Fontos

Nem lesz légkondi a felújított metrókocsikon

A főváros frissen felújított 3-as metró szerelvényeiből kiszálló utasok csapzottan, izzadságban úszva pihegnek a mozgólépcső forró huzatában, tudják, nincs menekvés sem a föld alatt, sem a föld felett a hőség elől. A harminc évre felújított metrókocsik ugyanis nem légkondicionáltak, és egyelőre nem is lesznek azok.

A millenniumi „kis” földalatti új kocsijaiból talán már nem spórolják majd ki a klímát, de hogy egyáltalán ki tudja majd gyártani őket, azt még teljes homály fedi. A lényeg, hogy magyar cég legyen.

Európa nagyvárosaiban ezekben a forró napokban a közösségi közlekedés általában enyhíti a kánikula megpróbáltatásait. Nálunk azonban jókora szerencse kell ahhoz, hogy olyan járműre szálljunk, amelynek belsejében a hőmérséklet elviselhetőbb, mint odakint.

A legrosszabb a helyzet a 3-as metrón, bár számos autóbuszon is izzasztókamrában érezhetjük magunkat.

Pedig tavasszal a fővárosiak kaptak egy ígéretet Tarlós Istvántól. Azt mondta: a metrófelújítás késedelme és hibái miatt az oroszoktól várható kötbérből jut majd pénz a szerelvények légkondicionálására. Erről azonban szó sem lett, a felújított szerelvényekben nincs, és nem lesz, nem is fér be a klímaberendezés!

Tarlós István egyszerűen hazudott – mondta a Független Hírügynökségnek Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője, aki közösségi oldalán mozgalmat hirdetett, és azok csatlakozását várja, akik vele együtt

követelik a metró szerelvények légkondicionálását.

Tarthatatlannak nevezte a jelenlegi állapotokat, a 30-35 fokos hőségben elviselhetetlenek az utazási körülmények a metró kocsikban – jelentette ki. A főpolgármester országgyűlési választási kampányban tett ígéretéről mostanra kiderült, valójában csak egy kampányfogás volt. Bár ő maga rettentően sajnálja, hogy a 3-as metrón leolvad a ruha az emberről, de nincs megoldás. A képviselő szerint a főpolgármesternek minimum előre meg kellett volna kérdeznie, hogy műszakilag kivitelezhető-e, vagy sem, amit ígér.

Nem kéne a budapestiek pénzével és idegeivel kísérletezni – hangsúlyozta Gy. Németh Erzsébet. Arról nem is beszélve, hogy eleve csak olyan metrófelújításba lett volna szabad belemenni, amely magában foglalja a szerelvények légkondicionálását. Úgy vélte, a feladat továbbra is adott, a fővárosnak meg kell teremtenie a forrást arra, hogy az a 3-as metró, amely naponta félmillió utast szállít, európai körülményeket, hűtött szerelvényeket biztosítson.

Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke megerősítette az információt: a 3-as metró oroszok által felújított szerelvényeibe valóban nem szereltek be légkondicionálókat, s ezeket a berendezéseket utólag csak nagyon nehezen és drágán lehet pótolni. Összesen

222 kocsiról van szó, amelyekben valóban nincs hely a klíma számára,

legfeljebb a tetőre lehetne felszerelni, a tetőszerkezet azonban nem bírják el a berendezést, egyenként mintegy 350 kilogramm a súlyuk.

Egyébként ilyen súlyú légkondicionálók működnek a 2-es és a 4-es metró szerelvényein, sőt a párizsi metróban is. Meg kellene erősíteni a szerelvények tetőborítását, ez azonban komplikált műszaki beavatkozás a szerelvény szerkezetébe, biztonsági és egyéb hatósági vizsgálatokkal, engedélyeztetéssel is járna – tette hozzá a szakember.

A Metróért Egyesület elnökét megkérdeztük arról is, hogy a „kis földalatti”, az M1 hamarosan megkezdődő nagyszabású felújítása – a kiírt tervpályázat és közbeszerzés alapján – vajon jobban előkészített-e, mint a 3-as metróé volt?

Lesz-e például légkondicionálás a műemlék földalatti szerelvényeken?

– A millenniumi földalatti is alaposan megérett a felújításra – mutatott rá Bíró Endre – a most futó kocsik 46 évesek, tehát lejárt az életpályájuk, gyakorlatilag szétesőben vannak. Nem tartom valószínűnek, hogy a fővárosban a döntéshozók még egyszer beleszaladnának abba a „pofonba”, amit a légkondicionálás nélküli metró-kocsik miatt le kellett és kell még szenvedniük. Ez esetben viszont nem átlagos, hanem egy speciális műszaki körülménnyel nehezített, s emiatt várhatóan magas költségigényű felújításról van szó. Ide speciális járműveket kell terveztetni és gyártani! A speciális járműveket pedig nagyon kis ”űrszelvényekben” kell elhelyezni. Ráadásul csak kis sorozatról beszélünk, hiszen jelenleg 23 szerelvény közlekedik, de maximum 50-re lesz szükség akkor is, ha a tervek szerint meghosszabbítják az M1 útvonalát.

– A magyar főváros arculatának szerves részét képező kis földalatti felújításánál valamilyen oknál fogva ismét a „magyar csodában” bíznak az uniós pályázat keretében megvalósuló projekt hazai döntéshozói – fogalmazott Bíró Endre.

Mintha az önbizalom elég lenne egy minden szempontból komoly szakmai kihívást jelentő projekt megvalósításához.

-Ez lefordítva annyit jelent, hogy mindenképpen hazai gyártóra bíznák a szerelvények tervezését és gyártását. Nem mellékes azonban, hogy jelenleg nincs erre alkalmas, referenciával is rendelkező magyar cég, sőt,

a metrókocsigyártás tradíciói sem élnek már.

Az 1980-as évek végén gyakorlatilag megszűnt a magas színvonalú ipari termelési kultúra, amelyet az egykori Ganz-Mávag képviselt, a szakemberek is kihaltak vagy külföldre távoztak.

A Metróért Egyesület elnöke példaként a hazai autóbuszgyártás egyelőre nem túl sikeres felélesztését említi és ezért mindenképpen nemzetközi pályázat kiírását és nemzetközi beszállítók igénybe vételét tartaná helyesnek. Ma már a metró gyártó cégek modulokat készítenek és azokból rakják össze a szerelvényeket. Itt azonban ez nem lehetséges, tehát nagyon fontos a referencia, elengedhetetlen, hogy a kivitelezőnek legyenek az egyedi gyártásban kiforrott szakmai tapasztalatai. Hihetetlen nagy kockázat egy ilyen nagy horderejű projekt megvalósítását olyan cégre bízni, amely feltehetően most csinál ilyet először!

– Bíró Endrétől megtudtuk azt is, hogy

Magyarországon 1987-ben készültek utoljára metrókocsik a Ganz Mávag–Hunslett gyárában.

Az egyesületi elnök, aki akkoriban a 3-as metró tehetséges, fiatal instruktura volt, a hat kocsiból álló szerelvényt, amely kísérleti jelleggel gyártott prototípus volt és nagy reményeket fűztek hozzá, tesztelte és sokat vezette is. A kísérlet a rendszerváltás a gazdasági koncepciótlanságának áldozatául esett.

Egyébként a szerelvény 130 ezer kilométert futott.

Európa első, ma már műemlék földalatti vasútjához hasonló Európában csak egy van még, Berlinben. Ott éppen két évvel ezelőtt újították fel az eredetileg az 1900-as évek elején létrehozott teljes vonalat, a svájci Stadler cég kivitelezésében. Ez az egyetlen cég Európában, amely bizonyítottan képes az egyedi gyártású szerelvények korszerű típusainak előállítására. Külön érdekesség, hogy a berlini „kleinprofil” U-Bahn kocsiszekrényeit Magyarországon, Szolnokon gyártották, a svájci cég szolnoki üzemében.

Az M1-es metróvonal felújításának beruházója Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A„Millenniumi Földalatti Vasút rekonstrukciója és meghosszabbítása” című tervpályázat kiírása szerint a projekt három üteme alatt a következő fejlesztések valósulnak meg: – Új, egyterű, nagyobb kapacitású, hosszabb járművek beszerzése; – Lift és új kijárat a Deák téren, az Oktogonon és a Hősök terén. – Új állomás a Hungária körút alatt, és a Vigadó téren. – Több állomást akadálymentesítése; A vonal meghosszabbítása északon a Mexikói úttól a Kassai térig, majd a Marchieggi hídnál (a körvasútnál) a felépítendő új közlekedési csomópontig, 2,2 kilométerrel.

Szerző: Osváth Sarolta

A tét az egyetemek és az oktatás szabadsága

0

Az Eötvös Károly Intézet a Független Hírügynökséghez eljuttatott véleménye szerint a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésének szándéka valójában az egyetemek és az oktatás szabadságáról szól.

Mint ismeretes, augusztus 9-én az érintett egyetemek egynapos határidőt kaptak arra, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről szóló rendeletet véleményezzék – írja állásfoglalásában Eötvös Károly Intézet. Az ELTE másnap megalázkodó hangú közleményt adott ki, amelyben a döntés tudomásulvétele mellett, ilyen egyeztetést nem kérve, fejezte ki készségét az „esetleges további szakmai egyeztetésekre”.

Az ezt következő napon a megszüntetendő szakot gondozó ELTE Társadalomtudományi Kara éles hangon tiltakozott a szak – amelynek jelenleg hatályos tartalmát a 18/2016. (VIII. 5) EMMI rendelet tartalmazza – indoklás és érdemi vita nélküli megszüntetése miatt.

Ezután az ELTE olyan újabb nyilatkozat adott ki, amelyben a döntéssel szemben már kifejezi egyet nem értését, sőt érdemi vitát is kezdeményez,

ám az első levél erősen vitatható lényegi tartalmát újból megerősíti: „Az Egyetem tisztában van azzal, hogy a fenntartó minisztériumnak jogában áll a képzési portfólió megváltoztatása, beleértve egyes szakok indításának megakadályozása. Az ELTE a fenntartó döntését ezért tudomásul veszi, ugyanakkor fontosnak tartaná a témakörrel kapcsolatos szakmai és társadalmi vita előzetes lefolytatását”.

De vajon tényleg olyan egyszerű-e annak megítélése, hogy működő egyetemi szakok megszüntethetők-e ilyen módon, igazolható-e a „fenntartó minisztérium” joga erre, és az érintett egyetemeknek ilyen esetekben mi mindent kell még tudomásul venniük?

Az Eötvös Károly Intézet  állásfoglalása felidézi, hogy a 13. század óta (vö. sötét középkor) az európai alkotmányos kultúrának és hagyománynak része az egyetemi autonómia.

Az egyetemi autonómiának pedig az eltelt századokban alapértéke az oktatás szabadsága,

ami lényegét tekintve azt jelenti, hogy az egyetemnek szabadsága van abban a tekintetben, hogy mit tanít, az egyetemi hallgatónak pedig arra, hogy mit tanul.

Az Európai Unió Alapjogi Kartájának 13. cikke szerint „a művészeteknek és kutatásoknak mindenféle megszorítástól menteseknek kell lenniük. Tiszteletben kell tartani a tudomány szabadságát.

Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése szerint „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”

A Magna Charta Universitatumot 1988-ban az első európai egyetem (Bolognai Egyetem) megalapításának kilencszázadik évfordulóján fogalmazták. A 388 rektori aláírás egyike az ELTE rektorának kézjegye. „(A)z egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie.”

A társadalmi, szakmai és alkotmányos vita csak ezeken az alapokon, az egyetemi és tudományos szabadságok elismerésén indulhat el!

Kátyúk és kutyák

Miután a Fidesz jelöltje, Mészáros Lőrinc helyettese, Mészáros László lett Felcsút polgármestere, a település hivatala felszólította az Kétfarkú Kutyapárt színeiben induló Mészáros Lászlót, hogy a kampány hevében betömött valamennyi kátyút nyolc, azaz nyolc napon belül eredeti állapotába állítsa vissza. Vagyis a lyukat újra ássa ki. A kutyapárt elnöke, Kovács Gergő viszont azt kérte a település ügyintézőjétől, hogy postafordultával küldje el a kátyúk számát, mélységét, illetve a belső beesési szögét, amelyek helyreállítását szakszerűtlennek tartják.  A Független Hírügynökségnek nyilatkozó pártelnök, Kovács Gergely üdvözölte, hogy a település vezetésének is feltűnt, hogy a közlekedést akadályozó kátyúkat a kutyapárt képviselője betemette.

 

Mit szólt, amikor meglátta a Jakab Imre felcsúti műszaki ügyintéző levelét, amelyben kéri a kátyúk helyreállítását?

Eleinte vártuk az orvosi beavatkozást, de úgy tűnik, nem minden súlyos esethez küldenek már mentőt, ezért kijelenthetem, hogy amennyiben muszáj, elvisszük a kátyút.

Miután ezek lesznek a leghíresebb kátyúk, eladjuk majd a web shopunkban, ahol máris óriási lett irántuk az érdeklődés. Előtte persze megvizsgálja a helyzetet a Városlebontási Alosztályunk Kutyarestaurátor Alcsoportja is.

Emlékszik rá, hogy hány kátyút kellett betömni Felcsúton?

Természetesen én igen, de hivatal viszont nem tudja. A kátyúkkal évek óta veszélyeztetik a helyben élők testi épségét. Az önkormányzat helyi vezérei eddig csak azokat a kátyúkat tartották számon, amelyek a helyi rendőrség előtt tátongtak, a többi nem nagyon érdekelte őket. Persze mi ennél sokkal többet betömtünk, ezeket nehéz lesz megtalálni, mert ebben a pillanatban már nem is léteznek, teljesen egységes, balesetmentes a betonút. De semmi hála…

Viszont állítólag szakszerűtlen munkával tömték be a lukakat, ez nem zavarja önöket?

Ez tévedés, hiszen olyan csávót kértünk meg a balesetveszélyes kátyúk eltüntetésére, aki már egy profi cégnél húsz éve ezt csinálja. Olyan géppel dolgozik, ami a kátyú körül felolvasztja az aszfaltot, majd az egészet gondosan feltölti, s utána jön az úthenger. Az irigység sem találhat benne hibát. Legfeljebb a rosszindulat. Az anyagiakat pályázat útján nyertük, több, mint száz kátyú betöméséhez elegendő pénz jött össze, s miután nálunk a pénzt senki nem akarja ellopni, ezért minden lehetőséget a köz javára használtuk. Pedig már régóta szeretnénk beszerezni egy saját oligarchát, aki minden bevételt zsebre vág. Eddig ez nem sikerült, úgyhogy kátyúzunk minden felé.

Akkor meg van mentve Felcsút a kátyúktól, mert Jakab Imre, az önkormányzat műszaki ügyintézője önnek azt írta, hogy ha szakszerű munkát végeztek, akkor mégsem kell újra kiásni a gödröket.  

Az általunk alkalmazott módszer a legkorszerűbb, sokkal jobb, mint a hagyományos. Ha el kéne bontani, akkor ennél csak kezdetlegesebb módszerrel tudnák újra betömni. Persze, még az is előfordulhat, hogy ragaszkodnak a primitív eljáráshoz. Minden esetre a balesetveszélyes eddig nem igen érdekelte a helyi vezetést.

Legfeljebb azzal a kátyúval foglalkoztak, ami a rendőrség előtt tátongott. De mindig ez van, ha a kormány igényli a csinovnyikok feltétlen támogatását. Rajtuk röhög az internet.

Nem érzik, hogy már a Fidesz is az önök népszerűsítésén dolgozik?

De, abszolút. Eddig ez a legnépszerűbb posztunk az interneten. Se vége se hossza a támogató gratulációknak. Meghaladja még a rekordnak számító tegnapi napot is, pedig az általunk épített buszmegálló elszállítására kiadott önkormányzati ukáz is növelte a táborunkat. De a kátyú minden elképzelést felülmúló sikert hozott.

Az esőmentes buszmegállóra biztosan van igény a faluban, azt nem próbálják megmenteni?

Próbálunk rá fennmaradási engedélyt kérni, legalább az esős időszakra.  Ha viszont mindenképp el kell bontani, akkor jobb, ha mi állunk neki. S akkor elvisszük öt másik helyre. Tehát ezt az egyet kiegészítjük még négy esőálló buszmegállóval.

A profi módon kommunikáló Fidesznek nem ciki, hogy a fél ország rajtuk röhög?

A felsőbb szinten érzik, hogy ez a kátyú-ügy mennyire gáz, de a helyi kiskirályok csak a kátyúzásért akarnak visszavágni, mert a vezérüknek szeretnék a hűségüket demonstrálni, s közben nem érzik, hogy ez mennyire ciki.

Persze, mindenben van logika. Például a határon csak azért nem adnak enni az éhes menekülteknek, hogy ha egy pap vagy ellenzéki arra jár, hogy oltsa az emberek éhségét, vagy szomját, akkor a kormány szóvivője, vagy valamelyik kormánylap a sok közül ismét frappánsan el tudja mondani, hogy ezek „migránssimogatók”

Az önöknek írt felszólításban az állt, hogy azért kell a kátyúkat ismét veszély helyzetbe állítani, tehát kipiszkálni, mert az egész utat fel akarják újítani.

Erre azért lett volna néhány évük. De higgye el, önzetlenül örülünk, mert miután a lyukakat betömtük, a harmadik ember, aki megúszott egy tengelytörést Mészáros Lőrinc utóda, a Fideszes Mészáros László. S ezzel némi közpénzt azért megspóroltunk az országnak.

„Magyar felemelkedés nem lehetséges Szerbia nélkül”

Ezt találta mondani a magyar külügyminisztérium második embere, Magyar Levente az idei vajdasági Szent István napi ünnepségen, amelyet hagyományosan a palicsi tó partján tartottak. Jó, nem könnyű magvas gondolatokat ilyen alkalomkor a politikusoknak magukból kisajtolni, de ami túlzás az túlzás. Vagy csak annak tűnik.

Az ominózus és egyben sommás megállapítás híven tükrözi Szerbia és Magyarország kormánysajtójának egybehangzó álláspontját, miszerint a két ország kapcsolata elérte a történelmi csúcsát. Feljebb már aligha lehet menni, de azért a két főszereplő, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić ennek érdekében továbbra is mindent megtesz.

De miért is? A válasz nem egyszerű, annál is inkább, mert józan ésszel mindenki csak jól járhat azzal, hogy nincs többé acsarkodás, elmúlt a láncos kutyák korszaka, a szajré áfával vagy nélküle vidáman utazik Szegedről/Kiskunhalasról a szabadkai ócskapiacra. A magyar fináncok ugyan a határokon még azért éreztetik uniós felsőbbrendűségüket a schengenen kívül rekedtekkel szemben. De mi ez ahhoz képest, hogy akár ki is oktathatnák őket. Meg ki is nyitathatnák velük a gépkocsi csomagtartóját, akár többször is. Idejük lenne rá, hiszen csupán néhány órát várakoztatják őket a belépéssel. De ez a történelmi magasságokból aligha látszik.

Belgrád részéről az elragadtatás (színlelt vagy nem – várjuk ki a végét) logikus, a mértéke kevésbé.

Szerbia az EU felé menetel, ha lassan és akadozva is, egy klubon belüli feltétlen szövetséges nagyon is jól jön neki. Szegény országról lévén szó az is számít, hogy az egész nem kóstál semmit. Sőt, ha a Magyarországról bejövő forint milliárdokat vesszük figyelembe, akkor abból többféle haszon is származik. Egyrészt nem kell finanszírozni (vagy csak egy kicsit) a vajdasági magyar intézményeket, mert a magyar miniszterelnök bőkezűen osztogatja a magyarországi adófizetők pénzét nemcsak stadionokra, fociakadémiákra, hanem traktorokra, fogorvosi székekre és más haszonjárművekre is. A szerb állampolgárok, akik magyarok is, ebből csak tobzódhatnak és hát egy államfőnek (Vučić) ez azért jóleső érzés lehet. Járulékos haszon, hogy Orbán Viktor megbízásából a vajdasági magyarok legnagyobb pártjának vezetője, Pásztor István ilyen anyagi haszon ellenében minden zokszó nélkül megszavaztat mindent, amire csak a szerb kormányzó párt rámutat.

És itt kezd a dolog picit sántikálni.

Az utóbbi időben két olyan ügyben foglalt furcsa állást a Vajdasági Magyar Szövetség (a Fidesz ottani kizárólagos partnere), ami méltán váltott ki felháborodást a közvélemény azon részében, ami nincs a VMSZ teljes kontrollja alatt. Ilyen kevés van, de még létezik. Az egyik az volt, hogy szó nélkül tudomásul vette: megkurtították a hatalmas nemzetközi sikertörténetként tálalt kisebbségi kulturális autonómiát. Konkrétan a vajdasági magyarok egyfajta kisebbségi parlamentjének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a szerb törvénykezés csökkentette a hatásköreit. Egyszóval: kevésbé szólhat bele saját dolgaiba (oktatás, kultúra, tájékoztatás). Amíg néhány más szerbiai kisebbség (szandzsáki bosnyákok, montenegróiak) nyilvánosan kikeltek az új jogszabályok ellen, a VMSZ azzal foglalkozott, hogy a saját közvéleményével elhitesse: valójában nem is történt semmi, nincs itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben.

A magyar kormány (a nemzeti és a keresztény kurzus örök letéteményese) egy szót sem szólt.

Nehogy az Ácó (a Vucsics) megsértődjön.

A másik ügy még kínosabb kellene, hogy legyen a szimbolikus politizálás bajnokaként jegyzett Orbán-kormánynak. De nem az. Történt ugyanis, hogy a vajdasági parlamentben (még ilyen is van) a VMSZ simán megszavazta, hogy november 25. legyen Vajdaság Napja. Így nagy betűkkel. Majdnem száz évvel ezelőtt a sebtében összehívott „népgyűlésen” a Bácska, Bánát és Szerémség lakosságát képviselő szláv „népképviselők” megszavazták a délvidéki régió elcsatolását. Az ottélő magyarokat és németeket nem nagyon kérdezték. Ezt kell majd idei évtől ünnepelni a tartományban. A magyaroknak is. És ezt szavazta meg a VMSZ, annak ellenére, hogy a szavazatai nem kellettek a törvény elfogadásához. Pásztor István, érezve a helyzet fonákságát, azonnal Pestre utazott, egyenesen Orbán Viktorhoz, aki teljes lelki nyugalommal megerősítette vajdasági partnerének a döntését. Ez az Ácó (a Vucsics) tudhat valamit.

Ezek után, végül is, a külügyminisztérium illetékesének Szent István napi nyilatkozata már nem is olyan meglepő.

Lemondott Szél Bernadett

0

Az értesülést először a Borsod24 közölte. Ők a holnap megjelenő Magyar Hangnak adott interjú szövegére hivatkoztak, amelyben az LMP társelnöke bejelenti lemondását.

A politikus a párt etikai bizottságának döntései miatt távozik, mert mint mondta, nem akar olyan „rendszerben dolgozni, ahol a felelősségvállalást büntetik, a felelősséghárítást jutalmazzák.”

„Egy politikai közösség nem bánhat így a sajátjaival és végképp nem méltó ez a viselkedés a zöldekhez”, tette hozzá mindehhez a holnap megjelenő interjúban Szél Bernadett.

A párt társelnökének lemondása a levegőben lógott,

Szél ugyanis már néhány héttel korábban mondta, hogy visszavonul gondolkodni. Volt miről, szerinte ugyanis az etikai bizottság néhány sorozatosan olyan határozatokat hozott, amelyekkel nem értett egyet.

Az egyik határozatban őt is eltiltották három évre az LMP-ben betöltött pozícióktól, amiért a kampányban a választókerületi visszalépésekről tárgyalt más pártokkal.

Egyelőre semmi jele a Nemzet feltámadásának

0

Csendes megemlékezéssel ünneplik a Magyar Nemzet 80-ik születésnapját szombaton a Magyar Hang szervezésében. Ma ez a lap hordozza a Nemzet szellemét – mondta Pethő Tibor, az alapító dédunokája. Egyelőre nincs jele annak, amiről sokan beszélnek, hogy aznap feltámad a kormányzatilag újraszervezett újság.

Csendes, méltóságteljes megemlékezést tartanak a Pethő Sándor utcában a Magyar Nemzet (MN) 80-ik születésnapja alkalmából. A szervező a Magyar Hang hetilap, amelynek tagjai a tavasszal bezárt MN szerkesztőségéből kerültek ki. Az alapító dédunokája, Pethő Tibor mellett Jeszenszky Géza fog beszédet mondani.

Jelenleg a Magyar Hang hordozza a MN szellemét, ezért is ők a szervezői a megemlékezésnek – mondta Pethő Tibor a Független Hírügynökségnek. Az ünnepélyes hangulaton természetesen módosítana, ha valóban utcára kerülne a Nyerges Zsolthoz került kiadói jog birtokában a MN – mondta.

Két hete írt arról a Népszava, hogy tervezik a második legnagyobb múltú MN újraindítását, mégpedig a jeles napon, úgy, hogy egyúttal bezárják a Magyar Időket. Ezt pár nappal később utóbbinál tagadták:

a kérdés egyelőre nincs napirenden,

és nem valószínű, hogy az idén megtörténne.

Se Pethő Tibor, se a Magyar Hang szerkesztőségében nem tudnak arról, hogy most megjelenne a MN. György Zsombor főszerkesztő közölte, hogy azokkal is kapcsolatban vannak, akik nem náluk dolgoznak egykori kollégáik közül, és senkit se kerestek meg ajánlattal.

Ha – esetleg később – mégis újraindulna a MN, az nem ugyanaz lesz, mint a régi – mondta György Zsombor. Látjuk, mire képesek a kormánypropagandában, képzelhetjük, mi lenne várható a MN-re jellemző (volt) mértéktartásból – fűzte hozzá.

Amíg ez nem történik meg, addig nincs ok tiltakozni se, s nem is tervezik ezt szombaton – mondta Pethő Tibor.

Össztűz alatt a menekültek ügyvédje

Hogy megpróbálják visszanyomni, az a jelek szerint nemigen érdekli a 45 éves asszonyt. Úgy jellemzi a helyzetet, hogy az olyan, mint a szocializmus vége felé: ha kinyitod a szádat, megnézheted magad, mert rád támadnak. A Fidesz választási sikere óta megszaporodtak az ilyen akciók a civilek ellen, ám Kovácsot nem érdeklik az ilyesfajta hírek.

Az ozy.com amerikai hírportál azt latolgatja, vajon átvészelheti-e Kovács Tímea a menekültek ügyvédjeként a Soros Györgyre irányuló kereszttüzet. Merthogy a jogásznő pontosan olyasvalaki, akire a mind inkább nacionalista magyar kormány a „Stop, Sorost” szabta, miután az országból indult el Európába a bevándorlás-ellenes, populista láz, ami Londontól Berlinig mindenütt megremegtette a politikai alapokat.

De a következmények a magyaroknál a legkeményebbek, mert Orbán Viktor úgy állítja be, hogy megvédi a nemzetet a külföldi fenyegetéstől. A hatalom most fokozza erőfeszítéseit, hogy érvényt szerezzen az új jogszabálynak, pedig évtizedeken át örömmel látta a Nyílt Társadalom Alapítványt. Kovács Tímea azt mondja, a tömegtájékoztatás és a politika olyan képet fest, mintha az országnak nem is lenne más gondja.

A Political Capital egyik elemzője szerint a törvény célja leginkább az, hogy elhallgattassa az ellenkező hangokat. Hiszen alig jönnek migránsok, ám az már más kérdés, hogy mi lesz az ügyvéddel, aki az ilyen embereknek segít. Hogy megpróbálják visszanyomni, az a jelek szerint nemigen érdekli a 45 éves asszonyt. Úgy jellemzi a helyzetet, hogy az olyan, mint a szocializmus vége felé: ha kinyitod a szádat, megnézheted magad, mert rád támadnak. A Fidesz választási sikere óta megszaporodtak az ilyen akciók a civilek ellen, ám Kovácsot nem érdeklik az ilyesfajta hírek. Ám félő, hogy célpont lesz az új szabályozás (Stop Soros) alapján, főként mivel sokat szerepel a sajtóban. Azon kívül előnyben részesíti a személyes találkozásokat az ügyfelekkel és kitudódott, hogy a magyar kormány nemrégiben egy izraeli céget bérelt fel, főként Sorossal kapcsolatban álló civilek lejáratására. A hangfelvételeket a Fidesz felhasználta tavasszal, a kampány hajrájában.

A jogászt az aggasztja, hogy egy sor ember agyát megfertőzte a záporozó migránsellenes hivatalos retorika. Ezeknek az embereknek azt üzeni, hogy bárkiből lehet menekült, de akkor is vannak emberi jogai. Ezt sokan megtapasztalták 1956 után. Szóval az ilyesmi mindenkivel megeshet.

Bréking nyúz, 2018. 08. 20. – Tudósítás a másik valóságból

0

Stefka István kifröcskölte a lelkét, méghozzá Heller Ágnesre; Szentesi Zöldi László tanmesével szolgál a liberálisoknak és megadja nekik a receptet, hogy válhatnak magyarrá; az Origo viszont észrevette, hogy Vágó István szerint a magyarok inkább pornót néznek, mintsem híreket.

Pesti Srácok

Stefka István: A bigott

Felkapta vizet a liberális sajtó és Heller Ágnes filozófus védelmezői csatasorba álltak az aláírásgyűjtő ív előtt. Mindezt azért, mert a kormányszóvivő annak nevezte, ami: bigott, vén kommunistának. (…)

A zsarnoki Magyarországon, ahol állítólag nincs média- és szólásszabadság, Heller védelmére kelnek az elv-társak: Radnóti Sándor, György Péter és a többi egyetemi szabaságharcos. Milyen érdekes, a zsarnokság alatt az ELTE tanszékein szabadon lehet tanítani, terjeszteni a marxista dögvészt és az önfelmentő hazugságaikat. És van képük fújni azt a hamis nótát, hogy Heller Ágnest a kommunista rendszerrel szembeni véleménynyilvánításai miatt üldözték el az országból.

Csak ezt ma már senki sem hiszi el.

Bárki emberfia a kádári diktatúrában hacsak annyit tett volna, mint a látszatellenálló Heller, Demszky, Haraszti, Rajk és más hálózatos, akkor úgy „bevarrták” volna, mint a sicc. Az ötvenes, hatvanas évek kivégzései után még a hetvenes években is hamar hűvösre lehetett kerülni. De a baráti belső ellenzékkel lehetett beszélni, még útlevelet is lehetett nekik adni. De csak nekik! Nekik szabadott szívni jókorát a szabad levegőből, mert úgyis visszatértek mindig a párt ölelő keblére.

888.hu

Szentesi Zöldi László: Gondolkodj, ember!

(…) Nem vagyok okos, csak gondolkodom. Ti, liberálisok olyan nagyra vagytok az eszetekkel, miközben éppen gondolkodni nem tudtok. Úgy álltok mások szolgálatában, hogy fogalmatok sincs róla. Úgy szolgáljátok mások politikai céljait, hogy még azt is tagadjátok, ami a szemetek előtt zajlik: hogy a titeket mozgató bábjátékosnak is a hatalom és a befolyásszerzés a célja. Kelj fel, dobd el a rohadt telefonodat, felejtsd el egy időre a hasonszőrű tizenhárom haverodat, és irány az ország, a nagyvilág! Beszélgess hús-vér emberekkel, próbáld megérteni őket! Hidd el, hogy megfelelő fegyelemmel, belső indíttatásból az ember liberálisból egyszerre magyarrá válik. Fantasztikus utazás, és még pénz sem kell hozzá. (…)

Origo

Vágó István szerint a magyarok inkább pornót néznek, mintsem híreket

Akár szerette volna, akár nem, érkezik a minden eddiginél Vágó Istvánosabb gyöngyszem: a Demokratikus Koalíció vezető politikusa szerint a magyar ember pornót néz, és nem híreket, azért nem jutnak el hozzá a magyar ellenzék üzenetei. Csak úgy árad a bukott kvízprofesszor gondolataiból a magyarok iránti szeretet és megbecsülés.

(…)A közelmúltban az ATV Nap híre vendége volt a csúcsformában lévő politikus, aki a beszélgetés során kifejtette, hogy a szólásszabadsággal nincs semmi gond Magyarországon, mert „itt tényleg mindenki azt mond, amit akar”. A sajtószabadság azonban nem érvényesül, mert egyelőre még szólhatunk, de nem jut el a hangunk sehová – egészítette ki mondandóját a paranoid üzemmódra kapcsolt Vágó István egy vállaltan ellenzéki televízió vállaltan több tízezres nézőszámot produkáló műsorában.

Az M1 is bemutatta az Orbán geci rovásírásos változatát

A vasárnap esti fél nyolcas híradóban az M1 közszolgálati híradója beszámolt a ritkán látott aszályról a Dunán. Többek között a kamera a Margit-híd lábánál is forgott és lencsevégre kapta a napok óta elhíresült rovásírásos feliratot. Az Orbán geci sommás ténymegállapítás az egykori harcostárs Simicska Lajos szellemi terméke.

Bizonyosan az MTVA is fontosnak tartotta ezt a feliratot megörökíteni, ha már a főhíradóban is megjelenhetett.

Egyébként csütörtökön futott végig a nem kormánypárti sajtóban, hogy valaki az ominózus mondatot felfestette rovásírással a Margit híd lábára.

A fő célpont a CEU

A Die Welt német konzervatív lap úgy látja, hogy a gender tanulmányok örve alatt Orbán Viktor körmönfontan gondolta ki a legújabb támadást a balliberálisok ellen a kultúrában, a tudományban és az oktatásban, de a fő célpont a CEU. Emellett Magyarországon jól megfigyelhető, miként választja egy szabad társadalom önkéntesen az utat, amely a szabadság hiányához vezet.

Az újabb fideszes választási győzelem birtokában olyan kor fenyeget, amelyben uszítanak az idegenek ellen, antiszemita hadjáratokat folytatnak, megsértik az EU alapszerződését és megvetik a tanszabadságot. A hatalom nagyon ügyesen tervelte ki, hogy leállítja a gender szakok finanszírozását, de a lépés frontális támadás a kutatás és a tanítás függetlensége ellen. Mert a liberális demokráciában az egyetemek dolga eldönteni, hogy mit oktatnak.

Csakhogy az Orbán-kormány szemében a felső szintű tanintézetek már így is a nyugtalanság fészkének számítanak, mármint hogy onnan indul ki az elit dekadenciája és hatja át a társadalmat a liberalizmus. A kampánytól különösen sokat szenved a Közép-Európai Egyetem, amelynek rektora úgy nyilatkozott az újságnak, hogy állandó akadályokat kell leküzdeniük, mégis 1600-an iratkoztak be hozzájuk a most induló tanévre. 10 új tanáruk is lett. Ki akarnak tartani Budapesten, de ezzel együtt már kidolgozták a szükségtervet, hogy átmenetileg Bécsbe költöznek át. A berlini önkormányzat illetékes tanácsosa teljességgel elfogadhatatlannak nevezi, hogy egy egyetem nem működhet szabadon. A német Rektori Konferencia volt elnöke érti, hogy a CEU maradni kíván, noha a magyar kormány alattomos módszereket vet be. Ám mint mondja, komolyan fel kell tenni a kérdést, hogy lehet-e az EU-tagja egy olyan ország, amelyben ennyire semmibe veszik a tudomány szabadságát.

Ignatieff is azt szeretné, ha a CDU-CSU foglalkozna ezzel a dilemmával, Merkelt is beleértve, miután semmiképpen sem érthetnek egyet Orbán demokrácia-felfogásával. De Seehoferrel az élen a keresztény szociálisokat is úgy ismeri, hogy azok a tudomány szabadsága mellett állnak ki. Arról az igényről pedig, hogy magyar miniszterelnök magáénak akarja Európában a kereszténydemokrata örökséget, az igazgató úgy gondolja, hogy a kancellárnak nagyon is végig kell gondolnia, kisajátíthatja-e a magyar vezető ezt az örökséget.

Die Welt/Szelestey Lajos

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK