Fontos

Oszló homály a Dagály körül

A strandszezon kezdetére, május elejére ígérték, ám ha minden igaz, akkor augusztus 17-re már tényleg átadják a fürdőzőknek a Dagály fürdőt. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a vizes világbajnokságra készülő Duna Aréna építése előtt felbőgtek a fűrészgépek az ország legszebb strandján és elkezdték kivágni a gyönyörű platánfákat, s igyekeztek eltüntetni a kedvelt medencéket. Csak a fővárosiak felháborodását látva ígérték meg, hogy a világverseny után teljesen felújítják a Dagályt. A fürdő első tervezett nyitása előtt, tavasszal próbáltunk érdeklődni, hogy sikerül-e tartani a határidőt, ám a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának vezetője Fürjes Balázs sajtóosztálya csak annyit közölt, hogy a beruházás ütemesen halad. Az építők ezekben a napokban már tényleg tempósan dolgoznak, korábban azt hitték, hogy a fürödni vágyok már mától is birtokba vehetik a Dagályt. Kiderült azonban, hogy annyira mégsem haladtak olyan tempósan, ahogy remélték, tehát hivatalos nyitás csak a jövő héten, 17-én!

Pár nappal a fürdő hivatalos megnyitója előtt biztató, hogy már elkezdődött a medencék feltöltése. Aki a Duna parton sétál, jól látja, hogy a munkások folyamatosan dolgoznak, a háttérben pedig folytatódnak a tárgyalások az üzemeltetőről, illetve a jegyárakról A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy a korszerűsített Dagály továbbra sem tartozik majd a drága strandok közé, a tervek szerint közepes budapesti jegyárakra lehet számítani.

Technikai részletnek látszik, hogy a Budapest 2017 Kft., amely egyelőre a Duna Aréna és a Dagály üzemeltetője is, tárgyalásokat folytat a fürdő üzemeltetéséről a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Zrt vezetőivel. Ennek azért van jelentősége, mert a Duna Aréna és a Dagály Fürdő külön egységként működik majd. Tervezték, de információink szerint összevont jegyek ebben az évben biztosan nem lesznek. Úgy tudjuk, hogy bár az üzemeltetés feltételeiről egy napja megállapodtak a felek – az esetleges kudarc sem lett volna akadálya a strandnyitásnak – de részleteket mindeddig nem hoztak nyilvánosságra. Mindenesetre: amint a jegyárakat nyilvánosságra hozzák, frissítjük a cikkünket.

A versenyuszoda vezetői korábban ígéretet tettek arra, hogy a sportolók nem veszik majd igénybe a strand medencéit, a vízfelületet tehát kizárólag az úszni, sportolni vágyó civileknek tartják majd fenn. Az intézmény vezetői megígérték azt is, hogy az Arénában megrendezett versenyek nem zavarják majd a strand normális működését. Zavartalanul szuperál majd a megújult wellness szolgáltatás, tehát a szauna, gőz is, amit kiegészítettek korszerű merülő medencével. Ezekkel a szolgáltatásokkal egyébként az Aréna is rendelkezik. Meglepetés, hogy a két épületet összekötötték, de a átjárás a nagyközönség számára továbbra sem megoldott.

Duna Aréna

A Dagály korszerűsítése azt is jelenti, hogy teljesen megújult a fővárosiak által kedvelt 50 méteres medence. A korábbit elbontották, s a helyére újat építettek, a medence mellett közösségi teret alakítottak ki, a közelben van büfé, illetve füves napozóterasz is. Miután a versenyzésre is alkalmas medencét kicsit megemelték, ezért úszás közben rálátás nyílik a dunai panorámára. Ugyancsak teljesen megújult a 25 méteres úszó medence, ami a korábbi helyére került, s a kornak megfelelően akadálymentesített felületet alakítottak ki.

Két medencével kevesebb lesz a Dagályban, megszűnik az egyébként népszerű Gomba – amit a tervekben nem szereplő módon lebontottak – és a hullámmedence is. A télen is használható meleg vizes medencét – amit a világverseny idején lefedtek – felújították, lecsempézték. Még a strand megnyitása előtt elkészül a pancsoló medence. Lassan befejeződik a parkosítás, már csak az Aréna közelében végeznek földmunkát. Az ország legszebb strandjának zöldfelülete sokak fájdalmára kisebb lett, viszont elkészült egy játszótér, amelyet nemcsak a strand látogatói vehetek igénybe.  A lakók nagy örömére – és persze követelésére – közterületen újjáépült a Béke kút is, ahonnan sokan vételezhetnek a gyógyító hatású termálvízből.

Megkezdődött a Duna Aréna népszerűsítése is a fővárosiak körében, korábban ugyanis csak versenyzők használhatták az uszodát. Pár napja viszont már civil úszni vágyókat is fogadnak, mégpedig igen kedvezményesen. A felnőtt jegy 800, az ifjúsági 500 forint, a nyugdíjasok ugyanennyiért juthatnak be a versenymedencébe, vagy vehetik igénybe a jakuzzit. Igaz, csak 10 és 14 óra között, hisz kora reggel és késő este továbbra is sportolók használják majd a Duna Aréna medencéit.

Tisztelt Strandlátogatók!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Dagály Strandfürdőt az előzetesen jelzett augusztus 10-e helyett augusztus 17-én nyitjuk meg.
Az augusztus 10-ei dátum egy előzetesen kalkulált időpont volt, amit a műszaki átadás-átvétel és a birtokba adás-átvétel lezárásától tettünk függővé. Az átvétel folyamata a jövő héten fejeződik be, ezért a nyitás időpontját augusztus 17-re tettük át. A tervek szerint augusztus 17-e előtt limitált létszámmal próbaüzemet tartunk a Strandon. A próbaüzem pontos dátumáról honlapunkon tájékoztatjuk a nagyközönséget.
Az átadó ünnepség időpontja nem változott, a látványos és családbarát rendezvényt augusztus 17-én tartjuk meg.

A nap kérdése: Megszűnt-e a sajtószabadság?

0

Magyarországon a nyomtatott sajtó tekintetében megszűnt a sajtószabadság, az elektronikus médiáknál pedig egy lépésre vagyunk ettől – írja Gál Zsolt a Paraméter nevű felvidéki portálon.

Szavazzon!

Ön szerint megszűnt Magyarországon a sajtószabadság?

Bréking nyúz, augusztus 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Schmidt Mária saját lapjában is osztja az igét; a Magyar Tudományos Akadémiának megy neki Pilhál György; a civil szervezeteknek juttatandó adóforintokon polemizál a Magyar Hírlap; a nyugat iszlamizálódásának egy új aspektusára világít rá az Origo. Az alternatív valóság médiájának szemléje következik.

Figyelő/Hír TV: Schmidt Mária: Nálunk nincs politikailag korrekt kánon

„Semmi másra nem vágytunk, mint arra, hogy legyen szólásszabadság, hogy legyen gyülekezési szabadság,

hogy utazhassunk, hogy úgy élhessünk, ahogy mi akarjuk, hogy ne egy pártnak az ideológusai mondják meg nekünk, hogy mit szabad olvasni, és mit nem, mit szabad csinálni és mit nem, most nálunk ezek a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak” – mondta  Schmidt Mária a HírTV-ben.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Hír TV Magyarország élőben című műsorába hívták be. A beszélgetést idézi a Figyelő, amelynek egyébként Schmidt Mária a tulajdonosa. Mint a televízióban fejtegette:

„Nálunk nincs politikailag korrekt kánon,

ami azért nincs, mert volt nálunk politikai korrekt kánon, akkor a magyar szocialista munkáspárt propaganda felelősei írták ezt a kánont, és meg volt mondva, hogy mit nem szabad használni, és miről nem szabad beszélni, most meg ezeket magukat liberálisnak nevező megmondó emberek állítják össze ezt a kánont.

Magyarország nem azért lett szabad és szuverén 30 évvel ezelőtt, hogy most újra alárendelje magát homályos birodalmi érdekeknek, amelyek mögött megint csak más nemzetállami érdekek húzódnak.

Origo: Így iszlamizálódik Nyugat-Európa: muszlim pártok törnek a hatalomra

A mértéktelen bevándorlás mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek a nyugati demokráciára nézve az úgynevezett iszlamista pártok. Ezen alakulatok egyelőre csak Hollandiában és Belgiumban tudnak felmutatni sikereket, de létük is világosan mutatja, hogy teljes bukás felé halad a bevándorlók integrációja.

Ezen pártok jövőbeli esetleges erősödése pedig tovább növelné a feszültségeket a nyugat-európai társadalmakban.

Ha most rendeznék a választásokat, akkor azt sem lehet kizárni, hogy a 2014-ben a holland szociáldemokrata pártból kilépők által alapított Denk megduplázná parlamenti képviselői számát. Hollandiában rendkívül sok a török-holland kettős állampolgár, akik mindkét állam választásain részt vehetnek.

2017-ben, amikor a törökországi alkotmányreformról, ami az elnöki rendszer bevezetéséről szólt, szavaztak, 115 ezer török szavazott Hollandiában. Közöttük 71 százalékos támogatottságot élvezett a Recep Tayyip Erdogan által javasolt tervezet.

Az idei parlamenti választáson pedig Erdogan pártja, a Jog és Fejlődés 68 százalékot kapott Hollandiában, míg Törökországban csak 53 százalékot. A Denk alapítói is egyértelműen Erdogan híveinek számítanak a holland parlamentben.  A Denk a 2018-as önkormányzati választáson is ringbe szállt és a 14 nagyváros közül 13-ban sikerült mandátumot szereznie. Rotterdamban és Hágában más muszlim pártok is indultak.

Az előbbi városban a muszlim erők együttesen 12,6 százalékot szereztek, így pedig a város második számú politikai erejét alkotják.

Pont Rotterdamban volt példa arra, hogy három baloldali alakulat megpróbált megállapodni egy iszlamista párttal a közös irányításban,

azonban mivel a NIDA nevezetű alakulat 2014-ben még terrorállamnak nevezte Izraelt, ezért végül nem jött létre a koalíció. Hágában pedig két iszlamista párt 5,9 százaléknyi szavazatot tudott összegyűjteni.

Magyar Idők: Mint a Rákosi-korban

Ezzel a címmel írt publit ma Pilhál György, aki abból az MTA közösségi oldalán feltett kérdésből indul ki, hogy tudjuk-e, hogy a Rákosi-korszakban a kommunisták meg akarták szüntetni a Magyar Tudományos Akadémiát?

„Csak úgy” szeretnék párhuzamba állítani és összemosni Rákosi Mátyást Orbán Viktorral – véleményezi Pilhál, hozzátéve: nem könnyű vállalkozás, de ők megpróbálják. Ezért „érdeklődnek”.

Hátha akad olyan megvezethető szerencsétlen, aki „meglátja” a két politikusban a párhuzamot. Amihez persze az is kell, hogy az illetőnek fogalma se legyen a történet előzményeiről. Amit most megpróbálok összefoglalni – írja, majd (sajátságosan persze) meg is próbálja. És a kísérlet után jön a sommázás:

Értelmes, előzetesen egyeztetett tudományos kutakodásokért természetesen ezután is jár a pénz. Csakhogy eddig járt másért is. A Figyelő nemrég listát közölt egyes „kutatásokról”.

Pár munkacím: A roma LGBTQ első szikrái, A szexuális munka és a prostitúció a neoliberális világgazdaságban: a feminista kritika lehetőségei Kelet-Közép-Euró­pában, Férfiak, akik férfiakkal szexelnek – szexmunkások Magyarországon stb.

És a végkövetkeztetés:

Egyebek mellett az efféle „kutatói szabadságnak” vet most véget a „rákosista” kormányzat. Hallatlan!

Magyar Hírlap: Kevés felajánlás a „civileknek”

Nem a személyi jövedelemadó egy százalékaiból működnek a Soros-féle csoportok – már százhuszonegy külföldről pénzelt szervezet regisztrálta magát a vonatkozó adatbázisban – írja a lap annak apropóján, hogy heteken belül életbe lép a bevándorlási különadó.

A NAV frissített kimutatásából szemezgetve sorolja a példákat a lap: a Magyar Helsinki Bizottságnak ötszáztizenhatan összesen 3 166 400 forintot, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesületnek százkilencvenhárman 1 083 761 forintot, míg az Amnesty International Magyarországnak ugyanannyian 1 453 102 forintot adtak. A Társaság a Szabadságjogokért, azaz a TASZ számára jóval többen, kétezer-háromszázhatvanan „küldtek” 15 231 448 forintot.

Az ellenzék által korábban államfőnek jelölt Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Alapítványnak azonban mindössze harmincan, összesen 209 395 forintot ajánlottak fel.

A hazánk ellen az iskolai szegregáció vádjával kötelezettségszegési eljárást kezdeményező, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány számára ugyanakkor valamivel többen, harminchárman, összesen 377 053 forintot adományoztak. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években százmilliós nagyságrendben támogatták ezeket a szervezeteket.

A még tavaly elfogadott civiltörvény szerint az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülő szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, a mostani állás szerint ezt eddig százhuszonegyen tették meg.

Amikor a „jobboldal” kinyírja a jobboldali médiákat

Magyarországon a nyomtatott sajtó tekintetében megszűnt a sajtószabadság, az elektronikus médiáknál pedig egy lépésre vagyunk ettől – írja Gál Zsolt a Paraméter nevű felvidéki portálon: „Vagyis gyakorlatilag elég kinyírni az RTL Klubot, és Magyarországon általában véve vége a sajtószabadságnak!”

A szerző megállapítja, hogy Magyarországon az elmúlt években egy olyan szerkezetű média-világ alakult ki, amely nem a nyugati demokratikus, hanem a keleti diktatórikus mintákat követi. Ami kialakult, az nem „jobboldali média túlsúly”, hanem a fideszes lakájmédia/propagandamédia túlsúlya, aminek köze sincs a sajtószabadsághoz.

Gál Zsolt szerint a Fidesz vagy netalán Orbán Viktor bírálata ismeretlen az olyan fideszes médiáknál, mint a TV2, az Echo TV, a Ripost, a 888.hu, a Magyar Idők, stb. Röhejes, hogy lassan már kilenc éven vannak hatalmon, de ezek a médiák még mindig az ellenzéket támadják, meg Sorost, az EU-t, stb., szóval mindenkit, csak az Orbán-pártot nem. Pedig lett volna miért bírálni a 2010 utáni Orbán-kormányokat jobboldalról, főleg gazdasági intézkedéseik, a jogállam és a demokrácia leépítése meg a hatalmas korrupció miatt is.

A hírhedt 2015-ös „G-nap” után, Simicska Lajos médiabirodalma pontosan erre állt át, de Orbánék idei újabb választási győzelme után az oligarcha végleg bedobta a törülközőt. A Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnt, a Hír TV meg visszakerült fideszes kezekbe és újra az állami propagandagépezet részévé vált. Ezzel paradox módon a Magyarországon jobboldalnak tartott Fidesz (valójában nem az) nyírta ki a valódi jobboldali média maradékát.

Másodszor, elmondhatjuk, hogy ezzel a lépéssel a hatalmas túlsúlyba került fideszes médiának esze ágában sincs ellenőrző szerepet betöltenie, lépjen bármit is Orbán, mindig mellette állnak, legyenek akármilyen korruptak, semmi következménye nem lesz, be sem kerül a hírekbe.

Harmadszor, újabb abszurdumként egy olyan médiabirodalom alakult, amelynek nincs szüksége előfizetőkre, olvasókra, nézőkre, hallgatókra. Persze nem árt, ha vannak, de a fő bevételi forrást az állami pénzek jelentik, közvetve vagy közvetlenül. Közvetlenül úgy, hogy Magyarországon a régióban egyedülálló hatalmas állami hirdetési piac alakult ki, adófizetői pénzből „állami hirdetés” vagy a „tájékoztató kampány” gyanánt jórészt fideszes pártpropagandát tolnak és jól megpakolják vele a lakájmédiáikat. Ehhez járul az is, hogy az összes közintézmény kötelezően előfizet a kormánypárti médiára és kötelezően lemondja a független, ellenzéki termékek előfizetését. Közvetve meg úgy, hogy ezeket a médiákat kizárólag fideszes oligarchák és strómanok birtokolják, akik az állammal üzletelve gazdagodtak meg, többnyire uniós pénzből finanszírozott közbeszerzéseket „elnyerve”, így hálából tolhatnak némi pénzt a mellékzsebből vett médiáikba szerezve pár jó pontot a kedves vezetőnél. Emellett a Fidesz-közeli üzleti világ persze nagyon jól tudja, hogy milyen médiákban illik hirdetni és milyenekben nem. De ennél is tovább mennek, a saját holdudvaron kívüli magánszférát is bezsarolják, tudtukra adva, hol illik és hol nem hirdetni. Ellenkező esetben ne számítsanak állami megrendelésre, és a szabályozási környezeten is tud a kormány csavarni…

És végül, negyedszer, a lakájmédiánál dolgozókat nehéz újságírónak nevezni, mert a tartalomról nem szabadon döntenek, hanem a pártközpontból ukázba kapják (gyakran a médiák vezetőin keresztül), sőt sokszor már a cikkek is a kormány propaganda osztályáról jönnek, az „újságíró” így nem is írja őket, csak az adott formátumhoz szerkeszti – tartalmilag nem nyúlhat bele – írja Gál Zsolt a Paraméteren, aki felsorolja mi tartozik a fideszes propagandagépezethez:

Ami a nyomtatott sajtót illeti, itt mára teljes a dominancia a közéleti napilapok piacán egyetlen egy sajtótermék, a Népszava nem része a fideszes médiabirodalomnak. De ez sem nevezhető teljesen függetlennek, mert a tulajdonos, az egykori MSZP-pénztárnok, Puch László egyik cége, aki piaci pletykák szerint fideszes segítséggel vette vissza a lap kiadóját. (2010 előtt Magyarországon Puch-Simicska tengelyről beszéltek az MSZP-s és FIDESZ-es pártpénztárnokokról elnevezve, az elv az volt, hogy 70:30 arányban osztoznak a pártok az állami pénzeken attól függően, ki van épp kormányon és ellenzékben). A Fidesznek is érdeke lehet fenntartani a sajtószabadság látszatát, ennek lehet része a Népszava a rendszeren belül, és pár hetilap: HVG, 168 óra, ÉS, Magyar Narancs – ez utóbbiak nem részei a rendszernek, de úgyis csak elzárt nagyvárosi értelmiségi katakombákban olvassák őket a fogyatkozó előfizetők, akik a büdös életben nem fognak a Fideszre szavazni. Még Putyin Oroszországában is vannak független médiák (Novaja Gazeta, Echo Moszkvi rádió, Dozsgy TV) éppen azért, hogy kitehessék őket a kirakatba, lám nálunk sajtószabadság van, nincs itt semmi probléma…

De akkor nézzük a napilapok piacán mi áll szemben a kérdésesen független Népszavával.

Mivel a Népszabadság és a Magyar Nemzet megszűnt, ezért kizárólag fideszes lapok fideszes oligarchák és strómanok kezén. Az összes megyei, regionális napilap, főleg Orbán legfontosabb strómanja, Mészáros Lőrinc birtokában. Az ő Opimus részvénytársasága által megvett Mediaworks birtokolt a 19 magyarországi regionális napilapból 14-et, továbbá Orbán kedvenc lapját az országos Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot, meg közben még Mészáros megvette az Echo Tv-t is. A TV2-tulajdonos Andy Vajnánál van a Kisalföld és a Délmagyarország, de az egyik legnagyobb bulvárlap a Bors is. A maradék három vidéki napilap (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló) az osztrák Heinrich Pecina érdekeltsége, korábban ő zárta be a Népszabadságot és ő adta el a Mediaworks-öt Mészáros Lőrincnek… A megyei lapok esetében nem árt megjegyezni, hogy gyakran 30 ezer feletti példányszámban keltek el, sőt a legolvasottabb Kisalföld 50 ezer fölötti olvasottságával már évek óta a legnagyobb közéleti napilap volt az országos politikai napilapokat is megelőzve.

Az elektronikus médiák piacán sem sokkal jobb a helyzet. Országos lefedettségű független rádió jelenleg nincs.

A televíziók piacán a német tulajdonú RTL Klub az utolsó független bástya országos lefedettséggel, és kritikus (nagyon népszerű) híradókkal. Ott van még az ATV is, csakhogy kevesebb fogyasztóhoz jut el és 2003 óta a protestáns pünkösdista-karizmatikus Hit Gyülekezete mozgalom tulajdonában van, amelyhez az Orbán kormány mindig meg tudta találni az utat, ha akarta. Ezért az ATV az egyház állami támogatásával, az állami hirdetések megjelenésével stb. a rendszer részévé tehető, még ha maradnak is kritikus műsorai és műsorvezetői. Vagy ki lehet szorítani őket a különböző televíziós csomagokból, azok egy részéből. Szemben meg ott áll a teljes „közszolgálati” média (így idézőjelben, mert kormányzati propaganda médiáról van szó), a TV2, az Echo TV és most már újra a Hír TV is. Vagyis gyakorlatilag elég kinyírni az RTL Klubot, és Magyarországon általában véve vége a sajtószabadságnak!

Tessék választani! – Vasárnap, négy helyen is lesz rá lehetőség

0

Négy településen tartanak vasárnap időközi önkormányzati választást: Balmazújvárosban, Felcsúton és Sorkikápolnán polgármestert, Pásztón településvezetőt és képviselőket is választanak.  A hétvégi négy időközi választás körül kettőt országos figyelem kísér: a felcsútit és a pásztóit.

Fotó: Facebook

A Fejér megyei Felcsúton biztosan új személy veszi át a település irányítását – az ország gázszerelője, az Orbán Viktor barátjaként elhíresült, az elmúlt években viharos gyorsasággal Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált Mészáros Lőrinc ugyanis lemondott. Az országos figyelmet nem csak amiatt váltotta ki ez a vasárnapi voksolás, hanem amiatt is, mert megjelent a Kétfarkú Kutyapárt, amely nem a visszafogottságáról híres.

A viccpárt mindig tesz egy csavart abba, amit csinál: ezúttal azzal, hogy egy Mészáros Lászlót indította a Mészáros Lőrinc által a szavazók figyelmébe ajánlott, eddig helyetteseként funkcionáló Mészáros László István ellen.

A három Mészárost egyébként semmilyen rokoni kapcsolat nem fűzi egymáshoz. A falu választói névjegyzékében szereplő 1507 ember könnyen téveszthet tehát az iksz behúzásakor. A Kutyapárt egyébként azzal is rájátszott a névazonosságra, hogy saját jelöltjének plakátjait a Fidesz-KDNP színeiben induló Mészáros Lászlóéra hajazóan terveztették.

A kutyapártos Mészáros László a Független Hírügynökségnek adott interjújában a többi között azt mondta, hogy „Természetesen én nem félek, engem az ilyen veszélyes szituációk kifejezetten inspirálnak. Ha valaki erődemonstrációt tart, az ellenállást vált ki belőlem, de tisztában vagyok azzal, hogy ma sokan féltik az egzisztenciájukat Magyarországon. Viszont szeretnék egy olyan közhangulatot kialakítani, amelyben az embereknek nem kell semmitől tartani.

Erre a legjobb módszer a humor, ha a hatalmat kinevetik, akkor a félelem megszűnik.

Ha majd polgármesterként viccesen kicsúfolnak a hibáimért, akkor velük nevetek, s kijavítjuk a tévedést.”

 

 

Fotó: Hír TV

A Nógrád megyei Pásztón polgármestert és képviselőket is választanak vasárnap, ugyanis a település képviselő-testülete április végén feloszlatta magát. Az időközi választáson újra elindul a polgármesteri tisztségért Dömsödi Gábor (független), aki 2014 óta áll a város élén, s a Momentum és a Párbeszéd támogatja őt ebben, ami érdekes, hogy ezt ő nem kérte, hanem maguk ajánlották fel.

Dömsödi a Hír TV-nek nyilatkozva azt mondta, hogy

nem csinált kampányt – mint mondta: három és fél éve egy város polgármestere, akkor mit kampányoljon?

A viszony azért romlott meg – mondta –, hoyg indult az országgyűlési választásokon, amelyen egyébként a Fidesz-KDNP és a Jobbik jelöltje után csak a harmadik helyet tudta elérni.

Dömsödi mellett Farkas Attila (Fidesz-KDNP) volt alpolgármester és Plecskó Péter (független) volt képviselő is megméretteti magát. A nyolc önkormányzati képviselői helyre 39-en pályáznak. A csaknem tízezer lakosú nógrádi városban a szavazatra jogosultak száma megközelíti a 7700-at.

A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban a korábbi polgármester tisztségének megszűnése miatt kellett kiírni az időközi választást, a települést 2014 óta vezető Veres Margitot (független) ugyanis áprilisban hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt jogerősen öt év börtönre ítélte a Debreceni Ítélőtábla. A vasárnapi voksoláson 14 137-en jogosultak szavazni, ők négy jelölt – Csige Sándor (független), Dobány László (Magyar Munkáspárt), Hegedüs Péter (független), Nagy Tamás (független) – közül választhatnak – írja az MTI.

A Vas megyei Sorkikápolnán az időközi választást Nárai László (független) polgármester halála miatt írták ki. A tisztségért két független jelölt indul: Fodor Béla József és Tóthné Plózer Judit. A 250 lakosú faluban 205 választásra jogosult adhatja le vasárnap a voksát.

Hiába ömlik a kormánypropaganda, a közönség inkább a valódi hírekre kíváncsi

A Hír TV visszafoglalása után újraindulhat a Magyar Nemzet, vagyis újabb csatorna öntheti majd a kormánypropagandát. A hír kapcsán megnéztük, hogy különböző médiumokra hitelesített számok alapján mennyien kíváncsiak, hányan kapcsolnak vagy kattintanak oda.

Kezdjük a tévékkel. A fő célcsoportnak tekintett 18-49 éves korosztályban az RTL Klub évek óta tartó stabil fölénye továbbra is megvan, az egész napos nézettségi átlagot tekintve 5-7 százalékkal vezet a TV2 előtt.

Ha csak a hírműsorokat nézzük: a TV2 szinte mindig kiad egy büszke közleményt, amennyiben valamelyik nap a Tényeket esetleg többen nézik, mint az RTL Klub Híradóját.

Túl sok örömre azonban nincs okuk:

az RTL néhány héttel ezelőtti közleményéből ugyanis az derült ki, hogy az idei év első felében 181 napból az RTL Híradó 164, míg a Tények csupán 17 napon nyert. A teljes nézettséget tekintve ez a szám 123 és 58 – amit az magyaráz, hogy a Tényeket többen nézik az idősek közül.

De nem csak a relatív, hanem az abszolút adatokra is kíváncsiak voltunk, ezért megnéztük, hogy egy, random módon kiválasztott héten, mennyien nézték a két hírműsor legnézettebb heti adását.

A 29. héten alig volt különbség a legnézettebb heti adások között (a teljes lakosságot tekintve): mindkét csatornán a július 18-ai adás volt a legnézettebb, az RTL Híradóra 665 623-an, a Tényekre 664 328-an voltak kíváncsiak. A többi hét adatait is megnézve, a legnézettebb adások általában 650-750 ezer nézőt vonzottak.

De mi a helyzet a kisebb csatornákkal? A TV2 piaci körképe alapján általánosságban azt lehet elmondani, hogy

a két nagy kereskedelmi csatornát az ugyanezen két cégcsoport tulajdonában tartozó egyéb tévék követik a nézettségi rangsorban:

a Film+, a Mozi+, a Cool, a Super TV2 és az RTL II közé csak az M4 Sport tud beférkőzni, majd őket követi a Comedy Central, a Viasat3 és az AXN. Ezután jön csak a közmédia hírcsatornája, az M1, az ATV és a Hír TV pedig ennél is jóval hátrébb van a rangsorban a 18-59 éveseket nézve (a TV2 Csoport őket tekinti célcsoportnak, így a körképet is ez alapján készítik el), nem beszélve az Echo TV-ről. A teljes lakosságot tekintve jobban szerepel a Duna TV és az ATV.

Ezeknél a csatornáknál néhány tízezer, a nézettebb műsoroknál 100 és 200 ezer közötti nézőszámról beszélhetünk, a 300 ezres szám túllépése már kiemelkedő sikernek számít. (Ez egyébként az ATV magazinműsorainak többször is sikerült idén.)

És hogy a Hír TV visszafideszesítése mennyi nézőt is érint? Az Index konkrét számokat is szerzett: három napot néztek meg, június 6-ot, 13-at és augusztus elsejét (vagyis a hatalomátvétel napját). Ezek szerint a fél hetes Híradót nagyjából 20 ezren, Kálmán Olga Egyenesen című műsorát pedig 56402-en illetve 51953-an nézték, a helyére lépő Magyarország Élőbent 39640-en. A nyolc órás Híradó nézettsége is 50 ezer körül volt.

Nézzük, mi a helyzet a hírportáloknál – fontos megjegyezni, hogy

csak az országos híroldalakat néztük meg,

a regionálisakat, amelyek túlnyomó többsége szintén kormányközeli, nem. Itt auditált adatokra tudunk támaszkodni. Négy, szintén random módon kiválasztott napot néztünk meg, az egyszerűség kedvéért táblázatba foglaltuk a számokat.

Két alapfogalmat azért érdemes tisztázni: a valós felhasználó (real user, RU) azokat jelenti, akik odakattintanak az oldalra, az oldalletöltés (page impression, PI) pedig az oldalon végrehajtott összes kattintást. Utóbbi szám azért jóval magasabb, mert egy-egy felhasználó akár naponta többször is ellátogathat egy oldalra, illetve egy-egy alkalommal több cikket is elolvashat.

augusztus 7.

augusztus 6.

július 27.

július 17.

RU PI RU PI RU PI RU PI
Index 721378 6331611 727601 6294049 699791 5749179 684063 6594884
Origo 634765 4798455 668040 4914898 620520 4953796 615295 4162017
24 600546 2105958 634593 2219459 723995 2336589 649966 2255602
HVG 333675 1176608 304377 1105493 442701 1438810 321975 1173355
444 298157 1199015 277057 1099656 252982 1005773 262865 1050012
Zoom 106569 216594 102233 195448 144861 251625 153868 235624
Pesti Srácok 31708 101726 34100 96726 37649 114251 23828 83851
888 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Ripost n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Blikk 481465 2688130 489854 2827648 415562 2263395 470478 2420957
Bors 107049 388461 107030 393986 83749 364001 113413 441387

Vagyis

a legnépszerűbb online újság továbbra is nagy fölénnyel az Index,

amelyet az Origo követ – már ha az oldalletöltések számát nézzük, az egyedi látogatókat tekintve ugyanis szoros versenyben vannak a folyamatosan fejlődő 24-gyel. Utánuk a Blikk, majd a hvg.hu (náluk hozzá lehet még tenni, hogy a hetilap 30 ezer fölötti példányszámban fogy) és a 444 következik. Leszakadva követi őket a Zoom és az erősen ingadozó számokat mutató Bors, a Pesti Srácokat pedig már közepes méretű oldalnak is nehezen lehetne nevezni.

Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy hányan nézik meg egy-egy nap a Ripost vagy a 888 oldalát, az ő adataik azonban nem szerepelnek a listában. A Ripostról néhány hónappal ezelőtti adatokat találtunk, azok alapján a Borshoz hasonló számokat produkált. A 888 néhány hónapja azt írta, 70-80 ezer egyedi látogatójuk van egy nap – de bizonyítékkal nem szolgáltak.

A nyomtatott napilapoknál a MATESZ adataira lehet támaszkodni. Az elérhető legfrissebb számok ugyan hónapokkal ezelőttiek, akkor a Népszavából nagyjából 20 ezer, a Magyar Nemzetből 13 ezer példányt adtak el. A Magyar Idők nem auditáltatja magát, de szakmai becslések szerint 10 ezernél kevesebbet adhatnak el belőle. Nem véletlen tehát, hogy a hírek szerint meg is szüntethetik, ha újraindul a Magyar Nemzet.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy

a bulvárlapok közül jóval több fogy:

A Blikk 96 ezer, a Bors 53 ezer fölötti példányszámot produkált. A Ripostról itt sem voltak adatok.

Bréking nyúz, augusztus 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Figyelő szerint Vona Gábor magamutogató, a Magyar Idők megint sorosozik, az Origo és a Ripost migránsozik, a 888 a Magyar Tudományos Akadémiát támadja – kevés fantázia volt ma az alternatív valóságban.

A Figyelőnek Vona Gáborról volt mondanivalója

„A választáson csúfos vereséget szenvedett Jobbik bukott elnöke láthatóan nem tud élni a nyilvánosság figyelme nélkül. Az önmagát fecskének képzelő ex-pártelnök egy könnyfakasztónak szánt, de inkább meglehetősen mókásra sikeredett monológgal üzent követőinek közösségi oldalán. Mókás, mert a 180 fokot forduló bukott politikus úgy tesz, mintha korábban nem egy szélsőjobboldali párt elnöke lett volna, hanem minimum egy Gandhi.

A pártját választási bukásba hajszoló Vona beszél saját idealizmusáról, holott bevallottan elvette pártja lelkét, az emberekben lévő jóságról, holott büszkén vonult a Magyar Gárda élén, és beszél egy új reformkor eljöveteléről, holott nemhogy Kossuth vagy Széchenyi lába nyomába se ér, de még egy választást sem tudott megnyerni. (…)

A szeretet és az emberi jóság önjelölt zászlóvivője szemrebbenés nélkül eladta pártját Simicska Lajosnak, remélve, hogy pénzzel megveheti a választók szimpátiáját, ám a választást nem a pénz, hanem a magyar emberek döntik el. A Simicska-biznisszel a Jobbik elveszítette addig fennen hangoztatott “tiszta párt”-jellegét és olyan anyagi helyzetbe került, mely igencsak megnehezíti a párt működését.

Az egykor szélsőjobboldali eszméket hirdető, pártját szétverő, de ma már Heller Ágnes kedvencévé vedlő Vonánál láthatóan csak egy dolog állandó: a szüntelen és céltalan magamutogatás.”

A Magyar Idők szerint „Sorosék” a nagykövetségeket „vették célba”

„Soros NGO-i már áprilisban, a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét követően lobbitevékenységbe kezdtek a Budapestre akkreditált nagyköveteknél, ügyvivőknél a civil szervezetek működését, átláthatóságát szabályozó hazai jogszabályokkal szemben.

Április 13-án a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor vezetői több állam diplomatájával is találkoztak, amit több nagykövet a Twitteren meg is osztott.

Volkmar Wenzel, Németország magyarországi nagykövete bejegyzésében úgy fogalmazott: „A nyílt, pluralista és demokratikus társadalom számára elengedhetetlen civil szervezetekkel folytattunk párbeszédet, amelyek munkájukhoz jogilag garantált, szabad mozgásteret igényelnek.””

Az Origónál már megint megbízható forrásnak számít egy szélsőjobboldali álhíroldal

A Mauerstrasse és Dresdner utcák kereszteződésénél, a vasútállomás közelében 5 migráns elkezdte őket hangosan szidalmazni, majd megütötték a férfit.

A verekedés közben a kutya megharapta az egyik támadó lábát, erre a migránsok elmenekültek – írja a Voice of Europe német forrásokra hivatkozva.

A pár leírása alapján a rendőrség azonosította a migránsokat, és az ötből négyet már őrizetbe vettek.”

A Ripost szerint „a mig­rán­sok miatt ki­szo­rul­nak az em­be­rek a stran­dok­ról”

„Már több mint két hete hőségriadó van életben Németországban. A tartósan 35 fok feletti nyári forróságot a legkönnyebb a vízparton lehet elviselni. Aki nem teheti meg, hogy ilyenkor elutazzon, az legszívesebben a helyi strandokra jár. Illetve csak járna. Egyre több német városban jelzik a fürdők vezetői, hogy kevesebb a német vendég. (…)

A német városokba költöző muszlim migránsok ugyanis más szabályok szerint élnek. A nők nem mutatkozhatnak fürdőruhában, ezért sokan burkinit hordanak. A szegényebb bevándorlók azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy burkinit vegyenek, ezért leggingsben, pólóban, biciklis nadrágban mennek a vízbe. A rendszeres hangoskodás mellett tehát már a higiéniai kérdések is elriasztják a németeket attól, hogy igénybe vegyék a nekik építtetett strandokat.”

A 888-nak nem tetszik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia áthallásos posztot tett ki a Facebookra

„Azt már régóta tudni lehet, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja lényegében egy baloldali kifizetőhely, hiszen önjelölt CEU-s és ELTE-s „professzorok” a magyar közösség számára irreleváns kutatásokkal foglalkoznak. Ezért a liberális világszemlélet alapján a szexuális kisebbségek társadalmi helyzete, a gendertudomány és a befogadás foglalkoztatja az MTA kutatóit.

Most a Magyar „Tudományos” Akadémia meglehetősen áthallásosan idézi a Rákosi-korszakot. A közösségi oldalukra feltöltött fényképen felidézik, hogy az egykor szebb napokat is látott intézményt a kommunisták meg akarták szüntetni.”

Visszaszólt a kórházszövetség az ÁSZ elnökének

0

A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az Állami Számvevőszék elnökének hétfői kijelentéseit, miszerint pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok vannak az egészségügy egyes területein.

A két egyesület közleményében azt írta: „visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az ’anarchia, botrány’ summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik:

ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit.

Az ÁSZ több kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Domokos szerint rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó

szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.

A kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Azt is mondta: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.

Az interjú megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette: tanulmányozni fogja az ÁSZ kórházakat érintő vizsgálati eredményét.

A két szakmai szervezet vezetőit mai, a Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülése után kiadott közleményük szerint, megdöbbentették a cikkben megfogalmazott,

„általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”,

és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.

Szerintük a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll, az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Úgy fogalmaznak: most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég.

Példaként hozták, hogy

Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék.

Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Azt írták: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt

WC-papírt egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be,

azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.

A közlemény szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható. Ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie.

A két szervezet szerint valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az élet törvényét és

a beteg üdve a legfőbb törvény elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.

Mint írják, ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy „felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.

„Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk,

és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – írják a közleményben.

Az ügyben több párt is megszólalt. Az LMP szerint az egészségügyben tapasztalható botrányokat a Fidesz-KDNP idézte elő, miután az elmúlt nyolc évben több száz milliárd forintot vont ki az ágazatból. Felszólították a kormányt, hogy „ne használja az Állami Számvevőszéket arra, hogy politikai leszámolásokat hajtson végre”.

Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos pedig feljelentést is tesz, különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások, hivatali visszaélések, hűtlen és hanyag kezelések miatt ismeretlen tettesek ellen. Mint mondta: egyszerű a dolga Polt Péter legfőbb ügyésznek, mert Domokos László neveket, címeket tud, amelyeket egy pillanat alatt átadhat neki.

Így áll most a pártok népszerűsége

0

Júliusban is változatlanok az erőviszonyok a pártok támogatottságát illetően a kozvelemenykutatok.hu összesítése szerint. A négy nagy cég méréseinek átlaga alapján a Fidesz-KDNP 53 százalékot érne el egy most vasárnap tartandó választáson, mely 6 százalékponttal meghaladja április 8a-i eredményét. A Jobbik támogatottsága áprilishoz képest öt pontos csökkenéssel 15 százalék. Az MSZP-Párbeszéd 13, a DK 6, az LMP 5 százalékon áll.

Pártpreferenciák a teljes felnőtt népesség körében

A közvelemenykutatok.hu összesítése szerint júliusban négy közvélemény-kutató intézet (Nézőpont, Publicus, Századvég és Závecz Research) publikált mérései alapján a teljes felnőtt népességben 34 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága, mely egy százalékponttal meghaladja az előző havi átlagot. Legmagasabbra a Nézőpont mérte a kormánypártokat, 42 százalékot becsülve számukra, a Századvég 36 százalékot, a Závecz 33-at, a Publicus pedig mindössze 25 százalékot mért.

Forrás: kozvelemenykutatok.hu

Az MSZP és a Párbeszéd támogatottsága a Publicus adatai szerint 10, a Századvég szerint 9, a Závecz szerint 7, a Nézőpont szerint pedig 6 százalék. Így a teljes felnőtt népesség körében 8 százalékos átlagtámogatottsággal rendelkezik a két párt összesen.

A Jobbikot a Publicus 11 százalékra mérte, a Nézőpont és a Závecz egyaránt 10-10-re, a Századvég pedig 8-ra, tehát a pártot átlagosan a lakosság 10 százaléka támogatja.

A DK teljes népességbeli támogatottsága 4 százalék, mely egy százalékponttal meghaladja előző havi átlagukat, az LMP viszont május óta stagnáló 3 százalékon áll. A Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt a múlthavi 2-2-ről 1-1-re estek vissza.

Legvalószínűbb listás választási eredmények

Az aktív szavazók körében a Fidesz-KDNP 53 százalékot érne el egy most vasárnap tartandó választáson, ez ugyanannyi, mint előző hónapban. A Nézőpont Intézet és a Závecz Research egyaránt 55 százalékos támogatottságot mért számukra, a Századvég az átlaggal megegyező 53 százalékot, a Publicus 49-et.

Forrás: kozvelemenykutatok.hu

Az MSZP-P júniushoz képest egy százalékponttal növelte támogatottságát, az átlagok alapján 13 százalékot érnének el. A Publicus mérése szerint azonban 16 százalékot, a Századvég szerint 14-et, a Závecz szerint 13-at, míg a Nézőpont kutatása mindössze 9 százalékra becsüli a két párt támogatottságát összesen.

A Jobbik a teljes népességbeli visszaesésükhöz hasonlóan az aktív szavazók körében is 2 százalékponttal kisebb átlagtámogatottsággal rendelkezik júniushoz képest (15 százalék). A Nézőpont és a Publicus egyaránt 17-17 százalékot mért számukra, a Századvég és a Závecz pedig egyöntetűen 13-13 százalékot.

A DK egy százalékponttal növelte támogatottságát, így 6 százalékot érne el, az LMP viszont a teljes népességben tapasztalt stagnáló támogatottságát a biztos szavazók között is tartva május óta 5 százalékon áll. A Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állnak, így nem érik el a parlamentbe jutás küszöbét.

Magyar oligarchák terjeszkednek Szlovákiában

0

Szlovákiai újságírók négy, az Elioshoz, Tiborcz István korábbi cégéhez köthető vállalatot is találtak, amelyek ugyanúgy közvilágítási pályázatokon indultak.

A Slovak Spectator című lap ír arról, hogy egy cég nyerte meg csaknem az összes pályázatot, amelyet városok közvilágításának fejlesztésére írtak ki. A lap szerint

a magyarországi csalási mód terjed el Szlovákiában, ahogy a magyar oligarchák terjeszkednek.

Írnak arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálja a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez kötődő cég, az Elios ügyeit. Szerintük a gyanús közbeszerzési pályázatokon szerzett a cég akkora profitot, hogy már külföldre is terjeszkedne.

A Slovak Spectator az SME című napilappal együttműködve talált négy olyan céget Szlovákiában, amelyek személyesen és pénzügyileg is köthetők a gyanús magyar közbeszerzésekhez.

Leírják az Elios magyarországi sikertörténetét, miszerint 2009-ben nyertek először három pályázaton, majd 2012 és 2014 között már 39 tendert nyertek meg, miközben a pályázatok egy részét rájuk szabták. Az OLAF legalább 17 esetben talált csalásra utaló nyomot, és később a magyar városok is panaszkodtak, hogy rossz minőségű az új világítás.

Tiborcz 2015-ben kiszállt a cégből, üzletrészét régi barátjának, Hamar Endrének adta el.

A lap szerint

az itthoni botrányok után a cég külföldön kezdett új piacokat keresni,

Szlovákia mellett Szerbiában is találtak Elios-leányvállalatot.

Szlovákiában Robert Fico kormányának gazdasági minisztere, Pavol Pavlis 2015 márciusában jelentette be a közvilágítás modernizálására kiírt pályázatot. Ekkortájt alapították az Elios Slovakia nevű céget, amelynek hamarosan Marian Dostál lett az ügyvezetője.

A szlovák Elios egyik tulajdonosa az egy évvel korábban alapított E-E-E LED Lighting nevű cég – ennek tulajdonosai Dostál (31%), Gabriel Stanko (48%) és az U Light nevű magyar cég (21%).

Ez utóbbiról gyanították Magyarországon, hogy az Elios ál-versenytársa,

hiszen mindig ugyanazokon a pályázatokon indult el, és mindig egy kicsivel magasabb árat ajánlott.

A lap két másik céget is Elios-közelinek nevez: a Grep a pályázatokon hol az Elios ellenfeleként, hol pedig partnereként tűnt fel, az Infralux pedig Besztercebánya környékén nyert hét pályázatot, méghozzá úgy, hogy az olcsóbb ajánlatot tevő indulókat kizárták – ugyanolyan indokokkal, mint amilyenekkel Magyarországon az Elios ellenfeleit kizárták. Az érintett polgármesterek tagadták, hogy csalás történt volna.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK