Fontos

Toroczkai: Valakinek az útjában vagyok

0

Toroczkai László a Facebookon reagált arra, hogy a Jobbik elnöksége fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene a platformalapítás ötlete miatt. Szerinte 2017 decembere óta ki akarják túrni a pártból.

 

„Vona Gábor 2017 december elején megkért, hogy mondjak le az alelnöki posztról, aztán néhány hét múlva egy sms üzenetben arra kért, hogy ne tegyem, a választások előtt ez ártana a pártnak. Azóta tapasztalom, hogy ki akarnak szorítani a Jobbikból. Valakiknek az útjában vagyok.

Más irányt képzelnek el a Jobbiknak, mint én. Ennek a színjátéknak az utolsó felvonása következik most”

– kezdte Toroczkai a csütörtöki elnökségi döntésre adott reakcióját.

Szerinte az elnökség csak azért nem zárta ki, mert az alapszabály szerint ezt így nem tehetik meg, de az ítéletet „előre megírták”. Toroczkai szerint jellemző, hogy be sem hívták a platform miatt, és a fegyelmi eljárást anélkül kezdeményezték, hogy meghallgatták volna az ő álláspontját.

„Furcsa egyébként, mert 2008-ban Novák Elődék már létrehoztak egy platformot a Jobbikon belül, amelynek még jelenlegi elnökségi tag is résztvevője volt, de ez akkor nem zavart senkit” – írta.

Ásotthalom polgármestere arra is reagált, hogy jobbikos taghoz méltatlannak nevezte az elnökség közleménye azt, ahogy a sajtónak nyilatkozott a platformalapításról. „A régi, komoly áldozatokat hozó, sokat dolgozó bajtársak elárulása, az eredeti szellemiség megtagadása, a balliberális tömbbe való besimulás, és mindezt csupán a semmilyen eredményt nem hozó ellenzéki parlamenti bohóckodásért (no meg a busás fizetésekért) …szerintem ez az, ami méltatlan egy jobbikos taghoz” – zárt a posztot.

A Toroczkai által kitalált platform pont ez ellen a „besimulás” ellen, azaz az elmúlt évek néppártosodó irányvonala ellen lépett volna fel.

A Jobbikban a választási vereség miatt lemondott Vona Gábor helyett május 12-én választották meg a párt új elnökének Sneider Tamást, de Toroczkai csak kevéssel maradt el tőle a szavazáson. Ezt a szavazást a néppártos vonal és a régi, nemzeti radikális arculat közti választásként is értékelték, amely ellentét április 8-a után újra kiéleződött a pártban.

DK: lesz ez még rosszabb is Kövérnek

0

Kövér László nem érti a parlamentáris demokrácia jelentését, hogy a haza ellenzékben is van – reagált a DK arra, hogy a parlamenti elnök szerint csökkenni fog a színvonal a DK frakcióalakításával.

Kövér Lászlót „nem tölti el örömmel”, hogy nem emelkedni, hanem tovább csökkenni fog a parlamenti viták színvonala azután, hogy a Demokratikus Koalíció önálló frakciót alakíthatott. Az Inforádióban azt is mondta, hogy azzal is megelégedne, ha a következő négy év nem lenne borzalmasabb, mint az előző volt.

A DK szerint a parlamentarizmussal összeférhetetlen színvonalat éppen annak a Kövér Lászlónak köszönhetjük, aki szerint “az ellenzéki tábor intellektuálisan üres, morálisan értékelhetetlen” – írta közleményében Gréczy Zsolt frakciószóvivő egy régebbi Kövér-idézetet felhasználva.

Kövér láthatóan nem csak, hogy tűzzel-vassal küzd a parlamentáris demokrácia ellen, hanem nem is érti annak működését és jelentését, miszerint kormány és ellenzék együtt képviselik a hazát, és igen, a haza ellenzékben IS van – fogalmaz a parlamenti képviselő.
A DK mindazonáltal örül annak, hogy Kövér nem örül, lesz ez még rosszabb is, „tenni fogunk róla”.

Konzultációnak álcázott kormánypropaganda

Egyrészt az információátadás célját szolgálják, másrészt legitimáló szerepet játszanak az Orbán-kormány nemzeti konzultációi. A konzultáció önmagában nem lenne problémás politikán kívüli/feletti eszköz  – véli Böcskei Balázs, politológus, politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója. Hamarosan a családokról és a demográfiai helyzetről kérdezik ki – eléggé determinált módon – a véleményünket.

 

Fotó: Youtube

„A kormányzati politikának közvéleményellenőrző jellege van, ami kevésbé mondhatni konzultatívnak; a nemzeti konzultáció keretében összeállított kérdések és a válaszok tartalma pedig egyértelműen mindig a kormány politikai, szakpolitikai, közpolitikai  álláspontját tükrözi az aktuális területen, kérdésben” – válaszolta megkeresésünkre Böcskei Balázs. Arra kerestük a választ, hogy mi helyett vannak, mit pótolnak az Orbán-kormány által favorizált nemzeti konzultációk. 2010 óta hat ilyen, sok-sok milliárd forintot felemésztő kampányt folytattak le, s a kérdés azért vált ismét aktuálissá, mert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a minap bejelentette, hogy hamarosan újabb nemzeti konzultációt indítanak a családokról és a demográfiai helyzetről, majd még a jövő évi európai parlamenti választások előtt az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről.

Az, hogy nemsokára ismét „kikérik a véleményünket” a családokról és a demográfiai helyzetről azt mutatja, hogy a kormány prioritási területei közé emelte ezeket a témákat.

Legalábbis erre lehet következteti abból, hogy Böcskei Balázs szerint ezeknek a kampányoknak az egyik célja az információátadás: tájékoztatja a lakosságot arról, hogy mire készül a kormány, s mit gondol arról a területről, amelyről konzultál. Igaz, ebben az értelemben majd akkor tudjuk meg, hogy pontosan mire számíthatunk az elkövetkező években a családpolitikai és demográfiai helyzetről, amikor majd látjuk magukat a kérdéseket és az azokra adható válaszokat. E kormányzati eszköz egy további célja legitimációs jelleget adni magának a kormánynak: a visszaküldött, kitöltött kérdőívek mennyiségének és jellegéből következően – mondja a politikai elemző.

Az nem egyedülállóan magyar dolog, hogy egy kormány megkérdezi az emberek véleményét bizonyos kérdésekről; ennek a legélesebb formája a népszavazás – mutat rá Böcskei Balázs. Van arra is példa, hogy a kormányok közvetlen módon is tudakolják a véleményeket,

de jellemzően azokra sokkal heterogénebb válaszok adhatók, mint amilyeneket az Orbán-kormány nemzeti konzultációin megszoktunk.

Orbán Viktor 2005 februárjában – még ellenzéki pártvezérként – tartott évértékelő beszédében vezette be a magyar politikai köztudatba a „nemzeti konzultáció” kifejezést, amikor is bejelentette, hogy azt az évet a konzultáció esztendejévé szeretné tenni,

„hogy a közélet újra az emberekről szóljon”.

Ennek nyomán alakult meg a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek – ahogy Schöpfin György Fideszes európai parlamenti képvisel honlapján olvasható

–  „Orbán Viktor hangsúlyozta civil és világnézetek felett álló jellegét”.

A testület tagja volt Finta József építész, Dr. Hofmann Rózsa pedagógus, Dr. Iván László, gerontológus, egyetemi tanár, Jókai Anna író, Náray-Szabó Gábor, egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Pozsgay Imre, Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő, Dr. Tulassay Tivadar.

Országjáró rendezvénysorozatot indítottak, s ezeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték ki a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben.

S ami a lényeg, 1,6 millió emberrel létesített kapcsolatot akkor így a Fidesz.

2­010­ után kormányzati szintre emelte és rendszersítette a nemzeti konzultációkat Orbán. A kérdőíveket 2015-ig a Miniszterelnökség felügyelte, s postán küldték ki; a kiértékelést pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte. 2015. októberétől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.

A nemzeti konzultációk költségeiről, illetve a visszaérkezett, kitöltött kérdőívek kiértékeléséről a kormány nem szívesen ad ki dokumentumokat, van, amit legfeljebb kiperelni sikerül.

Így jószerivel csak bemondásra tudhatjuk például azt is, hogy az eddigi legutolsó ilyen, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyes kérdéseire milyen válaszok születtek, s hogy 2,3 millióan elutasították a tervet (amely amúgy nem is létezik, de ez már egy más kérdés), s csak nem egészen 20 ezren támogatták azt (s volt mintegy 16 ezer érvénytelen válasz is – a kormány kommunikációja szerint).

Eddigi kormányzati nemzeti konzultációk

  1. 2010. szeptember: Konzultáció a nyugdíjakról (nyugdíjakról és támogatásokról). 2,8 millió nyugdíjas kapta meg postai úton, mintegy 200 ezer kitöltött kérdőív érkezett vissza. A Miniszterelnökség közlése szerint az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került. Állítólag a Fidesz fizette a cechet.
  2. 2011. február: „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” (jogok és kötelezettségek, család, otthon, munka és támogatás). A kormány tájékoztatása szerint 920 000-en válaszoltak rá. 750-800 millió forint volt a költsége, amelyet a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.
  3. 2011. május: „Szociális konzultáció” indult, amely az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, az oktatási támogatásokkal foglalkozott. Több mint egymillióan küldték vissza a kérdőívet. Az összköltsége750-800 millió forint között mozgott. A kormányzati kommunikáció szerint a válaszadók 97 százaléka egyetértett a segélyezés helyett munka elvvel. (Ezután futtatták fel a közmunkaprogramot.)
  4. 2012. szeptember: „Gazdasági konzultáció” néven futott a kérdőív, amely az adózással, a járulékokkal, a nagyvállalatokkal és a közműcégekkel, a minimálbérrel és a nyugdíjakkal, valamint a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Közel 700 ezret küldtek vissza. A konzultációra 976 millió forintot csoportosítottak át.
  5. 2015. május: „A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció”, a kérdőívet több mint 8 millió példányban küldték ki, s egymilliót küldtek vissza, ezek zöme a terrorizmussal, a menekültekkel, a bevándorlókkal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre a kormány szája íze szerint válaszolt. Erre egymilliárd forintot szántak.
  6. 2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt!”; a konzultáció költsége durván nettó 950 millió forint volt (amit azonban – sajtójelentések szerint –utólag másfél milliárddal egészítettek ki). A kormány közlése szerint 1 millió 680 ezren mondták el véleményüket ennek keretében.
  7. 2017. október: „A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció” keretében feltett hét kérdésre nem csak postai úton lehetett válaszolni, online is kitölthető volt. A kormány tájékoztatása szerint közel 2,4 millióan juttatták vissza a válaszaikat (többségében, közel 2,2 millióan postán). Ennek árát 700-900 millió forintra lőtték be.

Gyárfás írásbeli vallomást tett

Csütörtökön benyújtották Gyárfás Tamás részletes írásbeli vallomását a Fenyő-ügyben – tudta meg a Független Hírügynökség Bánáti János ügyvédtől. Fontolgatják, hogy valamikor kérni fogják a lakhelyelhagyási tilalom feloldását is Gyárfás sportdiplomáciai kötelezettségei miatt.

Ahogyan két hete bejelentették, csütörtökön benyújtották Gyárfás Tamás részletes írásbeli vallomását a Fenyő-gyilkosság ügyében – mondta el a Független Hírügynökségnek az egykori úszószövetségi elnök és korábbi média-nagyvállalkozó. Ez összefoglaló jellegű, mellékletekkel, benne korabeli iratokkal és újságcikkekkel.

Nem a szó szoros értelmében vett bizonyítékokról van szó, mert bizonyítaniuk a nyomozóknak kell – mondta Bánáti. Ennek a vallomásnak az a lényege, amit korábban már elmondtak:

volt vitája, érdekellentéte Fenyő Jánossal, de ez a nyilvánosság előtt zajlott, és a gyilkosság idején már másfél éve megszűnt, ezért nem volt érdeke megöletni őt

– mondta az ügyvéd.

Gyárfást azzal gyanúsítják, hogy ő adott megbízást húsz évvel ezelőtti Fenyő János meggyilkolására.

Az üzletember jelenleg lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt Budapest területén szabadon mozoghat. Mint ismeretes, az ügyészség eredetileg előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet kért, de ezt a bíróság enyhítette áprilisban. Másodfokon május elején ezt tovább oldották annyiban, hogy hetente négy helyett egy alkalommal kell megjelennie a lakhelye szerinti kerületi rendőrségen. Abban nem történt változás, hogy

elektronikus nyomkövetőt kell viselnie Gyárfásnak.

A másodfokú bíróság amúgy elfogadta az előző határozat azon érvelését, hogy „a 69 éves, büntetlen előéletű gyanúsított esetében figyelemmel a közéleti tevékenységére is, a lakhelyelhagyási tilalom szükséges, de ugyanakkor elegendő korlátozás ahhoz, hogy a jelenlétét biztosítsa. A mozgásának nyomkövetővel történő ellenőrzésével, illetve a jelentkezési kötelezettség előírásával együtt a szökés veszélye kiküszöbölhető”.

Gyárfás Tamás (b) és Bánáti János (j) a bíróságon.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A lakhelyelhagyási tilalom egyébként – néhány ezzel ellentétes korábbi újságcikkbeli közléssel szemben – nem határozott időre szól, hanem a nyomozás lezárásáig, illetve amíg beadvány nyomán a bíróság meg nem változtatja – mondta Bánáti.

Éppen ezt fontolgatják – tudtuk meg Bánátitól, aki szerint az idő múlása minden kényszerintézkedés esetében eleve új körülmény. Emellett Gyárfásnak a nemzetközi sportdiplomáciában betöltött kiemelkedő szerepe van (a Nemzetközi Úszószövetség, a Fina Bureau-jának tagja, és ebbéli minőségében április végén a nyomkövetővel részt is vett a szervezet budapesti ülésén). Erre hivatkozva

esetleg kérni fogják a legenyhébb kényszerintézkedés eltörlését is.

Ezzel a perrel párhuzamosan zsarolás ügyében zajlik büntetőper, amelynek Gyárfás a sértettje. Ebben Portik Tamás szerepét vizsgálják, aki állítása szerint hangfelvétellel tudja bizonyítani, hogy Gyárfás neki adott megbízást Fenyő megölésére.

Ezzel kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással gyanúsították meg Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt, aki tavaly ősszel megkapta Gyárfástól a borítékban lévő hangfelvételt, de ezt nem adta át a nyomozóknak, hanem magánál tartotta az új bizonyítékot.

Erről a hangfelvételről mondta az előző kihallgatás után Bánáti, hogy „az összevágott, hevenyészett hangfelvételen kívül semmit nem tudunk, semmilyen bizonyítékot nem tártak elénk”.

Gyárfás a hangfelvételről korábban azt nyilatkozta a FüHü-nek, hogy

„Végre. Így végre mindenki számára egyértelműen kiderül, hogy soha senkinek nem adtam megbízást semmire”.

Május elején Tasnádi Péter is képbe került az ügyben. Az erőszakos cselekményekért elítélt vállalkozó is vallomást tett a Nemzeti Nyomozó Irodában arról, hogy szerinte nem Gyárfás volt a Fenyő-gyilkosság felbujtója. Elmondta, hogy Gyárfás megkereste őt, pénzt is adott neki, Tasnádi azonban nem ölt meg senkit, csak megtartotta a pénzt.

Kijelentette, hogy sem Portik Tamást, sem Jozef Rohácot nem ismeri személyesen: „minden gyilkost nem ismerek. Ilyen gyilkosságokat nem szoktam elvállalni. Gondoltam, milyen jópofa dolog, filmekben láttam, hogy kérnek előleget, én kértem, másnap megkaptam” – nyilatkozta a Hír TV-ben. Tasnádi azt is elmondta, hogy az általa el nem végzett gyilkosságért három részletben, összesen 22 millió forintot kapott, Gyárfást pedig egyszerűen átverte.

Arra a kérdésre, hogy ha nem Gyárfás, akkor ki lehetett a gyilkosság felbujtója, nem adott egyenes választ. Tasnádi állítása szerint neki anno Láposi Lőrinc, korábbi rendőr vezérőrnagy azt mondta, hogy Fenyő halála Kiss Ernő Duce volt rendőr dandártábornok érdeke lehetett.

Orbán: A Stop Soros a saját bicepszünket is erősíti

A menekültekről, „migránsokról” azt mondta, nem csak úgy maguktól jutnak el a magyar határra, „hanem őket oda vezetik”, jogsegélyt kapnak és segítséget, amely szerinte nemzetbiztonsági kérdés, és nem emberi jogi, ezért meg kell akadályozni, hogy bejussanak az országba, mert az bűncselekmény.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 Perc című műsorában arról beszélt, hogy szerinte kevés országban fordulhat elő olyasmi, hogy a miniszterelnököt megbírságolják a kampányban, mert óvodásokkal fotózkodik,

„ennyit a magyar demokrácia állapotáról”

– kommentálta a dolgot.

Habár a mandátuma 4 évre szól, 2022-ig, de ezt egy 2030-ig szóló nagyobb tervbe kell beleilleszteni, mert választ kell adni az embereknek arra is, hogy hova vezet minden mostani döntése a kormánynak. „Ez az időtáv belátható”.

Orbán szólt a

„demográfiai kérdésről”,

és azt mondta, szeretnék elérni, hogy 2030-ra Magyarország olyan ország legyen, amely képes fenntartani és reprodukálni magát. Bejelentette, komoly családpolitikai intézkedéseket akarnak bevezetni, amelyet megelőz majd egy nemzeti konzultáció a gyermekvállalásról és gyermeknevelésről.

Hozzátette, bár a férfiak véleményére is kíváncsiak, de főleg a nőkére.

Orbán Viktor beszélt a technológiai fejlődéssel kapcsolatos céljairól is, mint mondta, a mesterséges intelligencia kutatását és az innovációt nagyon fontosnak tartja, ezért hozták létre az innovációs minisztériumot Palkovics László vezetésével.

A kereszténydemokráciáról, mint régi/új eszmerendszerről azt mondta:

a liberális demokrácia kiüresedett, ezért „új vezéreszmére” van szükség.

„Ennek az ideje eljött, Magyarországon mindenképpen, de talán egész Európában is, mert a liberális demokrácia kiürült. Mint eszme lehet, hogy megállja a helyét, de a gyakorlati világban jól látom, hogy ezeknek az eszméknek a jegyében nem lehet eredményes politikát folytatni, mert vannak olyan kérdések, amelyekre a liberális demokrácia nem ad választ” – mondta.

Orbán szerint ilyen a migráció kérdése, mert a liberális demokrácia támogatja és elfogadja a migrációt és nem védi meg a határokat. Szerinte a liberális demokrácia nem véd minket a családok világában is, mert azt mondja, hogy sokféle család van, és ezért tartunk most ott, ahol. Orbán szerint van egy olyan kultúra, amely védelemre szorul, amely a keresztény kultúra, amelyet a liberális demokrácia nem véd meg, ezért van szükség egy új, kereszténydemokrata vezéreszmére.

Hozzátette, le kell porolni a kereszténydemokrácia eszméjét, új formákat keresni és ez megvéd bennünket a migrációtól, megvédi a határokat, és megvédi az egy férfi-egy nő kapcsolatára épülő családokat.

Orbán elmondta, Emmanuel Macron francia államfővel való találkozásakor is rögzítette, hogy Magyarország nem akar befogadni migránsokat, majd ennek kapcsán elmondta, ha ezt belefoglalják az alkotmányba is, akkor sokkal könnyebben lehet ezt az elvet megvédeni itthon és külföldön is, ezért akarják módosítani az alkotmányt.

Mint mondta, a jövő hét elején nyújtják be a „Stop Soros”-féle alkotmánymódosítást a parlamentnek, ennek keretében módosítják majd a büntető törvénykönyvet is. Hozzátette, ki akarják mondani „generális elvként”, hogy ne lehessen zargatni otthon az embereket, mert mindenkinek szüksége van a nyugodt otthonra.

„Egy rendes országban a véleménynyilvánításnak megvan a helye, de nem tartozik hozzá a szabadsághoz az, hogy ne lehessen otthon tartózkodni nyugodtan” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy vele is előfordult már, hogy a házánál tüntettek, de ez nem csak politikusokat érint.

Arról, hogy a Human Rights Watch szerint a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból, Orbán azt mondta, a HRW is egy Soros Györgyhöz tartozó szervezet, amely nyomást akar gyakorolni.

A menekültekről, „migránsokról” azt mondta, nem csak úgy maguktól jutnak el a magyar határra,

„hanem őket oda vezetik”,

jogsegélyt kapnak és segítséget, amely szerinte nemzetbiztonsági kérdés, és nem emberi jogi, ezért meg kell akadályozni, hogy bejussanak az országba, mert az bűncselekmény.

A Stop Soros a saját bicepszünket is erősíti, és ez a fontos – mondta Orbán arra a felvetésre, hogy ez növelni fogja-e a nemzetközi kritikákat.

Jávor: Paks 2 elég nagy bukta lesz, amit az adófizetőknek kell állniuk

Miniszteri meghallgatásán a paksi bővítésért felelős Süli János arról beszélt, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődhetnek Paks 2 főépületének építési munkálatai. Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint Süli ezzel nem mond igazat, hiszen már így is jelentős csúszásban van a projekt, amelyet még most sem lenne késő teljesen leállítani, de ehhez elengedhetetlen az erőteljes társadalmi fellépés.

 

„Hiszek Magyarországban. Hiszek benne, hogy a magyar állampolgárok képesek lesznek bátran a talpukra állni és megvédeni az országot a rendszerváltás utáni magyar történelem eddigi legnagyobb fenyegetésétől” – áll a Jávor Benedek által életre hívott StopPaks2 honlapján, ahol petíciót is alá lehet írni a paksi bővítés ellen. A mozgalom és a petíció még a választások előtt indult, ezért a FüHü megkérdezte a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét, hogy a Fidesz újabb kétharmados győzelme után is így látja-e a helyzetet.

„A Paks 2 beruházás a látszat ellenére rendkívül gyenge lábakon áll, szakmailag is rendkívül megkérdőjelezhető, piaci életképtelensége egyre nyilvánvalóbb”

– mondta Jávor. Hozzátette, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb térnyerésével folyamatosan növekszik a projekt eddig sem csekély várható veszteségessége. „Ez egy idő után a kormány számára is figyelmeztető jel kell, hogy legyen, bár nyilvánvalóan a racionalitás nem erősségük, különösen nem az energiapolitika terén” – mondta. Szerinte olyan „közpénztemetővé” válik záros határon időn belül a projekt, amely már ennek a kormánynak is problémákat fog okozni. Jávor meggyőződése az, hogy a kormánynak előbb utóbb számvetést kell készítenie Paks 2-vel kapcsolatban, és egy ilyen helyzetben nagyon nem mindegy, hogy hogyan áll hozzá a társadalom.

Elmondta, hogy a közvéleménykutatások alapján nagyon jelentős Paks 2 elutasítottsága, és erre lehet építeni. Hivatkozott arra, hogy korábban is előfordult már, hogy a kormány egy akár számára kiemelten fontos ügyben is visszakozott, mikor érzékelte, hogy a társadalom nagyon szembehelyezkedik azzal. Jávor a Momentum által kezdeményezett Nolimpia-mozgalmat említette példaként arra, hogy igenis pragmatikus gondolkodik a szimbolikus ügyekben is a kormány, de ehhez jelentős társadalmi ellenállásra van szükség.

Arra felvetésre, hogy a tapasztalatok szerint Paks 2-vel azért jóval kevésbé lehet megszólítani az embereket, mint egy esetleges budapesti olimpiával, és a közvélemény-kutatásokban jelzett elutasítás sem hozott magával jelentős társadalmi fellépést a projekt ellen, azt válaszolta, hogy már így is látható előrelépés. Szerinte jelentős eredményeket értek el abban, hogy mennyire jutnak el az információk az emberekhez Paks 2 ügyében.

Kiemelte, hogy 2010-ben még a Parlamenten és a társadalomban is széles körű, pronukleáris konszenzus volt, de mára ez megváltozott.

Jelenleg a közvélemény-kutatások alapján a magyarok 20 százaléka áll a projekt mellett és 60 százalék elutasítja.

Azt viszont Jávor is elismerte, hogy kérdés, hogy az elutasító többséget mennyire lehet aktivizálni. „Ezen dolgozom évek óta” – mondta, hozzátéve, hogy még rengeteg feladat áll előtte abban, hogy tudatosítsa, mekkora szükség van a társadalmi ellenállásra, illetve közösségé szervezze a projekt ellenzőit.

Jávor Benedek népszavazási kérdést nyújt be a paksi bõvítésrõl a Nemzeti Választási Irodában 2016. március 30-án.
MTI Fotó: Kallos Bea

Azt is elmondta, hogy nem lehet tudni, pontosan mivel járna a szerződés felmondása, hiszen a kormány nem hajlandó azt nyilvánosságra hozni annak ellenére sem, hogy feloldották az iratok titkosítását. Jávor Benedek ezért beperelte a kormányt és a Roszatomot, és a pernek hamarosan következik egy újabb tárgyalási fordulója. A politikus szerint jó esély van arra, hogy ennek az eljárásnak a végén a bíróság kimondta, hogy a szerződést minden részletében nyilvánosságra kell hozni. Csak ekkor fog kiderülni, hogy pontosan mivel járnak a szerződés felmondása a magyar fél részéről – mondta.

Jávor egyébként képviselőként már betekintést nyert az iratokba. Ugyan alaposan áttanulmányozni nem tudta őket, mivel több ezer oldalas, angol nyelvű szövegről van szó, de szerinte ennyiből is világos, hogy Magyarország számára nagyon előnytelen a szerződés, és az oroszok érdekét szolgálja. (Ennyi érhető el belőle most.)

Éppen ezért

egy esetleges felmondás esetén minden bizonnyal súlyos kártérítést kellene fizetni,

de minél hamarabb kiszáll Magyarország a projektből, annál kisebb összegről lenne szó. „Abban biztos vagyok, hogy nem tudnak az oroszok a projekt jelenlegi állása mellett akkora kártérítést kérni, ami ne lenne összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amekkora kárt az okozna, ha megépítenénk és hatvan éven át veszteségesen üzemeltetnénk Paks 2-t” – mondta.

Jávor szerint az sem lenne igazán megoldás, ha kedvezőbb feltételű hitelekkel váltaná ki a kormány az orosz hitelt, mert a hitelezés csak az egyik gyenge pontja a projektnek.

„A bővítés ezer sebből vérzik, a hitelezés ennek csak egyik abszurd eleme”

– mondta. Úgy fogalmazott, hogy kétségtelen, hogy az orosz hitel „kényszerzubbonyként” feszül a költségvetésen, de kiváltása nem oldaná meg a problémát. Ezt azzal indokolta, hogy a nukleáris energia már ma sem versenyképes, ami hatványozottan igaz lesz akkor, amikor tényleg megkezdhetné működését Paks 2. Jávor szerint ugyanis a 2030-as évek előtt akkor sem fogják tudni üzembe helyezni, ha innentől minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, és nem lesz több csúszás a projektben.

Jávor Benedek arról a keresetről is beszélt, amelyet az osztrák kormány februárban nyújtott be az Európai Bíróságra a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatban. Amennyiben ezt a pert Ausztria, és az azóta hozzájuk csatlakozott Luxemburg megnyeri, azaz a bíróság azt mondja ki, hogy nem nyújtható állami támogatás a működtetéshez (amelyet korábban az Európai Bizottság jóváhagyott), az beveri az utolsó szöget a projekt koporsójába Jávor szerint, mert állami támogatás nélkül képtelenség lenne működtetni az erőművet. „A gond az, hogy megint egy-két év, mire a bíróság ítéletet hozhat, és addig is megy előre a projekt. Annál több lesz a belefektetett pénz, illetve annál nagyobb kártérítési igénnyel állhat elő Oroszország” – mondta. Jávor szerint ezt a magyar kormány is pontosan tudja, de – mint fogalmazott –

„az adófizetők pénzére örömmel húznak 19-re lapot”.

„Elég nagy bukta lesz, amit az adófizetőknek kell állniuk” – összegezte.

Jávor szerint a Süli János által emlegetett határidők is tarthatatlanok, hiszen a létesítési engedélykérelem még be sincs adva, és már ebben a szakaszban is nagyon komoly, majdnem két éves csúszásban van a projekt. Szerinte ez csak növekedni fog az idő előrehaladtával.

A létesítmény engedélykérelmet idén kell benyújtani, a 300 százezer oldalas dokumentációt pedig 15 hónap alatt bírálhatja el az Országos Atomenergia Hivatal – mondta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán Süli, aki szerint 2019 végén, 2020 elején kaphatják meg az engedély. Ez alapján legkorábban 2026-ban készülhet el az bővítésért felelős miniszter szerint a beruházás, aki azonban maga sem biztos abban, hogy egyáltalán elkészül-e Paks 2. „Még ma sem biztos, hogy megépítjük” – mondta a hvg.hu beszámolója szerint.

Ahol a politika elkezdődik, ott a becsület véget ér – interjú Dávid Ferenccel, a VOSZ főtitkárával

 

  • Még nem találták meg Demján Sándor utódát

  • A Vállalkozók Országos Szövetségének a szakmaiság a legfontosabb

  • A nagypénteki munkaszünet szakmailag előkészítetlen és rossz

  • Évente negyvenezerrel szűkül a munkaerő piac

  • Orbán alatt megduplázódott az állami bürokrácia

 

Mi van, mi lesz a szervezettel Demján Sándor halála után?

Az Elnök úr halála – nekem ő sosem volt Sándor, hanem mindig Elnök úr, vagy Főnök – nagyon sokkolt mindenkit. Egy olyan tekintély, mint ő, nem  dolgozott még ebben a közösségben; azon túl, hogy tiszteletre méltó ember volt, az üzleti életben is siker kísérte az útját. Korlátlan tekintélye volt a VOSZ-ban, amit munkájával és a teljesítményével vívott ki. Itt minden döntés mögött ott volt az ő személye, ráadásul olyan támaszt, magabiztosságot adott nekem személyesen is, mint a VOSZ főtitkárának, amely mellett sokkal jobban lehetett dolgozni, kiállni az elveinkért. A vállalkozói közösségnek, meg a szervezet tagjainak is nagyon jót tett, hogy mindenki tudta, ki áll mögötte. Ez tehát a szakmai oldala az Elnök úr elvesztésének, de ott van természetesen az emberi oldal is. Ő egy rendkívül jó ember volt. Komolyan mondom. Én egy nagyon apás fickó voltam, és persze nem mondom, hogy a pótapám volt, ötven után már az embernek ne legyen pótapja, de olyan hihetetlenül jól tudott velünk, az emberekkel bánni, jószívű, jólelkű volt. Emellett nagyon, elképesztően kemény is tudott lenni. De mindenekelőtt tényleg fantasztikus ember volt. Sokszor mondom sokaknak, hogy

jegyezzék meg a demjáni mondást: akinek teli van a zsebe, annak legyen tele a szíve is.

Muszáj beszélnem róla, mint vezetőről is. Az ember a munkája során csak elkövet egy-két hibát, ő kizárólag négyszemközt beszélt róla. Nem kiabált, nem pánikolt, csak egyszerűen, de félreérthetetlenül eligazította az embert. A méltóságodat soha nem bántotta meg.

Vagyis akkor pótolhatatlan

Nézze, a mi dolgunk most az, hogy ezt az örökséget valahogy vigyük tovább. Nem könnyű találni a helyére valakit. Most volt néhány napja a küldöttgyűlésünk; nem választottunk új elnököt. Azt gondoljuk, hogy alaposan körbe kell járni ezt a kérdést, hogy megtaláljuk azt az embert, aki hajlandó és tudja is vinni ezt a fáklyát. Nagyon nehéz dolga lesz. Annak ellenére, hogy mindig hangsúlyozzuk: a VOSZ nem ellenzéki szervezet, de nem is néma. Olyan érdekképviselet ugyanis, amelyik befogja a száját – ilyenekből bőven van Magyarországon – nem kell. A Főnök mindig azt mondta, miközben a háttérben egyengette az utat, hogy nincs szükség pártpolitikai megnyilvánulásokra, már csak azért sem, mert politikailag mindenféléből lehet találni a szervezetben, középen kell tartani a VOSZ-t, minden kormánnyal tárgyalóviszonyban kell lenni, és el kell fogadni azt, amit helyesnek és jónak tartunk. De persze a kormányzat inkább csak a konfliktusokra emlékezik, például a takarékszövetkezeti törvényre, vagy a vasárnapi boltzár ügyére. Ebben mi voltunk az elsők, akik népszavazást kezdeményeztünk. A tavalyi kereskedelmi csomag is konfliktusforrás volt, hogy létszámarányosan kell fizetni adót, parkolási díjat kell fizetni, a brosúrákat megadóztatják, a VOSZ közölte, hogy hangosan fogunk tiltakozni, ha ilyeneket bevezetnek.

Még mindig egy kicsit a nyitókérdésnél maradva: a VOSZ súlyát, éppen a kormánnyal szemben maga Demjén Sándor adta. Vele szemben még Orbán Viktor sem vállalkozott nyílt konfrontációra. Lehetséges-e ezt a súlyt megtartani egy új személlyel?

Erre nem tudok válaszolni. Csak azt tudom mondani, hogy mindent el kell követni, hogy megtaláljuk az erre alkalmas személyt. Bólogató, hallgató, mindennel egyetértő VOSZ-nak nincs értelme.

Nem szabadna ilyet mondanom, meg nem is tartozik rám, de arra gondoltam korábban, amikor az ellenzék lázas miniszterelnök-jelölt keresésben volt, hogy önt alkalmasnak véltem erre a posztra. Soha nem akart politikai pályára menni, ezt a megfelelő pozíció, amit most betölt?

A közélet iránt mindig érdeklődtem, ez most sem mérséklődött, de direkt politikai ambícióim nincsenek. Megtisztelő, hogy így gondolt rám, de nem én vagyok az embere.

Csak azért gondoltam önre, mert képes középen állni, van határozott véleménye, és képes úgy is beszélni, hogy az hasson az emberekre.

Kétségtelen, hogy van bennem egyfajta exhibicionizmus, különben nem beszélnék és írnék állandóan, de ugyanakkor nem vagyok egy Gábor Zsazsa, hogy öncélúan csak azért szerepeljek, mert ilyen vágyaim vannak. Egyszerűen csak fontosnak tartom, hogy rend legyen ebben az országban, és a pártoktól is azt várom, hogy először – mint szenvedélyes futballbarát fogalmazok így – a saját öltözőjükben csináljanak rendet. Tudja, azért sem lennék alkalmas egy ilyen szerepre – és most

Demján Sándort idézem -: ahol a politika elkezdődik, ott a becsület véget ér. Szóval nem lennék én elég erős lelkileg ahhoz az immoralitáshoz, ami a magyar politikai életben tapasztalható.

Ennyire kényelmes, politikamentes ez a poszt, amit most betölt?

Ha egy közösség mögötted van, és az elnök mögötted van, akkor van értelme a küzdelemnek. A politikában ezt nem nagyon tapasztalhatod; ott tényleg érvényesül a mondás: már nincs szükség ellenségre, arra ott vannak a barátaid. Ilyen közegben sportolni sem lehet. Ezért  az öltözőben rendnek kell lennie. Együtt nyerünk, és együtt veszítünk. Nincs más út. A VOSZ-ban Demján Sándor személye egységet kovácsolt, annak ellenére, hogy természetesen itt is voltak viták.  A vasárnapi zárva tartás esetén is sokféle érdek ütközött, más az érdeke a budapesti nagyvállalkozónak, mint a vidéki kiskereskedőnek. De mivel általános munkaadói érdekeket képviselünk, ezért lehet a végén a kicsit és a nagyot is egy platformra hozni.  A kérdésre válaszolva: jobban illik az én karakteremhez ez a feladat, mint a politikai szerep. Annál is inkább, mert mögöttem is van egy olyan társadalmi szakmai, testület, mint a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága, amelynek Chikán Attila professzor az elnöke, tagjai még többek között Palócz Éva, Madár István, ismert gazdasági szakemberek, elemzők, akik engem ellátnak megfelelő szakmai munícióval, ha nagyon elszaladnának az indulataim. Demján Sándor gyakran mondta, hogy ügyeljek a szakmaiságra. És számunkra valóban ez a legfontosabb. Ezt is az Elnök úrtól tanultam: ha szakmailag biztos lábakon állunk, akkor nem számít, hogy milyen zászló van a parlamenten, azaz milyen kormány van.

Meglehetősen sok írása jelenik meg az éppen még létező lapokban

Édesanyám a Magyar Rádió szerkesztője volt, talán a vér nem vált vízzé…

Azt akartam kérdezni, hogy amit ír, azt főtitkárként teszi, vagy Dávid Ferenc magánemberként? A legutóbbi írásában, amit olvastam, nekiment a kormánynak a nagypénteki ünnepnap miatt…

Dehogy mentem neki…Haha…Dehogy tettem ilyet, visszautasítom. De a kérdésre válaszolva: én nem nagyon írtam 2010-ig. Amikor viszont megszűnt az érdekegyeztetés, akkor rájöttem, hogy nem tudom elmondani a véleményemet, mert nincs hol. És akkor írtam a Népszabadságnak, meg a Népszavának, meglepetésemre lehozták a cikkeimet. Kezdetben nem írtam oda a titulusomat, és Demján Sándor kérdezett rá, játékosan: te tényleg ilyen naiv vagy, gondolod, hogy nem tudják mi a beosztásod? Ez a kérdés aztán el is döntötte, hogy jelzem a főtitkári posztomat, illetve csak akkor nem, ha nem szakmai kérdésről – például a futballról – írok. Ami pedig a nagypéntekkel kapcsolatos állásfoglalásomat illeti: nem a kormány ellen írtam, csak azt akartam jelezni, hogy ez a döntést szakmailag nem gondolták át. Nem, mert nem négynapos ünnep, azaz péntek után szombaton ki kell nyitni az üzleteket, így az árufeltöltés, a szállítás és egyebek sokkal nagyobb gondot okoznak, tehát tényleg nem gondolták át, bár ez nem is annyira meglepő, ám amit a legfontosabbnak tartok ebben az ügyben, az az, hogy a szakszervezetek sose ezt kérték. Mindig a december 24-ét kérték. És ezt többször elmondtam: vallási megközelítésben,  a családok szempontjából is jobb, gazdaságilag szintén, és – még egyszer hangsúlyozom – ezt kérték a dolgozók képviselői, persze kaptam hideget-meleget, például azt, hogy irigylem a magyar munkavállalóktól az újabb szabadnapot. Irigyli a fene. A parlamentben az ellenzék többsége is megszavazta, mert már nem mert senki sem felállni, és elmondani: hölgyeim, uraim, a munkavállalók nem ezt kérték. Én ezt az egész nagypénteki dolgot hamisnak tartom, és, ami külön kiverte nálam a biztosítékot, hogy Balog Zoltán minisztereként erre az intézkedésre a legbüszkébb. Erről akartam írni, nem VOSZ főtitkárként, pusztán azért mert ilyenkor nekem háromszázra felmegy a vérnyomásom.  Azt is említette, hogy mennyit küzdött érte; elmondanám, hogy nem kellett küzdenie, mivel a miniszterelnök 2016 októberében bejelentette,  és jónapot kívánok. Nem küzdött érte semmit, a miniszterelnök eldöntötte kettő perc alatt.

Amúgy mik a VOSZ legfontosabb témái?

A munkaerő piaci kérdéseket látjuk a legfeszítettebbeknek

A munkaerőhiányra gondol?

Ennél szélesebb körű ez a téma.  Ennek van egy demográfiai lába, van egy olyan oldala, hogy elmennek az emberek munkát vállalni Nyugat-Európába, és ez az elvándorlás várhatóan tovább folytatódik, a szakképzés kérdése továbbra is a nyakunkon van, a közfoglalkoztatásnak a hibás megközelítése – most mintha ébredeznének, hogy a dolgot elrontották – ; hogy

a 150 ezer közfoglalkoztatottnak a negyven százaléka  három megyére jut:  Hajdúban, Borsodban és Szabolcsban.  A közfoglalkozatást csak és kizárólag piacorientált képzéssel lehet csökkenteni. És van egy része, amit nem lehet csökkenteni – ezt ki kell mondani.

A szakképzésnél azt látom, hogy az általános iskolai képzés van elrontva. A szakiskolákba ugyanis olyan gyerekek kerülnek, akik rendkívül képzetlenek, és emiatt hihetetlenül magas a lemorzsolódás, 25-30 százalékos. A demográfiával kapcsolatos számot is érdemes leírni, mert nagyon durva a szám: mi annak idején, tehát az én korosztályomban, évi 220 ezren születtünk, ma kilencvenezer sem születik, és ennek egy hatoda már nem Magyarországon! Ennek egyik negatív következménye, hogy ma a magyar munkaerőpiacon évről évre negyvenezerrel szűkül a kínálat. És még egy fontos dologról kell említést: Magyarországon a környező országokhoz képest a legnagyobb azoknak a száma, akik – úgymond – az állam emlőin élnek. Az OECD felmérés azt mutatja, hogy a magyar adószint, a munkaadók, a munkavállalók adószintje azért ilyen magas, mert az állam túlfoglalkoztat. Természetesen nem a nővérekre gondolok, nem az orvosokra, hanem az állami bürokráciára. 2010 óta, csak a minisztériumokban megduplázódott a létszám. Ha visszaemlékszem a Lázár-Csepreghy kettős mondására, akik is azt mondták három évvel ezelőtt, hogy 300 ezret kellene elküldeni. Ezt 2015-ben Demján Sándor előtt mondták el a MÜPÁ-ban. Csepreghy azóta ezt háromszor megismételte, de semmi nem történt. Illetve annyi, hogy ma már sem Lázár, sem Csepreghy nincs a kormányban.  De míg működtek, akkor sem történt semmi, illetve dehogynem: egy évvel később, tehát a 2015-ös bejelentés után, az állam által alkalmazottak létszáma 30 ezerrel nőtt. Mindaddig, amíg itt ekkora vízfejet kell eltartani, addig itt semmilyen adóteher nem tud jelentősen változni. Márpedig

változtatni kell, ez van a VOSZ zászlajára írva.

Nagyon erős tárgyalást ígér az év második felére a minimálbér kérdése. Senki nem mondja, hogy ne emelkedjenek a nettó keresetek, de mindaddig, amíg az Unióban az élőmunka terheinek nagyságában a dicstelen utolsó három helyen vagyunk, addig megmarad a tendencia, hogy a nettó bérek lassabban, a bruttó bérköltségek gyorsan növekednek.

A minimálbér emelés lényegében a költségvetést hízlalja…

Persze, meg hát a munkavállalók is jól járnak vele, de a munkaadók, főként a már említett megyékben, meg Baranyában, Nógrádban, bele fognak pusztulni, hogy kigazdálkodják. E következmény pedig az, hogy erősödik a feketemunka, a színlelt szerződéssel való foglalkoztatás, a cafeteriát visszaveszik… Kíváncsian nézzük, hogy a depressziós körzetekkel tesz-e valamit a magyar állam, mert ott biztosan nem fogják tudni kitermelni az emeléshez szükséges pénzmennyiséget.

Szoktam mondani: tessék elmenni egy kétezres borsodi faluba; a lakosság egyharmada munkanélküli, nyugdíjas, vagy közfoglalkoztatott. A fiatalok pedig otthagyják a települést. Ha egy ilyen helyen évente 10-15 százalékkal nő a minimálbér, vajon miből termelik ki. Egy ilyen helyen a fogyasztás biztosan nem nő…

Szinte megoldhatatlan a feladat. Ezért kell az államnak lépnie. Ha korábban a kormány be tudott vezetni különadókat – ma már szinte a különadók országa lettünk – akkor ezeken a helyeken kellenek a speciális kedvezmények, amelyek pozitívan diszkriminálnak. Ne én találjam ki, hogy bérterhet csökkentek, iparűzési adót engedek el, beruházást támogatok, odaviszek állami beruházást, ezt döntse el az állam. De szerintem döntsön; alapvetően a béroldalon kellene nagyon nagy kedvezményeket adni. A munkaerővel kapcsolatban egyébként van még egy fontos terület, mégpedig az atipikus foglalkoztatás.  Magyarország a legelmaradottabbak közé tartozik a részmunkaidő kérdésében, az otthonfoglalkoztatásban, a munkaerő kölcsönzés területén, a távmunka alkalmazásában, ezekkel mind bátran kellene élni.

Említette Chikán Attila nevét: elképzelhető, hogy ő lesz a következő elnök?

Nem, szinte biztosan nem. Ő  a tudomány embere, az Akadémia tagja. Ide vállalkozónak kell érkeznie.

Van a horizonton valaki?

Többen vannak. A VOSZ Stratégiai Munkabizottsága foglalkozik az utódlás kérdésével, és a későbbiekben tesz javaslatot az elnök személyére. Nem akarunk kapkodni, fontos, hogy jó döntést hozzunk. Addig a két elnökhelyettes és én, hármasban irányítjuk a szervezetet. Ami kiemelendő, hogy tovább kell vinnünk a Széchenyi kártya programot, a Prima mozgalom eseményeit, ezek a demjáni örökség olyan részei, amelyeket nem lehet elhanyagolni. És szeretnénk végre az intézményes érdekegyeztetésben előbbre lépni, mert nem szeretjük, ha a fejünk fölött döntenek. Ennél jobban csak azt utáljuk, ha rosszul. Ezért minden ilyen esetben hallatni fogjuk a hangunkat, úgy, ahogy lehet. De valahogy biztosan.

Fegyelmi eljárás indult Toroczkai ellen

0

Csütörtökön ülésezett a Jobbik országos elnöksége, és úgy döntöttek, hogy alapszabály-ellenes Toroczkai platformalapítós ötlete. Az elnökség szerint Ásotthalom polgármestere szét akarja szakítani a pártot. 

Közleményben tudatta a Jobbik, hogy az elnökség egyhangú állásfoglalása szerint az alapszabály nem ad lehetőséget párton belüli platform alapítására, ezért minden ilyen kezdeményezést alapszabály-ellenesnek és illegitimnek tekintenek.

Az országos elnökség emellett felkérte Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest, hogy kezdeményezzenek etikai és fegyelmi eljárást Toroczkai László ellen. A polgármester az után vetette fel egy, a párton belüli platform alapítását, miután május 12-én nem őt, hanem Sneider Tamást választották a Jobbik elnökének. Toroczkai más jobbikos polgármesterekkel akarta megalapítani a platformot Mi magunk néven. A kezdeményezést azzal magyarázta, hogy szeretnék visszaadni a párt lelkét, ezzel a nemzeti radikális vonalra utalva.

A Jobbik elnöksége azonban nem vette jó néven ezt. A most kiadott közlemény keményen fogalmaz Toroczkai lépésével kapcsolatban: „a tisztújító kongresszus lezárulta után indított sajtóturnéja során

jobbikos taghoz méltatlan módon és tartalommal nyilatkozott,

és a Jobbik belső megosztásának és szétszakításának szándékával alapszabály-ellenesen platform alapítását kezdeményezte.”

Mirkóczki Ádám szóvivő a Független Hírügynökségnek szerdán még azt mondta, hogy elképzelhető Toroczkai kizárása is a csütörtöki ülésen, minden a párt elnökségén múlik.

Toroczkai csütörtökön az m1-ben is beszélt a platformalapításról, ahol azt mondta, hogy az lenne a legkevesebb, hogy párbeszéd induljon az új pártvezetés és azok között, akik az általa is képviselt, néppártosodást bíráló irányvonalat támogatják.

Ásotthalom polgármestere az elnökségi ülés napján még egy tanúbizonyságát adta annak, hogy a mennyire a keményvonalas politika híve: a Facebookon a sólyi gyerekgyilkosság kapcsán a halálbüntetés visszaállítását követelte egy posztban.

Mai kérdésünk – Szavazzon!

0

A szigorodó Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.

Kifejtette: a kormány első érdemi ülésén megtárgyalta a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot, amelyek – a Stop Soros esetében a módosított új előterjesztés – jövő héten kerülhetnek az Országgyűlés elé, tárgyalásuk pedig az azt követő héten kezdődhet a parlamentben. Erre kaptak felhatalmazást a választáson – jelezte, úgy fogalmazva: szeretnék megóvni Magyarországot a bevándorlástól és annak szervezőitől.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a kormánynegyed terve miatt nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson Tarlós István?
×

 

Bréking nyúz, május 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

Hogyan bukott meg az ellenzéki sajtó stratégiája; kik a hiteles, szerethető arcok az MSZP-ben, amelyről a Magyar Idők azt írja: a vidéki emberek észre sem vennék, ha megszűnne, annyira alacsony arrafelé a párt támogatottsága; és természetesen: Orbán Trump előtt volt Trump.

Pesti srácok

Gulyás Gergely a PS-nek: Megbukott az ellenzéki sajtó stratégiája

A kormánnyal kritikus baloldali, ellenzéki sajtó a kampányban elgondolta, hogyan kellene indulnia a baloldali pártoknak a választásokon és az orgánumok mindvégig ezt próbálták számon kérni a pártokon, amely miatt kijelenthető, Magyarországon is a baloldali média vált a leghangosabb ellenzéki erővé, de téves stratégiája nem kormányváltáshoz, hanem ellenzékváltáshoz vezetett – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón. A tárcavezető portálunknak elárulta, a sajtónak természetesen jogában áll ez is, de az önálló politikai formálás joga a pártok esetében erősebb és legitimebb. Ténykérdésnek nevezte, hogy megváltozott a nyilvánosság szerkezete.

Gulyás Gergelytől megkérdeztük azt is, az amerikai jobboldalon is megosztó személyiségnek számító Steve Bannon tegnapi budapesti fellépése mennyire mozdítja előre a magyar-amerikai kapcsolatokat és hogy a Miniszterelnökség vezetőjeként vitapartnerként, vagy szövetségesként tekint-e Steve Bannonra. Gulyás Gergely kifejtette, Steve Bannon már nem tagja Donald Trump amerikai elnök stábjának, így a „mi útjaink nem keresztezik majd egymást”. „Bannon a kampányban együtt dolgozott Donald Trumppal, történelmi teljesítmény, hogy nem Hillary Clinton lett az Amerikai Egyesült Államok vezetője. Ezt Trumpnak köszönhetjük” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Magyar Idők

Szerethető arcok

A vidéki emberek észre sem vennék, ha megszűnne az MSZP, annyira alacsony arrafelé a párt támogatottsága. A hajdú-bihari szocialisták írták ezt minapi állásfoglalásukban, s mindjárt javasolták is: akiknek szerepük volt a párt leépülésében, vegyék a kalapjukat mielőbb. (…)

Íme, a központ kínálata. Molnár Gyula lemondása után elsőnek Tóth Bertalan frakcióvezető jelentkezett be elnöknek, később Kunhalmi Ágnes, a „párt arca”, majd előállt egy Bródy Gábor nevű ember, akiről csak annyit lehet tudni, amennyit a Hír TV tudósított róla még 2014-ben: „Egymilliárdos vagyont tüntetett el Bródy Gábor cége.” Felbukkant még Mesterházy (Kecskés) Attila neve, sőt a napokban maga Szanyi Tibor is jelezte, szintén beszáll a versenybe. Ők az „új, hiteles, szerethető arcok”. (…)

Végezetül a DK-vezér Gyurcsány Ferenc áthidaló javaslatát se feledjük: az ellenzéknek egy közös demokrata pártot kellene létrehoznia. Ő még az elnökséget is hajlandó lenne elvállalni.

888.hu

Trump kampányfőnöke szerint Orbán Trump előtt volt Trump

(…) A gazdasági nacionalizmussal kapcsolatban (Steve Bannon) kitért arra is, hogy a magyar kormányfő politikája sokban hasonlít az amerikai elnök politikájára, sőt, Bannon úgy vélte:

Orbán Trump előtt volt Trump.”

Ehhez később hozzátette, hogy Donald Trump kampányához sokat merítettek európai példákból is.

Bannon hangsúlyozta, hogy Trump okkal figyelmeztetett Európa védelmére, mert a szíriai helyzet majdnem földre vitte Európát, egy lehetséges összeomlás Egyiptomban vagy a szubszaharai régióban pedig időzített bomba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK