Fontos

A Brexit hulláma minket is elérne

Bár a brit-magyar gazdasági kapcsolat nem a legnagyobbak egyike, legalább 2900 cég és 69 ezer alkalmazott sorsát befolyásolná a kilépés az EU-ból. Az összuniós hatások még erősebbé tehetnék a következményeket.

Nagy-Britannia kilépése vagy bennmaradása jelenleg is a levegőben lóg: az Európai Bizottsággal létrejött megállapodást a brit alsóház mellbevágó arányban utasította el, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványt is leszavazta. Theresa May kormánya most napokon belül új javaslatot készít.

Jelenleg még minden lehetőség fennáll: kilépnek valamilyen megállapodással, mennek enélkül, ami gazdasági katasztrófához vezethet, és új népszavazás nyomán akár maradhatnak is.

Különösen a legrosszabb opció érintené a legsúlyosabban a magyarországi brit érdekeltségű vállalkozásokat és a kétoldalú kapcsolatokat. Az Opten által készített gyorselemzés alapján az látszik, hogy az elmúlt években 2300-at meghaladó közvetlen brit tulajdonú cég működött Magyarországon, a közvetett tulajdonúakat beszámítva 2900. Ezek jelenleg 69 ezer embert foglalkoztatnak.

Az Opten felhívja a figyelmet arra, hogy a Brexitről tartott

népszavazás óta megtorpant az itteni közvetlen brit tulajdonú cégek számának növekedése.

2004-ben, a magyar uniós tagság kezdetén 1525, a rá következő évben már 1709 volt, 2010-ben 2062, 2015-ben 2239.

Amikor megtartották a kilépési népszavazást (2016-ban), már 2309 közvetlen tulajdonban lévő brit érdekeltség működött az országban. Akkor viszont megállt az addigi dinamikus növekedés, idén 2304 cég van nálunk. Ebben

a három évben az alkalmazottak száma is csökkent négyezerrel.

A brit gazdaság súlya még ezeknél is magasabb a magyarországiban. A tulajdonosi kötődésen felül az export-import folyamatokon és a közvetett beszállítói láncokon keresztül jóval nagyobb kapcsolódási kör azonosítható a cégek mikrogazdasági szintjén is – írja a céginformációs szolgáltató.

S mindezeken felüli – még kiszámíthatatlanabb – a teljes uniós piacon várható turbulens hullámverés következménye, ha Britannia valóban kilép. S különösen ha megegyezés nélkül.

A Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi termékforgalmi kimutatása szerint (az utolsó összesített évben) 2017-ben 565,2 milliárd forint volt a kétoldalú kapcsolat értéke, ami 2015-höz képest csaknem 90 milliárdos növekedés. Összehasonlításul: a legnagyobb partner Németországgal folytatott külkerforgalom 2017-ben egy nagyságrenddel nagyobb, 7612 milliárd volt. Ezzel együtt láthatóan súlyos tétje van a Brexit megvalósulásának.

Persze a folyamatnak egészen biztosan lehetnek nyertesei is. Például az árfolyamváltozás jótékony hatással is lehet a cégek egy részére. Mindezek mellett a vámok esetleges visszaállítása is erősen szórhatja a piaci mezőnyt.

Természetesen mindezen szempontokon felül az is komolyan befolyásolhatja a hazai gazdaságra és vállalkozásokra gyakorolt hatásokat, hogy – tulajdonosi kapcsolatától függetlenül – egy-egy cég forgalmában mekkora a brit részarány.

A Párbeszéd és a Momentum szerint indokolatlan állami támogatásuk felfüggesztése

0

A Párbeszéd szerint eljuttatták az Állami Számvevőszékhez a kampányköltéseit igazoló dokumentumokat, és kéri a szervezetet, hogy vizsgálja meg azokat. A Momentum közölte, hogy bizonyítani tudja tisztaságát, szóvivője egy a tételes elszámolásról szóló tértivevényt is bemutatott arról, hogy november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumaikat.

Párbeszéd: az ÁSZ vizsgálja meg a benyújtott számlákat!

A Párbeszéd azt állítja, hogy eljuttatta az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) a kampányköltéseit igazoló dokumentumokat, és kéri a szervezetet, hogy vizsgálja meg azokat.

A párt két politikusa sajtótájékoztatón arra reagált, hogy előző nap az ÁSZ bejelentette: a Párbeszéd nem teljesítette közreműködési kötelezettségét, ezért a számvevőszék kezdeményezi, hogy függesszék fel a költségvetési támogatását.

Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: december 10-én átadták az összes dokumentumot az ÁSZ-nak, de „úgy tűnik, hogy el sem kezdték az ellenőrzést”. Hangsúlyozta, a Párbeszéd továbbra is nyitott a vizsgálatra. Hozzátette, hogy irodájukban összekészítették az összes szükséges dokumentumot, és várják a számvevőszék munkatársait, hogy akár ott, akár egy másik, általuk megjelölt helyszínen átvizsgálják az iratokat.

Kocsis-Cake Olivio közölte: az állami támogatás nélkül nehezen tudnának kampányolni, ezért létrehoztak egy internetes oldalt, ahova támogatásokat várnak.

Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja nehezményezte, hogy az ÁSZ-nak „fél év alatt nem sikerült megtalálni” őket annak ellenére, hogy a Párbeszédnek parlamenti frakciója van, és naponta szerepel a médiában. A politikus elismerte, hogy tavaly új helyre költöztették az irodájukat, ezért volt egy időszak, amikor a korábbi irodába érkező leveleket nem kapták meg. A költözésről szóló végzést azonban még tavaly elküldték a számvevőszéknek – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, hogy a tavalyi országgyűlési választásra nem vettek fel állami kampánytámogatást, a saját forrásaikból pedig összesen mintegy ötmillió forintot költöttek. Kérdésre Béres András leszögezte, hogy nem fogadtak el pénzt külföldi támogatóktól.

A Momentum szerint november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumaikat

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője sajtótájékoztatóján közölte, a párt bizonyítani tudja tisztaságát, ennek bizonyítékául pedig egy a tételes elszámolásról szóló tértivevényt is bemutatott arról, hogy november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumokat.

Hajnal szerint mindennek ellenére függesztették fel állami támogatásukat, ezt pedig szándékosan tették. Elmondta, ő személy szerint „büszke” az esetre, hiszen szerinte Orbán azt támadja, aki veszélyes a hatalmára. „Most már tudjuk, hogy félnek tőlünk!” – tette hozzá.

Szerinte a „rendszerváltás óta egyedülálló” amit a Számvevőszék velük csinált.

Az ÁSZ szóvivője megzavarta a sajtótájékoztatót

Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője megzavarta a sajtótájékoztatót, hirtelen odalépett a Momentum mikrofonjaihoz, és közölte, az ÁSZ „nem folytat politikai támadást” senki ellen, ezek után pedig átadott Hajnal Miklósnak egy pendrive-ot, amelyen amelyen a vonatkozó jogszabályok gyűjteményét találja. Ismét elmondta az ÁSZ álláspontját, amely szerint a Momentum Rózsa utcai címén „elérhetetlen” volt. Ugyanezt kifogásolta a Számvevőszék a Párbeszédnél is. Hozzátette, az ügyészséghez fordultak, „bűncselekmény alapos gyanújával” és szerinte a két pártnak most bizonyítania kell, törvényesen használták-e fel a forrásokat.

Hajnal Miklós röviden reagált is a szóvivő szavaira. Elmondta, komikusnak tartja, hogy egy hivatal elmegy egy párt sajtótájékoztatójára cáfolni.

Országos sztrájkot hirdetett a közszolgálati dolgozók szakszervezete

Mai sajtótájékoztatójukon országos sztrájkot hirdettek március 14-ére a közszféra dolgozóinak szakszervezetei az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.

Ezzel persze kéthavi határidőt is adtak a kormánynak, hogy engedményeket tegyen és ezzel elkerülje a sztrájkot.

Boros Péterné, a  Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen hirdet sztrájkot.

Hozzátette, a közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka „a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika” és a „teljesen összekuszált bérrendszer”, elsősorban ezen szeretnének változtatni.

Kitért arra: ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell.

Közölte, szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemelte: korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak.

Jelezte azt is, a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.

A sztrájkkezdeményezést támogatják az Összefogásnak keresztelt szövetség szakszervezete (a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete), őket egy-egy delegált képviselte a sajtótájékoztatón.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mindegyik ágazat közös követelése a rabszolgatörvény visszavonása,

valamint az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.

A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.

Újságírói kérdése Boros Péterné elmondta, összesen mintegy 200 ezer főt érintenek a követelések, de azt nem tudja előre megmondani, hogy a gyakorlatban hányan élnek majd valóban a munkabeszüntetés eszközével. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy március 14-e a nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanap, de nem tudják, hogy ez jó-e a sztrájk szempontjából, szerinte egyik nap sem jó sztrájkolni.

Flaskár Nagy Melinda a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), nevében ismertette az érdekképviselet 12 pontos sztrájkkövetelését, amelyek itt érhetők el, míg az MKKSZ 10 pontban foglalta össze a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők követeléseit, hét pontban pedig az önkormányzati köztisztviselők követeléseit, utóbbiakat Boros Péterné olvasta fel.

A HVG videót is készített a sajtótájékoztatóról:

Megszűnik az NHB Bank?

Az MNB újabb 30 nappal megtoldotta a betétkifizetési korlátozást az MNB-elnök családi érdekeltségében lévő NHB Bankban. Pletykák szerint lehet, hogy szétszedik az NHB-t.

A Magyar Nemzeti Bank további 30 nappal meghosszabbította az NHB Banknál tavaly decemberben elrendelt betétkifizetési korlátozást – tudatta közleményben a jegybank.

Decemberben rendelték el a 7 millió forint feletti betétek kifizetésének korlátozását, valamint megtiltották a bank részére további kötelezettségek vállalását. Mindemellett az MNB az NHB Bankhoz felügyeleti biztost rendelt ki.

Az intézkedés oka akkor az volt, hogy az NHB

rövid távú likviditási helyzete jelentősen romlott

(kevésbé óvatosan fogalmazva: megrendült).

Az MNB egyidejűleg felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket.

A mostani közlemény nem szól arról, változott-e a helyzet az NHB-ban, csak azt tudatja, hogy az „intézkedési tervet nyújtott be a jegybanknak, s megkezdte a likviditási helyzet orvoslására vonatkozó intézkedéseinek teljesítését”.

Az NHB (Növekedési Hitelbank) elsősorban az MNB kedvező, nullás kamatozású vállalkozási hitelkonstrukcióját terítette cégek körében némi felárral. Emellett korábban hosszú időn át négymilliárdot tartottak itt az MNB alapítványai is.

Az NHB tulajdonosa 98 százalék feletti arányban – cégén keresztül – Szemerey Tamás, aki Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére.

Semmi információ sincs arról, hogy mi miatt került nehéz helyzetbe a bank likviditása, s hogy ez összefüggésben áll-e azzal, hogy bőkezűen hitelezte Matolcsy György fiának érdekeltségét, a Balaton bútorgyárat, de még Matolcsy Ádám privát villavásárlásához is százmilliókat adott kölcsön.

Amint azt decemberben megírtuk, az NHB a legapróbb pénzintézetek közé tartozik. Az MNB közlése szerint részesedése a magyar hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszegének csupán 0,2 százaléka, „likviditási helyzete semmilyen módon nem fenyegeti a magyar pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását”.

Összesen 67 magánszemély és 88 vállalati betétese érintett a 7 milliós korlátozásban, közülük 10 magánszemély és 42 vállalati ügyfél van a 100 ezer eurós (32 millió forint) OBA-kártalanítási limit fölött. Vagyis 155 ügyfél bankszámla-egyenlege volt 7 millió fölött decemberben.

Alighanem a reorganizáció jegyében az NHB nemrég úgy döntött, hogy

bezárja mind a kilenc vidéki fiókját.

Marad a budapesti belvárosi központi egység. Ennél is fontosabb, hogy alig fél év után Szemerey kiszáll az MKB Bankból, eladja csaknem egyharmados részesedését az Orbán Viktor baráti-üzleti körébe tartozó építőipari vállalkozónak, Szíjj Lászlónak.

Hálózat híján kereskedelmi bank nem képes hosszú távon gazdaságosan működni, ezért a fiókok bezárásának híre után szárnyra kapott olyan találgatás, hogy meg is szűnhet az NHB. Az MNB közleményeiben hangsúlyozzák, hogy a jegybanki intézkedések nem érintik az NHB befektetési szolgáltatási tevékenységét.

Pénzpiaci találgatások arról szólnak, hogy elképzelhető: leválasztják a befektetési üzletágat, a maradékot pedig felszámolják.

A sóhivatal – Déli Kávé Szele Tamással

Kérem, így a szokásos kávé mellett elárulhatom: korszakos felfedezést tettem. Rájöttem, mi is az a nagy épület a Kunigunda vagy Gumibunda útján, amiről azt tetszenek hinni, hogy az MTVA székháza. Dehogyis. Az, kérem, a sóhivatal. Vagy legalábbis az előszobája: onnét küldik ugyanis tovább az ember a közeli sóhivatalba.

Először is tisztázzuk, mi is az a sóhivatal, mert sajnos már a pesti nyelvből is kezd kiveszni ez a majdhogynem veretes kifejezés. A középkorban a különböző kisebb és nagyobb urak egyik nagyon fontos bevételi forrása volt a só kitermelése és kereskedelme, valamint az ez után beszedett jövedék, ugyanis az arany lehet értékesebb, de nincs rá szüksége mindenkinek, mindennap, a sóra viszont igen. És ez azóta sem sokat változott, csak a sóbányászat vált olcsóbbá és nagyobb hozamúvá, így a só mostanra tömegtermék, de a középkorban bizony stratégiai fontossága volt. Csak az uralkodók leghűségesebb, legelkötelezettebb hívei lehettek sóhivatali kamarások, hiszen rengeteg pénz ment át a kezükön, kulcskérdés volt a megbízhatóságuk.

Az ám, de mivel ezer éven keresztül voltak sóhivatalok – Pesten például a Fővám téren – ezek a hivatalok pöttyet bürokratikussá váltak, ha egyszer egy ügy hozzájuk került, annak nem volt se vége, se hossza, ezért mikor a pesti ember valakit elküld a sóhivatalba, azt kívánja neki ezzel, hogy szaladgáljon napestig teljesen hasztalanul, míg ki nem lóg a nyelve, és még akkor se sikerüljön elintéznie, amit akar.

De mi köze a sóhivatalnak az MTVA-hoz?

Az, hogy elém került Papp Dániel és Hadházy Ákos levélváltása: tudni kell, hogy mikor a legutóbb megpróbáltak beszélni a hírhamisításáról ismert tévéelnökkel az ellenzéki képviselők, azt kérte: inkább írásban küldjék el neki a kérdéseiket.

Hadházy elküldte.

Papp meg válaszolt.

Mielőtt nekifognánk, szeretném felhívni a figyelmet egy nem lényegtelen ténykörülményre, ami csak két napja ismerünk. A Népszava ugyanis kiderítette, hogy a mindenható tévéelnök honnét érkezett a közmédia berkeibe. Ne tessék fásultan legyinteni, hogy bizonyosan a Fidesz berkeiből, mert nem onnan. Papp Dániel, az MTVA megbízott vezérigazgatója nemcsak a Jobbik médiapolitikai kabinetvezetője, hanem első gazdasági igazgatója is volt. Sőt, egyike a Jobbik tizennégy alapítójának, csak 2004-ben leköszönt a tisztségeiről, és elment a Magyar Televízió Budapesti Regionális Stúdiójához szerkesztő-riporternek. Ugyebár, fiatal volt, és kellett a pénz, mondanák a pártalapításra is, a pályamódosításra is a bulvártévékben. Hát, most sem öreg, de legalább megtalálta. Mármint a pénzt. De azért jegyezzük meg róla a jobbikos indulást.

De lássuk, miket kérdeztek tőle és ő hogyan válaszolt?

(Itt jelezném, hogy a kérdéseket, de főleg a válaszokat rövidített, szerkesztett formában mutatom be, terjedelmi okokból.)

Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt?

Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.

Hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?

Amennyiben Önöknek panaszuk van egy műsor tartalmával kapcsolatban, a jogszabályban meghatározott időn belül a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetőjéhez fordulhatnak, akivel a minap találkoztak is, és Ő erről Önöket tájékoztatta. Az említett esetben a tudósítást készítő munkatársak hibáztak. Ez még az MTVA-val is előfordulhat, szándékosság nélkül is. Nem is beszélve olyan esetekről, amikor például képviselők garázdálkodnak az épületben, megzavarva egy üzem működését még bűncselekmény vagy cselekmények elkövetése árán is. Az elmúlt év végén is lezajlott egy olyan eset, amikor a joggal visszaélve képviselők betörtek az épületbe, néhány társuk a kerítésen átmászva, más képviselő hamis tűzriadót indítva, nekitámadva a biztonsági őröknek, majd jogsértés árán az élő hírműsort kívánták megzavarni, félbeszakítani. Szerencsére biztonsági munkatársaink lelkiismeretes és fegyelmezett viselkedésének köszönhetően mindezt sikerült megakadályozni. Ilyen körülmények között nehezen csodálkozhatunk azon, ha munkatársaink olykor hibáznak, hiszen a nyugodt munkavégzés feltételeitől fosztják meg őket.”

Ennek a Hadházynak kell legyen egy időgépe:

2018 végén visszament 2012-be, megfosztotta az akkori közmédia akkori munkatársait a nyugodt munkavégzés feltételeitől, azért hibáztak, aztán visszajött kérdezősködni… különben ugyanis érthetetlen, mit beszél Papp igazgató.

Normális dolog-e az MTVA-nál, hogy egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tesznek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta?

Miután a televízió egyszerre auditív és vizuális műfaj, ezért gyakran használnak a szöveghez képi illusztrációkat. Ez a világ összes televíziójában így történik, sőt, ennek az eszköznek a továbbfejlesztése az internetes médiában a legszembetűnőbb, amelyben már a virtuális valóságot használják fel oly gyakran rosszhiszeműen. Kérdésükre válaszolva: amennyiben e tartalommal problémájuk volt, javasoltam volna, hogy forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez, vagy – akkor még az Önök által vezetett párt színeiben és delegáltjaként – keressék fel a Duna Médiaszolgáltató Zrt-t felügyelő paritásos kuratóriumban ülő képviselőjüket.”

Tessék a Sóhivatalba menni!

Figyeljük meg: már másodszor küldi az MTVA munkáját kifogásolókat a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez, vagyis a Sóhivatalba. Ezek az esetek különben a Televíziós és Rádiós Médiaszolgáltatási Igazgatósághoz tartoznának, de legyünk már komolyak: senki sem foglalkozna a bejelentéssel.

Bevett gyakorlat-e az MTVA-nál, hogy Pukli István lejáratása érdekében a saját, korábbi anyagukat vágták meg úgy, hogy teljesen más értelme legyen, mint ami valójában elhangzott?

Pukli István ügyében is rendelkezésre állt panasz benyújtásának lehetősége, amit emlékezetem szerint Önök elmulasztottak.

Alkalmasak-e azok a munkatársak, akik a münsteri támadás ügyében még órákkal azután is bevándorlókról írnak, hogy kiderült, pszichés beteg német férfi volt az elkövető?

Munkatársaim alkalmasságának megítélése nem tartozik Önökre, az munkajogi kérdés. Az viszont feltehető kérdés, hogy megfelelően működik-e a közmédia. Erre vonatkozóan ajánlom figyelmükbe az említett többpárti kuratórium által megtárgyalt és elfogadott éves beszámolónkat, amelyek minden magyar polgár számára hozzáférhetőek, így Önök is elolvashatták.

Belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?

A törvény alapján Önök nem jogosultak számon kérni – s ezzel nyomást gyakorolni – egy szerkesztő vagy riporter döntésére. Mint magukat demokratának valló, képviselői jogosítványukkal visszaélő politikusok, ezt pontosan tudják. Miként azt is, hogy nekem, e szervezet vezetőjének kötelességem megvédeni a munkatársaimat olyan atrocitásoktól és politikai nyomásoktól, amelyeket éppen Önök követnek el. (…)

Hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy ugyanaz a bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol?

Úgy, hogy egyik nap békés menekültnek mutatkozik, a másik nap pedig agresszív migránsként viselkedik.

Belefér-e a vezérigazgatónak a pártatlanság fogalmába, hogy egy október 23-i tüntetésről szóló tudósítás azzal kezdődik, ki kinek a felszólalását „fúrta meg”?

Ahogyan korábban is említettem, amennyiben e tartalommal problémájuk volt, panasszal fordulhattak volna a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez. (…)

Mindennapi gyakorlat-e, hogy az MTVA a saját épülete előtti tüntetésről egy másik sajtóorgánum szemlézésével számol be, majd három percen keresztül hazugságokat sorol a szervezőről?

Eleddig Önök azt kifogásolták, hogyha valamiről a közmédia beszámolt vagy ha nem számolt be. A kérdéssel most azt is számon kérik, hogy milyen eszközöket alkalmazott a szerkesztő. Úgymint saját tudósító, más hírügynökség, MTI, más médium stb.”

Papp szerint mindenki hülye

Folytatnám, de csak többet idézhetnék, mást nem. Papp szerint mindenki hülye, mindenki ellenük dolgozik, és akinek nem tetszik valami, az forduljon a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez, mely a Kunigunda útjához közeli Bojtár utcában található – vagyis hát mindenkit elküld a sóhivatalba.

Esetleg még lehet menni panaszra Sztálinhoz is.

Ez úton javaslom érdemeire való tekintettel Papp igazgató kinevezését sóhivatali kamarásnak is, ezekkel a válaszokkal megszolgálta.

Kérem, az nem újdonság, hogy egy elbizakodott, pökhendi, mindenkit lenéző pártkatona hülyeségeket beszél és elvárja, hogy tiszteljék is érte, csak ez esetben várhatja, nem fogja megkapni. Mármint a tiszteletet. Sem ő maga, sem az általa lejáratott pozíciója, társadalmi státusa.

Az viszont újdonság, hogy megjelöl egy hivatalt, mint a felesleges panaszok célpontját, ezzel már lehetne kezdeni valamit. Javasolnék én egy népmozgalmat.

Nézze mindenki naponta tíz percig az M1-et (ennyi is sok belőle) és ha hibát vagy elfogultságot tapasztal, írja meg a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek.

Ugyanis akkor írásos nyoma marad.

Úgy a harmadik-negyedik millió panasz után fel fogják adni, szerintem.

Árasszuk el őket reklamációval, és, hogy ne kerüljön pénzbe, de legyen bizonyíték a feladásra, tegyük e-mailben. Itt a címük: kozonsegszolgalat@mtva.hu.

Legalább adjunk nekik egy kis munkát.

Mert azt nagyon utálják.

Nekimennek a kormányzati gigaholdingnak

0

Meggyőződésből és hitből vállaltuk a sokszínű sajtó érdekében – nyilatkozta Babos Attila, a Szabad Pécs független portál felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek. Az orgánum vállalta a TASZ felkérését, és bíróságon támadta meg a kormány közeli média-gigaholding GVH-vizsgálatának elmaradását.

Mit kérdeznék magamtól tíz év múlva, ha azzal kell ébrednem innentől minden nap, hogy egy ilyen megkeresést és felkérést, aminek a vállalása becsületbeli ügy, azt nem vállalunk – ezzel indokolja döntésüket Babos Attila. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felkérésére a Szabad Pécs nyújtott be keresetet a bírósághoz, azt kérve, hogy az kötelezze versenyhatósági eljárás lefolytatására a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ügyében. A jogi képviseletet a civil szervezet látja el.

A KESMA az, amely 476 sajtóterméket tömörít, mind a kormány érdekkörében. Úgy jött létre, hogy több kormányközeli cég tulajdonosa (például Mészáros Lőrinc, Andy Vajna) “önként” és ingyen felajánlotta termékeiket a tavaly létrejött alapítványnak. Ide tömörült az összes megyei napilap, rádiók, tévék, internetes portálok, nyomtatott újságok találhatók, mind lényegében egyazon kormányzati álláspontot képviselve.

A kormány decemberben

rendeletben nyilvánította “nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek”

a KESMA-beli fúziókat, egyben “mentesítette” a GVH-t, hogy befogadnia kelljen az ilyenkor kötelező versenyjogi vizsgálati kérelmet. A GVH ezután egy nap alatt leállította eljárását.

A TASZ a Szabad Pécset kereste meg, hogy az – a médiapiacon érdekelt szereplőként – nyújtson be keresetet a GVH határozata ellen.

Érvelésük szerint a GVH a törvény előírásának megfelelően megkapta a KESMA beadványát, amelynek alapján le kell folytatnia (a médiahatósággal közreműködve) a versenyjogi vizsgálatot, megvizsgálva, nem jön-e létre akkora koncentráció, amely sérti a szabad tájékozódás jogát, nem alakul-e ki piactorzító túlzott erőfölény.

A kormányrendelet alapján tehát

a már beérkezett kérelmet el kell bírálnia a GVH-nak a TASZ szerint.

A hatóság dokumentumaiból az derül ki, hogy a GVH-n belül is többen azon az állásponton vannak, hogy nem szabad engedélyezni a KESMA létrejöttét.

Babos Attila szerint meggyőződésből és hitből vállalták a TASZ felkérését.

“Hiszünk, hiszek abban, hogy a sajtó, s azon belül is a sokszínű sajtó nagyon fontos egy ország, egy közösség számára”.

Mint mondta, nagyon örültek, hogy a TASZ fontosnak érezte ezt az ügyet, hogy vállalta a jogi képviseletet, gondolt arra, hogyan kell, hogyan lehet fellépni egy nyilvánvalóan hatalmi szóval elintézett, a médiapiacot még tovább torzító fúzióval szemben.

Most tulajdonképpen az történik, hogy

egy kérdést körbejárunk, ahogyan azt a miniszterelnök is szereti,

ahogyan hallottuk. Megnézzük, hogy adott szereplők, például a bíróság mit mondanak erről az ügyről, majd ha azt mondják ki, amit remélünk, akkor azt is, hogy a GVH és a médiahatóság mit mond erről – fogalmaz a felelős szerkesztő.

Orbán Viktor annyival intézte el az ügyet az egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatón, hogy számára az volt a perdöntő, hogy az alapítvány nonprofit, ettől kezdve nincs szükség a GVH-ra. A TASZ szerint azonban a nemzetstratégiai jelentőség és a nonprofit jelleg között nincs összefüggés.

Babos Attila szerint legfeljebb a Fidesznek és a KDNP-nek lehet stratégiailag kiemelt jelentőségű a KESMA, de a Fidesz és a KDNP stratégiai érdeke nem egyenlő a nemzetstratégiai érdekkel.

Magyar agyrém 2019

2

Kálmán Antal atya, a Béke téri Szent László-plébániatemplom papja (k) lakásszentelést végez Czinege Attila (j3) és felesége, Magdi (b2), valamint gyerekeik otthonában a XIII. kerületben 2019. január 16-án.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ezeket a hírképeket adta közre az MTI. A család döntéséről nem akarunk véleményt mondani. Szíve joga mindenkinek ezzel feltenni a koronát új otthona birtokba vételére.

De miért érzi országos jelentőségű eseménynek ezt a közpénzből fenntartott MTI?

Elértéktelenedik a közmunkás bér

Hét év alatt 78 százalékról bő 54-re csökkent a nettó közmunkás bér a nettó minimálbérhez képest. A hivatalos infláció alapján ez a fizetség idén reálértéken is „vesztésben van”.

Leépíti csodafegyverét a kormány, már évek óta. A válság csúcspontján már túl, 2011. őszétől vezette be a jelenlegi közmunka-rendszert a kormány, amellyel a foglalkoztatási statisztikát is jelentősen javítani tudta (más országokban ezt a réteget nem számítják bele az alkalmazottak körébe).

A munkaerő hiányának élesedésével a kormány három éve döntött a közmunkások minél nagyobb arányú átirányításáról a rendes munkaerő-piacra. Ennek egyik eszköze a javadalmazás befagyasztása; most már azt is tudjuk a kormány hivatalos tájékoztatásából, hogy 2019-ben is marad a bruttó 81 530 forint, nettó 54 217.

A Policy Agenda (PA) azt nézte meg, ez az összeg hogyan viszonyul a minimálbérhez 2011-től kezdve. 2011-ben a nettó közfoglalkoztatotti bér csupán 77,6 százalékát érte el a nettó minimálbérnek. Ez adókedvezmények nélkül 13 575 forint elmaradás volt. 2017-től aztán már nem is változtattak a javadalmazás összegén, miközben a (minimál-)bérek erőteljesen növekednek az elmúlt három évben.

Ezzel idén a két fizetség közti arány már csak 54,7 százalék, forintban kifejezve 44 868 a különbség.

Ráadásul 2019-től – a hivatalos inflációval számolva – már reálértéken is veszít a közmunkások túlnyomó része. A nettó bér 15 százalékkal növekedett (a 2017-es, jelenleg is érvényes összegre), az árak viszont 16 százalékkal emelkedtek.

A PA-ban is felhívják azonban a figyelmet arra, hogy ebben a jövedelmi kategóriában a társadalmi átlagnál lényegesen nagyobb az élelmiszerek részaránya a költésen belül, márpedig a drágulás itt 21 százalék volt. Ez már 6 százalékpont mínusz a közmunkás nettó bér emelkedéséhez képest.

Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb embert vonnak be a közmunkába. Ennek egyik eszköze a bér elértéktelenítése.

Forrás: Belügyminisztérium

Pontos havi statisztika legutoljára tavaly októberről található.

Akkor a havi átlag 122 845fő volt, amely 0,7 százalékkal több, mint az előző hónapban, de 27,1 százalékkal kevesebb az előző év októberéhez viszonyítva.

Az ábra azt is megmutatja, hogy ez a szám csaknem 130 ezerrel kevesebb a 2015 júliusi csúcsértéknél.

A területi egyenlőtlenségek azonban változatlanul nagyok. A legtöbb közmunkás Borsodban volt (23 256 fő), a második Szabolcs 22 844-nel. A harmadik Hajdú-Biharban már csak ennek fele, 11 612. Budapesten mindössze 1290-en voltak.

Mindenhatók, mindentahók… – Déli Kávé Szele Tamással

Hát miről is beszélgetnénk így a déli kávé mellett, ha nem arról, ami az újságban van? A kávéház ilyen: újság is kell bele. És mi van az újságban? Egyre kevesebb, amint lapból is egyre kevesebb jelenik meg. Ami meg mégis, azok legnagyobb részében ugyanaz van, de legalább szó szerint. Ma egy sportújságíró kálváriájáról mesélek, mert tanulságos a történet.

Tudni kell, hogy a sportsajtó alapvetően különbözik a szakma többi részétől, leginkább azért, mert kevesebb benne a politika. Elvileg egyáltalán nem is lenne szabad politikát vinni a sportba, ott percek, pontok, méterek vannak, amikről nem nagyon lehet vitatkozni, csak hát ez Magyarország, itt mindenbe jut politika.

És most nem arról beszélek, amikor egyesek politikai fanatizmusból rajonganak minden sporteredményért, mert a kormány támogatta a sportot, rendezte az eseményt, sőt, arról sem, mikor – ellenkező előjellel – mások meg ugyanilyen fanatikusan elutasítanak minden sporttal kapcsolatos hírt, átkozzák az eredményeket és hazaárulónak nevezik a sportújságírót, szintén, mert a kormány támogatta a sportot.

A magyar kormány nagyon sok mindent támogat, mely tényről a támogatottak legnagyobb része nem tehet: ellenben az átkozásuk, sértegetésük már könnyen a kormány szimpatizánsai közé sodorhatja őket, és a támogatás így – indirekt módon – de eléri célját… Nézetem szerint üdvösebb lenne kevesebb sárral hajigálózni, így aztán nem sértődne meg senki, és a kormány is rosszul járna, de a kedves közönség jelentős része ezt nem hajlandó megérteni.

Naiv ember az, aki úgy gondolja, a magyar sport politikamentes övezet

No, mindegy is, csak jelezni akartam: betegesen naiv ember az, aki úgy gondolja, a magyar sport politikamentes övezet, és az ilyen tényleg jobban teszi, ha visszamegy a kisdedóvó nagycsoportjába, ahonnét átmenetileg kiszökött. Mikor egy másik lapba elkövettem volt annak idején egy közepes dolgozatot a vizes VB gazdasági hátteréről, valakinek nagyon szúrhatta a szemét – meg sem próbálok rájönni, kinek, annyi volt az üzletileg-politikailag érdekelt fél – körülbelül négyszáz üzenet érkezett, csak épp nem a laphoz, hanem a privát Messengeremre.

És hát nem voltak hízelgőek ezek az üzenetek: fogalmam sincs, milyen fórumon uszíthatták rám az egész világ összes szélsőjobboldaliját, de Új-Zélandtól Budáig és New Englandtől Pestig mindenki engem anyázott. Egynek, kettőnek még elmagyaráztam, mi a helyzet, ha szépen szóltak, amelyik meg akart verni, annak adtam időpontot a Keleti előtt (oda is mentem különben, ha nem is üres kézzel), de nem jött el. Volt, amelyik addig nyomozott, hogy szép kedvesemet is megtalálta, őt próbálta zaklatni, csak olyan választ kapott tőle, hogy szerintem máig rohamai lesznek, ha eszébe jut az a szörnyű nap… szóval, én akkor azért lettem hazaáruló, mert meg mertem kérdezni, miért kerül nekünk legalább az eredeti ár nyolcszorosába a sportesemény (utólagos becslések szerint inkább a tizenkétszeresébe került).

Szóval, a magyar szurkoló politikaérzékeny, a magyar sportoló szegény szintén, a magyar sportújságíró meg ezt tekintetbe kell vegye. Amelyik kollégának van egy csepp esze, az nem is ír le olyasmit, amiben politikának akár csak árnyéka is mutatkozik – tudom, decemberben szűnt meg a Sport.Mindig című lap, ahol két évig dolgoztam másodállásban. Vagy újraindul, vagy nem.

Veszélyes lehet sertéstelepet említeni egy sportcikkben

No, de lám csak, hiába sikerül elkerülni a politikát, van, hogy mégis kirúgják a sportújságírót. Így járt szegény Sinkovics Gábor kolléga a Nemzeti Sporttól. Illetve, náluk ő már csak volt munkatárs, október közepén elbocsátották. Miért, miért nem, nem vagyok bizonyossággal a megmondhatója: de gyanús, hogy az volt a szakítás oka, miszerint Sinkovics egy akkortájt megjelent írásában említett egy fiktív személlyel kapcsolatban egy sertéstelepet, amit a gondos szerkesztők azonnal „nyesttelepre” javítottak, így elvéve a kormányellenesnek tűnő utalás élét (hiszen akkoriban derült ki, hogy Kósa Lajos idős édesanyjának úgy van sertéstelepe, hogy nem is tud róla). De azért jelenthették Szöllősi Györgynek, a mindenható főszerkesztőnek, aki nem mellesleg Orbán Viktor személyes barátja és a tervezett Sajtókamara elnöke is.

Nem szeretem a „kirúgás” szót használni, van ezer alkalmasabb kifejezés a dologra, de ami Sinkovics kollégával ezek után történt, az kirúgás volt. Annyira, hogy amikor leszámolás után bement a személyes holmijáért, a szakmai ereklyéket tartalmazó, asztal alá betolható fémkazettájának is nyoma veszett, pedig abban voltak sok-sok év emlékei, relikviái, trófeái – Sinkovicsnak elfutotta a vér az agyát, és ezért – nem másért! – büntető feljelentést tett.

Az elbocsátásáról vagy inkább kirúgásáról pedig őszinte, szívbe markoló jegyzetet juttatott el a 444-nek

Ebből idéznék pár gondolatot:

„Beszélnem kellett volna, kibeszélni magamból mindazt, amit átéltem az elmúlt egy évben. Beszélni, a Szöllősi nevű udvari bohócról, akiben annyi gerinc, férfiasság sincs, hogy legalább a szemembe nézett volna, amikor a mellette ülő, unott pártkatona felolvasta a végítéletemet. Az ember kiszolgáltatott és ebben a rendszerben, amiben élünk, ez sokszorosan igaz. Téved aki azt hiszi, hogy a futball hozza lázba leginkább a népet.

A seggnyalás a legnépszerűbb sportágunk. Ebben már világbajnokok vagyunk.”

Kár, hogy az olimpián még nem fogadják el…

„Nem akartam én forradalmár lenni Apu.

Hogyan is akartam volna öreg fejjel. Úgy voltam vele, majd írogatom a szögletarányt, a nyugdíjig, a Felcsút–Kisvárda meccsen. Hetven szerencsétlennel a lelátón, másik hetven szerencsés haszonleső a VIP páholyban (hivatalos nézőszám 825…) De nem hagyták. Nem szeretik, ha nem tartozol közéjük. Bélyeget tesznek a homlokodra, és felcímkéznek.

Dakota tomahawkkal vágták ketté az országot.”

Tanúsíthatom: valóban soha nem politizált.

„Harminc év után pokoli nehéz újrakezdeni mindent. De nem panaszkodtam, nem sírtam, nem sajnáltattam magam, mert a végén még azt mondtad volna, népünk bölcs vezére, hogy az egész csak hisztérikus sikongatás. De most muszáj volt életjelt adni magamról, mert a megaláztatásnak is van határa. Elküldhetnek, eltüntethetnek, ezt megtehetik, ám a múltamhoz jogom van. A kézzelfogható emlékeimhez, a személyes dolgaimhoz, a pótolhatatlan értékű relikviáimhoz. Azt sem adták vissza. Cinikus vigyorral közölték velem, hogy eltűnt. Volt, nincs. S már nem is foglalkoznak velem. Az épületben, ha megjelenek, már biztonsági úr kísér – hányok tőlük.”

Aki azt hiszi, ez a férfias szembenézés legalább a lelki békét elhozta Sinkovics Gábornak, az téved. Illetve a lelkit, azt igen, a közjogit nem. Ma reggel érkezett a hír, hogy közleményben jelentette be a Nemzeti Sportot kiadó, nemrég az állampárti propagandaholding részévé vált Mediaworks Zrt., miszerint „megteszi a szükséges jogi lépéseket” a Nemzeti Sport egykori újságírója, Sinkovics Gábor, illetve a legendás újságíró egyik írását lehozó lapok ellen. Az érintett azt mondja: ha tényleg bíróság elé citálják, ott „mindent és annál is többet” el fog mondani arról, mi folyik a lap szerkesztőségében.

Vannak bizonyos elképzeléseim arról a mindenről és többről, ezért mondom: érdekes per várható. Ha a Mediaworks már megtette a feljelentést az írást közlő lapok ellen – és megtette – az azért jó, mert innentől kezdve már nyugodtan közölheti akár részleteiben, akár teljesen is a jegyzetet bárki. Amennyiben az eljárásról tudósító anyag része, mint itt, esetünkben is.

A Mediaworks az eljárás megindításával lábon lőtte magát

Talán nem ártana, ha felvennének egy olyan sajtójogászt, amelyik ért is a sajtójoghoz. És nem csak papírja van róla.

Hogy mi lesz a perek vége, nem tudom, normális jogállamban felmentés volna, hiszen annyi történt csak, hogy valaki megírta a szubjektív véleményét egy ügyben, és a másik érintett fél meg ahelyett, hogy választ írt volna, melynek közlését nyugodtan kérheti és meg is kapja, inkább jogi eljárást indított. Ehhez alapestben semmi köze a bíróságnak, nem szükséges a dolgok rendezéséhez.

Aztán az is érdekelne majd, milyen bíróság tárgyalja az ügyet: rendes vagy közigazgatási? És ha közigazgatási, akkor miért? Mi köze a sajtónak a közigazgatáshoz?

Szóval, lesz még itt miről beszámolni, bőséggel.

De azt azért illik tudni, hogy maga a vélemény, ha nem párosul tettel és nem szólít fel cselekményre, a világ egyetlen jogrendszerében sem büntetendő.

Na, nálunk majd az lesz.

Így a végén nézem, milyen különös is az emberi tudatalatti: mikor a „mindenható főszerkesztőről” írtam, valahogy sikerült azt gépelnem, hogy „mindentahó”. De szerencsére észleletem a hibát és javítottam időben.

Tisztelt bíróság, kérném jegyzőkönyvbe venni: javítottam és hibának tekintettem.

Pedig hát…

Bírósághoz fordult a TASZ, mert jogellenes a kormánypárti médiabirodalom

0

A Társaság a Szabadságjogokért szerint alkotmányellenes a 476 tévét, rádiót, híportált, újságot és folyóiratot tömörítő kormánypárti médiabirodalom létrehozása. Azt akarják elérni, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt eljárás lefolytatására kötelezzék.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye:

Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.

Keresetünkben kifejtjük hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény alkotmányellenes. A törvény azért, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a Kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól. Maga a KESMA kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indokolást” fűzött. Azt kértük a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Keresetünkben a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság vizsgálatát kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.

A Szabad Pécs interjúját az üggyel kapcsolatban itt olvashatja, a TASZ szakmai összefoglalóját pedig itt találja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK