Fontos Archives Page 220 of 478 › Független Hírügynökség

A Honvéd-ügy csak a jéghegy csúcsa

-

2018-09-07

A kereslet-kínálat törvényei az egészségügyben is működnek, bár nem csak pénzkérdés a sürgősségi betegellátás komoly gondjainak a megoldása – miként az egészségügy egészének a rendbetétele sem csak finanszírozási kérdés, gyökeresen át kellene alakítani az egész struktúrát – derül ki a gyakorlatban is szakértő szavaiból. „Akkor lesz csak változás, ha az egész rendszert górcső alá veszik és kigyomlálják és elkezdik értékén finanszírozni” – mondja László Imre, egészségpolitikus, volt kórházigazgató.

Még az egészségügy gyatra helyzetével nap mint nap szembesülni kénytelen embereket is megdöbbentették a Honvéd Kórház sürgősségi osztályán a minap történtek. Nem csak azért, mert az egyik legelitebbnek tartott állami egészségügyi intézményben borult fel és meg a sürgősségi ellátás, hanem azért is, mert egy, a sajtóból tömegek által ismert ember – Zacher Gábor – nevével kötődött össze.

Dióhéjban annyi történt, hogy Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője beadta a felmondását, azt követően, hogy a kórház több orvosa is jelezte: az áldatlan állapotok, valamint a túlórapénzek ki nem fizetése miatt a jövőben nem kívánnak túlórát vállalni. Így az előre tervezett műtétek elmaradással fenyegettek. Kisebb-nagyobb botrány után az érintetteknek megígérték az elmaradt pénzek kifizetését és a bérek jelentős – esetenként többszörösére – emelését.

Elvben tehát minden visszakerülhetne a normál mederbe. Kérdés persze, hogy mennyire normál ez a meder. Többek véleményét is megpróbáltuk kikérni, de vagy nem reagáltak megkeresésünkre, vagy diplomatikusan „elhajtottak”. Szerencsére találtunk olyan szakembert – László Imrét – , aki válaszolt a kérdéseinkre.

Mennyire tekinthető a jéghegy csúcsának az, ami a Honvéd Kórházban történt/történik?

Sajnos ez a jéghegy csúcsa. Az egészségügyben meglévő elégtelenségeket egy adatpárral illusztrálnám: Magyarországon a kormány évente egy állampolgárra egészségügy címén 1200 eurót költ, ami a 2700 eurós európai átlagnak még a felét sem éri el. Ennek megfelelően nagyon komoly gondok és problémák vannak az egész rendszerben, amelynek működése akadályozottá vált, s ennek nyomán a felszínre is kerülnek különböző területeken, különféle gondok és problémák alapján.

Ez történt például most a Honvéd kórház sürgősségi osztályán? Ez mennyire jellemző az ország sürgősségi ellátására?

Maradjunk ismét a tényeknél, adatoknál. Magyarországon ma mintegy

600 sürgősségi szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy az osztályok megfelelően működjenek. Ezzel ellentétben 160-200 között van a fellelhető sürgősségi szakorvosok száma.

Ez is jelzi, hogy milyen komoly a probléma ezen a szakterületen.

Mi az oka az óriási szakemberhiánynak? A kivándorlás? Vagy, hogy nem vonzó az orvosi szakmán belül a sürgősségi terület?

E két tényező párhuzamosan jelentkezik, s van egy harmadik, illetve egy negyedik is. Saját tapasztalatom: amikor a Szent Imre Kórházat vezettem, törekedtünk a sürgősségi szakorvosok nevelésére; többen leszakvizsgáztak, ám a képesítés megszerzését követően, igen rövid időn belül már Skandináviában, Angliában, Írországban dolgoztak, ahol aranyáron megfizetik őket, mert nyugaton is elég komoly gonddal és problémával küszködik ez a szakma. A harmadik elem, hogy a rendszer elégtelensége miatt sokkal többen kérnek sürgősségi ellátást, mint ahány embernek valóban arra volna szüksége, az emberek az alapellátásban és a szakellátásban meglévő hosszú átfutási és várakozási idők miatt inkább pár órát sorban állnak a sürgősségin. S végül, de nem utolsósorban, a negyedik elem, amiről méltatlanul kevés szó esik még szakmai berkekben is: a kiégés.

A sürgősségi betegellátás nagyon intenzív életet élő szakma, az orvosok „kihordási” ideje 4-5 év. Ezután már jelentkeznek a kiégés tünetei.

Ez azt jelenti, hogy ezen a területen egy orvos nem tud ennél sokkal hosszabb ideig meglenni. Az már más kérdés, hogy két kézzel kapnak utánuk más szakmák, a sebészetek például tárt karokkal várják ezeket a profikat.

Mennyire pénzkérdés az, hogy a sürgősségi orvosi hiányszakma? A Honvédban legalábbis utólag jelentős pénzek belebegtetésével sikerül talán visszatartani a távozni kívánó szakembereket.

Azért azt ne feledjük, hogy nem csak ezekből az orvosokból van hiány ma Magyarországon – kevés például az altató intenzív terápiás orvos, a röntgenes, a kórboncnok is. Ezek a kurrens formában megjelent hiányszakmák. S hogy a kérdésére válaszoljak: ezeken a területeken is a piac törvényei szerint kellene fizetni, az ugyanis olyan vonzerőt gyakorol, hogy jó eséllyel odamennek az orvosok. Be kell látni:

az egészségügyben is a kereslet-kínálat törvényei uralkodnak.

Mi lehet a megoldás a sürgősségi ellátásban lévő orvoshiányra? Pénz, paripa, fegyver?

Ennél bonyolultabb a dolog. Megfelelő feltételeket kell teremteni a munkához, de nem csak a díjazás oldalán. Olyan körülményeket kell a műszerezettség, a felszereltség területén biztosítani, amelyek lehetővé teszik a megfelelő gyógyító munkát. De ez csak egy része a megoldásnak. Alapvető, hogy ki kell iktatni a működésbéli zavarokat, ehhez át kellene tekinteni a rendszer egészét, beazonosítani az elégtelenségeket, azokat a tényezőket, amelyek hátráltatják a működését, s ezek alapján átalakítani a szisztémát.

Milyen konkrét tényezőkre gondol?

Ma Magyarországon az alapellátás és a szakellátás szinte lehetetlen helyzetben van, különféle vizsgálatokra 6-8-10-12 hetet kell a betegnek várnia. Akinek komoly fájdalmai vannak – s erről előbb már beszéltem –, inkább elmegy a sürgősségire, még ha 8 órás várakozás árán is. Arról már nem szólva, hogy a magyar egészségügy működését hátrányosan érintő egyik rendszerszintű elem az a szabályozás, hogy egy háziorvosnak akkor is szakorvoshoz kell küldenie a beteget, ha neki megvan a megfelelő szakvizsgája az adott területen. De az alapellátásban dolgozó csak az alapellátási feladatokat végezheti el. Ezzel a szakellátást terheli feleslegesen. És sok ilyen anomália van. Ezeket kellene kiirtani.

Nem normális az, s működési zavarra utal, hogy ma Magyarországon évente 12-16 orvos-beteg találkozó van állampolgáronként; az európai átlag bőven tíz alatt van.

Az alapellátás szintjén ugyanis 50-60 millió, a járóbetegellátásban 60-70 millió orvos-beteg találkozó fordul elő, s emellett 2,5 millióan fekszenek kórházban. Sokszor a hülyeség miatt – mint a fenti is – terhelődik túl a rendszer. És akkor ahelyett, hogy alaposan átvilágítanák, átalakítanák az eleve alulfinanszírozott rendszert, ki akarják küldeni a kancellárokat, akik egyébként nem váltak be a klinikák esetében sem. Ehelyett inkább be kellene látni, hogy alulfinanszírozott maga az egészségügyi rendszer, s például ráfordítási felmérést kellene végre végezni – 1993 óta nem végeztek ilyet, 1999 óta pedig már az értékkövetés sem működik.

Az intézeti betegellátás és az állam részéről erre biztosított finanszírozás pedig éppen ezért köszönőviszonyban sincs egymással.

Csak az anya biztos?

Kardos Ernő

-

2018-09-07

0

Egy ma is érvényben lévő kormányrendelet szerint a diákhitelek szüneteltetése és elengedése a nők számára lehetséges, miközben a férfiaknak nincs joguk erre. Arról a kedvezményről van szó, amely lehetővé teszi, hogy a második és a harmadik gyerek születésekor az anya részlegesen, illetve teljesen mentesüljön a diákhitel hátralékának visszafizetésétől, miközben az apák nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ezt a kormányzati szabályozást vizsgálta és kritizálta a közelmúltban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Az intézmény főosztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy a kifogásolt gyakorlat elsősorban azért sért alkotmányos elveket, mert nemcsak személyek, hanem családok között is indokolatlan módon tesz különbséget.

Az alapvető jogok biztosa szerint még az állam sem tehet különbséget az anyák és apák között. Ha megteszi, akkor maga az állam diszkriminál?

Nem feltétlenül. Ugyanis még az Alaptörvény is módot ad arra, hogy az állam a nőket előnyben részesítse, ahogyan előnyben részesítésre alkotmányos lehetőség van a családok védelme érdekében is. Mindössze arra kell figyelni, hogy a különbségtétel ne önkényes legyen, tehát ha az állam bárkit előnyben részesít, annak legyen ésszerű oka.

Ésszerű oknak számít az, hogy januártól bizonyos feltételek esetén a nők diákhitel tartozását elengedheti az állam, a férfiakét viszont nem? Ez tényleg nem diszkrimináció?

Jogos kérdés, több édesapa fordult hozzánk hasonlóval. Előfordul ugyanis, hogy bizonyos családokban az édesanyáknak nem volt diákhitele, vagy azt már törlesztette, a férfiaknak viszont még van visszafizetni valója. A januártól életbe lépett törvény azonban csak a nők diákhitelét engedi el, a férfiakét nem. Ez felveti a családok közötti különbségtétel lehetőségét is, mert a harmadik gyermek megszületése esetén, ha a nő volt az adós, akkor elengedték a tartozást, ha viszont a férj, abban az esetben továbbra is fizetni kell, annak ellenére, hogy semmilyen más különbség nincs e családok helyzetében.

Vagyis a különbségtétel úgy jelentkezik, hogy van olyan család, amely tényleg viseli a diákhitel korábbi terheit, a másik viszont nem? Ez lenne a különbségtétel?

A gyakorlatban azt látjuk, hogy megvalósul az édesapák és az édesanyák között a különbségtétel, aminek ez esetben nincs ésszerű oka. Ha ugyanis a szülők együtt nevelik a gyerekeket, akkor a hitel törlesztése az egész család költségvetésében jelentkezik. A hitel elengedése tehát az egész család számára előnyös, fennmaradása pedig az egész család számára hátrányos. Ebben az összefüggésben nem lehet ésszerűnek tekinteni a különbségtételt, tehát az egyenlő bánásmód szempontjából visszás helyzet alakul ki. Emellett, habár alkotmányjogi értelemben csak személyek között lehetne különbséget tenni, családok között viszont nem, lényegében erről is van szó. Egy hasonló intézkedést példaként hozva: a családi adókedvezménnyel a család egészének terhein könnyít az állam, gazdasági egységként kezeli a családot, ezért azt bármelyik szülő igénybe veheti.

Vagyis azt mondja, hogy az intézkedés ugyan nem alaptörvény-ellenes, de ütközik az alkotmányos jogelvekkel. Tehát legyen érvényes a férfiakra is?

Konkrét javaslatot erre nézve nem fogalmazunk meg, a jelentésben részletesen kifejtett elvek figyelembe vételére kérte a jogalkotót az ombudsman. Azt tudni kell, hogy az állami juttatások odaítélésénél széles a jogalkotó mérlegelési lehetősége, s ugye – mint említettem – a nők előnyben részesítése elvi szinten alkotmányjogilag is elfogadható. De a biztos azt is elfogadhatónak tartaná, ha egy családban, ahol az édesanyának nincs diákhitel tartozása, de az édesapának viszont igen, akkor neki ne kelljen a hiteleket visszafizetni.

Emellett fontos, hogy a szabályozás a várandósság harmadik hónapjától kezdve már az első gyermek esetén is lehetővé teszi az édesanya számára a törlesztés szünetelését három évre, és fontos lenne, hogy – amennyiben a családban az apának van diákhitel-tartozása – az apa vehesse igénybe ezt a kedvezményt, hiszen a fizetési kötelezettség átmeneti megszűnése is nagy segítség a családoknak.

A közös kassza szempontjából mindegy, hogy a nő, vagy a férfi nem fizeti a tartozást. Van adat arról, hogy ez hány férfit érint?

Nincs, eddig hozzánk több ilyen panasz érkezett, de mi már egyetlen felvetés esetén is megvizsgáljuk az ügyet, hisz itt elsősorban a jogelvek érvényesüléséről van szó. Ugyanakkor vélhetően ma közel annyi férfinak lehet diákhitele, mint nőnek, s ha a jelenlegi jogi helyzet fennmarad, az az érintett családok számára jelent relatív hátrányt.

Mi történik válás esetén? Akkor a gyerekeit egyedül nevelő férfi komoly hátrányba kerül?

Az nem valószínű, hogy épp gyerekszülés után – a hitel elengedése két, illetve három gyermek után jár – válnának el a felek, olyan módon, hogy a gyermekek az édesapánál maradnak, de ha mégis erre kerülne sor, vagy abban az esetben, ha bármilyen okból az édesanya kiesik a családból, az édesapa akkor sem részesülhet a kedvezményben. Erre semmiféle ésszerű ok nincs! Ha ugyanis gyermekeiket egyedül nevelő szülőket hasonlítunk össze, akkor az édesanya miért, az édesapa miért nem részesülhet kedvezményben? Ugyanez vonatkozik a szünetelés lehetőségére is.

Azt pedig kifejezetten diszkriminatív, hogy örökbefogadás esetén – férfiak és nők egyaránt fogadatnak egyedülállóként örökbe – csak a nők részesülhetnek hitel-visszafizetési kedvezményben, illetve a gyermekvállalásra tekintettel a törlesztés három éves szünetelésének a lehetőségében.

Miután az állam figyelmét az ombudsman felhívta a problémákra, lehet, hogy a nőktől is megvonják a szóban forgó kedvezményt?

A mi célunk inkább a segítő szándék volt, az, hogy az ellentmondásokra felhívjuk a figyelmet.

Elképzelhető, hogy az alkotmánysértő helyzet miatt ezek után a férfiak is megkapják a kedvezményes lehetőséget?

A jogalkotó még nem válaszolt a felvetéseinkre.

Ha jól értettem, a minisztérium eddigi reakciója leegyszerűsítve úgy szól, hogy csak az anya biztos, tehát ezt a családi kedvezményt az édesanyákhoz kell kötni. Ez jó megközelítés?

Ez válasz akkor született, amikor a vizsgálat során először felvetettük a problémát. A szakminisztérium mindenekelőtt az anyák terheit akarta csökkenteni, a család anyagi helyzetének javítása csak másodlagos cél volt. vizsgálatunk során a tárca valóban azt mondta, hogy az adminisztráció, az anyaság tényének megállapítása az anyák esetében egyszerűbb.

Az interjú itt nem ért véget. Ugyanis szerettünk volna arra is választ kérni az Alapvető Jogok Biztosának alkotmányjogászától – amit egyébként az interjú előtt jeleztünk is -, hogy mi a magyarázata annak a megkülönböztetésnek, amely szerint a nők negyven év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, a férfiak viszont nem. Korábban ugyan olvashattunk arról, hogy a nők számára a sokszoros túlterhelés miatt tették lehetővé – igaz, nem kötelezővé – a korai nyugdíjazást, miközben persze statisztikai tény, hogy a férfiak átlagéletkora alacsonyabb, mint a nőké. Kíváncsiak voltunk, hogy ha apák és anyák között nem lehet különbséget tenni, lehet-e férfiak és nők között ugyanezt megtenni.

A hivatal osztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin először precíz jogi magyarázatot adott a kérdésre, de az interjú megjelenése előtt azt kérte, hogy a választ ne közöljük, mert az ügyben az Ombudsmani Hivatalnak nincs még kiérlelt álláspontja. Annyit ígérhetünk, hogy ha majd megszületik a hivatal ma még hiányzó álláspontja, akkor szerkesztőségünk azt is szívesen közli. Ugyanis a tisztánlátás nyugdíjak esetén legalább annyira fontos, mint a diákhitel visszafizetésének ügyében.

Matolcsy: Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek

FüHü

-

2018-09-06

0

Matolcsy: Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek

Nem meglepő módon ismét víziót rajzolt fel Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Debrecenben az 56. Közgazdasági Vándorgyűlés nyitónapján elhangzott előadásában. Túllépve Magyarország határain az általa visegrádinak nevezett térség felemelkedésének lehetőségeit ecsetelte, természetesen „sikerre ítélve” megközelítésben. „Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok” – szögezte le.

Ahogy korábban azzal, hogy az Audi Győrbe ment eldőlt, hogy Magyarország a nyugathoz tartozik, most azzal, hogy a BMW Debrecent választotta, az dőlt el, hogy Magyarország keleti fővárosa egy hárommilliós régiónak a gazdasági, pénzügyi és geopolitikai régiója lesz – így kezdte Matolcsy György az előadását, amelyen végigvonult a városi, mikrorégiós szintről kiinduló, Magyarországon, a Kárpát Medencén át egészen Közép-Európa keleti részéig terjedő közös felzárkózás, felemelkedés gondolata.

„Magyarország az elmúlt nyolc év jelentős gazdaságtörténeti fordulatokat hajtott végre, s tavaly fogott bele a 13. ilyen fordulatba, a növekedésibe”

– mondta, hozzátéve: „mindennek a célja beteljesíteni a történelmi felelősségünket, hogy a régió nemzeti felzárkózzanak a nyugathoz életszínvonalban és életminőségben is.

Orbán Viktor vezetésével 2010 után reális a kivételes lehetőségünk van arra, hogy Magyarország az öt nagy geopolitikai erőközpont – Berlin, Washington, Isztambul, Moszkva és Peking – közepén fenntarthat felzárkózást tudjon végrehajtani.

Ennek érdekében már rá is léptünk az okos geopolitikai ihletésű fejlesztéspolitika útjára léptünk.

Az öt nagy geopolitikai erőközpont mellett öt olyan várospárról beszélt, amelyek fejlődése jelentősen hozzájárulhat a felzárkózáshoz; ezek Budapest-Debrecen, Varsó-Krakkó, Pozsony-Kassa, Ljubljana-Zágráb és Prága-Brno. Ezt az alkalmat ragadta meg, hogy méltassa Debrecent – amely „kakukktojásnak tűnhet a felsorolásban”, ám amely négy makrorégió metszőpontjában fekszik. A térség kiváló gazdasági integrációs területtel rendelkezik – szögezte le. Ezeknek az erőközpontoknak az együttműködése kulcsfontosságú lesz – fejtette ki.

Ennek a szellemében beszélt a Visegrádi csoportról, amelynek teljesítményét a dél-európai országokéval hasonlította össze, ebből az összehasonlításból – nem meglepő módon – az előbbiek kerültek ki győztesként. A visegrádiak 700-800 éve indultak el a siker útján, s a jövő is fényesnek tűnik számár, hiszen leszögezte:

„Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok”.

A visegrádi országok története sikertörténet, ez a csoport az EU növekedésének a motorja, szögezte le Matolcsy, ábrákkal végig sorolva a legfontosabb makromutatókat, kimutatva, hogy miben fejlődünk gyorsabban, mint a ClubMed országok.

„Üzenni szeretném, amit már tavaly és tavalyelőtt is rögzítettünk: rajta vagyunk a felzárkózási pályán, a fordulat már megtörtént”

– mondta, majd sorolta az egyes mutatókat, közte a GDP-dinamikát, az uniós belüli gazdasági súly növekedését, a növekedés szerkezetének egészséges voltát, azt, hogy nem eladósodásból finanszírozott a felzárkózás.

„Habár hosszú ideig helytelen módon sokkterápiát alkalmaztunk, de mégis nyerésre állunk, mi visegrádiak” – szögezte le Matolcsy, aki ezeken túl is hosszan sorolta az egyes mutatókat és elemeket, s mondandóját rendre látványos grafikonokkal szemléltette. A válságkezelést nevezte a legszemléletesebb eredményünknek, „hiszen a V4 gazdasági teljesítménye az egymást követő válságok közegében 25%-kal haladja meg a válság előtt szintet” – mondta, miközben a dél-európai országok még nem érték azt el. Ez annak is köszönhető – tette hozzá –, hogy nem követtük az ajánlott válságkezelési módokat.

Matolcsy ennél a pontnál – mint ahogy mindvégig – mellőzte az egyes visegrádi országok teljesítményének a bemutatását, említését – talán nem véletlenül –, hanem csak az átlagos mutatókat hozta fel.

A sok-sok jó hír után 10 olyan tételt sorolt fel, amelyet kihívásnak szoktak mondani, ám amelynek kezelésében

„a kormánynak, elsősorban a felkent minisztériumoknak” van feladata és stratégiája”.

Ez tíz elmaradás, ismerte el, ám leszögezte, hogy egyben felzárkózási tartalék is. Ezek a következők:

A technológiai vívmányok meghonosítása, alkalmazása
Gyors robotizáció
A lakosság képzési szintje
A felsőoktatásban végzettek alacsony száma
A TOP egyetemek száma
Rendkívül alacsony tőkeállomány
Az alacsony termelékenység
Az export alacsony hozzáadott értéke
Kellenek még vállalati sikertörténetek
A versenyképesség egyes területein meglévő elmaradás

Előadását Matolcsy még szélesebb földrajzi kitekintéssel zárt, mint amilyennel kezdte: az egyik legnagyobb lehetőségnek egy új Euróázsia kialakítását nevezte.

Az elmúlt 500 évben hátrányos volt a történelmi helyzetünk, de az előnyünkre fordulhat az új selyemutak kiépülésével, ha rájuk csatlakozunk.

Ez kelet-nyugati és nyugat-keleti integrációt hozhat magával, s Közép-Európa keleti része híd térséggé válhat, mondta, nagyon nagy lehetőségnek nevezve a közlekedési infrastuktúra kiépítését Lengyelországtól kezdve a Baltikumon át le egészen a Balkánig.

Tanúként kihallgatják Kósa Lajost?

Osváth Sarolta

-

2018-09-06

0

Tanúként mindenképpen be kell idéznie a nyomozó hatóságnak Kósa Lajos fideszes politikust, parlamenti képviselőt Szabóné Marika, a csengeri örökösnő ügyében – nyilatkozta a Független hírügynökségnek dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke. A képviselői mentelmi jog a tanúkihallgatásra nem vonatkozik.

Mint elsőként hírt adtunk róla, a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabóné Marikát kedden hazaszállították Svájcból és szerdán már ki is hallgatták a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói. Ügyvédje szerint a bűncselekménnyel gyanúsított asszony vallomást tett, és ennek során nemcsak tagadta, hogy csalást követett el, hanem megerősítette, hogy a hatalmas összegű, 1,3 milliárd eurós öröksége létezik, és ezt két személy, Kósa Lajos és Orendi Mihány igazolni tudják. dr. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje hivatalosan kérte a kihallgatásukat.

Megkérdeztük dr. Bánáti János ügyvédet, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárásjog szerint köteles-e a nyomozó hatóság beidézni tanúként Kósa Lajost. Az ügyvéd – bár hangsúlyozta, hogy csak újsághírek alapján tájékozott az ügyben – határozottan megerősítette, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodának be kell idéznie és a munkatársainak

mindenképpen meg kell hallgatni Kósa Lajost,

hiszen az előzmények szerint nyilvánvalóan rendelkezik az üggyel kapcsolatban információkkal, sőt, a hírek szerint dokumentumok is alátámasztják a közreműködését az örökséggel kapcsolatban. A nyomozó hatóság nem tekinthet el ettől, mert minden olyan körülményt fel kell tárnia, ami közelebb visz az igazság kiderítéséhez.

Dr. Bánáti szerint

a képviselői mentelmi jog tanúkihallgatásra nem vonatkozik,

a képviselőnek kötelessége eskü alatt vallani és válaszolni a kérdésekre. Ez alól nem bújhat ki, az idézésre a hatósággal egyeztetett helyen és időpontban a képviselőnek meg kell jelennie. Arra van lehetőség, hogy elfoglaltságra vagy más okra hivatkozva az időpontot módosítsa, arra nincs szabály, hogy ezt hányszor teheti meg, de alapvetően nem kerülheti el a tanúként való kihallgatást.

Következik a könyvszakma „megvétele”?

Osváth Sarolta

-

2018-09-06

0

„Riasztó, bornírt gondolatnak tartom egy nemzeti könyvesbolt hálózat létrehozásának gondolatát”– nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói Csoport elnök-vezérigazgatója. Szerinte inkább arra van esély, hogy egy megbízható, kormányközeli vállalkozó visszautasíthatatlan ajánlatot tesz valamelyik meghatározó könyvkereskedő hálózatra.

A hazai könyvszakma még ki sem heverte a legutóbbi, az Alexandra csődje miatti válságot, máris újabb krízis elé néz: legalábbis erre következtetnek az érintettek Orbán Viktor tusványosi beszédét követően a kultúrában megkezdett átalakításokból. Biztosra veszik, hogy a kormány a könyvpiacot sem hagyja érintetlenül, s ez azon túl, hogy a lehetséges forgatókönyvekről folynak a találgatások, komoly aggodalmakat is kelt. Joggal, hiszen a tankönyv-kereskedelem és -kiadás 2013-ban rapid módon végrehajtott államosítása a teljes könyvpiac 27-28 százalékát érintette. Azt, hogy valami készül, egyértelműen jelzi, hogy a héten Állammal vagy állam nélkül? címmel fórumot tartott az Örökség Kultúrpolitikai Intézet a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a könyves szakma részvételével.

Az ÖKI rendezvényén Kolosi Tamás szociológus, a Líra Könyv Zrt. elnöke, L. Simon László író, kultúrpolitikus és Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője fejtette ki véleményét mintegy ötven könyvkiadó képviselője előtt. Nem meglepő, hogy különböző forgatókönyveket vázoltak fel, de abban nem volt lényeges különbség, hogy az állam bizonyos területeken nagyobb befolyást fog szerezni.

Kocsis András Sándort, a Kossuth Kiadói csoport elnök-vezérigazgatóját, aki évekig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöki pozícióját is betöltötte kérdeztük a témáról.

Várható-e az állami beavatkozás a könyvszakmába, és milyen forgatókönyvet vizionál?

Az állam akkor tudott volna segíteni, amikor csődbe ment az Alexandra kiadó és a tartozások miatt a szakma hatalmas veszteséget volt kénytelen elszenvedni. Akkor kellett volna az államnak – diszkontált kötelező felvásárlással – konszolidálnia azokat a könyvkiadókat és nyomdákat, amelyek nehéz helyzetbe kerültek. Az Alexandra 58 boltjából egyébként nyolc eltűnt és a többi a két nagy, a piacot meghatározó Libri és Líra hálózatába került.

Tehát nem igaz, hogy Magyarországon kevés a könyvesbolt.

Nem tartom reálisnak egy úgynevezett nemzeti könyvesbolt hálózat létrehozását, riasztó és bornírt gondolat, és már csak azért is, mert a forgalom 75-80 százaléka a „plázákban” zajlik, s ott már nem lehet újakat nyitni. Arra inkább látok esélyt, hogy egy kormányközeli, megbízható vállalkozó visszautasíthatatlan ajánlatot tesz valamelyik piacvezető hálózatra.

Tudomásom szerint voltak kísérletek az Alexandra boltjainak megszerzésére is, de ez akkor valamiért nem sikerült.

Véleménye szerint a politika milyen módon tudja, kívánja erősíteni az irodalomra gyakorolt befolyását?

A könyvszakmára levezetve azt, amit Orbán Viktor Tusványoson mondott az új kulturális elit létrehozásáról, az előbb említett módszerrel elsősorban gazdaságilag készül az eddigieknél is intenzívebben megerősíteni ennek alapjait. A kiadókon keresztül egyébként az államnak közvetve van lehetősége bizonyos területeken a nemzeti értékek és minden fontosnak tartott érték és gondolat megjelentetésének preferálására. Ahogy ez már történik is. Erre szolgál egyebek közt az NKA is, de sokkal jobban lehetne támogatni például a magyar művek külföldön való megjelentetését, vagy a szakkönyvek, tudományos művek kiadását. Sorolhatnám még az ötleteket…

De látjuk, hogy az államilag eddig támogatott könyveknek, például a Nemzeti Könyvtár sorozatnak mennyire van sikere…

A hazai könyvpiaccal elég sok gond volt az utóbbi években, Ön szerint is lenne min változtatni?

Igen, de semmiképpen sem ebbe az irányba. Szerintem már most is hátrányos piaci helyzetben vannak a terjesztői hálózatokhoz nem tartozó kiadók, s a pozíciójuk minden bizonnyal tovább romlik, ha az állami – az eddigi példák alapján diszkriminatív – beavatkozás valóban erőteljesebbé válik. Szerintem alapvető probléma, hogy a könyvkiadás és -kereskedelem a szakmának két összefüggő, egymás nélkül nem létező, de külön választandó területe.

Azok közé tartozom, akik szerint piaci szempontból rendkívül egészségtelen a kialakult helyzet. A könyvkereskedő hálózatok saját kiadókkal is rendelkeznek és így a saját könyveiket kedvezőbb értékesítési lehetőségekkel forgalmazzák, mint a hálózatokhoz nem tartozó kiadók könyveit.

Ez a helyzet eleve diszkriminatív és szerintem nem felel meg a piaci verseny szabályainak. Tartok tőle, hogy a várható változások tovább nehezítik a pályát a kiadók számára.

Sokan jobban félnek attól, hogy mi lesz, ha az Amazon belép az országba.

Meggyőződésem, hogy e kiadók számára kedvező lenne egy tisztán piaci alapon működő, kőkemény profitorientált stratégiával rendelkező, versenyszellemet behozó amerikai könyvkereskedő cég.

Ön évekig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke volt. Hogyan látja, a könyvszakma képes-e az érdekérvényesítésre, van-e súlya a véleményének a döntések meghozatalánál, netán fel tud-e lépni egységesen, ha szükséges?

Sajnos erre most nem sok esélyt látok. Gyengének ítélem a MKKE érdekérvényesítő képességét. Ennek vannak objektív és szubjektív okai. A jelenlegi problémákon túl több olyan szakmai kérdés vár megoldásra, mint például az árkötöttségi törvény, a Márai-program bővítése, vagy akár a pedagógusok könyvutalványának a kérdése. Ettől függetlenül a könyvszakma él és működik, bár korántsem jutott túl az alapvető problémákon. A kiadók egy részét a nyomdák tartják lélegeztető gépen, nem szűntek meg a fizetési nehézségek, változatlan a kiszolgáltatottság a kereskedelemmel szemben.

Ugyanakkor mindig új módszerekkel, piaci kezdeményezésekkel próbálkozunk, lenne miről beszélni egymással.

Hazudik a magyar kormánypropaganda Németországról

FüHü

-

2018-09-06

0

Hazudik a magyar kormánypropaganda Németországról

Hosszú írásban foglalkozik a legtekintélyesebb német hírmagazin, a Spiegel azzal, hogy a kormányközeli magyar média hazugságokat terjeszt Németországról. A cikk címe is sokatmondó: „Ahol egy UFO-kutató magyarázza Németországot”.

A Spiegel itt természetesen Georg Spöttlére, a kormánypropaganda egyik kedvenc szakértőjére, az egykori német rendőrről lett „biztonságpolitikai szakértőre” gondol. A cikkben fel is idézik, hogy ahányszor csak interjút ad Magyarországon, horrorisztikus képet fest az országról: folyton arról beszél, hogy nőtt a gyilkosságok száma, és menedékkérők bűncselekmények százait követik el az országban.

Spöttle szerint, írja a Spiegel, az állam nem tesz ez ellen semmit, hanem „a politikai korrektséggel terrorizálja” az állampolgárokat.

Az ő világában Németországot a migránsok és iszlámisták irányítják, Angela Merkel pedig közellenség.

Angela Merkel egyébként a második legnépszerűbb politikus Németországban.

A Spiegel szerint Spöttle Orbán Viktor nézeteit visszhangozza. Mint írják, szinte naponta megjelenik a kormány által irányított közszolgálati médiában, és rendszeres vendég a Fidesz rendezvényein.

Ugyanakkor az életrajza elég „kalandos”: saját állítása szerint katona volt Németországban, majd a hírszerzés terrorizmus-szakértője a Közel-Keleten. Arról viszont kevesebbet beszél, hogy

a kilencvenes években UFO-kat és földönkívülieket kergetett.

A Spiegel szerint nem ő az egyetlen, aki álhíreket terjeszt Németországról – miközben Orbán Viktor kormánya pont a nyugati újságírókat vádolja ezzel Magyarországgal kapcsolatban. Idézik a Magyar Időket és az M1-et, ahol Kiszelly Zoltán kormányközeli politológus egyenesen azt mondta, hogy Angela Merkel egy új Soros-tervet valósít meg.

Arról is írnak, hogy egy, a választás napján, április 8-án történt támadást még azután is iszlamista terrortámadásnak állított be a kormányzati média, hogy kiderült, egy mentálisan zavart férfi követte el.

Ahogy fogalmaznak:

„a magyar kormány médiája újra és újra fake news-t terjeszt”.

Gyakran előjön az az álhír is, hogy Németországban templomokat rombolnak le, hogy mecseteket építsenek a helyükön, a chemnitzi neonáci tüntetésekből pedig arra következtettek, hogy „Németország összeomlott”.

Azt sem felejtik el megemlíteni, hogy májusban a magyar közszolgálati tévé komolyan vett egy német szatirikus, Hírcsárda-jellegű riportot, miszerint a Ramadán idején Essent (magyarul: Enni) Fastenre (Böjtölni) nevezik át. Helyreigazítást azóta sem közöltek. Nemrég egyébként az is kiderült, hogy a köztévé németországi riportjaiban rendszeresen szélsőjobboldali politikusokat szerepeltet átlagemberként.

Az, hogy a Nyugat „elbukott”, az orosz propagandának is központi eleme. Erről itt olvashat bővebben.

Megszűnnek az SOS gyerekfalvak Magyarországon?

Kardos Ernő

-

2018-09-06

0

Megszűnnek az SOS gyerekfalvak Magyarországon?

Az első SOS falu 35 éve alakult Battonyán, majd újabb gyermekfalvak jöttek létre azzal a céllal, hogy az szülők nélkül maradt, veszélyeztetett sorsú, bántalmazott gyerekek emberhez méltó, családias környezetben nevelkedhessenek. A magyarországi gyermekjóléti hálózat az osztrák SOS Kinderdorf alapítvány támogatásával jött létre. Ilyen gyermekfalvak 135 országban működnek, de a hazai szervezet támogatása fokozatosan megszűnik, a külföldi alapítvány megszünteti támogatásukat. A hazai SOS falvak jelenleg évente másfél milliárd forintból gazdálkodnak, ezen összeg harmadát a nemzetközi alapítványok adják. A Független Hírügynökségnek az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója Romet-Balla Ágnes azt nyilatkozta, hogy a támogatás megvonásának nincs köze a civil szervezetekkel kapcsolatos hangulatkeltésnek.

A hazai SOS Gyermekfalvakra is rávetült a gyanú árnyéka, mert kötelező feltüntetni, hogy a gyermekintézményt külföldiek is támogatják. A megbélyegzésnek volt következménye?

Előfordul, hogy támogatóink olykor rákérdeznek, külföldről támogatott szervezet vagyunk-e, de eddig se nem vesztettünk, se nem nyertünk támogatót azért, mert a külföldről is kapunk pénzt, illetve amiért viseljük ezt a megkülönböztetést. Legtöbb segítőnk eddig is tudta, hogy az SOS egy nemzetközi szervezet.

Talán mert önöket nem Soros György pénzeli, ami Magyarországon ma nem lenne előnyös. Érzi ön is?

Csak azt érzem, hogy eddig sem pozitív, sem negatív elbírálás nem ért bennünket amiatt, hogy a külföldről támogatott alapítványok körébe tartozunk. A külföldi támogatások jelentős többsége kezdetektől az osztrák SOS Kinderdorf, vagyis a pénz az osztrák anyavállalaton keresztül kerül az országba.

Ha jól tudom, akkor a külföldi alapítvány a falvak működéséhez szükséges költségek közel felé adja, s ezt egészítik ki hazai forrásokból.

Valóban, az állam a fenntartási költségeink huszonegy százalékát fedezte 2017-ben, a többit pedig a hazai cégek és magánadományozók tették ki. A falvakban közel 400 gyerek ellátásáról gondoskodunk. Az állami és egyházi hálózatokkal együtt összesen 23 ezer gyermek szorul ellátásra.

Azt hallotta, hogy még az osztrák kancellár is méltatlankodott egy kicsit, amikor Orbán Viktorral tárgyalt, ugyanis az osztrák adományok miatt megbélyegzik az SOS Gyermekfalvakat Magyarországon?

A kormányfők tárgyalásán nem vettem részt, csak az osztrák államelnök facebook bejegyzéséből értesültem én is, hogy a két politikus között szóba került a hazai SOS Gyermekfalvak finanszírozása.

De azt nem értem, hogy ha a gyermekek gondozása, nevelése állami feladat, akkor önökre – akik a munkát átvállalják – miért terjesztik ki a civilekre érvényes megbélyegző törvényeket?

Ezt a jogalkotótól kell megkérdezni. Miután a hazai törvények természetesen az SOS magyar alapítványára is érvényesek, ezért jogtisztelő szervezetként a honlapunkon is megjelenítettük, hogy külföldi támogatásban részesülünk. Eddig sem állami pályázatot, sem céges adományokat nem vesztettünk emiatt. Tény, hogy bevételeink többsége a nemzetközi SOS hálózatból jön, ami azonban a 2020-as évek elejére teljes mértékben megszűnik majd!

Azért szüntetik meg a külföldi adományokat, mert az osztrák alapítvány kezelői a megkülönböztetés, és az előítéletek miatt berágtak a magyarokra?

Szó sincs erről. Azt, hogy a támogatásunkat a nemzetközi szervezet be fogja szüntetni, illetve radikálisan csökkenti fogja, már évekkel korábban közölték velünk. Ezért is kellett új stratégiát kidolgoznunk, amely segíti, hogy a saját lábunkra álljunk. Azon vagyunk, hogy költségeinket ésszerűen csökkentsük, ugyanakkor bevételeinket jelentősen növeljük, hiszen az osztrák alapítvány már csak két évig vállalja a támogatásunkat.

Viszont az alapító okiratban egyáltalán nem szerepel, hogy csak 2020-ig támogatják az SOS Gyermekfalvakat, s az sem, hogy saját lábra kell állni. Történt valami?

Az SOS hálózat 135 országban működik, vannak nagyon elmaradott térségek, igaz fejlett országok is akadnak, vagyis az SOS a szegény Dél-Afrikában épp úgy jelen van, mint a gazdag Norvégiában. Nemzetközi alapítványként azt szeretnénk, ha egyetlen gyerek sem nőne fel egyedül, valamint, hogy a magukra maradt gyerekeknek összegyűjtött pénzt a leghatékonyabban költenénk el. A nemzetközi támogatónk szerint Magyarország gazdasági szempontból áll olyan fejlett szinten, hogy meg tudja oldani az önálló működést. Az anyavállalat olyan országba csoportosítja energiáit, ahol jóval nagyobb szükség van a segítségre.

A magyar állam képes-e, illetve hajlandó-e a kiesett százmilliókat pótolni, vagy máshonnan kell a pénzt előállítani?

Folyamatosan próbálunk tárgyalni az állammal, hogy elnyerjük ugyanazt a támogatást, amihez a többi, gyermekvédelemmel foglalkozó egyházi szervezet is hozzájut. De biztosan továbbra is csak annyi pénzt kapunk, amennyit eddig. Igaz, előfordult egyedi, célzott állami támogatás is, de ez nem tekinthető automatizmusnak. Amikor csak tudunk, indulunk pályázatokon is, ezzel igyekezve extra forrásokat találni.

Önök éveken keresztül ellátták a menekült gyerekeket is. De egy idő óta ezt a tevékenységüket megszüntették, talán azért, mert az állami szervek inkább éheztetik a menekülteket a határon?

Mi elsősorban a 400 magyar SOS-ben nevelkedő gyerek ellátását végezzük, ők élnek az említett három faluban. Nekik ugyan sok esetben vannak szüleik, de legtöbbjüket elhagyták, elhanyagolták, vagy épp mélyszegénység miatt szorulnak gondozásra. 2015-ben nemzetközi alapítványi forrásból nyertünk pénzt, amelyből elsősorban kísérő nélkül érkezett gyerekeket segítettünk. A három éves program idén június 30-án ért véget.

Miért kellett lezárni a menekültprogramot, s mi történt azokkal a gyerekekkel, akiket korábban elláttak?

A menekültprogramra fordítandó összeghez pályázat útján jutottunk, a pénz külföldről, a nemzetközi SOS alapítványtól érkezett. A programunk elsősorban a kísérő nélkül érkező gyerekek támogatásával foglalkozott, de a tranzitzónában és a befogadó állomásokon nyújtottunk gyermekorvosi segítséget szülőkkel érkező gyerekeknek is. Adtunk nekik enni-inni, szállást és ruhaneműt, ezen kívül pszichés-, orvosi-vagy jogi segítségre is szükségük volt. A hazai gyermekvédelemben a menekült gyerekek ellátása állami feladat, mi legfeljebb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtottunk. Ez a program néhány hete lezárult, a program folytatása a kísérő nélküli kiskorúak számának csökkenése miatt sem indokolt.

Ha véletlenül mégis kísérő nélkül érkezne ma egy kiskorú, vele mi történne?

A hazánkba érkező menekült gyerekekkel, ahogy eddig, továbbra is az állami fenntartású fóti gyermekotthon foglalkozik.

A gazdálkodási adataikból az derül ki, hogy pályázati pénzből, vállalati támogatásokból növekszik ugyan az adományok összege, de ez sem pótolja a külföldi támogatás kiesését.

Valóban, ezek a források nem pótolják azt a pénzt, amit a nemzetközi SOS megvont tőlünk, s más célra fordít. Ezért át kell alakítani az egész eddigi hálózatunkat. Mindez szakmai szempontból is fontos, mert a tapasztalatok szerint a gyerekek fejlődését jobban segíti, ha úgynevezett integrált környezetben nőnek fel. Ilyen feltételeket tudtunk teremteni Orosházán, ahol az elhagyott gyerekek épp olyan légkörben nevelkednek, mint azok, akiknek édes szülei vannak. Ezeket a feltételeket a jövőben sokkal kevesebb pénzből kell megteremteni, hisz bevételünk több száz millióval csökken.

Ez azt is jelenti, hogy meg kell majd szüntetni az SOS falvak némelyikét?

Nem. Mind a három falunál különböző koncepciót követünk. Alapvető célunk, hogy a három településen ezek után is jelen legyünk, de át akarjuk alakítani a gyermekfalvakat. Például több olyan nevelőszülőt keresünk, akik saját ingatlanjukban – vagyis immár nem a gyermekfalvak valamelyikében – vállalják a gyermekek nevelését. Az alaptevékenységünk megmarad, továbbra is közel 400 gyereket szeretnénk ellátni, de egy „családban” kevesebb gyereket szeretnénk. Ez azt is jelenti, hogy növelni kell a nevelőszülők számát.

Ha jól értem az lenne a koncepció, hogy ne a korábbi zárt faluban legyenek a gyerekek, hanem az eddigi lakhelytől távol, a nevelőszülők lakásaiban?

Valóban ez lenne a cél, Kecskeméten már ma is olyan nevelőszülőknél helyezzük el a legtöbb gyereket, akik nem az SOS faluban, hanem saját ingatlanjukban nevelik a gyerekeket. Ugyanez igaz az orosházi területen dolgozó nevelőszülők harmadára.

Ebből nem az következik, hogy az eddig népszerű SOS falvakat felszámolják?

A falvakat nem felszámoljuk, hanem átalakítjuk, mert a ránk bízott gyermekek érdeke az, hogy ne a világtól elszigetelten nőjenek fel. Kőszegen például 5 hektáron van a falu. A hatalmas terület fele kihasználatlan, ezért szükségtelen. Terveink szerint az üres területeket parcellázzuk, s eladjuk. S persze minden faluban igyekszünk értékesíteni a kihasználatlan épületeket is.

A falvakat nem akarják eladni?

Falvakat nem, de épületeket és területeket el fogunk adni. Jelenlétünket azonban megőrizzük Kecskeméten, Kőszegen és Orosházán is. Egyébként én a falvak alatt azt az emberi és szakmai közösséget értem, amit az SOS jelent, ezt a közösséget továbbra is fenn akarjuk tartani.

Igaz, hogy máris tucatszám küldik el a dolgozókat a falvak hálózatából, azt hallottam, hogy tíz emberből nyolcat?

Nem igaz. Nem küldtünk el még senkit sem. Bizonyos pozíciókat átgondolunk és adott esetben megszüntetünk, de erre még nem került sor. De azt is meg kell jegyezni, hogy a jövőben jóval több nevelőszülőt alkalmazunk, mint korábban.

Ha jól tudom, már 2012-ben is felmerült, hogy az SOS gyermekfalu hálózat önfenntartó legyen. Ez az alapító szervezet előírása?

Igen, 2012 óta dolgozunk azon, hogy két év múlva már önfenntartóak legyünk.

Előfordulhat, hogy ennek érdekében eddig létező „családokat” kell felrobbantani, szétszedni?

A változás biztosan hatással lesz a gyerekekre és a családokra is, de azon vagyunk, hogy hosszú távon ez csak jó legyen. Igyekszünk gondosan megtervezni az egész átalakítási folyamatot, minden családdal alaposan megbeszéljük a változás lényegét.

Tehát ha szükség lenne rá, valószínű, hogy nem tudják majd növelni a befogadott gyermekek létszámát. Ellátni csak azt a 400 gyereket tudják, akikről az SOS falvakban gondoskodnak?

Nem is akarjuk növelni. Ma az országban 23 ezer gyerek van állami gondoskodásban, a hozzánk hasonló fejlettségű országokban máshol is közel ennyien vannak. Kétségtelen, a veszélyeztetett fiatalkorúak száma folyamatosan nő, de a költségvetésünk nem teszi lehetővé, hogy a jelenleginél több gyerekről gondoskodjunk.

Az viszont már nem lesz az évtizedek óta ismert, elismert SOS gyerekfalu?

Mint hagyományos gyermekfalu, ahol egy körbezárt területen, egymás mellett él az SOS fenntartásában lévő ingatlanokban 8-10 család, feltehetően szép lassan megszűnik. Ennek viszont nem gazdasági, hanem szakmai okai vannak. De továbbra is gondoskodunk 400 gyerekről, s továbbra is jelen maradunk a három településen.

A nap kérdése: Büntetendő-e, ha nem jutunk megfelelő egészségügyi vizsgálatokhoz?

FüHü

-

2018-09-05

0

A nap kérdése: Büntetendő-e, ha nem jutunk megfelelő egészségügyi vizsgálatokhoz?

„Ha nem jut megfelelő időben a szükséges vizsgálatokhoz a beteg és emiatt hatalmasodik el rajta úgy a kór, hogy meghal, akkor ez minősíthető emberölésnek?” – tettük fel a kérdést Magyar György ügyvédnek. Az ő válaszát itt olvashatja, de előtte szavazzon!

A DK megszavazza az Orbán-kormányt elítélő uniós jelentést   

FüHü

-

2018-09-05

0

A DK megszavazza az Orbán-kormányt elítélő uniós jelentést

A Demokratikus Koalíció EP-képviselői meg fogják szavazni az Orbán-kormány elleni uniós eljárást megindító Sargentini-jelentést – tudta meg a Független Hírügynökség Molnár Csabától, a párt európai parlamenti képviselőjétől.

Az eljárás nem Magyarország, hanem a magyar kormány ellen indulhat – indokolja a párt a döntését. „Azért fogjuk megszavazni, mert a jelentés kiáll az EU alapjait jelentő értékek érvényesülése mellett, melyeket a magyar emberek az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson demokratikus módon elfogadtak.

Vagyis a DK EP-képviselői a magyar emberek és Magyarország védelmében szavaznak igennel”.

A DK szerint sajnos nem először fordul elő a magyar történelemben, hogy az embereket a saját kormányukkal szemben kell megvédeni, érdekeiket képviselni.

Bréking nyúz, 2018. szeptember 5. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-09-05

0

Bréking nyúz, 2018. szeptember 5. – Tudósítás a másik valóságból

Ki tudja miért pont ő, és miért pont most, de a Pesti Srácok Vitray Tamásra támadt. Nem is akárhogyan… Pestiesen szólva, az sem semmi, ahogy a kormány hű katasztrófára szakosodott embere igyekszik megvédeni a migráns nélküli helyzetben a migránsok miatt fenntartott rendkívüli állapotot. S persze Soros és az ő szervezetei… ő és ők sem hiányozhat(nak) a mai kormánypárti médiumból.

Pesti Srácok – Vitray Tamás különös kalandjai

„elvégezte a hírszerző iskolát, majd a Néphadsereg politikai tisztje lett” – ezzel az alcímmel támad neki Vitray Tamásnak Mező Gábor.

„Rákosi Mátyásék hatalomra kerülve kitalálták, hogy ideje kinevelniük a saját, tökéletes nyelvtudású hírszerzőiket. 1951-ben megalapították az Idegen Nyelvek Főiskoláját, ahová Vitray Tamás, még Neufeld Tamásként is felvételt nyert. Vitray végzősként elment a Honvédelmi Minisztériumhoz politikai tisztnek, az agitprop osztály hadnagya lett. Később leszerelt, majd megfordult a hírszerzés egyik fedőszervénél, a Chemolimpexnél, és a Magyar Kínai Népköztársaság nagykövetségén. Aztán jött a rádió, majd a tévé.

Története szerint végig szerencsés volt, és még az ÁVH-nak is nemet mondott. Megpróbálunk rájönni, valójában mi történhetett – indokolja a szerző a cikksorozat bevezetéseként.

Echo TV/Magyar Idők – Bakondi György: Soros civiljei mindent megtesznek, hogy Brüsszel megbüntesse Magyarországot

„A válsághelyzet meghosszabbítására azért volt szükség, mert az Európában uralkodó migrációs állapotok és az embercsempészet továbbra is fenyegeti Magyarországot” – nyilatkozta az ECHO TV Napi aktuális című műsorában Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Nincs nap, hogy ne történne tiltott határátlépési kísérlet: augusztus hónapban a szerb határszakaszon 489 illegális határsértőt fogtak el, emellett az ukrán és a román szakaszon is 13 esetben történt illegális határátlépési kísérlet.

A Helsinki Bizottság Stop Soros törvénycsomagot érintő kritikájáról úgy nyilatkozott: az, hogy a Soros György által finanszírozott civil szervezeteknek mi a véleménye a magyar határrendészetről, a mi általunk folytatott migrációs politikáról, azt eddig is tudtuk.

Most is láthatjuk, hogy az európai parlamenti képviselők körében milyen aktivitást folytatnak, hogy Magyarországot elítéltessék és a magyar emberek biztonságvágyát semmissé tegyék – fogalmozott.

Origo – Tíz Soros-szervezet indított durva kampányt Magyarország ellen

„Ez egy intézményesített bosszú Magyarországgal szemben, mivel a magyar kormányzat nem hajlandó behódolni a brüsszeli föderalistáknak”

– mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament a jövő héten veszi a napirendjére az úgynevezett Sargentini-jelentést. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 11-én az uniós képviselők előtt Strasbourgban felszólal majd a vitában, és kifejti a véleményét az egyértelmű hazugságoktól hemzsegő irománnyal kapcsolatban.

Időközben kiderült, hogy

tíz, Soros György bevándorláspárti spekulánshoz köthető szervezet kampányt indított Magyarország ellen, és azért lobbiznak az EP-képviselőknél, hogy szavazzák meg a jelentést.

Ezzel elindulhatna Magyarország ellen a 7-es cikk szerinti eljárás. Megnéztük, hogy a Magyarország ellen kampányoló szervezetek kötődnek-e Soroshoz. Nem meglepő: kiderült, hogy igen, mindegyik.

A tíz szervezet az Origo szerint:
Az Open Society European Policy Institute
A Civil Society Europe
Az International Commission of Jurists
Az Amnesty International
Human Rights Watch
International Federation for Human Rights
Transport & Environment
Civilizáció 2017
Climate Action Network Europ
Reporters Without Borders

Fontos

600 sürgősségi szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy az osztályok megfelelően működjenek. Ezzel ellentétben 160-200 között van a fellelhető sürgősségi szakorvosok száma.

A sürgősségi betegellátás nagyon intenzív életet élő szakma, az orvosok „kihordási” ideje 4-5 év. Ezután már jelentkeznek a kiégés tünetei.

Nem normális az, s működési zavarra utal, hogy ma Magyarországon évente 12-16 orvos-beteg találkozó van állampolgáronként; az európai átlag bőven tíz alatt van.

Az intézeti betegellátás és az állam részéről erre biztosított finanszírozás pedig éppen ezért köszönőviszonyban sincs egymással.

Orbán Viktor vezetésével 2010 után reális a kivételes lehetőségünk van arra, hogy Magyarország az öt nagy geopolitikai erőközpont – Berlin, Washington, Isztambul, Moszkva és Peking – közepén fenntarthat felzárkózást tudjon végrehajtani.

„Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok”.

Matolcsy ennél a pontnál – mint ahogy mindvégig – mellőzte az egyes visegrádi országok teljesítményének a bemutatását, említését – talán nem véletlenül –, hanem csak az átlagos mutatókat hozta fel.

mindenképpen meg kell hallgatni Kósa Lajost,

a képviselői mentelmi jog tanúkihallgatásra nem vonatkozik,

Tudomásom szerint voltak kísérletek az Alexandra boltjainak megszerzésére is, de ez akkor valamiért nem sikerült.

De látjuk, hogy az államilag eddig támogatott könyveknek, például a Nemzeti Könyvtár sorozatnak mennyire van sikere…

Hosszú írásban foglalkozik a legtekintélyesebb német hírmagazin, a Spiegel azzal, hogy a kormányközeli magyar média hazugságokat terjeszt Németországról. A cikk címe is sokatmondó: „Ahol egy UFO-kutató magyarázza Németországot”.

Az ő világában Németországot a migránsok és iszlámisták irányítják, Angela Merkel pedig közellenség.

a kilencvenes években UFO-kat és földönkívülieket kergetett.

A Demokratikus Koalíció EP-képviselői meg fogják szavazni az Orbán-kormány elleni uniós eljárást megindító Sargentini-jelentést – tudta meg a Független Hírügynökség Molnár Csabától, a párt európai parlamenti képviselőjétől.

Története szerint végig szerencsés volt, és még az ÁVH-nak is nemet mondott. Megpróbálunk rájönni, valójában mi történhetett – indokolja a szerző a cikksorozat bevezetéseként.

Most is láthatjuk, hogy az európai parlamenti képviselők körében milyen aktivitást folytatnak, hogy Magyarországot elítéltessék és a magyar emberek biztonságvágyát semmissé tegyék – fogalmozott.

tíz, Soros György bevándorláspárti spekulánshoz köthető szervezet kampányt indított Magyarország ellen, és azért lobbiznak az EP-képviselőknél, hogy szavazzák meg a jelentést.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA