Egy fotón egy olyan kocsi látszik egy orosz roncstelepen, amelyik elvileg felújítva visszaérkezett Magyarországra. A DK szerint ez is azt bizonyítja, hogy az oroszok nem újították fel a kocsikat, hanem újakat küldtek helyettük, ezért feljelentést tesznek. A párt feljelentést tesz. Vizsgálatot követel a Párbeszéd is.
Furcsa fotót talált a Metróért Egyesület egy orosz honlapon: egy lerobbant metrókocsi áll valahol Moszkva környékén. Nem ez az érdekes, hanem az, hogy a pályaszáma szerint (3048) ugyanez a kocsi már március végén visszaérkezett Budapestre, méghozzá felújítva.
Fotó: Facebook / Metróért Egyesület / transphoto.ru
Az egyesület korábban azt mondta: a megadott idő alatt nem lehet felújítani a régi metrókocsikat, így elképzelhető, hogy újakat alakítottak át a magyaroknak. Korábban az azóta bezárt Népszabadság is írt arról, hogy az orosz Metrowagonmash nem újította fel a régi kocsikat, hanem raktáron lévőket küldtek Budapestre.
A Magyar Narancs szerint a gyanút erősítette, hogy miután megkötötték a szerződést, szinte azonnal tárgyalni kezdtek a változtatásokról, amelyek közül több lényegi dolgokat érintett. A lap szerint azért lehetett szükség a trükkre, mert
az oroszokat máshogy nem lehetett helyzetbe hozni:
az ő új metrókocsijaiknál mások ugyanis sokkal modernebbeket tudtak volna szállítani.
Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint ez azt jelenti, hogy „lelepleződött a nagy metrómutyi”, ezért sajtótájékoztatóján bejelentette: a párt feljelentést tesz. Szerinte a fotó azt bizonyítja, hogy a szerelvényeket valóban nem újították fel, hanem újakat hoztak helyettük, a régi pedig ott van az orosz gyárban.
Az egyesület egy másik fotót is talált. Fotó: Facebook / Metróért Egyesület / transphoto.ru
Gy. Németh Erzsébet azt mondta:
„ez egészen egyszerűen bűncselekmény”,
amivel nem csak a fővárosiakat, hanem az egész országot megkárosították, ugyanis a látszattal ellentétben így egy fillért sem spórolt az állam. Szerinte abból az összegből, amibe az „úgynevezett felújítás” került, új, kényelmes, modern metrókocsikat is lehetett volna venni.
A párt már két éve is feljelentést tett az ügyben, szakértői véleményre alapozva, de ezt az ügyészség visszautasította. Most ismét feljelentést tesznek.
Vizsgálatot követel a Párbeszéd is. V. Naszályi Márta fővárosi képviselő arról beszélt, hogy Jávor Benedeknek, a Párbeszéd EP-képviselőjének kérdésére korábban az akkori Nemzeti Közlekedési Hatóság azt válaszolta:
nem bizonyítható, hogy a szerelvényeket felújították, vagy azok újak.
Márpedig amennyiben Budapest a felújítás helyett új metrókocsikat vett, az a párt szerint felveti a vámcsalás gyanúját. V. Naszályi Márta szerint annak idején a kormány gyakorolt nyomást a fővárosra a felújítás érdekében, szerinte ez része lehetett a paksi atomerőmű-bővítésről született magyar-orosz megállapodásnak.
Az 1968-os gazdasági reformok, az új gazdasági mechanizmus egyik atyja, az MSZP alapító elnöke 95 éves volt.
Nyers Rezső 1923. március 21-én született, fiatal korában nyomdában dolgozott, majd 1940-ben belépett a szociáldemokrata pártba. A háború után a Népszavánál dolgozott, majd az SZDP Pest megyei titkára lett.
A kommunista hatalomátvétel után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének póttagja lett, 1948 és ’53 között parlamenti képviselő is volt. Közben elkezdte közgazdasági tanulmányait. 1956-ban, a forradalom előtt, rövid ideig élelmiszeripai miniszter volt.
Alapító tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak,
a Kádár-kormányban közellátási kormánybiztos lett, majd a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, valamint egészen 1989-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1958-tól 40 éven keresztül volt parlamenti képviselő.
1960-ban pénzügyminiszterré nevezték ki, hat évvel később pedig tagja lett az MSZMP Politikai Bizottságának.
1968-ban Fock Jenővel, a Minisztertanács elnökével
kidolgozták az új gazdasági mechanizmus nevű reformcsomagot,
amely a gazdasági irányítás és tervezés átfogó reformja volt: csökkent a központi tervezés szerepe, nőtt a vállalatok önállósága; egyes termékek árait a piac határozta meg; rugalmasabb lett a bérrendszer.
Nyers Rezső 1970-ben. Forrás: Wikimedia Commons
A reformokat a párt konzervatív szárnya hamarosan leállította, Nyers Rezső pedig politikai partvonalra került. 1974-ben távozott a párt KB-titkári pozíciójából, miután a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Egy évvel később a PB-ből is kikerült.
Az Országgyűlésnek azonban tagja maradt, sőt, amikor a nyolcvanas évek második felében elkezdődött a reformfolyamat, ismét pozíciókat kapott: 1987-ben
az Országgyűlés reformbizottságának elnökévé választották,
majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett.
Az Új Márciusi Front egyik alapítója volt, 1989 júniusában pedig az MSZMP elnökévé is megválasztották.
Ugyanebben az évben az állampárt kimondta feloszlását, és
megalakult a Magyar Szocialista Párt, amelynek Nyers Rezső az első elnöke lett.
Egy évig maradt a pozícióban, közben az első szabadon választott parlamentbe is bekerült a párt területi listájáról, majd négy évvel később ugyanígy lett képviselő. 1998-ban visszavonult a politikától.
A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.
160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.
Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.
A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.
Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.
A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is
meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,
és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.
A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”
Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.
Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.
A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.
A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.
Fontos, hogy javaslatról,
ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.
Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.
Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.
Vagyis
az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,
ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”
Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.
Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.
Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.
Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig
könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.
Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.
Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.
Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.
Magyarország gúnyt űz az EU értékeiből, itt az idő kirúgni az unióból – ezt írja a baloldali brit lap publicistája.
A Guardianben megjelent véleménycikk szerint az, hogy kriminalizálják a menedékkérőknek nyújtott segítséget, újabb eleme Orbán Viktor autoriter rendszerének, és ezt az EU már nem hagyhatja figyelmen kívül. Ahogy a publicista, Owen Jones írja: egy tagállam
rendszeresen gúnyt űz az alapvető demokratikus normákból és az emberi jogokból,
autoriter rémálom jött létre, és ennek semmilyen komoly következménye nem volt.
Az illiberális demokrácia újabb példájaként említi a Stop Soros törvénycsomagot, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valaki menedékjogi kérelmet nyújtson be: már az bűncselekmény, ha valaki segít a menekülteknek, emellett 25 százalékos adóval sújtják azokat a civil szervezeteket, amelyek „támogatják a bevándorlást”, vagyis amelyek bármilyen pozitívumot mondanak róla.
Owen Jones szerint
Orbán háborút visel a demokrácia ellen,
ennek részeként indított antiszemita elemekkel tarkított kampányt Soros György ellen, a Nyílt Társadalom Alapítvány pedig el is hagyja Budapestet. Megemlíti azt is, hogy a kormány célpontjai között ott van a CEU is, valamint azt, hogy egyre nagyobb a nyomás a független médián.
Ugyanakkor a Fidesz továbbra is tagja az Európai Néppártnak, amely legutóbbi találkozóján még csak meg se feddte a magyarokat.
A publicista szerint az a minimum, hogy elindul a hetes cikkely szerinti eljárás, és
egyéb szankciók mellett felfüggesztik Magyarország szavazati jogát.
Szerinte ugyanis Magyarország, Lengyelországgal együtt, gúnyt űz az EU-ból. Emlékeztet arra, hogy már 2016-ban felvetette a luxemburgi külügyminiszter, hogy Magyarországot ki kell zárni az unióból azért, ahogy a menedékkérőkkel bánik.
Owen Jones azt írja: az EU-nak több válsággal szembe kell néznie, de a legnagyobb fenyegetés a létezésére az, ha eltűri, hogy a saját tagállamaiban győznek a tekintélyelvű rendszerek.
A magyar kormányt a Velencei Bizottság is felszólította a Stop Soros visszavonására, erről itt olvashat.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve szerint a törvénycsomag nemzetközi egyezményeknek mond ellent.
A Velencei Bizottság közleménye megemlíti, hogy a Stop Soros törvénycsomag bűncselekménynek nevezi az „irreguláris migráció elősegítését”. Mint írják, az uniós irányelvek eddig is meghatározták az engedély nélküli határátlépés büntetőjogi kereteit. Elismerik, hogy több európai országban tekintik ennek elősegítését bűncselekménynek, ha ezért pénzügyi ellenszolgáltatás jár. (Magyarul: itt az embercsempészetre gondolnak.)
A magyar törvény azonban túlmegy ezen, és
igazságtalanul kriminalizál olyan tevékenységeket, amelyekhez nem kapcsolódik anyagi előnyszerzés.
A bizottság szerint ilyen például a tájékoztató anyagok osztogatása, vagy az, ha segítséget nyújtanak a menedékjogi kérelem benyújtásához. Azt írják:
ez korlátozza a civil szervezetek jogait,
mivel megakadályozza, hogy segítséget nyújtsanak az áldozatoknak, pedig ezt garantálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a nemzetközi jog is.
A Velencei Bizottság szerint a törvény a szólásszabadságot is korlátozza, ezért vissza kell vonni.
Tegnap az Európai Bizottság egyik szóvivője beszélt arról, hogy a bizottság most is meg fogja vizsgálni, hogy a magyar parlament által szerdán elfogadott új törvénycsomag összhangban van-e az uniós szabályozással, és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság véleményét is. Mint mondta: a bizottság nem aggodalom nélkül követi figyelemmel a törvényjavaslatot.
Arról is beszélt, hogy az értékelés eredménye alapján
az Európai Bizottság szükség esetén megteszi az indokolt lépéseket.
Ahogy fogalmazott: „nem fordíthatunk hátat közös értékeinknek, alapelveinknek, amelyekre Európa épült”.
Saját magára és a gazdaság egyes területeire költ többet a kormány, mint 2010 előtt, ezt az 1300 milliárdot pedig a jóléti kiadásoktól vonta el. A térségben éppen fordítva, az oktatás, egészségügy kap több pénzt a válság óta.
A jóléti kiadások szenvedték meg a 2008-as válság kezelését a nyolc éve hatalmon lévő Orbán-kormány ténykedése nyomán – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A jövő évi költségvetés tervezetét is számításba véve ez csaknem 1500 milliárd forint elvonását hozta magával az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek területéről. Ennek az összegnek zömét, mintegy 1300 milliárdot az állam saját működésére és a gazdaság egyes területeire fordította.
Még szembetűnőbb a szám, ha azt nézzük, hogy a költségvetésen belül hogyan szorultak vissza a jóléti kiadások. A kiadási főösszeg 60,6 százalékáról 54,4 százalékára süllyedtek.
Ráadásul ennél is kevesebb jut a „klasszikus” jóléti célokra, ugyanis ennek a tételcsoportnak része a sport is a szórakoztatással, kultúrával és vallási feladatokkal együtt. Mindkét téren több pénzt költ a kormány.
A növekmény majdnem fele jut a sportra.
Javította a költségvetés helyzetét, hogy kisebb az államadósság (jelentős részben a megvédett magánnyugdíjpénztári vagyon terhére). Erre a célra ezért ma kevesebbet kell fordítani, mint tíz éve.
A gazdasági funkciókra elköltött többlet egy részét erős kritikák érik, mert a uniótól kapott jelentős összegből nagyobb hasznot hajthatna a magyar gazdaság. Ráadásul a növekedésnek egyre komolyabb gátja a munkaerő hiánya, amelyet feltétlenül súlyosbít az oktatásból kivett pénz.
A térség országai éppen ellentétes döntéseket hoztak. Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában kivétel nélkül a gazdasági feladatoktól vontak el pénzt a kormányok, ellenben a jóléti célokra szánt pénzt jelentősen növelték. Bulgáriában és Romániában éppenséggel 10 százalékkal tíz év alatt.
Orbán Viktor szép, kifinomult jogi munkaként jellemezte a szerdán elfogadott alkotmánymódosítást és a Stop Soros törvénycsomagot szokásos pénteki rádióinterjújában.
A miniszterelnök szerint a törvénycsomag komoly filozófiai kérdésekre ad jó válaszokat, és nehéz lesz bárkinek is belekötni egy olyan parlamenti döntésbe, amelyet 80-90 százalékos többséggel fogadtak el az Országgyűlésben. Ezzel pedig minden eszköz, amely az ország megvédéséhez szükséges migrációügyben, a kormány és a parlament rendelkezésére áll – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Hozzátette, hogy azért szükség lenne egy jól felszerelt hadseregre a migrációtól függetlenül is, mert ha ma Magyarország fegyveres fenyegetéssel nézne szembe, csak korlátozottan lenne képes az ország hadereje ennek elhárítására.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Magyarországra látogat, amelyről Orbán azt mondta, „zavar van az erőben”. Szerinte az Európai Unió szervei közötti szembenállás lehet az oka a látogatásnak, mert Tuskot zavarja, hogy az Európai Bizottság túllép a saját hatáskörén.
Az Angela Merkellel való találkozóról azt mondta, hogy az Európai Néppárt egyben tartása a Fidesznek is érdeke, de hogy pontosan mi lesz a találkozó témája és programja, az a németeken áll.
Az is kiderült, hogy a miniszterelnök sajnálja, hogy a peruiak kikaptak a franciáktól, de annak örül, hogy a horvátok legyőzték Argentínát a vb-n.
Tízezer szülő nem adatott be egy ingyenes védőoltást a gyerekének, zajlik a magyar oltásellenes mozgalom vezéralakjának pere kisfia halála miatt – többször is előkerült az oltásellenesség az elmúlt napokban. Az oltásokat megtagadók sokszor egy olyan tanulmányra hivatkoznak, amelyről kiderült, hogy csaláson alapult. Minél többen utasítják el a védőoltásokat, annál nagyobb az esélye annak, hogy újra terjedni kezdenek veszélyes fertőző betegségek.
Több tucatnyian haltak már meg idén Romániában kanyarójárványban – vagyis egy olyan betegségben, amely ellen van védőoltás. Szintén van már védőoltás a HPV, a humánpapilloma-vírus ellen is, amely méhnyakrákot okozhat – ez a rákfajta pedig vezető halálok Magyarországon, évente mintegy 400-an halnak meg miatta. A legfrissebb brit adatok szerint ott 2010 és 2016 között 86%-kal csökkent a HPV-fertőzések száma a 16 és 21 év közötti lányok körében – vagyis azok között, akik jogosultak voltak az oltásra.
A HPV elleni oltás ingyenes, ennek ellenére a Világgazdaság néhány napja azt írta: a minisztérium adatai szerint 10 ezer szülő nem adatta be lányának. Az oltást a 2014/15-ös tanév kezdete óta lehet kérni, és bár a különbség csak néhány százalék, de soha nem igényelték még ilyen kevesen (74,7%-nyian).
A HPV elleni oltás önkéntes, de ingyenes. MTI Fotó: Mészáros János
Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora erről azt mondta a Független Hírügynökségnek:
ennek az ismerethiány és a téveszmék uralma az oka.
Nem csak a HPV-oltás miatt került elő mostanában (ismét) az oltásellenesség. Most zajlik ugyanis a magyar oltásellenes mozgalom egyik vezéralakjának, az úgynevezett Oltáskritikus Életvédők Szövetsége elnökének és feleségének a pere. A kisfiuk 2012 novemberében született. Ekkor, ahogy minden újszülöttnek, K-vitamint kellett volna kapnia, ami főleg a vérzékenység megakadályozása miatt fontos – ha elmarad, az agyvérzést okozhat.
A szülők azonban a vádirat szerint nem engedték, hogy az újszülött megkapja a vitamint. Szilveszter éjszakáján azonban a baba rosszul lett, orvost kellett hozzá hívni. Ő a bíróságon az Index tudósítása szerint azt mondta:
„Én egy nagyon rossz állapotban lévő kisbabát láttam, mikor kiérkeztem.”
Ennek ellenére az apa nem akarta engedni, hogy ellássa, és amikor a gyerek súlyos állapota miatt mentőt hívott, az orvos szerint „azt mondta, gyilkosok vagyunk, és a szervei miatt visszük be a babát a kórházba. Vehemensen hangoztatta, hogy mi Pesten megöljük a csecsemőket.”
A baba pár nappal később meghalt a kórházban, agyvérzés miatt.
A férfi évek óta terjeszti oltásellenes nézeteit, egy Facebook-csoportjának több ezer követője van. Itt rendszeresen osztott meg áltudományos cikkeket a védőoltások állítólagos káros hatásairól. Volt, hogy egyenesen méregnek nevezte őket.
Nem kevesen vannak, akik az ő nézeteit osztják Magyarországon. A Závecz Research másfél évvel ezelőtti, az Index megrendelésére készül kutatása szerint
27 százalék azok aránya, akik szerint védőoltás több bajt okoz, mint amennyi haszna van.
Ez több mint kétmillió embert jelent.
Pedig a védőoltások megtagadása ma Magyarországon törvénytelen. A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény kimondja: a „fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása” akár 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal is járhat.
Honnan jött az őrület?
Az oltásellenesek egyik fő hivatkozási alapja egy 1998 februárjában, a legrangosabb orvosi magazinban, a Lancetben megjelent cikk. Ennek szerzője, Andrew Wakefield azt állította, hogy összefüggés mutatható ki az MMR-oltás (ez a kombinált mumpsz, kanyaró és rubeola elleni vakcina) és az autizmus kialakulása között, mondván, a védőoltással a szervezetbe juttatott legyengített kórokozók gyulladást okoznak a bélrendszerben, onnan pedig olyan fehérjék jutnak az agyba, amelyek károsítják azt és autizmust okoznak.
Andrew Wakefield, az oltásellenes hisztéria egyik elindítója. Forrás: YouTube
Wakefield mindössze 12 gyerek bevonásával végezte vizsgálatát, ráadásul kontrollcsoport sem volt, vagyis
a kísérlet tulajdonképp a legelemibb szabályoknak sem felelt meg.
A Lancet ennek ellenére közölte a tanulmányt (amelyet hamarosan meg is bántak, de erről kicsit később).
Wakefield egyébként (ekkor még) nem arra biztatta a szülőket, hogy egyáltalán ne oltassák be a gyerekeiket, hanem arra, hogy ne a kombinált vakcinát adassák be, hanem külön-külön egyet-egyet.
A tanulmány megjelenését követő médiakampánynak komoly hatása volt. Nagy-Britanniában harmadával esett azok aránya, akik megbízhatónak ítélték az MMR-oltást, Amerikában pedig sorra alakultak a különböző oltásellenes csoportok, amelyek már minden vakcinát elutasítottak. Így aztán egyre kevesebb gyereket oltottak be. Pedig
hamar kiderült, hogy Wakefield tanulmánya csaláson alapult.
Már 2004-ben kiderítette egy Brian Deer nevű oknyomozó újságíró, hogy a tanulmány megjelenése előtt Wakefieldet felbérelte egy ügyvéd, aki gyógyszergyárak ellen akart kártérítési pereket indítani. Az ügyvéd egy olyan (addig kevésbé ismert) csoporttal volt kapcsolatban, amely tagjai azt gondolták, hogy az MMR-oltás felelős gyerekük autisztikus tüneteiért.
Az is kiderült, hogy a „kísérlet” előtt Wakefield maga is benyújtott egy szabadalmi kérelmet egy kanyaróellenes oltásra.
A Wakefield-féle csalás leleplezője, Brian Deer. Forrás: Wikimedia Commons
Ráadásul hiába végezték csak 12 gyerekkel a kísérleteket, még így sem azokat az eredményeket kapták, amelyekre számítottak. Így aztán Wakefieldék
egyszerűen meghamisították az eredményeket.
Deer összehasonlította a gyerekek kórházi papírjait a tanulmányban szereplő adatokkal, és azt találta, hogy többnél nem az oltás beadása után jelentek meg az autisztikus tünetek, hanem már előtte.
Így aztán a Lancet még abban az évben bocsánatot kért és visszavonták a csaláson alapuló tanulmányt. Amelynek eredményeit addig és azóta is több más vizsgálat egyértelműen cáfolta, köztük volt olyan, amelybe 14 700 000 gyereket vontak be. Egyik sem mutatott ki összefüggést az autizmus és az MMR-oltás között.
Wakefield orvosi engedélyét bevonták, ő viszont Amerikába költözött, és elkezdte úgy beállítani magát, mint aki egy nagy összeesküvés áldozata. Az oltásellenes mozgalom pedig egyre jobban terjedt, olyan celebek csatlakoztak hozzá, mint az egyik vezéralaknak számító Jenny McCarthy modell-színésznő, Charlie Sheen, Alicia Silverstone, Jim Carrey, Kirstie Alley, Juliette Lewis és Rob Schneider színészek – és Donald Trump több megnyilvánulásából is úgy tűnik, hogy nem állnak tőle messze az ilyen gondolatok. (Az összeesküvés-elméletekkel teli világnézetét tekintve ez nem is olyan meglepő.) Korábban tweetelt is erről:
If I were President I would push for proper vaccinations but would not allow one time massive shots that a small child cannot take – AUTISM.
A meghamisított vizsgálatra rárakódtak bizarrabbnál bizarrabb összeesküvés-elméletek is: hogy az oltásokkal mikrochipet juttatnak a szervezetünkbe, hogy a védőoltások valójában terjesztik a fertőző betegségeket, vagy hogy valójában csak a gyógyszercégek profitéhsége miatt vezették be őket. (Ez utóbbinak többek között az is ellentmond, hogy a gyógyszercégek profitjának 2-3%-a származik oltásokból, ráadásul a betegségek kezelése mindig drágább, mint a megelőzésük.)
Boldogkői Zsolt szerint
az ilyen összeesküvés-elméletek terjedésének több oka is van:
a világ nagyon bonyolult, de mindenki próbálja megérteni, magyarázatot akar találni, az interneten viszont könnyű belefutni különböző „félnótások, kóklerek” eszmefuttatásaiba. Ezen szerinte a megfelelő tudás megszerzésével, a problémacentrikus látásmód terjedésével lehetne változtatni, de, ahogy fogalmazott, a mostani post-truth világ nem ennek kedvez.
Mindezek eredményeként a Research!America felmérése szerint az elmúlt 10 évben tíz százalékkal csökkent az Egyesült Államokban azok száma, akik szerint a védőoltások nagyon fontosak – mindössze 71% gondolja azt, hogy nagyon fontos beoltani a gyerekeket a betegségek ellen. Vagyis, több millió ember szerint nincs erre szükség.
A védőoltások legnagyobb eredménye az volt, hogy több halálos betegséget a világ nagy részében már szinte teljesen sikerült visszaszorítani. Csakhogy,
ahogy ezek a betegségek eltűntek, úgy tűnt el a tőlük való félelem is.
Így aztán az összeesküvés-elméletek terjedésével sokan nem oltatják be gyereküket – ami azzal a következménnyel jár, hogy ezek a betegségek újra megjelennek.
A már idézett kanyaró az egyik legjobb példa erre.
Amerikából ugyanis a kétezres évekre teljesen eltűnt, három évvel ezelőtt mégis újra százak fertőződtek meg egy kanyarójárványban, amely Disneylandből indult ki. Boldogkői Zsolt pedig azt mondta a Független Hírügynökségnek: Európában is egyértelműen ezért jelent meg újra a kanyaró.
Kanyaró elleni védőoltásra váró kislány és édesanyja Ukrajnában. MTI Fotó: Nemes János
Romániában például 2014 óta tagadták meg sokan az oltás beadását, miután bizonyos körökben kampány indult ezért. Így viszont a lakosság úgynevezett átoltottsági szintje, vagyis annak aránya, hogy hány embert oltottak be, 80 százalékra csökkent.
Az, hogy az átoltottsági szint mekkora, nagyon fontos, az úgynevezett nyájimmunitás miatt. Ez azt jelenti, hogy
ha a népesség túlnyomó többségét beoltják, akkor ez a többiek számára is védelmet jelent
– egyszerűen nincs kitől elkapni a betegséget. Ezt Boldogkői Zsolt úgy magyarázta el, hogy van egy százalékos érték minden betegségnél: ha az oltottsági arány ez alá csökken, akkor megnő a járvány esélye.
Ez jellemzően kisebb közösségekben kezdődik, ahol sokan utasítják el az oltást, de a járvány nem csak rájuk veszélyes. Vannak ugyanis olyanok, akik nem azért nincsenek beoltva, mert hisznek az összeesküvés-elméletekben, hanem azért, mert még csecsemők vagy olyan kezeléseket kapnak, amelyek mellett nem lehetséges az oltás.
Pedig Boldogkői Zsolt szerint csak azt kellene megnézni, mekkora a kockázat. Mint mindennek, az oltásoknak is vannak ugyan mellékhatásaik, de ezek rendszerint enyhék, komoly mellékhatások extrémen ritkán fordulnak elő. Az egyén és a társadalom nyeresége viszont óriási, hiszen védetté válnak súlyos fertőzésekkel szemben. A WHO adatai szerint
2000 és 2016 között az oltások több mint 20 millió halálos betegséget előztek meg.
Az oltásellenesség kérdésével már az Európai Parlament is foglalkozott. Idén tavasszal állásfoglalást fogadtak el, amelyben kimondták: a védőoltások számának csökkenése közegészségügyi veszélyt jelent, veszélyezteti az egyébként megelőzhető betegségek elleni védekezést.
Sok éves gyakorlatot legalizálnak azzal, hogy nem kell hangfelvételt készíteni a kormány ülésein. Orbán első kormánya idején se tették, de gyanítható, hogy sok döntés meghozataláról amúgy se maradt dokumentum a formális kormányzati működés megszűntével. Ellenzékben a Fidesznek azért fontos volt ez.
A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítások közé csempészték be azt, hogy kikerül a feladatot szabályozó 2010-es törvényből az a bekezdés, amely előírja hangfelvétel készítését a kormányülésen, s amely felvételek – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak. Marad tehát az írásos összefoglaló.
Ennek sok egyéb (például a nyilvánosságnak a közérdekű információk megismeréséhez fűződő joga) mellett abban áll a fontossága, hogy – elvileg – a hangfelvétel és a szó szerinti jegyzőkönyv tenné lehetővé a történtek utólagos rekonstruálását, távolabbi időben pedig kutatók számára válnának talán egyedüli forrássá ezek a dokumentumok.
Elvileg, mert legalábbis 1998 óta tudhatóan
lényegében megszűnt az a formális kormányzati munka, amelyben a döntéshozatal helye és ideje a kormányülés.
Sőt, 1998 és 2002 között, Orbán első kormánya idején meg is szüntették a hangfelvétel és a szó szerint jegyzőkönyv készítését, majd Medgyessy Péter idején visszaállították. Ennek hatékonyságáról később lesz szó.
A jövő január elsején esedékes változással a kormány voltaképpen csak törvényi formába önti azt a gyakorlatot, hogy nem készül pontos dokumentum a kormányüléseken történtekről. Orbán ugyanis a 2010-es kormányra kerülés után úgy döntött, hogy rendeletben intézkedik arról:
csak a kormányülések végén, az összefoglaló készítése céljából készülhet hangfelvétel,
az ülés idején legfeljebb a miniszterelnök külön engedélyével lehetséges.
Emiatt két beadványt kapott az Alkotmánybíróság. 2010. júliusában Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője, egy évvel később Jóri András adatvédelmi biztos. Schiffer kezdeményezésének sorsa ismeretlen, de valószínűleg osztozott az ombudsmanénak sorsában: mivel időközben az adatvédelmi biztosi intézmény is megszűnt, a Alkotmánybíróság nem tárgyalhatta meg a beadványt.
A megfelelő dokumentálás kötelezettségét 2007-ben írta elő törvény,
ennek rendelkezését „rontotta le” tehát az Orbán-kormány, amikor 2010-es hatalomra kerülésekor vele ellentétes rendeletet alkotott (ami alkotmánysértő).
Az események utólagos megismerését lehetővé tevő dokumentálással azonban korábban is voltak problémák. Az csupán a kényes adatok kapcsán lehetett aggályos, hogy még a Gyurcsány-kormány magánvállalkozásnak adta át az ülések hangfelvételeit vélhetően a szükséges rendszerezés, feldolgozás céljából. Emiatt az igazságügyi minisztérium 2010. júniusában vizsgálatot indított. Eredményének nincs nyoma a világhálón.
Maga a 2007-es törvény is azért készült, mert az Alkotmánybíróság „meglegyintette” a parlamentet, amiért az nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. A benyújtott törvényjavaslatban azonban a Gyurcsány-kormány megpróbálta „elsunnyogni” a lényeget, ahogyan arra a Majtényi László vezette Eötvös Károly Intézet leveléből (Szili Katalin parlamenti elnökhöz) kiderül.
A törvényjavaslatba betett szabályok
elhagyták volna a hangfelvétel készítésének kötelezettségét,
sőt, az új előírások szerint a kormányülésen elhangzottakat semmilyen módon nem lenne kötelező rögzíteni. Az EKINT szerint ezért alkotmánysértő volt a tervezet.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásából kiderül: a nem megfelelő szintű szabályozás oda vezetett, hogy 1990 óta
a kormányok saját belátásuk szerint, rendszeresen módosították az üléseken elhangzottak rögzítésére és a kormányülések iratainak kezelésére vonatkozó szabályokat.
A gyakorlatban tehát korábban se volt erős kontroll a mindenkori kormányok felett a megfelelő dokumentálás érdekében. Ezt szemlélteti Romsics Ignác történész könyve, a Harmadik Magyar Köztársaság: 1989-2007. Ebben azt írja a kutató, hogy Antall József kormánya még olyan régi típusú kabinetként működött, amelyben érdemi viták folytak. Ez lényegében a Horn-kormány idején is így maradt. 1998-2002 között viszont a kancellária lett a kormányzati munka zászlóshajója, a hivatal létszáma is ugrásszerűen megnőtt, s ez folytatódott a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején.
„A kormányülések kezdtek formálissá válni, az érdemi döntéseket általában másutt hozták, amelyeket a kormányüléseken csak tudomásul vették.”
Az Orbán-kormány még az ülések pontos jegyzőkönyvezését és hangfelvételek készítését is megszüntette – állapította meg a közismert tényt Romsics is.
Hasonlóan fogalmaz Debreceni József: Arcmás című, Orbánról írt könyvében, amely szerint a Batthyány-kormánytól a Horn-kormányig mindvégig elmaradhatatlan volt a szó szerinti jegyzőkönyv. Még Szálasi és Rákosi idején is, Orbán alatt nem (Medgyessytől megint). Ez a tény sokat elárul Orbán állam- és politikafelfogásáról, hogy szerinte a politika kikre tartozik és kikre nem. A népnek, a parlamentnek, az utókornak se kell tudnia róla. Ki tudja, mit kaparnának ki a végén?
A lényeg a Romsics-féle jellemzésnek az a része, hogy egyre inkább az vált gyakorlattá, hogy az itt-ott meghozott lényegi döntéseket utólag a kormányülésen szavazzák meg (ami egyébként önmagában nem törvénytelen, sőt, törvény még a formális szavazást se írja elő), így azonban feltételezhetően akkor se fejthető fel utólag egy-egy döntés létrejöttének teljes története.
Erre egy példa, amikor a Költségvetési Ellenőrzési Hivatal akkori elnöke 2011. februárjában bejelentette, hogy feljelentést tesznek az egykori moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladása miatt (amely több hasonló büntetőperével együtt felmentéssel zárult). Elhangzott, hogy a 2008. júniusi dobogókői kihelyezett kormányülés emlékeztetője szerint a kormány tárgyalt az ingatlan sorsáról, és tudomásul vette, hogy az kikerült az állami vagyonból. Mint mondta, a külügy- és a pénzügyminisztert utasították, hogy utólag „papírozza le” az ügyet. Úgy vélte, az eljáró hatóságnak meg kell vizsgálnia, mi hangzott el a kormányülésen, és miért fogadták el az értékesítést. Hozzátette:
az ülésről nincs hangfelvétel.
Mindazonáltal ellenzéki éveiben a Fidesznek még az is fontos volt, hogy bizonyos információkhoz hozzájusson a kormánytól, akár a részletes jegyzőkönyv és a hangfelvétel kikérésével. Pelczné Gáll Ildikó akkori képviselő 2007. februárjában fakadt ki, hogy
„egy hét után az ember elvárhatná, hogy egy kormányülésről, ahol jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, ezeket rendelkezésre tudják bocsátani”
– mondta egy törvényjavaslat kormány általi elfogadásának részleteit firtatva. A kormányszóvivői iroda válaszára („a kormányüléseken nincs formális szavazás, így a fideszes képviselő kérése értelmezhetetlen”) Répássy Róbert fideszes képviselő megdöbbent. Szerinte ez alapján
azt lehet feltételezni, hogy teljesen egyszemélyi irányítás alatt működik a kabinet, mindenről Gyurcsány Ferenc dönt.
Mindezeket látva cseppet se meglepő, hogy arról végképp nem született döntés mindmáig, amit 2010. nyarán a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese mondott: a nyugat-európai minták alapján átmeneti levéltár létrehozására lenne szükség Magyarországon is a kormányzati iratok kezelésére.
Az elmúlt órában folyamatos gyengülésben van a forint, az euróval szemben átlépte a 326-os értéket. Ezzel lehetséges, hogy úton van a három és fél éve mért 327,6-os rekordponthoz. A zuhanás oka a friss inflációs jelentés lehet.
Nem volt tartós hatása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi szóbeli beavatkozásának, amellyel akkor sikerült megállítani az árfolyam zuhanását. Ahogyan erről írtunk, az MNB Monetáris Tanácsa (MT) nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton, és indokló közleményében szót se ejtett arról, hogy esetleg elgondolkodna a piacon egyre nagyobb erővel várt emelésen.
Közleményében a MT leszögezte: lényegében az infláció az egyetlen viszonyítási pont számára az alapkamat alakításában. S mivel – átmeneti időre – az infláció 3 százalék fölé emelkedését várja, de a drágulás ezután visszatér a 3 százalék alatti szintre, ezért tartja magát eddigi irányvonalához.
Ennek hatására azonnal esni kezdett a forint, amelyre az MNB egy pánikszerű kiegészítő közléssel reagált. Ebben enyhített álláspontján azzal, hogy nem tartható fent a teljes előrejelzési horizonton a jelenlegi laza politika.
Ennek hatására meredek erősödésbe kezdett az árfolyam.
Ma reggel viszont szinte folyamatos volt a forint gyengülése, a kurzus a 326-ot is átlépte. Látható ok egyetlen lehetséges, a friss inflációs jelentés, amelyben az MNB ugyan kissé megemelte eddigi értékeit (az idén 2,5 helyett 2,8%-os, jövőre 2,9 helyett 3,1%-os éves átlagos drágulást jósolnak), de
általános optimizmus tükröződik benne
a magyar gazdaságtól várható folyamatok megítélésében.
Az árfolyam most kissé a 326 alatt dülöngélve egyensúlyoz.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
