Fontos

Bréking nyúz, 2018. július 20. – Tudósítás a másik valóságból

0

Juncker alkohollista,  Simicska menekül, a hatvani jobbikos önkormányzati képviselő pedig megtűri a náci eszméket. Ezt mind megtudhatja az, aki az alternatív valóság médiáját „lapozza”.

888.hu – Kiszivárgott Brüsszelből: Juncker töményet iszik víz helyett

A The Spectator nevű patinás brit hetilap Brüsszellel foglalkozó szakújságírója, Jean Quatremer

helyi forrásokra hivatkozva azt írja, Jean-Claude Juncker alkoholizmusa szinte naponta téma az Európai Bizottság munkatársainak körében – írja a 888.hu. Állítja, hogy számtalan olyan forrással beszélt Luxembourgban is Brüsszelben is, akik konkrét esetektől számoltak be neki az ügyben, hogy Junckert részegnek látták.

Egy korábbi uniós miniszter szerint  mindenki tisztában van azzal, hogy amikor Junckernek egy pohárban némi vizet hoznak a bizottsági ülésen, abban valójában gin van.

Juncker a NATO-csúcson nyújtott performanszával nem tett sokat azért, hogy eloszlassa az alkoholizmusáról szóló pletykákat, stábja azonban egy fájdalmas betegségre, az isiászra fogta a meglehetősen furcsa mozgást. Csakhogy Quatremer szerint valami nagyon nem stimmel, hiszen a felvételeken egyáltalán nem rajzolódik ki Juncker arcán a fájdalom, sőt, éppen ellenkezőleg: az EB elnöke mosolyog és felszabadultan csókolgatja az elé kerülő férfiakat, miközben alig tudja egyensúlyát megőrizni.”

Egy évvel ezelőtt a The Sun brit bulvárlap írta meg, hogy Juncker rettenetesen részeg volt az ENSZ tavaly megrendezett genfi csúcstalálkozóján is.

Pesti Srácok – Az utolsó fejezet: Simicska és a döglött aknák

Simicska Lajosnak a torkán akadt minden “bombája”. Felismerve a megsemmisítő vereséget nem csak hogy kapitulál, hanem hanyatt-homlok menekül, a jelek szerint Amerikába.

Veszprémi forrásaink szerint nem csak médiabirodalmát, hanem hárskúti birtokát és Veszprém belvárosi házát is árulja.

Saját napilap híján – mivel a Magyar Nemzetet már beszántotta – a Népszaván keresztül fenyegetőzött egy utolsót. Pénteken jelent meg “Az utolsó Simicska bomba” címmel egy cikk, amit mintha csak tollba mondtak volna. Azt írják, az üzletember még mielőtt elhagyja az országot (sőt a kontinenst) videóvallomást helyezett letétbe arra az esetre, ha vele “bármi történne”. Ebben a vallomásban állítólag Orbán Viktorral közös ügyeleteiről beszél, ami még sok kellemetlenséget okozhat. Ezt a fenyegetést mintha már hallottuk volna párszor a 2015 februári G-nap óta, de aztán az atombombák gyenge fuvallatként pukkantak szét az éterben. Simicska Lajosnak pedig legfeljebb saját magától van miért tartania, ugyanis kárt csak saját magában tett.

Tekintélye utolsó morzsái vizeletfoltos nadrágban foszlottak szét egy veszprémi festegetéssel töltött éjszakán, ráadásul azt beszélik, hogy alkoholproblémái miatt egészség állapota is sokat romlott

– írja a portál, amely szerint hetek óta sejthető, hogy Simicska Lajos miután megadta magát és minden hidat felégetett maga mögött, távozni kényszerül.

Magyar Hírlap – Megtűri a náci eszméket közösségi felületén a Jobbik megyei alelnöke

Továbbra is teret ad a náci eszméknek közösségi felületén a Jobbik megyei alelnöke, a pártelnök Sneider Tamás jobbkeze, a listán, utólag, egy lemondás örömére bejuttatott hatvani önkormányzati képviselő Rákócziné Lózs Csilla. Az Országgyűlés Hivatal által fizetett helyi politikus eltűri az emberek kivégzésére utaló uszításokat Facebook-oldalán –idézi a Hatvan Online cikkét a Magyar Hírlap.

Orbán Viktor kormányfő – és korábban a választást a hatvani térségben magabiztosan nyert Szabó Zsolt – kapcsán a „Hátravinni. Agyonlőni.” Schindler listájás mém került elő, illetve egy Hitlert ábrázoló „poénos kép”.

A miniszterelnök ezúttal sem kapott emberhez méltó kommenteket a Jobbik a választási eredményei miatt sokadszor is csalódott hatvani bázisán: „Inkább egy jó erős hurkolt kötelet a nyakába !!!”, „Szivesen a nyakába tennèm,a haverjaival együtt!!!” „Menny a Dunàba ésmajd elvisz a tengerig tebaromagyú!!!!!” – írják. Majd előkerül Adolf Hitler is, „Nem akarsz táborba jönni?” kérdéssel.

Rákócziné a holokauszttúlélőknek is beszól: „Még mindig vannak ? Vagy már a családtagok is kapnak?” felütéssel posztol arról, hogy a túlélők járandóságát emelik.

Sneider Tamás 2016-os véleménye szerint akkor, a tisztújításnál minőségi cserét hajtott végre a Jobbik Magyarországért Mozgalom hatvani szervezete, amikor tagcseréket hajtott végre a közelmúltban.

Ekkor adták oda a párt hatvani irányítását Rákócziné Lózs Csillának – írja a portál.

 

Mit akar ellesni Netanjahu Felcsúton?

Izrael szeretne kijutni a vb-re, ehhez Felcsúton keresne szakmai segítséget – mondta Netanjahu miniszterelnök. De vajon mit adott hozzá eddig a futballhoz a pénztengerben fürdő Puskás Akadémia? A csapat összesített mérlege négy év első osztályú bajnoki évadjaiban: mínusz 41-es gólkülönbség, több vereség, mint győzelem és döntetlen.

Nem csak a hallgatóságot, hanem magyar vendégét is szemmel láthatóan meglepte csütörtökön Benjamin Netanjahu miniszterelnök, amikor sajtótájékoztatójuk végén azzal fordult Orbánhoz, hogy szívesen küldenének megfigyelőket a felcsúti Puskás Akadémiára, tanulmányozni az ottani modellt, mert szeretnének kijutni a következő labdarúgó-világbajnokságra.

Ahol magyar válogatott 32 éve fordult meg utoljára – vágja rá mindjárt a fociban tájékozatlan olvasó is. Ahogyan arról is bizonyára hallott harangozni, hogy tavaly (és idén eddig) talán minden idők legmélyebb pontjára süllyedt a futball honi változata, a magyarfoci, közte az andorrai kalanddal. Ettől még persze akadhat néznivaló Felcsúton.

Bemelegítésképpen nézzük meg, hogy milyen hírekkel büszkélkedik el maga az Orbán alapította, kezdetben a Garancsi István „kötélbarát” által tulajdonolt Videoton fiókcsapataként fungáló Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA).

Legutóbb arról adott hírt az MLSZ, hogy „három játékossal erősödött a keret”, a grúz Bacsana Arabulival (Balmazújváros), Kiss Tamással (Haladás) és Szolnoki Rolanddal (Videoton). Távozott a két horvát, Stipe Bacelic-Grgic és Ivor Horvat, a kameruni Patrick Mevoungou, Tar Zsolt, visszavonult Polonkai Attila és Vanczák Vilmos. Kölcsönadta a klub Csilus Ádámot, Ezekiel Isoken Hentyt, Madarász Márkot, Oroszi Dánielt, Antonio Perosevicet, Prosser Dánielt, Szécsi Márkot, Tóth Balázst.

Maga a PFLA azt közölte tegnap, hogy – idézet – „szintet lépnek akadémistáink”. Eszerint három növendékük: Deutsch László, Nándori Botond, és Tamás Nándor a következő szezont a III. osztályú Csákváron tölti, s itt folytatja Csilus Ádám, Oroszi Dániel és Tóth Balázs. Fordított az útja – a második csapattól a PFLA-hoz – a saját nevelésű kölcsönjátékos Bokros Szilárdnak.

És akik korábban elmentek külföldre? Például egy hír néhány hete Tajti Mátyásról. „Egykori növendékünk együttese, az Atlético Malagueno

megnyerte a spanyol negyedosztály IX. csoportjának küzdelmeit,

és osztályozón kiharcolta a harmadosztályú tagságot. (Tajti annak idején a Barcelona akadémiájára távozott, most viszont hazatér, a Diósgyőrhöz.)

Nála (eddig) többre vitte Sallai Roland, de azért ne gondoljunk a Premier League-re. A játékos ciprusi bajnok lett a múlt szezonban. A néhány éve viharos körülmények között Felcsútról Németországba került, majd onnan meglehetős kudarc után távozott Kleinheisler László most a kazah bajnok FK Asztana színeiben rúgja a bőrt.

A legerősebb bajnokság, ahol felbukkan mostanában egykoron felcsúti játékos, az a horvát liga. Ennek résztvevője a Hajduk Split, ahol a tavaszi idényt kölcsönben töltötte Gyurcsó Ádám, s a csapat opciós jogát érvényesítve megvásárolta őt. Itt már felbukkan egy viszonylag objektív értékmérő, az ár. Nos, a PAFC híréből kiderül, hogy eddigi foglalkoztatója,

a lengyel Pogon Szczecin 400 ezer euróért

végleg megszerezte a magyar válogatott játékost. A horvátoktól (a Mészáros Lőrinc kezébe került eszéki csapattól) érkezett is játékos, Josip Knezevic.

Itt már közelítünk ahhoz, amit az izraeliek is minden bizonnyal megtudhatnak, ha valóban Felcsútra kanyarodnak tapasztalatokért. Hogy tudniillik – a klub saját közlése szerint – százharmincöt olyan labdarúgót neveltek ki, akik jelenleg az NB I-ben, az NB II-ben vagy épp az NB III-ban futballoznak.

Ez elsőre jól hangzik, de arra azért sokan emlékezhetnek, hogy az egész honi akadémiai rendszerről állított ki lesújtó bizonyítványt a futball-értékelésre szakosodott belga Double Pass, amelynek éppen két éve nyilvánosságra került 2016-os jelentése megállapította: a „hazai nevelésű játékosok” aránya az első csapatokban átlagban 1/3-os értéket mutat, s

csak egy olyan magyar klub van, amely „saját nevelésű” játékost adott a legmagasabb (nemzetközi) szintre

– nem nevesítette, melyik volt az. (A belgák aktuális vizsgálata már zajlik.)

Két éve a PFLA akadémiája a nem túl fényes hatodik helyet szerezte meg ebben a 15-ös mezőnyben.

Nos, akkor lássuk, milyen eredményei vannak a PFLA-nak a „kőkemény” magyar bajnokságban? Abban, amelynek néhány csapatához valósággal ömlik a közpénz az átengedett tao formájában, s amelyből a felcsúti alapítvány eddig kimagaslóan sokat, 16,2 milliárdot kapott eddig (a G7 szerint 2011 óta ez az összeg 18,9 milliárd). S nem csak saját tulajdonosa, a Kárpátok Zuckerbergje, Mészáros Lőrinc cégei jóvoltából, hanem a közbeszerzéseken ugyancsak taroló egyéb „közeli” vállalkozásoktól. De milliárdos összeget fizetett a csődtől és az állami tulajdontól nemrég megszabadult MKB Bank és a negyedrészben állami tulajdonú Mol egyik leányvállalata.

A PFLA 2012-ben vált le a Videotonról (három hete Mol-Vidi). Első évadában (2013/14-ben) a 14. lett, a rá következő idényben 10., majd 11., amivel

ki is esett a másodosztályba.

Az élvonalba visszakerült csapat a legutóbbi idényben 6. volt.

Néhány további szám alkalmas mélyebb következtetés levonására. Például az, hogy a négy első ligás évadban a lejátszott 126 meccs 46 százalékát, 58-at, vereséggel zárt (36 győzelem és 32 döntetlen mellett). Az összesített gólkülönbség mínusz 41 volt. (Ha 2016-ban csak annyival szerepel jobban, hogy épp bennmarad, akkor a statisztika alighanem még rosszabb lenne, hiszen a másodosztályt +28-as gólkülönbséggel és sok győzelemmel járta meg.)

A rendkívül gyenge „saját nevelési” eredményeket támasztja alá, hogy a PFLA jelenlegi 22-es keretében

talán ha két felcsúti növendék található.

A legtöbb magyar (10) másutt kezdte pályafutását, nyolcan pedig külföldiek (albán, szlovén, belga, uruguayi, mali és így tovább). Vagyis a következő évadban is jobbadán azt fogjuk lát, hogy a pályára kifutó csapat nagy része külföldi és másutt felnőtt magyar játékosból áll, saját „akadémikus” mutatóban, a kispadon és a bő keretben lesz.

A nap kérdése: Mit tenne Simicska helyében?

0

Simicska Lajos az Egyesült Államokba küldi a fiát nyelvet tanulni – erről szól a fáma. Kérdés, csak az a cél, hogy megtanuljon angolul vagy az, hogy letelepedjen „a korlátlan lehetőségek hazájában”.

Ön hogy látja? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön mit tenne Simicska helyében?

LMP-s méretű káosz az MSZP-ben

A párt elnöke, Tóth Bertalan csütörtökön levelet írt, amelyben elmagyarázta, hogy miért kellett a Fidesz-féle képviselői fizetésemelésre szavazni és a július 30-ra tervezett elnökségi ülésre a helyzet tisztázását helyezte kilátásba. Tudniillik a szocialista honatyák, az elnök szándéka ellenére, szétszavaztak. Ugyanaznap este Kunhalmi Ágnes, választmányi elnök, aki a három nemmel szavazó között volt, az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: a frakcióvezető (Tóth) telefonált a képviselőknek, hogy hogyan voksoljanak, de nem mindenkit ért el.

A Független Hírügynökség is beszámolt arról, hogy Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője levélben magyarázta el, miért kellett meghozni a nehéz politikai döntést és a Fidesz javaslatra szavazni (Rendet vág az MSZP elnöke?).

A Fidesz összekötötte a képviselői fizetések emelésének ügyét a képviselőcsoportok költségvetési támogatásával – írta az elnök. Ez valószínűleg a vidéki hálózattal még rendelkező szocialistákat érintette volna leginkább, hiszen az 53 százalékos költségvetés csökkenés ennek a hálózatnak a végét jelentette volna. Ez következett volna be, ha az MSZP a javaslat ellen szavaz – véli Tóth.

Csakhogy hárman a szocialista parlamenti képviselők közül mégis ellene szavaztak, míg egyesek nem nyomtak gombot és Tóth leveléből tudjuk, hogy „Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László a megbeszéltek alapján szavaztak”. Vagyis a fizetésemelés mellett.

A pártelnök szerint

„meg fogjuk hozni azt a döntést, amely a szolidaritásról és a tisztességről szól.

Mert olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselőcsoport nem ért egyet, de a fizetésemelést ’muszáj’ hazavinnie”

Nos, erre jött Kunhalmi Ágnes, aki vagy olvasta a levelet vagy nem, de az Egyenes beszédben azt mondta azért szavazott nemmel, mert „így tartotta helyesnek” és mert „egy politikus nem válhat zsarolhatóvá”. A választmányi elnök szerint

„a szavazóik és a párttagság azóta határozottan jelezte az MSZP felé, hogy nem kellett volna igennel szavazniuk”.

Ezek után, a legenyhébben szólva is lazuló frakciófegyelemre gondolhat a kívülálló.

De Kunhalmi mondott még izgalmasabbat is, ami miatt egy LMP-féle politikai bohózat kezd kialakulni. Állítása szerint ugyanis a szavazás előtti napon a frakcióvezető

telefonált a képviselőknek, hogy hogyan voksoljanak, de nem mindenkit ért el!

Csak emlékeztetőül: Kunhalmi és Mesterházy Attila a legutóbbi tisztújítás előtt magasan vezette a népszerűségi listát a szocialista párttagságban, Tóth, harmadik elnökjelöltként messze lemaradt mögöttük. Kunhalmi váratlanul és azóta is kimagyarázatlanul visszalépett és lehetővé tette, hogy Tóth legyőzze Mesterházyt.

A Hír Tv-nek működnie kell a szerződés szerint

Hogy van-e valóban titkos, vagy letétbe helyezett felvétel, amelyben Simicska Lajos Orbánnak kellemetlen dolgokról számol be, egyelőre nem lehet bizonyosan tudni. A Népszava információját eddig a Független Hírügynökség sem tudta megerősíteni, forrásaink erre kitérő választ adtak. Korábbi ismereteink alapján annyit állíthatunk: Simicska Lajosban volt némi félelem a Fidesz lehetséges bosszújával szemben; nem is önmagát, családjának tagjait féltette. A kormánypárt oldaláról ezt nyilván inkább paranoiának neveznék, szerintük ugyanis semmi oka nem lehetett a hajdani Orbán-barátnak; ő saját magát írta ki a közéletből, elsősorban kulturálatlan magatartásával.

Simicskának, a hírek szerint, súlyosan elítélő véleménye volt a Fideszről, illetve alapvetően Orbán Viktorról, és ennek csak egy valóban bárdolatlan kijelentéssel adott hangot a nyilvánosság előtt, zárt körben a minősítő, otromba kifejezéseken túl egyéb lehetséges személye elleni akciókról is beszélt. Akár igaz, akár nem az oligarcha állítása, félelme, egy biztos: április 8-án végérvényesnek tűnő vereséget szenvedett. Sőt a vereség valószínűségét már a választások előtt belátta; erre utalnak azok az információk, amelyekről a fuhu.hu már korábban beszámolt. Ezek szerint egyfajta egyezség már akkor létrejött Orbán és Simicska között, noha nem személyesen tárgyaltak, de közvetítőkön keresztül kirajzolódott a Fidesz győzelem utáni modus vivendi.  Hogy ez így történhetett, ezt a Népszava összeállítása is megerősíteni látszik; az írás szerint Simicska akkor jött rá, hogy elúszott a hajó, amikor a Jobbik sem tudott valamennyi választókörbe számlálókat delegálni. A kétharmados siker után Simicskának esélye sem maradt, hogy céljait valóra váltsa; arról hogy belekényszerült-e, vagy magától döntött úgy, hogy valamennyi üzletétől megválik, megoszlanak a vélemények. Mondjuk úgy: a helyzet alapján mindenképpen belekényszerült az üzleti világból való kivonulásra, de legelősül is a médiabirodalma piacra dobására.

Persze ez a piacra dobás is beszédes, ahogy történt; nem valószínű, hogy keresnie kellett a vevőt. Korábbi üzlettársa Nyerges Zsolt készen állt a vásárlásra, rossznyelvek szerint ő volt a kijelölt vevő. Mégpedig az Orbán által kijelölt vevő. Nyerges, aki ugyan korábban hű társa volt Simicskának, ma jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnökkel, amit egy szolnoki pályaavató közös ceremóniájával bizonyítottak is a nagyvilág számára.

Nyerges, mondják forrásaink, egyelőre maga sem tudja, mit fog kezdeni a kezébe került – hullott? – portfólióval, mindenesetre – hogy a számunkra legizgalmasabb üzletágról beszéljünk –az adásvételi szerződés kimondja: működtetni kell a megmaradt médiát. Vagyis ez azt jelenti, hogy Nyergesnek arra nincs lehetősége, hogy bezárja a Hír tv-t, arra persze igen, hogy átalakítsa, politikailag fazonírozza, netán továbbadja. A jólértesültek szerint minden döntés változatlanul Orbán kezében van, és ha ez így van, akkor tényleg maga Nyerges sem tudja, mit fog kezdeni a médiájával. Egyelőre, nagyjából még egy hónapig, a Simicska-féle csapat látja el az irányítási feladatokat.

A Független Hírügynökség próbált információt szerezni arról is, hogy mi az igazság a szintén megszellőztetett amerikai utazások körül. Az állítás ezzel kapcsolatban az volt, hogy a 26 esztendős Ádám fiát Amerikába küldi, akit aztán majd követnek a birodalom további vezetői.  A fuhu.hu úgy értesült, hogy Simicska Ádám valóban utazik, mégpedig nyelvet tanulni megy Amerikába. Úgy tudjuk egyelőre nincsenek meg a megfelelő iskolai végzettségei, diplomája, ezért most a legfontosabbnak a nyelv elsajátítását tartja édesapja, ezért küldi az Egyesült Államokba. Arra nézvést, hogy más is elhagyná az országot nem kaptunk megerősítést, sőt ellenkezőleg: a vezetői garnitúrából senki nem akar az Egyesült Államokba költözni. Simicska Lajos, állították forrásaink, végképp nem, róla az a hír, hogy bár szokott utazni, de már tíz kilométerrel a határtól nem érzi jól magát. Úgy látszik neki az a kaland, ahogy mondani szokták, hogy itthon marad.

Politikai nyomásra fenyegetőznek a Kúria költöztetésével?

„Ez katasztrófa, szakmaiatlan és ennek a kurzusnak a totális vakságára utal” – összegezte a véleményét a Kúriai Esztergomba költöztetésének az ötletéről Fleck Zoltán jogszociológus. A Független Hírügynökség azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a kormányközeli sajtóban megjelentek szerint, ha év végéig nem költözik ki az épület egy részét használati joggal elfoglaló Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI), akkor Esztergomba költözik a legfelsőbb bírósági fórum. Földes György a PTI ügyvezető igazgatója leszögezte: Most, hogy a kormány belátta, hogy nem kapja meg ingyen az épületrészt, politikai nyomást próbál gyakorolni az alapítványra.

 

Forrás: HírTV

Mi szól a tervezett lépés mellett és mi ellen? Egyáltalán, mit jelentene ez – kérdeztük Fleck Zoltánt, aki emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság odaköltöztetése sem jött be. (Megj.: Esztergom a rendszerváltáskor lett az újonnan alakult Alkotmánybíróság székhelye egy pillanatnyi hangulati döntés következtében, de végül a költözködés nem valósult meg és visszahelyzeték jogilag is Budapestre.) Vannak persze országok, ahol az államapparátus bizonyos részei a fővároshoz közei városban működnek, de Magyarországon ennek nincs hagyománya – szögezte le a jogszociológus, aki szerint

„többszáz évet kellene visszamenni, hogy megtaláljuk ennek a hagyományát; s amikor előfordult ilyen, akkor az ország egyik fele el volt foglalva”.

Egy egycentrumú, azaz Budapest-központú országban egy ilyen lépés gyakorlatilg a szervezet szeparációját jelenti, ami

szimbolikus gesztus, s igazán annak szól, hogy nem nagyon számít, hogy mit csinál –

szögezte le.

Szerinte azonban más akadály is van: a Kúria az igazságszolgáltatási rendszer része, s ha Esztergomba költöztetnék, akkor nem is annyira a többi hatalmi ágtól való elválasztás lehetetlenítené el a működését, hanem az, hogy a saját hatalmi ágától szeparálódna el. „Nem csak az emberek, hanem az ügyek és az iratok is egyik szintről mozognak a másikra az igazságszolgáltatáson belül, s az egyik szint térbeli eltávolítása a másiktól ellehetetlenítené a működést is” – húzta alá azt a következtetést levonva, hogy ez

„Katasztrófa, szakmaiatlan és ennek a kurzusnak a totális vakságára utal”.

A kormányközeli – tehát jól értesült – a Magyar Idők írta meg, hogy  ha az év végéig nem sikerül pontot tenni a Kossuth téri Igazságügyi Palota helyzetére, és nem születik megállapodás a Politikatörténeti Intézet kiköltözéséről, akkor a Kúriát Esztergomba költöztetik. Az épület egy részét – annak 4000 négyzetméterét – az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány tulajdonában lévő Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI) használja, amelyet ki akartak költöztetni, hogy a Kúria beköltözhessen, ám pereskedés indult, amely jogerős ítélettel az alperes, azaz az intézet javára zárult. Ugyanakkor a felperes, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a lap értesülése szerint a Kúriához fordul, azaz az a fórum dönthet véglegesen, amelynek érdekében áll az alapítvány eltávolíttatása az ingatlanból

Fotó: Youtube

A Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. többéves pereskedésen van túl – a jelek szerint azonban csak részben –, több tárgyalás, felfüggesztés, oda- és visszautalás után most július 6-án végül jogerősen is kimondta a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a PTI jogszerűen használja az ingatlan adott területét – emlékeztetett Földes, leszögezve:

ők most is, miként a kezdetektől fogva mindvégig nyitottak voltak a megállapodásra,

a kiköltözésre, amelynek feltétele természetesen az, hogy a használati jog ellenértékét kapják meg és vagy egy megfelelő épületet.

„Rajtunk eddig sem múlt a megállapodás, de a kormány nem akart fizetni, s a Magyar Nemzeti Vagonkezelő által pert indított” – mondta.

Ki akarták ugyanis mondatni, hogy a PTI 30 napon belül ürítse ki és adja át az épületet. Mindez ellentételezés nélkül. „Ez azért is felháborító, mert elismert, kiemelten közhasznú non-profit Kft.-ről van szó, egy komoly nemzeti értékeket őrző szellemi központról, ám ez a kormányt egyáltalán nem foglalkoztatja” – mutatott rá Földes.

Kérdésünkre, hogy miként ítéli meg az ötletet – amit a Magyar Idők is megszellőztetett –, miszerint ahhoz a Kúriához fordulnának, amely „személyesen is érintett” a  végső döntésben, Földes György a következőt mondta:

„Ehhez nem szólok hozzá, semmit, mert úgy értelmeződne, mintha valamifajta erkölcsi vagy politikai nyomást akarnék gyakorolni a Kúriára”.

 

Bűncselekmények a politikusi vagyonok mögött

Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának vezetője, szocialista politikus a Független Hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: nem ért egyet a képviselői fizetésemeléssel. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a Fideszt csakis egy tömbbe tömörülve tudja legyőzni a baloldal.

 

  • Tetőtéri lakásban lakik
  • Minden szál Orbánhoz vezet
  • A Fidesz folyamatos csapdákat állít fel
  • Nagyvárosokból kell kiindulni
  • Már minden receptet kipróbáltak

 

 Ön gazdag ember?

Egyáltalán nem. A politikából nem lehet meggazdagodni.

Ezt a választ nem egészen értem, mivelhogy látok elegendő példát az ellenkezőjére…

Példa van rá persze. De szerintem, aki nem az üzleti szférában gazdagodott meg, vagy van egy olyan találmánya, amely az élete végéig biztosítja a megélhetését, hanem politikusként gazdagodott meg, ott minden ilyen mögött minimum egy bűncselekmény meghúzódik. Látom, mondom a Fideszesek gazdagodását, ott is ez van, tehát minimum egy bűncselekmény, de inkább több. Én huszonhat évvel ezelőtt léptem át a parlament küszöbét, meglehetősen fiatalemberként lettem képviselő, de én ma is ugyanott lakom, ahol akkor laktam: egy tetőtéri lakásban, kényelmes belvárosi lakás, Egerben.

És a családtagok is.

Ők is, mindenki ugyanott lakik. Körülbelül tízévente tudom lecserélni a kocsimat. Ezen felül van egy hétvégi házam a Tisza tónál, egy kis faluban. Ezt egyébként öt-hat év alatt tudtuk teljesen tető alá hozni. Félkészen vettük, és mindig annyit tudtunk rá költeni, amennyink éppen volt, ráadásul a nagy részét saját kezemmel építettem.

Ebből most azt a következtetést vonhatom le, hogy ön tehetségtelen, ügyetlen, olyasvalaki, akinek nincs érzéke az üzlethez, vagy más erkölcsök szerint él, mint képviselő társai nagy része?

Nekem egyszerűen más a dolgom. Nekem nem az a dolgom, hogy sefteljek, üzleteket vigyek a helyi vállalkozóknak, hogy lobbizzak az érdekükben. Nekem nem az a dolgom, hogy kijátsszak jogszabályokat, és projekteket – ellenszolgáltatásért – valakiknek odanyomjak.

Az én szociológus agyam egyébként sem így forog, noha látom, hogy mások egy szempillantás alatt pénzt csinálnak a kapcsolataikból, és egy szempillantás alatt vagyonokat szereznek; van erre példa a történelemben. Julius Caesar anyagilag középszerű ember volt, amikor császár lett, és mérhetetlenül gazdag emberként halt meg. Miközben, amúgy, sosem vádolták korrupcióval…

Napi példát nem tud? Nem tud arra példát mondani, hogy létezik Magyarországon olyan politikus, aki politikusi léte alatt mesésen gazdag?

Ilyen példát persze tudok hozni. Mondjuk hadd említsem Bánki Erik Fideszes képviselő nevét. Vidéki, kisvárosi focista, aki fiatalemberként bekerül a politikába, vagyis nincs olyan előélete, amely az ő vagyonosodását megalapozta volna. És mit látok? Szerencsére az újságíróknak is szemet szúrt. Szemet szúrt, mert olyan nem létezik, hogy a feleségednek utalnak ki milliós forrásokat… Miért nem tudok én évente öt hektár szőlőt vásárolni Egerben? Mások, ugyanakkor miért tudnak százhektáros földeket venni? Tisztességes pénzből ezt nem lehet megcsinálni. Azt mondom tehát, hogy egy falu utolsó házából, vagyontalan fiatalemberként, valaki bekerül a politikába, és a strómanjain keresztül egyszer csak százmilliárdjai lesznek, ott mögötte bűncselekménynek kell lenni. Itt tehát

nem az a kérdés, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta-e nálunk a Mátrai Erőművet, hanem az, hogy milyen pénzből tette ezt.

Miből, ha egyszer bő öt évvel ezelőtt egy vagyontalan gázszerelő volt egy dunántúli faluban. Lehet, hogy nem a politikának lenne a dolga, hanem mondjuk a tényfeltáró újságírásnak, de azt kellene tenni, hogy megfogni egy vagyonelemet, és csak a pénz útját követve eljutni a bűncselekményig. Ez az út ugyanis biztosan elvezetne odáig. Ferenczi Krisztinával, a kiváló tényfeltáró újságírónővel, még a halála előtt, nagyon sokat beszélgettem. Ő mesélte nekem, hogy a könyvében szereplő dokumentumokon kívül, hogy két páncélszekrénynyi dokumentumom van még róla. Két páncélszekrény. Nem tudom, hol van a kulcsa, de egyszer talán ki fog nyílni. Azt szerintem ugyanis nem lehet a végtelenségig csinálni, hogy az egyik nap semmije sincs valakinek, másnap pedig mondjuk Közép-Európa legnagyobb szállodalánc hálózatát birtokolja. Nem lehet büntetlenül csinálni, hogy milyen üzleteket kötött a Faraonnal, vagy más arab befektetőkkel…

Most ugye Orbán Viktorról beszél…

Persze, hogy róla. Itt minden szál hozzá vezet. Ha az egerszalóki sódombot és szállodát fogod meg vagyonelemeként, vagy a Mátrai Erőművet, vagy a montenegrói szállodát, vagy a murai pályaszállást, minden szál, egy idő után hozzá vezet. Ismétlem: ezt a végtelenségig nem lehet csinálni. Én, mint szociológus nem szeretek áskálódni, más vagyonát vizsgálgatni, kutakodni mások zsebeiben, de ha én ezekről a dolgokról tudok, akkor mások, nem csak politikusok is tudnak.

Biztosan így van. De visszatérnék a nyitókérdésre, amely nem pusztán egyes Fideszes politikusok meggazdagodására utalt, illetve arra éppen nem, hanem arra lettem volna kíváncsi, hogy ön nem egy gazdag ember, akkor miért nem szavazta meg a saját fizetésemelését?

Mert nem értek vele egyet.

De hát saját pártjában is vannak olyanok, akik megszavazták.

Igen. Sőt én azt is látom, hogy milyen aljas játékot űz a Fidesz évek óta. Most ez van a reflektorfényben. De tudok egy évvel ezelőttit, ocsmányabbat ennél. Csak éppen mindenki elsiklott felette. Egri ez a történet is. Egy régi kedves barátom megállított az utcán, felháborodottan kérdezte, hogy miként fordulhatott elő, ne is tagadjam, hogy így van, mert olvasta a Fidesz újságjában, hogy én nem szavaztam meg, hogy az Eszterházy Főiskola – a volt Ho Shi Min Tanárképző Főiskola – egyetemi rangot kapjon. Nyitrai Zsolt Fideszes képviselő kürtölte tele a várost és az újságjukat ezzel az állítással.

Úriember vagyok, soha nem mondanék róla olyat, hogy ő egy ócska senkiházi, ilyen szavakat nem használok…

És most nem a Ho Shi Minről beszélt.

Nem, nem róla… Szóval behoztak a parlamentbe egy olyan előterjesztést, amely alapján szinte minden autonómiáját elveszíti a felsőoktatási intézmény, a kutatási, a működési, a fejlesztési pénzek mind-mind a kormány által kinevezett kancellár fennhatósága alá kerül; a kancellár egy névtelen senki, egy Fideszes csinovnyik, a törvény lábjegyzetébe pedig beleírják, hogy az Eszterházy Főiskola holnaptól egyetem lesz. De ugye azt nem lehet megszavazni, hogy egy senkiházi embert odaültetnek a rektor nyakába, csupán csak azért, hogy a fejlesztési pénzek lenyúlásában segédkezzen, és a Fidesz helyi működését finanszírozza. Érti ezeket az árukapcsolásokat?

Ezt elég régóta tudatosan csinálja a Fidesz: úgy alkotja meg a törvényeket, hogy abban csapda is legyen az ellenzék számára, vagyis eleve felkészülnek arra, hogy – mint az ön által említett esetben -, miként lehet Korózs Lajost lejáratni és védekező pozícióba kényszeríteni. Itt ugye ön a saját szülővárosa ellen szavazott.

Igen, pedig már háromszáz éve kilincselünk, hogy Egerből egyetemi város legyen. Hiába hozta létre a város a négy fakultást, nem kapott egyetemi rangot. Senki nem akarja jobban, mint én, hogy Egerben legyen egyetem. De, ha ilyen módon kapcsolják össze a dolgokat, akkor azt nem szavazhatom meg.

Nem asszisztálhatok ahhoz, hogy egy gazembert odaültessenek a rektor nyakába. Sokmilliárd forinttal gazdálkodó, hatalmas intézményről van szó, közel húszezer hallgatóval. Ezt nem lehet megszavazni. És a Fidesz állandóan ilyen csapdákat állít. Számtalan ilyen előterjesztésük van.

Ügyesen elkerülte azt az énáltalam állított csapdát, amely a saját pártjáról szólt, illetve arról, hogy voltak, akik megszavazták a képviselői fizetésemelést. Akkor most lépjünk ezen túl…

Akkor beszéljünk arról, hogy vajon mit mond a szociológus énje arról, a Fideszről nagyjából tudták az emberek, hogy milyen, mennyire támogatja a szegényeket, hogy használja a kétharmados többségét, mégis, immár harmadszor kapott kétharmados bizalmat. Miért?

Azt érzékelem, hogy a Fidesz azon a pályán jól játszik, ahol a felelősséget szét kell teríteni. Ez a dolgok egyik fele. a Másik, hogy az emberek egy részét mindig kiszolgáltatott helyzetben tartják. Nagyon sok impulzus éri a társadalmat, egyik napról a másikra érik a változások, emiatt a többség nem is tud eligazodni, ezért egy támaszkodási pontot keres. Ez pedig nem is annyira a Fidesz, mint inkább az állam. És most az állam a Fidesz.

Meg is fordíthatjuk ezt az állítást: azért nem szavaznak a szocialistákra, mert nem látják, hogy onnan védelmet kaphatnának. Vagy, ahogy ön fogalmazott, hogy az MSZP támaszkodási pont lehetne…

Az emberek jelentős része azt mondja: Lajos, mi téged szeretünk, és ha megnyered a választást, támogatni fogunk. De előbb nyerd meg a választást. Sajnos nem akkor szeretnek, amikor kellene, vagyis akkor, amikor szavazatot kellene kapnom tőlük.

Ezzel mit lehet kezdeni?

Azt látom, hogy vannak olyan körzetek, települések, ahol az átszavazási hajlandóság elég erős ahhoz, hogy legyőzzük a Fideszt. Félreértés ne essék: szociológusként pontosan tudom, hogy nem lehet szolgaian összeadni az ellenzéki szavazatokat, itt kettő meg kettő az nem négy, hanem csak három. Ennek ellenére állítom, hogy vannak olyan, jellemzően nagyvárosok, ahol, ha a Fidesz negyven százalékost ért el, és bár az ellenzék nem kapna hatvanat, de lehet neki negyvenöt. Ilyen Szolnok, Szeged, Pécs, Nyíregyháza, Eger, Miskolc, be kell húzni Dunaújvárost, Tatabányát, Szombathelyet. Okos politikával már a legközelebbi választásokon elhozható a mandátum.

Mit jelent az okos politika? Mert eddig csak az ellenkezőjét láttuk.

Egy nagy erős tömböt kellene létrehozni, meghagyva bennük a kicsi autonómiákat. Azt ugyanis nem hiszem, hogy most bármelyik párt képes lenne annyira megerősödni, hogy legyőzze a kormánypártokat.

 Egy ernyőszervezetre gondol?

Igen, olyanra, amely képes felmutatni azt, hogy váltópárt tud lenni. Hiába volt népszerű Karácsony Gergely, vagy előtte Botka László, a váltópárti képesség felmutatása hiányzott. Hiába volt jó programunk, olyan, amely huszonnégy óra alatt kormányprogrammá konvertálható, ez kevésnek bizonyult, hidegen hagyta az embereket.

És az sem érdekelte az érintetteket, akik szegénységben, mélyszegénységben élnek, és láthatóan, érzékelhetően a Fidesz le is mondott róluk?

Igen, mindezek ellenére az államtól várják, hogy a sorsuk jobbra forduljon. És számukra Fidesz az állam, mint már mondtam. 

A Fidesz éppen ezért nem kampányolt, hanem a helyi polgármestereken keresztül gyakorolt nyomást a választókra. 

A kampányemberei is az önkormányzati dolgozók, a járási hivatalban dolgozók, a kormányablak mögött ülők voltak. Nem a Fidesz kampányolt. És, ráadásul, korlátlanul állt rendelkezésükre a pénz. Az orbáni politika lekopírozza a putyini politikát; csinál egy nagy, monumentális erőt a jobboldalon, és minden más erőt, mihelyst egy picit följebb kapaszkodna, lever, megsemmisít, elszívja előle a levegőt, ha kell megfenyeget, ha kell kisemmiz. Hagyja, hogy valamennyire működjön, de hogy erőt tudjon mutatni, azt soha. Mondok egy példát. Még a köztársaság elnökválasztást  megelőzően, terveztünk egy rendezvényt, Majtényi Lászlóval, az egri Hotel Flórába.  Meghirdettük a helyi lapban és a rádióban. Mire elérkeztünk a rendezvény napjához az újság Mészáros Lőrincé, a rádió Andy Vajnáé lett. Aztán maga a szálloda is Mészáros Lőrincé lett. Egyszerűen ezek ellen egyelőre nincs ellenszerünk.

 Akkor hagyjunk fel minden reménnyel?

Nem, szisztematikus építkezésre van szükség. Most kell eldönteni, hogy részt akarnak-e venni a pártok az előbb említett együttműködésben, vagy sem. Ősszel el kell kezdeni az Európa-parlamenti kampányt. És alighogy véget ér az EP-választás, máris ott a nyakunkon az önkormányzati választás. Beszéltem néhány nagyvárosról: azokból kiindulva kellene megszervezni a demokratikus ellenzéket. Budapestről pedig simán ki lehetne söpörni a Fideszt. Ha az LMP nem így politizál, összességében, tizenhét mandátummal többet szereztünk volna, és a főváros teljesen a mienk lett volna.

Miből táplálkozik az ön optimizmusa, Miért lenne ez másként szeptembertől, mint korábban?

Onnan, hogy a józan eszükre fognak hallgatni. Most már minden receptet kipróbáltunk. És mire jutottunk? Megint kétharmada lett a Fidesznek. Nem látok más lehetőséget, mint a demokratikus egy tömbbe való összeállást.

Józan észről beszél. Ezek alapján pontosan értem, hogy miért nem gazdagodott meg.  

Pár óra és jön a pihi a képviselőknek

0

Fontos, az ország, a társadalom jövőjét befolyásoló törvényekről szavaz az Országgyűlés ma, rendkívüli nyári ülésszakának zárónapján. A többi között a jövő évi költségvetésről  voksolnak, új jogszabályokat alkotnak a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a szabálysértési törvénybe emelik az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát.

A képviselők elsőként a 2019-es büdzséről döntenek. Mint korábbi elemzésünkben összegeztük, ha röviden kellene jellemezni, azt is mondhatnánk, hogy búcsú az álmoktól. Marad a robusztus, 4,1 százalékos növekedés, bár csökkenő ütemű, de még mindig impozáns (8,8 százalékos) béremelkedés van a tervasztalon. Az első kockázati elem a növekedési ráta, sok elemző szerint ez kissé túl ambiciózus. Valószínűleg részben erre válaszul a kormány felével megtoldja a költségvetés tartalékait. A kormány javaslatához benyújtott módosítások közül  csak olyanok kerültek végül asztalra, amelyek nem módosították a központi büdzsé hiányát az eredeti törvényjavaslathoz képest. Módosítják az adótörvényeket – itt kerül majd terítékre a cafeteria ellehetetlenítése.

A parlament ma alkothat – és a kétharmad birtokában kétségünk sincs afelől, hogy alkot is –új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről – ez utóbbi kapcsán a FüHü sarkos álláspontot képviselve, a többi között azt írta, hogy az tovább korlátozná a sajtó szabadságát.

Ugyancsak ma szavaznak a képviselők a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát. Egy általunk megkérdezett szociális szakember szerint ezzel az ellátások önkéntességének alapelvét kellene elhajítani, Majtényi László alkotmányjogász szerint a legrosszabb lenne, ha végre is hajtanák. Hat éve elbukott egy próbálkozás, most „gránitba” vésnék.

Kivételes eljárásban fogadhatják el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amelynek hatálya a változtatással kiterjedne a személyszállító járművek jogellenes átalakítására, valamint a hivatalos személyek zaklatására. Ez utóbbi kapcsán Magyar György ügyvéd azt mondta: „ez tipikusan a rendőrállamra jellemző magatartás”. A Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott törvénymódosítási javaslat két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el.

„S mint egy makacs gyerek, ragaszkodik hozzá”

Orbán Viktor áll a cafeteria ellehetetlenítése mögött, véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már korábban többször is próbálkozott a béren kívüli juttatások rendszerének eltörlésével, először az első kormánya idején. Interjúnk a pénteki szavazás előtt készült.

  • A MASzSZ nyílt levélben kéri Áder Jánost, hogy dobja vissza a cafeteria-törvényt
  • Hiába ígért Varga Mihály, ígérete nem valósult meg
  • Ősszel demonstráció lehet
  • Rövid- és hosszútávú negatív hatásai vannak a mostani döntésnek
  • Százezreket érint, hogy ellehetetlenül a szociális üdültetés
  • Van már példa arra, autógyárakban egyebek közt, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak

Pár napja nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának a tervezett változtatását. Sikerült valami eredményt elérni? Mire számít a mai szavazáson?

Semmit sem sikerült elérni. Egyetlen módosító sem született, annak ellenére sem, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy mérlegelni fogják a munkaadói és munkavállalói szervezetek javaslatait. Ebből azonban semmi sem valósult meg, a tervezetről változatlan formában szavaznak a parlamentben. A kormányzat részéről tett ígéret a semmibe veszett.

Hogyan fogadták a nyílt levelet az ellenzéki képviselők?

Ők azt ígérték, hogy nem fogják megszavazni, s reményeink szerint ehhez tartják is magukat. Ugyanakkor persze az ellenzék ehhez kevés, a kormánytöbbség a frakciófegyelem miatt áldását fogja adni a cafeteria ellehetetlenítésére.

Mi az Önök következő lépése?

Két irányban tervezünk. Az első hosszabb távú terv: nem adjuk fel, hiszen a hatályba lépésig még van jó pár hónap, s ez alatt lehetőség arra, hogy meggyőzzük a kormányt, módosítsák az elfogadott szabályokat. Azt gondolom az őszi minimálbér-tárgyalásokon demonstrálni tudjuk majd a még eddiginél is szélesebb körű támogatottságunkat ebben a követelésünkben.

És rövidebb távon mire készülnek?

Nyílt levelet írok és juttatok el Áder János Köztársasági elnöknek, kérve őt arra, hogy adja vissza megfontolása a parlamentnek a törvényt. Így az őszi ülésszakon lehetőség nyílna a kérdésnek akár az újratárgyalására is.

Bízik ebben a forgatókönyvben?

Nagy elvárásaim nincsenek, de reménykedni azért reménykedem abban, hogy a Köztársasági elnök odaáll a kétmillió munkavállaló mellé. De őszintén szólva,

inkább az őszi minimálbér-tárgyalásokban bízom, már csak azért is, mert ezúttal a munkaadók és a munkavállalók egyazon álláspontot képviselnek.

Azért ez nem túlságosan gyakori, hiszen értelemszerűen érdekellentétben áll egymással a munkaadó és a munkavállaló, így óhatatlanul az azokat képviselők is. Mikor és miben volt hasonló egyetértés a két oldal között?

Utoljára szintén a cafeteria ügye hozta így össze a munkaadókat és munkavállalókat: két éve, amikor a kormány meg akarta változtatni a szabályait. Akkor sikerült megvédeni a korábbi rendszert, s bár adóemelés azért volt, de maga a rendszer fennmaradt. És most ismét ugyanez a kérdés hozott minket egységbe.

Látványos akciót, tüntetést nem terveznek?

Indítottunk egy felmérést, hogy lássuk egy őszi demonstráció megvalósításának a lehetőségét. Elképzeléseink szerint az őszi bértárgyalásokra időzítve tartanánk egy demonstrációt, látva, hogy

a munkavállalók egyre hajlandóbbak arra, hogy megmozduljanak ezért az ügyért.

Ha ez a hajlandóság eléri egy pontot, akkor mindenképpen lesz megmozdulás. Mi készülünk erre.

Mik a legnegatívabb hatásai Ön szerint a cafeteria kormány által tervezett idei módosításának?

A legfontosabb az, hogy a munkavállalók jövedelemvesztését eredményezi a cafeteria eltörlése.

Durván az átlagos cafeteriára vetítve havi nettó 8-9000 forintot vesz el az emberektől.

Minden külön juttatás – mint az albérleti támogatás, a diákhitel támogatása, a nyugdíj- és az egészségpénztári támogatás – zárójelbe kerül, hiszen lehet ugyan, hogy egy ideig a munkáltató továbbra is adja ezeket, vagy egy részüket, de óhatatlan, hogy előbb vagy utóbb már nem fogja vállalni a plusz költséget. Inkább bérben fizet majd esetleg többet, mert ezzel meg tudja spórolni az adminisztrációs költségeket. Annak persze vannak a munkavállaló szempontjából előnyei, ha bérben kapja meg a pénzt – hiszen béren kívüli juttatásként nem számított be a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapba, ugyanakkor el fog maradni az iskolakezdési támogatás, stb.

Ez rövid távon hat. Hosszú távon mi következhet a béren kívüli juttatások ellehetetlenülésének?

A nyugdíjpénztári megtakarítás komolyan megsínyli. Hiszen a dolgozóknak a nettó jövedelmükből kell majd előtakarékoskodniuk nyugdíjas korukra, hogy biztosítani tudjanak egy normális életszínvonalat.

A munkáltató helyett tehát a munkavállalónak magának kell erről gondoskodni, és ez veszélyes terep, hiszen Magyarországon nem jutott még a kívánt szintre az öngondoskodás.

És ugyanez vonatozik az egészségpénztári befizetésekre is. Jó lenne, ha a kormány foglalkozna ezzel, és felvilágosító, véleményformáló kampányba kezdene, felhívva az emberek figyelmét ennek fontosságára.

Ezek közvetlenül a munkavállalókat érintő negatív hatások. Tart-e össztársadalmi szinten is nem kívánatos következményektől?

Súlyosbítani fogja a munkaerőhiány okozta problémákat.

Az persze már a munkaadókat érinti, hogy nem fognak tudni magukhoz csábítani olyan munkavállalókat, akiket eddig hozzájuk vonzott például az albérlet- vagy lakáshiteltámogatás, esetleg a diákhitel-visszafizetés átvállalása. Mondok egy egyszerű példát: egy kelet-magyarországi ambiciózus és motivált fiatal nem fog tudni munkát vállalni Nyugat-Magyarországon, ha nem kap támogatást a lakhatáshoz. Ezek mérhető hatást persze majd csak néhány év múlva eredményeznek. Mi mindenesetre tartunk attól, hogy a következő időszakban az ilyen jellegű munkaerőhiányhoz kötődő problémák súlyosbodni fognak az országban.

Vannak-e olyan hatások, amelyekre nem is gondolnánk?

Kevés szó esett a cafeteria módosulása kapcsán, pedig százezreket érint negatívan a szociális üdültetés ellehetetlenítés. Ugyanis az Erzsébet utalvány volt az a cafeteria elem, amelynek a jutaléka biztosította a szociális üdültetés költségvetését. Megvizsgáltuk, hogyan hatottak az adóemelések két évvel ezelőtt az Erzsébet utalvány forgalmára, kimutatható, hogy csökkentette azt.

Most azonban meg is szűnne az Erzsébet utalvány, azaz nem lesz jutalék, amiből eddig fedezték a szociális üdültetést. Az ebből befolyó évi 6-7 milliárd forint volt ugyanis az egyedüli forrása. Más szóval, nem lesz szociális üdültetés.

Ez annyit jelent, hogy több százezer család esik el ettől a lehetőségtől, mert hiába marad meg a Szép kártya, a szociális üdültetés pont azoknak kínált üdülési lehetőséget, akik sem Szép kártyával, sem másként nem tudtak pihenni menni. Mondhatja persze a kormány, hogy más forrásból fedezi ennek a költségét, de egyelőre legalábbis nem látszik, hogy honnan.

Miért gondolja, hogy bármi eredményt tudnának elérni, amikor az Önöknél nagyobb befolyással rendelkező munkaadói képviseletek sem tudnak?

Kétségtelen, hogy ez egy tőkepárti kormány, amely általában a munkavállalóknak szokott kedvezni. Azonban ezúttal talán az összefogás segíthet.

Arra kértem a nagyobb munkahelyi szervezeteinket, hogy próbáljanak meg a tulajdonosokkal, a menedzsmenttel közösen lobbizni annak érdekében, hogy ne változzon meg a jogszabály. Országos szinten mi már együtt mozgunk ebben a kérdésben, s van példa – egyebek között autógyárakban –, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak.

De hát nem lesz késő?

A végszavazás után is nyílhat még lehetőség. Mindaddig van remény, amíg januárban hatályba nem lép a változás.

Ön szerint miért makacsolta meg magát a kormány? Hiszen egyre többen mutatják és mondják ki, hogy a költségvetésnek nem származik haszna a cafeteria megszűntetéséből?

Valóban, már lassan mindenki azt mondja, hogy nincs értelme – legutóbb például a Magyar Nemzeti Bank –, s egyedül a kormány ragaszkodik már hozzá. Hogy miért? Ezt senki nem tudja. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a béren kívüli juttatások megszűntetése zárójelbe teszi a kormány olyan társadalompolitikai céljait, mint például a határon belüli mobilitás előmozdítása, a gyerekvállalás, stb.! Akárhogyan is vizsgáljuk,

egyetlen pozitív hatását látjuk a kormány számára, azt, hogy javítani fogja a bérstatisztikákat, ha a béren kívüli juttatásokat béresítik – mindeközben azonban a munkavállalók nettó jövedelme csökkenni fog.

Ezzel szemben a költségvetés több ponton is ráfizet: hiszen például, ha a munkáltató egészségpénztári juttatásának a terhére gyógyíttatja magát a munkavállaló, akkor tehermentesíti – költségben és személyzetben egyaránt – az állami egészségügyet. S hasonló a szűrés, megelőzés pozitív hozadéka kedvez az államnak.

Akkor Ön szerint mégis miért ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz?

Mert valaki kitalálta és mint egy makacs gyerek ragaszkodik hozzá:

Kiről beszélünk?

Orbán Viktorról.

Mire alapozza ezt?

Orbán már 1998 és 2002 között, első miniszterelnöksége idején is nekiment a cafeteriának. Két éve is próbálta ellehetetleníteni, de eddig nem sikerült neki. Most viszont az újabb kétharmad birtokában, a választások után nem sokkal leszámol a béren kívüli juttatások rendszerével.

Ami tökéletesen érthetetlen, bár nem az első ilyen lépése. Kérdem én: például kinek fájt vajon a korengedményes nyugdíj lehetősége?

Emlékszik talán, korábban, ha három évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt a munkavállaló elmehetett úgy nyugdíjba, hogy a munkaadó előre befizette utána a járulékokat. Ha valaki egészségügyi okból elveszítette a munkáját és nem tud elhelyezkedni – például egy sofőr cukros lett és emiatt nem folytathatta a hivatását –, akkor a munkaadóval megállapodva, korengedménnyel elmehetett nyugdíjba. Kár nem érte a költségvetést, mégis megszüntették. Sajnos az ilyen irracionális lépések nem példa nélküliek 2010 óta.

Dacból?

Ki tudja?

 

 

A brit Akadémia tagjává választották a CEU magyar professzorát

Csibra Gergely, a CEU professzora a humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó neves Brit Akadémia (British Academy) tagja lett.

Csibra professzor (a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományok tanszékének kutatója) a gyermekek kognitív kapacitásának kutatásában elért eredményei alapján érdemelte ki az akadémiai tagságot.

Ezzel Csibra Gergely az Egyesült Királyság humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó nemzeti akadémiája, a világ több mint 1400 vezető elméjét összefogó közösség tagjává válik. A Brit Akadémia jelenlegi tagjai között található többek között Dame Mary Beard ókorkutató, Sir Simon Schama történész, Onora O’Neill bárónő filozófus, de korábban tagja volt Sir Winston Churchill, C.S. Lewis, Seamus Heaney és Beatrice Webb is.

Az Akadémia idén eddig nem látott számban fogad tagjai közé kutatókat a humán- és társadalomtudományok területéről: az Egyesült Királyság és a világ más egyetemeinek 76 vezető tudósa érdemelte ki ezt a megtiszteltetést.

“Örömmel tölt el, hogy idén kivételesen tehetséges új tagokkal bővülhet tagságunk, akik a történelem, az idegtudomány, a közgazdaságtan, a jogtudomány területén meglévő széleskörű tapasztalattal és szakértelemmel gazdagítják intézményünk legkiválóbbjainak közösségét – közölte Sir David Cannadine professzor, a Brit Akadémia elnöke.

Történelmünk során soha ilyen nagy számban nem vettünk fel új tagokat, ami azt jelzi, hogy a Brit Akadémia minden korábbinál jobban felkészült, hogy megfeleljen a kor kihívásainak. Legyen szó a társadalmi integrációról vagy a társadalom elöregedéséről, a demokrácia jövőjéről vagy a klímaváltozásról, a Brexitról vagy a mesterséges intelligencia előretöréséről, a humán- és társadalomtudományi kutatások eredményei alapvetően szükségesek ahhoz, hogy megtaláljuk a kiutat a bizonytalan jelenből egy remélhetően izgalmas jövő felé.

Minden egyes új tagunknak szívből gratulálok, és nagy várakozással tekintek a velük való közös munkára, amivel hozzájárulhatunk az akadémia újabb eredményeihez, és emelhetjük hírnevét“ – mondta az elnök.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK