baloldal. A fővároson túl azonban az LMP szerepe nem olyan jelentős, ami a párt alacsony vidéki támogatottságának köszönhető. A Fidesz kétharmados választási győzelmét azonban a baloldal az LMP-vel együttműködve megakadályozhatta volna.

Szombaton újra megjelenik a Magyar Nemzet

FüHü
-
0
Szombaton újra megjelenik a Magyar Nemzet

György Zsombor főszerkesztő csütörtök éjjel bejelentette: szombaton rendkívüli, ingyenes kiadással jelentkezik a Magyar Nemzet.

György Zsombor a Facebookon tudatta, hogy szombaton 4 órára találkozót hirdettek meg a lap munkatársai az alapítóról, Pethő Sándorról elnevezett utcába, és erre az alkalomra időzítve egy rendkívüli lapszámot is kiadnak. 

„most szombaton biztosan lesz nyomtatott Magyar Nemzet, még ha nem is teljesen a megszokott formában.

Küzdünk, utolsó lélegzetünkig! A lapot a megszokott terjedelemben, húszezer példányban fogjuk kinyomtatni és ingyenesen fogjuk terjeszteni. Aki el tud jönni a rendezvényre, biztosan kap belőle, aki pedig tud, vigyen magával több példányt is, terjessze környezetében” – írja a főszerkesztő.

Hozzátette, hogy a szombati lapszám a saját költségükön készül, ezért szívesen fogadják a támogatásokat. A posztból az is kiderül, hogy még a munkatársak sem tudják, mi lesz a Magyar Nemzet sorsa.

Korábban felmerült, hogy Ungár Péter megvenné a lapot, és az LMP politikusa megerősítette, hogy tárgyal Simicska Lajos cégével a Magyar Nemzet megvásárlásáról. 

Ungár Péter jelenleg is rendelkezik érdekeltséggel a magyar médiában: a Figyelő című lap társtulajdonosa édesanyjával, Schmidt Máriával közös, Pió-21 Kft nevű cégén keresztül. A Figyelő csütörtökön listázta a szerintük a Soros-hálózathoz kötődő embereket, ami hatalmas felháborodást váltott ki, és ezzel kapcsolatban megkeresték Ungárt is. Az Indexnek a politikus azt nyilatkozta, hogy a lap működéséből soha semmilyen haszonra nem tett szert és azt nem is tartaná elfogadhatónak, örökségéről azonban nem akar lemondani. „Én a személyes vagyonomat a kormány gyengítésére és nem erősítésére használom, pont ezért nem akarok lemondani róla” – mondta.

A Magyar Nemzet szerdán jelent meg utoljára, azóta az online kiadás, az mno.hu sem frissül.

Lapszem – 2018. április 13.

FüHü
-
0
Lapszem – 2018. április 13.

Ma az Idák ünneplik névnapjukat. Az országban több helyen várható zápor, zivatar. Péntek 13-a van, de a lapszemle szerencsésen megérkezett:

Magyar Hírlap: Hamis tanúzás miatt is eljárás folyik Czeglédy ellen

A Budapesti Nyomozó Ügyészség hamis tanúzás gyanújával 2016 óta folytat eljárást Czeglédy Csaba cégének, a Human Operator Zrt.-nek egy 2006-ban történt üzletrészvásárlása kapcsán – írja a Magyar Hírlap. Egy szállodáról van szó, amit kilencvenegymillió forintért értékesítettek Czeglédyék, de az adásvétellel kapcsolatos okiratok között nem tüntettek fel egy kétszázhárommilliós tagi kölcsönt. A nyomozás arra irányul, hogy hova tűnt ez a pénz – írják. 

Népszava: Milliárdokat vesznek el a kórházaktól

A kampányban még öntötte a pénzt kormány az egészségügybe, most pedig visszaveszi, amit tud – írja a Népszava. A kórházi főigazgatókat egy nappal a választás után már arról értesítették, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon lévő, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket. Pedig a kórházak működtetéséhez évtizedek óta hiányzik egy-két havi finanszírozás, az év végi konszolidáció után február végén ismét 23 milliárd forint volt a kórházak adóssága – írja a lap.

Magyar Idők: MEHI-ügyvezető: a megtakarítási célok eléréséhez léptékváltás szükséges

Jó úton indult el a kormány az energiahatékonyságot növelő programjaival, ám a megtakarítási célok eléréséhez léptékváltás szükséges – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek. Arról beszélt, hogy mivel a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, így az épületek korszerűsítése elengedhetetlen. Ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon, de ehhez rugalmasabb rendszerre lenne szükség. A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nincs átjárhatóság az egyes lakossági energetikai korszerűsítési programok között. 

Tíz nap múlva pénzhez jut a csengeri asszony

Lendvai Péter
-
0
Tíz nap múlva pénzhez jut a csengeri asszony

A Független Hírügynökség újra beszélt telefonon Szabó Gábornéval, azzal a csengeri asszonnyal, aki jelenleg külföldön tartózkodik, és aki 1300 milliárdos vagyonhoz jutott volna hozzá egy okirat szerint. Ebből a mesés összegből kapott volna Kósa Lajos édesanyja nyolcszázmillió ajándékot, és ugyanennyit Orendi Mihály, Kósa Lajos vezetőtársa a korcsolya szövetségben. Az asszony azt állítja: áprilisban, 17-e után hozzájut a vagyon egy részéhez, május 2-án pedig az örökséghez, ami ennél jóval nagyobb összeg. Szabóné, elmondás szerint jelenleg egy négyszobás lakásban lakik, amit egy jótevőjének köszönhet.

 

A választások nem azt a helyzetet teremtették az ön számára, hogy jó ötlet lenne visszatérnie Magyarországra. Jól gondolom ezt?

Igen. Itt szeretnénk letelepedni külföldön, el is indítottuk a folyamatot, a gyermekeimet is itt szeretném szeptembertől iskolába járatni.

A gyerekek most még otthon vannak Magyarországon?

Húsvétra kijöttek, és magántanulóként fejezik majd be az iskolát. A lányom, meg a nagyobb fiaim hazamennek a jövő hét folyamán, hogy minden lényeges dolgot elintézzenek.

Kedves Mária, ha maga csaló, és nem hogy rendes iskolai végzettsége, de még pénze sincs, akkor miből él külföldön?

A támogatóm segítségével. Egy négyszobás luxuslakásban lakunk, az ügyvédeimet mindet tudom fizetni, a megélhetésünket tudom biztosítani.

Az örökség még mindig nem szabadult fel?

Nem örökség, vagyon. Az április 17-27 között fog felszabadulni. Amit örökségként kaptam, az május 2-án szabadul fel.

Vagyis április közepe után ön gazdag ember lesz?

Hát igen, remélhetőleg. Olyannyira, hogy a családommal együtt az vagyonom alapján fogom megkapni a tartózkodási engedélyt.

Ezek alapján magának élete végéig nem kell dolgoznia.

Remélhetőleg. Bár nem szeretnék nem dolgozni, itt is a vendéglátásban akarnék elhelyezkedni.

A jótevőjével, aki ugye segíti a megélhetést külföldön, hogy tudta elhitetni, hogy maga nem csaló?

Mert részese az egész folyamatnak, és általa jutok április 17-e után egy hatalmas összeghez. Az akkora pénz lesz, amelyből tudok majd rendezni minden korább tartozásomat, illetve biztosítani tudom belőle a megélhetésemet. És én leszek ennek a jótevőmnek az örököse is.

Ez az összeg, amiről beszélünk, mekkora? Már nem az első hírekben szereplő 1300 milliárdról van szó, ugye?

Amit én most a jótevőmtől kapok, az elegendő lesz, mint mondtam az elmaradásaim törlesztésére, de csak egy töredéke az 1300 milliárdnak. Amit viszont május 2-án kapok, az viszont legalább a kétszerese lesz.

Mármint az 1300 milliárdnak?

Amit én adni akartam, annak nagyjából a duplája. Szóval, ha kifizettem volna Kósa urat, meg Orendi urat, meg Kósa úr édesanyját, nekem még bőven maradt volna pénzem a megélhetésre.

Hát ezt most nem fogom tudni kiszámolni, vagy megérteni, hogy pontosan mennyi pénzről van szó.

Az a lényeg, hogy látni fogják, akiknek látni kell, hogy létezik a vagyonom.

Mondja, amióta kirobbant az ügy, kereste önt Kósa Lajos, vagy Orendi Mihály?

Kósa Lajos nem keresett, vele tavaly novemberben beszéltem utoljára. Orendi Mihály viszont keresett engem, tudatosítani akarta velem, azt, amit a Pesti Srácok újságírójával, akinek különben az információkat folyamatosan szállított, hogy akkor lépnék helyesen, ha azt vallanám, amire ő kér.

Mert, mire kérte?

Arra, hogy mondjam azt: engem is megvezettek, és a pénzből nincs semmi, nem is volt.  Ezáltal én is védve vagyok, de Kósa Lajosnak sem lesz semmilyen problémája. Ha ezt mondom, biztos nem lesz gond. Én erre azt válaszoltam, hogy ezek az összegek oda kerültek volna, ha a Lajos normálisan viselkedik, és vállalta volna az igazságot. Azt, hogy az az okirat, amelyik a nyilvánosságra került valódi, és hogy ha lesz a pénzből valami, akkor ő teljesíti, amit vállalt, és állampapírokat vesz belőle. Ennyit kellett volna Kósa úrnak mondani, nem pedig össze-vissza hazudnia. Nem hazudni, hogy nem ismer, hogy én csaló vagyok, meg már el is ítéltek. Soha nem voltam bíróságon. Nem kellett volna hamis anyakönyvi kivonatot kitenni, arról, akitől én örököltem. Semmilyen dátum nem stimmelt rajta.

Orendi Mihály mikor akarta rávenni, hogy a saját érdekében is mondjon valótlant?

Március 22-én, vagy 23-án, amikor úton voltam külföldre. Megvan a hangfelvétel.

Otthonról milyen hírei vannak? Hogyan folyik ön ellen a nyomozás?

Biztos, hogy folyik a nyomozás. A Kiskun tenderrel indult a feljelentés, tudja arról a cégről van szó, amely hatvanmilliót utalt a számlámra, részletekben.

Miért utaltak magának ettől a cégtől pénzt?

Engem megkértek arra, hogy írjak alá egy kölcsönszerződésről szóló megegyezést. Ez a pénz nem hozzám került, az én számlámról került valahova.

Ez a pénz tehát csak átfutott az ön száláján?

Igen, de erről most még nem akarok bővebben beszélni. Legfeljebb annyit: épelméjű ember elhiszi, hogy én megkeresek egy ilyen céget, és az örökségem reményében kölcsönt kérek, azt meg is kapom? Elhiszi ezt valaki? Egy egyszerű csengeri nőnek adnak ilyet? Amúgy, ha már itt tartunk, nem nyolc osztályt végeztem, hanem szakközépiskolát.

Tehát ön egy megbízást teljesített?

Igen.

De azt nem árulja el, hogy kinek a megbízását.

Nem. Az a lényeg, hogy én ezt az összeget vissza fogom fizetni.

Arra még nem válaszolt, hogy a rendőrség vajon mit akar megtudni azoktól, akiket kihallgatott?

A rendőrség – épp a Kiskun tender miatt – kikérte az OTP-s bankszálámat, és mindenkit behívtak azok közül, aki nekem pénzt utalt. Hét-nyolc emberről beszélünk. Mindenkitől azt kérdezték, hogy én a várható örökségem alapján kértem-e tőlük pénzt. Mindenkitől azt akarták hallani, hogy én csalással jutottam az ő kölcsönükhöz. Azt azonban nem kérdezte meg tőlük a rendőrség, hogy vajon nem azt a pénzt utalták-e vissza, amit én adtam nekik kölcsönbe.

Mert így történt?

Ilyen is van.

Újra kérdezem, amit a múltkor is: veszélyesnek tartaná hazautazni Magyarországra?

Igen. Veszélyben érzem magam, mert Kósa Lajos és társasága mindenre képes.

Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

FüHü
-
0
Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:

„a figyelmeztetések ideje lejárt”.

Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:

az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.

Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,

az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.

Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:

a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,

Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,

amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely

az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,

ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.

Megismételt választás: Részben/egészben?

N. Vadász Zsuzsa
-
0
Megismételt választás: Részben/egészben?

Nagyon sok furcsaság történt a vasárnap országgyűlési választásokon, kezdve a számítógépes rendszer többszöri összeomlásától a részvételi adatok alakulásán át az egyes pártokra adott voksok elpárolgásáig. Tóth Zoltán választási szakértő, aki a DK színeiben képviselő-jelölt volt további eseteket is említ: volt például olyan szavazókörzet, amely szavazatszámláló bizottsági tagjainak nem engedték, hogy tanúi lehessenek az általuk leadott dokumentumok számtógépes rögzítésének. Előfordult az is, hogy más adat jelent meg a számítógépben, mint amit a jegyzőkönyvben rögzítettek. Mindezek és több más jel alapján szögezte le Tóth Zoltán a Független Hírügynökségnek adott interjújában: bebizonyosodott, hogy a választási törvényünk társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.     

A furcsaságok egyike az adtok nyilvánosságra hozatalának visszatartása volt, amire ugyan hallottunk magyarázatot Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől, ám sokan hamisnak tartják az érvelését, hogy addig nem lehet közzétenni még részadatokat sem, amíg valahol szavaznak (s ez két körzetben késő estig elhúzódott). Ráadásul, amikor elkezdték nyilvánosságra hozni az eredményeket, akkor előbb jelentek meg – nagyfokú feldolgozottság mellett, már táblázatos formában  – a hivatalos hírügynökség, az MTI fizetős felületén, mint az NVI honlapján. Mit mond ezzel kapcsolatban a törvény?

Az adatok visszatartása teljesen jogtalan, törvényellenes volt. Egyben azt mutatja, hogy az NVI és annak a vezetője elfogult a Fidesz irányában. Megállapítható, hogy az NVI kivételezett a Fidesszel és az MTI-vel, előbb adta ki számukra az információkat, mint hogy megosztotta volna azokat a társadalom egészével. Erre semmilyen jogosítványa nincs, a törvény ugyanis azt mondja ki, hogy minden párttal  és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania a választásokkal kapcsolatos információkat. Az NVI-nek ez a lépése konkrétan sérti a választási eljárási törvény esélyegyenlőségi alapelvét. Plusz, az Alkotmánybíróság döntése óta tudjuk, hogy normasértő is volt ez, ami szintén törvénybe ütközik.

Mindenkinek ugyanis egyenlő joga van az egyenlő információhoz, ezért a választási eljárásban minden nyilvános, kivéve amit államtitoknak nyilvánítanak.

De hát a választás eredményét senki nem nyilvánította államtitoknak.

Lehet-e jogorvoslattal élni?

Minden olyan dologra, ami a választásokkal összefügg lehet jogorvoslatot kérni. Lehet feljelentést tenni. És kell is tenni. Ebben az esetben azért, mert

megállapítható, hogy a választási iroda kivételezett bizonyos felekkel, holott erre nincs jogosítványa,

mert – hangsúlyozom még egyszer – minden egyes párttal és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania minden választásokkal kapcsolatos információt.

Furcsaságnak tartom a részvételi adatok alakulását is. Jómagam végig kísértem és táblázatban rögzítettem reggel héttől az NVI által Budapestre megadott összes részvételi  adatot, s egyértelmű a nagy visszaesés este fél hét és a hét órás urnazárás között. Pedig az utóbbiban a belföldön szavazók mellett már a külképviseleten és levélben voksolók száma is szerepel. Ezt most hogyan?

Idézném az NVI vezetőjét, aki erre azt tudta mondani, hogy rosszul striguláztak a szavazóbizottságok. Ez elfogadhatatlan válasz! Kötelessége megmondani, hogy pontosan mi történt.

Azért kapja a nagy fizetését, hogy a nyilvánosság előtt felelősséget vállaljon a saját és az általa irányított munkáért.

Mivel lehet ezt akkor magyarázni? Egyáltalán, lehet rá magyarázat?

Nincs, nem lehet rá magyarázat. A helyi jegyzőkönyv-vezető és a számlálóbizottság tagjai egyszerűen nem idézhették elő ezt a helyzetet. Egyébként pedig, aki volt már valaha is felelős állami beosztásban, az tudja, hogy mielőtt egy adatot közzétesznek, azok teljességét és korrektségét le kell ellenőrizni. Ez esetben mindkettő elmaradt. Emellett, amikor rájöttek arra, hogy hibáztak, azt nyomban nyilvánosságra kellett volna hozniuk – ehelyett annyit tudtak mondani, hogy a helyiek nem tudnak strigulázni. Persze lefelé mutogatni könnyű…

„Nincs magyarázat” – mondta. Hát arra van-e, ami a számítógépes rendszerrel történt? Jómagam fent voltam déltájban az NVI felületén, amikor egyszer csak ledobott, jó órát nem is tudtam visszajutni rá,  s amikor végül igen, akkor már a korábbi rendszer működött. Őszintén szólva, nekem a „hosszú bájtok éjszakája” jutott az eszembe, az, amikor az első Orbán-kormány hatalomra jutása után pár hónappal, 1998 halottak napjára szabadságra küldték az akkori adóhatóság, az APEH dolgozóit, s a fáma szerint az ő távollétükben az akkori APEH-elnök, Simicska Lajos iránymutatása alapján eltüntettek a rendszerből több adatot, s más módon is belenyúltak az adatbázisokba.

Szerintem sokaknak ez jutott az eszébe.

Megjegyzem, a mai napig nem működik az új endszer. Nem csak vasárnap volt kétszer rossz egy kicsit. Ma is halott.

Csak el kellene talán számolni azzal a temérdek milliárddal, amit az informatikai rendszerbe öltek. Ám államtitoknak nyilvánították az állami informatikai rendszerrel kapcsolatos minden információt. Látjuk, ez olyan jól sikerült, hogy maga a rendszer is államtitokként funkcionál, hiszen nem működik.

Egyébként pedig az informatikai rendszer összeomlása egyebek között konkrétan megakadályozott sok választót abban, hogy szabadon gyakorolhassa a választói jogát.

Ugyanis délután háromig lehetett – volna – beadni az igényeket mozgó urnákra, de az informatikai rendszer hibája miatt sokan ezt már nem tudták megtenni. Ezt ki fogja reparálni? Talán az NVI számára a választás flott lebonyolításának jutalmára félretett pénzekből fog ez a kompenzáció megtörténni? A jutalomból adnak egy kicsit a kárvallottaknak?

Vasárnap voltak a választások, s szerdára ígérte az NVI a dokumentumok kiadását, digitalizálva. Ami mégsem az eredeti, nehezebben másítható „kézzel írt” dokumentum. Ez ellen nem lehet tenni?

Ezért kell az, hogy a pártok és a civil szervezetek alaposan ellenőrizzék a cd-n a pártok számára szerda délre ígért jegyzőkönyveket. Nagyon sok párt maga is gyűjtött az egyes szavazókörökben lévő megbízottjaitól jegyzőkönyvet – ezeket kell összehasonlítani a CD-n megtalálható, a  számítógépes adatfeldolgozás eredményeivel.

Például van konkrét bizonyíték Budapest 13. kerületéből, hogy kétszer is más jelent meg a szavazóbizottság adataként a számítógépben, mint, amit a bizottság  tagjai jegyzőkönyveztek.

Erről készült is egy külön jegyzőkönyv.

Mert hogy ott volt ellenzéki pártdelegált tag?

Igen, de a 10 200 szavazókörnek csak a harmadában volt ellenzéki pártdelegált. Ez az ellenzék felelőssége. Pedig a delegáltaknak köszönhetően derült fény egy olyan ügyre is, hogy amikor egy  szavazatszámláló bizottság tagjai bevitték a szavazókörből az urnákat, a szavazólapokat, a jegyzőkönyvet, s egyéb szükséges dokumentumot,

ám kérésük ellenére sem engedték meg nekik, hogy jelen legyenek akkor, amikor rögzítik a számítógépbe ezeket. Így azok, akik magát a jegyzőkönyvet készítették, nem láthatták, hogy az abban foglaltak kerülnek-e valóba be a rendszerbe.

Ez egyszerűen törvénytelen!

Volt sok más „érdekesség” is – például volt, ahol a Jobbik listájára leadott szavazatok egy ismeretlen párt szavazataiként jelentek meg; másutt egyetlen listás szavazatot sem kapott az MSZP-P ott, ahol egyéniben sokat – pedig vidéken a taktikai szavazás kevéssé indokolhatná ezt;  s a sor még folytatható. Az Interneten is sok hasonló esettel találkozik az ember. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezek napvilágra kerüljenek és jogorvoslatot kapjanak?

Sok lehetőség van. Mindenesetre bejelentéseket kell tenni.

Szőnyegbombázni az NVI-t?

Igen.

A végkimenetel pedig nyitott, de ad abszurdum, akár a választás eredményét is meg kellene semmisíteni.

Persze ha egyetlen szavazókörben történt ilyen eset, az nem befolyásolja érdemben a végeredményt, de ha igen, akkor meg kell semmisíteni az eredményét, és ott nem lenne szabad kiadni a képviselői mandátumot.

Ön hogy látja? Mi lesz a végkimenetel?

Ami biztos, nem nyeltük le az eredményt. Mi, akik több millió ember bizalmát élvezzük, nem nyugodhatunk bele abba, hogy törvénytelenségek voltak. Vissza kell állítani a jogállamiságot! Ugyanis ez a törvény társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.

 

„Méla undort érzek”

Kenderessy Milán
-
0
„Méla undort érzek”

Sorra reagálnak az érintett civil szervezetek a Figyelő mai írására, amelyben a szerintük a „Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

A hetilap által összeállított, „A spekuláns emberei” címet viselő listában olyanok is szerepelnek, akik már évekkel ezelőtt meghaltak, de felsorolnak egyetemi tanárokat, civil szervezetek munkatársait és még újságírókat is.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója erre azt mondta:

„Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek.

(…) Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit.”

Az Amnesty közleményében azt írja: nem félnek és nem fognak meghátrálni, folytatják a munkájukat. Ahogy fogalmaznak: „Ezek a szervezetek emberek tízezreinek nyújtottak és nyújtanak segítséget és képviseletet. Ha a civileket támadja a kormány, azzal őket, az ő igényeiket is semmibe veszi. Ha a kormány eléri a célját, és nem lesznek civil szervezetek, jellemzően

sérülékeny, kiszolgáltatott emberek maradnak segítség és támasz nélkül.

Ez a történet nem a megtámadott szervezetekről, hanem végső soron mindannyiunkról, mindannyiunk életéről szól, ezért mindenkinek fel kell emelnie a szavát, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek minket.”

Korábban az Amnesty International főtitkára nyilatkozott a Független Hírügynökségnek a magyar kormány civil szervezetek elleni kampányáról, ezt itt olvashatja el.

A Figyelő a CEU oktatói közül is felsorolt többeket (köztük olyanokat is, akik már évekkel korábban meghaltak). Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora erre azt mondta:

Ez egy kirívó megfélemlítési kísérlet, amely veszélyes az akadémiai szabadságra, és így a teljes magyar tudományos életre.”

Szerinte „egy ilyen lista publikálása a közelmúltban lezajlott választási kampány fényében szégyenletes”. Közleménye szerint a CEU elfogadhatatlannak tartja, hogy a Soros György által támogatott szervezetek munkatársait „zsoldosnak” nevezzék és elítéli a civil szervezetek megfélemlítésére tett kísérletet. Ezek a szervezetek egy demokráciában rendkívül fontos szerepet töltenek be: a társadalmi jelenségek vizsgálatával, ismertetésével és képviseletével, valamint a megoldási javaslatok szorgalmazásával a közjót szolgálják.

A Magyar Helsinki Bizottság visszataszítónak nevezi a Figyelő eljárását. Ők azt írják: a kormány már évek terjeszti azt a hazugságot, hogy „Soros-zsoldosok” dolgoznak Magyarországon, emiatt viszont

a Fidesz már kétszer is jogerősen pert veszített.

A szervezet szerint a listán halottak mellett adminisztratív dolgozók is szerepelnek, akik nem közszereplők, ráadásul a lajstromozás

a legrosszabb történelmi időket idézi.

Ahogy fogalmaznak, korábban a Kuruc Info és más szélsőjobboldali orgánumok listáztak melegeket, zsidókat és más kisebbségeket.

A Helsinki Bizottság szerint a lista elvitatja a legalapvetőbb szabadságjogok gyakorlását, miközben egy demokráciában „alapvető jog a közéletben való részvétel és a kormány bírálata, aki ezt elvitatja, antidemokratikus álláspontra helyezkedik”. 

Azt viszont értik, hogy

„a lista célja a megfélemlítés”.

Mint írják: eddig sem titkolták sem tevékenységüket, sem költségvetésüket, sem személyüket. Ezért el is indítottak egy Facebook-oldalt azoknak, akiket zavar, ha állami pénzek eltűnnek, vagy romákat, menekülteket bántalmaznak.

Emellett a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a Figyelőt és a lap tulajdonosát, hogy kérjen bocsánatot az érintettektől.

A bizottság társelnöke, Pardavi Márta korábban elmondta a Független Hírügynökségnek, milyen gyűlölködő, fenyegető telefonokat, kommenteket kaptak az elmúlt időszakban, erről itt olvashat.

A listában szintén említett Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy

„amikor meglátod a neved a Figyelő listáján többféle érzés vetekszik benned egymással. Először nevetsz, aztán dühös leszel, aztán kicsit meg is ijedsz.”

Ahogy fogalmaznak: „ilyen listázások a történelemkönyvekben végzik, a legsötétebb lapokon”, és ők büszkén vállalják azokat az értékeket, amelyekért dolgoznak: egyenlőségért, szabadságért, demokráciáért.

Azt is írják: „Az elmúlt nyolc év során számos kísérletet tettünk arra, hogy figyelmeztessünk a háborús retorika, a megosztottság fokozásának veszélyeire. Számos alkalommal kértük a kormányt, a jobboldali véleményvezéreket arra, hogy felelősségük tudatában ne szítsanak gyűlöletet. Úgy látjuk, hogy mindez hatástalan volt. Ezért jogvédő szervezetként azt látjuk feladatunknak, hogy biztosítsuk munkatársainkat, az ügyfeleinket arról, hogy maradunk és megvédjük szabadságukat.”

Mint fogalmaznak, bárhogy fenyegetik őket, a szellemiségüket, az elveiket, azt, hogy küzdenek a mindenkori hatalom túlkapásai ellen, nem lehet eltiporni.

A Transparency International a Facebookon reagált a listára. Azt írják: ezzel szintet lépett a civilek elleni hadjárat, de

„a szervezet dolgozóiként továbbra is büszkén vállaljuk korrupcióellenes tevékenységünket, és visszautasítjuk a civilek elleni lejáratókampányt.”

Szerintük az egyre ellenségesebb közegben minden korábbinál nagyobb szükségük van a tevékenységükkel szimpatizáló emberek segítségére.

Szintén a Facebookon reagáltak a Direkt36 oknyomozó portál újságírói is. Ők többek között azt írták: átláthatóan működnek, minden támogatást feltüntetnek a honlapjukon, és büszkék arra, hogy olyan szervezetek támogatják őket, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte.

A Figyelő listázása ellen mások is tiltakoznak. Koren Miklós közgazdász pedig petíciót is indított, amelyhez bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, „méltánytalanul” lehagyták a listáról.

Tényleg ennyire egyszerű lenne? Csak a zsebünk számít?

Bak Mihály
-
0
Tényleg ennyire egyszerű lenne? Csak a zsebünk számít?

Amikor nőttek a bérek az országban, nyert az uralkodó kormány, amikor csökkentek, vesztett – ezt a következtetést vonta le a neves befektetési szakember, Zsiday Viktor. Azt azért tegyük hozzá, hogy most mintha lett volna egy bizonyos hangütésű kampány is…

Bill Clinton egyik elhíresült mondása az volt 1992-ben, hogy „It’s the economy, stupid!”, szabad fordításban: „A gazdaság a lényeg te hülye!” – ezzel célozva arra, hogy az embereket leginkább az érdekli, hogy nő-e a gazdaság, vagy nem, van-e állásuk, vagy nem, nő-e a fizetésük, vagy nem – írja blogján Zsiday Viktor. A recesszióba süllyedt USA-ban meg is nyerte a választásokat Clinton.

A neves befektetési bankár szerint Magyarországon ugyanez a helyzet. A politikusoknak nyilvánvalóan van ráhatásuk a gazdaságra, de sokkal kevesebb, mint ahogy maguk, vagy szavazóik gondolják, eléggé ki vannak téve a nemzetközi ciklusoknak, amin jottányit sem tudnak változtatni, ám ennek ellenére a választók alapvetően az alapján ítélik meg a politikusokat, hogy van-e elég munkahely, és nőnek-e a bérek.

Zsiday számba vette az 1994 óta tartott választásokat (vagyis a rendszerváltástól eltelt összes eddigi voksolást), és szerinte ezek eredménye a clintoni tételt igazolja.

Forrás: zsiday.hu

Ábráján a vízszintes tengelyen az látható, hogy mekkora reálbér-növekedés történt az adott kormány idején, a függőlegesen pedig az, hogy listán a következő választáson mennyi szavazatot kaptak az előző választáshoz képest.

Az összefüggés teljesen egyértelmű, írja Zsiday:

ha van bérnövekedés, akkor megtartható vagy növelhető is az aktuális kormánypártra szavazók száma,

ha csökkennek a bérek, akkor viszont elpártolnak tőlük a szavazóik. Mivel a 2014-17 közötti időszakban igen magas bérnövekedés volt, így nem csoda, hogy a Fidesz szavazóinak száma nőtt. Ekkora bérnövekedés mellett nagyon el kell rontani valamit, hogy egy kormány megbukjon – olvasható Zsiday gondolatmenete. Sőt, mivel szerinte a következő 2-3 évben valószínűleg további gyors bérnövekedés lesz, ezért valószínűleg a kormánypárt népszerűsége magas marad.

Zsiday szerint a 2010-es érték valószínűleg azért illeszkedik kevésbé a „modellbe”, mert a lakosság jelentős részének volt svájci frank hitele, amelynek törlesztője extrém módon megugrott, ami ahhoz vezetett, hogy a valójában elkölthető jövedelmük sokkal jobban zsugorodott, mint az a reálbérmutatóból következne. Számukra az infláció sokkal nagyobb volt, mint a hivatalos, és a reálbér csökkenése is tetemesebb volt emiatt.

Ehhez azért meg kell jegyezni, hogy átlagosan és összmennyiségében (kiterjedtségében) Budapesten volt a legnagyobb, ennek ellenére – már ha a Zsiday-féle gondolatmenetet vesszük alapul – lényegében

az egész főváros elúszott volna a Fidesz számára,

ha az LMP belemegy a további kölcsönös visszalépésekbe.

Az sem teljesen vág egybe ezzel a gondolatmenettel, ami az Index minapi átfogó elemzésében olvasható: minél szegényebb, iskolázatlanabb, fejletlenebb egy település, annál nagyobb arányban szavaztak a Fideszre az ott élők. Ezeken a településeken alig van munka, ha mégis, legfeljebb minimálbéres. Ami persze ugyancsak növekedett az elmúlt években, ám tömegesen inkább a különféle segélyek, valamint a közmunka ad ilyen-olyan jövedelmet.

Ráadásul a Fidesz 2010 után első megszorításaival kivetette az szja-t a minimálbérre, az emiatti tetemes reáljövedelem-csökkenés mégsem látszott meg a 2014-es eredményeken, ahogyan az idein sem, hogy tízezrek szorultak ki a közmunkából, amelynek összege legutóbb nem is emelkedett.

Egyébként a tömegesen a Fideszre szavazó legszegényebbek, a legalsó jövedelmi tizedben tengődők pénze 2010-14 között alig növekedett. Persze lehet azt mondani, hogy akinek alig jut, az a kis javulásért is hálás.

És akkor még nem beszéltünk a kampány témájáról és stílusáról, ami inkább mutat összetartást a választási eredménnyel.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség