Jövőre 150 milliárd forinttal kalkulál a kormány Orbán bejelentett programjával. Szerintük finanszírozható lesz, kérdések azért vannak. A négygyerekes anyák élet végéig tartó szja-kedvezmény nem lesz olcsó. A programok már idén kezdődnek.
Sok kérdőjel maradt vasárnap az Orbán Viktor által bejelentett hét pontos terv kapcsán. Hétfőn Novák Katalin államtitkár néhány részlettel árnyalta a bejelentést. Mindenekelőtt azt mondta, hogy a költségvetési pénz megvan ezekhez. A tényleges számla attól is függ, hogy hányan veszik igénybe a lehetőségeket, de a kormány most azzal számol, hogy
2020-ban mindez 150 milliárd forintba kerül a költségvetésnek.
Általános szabály, hogy a támogatások az olyan „patchwork” (más néven mozaik-) családokra is érvényesek lesznek, amelyekben a szülők második házasságukban együtt nevelik előző házasságból származó gyermekeiket.
A legfeljebb 40 éves (de legalább 18 éves) nők (már házasok is) 10 milliós kedvezményes kölcsönről egyértelművé vált, hogy az szabad felhasználású kölcsön, tehát bármire elkölthető. Júliustól lehet igénybe venni, de a plafonösszeget nem kell felvenni. Három évig áll nyitva a lehetőség.
Az első gyerek születése után három évre felfüggesztik a törlesztést, a másodiknál újból, és a tőke 30 százalékát elengedik, a harmadik gyerektől kezdődően pedig a maradék tartozást is elengedik. Vagyis ha valaki
három éven belül világra hoz három gyereket, az lényegében ingyen kap majdnem 10 millió forintot.
A maximális összeg esetében a futamidő körülbelül 20 év lesz, és a 10 millió esetében se lesz magasabb a havi törlesztő 50 ezer forintnál.
Fontos újdonság, hogy a tavaly őszi lazítás után a CSOK kedvezményes hitelét a két- és többgyerekes családok használt lakás vásárlására is igénybe vehetik, ugyancsak az év közepétől. Két gyerek vállalása esetén 10, három vagy több gyerek után 15 millió forintos hitelt lehet fölvenni. Újdonság az is, hogy eltörlik a 35 milliós értékhatárt, vagyis ennél drágább használt lakásra is lehet kapni hitelt.
Két gyereknél 22, háromnál 35 milliós támogatáshoz juthatnak
– mondta Novák.
Ezzel az intézkedéssel a cél nyilvánvalóan a belső fogyasztás, azon belül is az ingatlanpiac stimulálása. Megjegyzendő azonban, hogy használt lakás esetén a költségvetésnek semmiféle bevétele sincs, nem keletkezik új érték a gazdaságban.
A már meglévő szerződéseket érinti, hogy a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót átvállal a jelzáloghitelből a költségvetés.
Több kérdés volt és részben maradt a legalább négy gyerekes anyák élethosszig tartó szja-kedvezményéről. Most egy információval „beljebb” vagyunk. Azzal, hogy a várhatóan 2020-tól kezdődő lehetőséggel
mindenki élhet, akinek már van négy gyereke, akkor is, ha azok már felnőttek.
Ez rengeteg nőt, egyes számítások szerint akár 200 ezer körülit is érinthet. És a jelek szerint megmarad a csaknem havi 100 ezres családi adókedvezmény is.
Minden esetre ez sok olyan szegény, például cigány honfitársunknak hozhat könnyebbséget, akiknek van négy gyerekük, de csak, mondjuk, a minimálbér körül keres.
Szintén júliustól kapnak támogatást a legalább három gyerekesek autóvásárlási támogatása. Hét személyes kocsihoz adnak 2,5 milliót, ha annak értéke eléri az 5 milliót (ez az ilyen autók túlnyomó többségére igaz).
Látható tehát, hogy a családerősítő intézkedések zöme ismét „felfelé lő”, tehát
az amúgy is vagyonosoknak ad újabb kedvezményt.
Bevezetik a nagyszülői gyedet. Most kiderült, hogy a gyed extrát viszont nem kaphatják meg a nagyszülők. Itt a cél nyilván a mielőbbi munkába állás elősegítése.
Novák Katalin elmondta, hogy 70 ezer bölcsődei helyre van szükség a teljes ellátáshoz. Ennek érdekében 3 év alatt 21 ezer új férőhely kell, amiből az év végéig 10 ezer megépül. 2022-re minden szülő bölcsődébe viheti a gyermekét.
Az államtitkár elmondta, hogy a bölcsődék építése mellett az intézmények támogatására, bővítésére is szükség lesz, emellett a családi bölcsődék finanszírozását is bővíteni tervezi a kormány. A személyzetre vonatkozóan azt mondta Novák, hogy a kormány a pedagógus életpályamodell keretében már emelte a bölcsődei gondozók bérét, hogy vonzóbb legyen a szakma.
A kormány által számolt 2020-as 150 milliárd minden emberi számítás szerint évről évre nőni fog, kérdés, hogy a további években lesz-e fedezet erre a költségvetésben. Különösen akkor, ha a gazdasági növekedés tempója már 2021-től akár jelentősen csökkenhet.
Kávézunk, mint minden délben és ma joggal lehetne elvárni, hogy Orbán Viktor tegnapi évértékelője kerüljön szóba, annak érdekes külsőségeivel és az utána rendezett tüntetéssel együtt – de azt már mindenki megírta, és ma fontosabb események is zajlanak Budapesten. Mi lehet fontosabb egy miniszterelnöki évértékelőnél? Az amerikai külügyminiszter látogatása.
Bizony, nem körülöttünk forog a világ, és ezt most elég alaposan tudtára is fogják adni a magyar kormánynak – de aki arra számít, hogy Mike Pompeo alaposan megfegyelmezi Orbán Viktort, megmenti a magyar demokráciát és este a „Csillagos-sávos lobogó” hangjai mellett rendezett tűzijátékkal ünneplünk majd, az bizony csalódni fog. Az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatása egy körút része, tőlünk Szlovákiába megy, majd Varsóban csatlakozik Mike Pence-hez – nem direkt a mi kedvünkért néz be, hanem azért, mert amúgy is a környéken van dolga.
A látogatás céljáról nagyon sokat tudunk, tehát nem tudunk semmi biztosat:
elvileg az orosz energiafüggőség, a kínai Huawei állítólagos hírszerzési tevékenysége és a fegyverbeszerzés áll majd a tárgyalások fókuszában, ámde Pompeo napirendje mégis nagyon érdekes: ugyanis a tervek szerint
„Pompeo Orbán Viktorral nem, de Szijjártó Péterrel tart közös sajtótájékoztatót, mégpedig a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Bem téri épületében. Pompeo ezt követően megy fel a Várba, hogy a miniszterelnökkel is tárgyaljon. Az amerikai külügyminiszter látogatásán találkozik majd legalább három olyan magyar civilszervezet – a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – képviselőjével, amelyek rendszeresen bírálják a kormányt a szabadságjogok csorbulása és a korrupció elharapódzása miatt.” (444)
A programot pontosan nem ismerjük, de egyes forrásaink szerint Pompeo előbb találkozik a civilekkel, mint a miniszterelnökkel, ami lehet diplomáciai üzenet is, de lehet, hogy csak annyiról van szó, miszerint másképp nem érné el a repülőgépét – az viszont mindenképpen gesztusértékű jelzés, hogy erre a találkozóra egyáltalán sor kerül. Hogy mi fog elhangzani Pompeo és a civilek között? Azt megjósolni lehetetlen, de ne feledjük, nem egy csillogó tekintetű ifjú idealista tárgyal majd velük, hanem Donald Trump külügyminisztere, aki korábban a CIA igazgatója is volt, tehát ha vannak is céljai, azok konkrétak lesznek, nem elviek. Ettől még híve a demokráciának, hogyne volna az: csak afelől nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy a legfontosabb ebben a pillanatban az lenne számára, hogy a magyar demokráciát és jogállamiságot helyreállítsa.
Mi lesz a Védelmi Együttműködési Megállapodással?
Azonban akármiről is tárgyal majd velük, abban biztosak lehetünk, hogy Szíjjártóval a legtöbbet a BRUA-vezetékről fog beszélni – amint Orbán Viktorral pedig a DCA-ről és a tervezett amerikai légvédelmi rakétabeszerzési programról. A DCA nem más, mint a Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement), és létrehozásának legfontosabb célja, hogy a több, mint 20 éve érvényben lévő, hazánk NATO-csatlakozása előtt kötött megállapodást szövetségesi kapcsolataink fejlődéséhez igazítva újítsuk meg. Hát ez egyszerű dolog, nem kell agyonbonyolítani – főleg, hogy nem csak minket kerestek meg amerikai részről ez ügyben már két éve, hanem Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Bulgáriát, Romániát, Észtországot, Lettországot, de még Litvániát is.
Csak ők aláírták.
Mi meg nem.
Orbán Viktor a világon mindennel magyarázta már, miért nem hajlandó Magyarország aláírni ezt a szerződést, amiben viszonylag ártatlan dolgok szerepelnek, olyasmik például, hogy ennek alapján hordhatnak fegyvert és egyenruhát az amerikai katonák Magyarország területén, és ez biztosítja az amerikai fegyveres erők által a hazánk területére behozott eszközök, berendezések és egyebek adó- és vámmentességét. Szóval, ez egy fontos, de nem harci ügyekre vonatkozó keretmegállapodás.
Mondta már Orbán, miszerint nem írhatjuk alá, mert „az európai uniós szabályok lehetetlenné teszik”. Érdekes, a többi aláíró számára ez nem jelentett nehézséget. Azt is mondta – érdekes fordulattal – miszerint „a Fidesz-képviselők egy csoportja ellenzi a DCA egyes pontjait, és mivel nincs hatalma e képviselőcsoport felett, nem tudja őket meggyőzni.” Hát, szegény, mintha nem lesnék még a gondolatát is, nem lenne teljhatalma, mintha okozhatna néki gondot bármiféle anyaszülte képviselő széles e Parlamentben, meg kell a szívnek szakadni az ő sanyarú sorsán… aztán előjött a farbával.
„Tavaly decemberben pedig három, a beszélgetés részleteit ismerő forrásunk szerint Orbán Viktor azt mondta David Cornstein nagykövetnek: olyan országot akar, mint Ausztria. Ausztria katonailag semleges, nem NATO-tagország.” (Átlátszó)
Tehát ki akarna minket léptetni a NATO-ból?
Arról azért nincs szó, és nagy szükségünk is van a védelemre – inkább lavíroz, helyezkedik, ugyanis Oroszországgal, valamint Kínával is kokettál, üzletelni mindenképpen akar velük, és a DCA aláírása jelentősen rontana a pozícióin. Főként Moszkvában. Hanem hát Orbán Viktor nem a legbátrabb ember, mert a múlt héten azt nyilatkozta:
„Magyarország NATO-tagállam és az Amerikai Egyesült Államok szövetségese. Erről a magyar emberek népszavazáson döntöttek. Magyarország kormányának továbbra is az a célja, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló szövetségesi kapcsolatát erősítse. Ennek szellemében készülünk Michael Richard Pompeo külügyminiszter úr budapesti látogatására.” (MTI)
Kötéltánc ez a javából, Moszkva, Peking és Washington között, nagy kár, hogy a páva nem tud kötélen táncolni: de még ma megtudjuk, mire jutnak egymással az illetékesek.
A legfontosabb téma a BRUA-vezeték lesz
A közvetlen jövőnk – és a külkapcsolataink, sőt a gazdaságunk – szempontjából is azonban a BRUA-vezeték kérdése a legfontosabb. Ennek a megépítését nevezik „függetlenedésnek az orosz földgáz-ellátástól”, és európai méretű hatásai lehetnek. Arról van szó, hogy nagyon nagy mennyiségű földgázt találtak a Fekete-tenger alatt – csak éppen nagyon mélyen van, az európai cégeknek nincs olyan technológiájuk, amivel ki lehetne termelni, az amerikaiaknak viszont van. Tehát a román állam a Neptun Deep nevű mező kitermelési jogát odaadta a Rompetrol nevű román vállalatnak, amelynek fő tulajdonosa az osztrák OMV, és az amerikai Exxon-nak, amely megfelelő technológiát tudott hozni a kitermeléshez. Az utóbbi években több mint 1 milliárd dollárt beleöltek a feltárásba. A kereskedelmi kitermelés valamikor 2020 környékén indulhatna.
Indulhatna, de csak akkor, ha lenne vevő a földgázra. Soha vissza nem térő alkalom volna, hogy akár egész Európát Oroszországtól függetlenül láthassuk el földgázzal, ám ehhez kell egy vezeték, amit azon államok román nyelvű nevének kezdőbetűiből, amelyeken áthalad – Bulgária, Románia, Magyarország, Ausztria – BRUA-vezetéknek neveztek el. Ennek magyar szakasza Csanádpalotánál lépne be az országba, és Mosonmagyórvárnál menne ki, vagyis két már meglévő áteresztőpontot kellene kibővíteni, és ezeket összekötni. Nem jó, hanem nagyon jó üzletnek tűnik, minden résztvevő számára, akkor is, ha Moszkva összevont szemöldökkel a TurkStream nevű vezetéket pártolja is, ami a Törökországon keresztül vezetett orosz földgázt vinné el a Balkánra.
Azonban gondok vannak
A magyar fél – annak érdekében, hogy nálunk és ne Ausztriában épüljön meg az elosztóközpont – meg akarja változtatni a vezeték nyomvonalát, de a román fél is változtatott a feltételeken: a bukaresti parlament
„2018 végén számos jelentős törvényt hozott a gázról, Offshore törvénycsomag néven. Egyrészt kötelezte a termelőket, hogy a Fekete-tengerből kinyert gáz legalább felét belföldön adják el. Másrészt hatósági árat szabott meg a gáznak. Harmadrészt felemelte a gázkitermelés adóját – egészen pontosan nagyobb bevétel mellé nagyobb adókulcsot rendelt.” (444)
A román fél ezt a törvényt szükséges belpolitikai gesztusnak tekinti, amivel a kormányzó szociáldemokrata párt, a PSD azt kívánja megmutatni a választóknak, hogy nem árusítja ki olcsón az ország természeti kincseit (hanem drágán árusítja ki), ugyanis Románia nincs nagyon rászorulva erre a gázkincsre – egyébként is sok földgázt termel, az ország szükségletének kilencven százalékát belföldön állítják elő. A magyar mesterkedés meg egyértelműen üzleti célú: nagy pénz volna az elosztás irányításában. Ehhez még vegyük az orosz nyomást is az ügyben és egyértelművé válik, hogy mi egy sokszereplős és hatalmas tétben játszott földgáz-üzletbe keveredtünk, aminek erős politikai vonatkozásai vannak. Pompeo ebben az ügyben azt akarhatja elérni, hogy Magyarország enyhítsen a feltételein, és a magyar befektetők jelentkezzenek a BRUA által szállított gáz második pótárverésére.
A Huawei esetleges bojkottja már sokkal kevésbé jelentős,
mint a rakétabeszerzési pályázat: a NATO vezető körei némi joggal orroltak Magyarországra amiatt, hogy a mostani hadseregfejlesztést mindez idáig nem amerikai forrásokból oldották meg. Szóba kerülhet még az Ukrajna NATO-tagságának blokkolásában játszott magyar szerep is, ez ügyben viszont nehezen hinném, hogy engednénk, ugyanis ennek kardinális jelentősége van Moszkva számára.
Hát kérem, ezekről mind szó lehet ma Pompeo látogatása alkalmából, és nyilván minden egyébről is – de sajnálattal kell mondanom, hogy a magyar demokrácia állapota vagy a korrupcióellenes harc most nem központi témája az amerikai diplomáciának, ezen a téren csak a nagyon naivak és optimisták számítanak előrelépésre.
Orbán Viktor és barátai pénzzé tették az országot. Mivel ez működik nekik, most azt hiszi, pénzzé tehetik a családok életét is. Pénzért szülnek majd „az asszonyok”, mert szerinte minden megvehető, a születés is.
Orbán közben maga a legnagyobb gátja a gyerekek megszületésének azzal a mérhetetlen bizonytalansággal, amit az országban kelt. Miután a szeretet és a családok jelentette biztonságot kihúzta a fiatalok alól, most pénzzel akarná betömködni a réseket az általa mellesleg szent intézménynek aposztrofált családban. Szerdán stadionokat épít, csütörtökön családokat malteroz. Éppen ennyit ér Orbán felfogása szentségről, szeretetről, gyerekekről.
Minden megvehető. És ahogy szerte a világban születnek az érdekházasságok, Magyarországot majd ellepik az érdekgyerekek. Akik felnőve jóval nagyobb eséllyel fogják tapasztalni a többieknél, hogy valami nincs rendben az életükkel. És majd valamikor a serdülőkorukban ugyanezek azt is megkérdezik a szüleiktől (ha még együtt lesz egyáltalán a család): miért is vagyok a világon? És mi is lesz a válasz? Szja-mentességért, lányom.
Nem tudtátok? A gyereket az államnak szüljük. De, all’s well that ends well, a vége úgyis a nemzeti lombikprogram lesz.
Éktelen rombolás zajlik a nemzet nevében. Az ember győzi kapkodni a fejét, hol nyit új frontot az őrület. Egy klikk hatalmi és gazdasági céljaiért felszámolja a józan ész és az erkölcsök maradékát, miután a szabadság már régóta a rezsimmel való egyetértés szabadságára korlátozódik. Soha rosszabb évet, csettint hátradőlve a Nagy Inszeminátor és a sarokba hajítja Atwoodot.
Orbán Viktor évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A pártok közleményekben is kifogásolták az elhangzottakat. A Fidesz szerint viszont ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott közös ellenzéki tüntetésen a szónokok pontokba szedték, hogy véleményük szerint milyen fontos témák maradtak ki a miniszterelnök beszédéből. A felszólalók egyúttal kiálltak az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a „régi kommunisták és a régi nyilasok” a Fideszben vannak.
Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok – jelentette ki.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.
Három év alatt tízezer embert „dobott az utcára”, a „felcsúti haverját” pedig az ország leggazdagabb emberévé tette – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.
Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni – jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a „rabszolgatörvény” elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal.
A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást – mondta a politikus.
A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a „rabszolgatörvényt” – jelentette ki.
Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának.
Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány „megtaposott”, újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát – jelentette ki.
Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, „Orbán Viktort a sötétség veszi körül”, miközben nem az itt tüntető nép, hanem „talpnyalói” előtt beszél az elmúlt esztendőről.
A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.
Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint „folyamatosan terjed a remény”, hiszen „a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere”, és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.
Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen „Magyarország szellemi jövője” forog most kockán.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a „rabszolgatörvényt”, mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.
Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? – tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük.
Szerinte Orbán Viktor „buta országot akar, lebutított alattvalókkal”, ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi „csak sleppje által megfizethető” magánegyetemmé a többit.
Az Akadémiát „a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni” – mondta.
Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, „nem hazaárulók, hanem hősök”.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott, „Értékelni jöttünk!” elnevezésű közös ellenzéki tüntetés színpada előtt egymás mellett sorakoztak fel az MSZP-s, DK-s és jobbikos zászlókat tartó pártaktivisták, a Momentum zászlói közül is többet lehetett látni némileg arrébb, a színpad oldalánál.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Tüntettek az Állami Számvevőszéknél
A karmelita kolostornál tartott ellenzéki tüntetésről több mint ezren vonultak át az Állami Számvevőszékhez.
A pártok képviselői úgy vélekedtek, hogy a Fidesz az Állami Számvevőszék felhasználásával, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta: pontosan tudható, hogy az ellenzéki pártok után bárki a célkeresztbe kerülhet, aki szembemegy a Fidesszel, ezért az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.
Nemes Balázs, a Momentum képviselője emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszéket Domokos László volt fideszes képviselő irányítja.
Ez a Fidesz demokráciája – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke úgy vélekedett: tarthatatlan, hogy a Fidesz politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket.
A következő választásokon „zárt alakzatban” kell indulniuk az ellenzéki pártoknak, mert ha nem, el fogják takarítani őket – mondta.
Sermer Ádám, a Liberálisok képviselője közölte: az ÁSZ szégyent hoz a magyar demokráciára és a magyar jogállamiságra, mert nem más, mint „fideszes vámszedőszék”.
Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kormányoz, csupán elégtételt vesz, és az összes állami intézményt az ellenzéki hangok elhallgattatására használja.
Kepli Lajos, a Jobbik felszólalója szerint mára valamennyi állami hivatal fideszes pártszékházzá vált, és a hatalom nem válogat a kialakult ellenállás elfojtását szolgáló eszközökben.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy amikor „Magyarország köztársaság” volt, az ÁSZ megbecsült intézmény volt.
Ma az ÁSZ dolgozóit kirúgják, ha tisztességesen végzik a munkájukat – mondta.
A demonstráció végén az ellenzéki pártok képviselői „Fidesz-pártszékház” feliratú matricákat ragasztottak az ÁSZ székházának bejáratára.
A budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé vonuló menet elején az ellenzéki pártok képviselői, az „Ellenállás 2019 Magyarországért” feliratú molinót vitték.
A menet útközben megállt a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahol a „Szabad ország, szabad tudomány” rigmust skandálták.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Karácsony Gergely: Orbán megijedt az ellenzék egységes fellépésétől
A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor láthatóan megijedt az ellenzék egységes fellépésétől, ezért vette ilyen „közönségesre” a hangvételt.
Orbán Viktor évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Kiemelte: azt kell hallanunk, hogy a zsidó származású képviselők listázása nem jelent antiszemitizmust, és aki ezt mondja, még főpolgármester akar lenni, „ahelyett, hogy csendben elkullogna a kertek alatt”. „Erre csak annyit mondhatunk: szégyen!” – fogalmazott.
Karácsony Gergely – aki múlt héten nyerte meg az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Szolidaritás főpolgármester-jelölti előválasztását – közleményében úgy fogalmazott: „Bayer Zsolt kebelbarátja, az európai szélsőjobb fő szövetségese, minket biztos nem oktathat elfogadásból”.
A neki szóló üzenetről a Párbeszéd politikusa azt írta: a viszonválaszt a budapestiekkel, a „szabad város szabad polgáraival” közösen küldik majd októberben.
MSZP: Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra
Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra, jóízűt migránsozott, zsidózott szívének kedves dúsgazdag barátai előtt. Szocialista-náci koalícióról, komédiásokról, magukat hasra vágó és pókembert játszó képviselőkről hadovált, csak a saját pókhasát nem vette még észre.
Azt mondja, fel fogja számolni a szegénységet, de előtte még eladósodhatsz: kaphatsz kölcsön 10 milliót! Bezzeg Orbán felesége, Lévai Anikó élete végéig mentesül majd az szja-kötelezettség alól, de szja-mentességet kap Áder János, Varga Mihály és Kósa Lajos felesége is.
A komédiás tehát maga Orbán Viktor, azonban az ő viccein már milliárdos barátain és családtagjain kívül senki sem képes nevetni. Mintha már Orbán arcán is kezdene hervadni a mosoly. Egyre többet foglalkozik az ellenzéki összefogással, a baloldali főpolgármester-jelölttel. Orbán úgy tűnik retteg, és erre bizony van is oka.
DK: Orbán egy beteges hazudozó
A Demokratikus Koalíció üres családpolitikai ígérgetésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője közleményében azt írta: az ország világosan értékelte a Fidesz családpolitikáját. Az elmúlt években 600 ezer magyar ment külföldre – zömében fiatalok -, lassan pedig eljön a kor, amikor külföldön több magyar születik majd, mint itthon. A párt nehezményezte, hogy Orbán Viktor beszélt bölcsődei ellátásról, miközben 2010-ben ő állította le a Gyurcsány-kormány bölcsődeépítési programját. Beszélt gyermekvállalásról, miközben 10 éve nem emelte a családi pótlékot, miközben országszerte hiány van gyerekorvosból, miközben épp most zárt be az ország legjobb koraszülött osztálya – hangsúlyozta.
„Idén is egy beteges hazudozó évértékelőjét hallottuk” – értékelt a DK-s politikus. „Valójában az idei év is a lopásról, az Orbán-család és a fideszes oligarchák gazdagodásáról, a lopott pénzen vett luxuséletmódjukról fog szólni, miközben az európai magyaroknak kuss a nevük a saját hazájukban” – fogalmazott. Az ellenállás idén is folytatódik – írta Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője.
LMP: Ma sem kaptunk magyarázatot
Az LMP részéről Ungár Péter értékelte Orbán beszédét a Facebookon. Azt írta: „Ha Orbán Viktornak valóban ilyen fontosak lennének a családi értékek, nem sajnálná azt a – költségvetési szinten aprópénznek számító – húsz milliárdot arra, hogy legalább százezer forintot kapjanak azok, akik otthon ápolják szüleiket vagy más rokonukat. Ha Orbán Viktor kormányzása valóban védené a családokat, akkor nem kellene értelmetlen és megalázó felülvizsgálaton átesnie azoknak, akik gyermeküket ápolják otthon. Ma se kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a kormány miért nem rendezi az ápolási díj kérdését, mert erre nem is lehet magyarázat.”
Liberális Párt: Tízezrével hagyják el az országot
A Magyar Liberális Párt szerint a magyar fiatalok a „kilátástalanság, a Fidesz szabadságellenes politikája, a brutális léptékű korrupció, a széteső egészségügyi ellátás és az egyre gyatrább oktatás miatt” tízezrével hagyják el az országot évről évre.
A Liberálisok közleményükben azt írták, Magyarország problémája továbbra sem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. Az elmúlt két ciklusban több mint 230 ezer ember hagyta el az országot. Többségük családalapítás előtt álló fiatal, magasan képzett szakember, értelmiségi vagy diplomás. Ez a Liberálisok szerint a Fidesz és Orbán Viktor felelőssége. „A miénk pedig az, hogy ennek a fiatalellenes politikának minél előbb véget vessünk” – írta közleményében a Magyar Liberális Párt.
Fidesz: ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású beszéde
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány a családok támogatásáról szóló döntéseivel egész Európa számára is világossá tette, hogy a bevándorlással szemben a gyermekvállalást helyezi előtérbe.
A családok anyagi támogatásáról szóló mostani intézkedésekről pedig kijelentette: „a gyermekvállaláshoz soha ilyen mértékű segítséget egyetlen kormány sem biztosított még, nem csak Magyarországon, de Európában sem”.
KDNP: Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjéből jól látható, hogy a magyar emberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak a fejlődésre.
Tíz év közös, kitartó munkája után olyan intézkedésekről esett szó, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország jövőjét, végre látszik a lehetősége annak, hogy „lépésről lépésre eljussunk a szegénység teljes felszámolásáig”.
Hozzátették: a rendkívül nagyvonalú családtámogatási programok különösen biztatóak, hiszen Magyarország jövője a magyar családokon múlik. A miniszterelnök által meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv ennek alapján határozza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A KDNP kitért arra is: az európai parlamenti választás tétje, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény kultúránkat a nyílt társadalmat hirdető gazdasági és politikai erők támadásaitól, amelyek fel akarják számolni a nemzetek Európáját.
Orbán a Várkert Bazárban megtartotta az évértékelőt. Szerinte az ország felemelkedik. Hét pontos tervet jelentett be a gyerekvállalás támogatására.
Beszéde végén Orbán azzal köszönt el, hogy a haza védelmére és országépítésre hív mindenkit. Némi jókedv és humor hiányzik, de arról majd a magyar ellenzék gondoskodik – mondta Orbán, mire óriási tapsot kapott. Az évértékelő beszéd után a vendégek feldobott hangulatban távoztak.
Orbán: a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek
„Az igazi nagy utazás még vár a magyarokra, és a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek” – fogalmazott a kormányfő.
Beszédében bejelentette a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítését, közölve: minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt a kormány költségén.
Beszámolt továbbá arról, hogy a kormány döntése értelmében 700 milliárd forintot fordítanak egészségügyi fejlesztésekre, ideértve a budapesti centrumkórházak megépítését is.
A bevándorlás fegyverletétel, nekünk magyar gyerekek kellenek – mondja.
Ha nem tudjuk fenntartani biológiailag magunkat, azt mutatjuk, nem vagyunk fontosak magunknak. Nem lamentálni kell azon, hogy miért nincs elég gyerek, hanem cselekedni.
Ezért 7 pontos akciótervet jelent be.
Bevezetik a fiatal házasok gyerekvállalási támogatását, 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 milliós kedvezményes kölcsönt kap. A törlesztést az első gyerek érkezésekor 3 évre fölfüggesztik. A második gyerek érkezésekor újabb 3 évre felfüggesztik, a tőketartozás harmadát nem kell fizetni, harmadik gyereknél elengedik a kölcsönt.
Csok kedvezményes hitelt is bővítik. A falusiaknak néhány hét múlva testreszabott támogatást jelent be, de felújításra is lehet használni a csokot a kétgyerekeseknek is.
A második gyerek születésekor 1 milliót, a 3.nál 4 milliót, minden további gyereknél egy milliót vállalnak át a jelzáloghitelből. Ha legalább 4 gyereket szültek és nevelnek, a nők mentesülnek az szja fizetés alól.
A miniszterelnök azt állítja, van válaszunk arra, hogy a világgazdaság lelassul, ha a többiek lassulnak, „mi a kanyarban fogunk előzni”.
A kommunizmussal és nemzetek feletti világkormánnyal riogatott
De hogy szerinte kik is akarnak világkormányt „eszkábálni”, az nem derült ki a szavaiból.
Orbán szerint külföldről irányított „nemzetközi erők” akarják eltörölni vallásunkat és kultúránkat. Az Internacionálé sorait idézve azt mondta, ezek az erők úgy gondolják: „Ez a harc lesz a végső”.
Ezért szerinte ezek az erők bármit meg is tesznek. Azt mondta, az EU be akar telepíteni sok millió bevándorlót, Soros György pedig már „4 millió, Törökországban várakozó migránst telepítene”, „migránsvízumot” és „bankkártyákat” adnak nekik. Az új internacionalizmus fellegvára Brüsszel, eszköze a bevándorlás.
A migráció növeli a bűnözést, a nők elleni bűncselekményeket, behurcolja a terrorizmus vírusát. Túl kell látnunk a félelmeinken. Kevert népességű országokat hoznak létre a migrációt támogatók, ott új világ veszi kezdetét. Keresztény-muszlim világ jön létre, folyamatosan zsugorodó keresztény iránnyal. Erre nem lehet legyinteni – figyelmeztet Orbán.
Nem ismer olyan országot, amit spekulánsok naggyá és erőssé tettek volna, olyat igen, amit nyomorba taszítottak. Nyílttá vált a harc, mióta Soros Timmermanst állított a harc élére. Ők viszont meg akarják állítani a bevándorláspártiakat – mondja Orbán.
Orbán szerint antiszemita kommunisták támadják őket ellenzékből
Karácsony Gergelyről azt mondta: ha őt nem zavarja, hogy a „zsidókat listázó” jobbikos képviselővel való együttműködés elfogadhatatlan, nem főpolgármesterként kellene indulnia, hanem „elkullogni a kertek alatt”.
Szerinte a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon megtörténhetett a szocialisták és a szélsőjobb koalíciója, és „ez maga a politikai pornográfia”.
Orbán szerint a szegénység felszámolható
2010 óta egymillió ember tudott kitörni a szegénységből, és ezt az Unió írta rólunk, pedig „nem vagyunk a lieblingjeik” – dicsekedett a kormányfő. Szerinte a szegénység felszámolható, Magyarország az a hely, ahol mindenkinek jó lesz magyarnak lenni.
A kormányfő szerint egy kérdésre kell felelni, ha a magyarokról gondolkodunk. Ez pedig: az ország mai állapotát értelmezhetjük-e felemelkedéstörténetként. Fölfelé tartanak-e a magyarok. A válaszhoz a jelent a korábbi évtizeddel kell összevetni. 2009-ben, a baloldali kormányzás vége felé közös vagyonunkat, tartalékainkat és a jövő lehetőségeit is felélték. Azt mondta, Magyarországnak nemcsak válságkezelő csomagokra, hanem teljes megújulásra, új irányra van szüksége.
Szerinte most minden jó irányba halad,
a magyarok tovább élnek. A házasságkötések száma nő, a csecsemőhalandóságot csökkentették. A foglalkoztatottság is nő, a munkanélküliséget harmadára vágták. Az államadósságot is visszametszették 85 százalékról 11 százalékkal. A minimálbér is nőtt.
„Tíz év közös munkájának eredményeként a magyarok ismét hisznek közös jövőjükben.”
Orbán leszögezte: „Nemzetünk mintegy tíz év alatt talpra állt, visszavette az önrendelkezés jogát. Ezért röviden a válaszom: győzni fogunk és újra és újra győzni fogunk.” Hozzátette azonban, „Nem az jelenti a győzelmet, ha a pártunk nyer, az jelenti a győzelmet, ha az országunk nyer.”
Orbán azt mondta, nem „divatos ideológiák”, hanem a nemzet érdekében kormányoznak
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy Hála és köszönet a Jóistennek és a munkásoknak, akik „tekerik a gazdaság biciklijét”, és azoknak is, akik tudták, hogy biztos munkahely és növekvő fizetés csak akkor van, ha a kormányzás világa is kiszámítható és rendezett. Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség
Megérkezett Orbán Viktor a pódiumra, vastapssal fogadta a fideszes közönség.
Balog Zoltán konferálta fel a kormányfőt. Soha rosszabb évet, mint a 2018-as volt, harmadszor is kétharmaddal nyertek, a gazdaság majd öt százalékkal nőtt. Ha összefüggést sejtenek, nem tévednek – mondta. Létezik mély összefüggés a politika és gazdaság között, az eredmények sohasem a vak szerencsének köszönhetően.
Mintegy 200 tüntető megérkezett a Lánchídhoz röviddel három óra előtt.
A Fiatalok a Demokráciáért által szervezett két tüntetés – a hídblokád, valamint a Hősök teréről indult menet – összeért a Lánchídon, ahol a tüntetők rögtönzött évértékelőt tartanak.
Ismét tüntet Budapesten a „Soros-lista” – így értékelte a vasárnapi demonstrációkat Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója újságíróknak. „Gyurcsány vezetésével, a szocialistákon át a Momentumig, Hadházy Ákos, Karácsony Gergely kéz a kézben a Jobbikkal adnak elő egy közös színjátékot” – fogalmazott Hidvéghi Balázs. Szerinte ezek a politikusok mind „feliratkoztak a Soros-listára” és mindannyian bevándorláspártiak.
A DK ki akarta rakni, hogy O1G, de a biztonságiak megakadályozták. Elzavarták őket a kordontól, most keresnek egy másik felületet. Hiába tették fel máshova, onnan is letépkedték a papírt a biztonságiak, arra hivatkozva, hogy magántulajdont rongálnak.
Forrás: Facebook
Fekete kordonnal zárták le a Várkert Bazár környékét Orbán évértékelője előtt. Bombakereső kutyákkal és a Valtonnal biztosítják az esemény helyszínét, amit hermetikusan lezártak a nyilvánosság elől.
Egy kisebb tüntető csoport a Hősök teréről elindult a Lánchíd felé, gyorsan haladnak, megpróbálnak az évértékelőig odaérni.
Pécset közös ellenzéki évértékelő tüntetést tartanak.
A Fiatalok a Demokráciért nevű civil szerveződés reggel 8 órától tüntet a Lándhídnál, terveik szerint éjfélig lezárják a hidat. Délután ellenzéki tüntetés indul a Budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé.
Szóval itt van ez a kávé, megengedem, lehet, hogy van, aki zaccosnak találja. A New Yorkban főzhetnek jobbat is, akinek nem ízlik, fogyassza ott és váljék kedves egészségére – ez a Japán. No, aki itt maradt, annak mesét mondok. Vagyis, hogy nem mondok mesét, mert nem merek. Még a végén az Origo rólam is bebizonyítja, hogy szélsőségesen liberális vagyok.
Mert hogy a mesekönyvekről már bebizonyította. Nem akartam hinni tulajdon vaksi szemeimnek, háromszor is elolvastam, míg elhittem, hogy ez van odaírva a tegnapi számukba: „Szélsőségesen liberális propaganda az óvodákban”.
De legalább szalagcím, jó vastagon szedve. Hát ejnye már, mi történhetett, beszabadult a gyermekkertészetbe a Saint-Just meg a Robespierre? És megdöntötték az óvó néni uralmát? Lerombolták a homokvárat a játszótéren? A zsarnokság meg kakaóba áztatja rút zászlaját?
Nem, azért itt még nem tartunk. Nyugatról jött a riasztás, ott gyulladt ki a lármafa.
„Egy Németországban élő ismerősöm osztott meg a közösségi hálón egy képet arról, hogy a könyvesboltokban több olyan kiadvány kapható, ami a migrációt magyarázza el a gyerekeknek. A szülők arra panaszkodnak, hogy gyermekeiket vette célba a liberális ideológiai nevelés.”
Nézetem szerint a migráció – ha tetszik, ha nem – létező dolog
Ha eltitkoljuk a gyerekek elől, azzal sokra nem megyünk, éppúgy nem lehet és nem is érdemes letagadni, ahogy a Napot sem az égről. Van, akad, akinek nem tetszik, akad, akinek igen, én valahol mérsékelt középen szeretnék maradni és azt mondanám, hogy a humanitárius válságok esetében emberi kötelességünk menedéket nyújtani a kiszolgáltatott polgároknak, hanem akinél fegyvert találnak vagy szervezkedni kezd, az magára vessen. A legtöbb menekülőnél se fegyver, se rossz szándék nincs, csak valami mérhetetlen félelem a szemükben.
Történetesen a Baross téren lakom, és mikor kedvenc pártunk és kormányunk ideszorította azt a néhány ezer embert pár éve, ki sem kerülhettem volna őket: állíthatom, nem volt nagyobb rendetlenség vagy szemét a téren abban az időben, mintha egy teljesen európai rockfesztivál lett volna, és ahhoz képest, mikor a metrót építették, a béke szigete volt, akkor ugyanis repedeztek a bérházak falai, leestek a csempék a vibrációtól és nem lehetett közlekedni sem rendesen. Szóval, nem mondanám én a menekülteket siserahadnak, már csak azért sem, mert tessenek csak elképzelni, mihez kezdenének önök – mondjuk – egy kínai nagyvárosban, nyelvtudás és helyismeret nélkül, ha oda vetné magukat a Sors szeszélye? A telefonjukkal próbálnának tájékozódni és mindenüket helyi valutára váltanák, míg még van mit.
Jé, de érdekes: itt is ez történt.
Miért jöttek ide? Nem tudom, ki hogy van vele, de ha a szomszéd elkezdené a kerítésre aggatni a többi szomszédom fejét és engem, aki fegyvertelen vagyok, rakétával és ideggázzal lődözne, hát magam is felkapnám a hétmérföldes csizmát. Aki azt hiszi, hogy egy korszerűen felszerelt hadsereggel szervezetlen, önkéntes népfelkelők tíz percnél hosszabb ideig képesek szembeszállni, nem látott még háborút. De különben meg kimérákról beszélünk, most két egzotikus ember van a mi kis Baross téri falunkban, az egyik Ali, a kebabos, a másik Nguyen, a vietnami közértes. Itt volt még Csang, a kínai vendéglős is, de csődbe ment, mert csak én ettem náluk minden nap. Nincs itt migrációs veszély.
Azért Csang visszajöhetne, mert szeretem a kínai konyhát.
Na, de mit ír az Origo a továbbiakban?
„Az említett meséskönyvek szereplői szegény sorsú migránsgyerekek és családjaik. Ezekkel a karakterekkel gyorsan azonosulnak a gyerekek, nincs is más választásuk. Egy idealizált képet kapnak, ami a valósággal köszönőviszonyban sincs. Ideológiailag elfogult, hamis valóságot közvetítenek nekik a legsérülékenyebb életkorban.”
Hát, sőt. Gyerekek sincsenek, a menekültek huszonhat éves férfinak születnek, késsel és Kalasnyikovval a foguk között, kiképezve. Én speciel láttam gyermekeket és asszonyokat is közöttük – de akkor mi lenne az „ideológiailag” helyes? Azt mondani a gyerekeinknek, hogy a világ többi részén az embereknek nincs anyjuk, nem nőnek fel, hanem felnőttként találják őket a káposzta és a taposóaknák között?
Igen, valószínűleg ideológiailagezt találná helyesnek az Origo. Igaz nem lenne, de helyes mindenképpen. Ideológiailag.
„A migránsokról szóló képeskönyvek annyiban hűek a mesekönyvek világához, hogy egy nem létező valóságot mutatnak be.”
Hát, innentől nem érdemes belekezdeni sem a vitába
Ha valaki csak a saját koncepcióját tartja valóságnak, az szembesüljön a rideg tényekkel: a realitás sosem kegyelmez. És a hazugságot ideig-óráig lehet igazságnak beállítani, de örökké ez nem működik. Afelől nincs kétségem, hogy lesz nálunk majd nagy dér és durr, aztán betiltják ezeket a felforgató mesekönyveket.
De miért csak ezeket?
Mire is emlékeztet ez a történet engem…
Igen, a kedves amerikai írómra, Twain Márkusra, lánykori nevén Samuel Langhorne Clemensre.
Nála vannak ilyen vitatható alakok.
TomSawyer például egy deviáns fiatal, aki lovagregényekről mereng és tutajon szökik meg otthonról.
Huckleberry Finn? Hajléktalan csavargó, hajléktalan fia, aki nem képes elviselni az Özvegy által rákényszerített polgári rendet.
Jim? Afroamerikai migráns, elveszi a déli fehér emberek munkáját a gyapotföldeken!
A jenki Arthur király udvarában? Technokrata értelmiségi, a nemzettudat és a vallásosság legapróbb jele nélkül, maga a megtestesült Veszély.
Jeanne D’Arc? Feminista, gendertudatú felforgató, páncélban és férfiruhában jár, a királlyal barátkozik. Máglyára vele!
Koldus és királyfi? Hova vezetne, ha el tudnánk képzelni, hogy ezek ketten helyet is cserélhetnek?
Pudingfejű Wilson? Hát lehet a nemes jogászi hivatást ilyen nevű emberen keresztül ábrázolni?
Én azt mondom, tiltsuk be Twaint, de üstöllést, míg nagyobb kárt nem okoz, fiaink el nem szöknek tutajon, lányaink nem öltenek páncélt és a hajléktalanok, valamint a rabszolgák nem kezdik magukat emberi lénynek érezni.
És miért csak Twaint?
Ott van Lyman Frank Baum. Nála Oz birodalmát egy csaló kókler vezeti, Smaragdváros fehér és csak a kötelező színes szemüvegek miatt látszik zöldnek, az oroszlán gyáva, a madárijesztő buta, a Bádogember szívtelen és az égből szárnyas majmok potyognak.
Ez maga a felforgatás. Tiltsuk be.
Tiltsuk be Sir Thomas Mallorytól az Arthur-legendakört, ugyanis abban Sir Palomides szerecsen lovag.
Tiltsuk be Shakespearet Othello miatt.
Tiltsuk be József Attilát, bár őt már nem is nagyon merik tanítani, mert Boldizsár szerecsen király.
Tiltsuk be az egész betlehemezést.
Tiltsuk be…
Abbahagyom. Tetszenek már látni, hová vezet, ha egyhibás tételt sarkalatossá teszünk és hatalommal, erővel akarunk neki érvényt szerezni?
Ide.
Hát, ez a kávé lehet, hogy zaccos volt, de legalább fekete.
A politológus-professzor szerint az elmúlt száz évből hetvenet három meghatározó politikus uralt, a mostani rendszer azonban nem a 20. századi autoriter rendszerek receptjét másolja, hanem az elnyomás szelektív, társadalmi rétegekre szabott, kezdetben puhának tűnő, de egyre szigorodó formáit követi.
Ez a pragmatikus elnyomás azáltal tartható fenn, hogy erőteljes és egyoldalú propagandával társadalmi támogatást tud szerezni az éppen aktuális célcsoportokkal szembeni diszkriminációhoz. Az effajta eljárás első ránézésre esetlegesnek tűnik, de az akció végére mindig világossá válik rendszerszintű mivolta.
Bozóki Andrásnak a Mozgó Világ folyóiratban megjelent tanulmányát a hvg.hu ismertette. A professzor a Száz év talány – Horthy, Kádár, Orbán című írásában egyebek között azt hangsúlyozza, hogy Horthy Miklós a királyt, Kádár János a forradalmat, Orbán Viktor pedig a rendszerváltást árulta el. Orbán fordulatai ismertek, 93-94 táján liberálisból konzervatív lett (ma már a konzervativizmustól is elszakadt, nacionalista, etnicista, populista lett), a második fordulat 2003-ból való, ez szervezeti fordulat, ekkor módosult a Fidesz alapszabálya, Orbán egyeduralkodó lett pártjában. A harmadik fordulat a közelmúltból, 2010-ből való, Orbán elkezdte lebontani a liberális demokráciát.
Hármójuk közül a professzor szerint csak Orbán használta fel hatalmát maga és családja meggazdagodására. Nagy különbség közöttük, hogy Horthy távol tartotta magát a napi politizálástól, Kádár a fontos kérdésekben maga döntött már, de Orbán az, aki folyamatosan a frontvonalban van, minden hatalom nála összpontosul.
Nem kellemes dolog az, amikor a sajtó saját magáról kell szóljon, kérem tisztelettel, nagyon nem kellemes: amint a hírekbe bekerülni is csak az ostoba ember fantáziájában öröm. Mert bizony, ahogy az angol mondás tartja: „good news – no news”, a jó hír nem hír, abban meg semmi élvezet, ha rossz hírek szólnak saját magunkról, a sajtószakmáról úgy általában.
Persze, aki jó híreket akar olvasni, nyissa meg az Origót vagy a Magyar Nemzetet, ott nem panaszkodnak a sajtómunkások, egy rossz szavuk sincs – csak éppen nem is mondanak igazat. Lassan már álmukban sem, sőt, akkor sem, ha kérdeznek. Hej, nagy átok mirajtunk ez a sajtópiaci átrendeződés, a kormánybefolyás növekedése, még nagyobb a média világméretű krízise – amire szinte oda sem tudunk figyelni, pedig világtrend – annyira lefoglalnak minket a helyi bajaink.
Első sorban is, zuhan az olvasottság,
kormányoldalon meredeken zuhan (ez azért nem olyan rossz hír), független oldalon lassabban, de minálunk sem növekszik. Lássuk a számokat!
„Február elején publikálta IV. negyedéves gyorsjelentését a Magyar Terjesztés Ellenőrző Szövetség (MATESZ), a hazai lapok értékesítési adatait hitelesítő szervezet.
Az országos politikai napilapok közül a Magyar Hírlap utoljára 2014 első negyedévében hitelesítette értékesített példányszám adatait. A 2010-ben még 15 ezer példányban fogyó napilapból ekkor már kevesebb, mint 8 ezer példányt adtak el a naponta. (Összehasonlításképp: a Népszabadság a bezárása előtti hónapokban átlagosan napi 37 ezer példányban fogyott.)
A NER által egyedüliként meghagyott, sőt, újabban jelentősen támogatott ellenzéki napilap, a Népszava értékesítése 2010 és 2016 között 18 ezerről napi 10 ezerre zuhant, ám a Népszabadság bezárása után hirtelen növekedésnek indult, és 2018 második negyedévétől már tartósan 21 ezer felett volt az értékesítés volumene.
A Magyar Nemzet 2010-ben még 50 ezer körüli példányszáma csaknem negyedére zuhant, és 2018 áprilisában történt bezárása előtt már a 13 ezret sem érte el naponta. A most már Magyar Nemzet néven megjelenő, és az állami hirdetéseket mágneseként vonzó Magyar Idők (amely listaáras hirdetési bevételének 75 százaléka állami) sosem hitelesítette értékesített példányszámát, így annak nagyságrendjéről legfeljebb becslések létezhettek. Ugyanez mondható el a szektába KESMA-ba tagozódott és szintén kormánybarát Lokálról és a Ripostról is.
A kormányfő kedvenc sportnapilapja, a Nemzeti Sport is folyamatosan veszít olvasótáborából. 2010-ben még közel 70 ezer, 2018 végén már alig több mint 30 ezer példányt adtak el a lapból. A bulvárnapilapok közül a Blikk 2010 második negyedévében még a 200 ezres napi eladást is meghaladta, de 2018 végén már a 80 ezret sem érte el. A Bors 80-90 ezer példányban fogyott 2010-ben, 2018-ra ez 50 ezer alá apadt.
Ami a hetilapokat illeti: a HVG 30 ezer fölött tudta stabilizálni eladott példányszámát. A168 Óra példányszáma 2 év alatt 13 ezerről 10 ezerre csökkent. A Magyar Demokrata immár több éve 10 ezer körül stabilizálta példányszámát, és ez nem változott 2018-ban sem. A 2018 tavaszán megszüntetett Heti Válasz szintén heti 10 ezres eladásokat produkált a legutolsó időszakban” – írja a HVG.
Márpedig ezek akkor sem jó jelek, ha az anyagi veszteség leginkább a kormányé:
azt is mi fizetjük, csak megpörgetik az adónkat háromszor a fejük fölött, és attól elveszíti közpénz jellegét. De mindenhol bajban van a print sajtó, az egész világon, évtizedek óta, az nem újdonság – az újdonság az, hogy már az online sem áll jól, a legkomolyabb amerikai lapoknál is nagy leépítések zajlanak. Elbocsátottak 200 embert a Buzzfeedtől (ez 15 százalékos leépítést jelent) és 250 embert a Vice-tól (ez 10 százalékot). 7 százalékos leépítés volt a Verizonnál, ami a Yahoonak és a Huffington Postnak is tulajdonosa, és 400 állás szűnt meg a Gannett Companynél, aminek tulajdonában ezernél is több városi lap van Amerika-szerte.
Miért? Két oka van: az első a Facebook algoritmus-változtatása, ami a hírfolyamban hátrébb sorolja a „vállalati” és sajtótartalmakat a magánszemélyek posztjainál, a második meg az, hogy nem csökken a piac, hanem a növekedés állt meg, elérte saját határait, az eddigi módszerekkel többet már nem nagyon lehet produkálni – és a nagy amerikai online tartalom-előállítók állandó növekedésre voltak berendezkedve. Ez állt most le. Ettől még cégek, lapok nem fognak megszűnni, csak stagnál majd a piac.
De jó lenne, ha nálunk csak stagnálna…
Arról, hogy nálunk mi lesz, Uj Péter festett pesszimista képet a szombati Népszavában. Az egyik nagyon fontos dolog, amit megtudhattunk tőle, az volt, hogy szerinte rövidesen eldől az Index és az RTL Klub sorsa – mármint oly módon, hogy mennyiért és mennyirekerülnek a kormány karmaiba, mert az, hogy oda kerülnek, már nem is kérdés. Jelen helyzetben csodákra lenne szükség ezeknek a médiumoknak a függetlenségéhez, hiszen a kormány semlegesíteni akarja őket, és ha van ember a magyar sajtóban, aki ért az Indexhez, az pont Uj Péter – azért reméljük, hátha mégsem lesz igaza. (De igaza lesz…)
A másik lényeges hír a sajtópiacon az, hogy még idén pénzbe fog kerülni a 444. Idézzük pontosan!
„Ráadásul az idei év nálunk is nagyon komoly lesz, mert fizetőssé fogunk válni, így az lesz a helyzet, hogy ott lesz a kormánymédia a maga fél-, vagy álhíreivel a másik oldalon pedig zárt tartalmak lesznek – mert szinte biztos, hogy a HVG is fizetős lesz valahogyan, és nem tudom, a 24.hu még meddig tudja tartani magát. A magazin típusú tartalmak már ott is előfizetésesek lesznek.” (Népszava)
Márpedig ha ezek a lapok fizetősek lesznek, akkor vége a független sajtónak
A magyar olvasó abban a tévedésben él – de legalább meg is van róla győződve! – hogy neki ingyenjárnak a hírek és szívességet tesz, ha elolvas valamit. Ebben valóban volt valami (nem túl sok) 2010-ig, amikor a képlet egyszerű volt: az online lapot ingyen adták, a szerkesztőséget eltartották a hirdetések és mindenki jól járt. Író, olvasó, találkozó, mindenki.
2010-ben azonban egyrészt lezuhantak a Google-hirdetések piaci jutalékai, másrészt teljesen átrendeződött a magyar hirdetési-hirdetői piac. Politikai hitbizománnyá vált a reklám, hűbérbirtokká, amit csak nagyurak kaphatnak és a leghűségesebb katonák. Ilyen viszonyok között az ingyenes hír- és tartalomszolgáltatás luxus, és csak azért nem hagyta abba mindenki, mert tisztában vagyunk azzal, hogy senki sem lenne hajlandó megérteni, miért kerül pénzbe holnaptól az a hír, ami tegnap még ingyen volt?
Azért, mert nincs hirdető és nem is lesz.
Nos, ezt az érvet minden olvasó számára kényelmesebb lesz nem megérteni vagy szándékosan félremagyarázni, mint fizetni – mondjuk – éviezer-ötezer forintot. Ugyan, kérem: olcsóbb lesz inkább majd kapzsisággal, árulással vádolni a sajtót. Fogadjunk, hogy a (mindkét oldali) politikusok fogják először elkiabálni magukat ebben az értelemben, náluk érthető is lesz a harag, ők ugyanis az ingyenes reklámfelületüket veszítik majd el ily módon. De a kommentszekciók törzstrolljai sem lesznek boldogok, oda a névtelen gyalázkodás lehetősége, maximum a közösségi oldalakon vitézkedhetnek majd, bár cikkek alatt ott sem: nem lesznek megosztott cikkek, illetve azokat csak az előfizetők olvashatják majd.
Magyarországon először és utoljára az Élet és Irodalom művelte ezt sikeresen – érthető ugyan a 444 döntése, de ha a többi online lap is erre kényszerül, a sajtó Magyarországon szerepet fog váltani, már nem jut el tömegekhez az üzenet, csak az előfizetőkhöz, és ők nem fognak tömegével tülekedni.
Ellenben a kormánymédia továbbra is ingyenes lesz – tehát sokat nő majd a befolyása.
Az országnak nem fog jót tenni az online sajtó fizetőssé válása, az már bizonyos – de az országnak az sem tenne jót, ha a még független lapok munkatársai hazafiasan éhen vesznének az idei év folyamán.
Nem tudom, mi lenne a jó megoldás, egyelőre maradjunk annyiban: meglátjuk, mi lesz.
A NERkompatibilis énekes, Nagy Feró pár napja azt írta a Facebook-oldalán, hogy aki még egyszer hülyeségeket – magyarul bírálatokat – ír az egészségügyi ellátásról, azt nyakon vágja. Itt az alkalom.
Azt elhiszem, hogy vele minden rendben volt a kórházban, amikor megműtötték a térdét, de ez nyilván a fizetős ellátásának és celeb voltának köszönhető, többire ez egyáltalán nem így van a magyar egészségügyben. Konkrét példaként, bizonyítékként erre a saját esetemet ismertetem, hiszen mások érzékeny adatait nem közölhetem, meg aztán most éppen egy fontos évfordulót „ünnepelek”. Pont egy éve kaptam egy kórházi fertőzést, amiből még mindig nem sikerült kigyógyítani.
Egy műtét miatt töltöttem pár napot egy kórházban tavaly februárban. A kórházat nem nevezem meg, nem csak azért, mert nem akarom őket bajba keverni, hanem azért is, mert ez mindegy: bármelyik másik kórházban ugyanez megtörténhetett volna. Az orvosok és az ápolók mindent jól csináltak, túlterhelten is emberfeletti munkát végeztek, de a körülmények aggasztóak voltak. Erről pedig nem a kórház dolgozói, hanem a kormány tehet, amely a pénzt az egészségügyből elvonta és átirányította például a stadion építésekre, na meg a haveri kivitelezőkön keresztül az offshore cégekbe. A kórházba nem csak WC-papírt, szappant, törölközőt meg az utólagos ellátáshoz szükséges gyógyszereket kellett betegként megvenni és bevinni – ez ma egyáltalán nem meglepő -, hanem még a műtéthez is néhány felszerelést: katétereket, sőt az egyik érzéstelenítő szert is.
Még szerencsésnek is mondhatom magamat,
hiszen a fertőzés az esetemben viszonylag enyhe tünetekkel jár, miközben a statisztikai adatok szerint Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzés miatt, mint közúti balesetben. (Nem, Feró, ez nem hülyeség!) A fertőzésem kezelése próba-szerencse alapon történik, újabb és újabb gyógyszereket kell szednem, míg véletlenül nem sikerül találni egy olyat, amire a kórházi baci nem rezisztens. Mert szinte mindenre az, ez az evolúció árnyoldala. Egy ismerősömnek hasonló esetben a 32. gyógyszer jött be, én az egy évvel ettől még messze vagyok, de megátalkodott optimistaként mindig reménykedem.
Szóval Feró, én ezeket a „hülyeségeket” ajánlom a figyelmedbe, gyere és vágjál nyakon. A találkozónk pontos helyét és idejét a Facebookon, privátban egyeztethetjük, fent vagyok a közösségi oldalon, megtalálsz. Én a törzshely kocsmámat fogom ajánlani helyszínnek.
Kávézgatunk, kávézgatunk, Budán meg vonulgatnak, vonulgatnak. Mármint a neonácik. Nem érdemes belemenni a különböző minősítésekbe, miszerint ők csak hagyományőrzők, nem érdemes elemezgetni a különböző mozgalmaik mindenféle árnyalatát: ebben az esetben (és minden más esetben is) a náci, az bizony náci.
Azt tetszik mondani, hogy hiszen nem is vonulgatnak, mert a rendőrség betiltotta a becsületnapi díszmenetüket? Be ám – de csak a Várban tilos nekik masírozni, máshol szabad. Illetve nem volt ez mindig így, mert 1997 előtt még eszükbe sem jutott, díszmenetet tartani. De vegyük szépen sorban, miről is van szó?
Arról, hogy Budapest ostroma idején a Várba szorult német és magyar csapatok egy része megpróbált kitörni a szovjet ostromzárból. Tették ezt 1945. február 11-én, és a kísérlet teljes kudarccal járt. Ráadásul a kitörni próbálók szembe mentek Hitler parancsával is, aki világosan kiadta a parancsot: a Budapest-festungot (Budapest-erődítményt) az utolsó lőszerig, emberig védeni kell. Ami nagyon érdekesen hangozhatott, főleg az érintettek számára, épp ezért összetörték a rádiókat, hogy ne jöhessenek újabb öngyilkos utasítások Berlinből és nekiálltak megtervezni a kitörést.
Február 11-én 15 órakor ismertette a tervet a IX. SS hegyi hadtestparancsnokság a német csapatok parancsnokaival, amely szerint csak azok a katonák vegyenek részt a kitörési kísérletben, akik egy éjszakai, 24 km-es, folyamatos harc közbeni gyalogmenetet meg tudnak tenni. A kitörés 20 órakor kezdődik, két fő irányban és három hullámban, a Városmajor úttól a Mechwart térig, a Krisztina körút és Margit körúti vonal áttörésével.
Az 1. hullám teljes szélességben és bal oldalbiztosításban a 8. SS lovashadosztály, jobb oldalbiztosító és 3. hullámban mint utóvéd a 22. SS lovashadosztály, 2. hullámban, a 2. német páncéloshadosztály közepétől jobbra a Feldherrnhalle (FHH) hadosztály, középen a 271. német népi hadosztály, mögöttük a 12. légvédelmi ezred és a Luftwaffe földi és légi személyzete.
A még átjárható három utcán 1 darab Hetzer páncélvadász, 1 darab StuG IV rohamlöveg és 1 darab PzKpfw IV harckocsi segítette a kitörést. A 8. SS lovasezred középen indult. Mindhárom hullámban egy-egy 7,5 cm-es löveggel felszerelt féllánctalpas páncélgépkocsi (Sd.Kfz. 251/9), a 13. páncéloshadosztálynál egy 8 cm-es gránátvetővel felszerelt féllánctalpas (Sd.Kfz. 250/7) volt, továbbá összesen tíz Volkswagen 166 úszó gépkocsi (Schwimmwagen), a parancsnokságoknak és a tábori csendőr forgalomirányítóknak egy-egy BMW futár-motorkerékpárjuk volt. Az összes többi járművet meg kellett semmisíteni egy, még február 10-én kelt parancs szerint.
A magyar és a nyilas csapatok parancsnokságát csak 18 órakor tájékoztatták a kialakult helyzetről, illetve a kitörés megindulásáról. Az összes olyan magyar katonát, akit korábban a német haderő kiválasztott, a kitörés második hullámába osztották be, támogatásul két könnyű harckocsit vihettek magukkal.
Öngyilkos akció volt, lássuk be, és a résztvevői közül alig néhányan élték túl
Egészen pontosan 785 fő jutott el a saját csapataihoz (akik közül sokakra amúgy is hadbíróság várt, a hitleri parancs megszegése miatt). Összevetve: a védősereg 24 ezer német és 20 ezer magyar katonából állt, magában a kitörési kísérletben mintegy tízezren vettek részt. Vérbe fulladt az akció, nincs ennek sok köze a becsülethez, ünnepelni pláne nincs mit rajta.
Meg aztán: ezek a katonák Budapesten nem Budapestet védték, hanem bizony Bécset. Bécs megerősítéséhez akart a birodalmi hadvezetés időt nyerni, azért dobták oda Budapestet és a saját csapataikat is. Szóval: nem ez volt a történelem legfényesebb pillanata. Beteg lélek kellhetett már ahhoz is, hogy „Becsület napjának” nevezzék el – mészárlásnak volt az a napja, meg a kudarcé.
Ettől függetlenül a magyar neonácik kemény magja már 1997-től megünnepli az évfordulót. Eredetileg a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal vezetésével tették, csak hát az a szervezet most gyakorlatilag részben megszűnt, részben börtönben múlatja idejét, ugyanis Györkös nagyon komoly főszerepet játszott a bőnyi rendőrgyilkosságban, olyan komolyat, hogy fel is számolták őket. Különben a becsületnapi vonulásokat mindigbotrány kísérte: 1999-ben még utána is akkora verekedés volt a Viking Klubban, hogy utána három évig – tehát az első Orbán-kormány regnálásának ideje alatt – felfüggesztették a „megemlékezéseket”. Aztán újrakezdték, persze. Volt, hogy Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Megint máskor frekventált közterület – Hősök tere, Kossuth tér – volt a helyszín.
De azért a legjobban mégis a Várat szerették mindig is. Legjobban a Kapisztrán teret.
Mármint eddig, mert idén fordult a kocka.
A BRFK egyszerűen megtiltotta a várbéli vonulást.
Az indoklásuk szerint:
„Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására. (…) A rendezvényen számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat. Ezzel szemben a magyar állam számára a nemzetközi szerződések korlátozást, tiltást tesznek lehetővé. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy fennáll a veszélye annak, hogy olyan szélsőséges eszmék terjesztésére kerülhet sor, amelyek más személyek, így esetlegesen a második világháború érintett áldozatainak emlékét, valamint a jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát sértenék. Méghozzá oly mértékben, hogy ez már túllépi a gyülekezési jog törvényben rögzített kereteit, megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyensúlyát.”
Egyszóval: a Kapisztrán téri vonulást – különös tekintettel a várható beszédekre is – megtiltották. Az ugyanonnan induló Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra gyülekezését nem, tehát azért nem marad ma sem SS-egyenruha nélkül a Várnegyed, de magát a rendezvényt nem tarthatják ott.
Helyes dolog, jó dolog, a rendőrség azt teszi, ami a dolga, vagyis vigyáz a közrendre, nyugalomra.
Aztán tessék mondani, eddig miért nem tetszettek ennyire vigyázni? Eddig miért masírozhattak neonáci hordák a Vár történelmi macskakövein?
Ja, értem: eddig nem volt a Várban sok minden, ami most ott van. Például a kormányfő hivatala.
Hogy annak semmi köze hozzá?
Szégyellem magam, de rosszra gondolok: arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt féltik a csürhétől, ugyanis ezek nem olyan békések, mint a többi tüntetés résztvevői: ezek bizony törnek is, zúznak is, nem vízfestékkel teli lufikkal dobálóznak.
No, de volna itt még egy kérdés. Akkor tehát elmarad a becsületnapi menet?
A Várban elmarad, de máshol megtartják
A Légió Hungária honlapjáról sikerült megtudni, hogyan változott a program.
„Bajtársak!
A Festung Budapest Megemlékezésre a gyülekező 02.09. (szombaton) a Széll Kálmán téren lesz 13:30 és 14:00 óra közt. Aki 14:00 után érkezik nem fog értesülni a megemlékezés pontos helyszínéről, így mindenkit arra kérünk, hogy tartsa magát a megadott időponthoz!
Az esti koncertre a Kék és Vörös Yukban (III. kerület, Fényes Adolf utca 28.) fog sor kerülni, melyek az este során egybenyitva üzemelnek. A belépő 2500 Ft. lesz, mely csak a helyszínen vásárolható meg.
Kapunyitás:20:00”
Aha. Akkor mégiscsak gyűlnek is, náculnak is, meg is emlékeznek, csak éppen a helyszín titok, a koncerten este meg majd alaposan be lehet rúgni. Annyi a különbség, hogy nem a Várban demonstrálnak. Érdemes még erről az oldalról bemutatni a rendezvény szabályzatát, mielőtt valaki azt mondaná, hogy ezek ártatlan katonai hagyományőrzők, miért is tételezünk fel róluk rosszat.
„Figyelem! Az alábbi viselkedési és megjelenési irányelvek be nem tartása a megemlékezésről való kizárást von maga után:
– A hatályos magyar jogszabályok értelmében az esemény egy résztvevője sem takarhatja el az arcát, nem viselhet tiltott önkényuralmi jelképeket (nyilaskereszt, horogkereszt, SS, sieg rúna, totenkopf) illetve nem jelenhet meg katonai egyen/formaruhában. A módosított gyülekezési törvény értelmében hagyományőrzési célzattal sem lehet korabeli egyenruhát, vagy annak elemeit viselni. Azon nacionalista szervezeteket, melyek a múltban formaruhában jelentek meg a megemlékezéseken, szintén megkérjük, hogy ettől most tekintsenek el.
– Minden résztvevőt nyomatékosan megkérünk, hogy fokozottan ügyeljen megjelenésére. Fiatalos, és erőteljes összképre törekszünk, de ez nem egyenlő az igénytelenséggel és a túlzásokkal. Példának okáért: A karácsonyfa jelleggel feldíszített dzsekikkel, illetve a nyakunk köré tekert zászlókkal, sőt a bakancsba gyűrt farmernadrággal sem. Nemzeti jelképeink többre hivatottak, minthogy eltúlzott, karikatúrába hajló összkép kiegészítői legyenek. Mindenkit arra kérünk, hogy utcai/túra ruhában érkezzen, melynek alapszíne fekete, vagy legalábbis sötét, az egységes megjelenés érdekében.
– Alkohol fogyasztása/alkoholos befolyásoltság azonnali kizárást von maga után.
– A megemlékezés teljes ideje alatt tilos a dohányzás.
– A sajtó képviselőivel csak a rendezők kommunikálhatnak.”
Jawohl.
Hát, ha ezeket a dolgokat tiltanikell, az azt jelenti, hogy számítani is lehet rájuk.
Annyit mondok csak, hogy okos ember ma nem megy a Széll Kálmán térre kora délután.
Azért szégyene ez a rendezvény Magyarországnak is, Budapestnek is.
Még ha most nem is a Várban, a vitrinben tartják, hanem máshol: akkor is gyalázat a megtartása.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
