Fontos

Zászlót bontott Márki-Zay mozgalma

0

A Mindenki Magyarországa Mozgalom ma tartotta zászlóbontó rendezvényét. Márki-Zay Péteren kívül Hadházy Ákos és Lukácsi Katalin is felszólalt a budapesti eseményen.

A mozgalomhoz csatlakozott már Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Magyar György, Mellár Tamás és Üveges Gábor is.

Hadházy: lejt a pálya, és még a kaput is bedeszkázták, de nekünk ezen a pályán kell nyernünk.

Hadházy Ákos azt mondta: a hatalom ugyanazt csinálja most is, amit az államszocializmus idején megszokhattunk: miután hiteltelenül hangoztatták Orbánék, hogy hogyan és mikor fogjuk utolérni a nyugatot, inkább azt kezdték el harsogni: a nyugat rossz és hanyatlik.

Kitért arra is, hogy a jövő feladata a két legfontosabb kincs, a tudás és egészség biztosítása. Ezt csak egy tisztességes és igazságos társadalom tudja megadni. Ez pedig csak a demokrácia viszonyai között lehetséges. „A demokrácia, ha nem vigyázunk rá, és mi nem vigyáztuk, lassan rohad diktatúrává.”

A független képviselő azt is hozzátette: a Fidesz erről a hanyatlásba vezető útról, amelybe az országot viszi, soha nem fog visszafordulni, nekünk kell visszafordítanunk őket.

Arról beszélt, hogy meg kell szervezni magukat, legalább annyira, hogy minden szavazókörben legyen egy ellenzéki delegált. Szerint ugyanis a tavaly áprilisi választásokon is rengeteg csalás történt, de megfigyelők hiányában sosem fog kiderülni, hogy mennyi.

Lukácsi Katalin: egységesen lépünk fel

A KDNP-nek hátat fordító politikus azt mondta: azért alakultunk most, mert sokszínűséget szeretnénk, de egységesen lépünk fel.

A mozgalom szerinte nem azért jött létre, hogy újabb pártot hozzon létre, újabb szeletet szakítson ki a kis ellenzéki tortából. Ehelyett azon akarnak dolgozni, hogy ez a torta minél nagyobb legyen.

Lukácsi szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom már most az egyik legsikeresebb alulról építkező mozgalom: több mint 4000-en csatlakoztak 600 településről, minden megyéből.

Márki-Zay: az összefogás legyőzi a korrupciót

Márki-Zay Péter szerint 30 év után ismét egy párthoz való hűség határozza meg, hogy kiből lesz portás, és kiből vállalatvezető. A Fidesz a nácik és kommunisták örököse, mert a párthűséget teszi meg az előrejutás kritériumának, bőrszín és vallás alapján tagad ki emberek, támadja Európát, a volt KGB-s Putyin utasításait szolgalelkűen követi, az iszlamista diktátor Erdogant ölelgeti. Ismét Oroszország és Törökország felé fordultunk a nyugat helyett.

Nem tűrhetjük, hogy egyes magyarok ellenségnek számítsanak, hogy milliók nem tudhatják meg az igazságot, hogy a politikai véleményért az állásából is kirúghatják, hogy míg egy szűk réteg meggazdagodik a társadalom pénzén, addig mások nélkülöznek – tette hozzá

Mozgalmunk azért jött létre, hogy bebizonyítsuk országosan, amit már Hódmezővásárhelyen sikerült: az összefogás legyőzi a korrupciót – mondta az új mozgalom vezetője.

Üzent a rendszer „kiszolgálóinak” is: míg a pártállam vezetői magánrepülőjükön fogják elhagyni az országot, ti, akik a hivatalokban ültök és segítitek a rendszert, ti nem mehettek velük. (hvg.hu, Mérce, Facebook)

Jávor Benedek vezeti a Párbeszéd EP-listáját

0

Jávor Benedek, a Párbeszéd jelenlegi európai parlamenti képviselője vezeti a párt EP-listáját. A Párbeszéd kongresszusa csak a saját jelöltjeik sorrendjéről döntött ma, mert a választásra várhatóan közös listát állítanak majd az MSZP-vel.

Karácsony Gergely társelnök, aki az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón ismertette a testület döntéseit, elmondta, hogy Jávor Benedeket száz százalékos szavazataránnyal jelölték. Az EP-képviselőt Dorosz Dávid, volt parlamenti képviselő és Szabó Tímea társelnök követi a listán.

A kongresszus egyúttal felhatalmazta a Párbeszéd vezetőit arra, hogy tárgyaljanak a szocialistákkal annak érdekében, hogy a parlamenti választás után az EP-választáson is közösen induljanak – közölte. A szövetség minden Európa-párti erő előtt nyitva áll, de elfogadják azt a reális helyzetet, hogy valószínűleg csak az MSZP-vel indulnak közösen – fogalmazott Karácsony Gergely.

Kérdésre válaszolva a társelnök azt felelte, reméli, hogy jövő héten elkezdik a hivatalos tárgyalásokat a szocialistákkal. Arra a felvetésre, hogy hányadik helyen szeretnék látni Jávor Benedeket a közös listán, azt mondta, hogy „sem elvárásaink, sem kéréseink nincsenek, van egy mandátumunk”, az elnökség annak alapján fog tárgyalni és remélik, hogy meg tudnak állapodni.

Jávor Benedek azt ígérte: könyörtelen ellenfele lesz az Orbán-kormánynak

A sajtótájékoztatón részt vett Jávor Benedek is, aki azt ígérte, a jövőben is arra fog törekedni, hogy az Európai Parlamentben a fenntarthatóság, az átláthatóság és az igazságosság értékeit képviselje. Azt mondta, hogy amennyiben folytathatja a munkát, akkor „könyörtelen ellenfele” lesz az Orbán-kormánynak, mindent megtesz a paksi beruházás leállításáért és a hazai korrupciós ügyek leleplezéséért.

Az idei EP-választás a szokásosnál sokkal nagyobb jelentőségű lesz, mert az a kérdés, hogy Európa merre fordul majd – jelentette ki. Az a kérdés, hogy az unió megerősíti-e az együttműködést és közösen lép fel a kívülről érkező kihívásokkal szemben, vagy pedig a dezintegráció, a szétesés, a nacionalista konfliktusok felélesztése és a nemzetállamok felé való visszahátrálás irányába mozdul el – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök egy személyben képviseli mindazt, ami ellen az Európa-párti erőknek közösen kell fellépniük – mondta az EP-képviselő.

Egy átlátható, ellenőrizhető, a korrupció ellen hatékonyabban fellépni képes EU-ra van szükség – érvelt. Olyan tagszövetségre van szükség, amely hatékonyan tudja csökkenteni a társadalmi különbségeket és fel tud lépni az ökológiai krízis, a klímaváltozás ellen – szögezte le.

Kérdésre válaszolva Jávor Benedek azt mondta, hogy egy összehangolt, közös kampányt fognak folytatni a szocialistákkal. Hozzátette, hogy az ellenzék lehetőségei számos területen, például a médiában, korlátozottak, ezért egy erős online és személyes jelenlétre épülő kampányra készülnek. (MTI)

Hírek széljobbról – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, ma kérnék a kávé mellé egy dupla whiskyt is, kellemetlen dolgokról folyik majd a szó. Kellemetlenekről, ugyanis nézetem szerint a huszonegyedik században a szélsőjobboldalnak semmiféle politikai jogosultsága nincs, ámde a tények nem foglalkoznak az én nézeteimmel, és akkor is van magyar szélsőjobboldal, ha nem lenne szabad léteznie.

Akkor lássuk, mi a helyzet a házuk táján.

A Jobbik sok népmesét olvashatott mostanság, ugyanis eljátszották tegnap az okos lányt, aki jön is, meg nem is, hoz is meg nem is, a párt oszlik is, meg nem is. Lezajlott az a bizonyos kongresszus, amit hetekkel előbb már beharangoztak volt, és amitől döntést várt a nagyközönség a gazdasági csődben lévő párt feloszlásáról vagy megmaradásáról. A döntés megvan, mert vajúdtak a hegyek és csodálatos egeret sikerült szülniük: ha muszáj, oszlanak, ha nem muszáj, nem, de módosították az alapszabályt. Jobb, ha átadom a szót Szilágyi György frakcióvezető-helyettesnek, mert én csak érthetően tudnám elmagyarázni, mire jutott a párt agytrösztje, igazán összebonyolítani ő tudja, ez a hírben a szép:

„A Jobbik megmaradását nevezte a májusi európai parlamenti választás fő tétjének Szilágyi György frakcióvezető-helyettes és szóvivő szombaton, a párt rendkívüli kongresszusát követő sajtótájékoztatón.

Arról beszélt: ha elegendő voksot kapnak, „a Fidesz nem meri betiltani a Jobbikot”, amely jelenleg az ellenzék legerősebb pártja.

A mi célunk csak az lehet, hogy minél több szavazatot kapjunk és ezzel is megroppantsuk a nemzeti együttműködés rendszerét (NER) – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy ebben a küzdelemben az igazság a Jobbik fő ereje és fegyvere, ezért nem tudja őket legyőzni az igazságtalanságot megtestesítő Orbán Viktor és Fidesz. Az igazság és a hősiesség a Jobbik mai lelke – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Szavai szerint egy olyan diktatúra ellen küzdenek, amelynek „a zsarolás, a korrupció, a felhalmozott vagyon, az állami szervek kézi irányítása, a saját médiabirodalom adja a fő erejét”. Szilágyi György szerint „Orbán Viktor fél a következményektől és ezért fél a Jobbiktól”, mert ez a párt képes lebontani a NER-t és elszámoltatni annak vezetőit.

Közölte: a tanácskozáson elfogadott alapszabály-módosítás alapján „különösen indokolt esetben”, a pártelnökség írásos jóváhagyásával más – a jövőben létrehozandó – pártba is beléphetnek a Jobbik tagjai. Kérdésre válaszolva jelezte: ezzel csak egy lehetőséget teremtettek meg, hogy „legyen eszköz a kezünkben, hogy tudjunk továbblépni” szükség esetén.

Szilágyi György kérdésre válaszolva közölte: napokon belül kiderül, kapnak-e részletfizetési lehetőséget az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott szankcióra, amelyet igazságtalannak, törvénytelennek tartanak, de igyekeznek befizetni, ugyanakkor az újabb szankció miatt is nemzetközi jogi fórumhoz fordulnak. Elmondta: arra számítanak, hogy a jövőben sorozatosan megbünteti őket az ÁSZ, függetlenül leadott jelentéseik tartalmától.” (MTI)

Akkor most mi van?

Megpróbálom érthetően elmagyarázni. Szóval, a monstre tartozás megvan, azt nem engedték el, mondjuk az elengedésére nincs is jogi lehetőség. Ha kapnak részletfizetési lehetőséget, marad a párt, ha nem, alapítanak egy másikat, más néven és folytatják, ahol abba sem hagyták, sok ilyen csődeljárást láttunk már. Siratni őket nem érdemes, egyrészt nem viszi el a pártot a cica (a macskaféléknek jó ízlése van), másrészt ne feledjük: ez az a politikai mozgalom, amelyik soha, egyetlen koalíciós felkínálkozást nem fogadott el, hiába vitatkozik róluk a magyar ellenzék színe és java: meg kell értenünk, hogy nem kellünk nekik. Akkor legyen már annyi gerinc bennünk, hogy ők se kelljenek nekünk. Arról már nem is szólva, hogy ez a párt, akármilyen hangzatosan pufogtatja, mekkora hős és mekkora ellenzéki, azért az elmúlt nyolc évben nagyon kevés kivétellel mindig a kormány mellett szavazott, szóval a Jobbik ellenzékisége szabad szemmel nem látható dolog, és szólamok hangoztatásában merül ki. Arról, hogy mennyire népszerűek, hány alapszervezetük, szimpatizánsuk van annyit, hogy csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam.

No, meglátjuk, hová lesznek, ez innentől úgyszólván számviteli kérdés. Az biztos, hogy az önjelölt hősök még az egyértelmű döntéstől is fáznak, tehát bátor emberek lehetnek.

De nem csak a Jobbikból áll a magyar szélsőjobb. Ott van például a Mi Hazánk is. No, körülöttük viszont zajlik az élet, egymást érik a hírek, kár, hogy egyik nagyobb butaság, mint a másik. Hogy sorba menjünk: a Mi Hazánk viszont nem ódzkodik az együttműködéstől más pártokkal, bátran belévágnak, neki a közepinek, huj, huj, hajrá – de kikkel kötöttek szövetséget?

A MIÉP-pel és a Független Kisgazdapárttal.

Tessék? Azok még léteznek?

Léteznek, bár nem véletlen, hogy nem sokat tetszettek hallani felőlük, nehéz lehetne ezt a két politikai formációt mostanság széles, népi-nemzeti bázison nyugvó tömegmozgalomnak tekinteni. Sőt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a „gittegylet” kifejezés még hízelgő is lenne rájuk, becsült létszámukat tekintve.

Akkor minek egyáltalán szövetkezni velük? Erre két magyarázat van, az egyiket Toroczkai László mondta el, eszerint:

„Az együttműködés célja, hogy harmadik utat kínáljanak azoknak, akik sem a Fidesszel, sem az egyesült balliberális tömbbel nem tudnak azonosulni. Úgy látják, a magyar nép, a magyar nemzet érdeke, hogy a kétpólusúvá váló politikai rendszerben harmadik pólusként olyan pártszövetséget hozzanak létre, amiben a hasonló eszmeiséget valló történelmi pártok, a MIÉP és a Független Kisgazdapárt (FKGP) is részt vesznek. Ennek nyomán írják alá a magyar haza és nemzet felemelését szolgáló, értékalapú megállapodást, elsőként a MIÉP-pel.” (444)

A másikat én mondom: ezzel jól jár átmenetileg mindhárom fél, ugyanis a közelgő két választáson mindhármuk részvétele legitimálódik (az önkormányzati választásnak van komolyabb tétje számukra) és nem egy, hanem három párttámogatást lehet majd felvenni. Hogy aztán ennek mennyire fog örülni a Jobbik esetében is komoly szerepet játszó Állami Számvevőszék, az a jövő titka – de egyelőre maradjunk Csurka István tételénél, aki a Fészek klub nagy öregjei szerint azt vallotta: „Minden előleget fel kell venni, csak soha nem szabad semmilyen munkát elvégezni!”

Ilyen alapon a Mi Hazánk, a MIÉP és a mostani FKGP valóban méltó a csurkista szellemhez, ugyanis pont erre készülnek.

De van saját törekvése is a Mi Hazánknak. Sokat töprenghettek azon, mi is Magyarország legnagyobb baja, latolgathatták, hol találják a legtöbb gondot, egészségügyben, gazdaságban, míg végül Dúró Dóra a homlokára csapott, és kimondta: az oktatásban. Éspedig az neki a baja az oktatással, hogy szerinte a magyar rendszerben óvodától egyetemig homoszexuális propaganda zajlik. Ezt onnét veszi, hogy tudomására jutott, miszerint egy szegedi középiskolában felvilágosító óra tárgya lett volna ez a szexuális magatartás is. Meg a többi is, de ez a baj.

Ennek alkalmából videót tett közzé a párt (illetve mozgalom) Facebook-oldalán, melyben a kérdés másik nagy szakértőjével, Budaházy Eddával beszélget, ebből szemezgetünk:

„A Mi Hazánk törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésben annak érdekében, hogy az óvodákban és az iskolákban semmiféle homoszexuális propaganda ne jelenhessen meg.”

Rendben, javasolni sok mindent lehet. De vajon elfogadják-e?

„A kormányzat nem mer konfrontálódni ezekkel a különböző homoszexuális lobbikkal olyan mértékben, hogy ezt a tiltást megtegyék. A magam részéről nem számítok arra, hogy a kormánytöbbség támogatni fogja ezt a javaslatot.” (Dúró Dóra)

Hát, ha nem számít rá, minek nyújtja be? Hiányzik a kudarc élménye? Bonyolult lélekkel van dolgunk…

„Mi a normalitás pártján állunk, ezért szeretnénk betiltatni, hogy ezt a propagandát az iskolákban, ahol a gyerekeknek az egészséges fejlődését kellene, hogy biztosítsák, az állam beengedje.”

Nem zavar senkit, hogy ilyen propaganda nem létezik? Nem is propaganda kérdése lenne egyébként. A jelenség maga viszont létezik, és igenis szó kell essen róla az iskolákban. Persze, nem erről szól az oktatás önmagában véve – de hát könyörgöm, Amerikáról is szó esik, azt is tiltsák be, mint jenki propagandát? Holnaptól Kolumbusz nem fedezte fel? (Különben: tényleg nem ő volt).

„Vannak olyan színházi előadások, ahol azonos nemű párok szexuális irányultságú cselekményeket végeznek a színpadon és erről adott esetben a szülő nem is tud.” (Budaházy Edda)

Bizonyára vannak, én magam egyet sem láttam még, de tudomásom szerint (a Magyar Idők anno hadakozott ezen a csatatéren is) ezek kifejezetten felnőtt előadások, korhatárosak.

Mindegy is. Az a lényeg, hogy más bajunk nincs, ez az egyetlen, ám legsúlyosabb, nincs az országban egyéb nyomora devizakárosultaktól hajléktalanokig senkinek, nem omladoznak a kórházak, nem akadozik a gazdaság, nem mennek felfele az árak sem – ez a fő bajunk, semmi más.

No, amíg a magyar szélsőjobboldal ennyire képes, addig nem kell tőlük komolyan tartani.

Politikai szempontból semmiképp.

A tudományt a politikai hatalom alá rendelik

Távol álljon tőlem, hogy a tudományos élet kutatási kérdéseibe beleüssem az orrom, amikor még egy komolyan vehető diplomám sincs. De a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestület – így talán megengedhető, hogy gyalogos magyarok is aggódjanak az intézmény sorsáért.

A szokásos módon kezdődött: az akadémia fenntartására – épületek rezsijére, ott dolgozók fizetésére szánt – 20 milliárd forintot kivonták a költségvetési törvény hatálya alól és a szépnevű Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe utalták, ami azt jelenti, hogy a kormány szájaíze szerint dönthetnek, mindenféle parlamenti akadékoskodás (így nevezi a parlamenti vitát a mai magyar udvartartás minden meghatározó tagja) nélkül. Akadémiai doktoraink talán abban reménykedtek, hogy a terület első szolgája (minisztere) maga is akadémikus – legalábbis ezen a címen húzott pár évig több mint havi félmilliós jövedelmet évi két publikáció fejében. Igaz, a publikációk nem születtek meg – de hát alanyi költőkkel is előfordul alkotói válság…

Ne akadékoskodjunk: a közlekedésimérnök végzettségű szakember a területén végigjárta a pályát, az egyetemi tanársegédségtől a tudományos kutató, majd akadémiai doktori címig. Nemcsak Magyarországon, Kanadában, Helsinkiben, Delftben is volt vendégkutató. Az iparban a Knorr-Bremse fékrendszereket gyártó cég fejlesztési intézetének volt igazgatója, 2009-ben pedig – a Mercedes-Benz kecskeméti gyárépítésének döntése után – a Kecskeméti Főiskola rektorhelyettesének választották.

Ki vonná kétségbe, hogy éppen ő, aki dolgozott a tudományos életben és az iparban egyaránt, alkalmas arra, hogy hazánk végre átlépje azt az évtizedek (ha nem századok) óta bosszantó és visszahúzó szakadékot, ami a Magyarországon született ötletek, és azok megvalósítása között húzódik.

Jómagam lennék az utolsó, aki azt kifogásolná, hogy nem humánterületen, hanem a reáliákban jártas tudós vezeti a magyar tudományos élet szervezését. Régóta nehezményezem, hogy miközben az általános műveltséghez tartozik például Petrarca ismerete, aközben műveltnek nevezhető az, akinek fogalma sincs, mondjuk a közlekedőedény-rendszer törvényszerűségeiről. (Általános iskola 7. osztályos tananyag.) Ennél rosszabbak csak az eltartott kisujjú kékharisnyások, akik meg is vetik a reáltudományokat. Ők azok, akik a falnak mennek az autóikkal, meg felrobban a kazánjuk, mert nem tudják, hogy időnként muszáj ránézni arra a fránya fékfolyadék tartályra és a kazán vízállás-mérőjére.

Hanem. Semmiképp nem nevezhető tudósnak – legfeljebb kutatónak -, aki kizárólag a saját területét tekinti tudománynak. Aki „hatszázadrangúnak” minősíti mondjuk a közgazdaság, a szociológia, a kultúra stb., összefoglalóan a társadalomtudományok létét. Bár nem vagyok tudós, annyit azért sejtek, hogy mindenféle tudomány kizárólag szabad szellemek által hoz eredményt – legyen az a porlasztó (Csonka-Bánki), vagy a stressz felismerése, szerepe (Selye János). A humántudományok lenézése, ignorálása pont annak a lónak a másik oldala, amelyik finnyásan elutasítja a saját WC-je vízellátását biztosító rendszer működésének ismeretét. (Ezért tartom életveszélyesnek olyan „szakértői” csoport kormányzási ajánlatát, amelyik büszkén vállalja, hogy semmi köze a politikához, sőt nem is érdekli. Ez ugyanis azt jelenti, hogy, bár kénytelen a „plebs” körében is támogatókat szerezni, de nagyjából leszarja támogatói érdekeit is, és fogalma sincs döntései társadalmi következményeiről.)

Igaz, a „kézzelfogható” eredményt nem hozó kutatás-tudomány elutasítása igen népszerű – nemcsak a képzetlenebbek, hanem a végzettségük okán értelmiséginek tarthatók körében is.

Kívülállóként azt tapasztalom, hogy valahol itt lehet a magyar innováció nagyon gyenge teljesítményének az oka. Az innováció az idegen szavak szótárai szerint ugyan „újítás”-t jelent, de talán nem véletlen, hogy nem lehet a két kifejezést szinonimaként használni.
Az innováció ugyanis többet jelent, mint valamely addig nem ismert dolog felfedezése vagy új eljárások kikutatása. Talán a karburátor sorsán lehetne legjobban megérteni a különbséget. A világban kevesen tudják, hogy az autózás történetének korszakos újítása, kidolgozása két magyar – sőt, Magyarországon dolgozó – mérnök érdeme. A külföldön is tanult Csonka Jánosé, és a Ganz gyárban dolgozott Bánki Donáthé. A szabadalmat 1893-ban (!) jegyezték be, alig 9 évvel az autó ősének tekinthető Karl Benz-féle önjáró kocsi bemutatása után.

Magyarország (pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchia magyar része) akkoriban éppen az „ezeréves” királyság megünneplésére készült lázasan. Az önjáró kocsik híre ugyan eljutott idáig – sőt Budapesten már ötvenen rendelkeztek is ilyen fura szerkezettel, – az óriási többség, beleértve a tanult réteget is, legfeljebb hírét hallotta az automobilnak. A vezető réteg tagjai – még tudósok is – inkább csak extravagáns mániának tartották a huszadik századi társadalmakat alapjaiban megváltoztató innovációt. Sőt, sokan éppen az „ördög szekerének” vélték a szerkezetet, amit a dicső magyarság attribútumainak – lovasíjász, huszár, – elpusztítására találtak ki a magyarság ellenségei. (Nem ismerős?)
Így azután szinte visszhang nélkül halt el a karburátor, ahogy a pár évvel későbbi telefonközpont (Puskás Tivadar) écája is: német, angol, amerikai földön profitáltak ezekből azok a rusnya gyarmatosítók.

Szándékosan a műszaki tudományok világából hoztam a példát, reményeim szerint érzékeltetve, hogy hogyan, miért porlik szét minden reáltudományi eredmény, ha nem támogatja ezt a társadalomismeret tudománya.

Visszatérve a Magyar Tudományos Akadémia hányatott sorsához. Miért baj az, ha egy ilyen közintézmény fennmaradását a kormány irányítja? (Miközben a KÖZ, és nem a kormány pénzéből fizetjük.)

Közbevetőleg: ez a 20 milliárd forint csak részben finanszíroz pályázati alapon működő kutatásokat – döntően a kutatóhálózat fenntartására megy el: hogy legyen világítás, fűtés, netán takarítás, telefonszámla, pótolhatók legyenek olyan bonyolult eszközök, mint egy szkenner. Az MTA kutatóhálózata jelentős pénzt vont be eddig is nemzetközi forrásokból – ám a pályázatok jó részének feltétele valamennyi „saját erő”. Nos, eddig ezt a pénzt az MTA önálló költségvetési fejezetből kapta – felhasználásáról a különböző akadémiai testületek döntöttek. Bizonyos, hogy voltak rossz, de legalábbis vitatható döntések ebben a rendszerben. Mostantól a miniszter, a kormány dönt. Vajon mitől lesznek eredményesebbek a döntések, ha azok nem tudós vitában alakulnak, hanem az udvartartás egyik cselédjének szavára?

A rendelkezés éles vitát váltott ki, amiben nemcsak nemzetközi tudósok szólaltak föl az MTA védelmében, hanem közismerten jobboldali, konzervatív magyar tudósok is hallatták a hangjukat. Például a visszaorbánosított Magyar Nemzet hasábjain.

Igen tanulságosak a Körösényi András professzor (2012 és 2015 között a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója volt) kifogásaira reflektáló Szarka László Csaba, az MTA levelező tagja érvei a Mandineren.

Bár érvnek csak barokkos túlzással lehet nevezni azt a vádat, hogy a felszólamlások csak a „nemzetközi botránykeltés” érdekében születtek, valamint bűnösök a „politizálásban”. Talán, ha a földtani tudományok professzora nem zárta volna magát szakterületének, a földtudományoknak a korlátai közé, esetleg fölismerhetné – a tudománynak éppen a politikai hatalom alá rendelése zajlik.

Nem kevésbé érdekes Szarka professzor következő mondata sem: „Lehetséges-e például az objektív tudomány képében tetszelgő kőkemény globalista értékrendszer hirdetése az akadémia, mint nemzeti közintézmény keretein belül?” Ha nem tisztelném annyira a tudósi tisztségeket, most felröhögnék. De legalábbis rákérdeznék: Hogy a fenében képzeli el kutatási területei – az elektromágneses geofizikai kutatómódszerek, a földi elektromágnesesség vagy a környezet-geofizika – „nemzeti kereteken belüli” művelését? Csak Kisvárda és Szombathely között hajlandó kutatni e jelenségeket? Bár ez nem valószínű, hiszen nemzetközi tudományos társaságok tagja is.

Vajon mi a csuda ez a „globalista értékrendszer” (ami ráadásul kőkemény), és miért/miben ellensége a nemzeti értékeknek? Mondjuk az a biokémikus, aki tárgylemezt tesz a mikroszkóp lencséje alá az, „globalista értékrendű”, aki meg tarsolylemezt, az bennmarad a „nemzeti keretekben”?

Rátesi Margit

Amatőr hazudozók – Déli kávé Szele Tamással

Ma feketén kérem a kávét, észnél kell lenni, komoly témáról lesz szó, ha könnyeden is. Arról ugyanis, hogy hazudni mégiscsak egy mesterség, ha jól csinálják, lehet művészet is (akkor irodalomnak hívják vagy filmnek). Nem ártana, ha a kormány az ilyesmiket, amikhez kell némi ismeret, szakértőkre bízná, nem amatőrökre. De hiába beszél ezeknek az ember…

Három hírt fogunk vizsgálni, mindhárom az elmúlt huszonnégy óra termése, egyik szőke, másik barna, harmadik meg csodaszép. Mindegyik a kormánymédia ügyetlenségét, amatőrségét mutatja a hazugság, ferdítés, manipuláció terén – hogy is mondjam csak, azt, hogy nem mondanak igazat, mindenki tudja, de legalább tennék profi módon.

Az első történet egy sajtótájékoztatóról szól

Az olvasó nem járatos ilyen helyeken, én bezzeg annál inkább, sajnos, többnyire feleslegesnek is találom őket, hiszen sok okosat ezeken nem tud meg az ember – de el kell menni egyikre-másikra. Kivéve persze, ha a kormány valamely oszlopa tartja őket, azokra el sem érdemes, úgysem engednek be, nehogy véletlenül valamelyik magáról megfeledkezett sajtómunkás még kérdezzen valamit. Mármint olyan valamit, amire nincs kész a válasz és amit nem rágtak előre a szájába. Épp ezért a kormánypárti sajtótájékoztatókra leginkább csak a saját médiájukat engedik be, de van, amikor még őket sem.

Ezt a lehetőséget vitte a végletekig Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A Média1 fedezte fel ugyanis, hogy a Hír TV közvetítésében, mely nevezett úr tökéletesen érdektelen, sorosozó, uniószapuló sajtótájékoztatójáról szólt, az ilyenből tizenkettő plusz áfa egy féltucat mostanság, összesen négy ember vett részt, ebből ketten operatőrök voltak, ketten talán újságírók, habár az sem lehetetlen, hogy beültettek hamarjában két ártatlan járókelőt, mégis legyen valaki az államtitkár előtt, mikor beszél… Különben a kormánymédiának speciel abban igaza volt, hogy nem küldték ki az embereiket. Minek? Az esemény vége után egy órával úgyis kijön a beszéd az MTI-n, további fél óra múlva a kormany.hu-n, kérdezni sem nem szabad, sem nem lehet, sem nem mernek – akkor minek odamenni?

Bár az mindig kínos, mikor két operatőr kínjában egymást veszi, hogy legyen vágóképe…

Hát, ha már közvetítik, illett volna közönségről is gondoskodni, de ezek, kérem, amatőrök.

Amatőrök a Pesti Srácok is

Tegnap hatalmas dörgedelemmel közölték, miszerint vége a magyar sajtószabadságnak (mondjuk nagyjából vége is van, csak páran próbálunk még vigyázni rá) de ezt nem onnan tudják, hogy kivételesen jól értesültek, hanem onnan, hogy országos körözést adtak ki a főszerkesztő-helyettesük ellen. Elolvasván a történetet, már tegnap este is hümmögtem: ha az embert beidézik, menni kell vagy ha nem tud, szólni kell, mert jön a rendőr – de ezt pontosabban leírja kollégám lapunk másik helyén. Meg hát bírósággal, bíróságról nem jó füllenteni, azok komolyan veszik a tekintélyt, reggelre meg is cáfolták az egész történetet. Az esetet csak azért vettem elő, mert bizony ez is azt mutatja: hazudni tudni kéne, de ezek ahhoz is tehetségtelenek, sajnos.

Szoros kapcsolat fűzi Kásler emberminisztert a gyíkemberekhez

Akkor menjünk tovább, művészibb és fejlettebb kamubirodalmak irányába, ahol már komoly pénzek forognak. Az Index számol be arról, milyen különös és szoros kapcsolat fűzi Kásler emberminisztert a repülő csészealjakhoz és az alakváltó gyíkemberekhez, illetve nem is hozzájuk, hanem az ellenük folyó világméretű küzdelemhez. Ha még Ashtar parancsnokot is belekeverték volna, szebb lenne, de így is olyan figurák tűnnek fel a miniszter és kedvenc tévécsatornája környékén, hogy az ember hátán feláll a szőr. Vagy a pikkely, ha már.

Arról lenne szó, miszerint a konteó – amit sokan kevernek az álhírrel, van ugyan átfedés, de nem azonos a két fogalom –, tehát az összeesküvés-elmélet hatalmas üzlet az egész világon. Már a hatvanas években folyóiratok éltek az ufóhívők tömegeiből (a tudományos-fantasztikus irodalom akkori virágzása is annak köszönhető, aminek az ufó-legendakör: az emberek az űrkutatásról szóló hírek hatására elkezdtek az ég felé figyelni). Született ezer tanulmány a repülő csészealjakról és legalább feleannyi arról, hogy ez az egész nem vélemény kérdése, ez kezd egyfajta vallásszerű hitvilággá alakulni, ez hamistudat és üzlet – aztán mindenki gondolt, amit akart, a fejlett társadalom egészen nyugodtan bír létezni úgy is, hogy van benne pár szamárság.

A konteók kora az internet világméretű elterjedésével jött el igazán: akkor már, az információs robbanás hatására nem csak pár folyóiratot tudtak eltartani a hívek és néhány, közismert gurut (mint Däniken), hanem iparággá fejlődött, amiben dollármilliárdok vannak. Most nem mennék bele részletesebben, de például az alakváltós-gyíkemberes rémmesét eredetileg nem az orosz hírszerzés találta ki, ahogy a chemtrail és a HAARP legendáját sem, hanem tehetséges amerikai szélhámosok, csak hát hazugságot nem lehet bejegyeztetni, levédetni, így aztán ezek a legendák is átcsúsztak mára azok kezébe, akik politikai célokra használják őket. Viszont a QAnon-történet kifejezetten mai, alt-rightos találmány – azt tetszenek ismerni? Csak pár szóban mutatnám be.

QAnon egy fiktív személy,

aki azonban elég aktív egyes közösségi médiumokban, saját állítása szerint olyan valaki, akinek „Q szintű”, tehát az elnökénél is magasabb hozzáférése van az államtitkokhoz. Mondjuk ez az Egyesült Államokban kissé nehezen megoldható, jogi lehetőség nem nagyon van rá, fizikai viszont igen, hiszen nem minden elnök ért mindenhez, mondjuk a genetikai kutatásokat vagy a húrelméletet Trumpnak hiába is magyaráznánk, így az valószínű, hogy van ember, aki többet tud egyes államtitkokról az elnöknél. Különben a Q szintű hozzáférés nem is erre vonatkozik: így nevezik a legmagasabb szintű hozzáférés kódját az amerikai atomarzenált is felügyelő energetikai minisztériumnál. Ezért is lett ennek a titokzatos személynek – ha ugyan egy személy – Q a neve a 4chanen és 8chanen.

Miért pont ezeken a közösségi oldalakon? Azért, mert a 4chan és az 8chan a felhasználóitól tényleg nem kér semmiféle személyes adatot, így aztán a teljes névtelenségben ott gyűlt össze az internet legelmebetegebb társasága, akik között nincs tabu, minden belefér a témáikba. Q magát egyszerűen csak „hazafinak” nevezi, aki az elnök megbízásából „szivárogtat ki apró információmorzsákat”, aki ezeket összerakja, megkapja az egész kenyeret. Ezért nevezik magukat a Q-hívők pékeknek.

Az összerakott morzsákból egy minimum őrült világkép áll össze

Tehát: az Egyesült Államokat és az egész bolygót elmebeteg, kannibál pedofilok összeesküvése irányítja, akik minden hatalmi központot és ágat a kezükben tartanak, kivéve az Egyesült Államok hadseregét. Az valahogy kimaradt nekik. A hadsereg kérte fel Trump elnököt, hogy induljon a választásokon, amiket meg is nyert, ámde most megjátssza a bolondot, hogy ne tűnjön fel a pedofil kannibáloknak, milyen okos is ő, és míg látszólag őrültségeket művel, a háttérben a pedofilok vezetőinek letartóztatását készíti elő.

A Mueller-bizottság Q szerint nem Trump ellen vizsgálódik, az csak a legenda, valójában Barack Obama és Hillary Clinton körül szorul a hurok, és már csak napok kérdése, hogy rács mögé kerüljenek. Mondjuk elég rég óta napok kérdése, de senki sem mondta, főleg Q nem, hány napról van szó. Ezen kívül Angela Merkel Adolf Hitler unokája, a Las Vegas-i mészárlást a Clintonok szervezték, és a célja Mohammad Bin Salman szaúdi trónörökös meggyilkolása volt, szóval tombol a paranoia.

Azért részleteztem ennyire ezt a konteót, hogy tessenek látni: sem ez, sem a többi nem ártatlan hóbort

Márpedig nem csak Kásler miniszter, de még a környezete is kezd ezeknek a kóklereknek a befolyása alá kerülni, illetve ott is van már régen, csak most derült ki. Akkor kellett volna megszólaljon a vészcsengő az agyakban, mikor olyanokat mondott, hogy az ősrobbanás csak spekuláció, a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető lenne a tízparancsolattal, az Árpád-házi dinasztia pedig genetikailag nem finnugor. Mondjuk igaz, hogy egyik kérdés sem tartozik a szakterületéhez, az onkológiához, de mindegyik téma kedvence a magyar konteó-hívőknek. Jó, hülyeségekben hisz, de kit bánt ez? Ha magánember volna, senkit sem zavarna, de rá van bízva a teljes magyar egészségügy és oktatás példának okáért. Ehhez tiszta fej kívántatna.

Márpedig a konteókat és babonákat terjesztő Hatoscsatorna nevű kábeltévét már nem csak rokonszenv fűzi a miniszterhez, hanem anyagi szálak is. Kásler Miklós nyilvános szerepléseit 2018-ban ennek a Hatoscsatornának a kreatív igazgatója videózta közpénzért, pontosabban havi 450 ezer forintért, a kapcsolat létrejöttében pedig fontos szerepe lehetett a tévé egykori műsorvezetőjének, aki jelenleg Kásler sajtófőnöke. Szintén nem ingyen.

Kis válogatás a Hatoscsatorna visszatérő vendégei közül: Egely György (ő még viszonylag ártalmatlan a többihez képest), Szűcs Róbert ufókutató és Bácsi Boglárka.

De ki az a Bácsi Boglárka?

Így csak a konteósok és a kérdés szekértői ismerik a nevét, a nagyközönség nem tudja, hogy ez Bácsfi Diána polgári neve. Aki a 2000-es évek közepén az ELTE filozófus-egyiptológus hallgatójaként a hungarista Magyar Jövő Csoport vezetőjeként tűnt fel. Katonai egyenruhában pózolt, Szálasit éltette, karlendítéssel köszöntötte a Terror Háza előtt megjelenteket, nyilaskeresztes plakátokat ragasztott, és arról szónokolt, hogy mindazokat kivégezné, akik elveivel ellentétes nézeteket vallanak. Bácsfi ellen rendőrségi, majd bírósági eljárás indult, és az ELTE is kirúgta. Ez nem zavarja abban, hogy manapság Bácsi Boglárka néven „mítoszkutatóként” működjön és Avatára néven YouTube csatornán ossza az igét. A csatorna különben

„Saját reklámjában azzal büszkélkedik, hogy műsorainak 80 százaléka saját gyártású, és 2017-ben a kb. 3,8 millió háztartás 47 százalékában volt elérhető. Átlagos nézettsége azonban csak 0,5-1,5 százalék, így nem lehet mondani, hogy tömegek tapadnának rá a műsoraira.” (Index)

Hát ilyen körökben forog a mi Kásler miniszterünk, ezekkel ért egyet, nekik ad sok milliós megbízásokat. Azt már nem is mondom, hogy a Trianoni Szemle oszlopos támogatója is.

Kérem, az egy dolog, hogy szemmel láthatóan a hazugság lett államrendünk alapja és fő mozgatórugója. Olyan államrend még nem volt soha és sehol, amiben ennek ne lett volna szerepe, bár a sikeres társadalmakban csak mellékszereplő, nálunk főhős. Sőt: rendezési alapelv.

De ha már hazugságra, propagandára, manipulációra épül az állam, legalább csinálnák elviselhetően. Igaz, hogy mint említettem volt, manapság már Amerikában is röhejesen és pocsékul hazudoznak, de akkor is: tessék már profikra bízni.

Vagy, ahogy a halaskofa mondta a vevőnek a piacon:

– Uram, vagy vegyen fel hosszabb dzsekit, vagy lopjon rövidebb halat!

Itt már minden kilóg mindenhonnan, már nem lólábakról van szó, nem is lovakról, hanem egész ménesekről…

Fővárosi Törvényszék: hazudik a PestiSrácok

A Fővárosi Törvényszék közleményben cáfolta a PestiSrácok cikkét, amelyben a kormány propagandistái azt állították, hogy a portál főszerkesztő-helyettesére nem kellett volna országos elfogatóparancsot kiadni.

A bíróság közleménye hangsúlyozza:

„Elfogadhatatlannak, nonszensznek, s újságírói túlkapásnak tartjuk mindazt, ami a terjedelmes cikkben olvasható. Megdöbbentő számunkra az, hogy szabálytalan bírói húzásokkal, jogkörrel és hatalommal való visszaéléssel, közéleti elfogultsággal, s alkalmatlansággal vádolnak egy a jogszabályokat betartó bírót – anélkül, hogy a konkrét ügyre vonatkozóan a bíróságtól is információkat kértek volna. Az újságírók pártállami módon történő kriminalizálásáról, s üldöztetéséről írni egy olyan cikkben, amely szinte kizárólag valótlan állításokat közöl számunkra némileg visszásnak tűnik.”

A közlemény hosszasan tételesen cáfolja a cikk állításait, ebből kiderül, hogy gyakorlatilag egy szó sem igaz a cikkből. Itt én most csak egyet emelek ki, azt, hogy Szarvas Szilveszter élettársa átvette a 2018. október 12-re kitűzött tárgyalásra szóló idézést, annak kézbesítése szabályszerű volt. Innen kezdve ugyanis nincs miért csodálkozni meg hőbörögni az országos elfogatóparancson, ha a vádlott módszeresen kerüli a bíróságot.

Ha a Fővárosi Törvényszék nem adja ki a közleményét, azt saját tapasztalatok alapján is megírtam volna, hogy a PestiSrácok hazudik. Nem, engem nem köröztek, de ennek tudásához nem is kell körözés, elég, ha valakit már idéztek sajtóperre (vagy vádlottként/alperesként bármilyen más perre). Az idézés iratában ugyanis azt is leírják, hogy ha valaki sem előre, sem utólag nem menti ki magát (például orvosi papírral igazolva, hogy beteg volt), mégsem jelenik meg, akkor a következő tárgyalásra rendőrökkel vezetik elő, ha pedig ez is sikertelen, jön az elfogatóparancs. Ez a szabály!

A harcos plébános

Ecclesia militans, mondták a középkorban, csak akkor ezen a kifejezésen nem azt értették, hogy Isten különféle rendű és rangú szolgái verekednek, akkor ez az üdvösségért való küzdelmet jelentette ebben a földi siralomvölgyben. Azt nem mondhatjuk, hogy nem akadt már akkor is pár vaskezű harcos szerzetes, elvégre valami ilyesmik alkották a Templomos Rendet is – de a hegyfalusi plébános mintha kései utódjuk lenne.

Hegyfalu község Vas megyében, a sárvári járásban, békés hely, amit csak Dóka Ferenc atya képes időnként felrázni nagy, ezredéves nyugalmából. De ha ő ráz, akkor nagyon ráz. Mint az ipari áram fázisa, annyira. Van is neki szép lajstroma a mindenféle erőteljesebb cselekményekből, először, vagy tíz évvel ezelőtt, még csak a postást verte meg, de azt legalább sajtóügyből kifolyólag.

Hát ez meg hogy sikerült neki?

Beszámolt róla a Nyugat.hu akkoriban, mert még Győrváron volt plébános az atyafi.

„A vasvári kapitányságra fél tizenegykor futott be a hívás: munkavégzés közben megtámadták és megverték a posta egyik kézbesítőjét Győrváron. Ezt maga a sértett jelentette be. Az ügyeletes azt is megtudhatta, hogy a támadó a falu plébánosa. A rendőrök azonnal a helyszínre indultak, ahol kiderült, nem ízetlen tréfáról van szó. Az 58 éves Tóth Ferenc bevérzett szemmel, vörös, feldagadt halántékkal és zúzott lábsérülésekkel fogadta a kiérkező járőröket. A férfit mentő szállította a szombathelyi kórházba, ahol alaposan megvizsgálták. Úgy tudjuk, a kézbesítő nem szenvedett súlyos sérüléseket.”

Még szerencse, de mi volt a kiváltó ok, a kölcsönös ellenszenven kívül? Nagy a sora annak… azt mondta a kézbesítő:

„Az egész úgy kezdődött, hogy ma először vittem a plébániára Szabad Föld újságot. Amikor a helyettesem dolgozott, akkor állítólag Dóka Ferenc lemondta a Keresztény Élet című katolikus hetilapot és ő, vagy valaki más megrendelte a nevére a Szabad Földet. Délelőtt a levelek mellett a házvezetőnőnek odaadtam az újságot és indultam tovább. Nem sokkal később kiabált utánam, hogy rossz újságot adtam nekik. Visszamentem tisztázni a helyzetet és megmutattam a kinyomtatott listát, hogy bizony az övék a Szabad Föld. Eddig hármat vittem ki a faluban, az övék a negyedik. A plébános már akkor elég ingerült volt. Mentem tovább dolgozni, amikor kb. kilenc házzal arrébb mellém hajtott és megvert.”

Akkor bizony kibékíthetetlen világnézeti ellentétekről volt szó. Habár a Szabad Föld sosem volt az ultrabaloldali anarcho-szindikalisták lapja, sőt, de ha a plébános ezt nehezményezte, szó szerint lelke rajta.

Tavaly nyáron újból meg akarta mutatni szent haragját, most kicsivel több oka is volt rá, ugyanis – már Hegyfaluban szolgált – kitett a buszmegállóban egy hirdetményt. Méghozzá, ahogy a szövegből látom, már a másodikat:

„Továbbra is keresem azt a bunkó alakot, aki a Mária-szobor előtti virágtartóba szórta a csikkeket. A nyomravezető neve teljes titokban marad, és a nyomravezetői díjat megemelem 30 ezer Ft-ra. Kérem a település lakóit, segítsenek ezt a kártékony alakot kézrekeríteni, hogy elnyerhesse jól megérdemelt jutalmát”

És alant következtek a büntetések.

„Akasztás
Autodafé
Gázkamra
Golyó általi halál
Karóbahúzás
Kerékbe törés
Keresztre feszítés
Máglyahalál
Méreginjekció
Nyaktiló
Selyemzsinór
Villamosszék”

Valahogy ebből is hírverés támadt, nem is értem, hogyan. Hiszen a szentségtörés az szentségtörés, rút vétek, bár az valószínűleg inkább önkormányzati kérdés, hogy van-e a hegyfalusi plébániának pallosjoga. De végső soron, mivel látható volt, hogy ő maga sem gondolta komolyan a dolgot, megúszta egy enyhe megrovással a dolgot, hirdetmény engedély nélküli kihelyezéséért. Bajban akkor lett volna, ha előkerül a dohányzó bűnös, foghatta volna a fejét, honnét kerít hamarjában egy máglyát, de szerencsére erről szó sem volt.

Most megint hallatott magáról: beszállt az EP-választások kampányába is. Éspedig épp a korábban megvédett Mária-szobor melletti zárt hirdetőszekrénybe tette ki a plakátját.

„Tessék választani!” – olvasható a zárt szekrényben elhelyezett szórólapon és két döntési lehetőséget kínál fel. Az egyiken Emmanuel Macron áll két fekete férfi társaságában és mellette dühös, rosszalló fej jelzi az egyház véleményét a dologról. Alatta mosolygó keresztények tartanak egy keresztet és szívecske mutatja, mit gondol erről az egyház képviselője.

Sőt, információink szerint először még Orbán Viktor volt a mosolygó keresztények helyén, családostól, de ezt már a hívek is kifogásolták, így aztán lecserélte a képet.

Hát gondolni sok mindent lehet. Azonban van egy olyan érzésem, hogy ezt a politikai propagandát talán nem pont a Mária-szobor mellé kellett volna rakni, oda semmiképpen: hiszen az embernek óhatatlanul eszébe jut egy menekülő közel-keleti család, egy jászol, három királyok, közülük egy szerecsen… Most már én mondom, hogy szentségtörés ez, vigyázzunk vele.

Vagy inkább szimónia. Ez a neve annak a kánonjogi vétségnek, amelynek lényege egyházi és lelki javak anyagi, világi előnyök révén történő megszerzése vagy áruba bocsátása. Ezt a tevékenységet a 451-ben megtartott khalkédóni zsinat 2. fegyelmi kánonja nevesítette és ítélte el.

Harcos szellem ez a plébános, nem mondom, a középkorban vagy a kora újkorban érdekes pályafutásra számíthatott volna, de azok az idők már elmúltak. Érdeklődve várjuk, legközelebb mit talál ki, mert az valószínűtlen, hogy megnyugszik és csendes nyugalomban éli le hátralévő éveit.

Menjetek békével.

Az EU előtt a „KGST-bank” ügye

A „KGST-bank” Budapestre költözésével kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt az Európai Bizottsághoz fordult Niedermüller Péter EP-képviselő. Legalábbis szokatlan a teljes diplomáciai mentesség és a személyek korlátlan beutazásának joga uniós területre. 

„A Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözésével az Orbán-kormány ismét jelzett: a demokráciát és gazdasági stabilitást jelentő Európai Unió helyett a velejéig korrupt Oroszországot választja. A Fidesz-oligarchák bizonyára örülnek annak, hogy a kétes ügyleteiket ezentúl OLAF-vizsgálatok nélkül finanszírozhatják, de az NBB működésének körülményei komoly kockázatot jelenthetnek az egész Európai Unió számára” – fogalmazott levelében Niedermüller Péter (DK) európai parlamenti képviselő.

A politikus hivatalos megkereséssel fordult az Európai Bizottsághoz arról, az elfogadhatónak tartja-e, hogy az unión belül létrejöjjön egy nyíltan orosz befolyás alatt álló bank, amely nemzetközi intézményként mentességet élvez az uniós bankfelügyeleti szabályozás alól, illetve jogi kiskaput jelenthet az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók kikerüléséhez. Mindemellett a bank nem magyar dolgozói diplomáciai mentességben részesülhetnek, és meghívott vendégeik bármilyen ellenőrzés nélkül kaphatnak beutazási engedélyt az EU-ba.

Az egykori, csaknem 50 éve alapított KGST-bank utódja a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), amely tavalyi előzetes megállapodás, majd idén februári szerződés alapján

Budapestre költözik még ebben az évben.

Az ennek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat szinte végtelenségig sorolja a különféle kedvezményeket. Mindjárt nem megszokott gesztus, hogy a kormány az adófizetők pénzéből állja az NBB székhelyéül szolgáló telket és épületet (ha igénylik, fel is újítja), és a bankelnök rezidenciáját.

A legkülönösebb mégis az, hogy az NBB Magyarországon

a diplomáciai testületekével megegyező területen kívüliséget fog élvezni.

Az ilyenkor megszokott adó-, vám- és egyéb mentességekkel együtt a vezető tisztségviselők és családjaik, valamint maga a terület is úgynevezett immunitást kaphatnak. Ahogyan az nagykövetségeken szokás, ide is csak a bankvezetés jóváhagyásával léphetne be a rendőrség (és nyilván minden egyéb hatóság képviselője is). Sérthetetlenséget élveznének az intézmény ingóságai is, vagyis se végrehajtási, se más eljárás, lefoglalás nem indítható.

S ha ez nem lenne elég, a nemzetközi gyakorlatban létező

pénzügyi felügyelet és ellenőrzés mellett a beszámolási kötelezettség alól is mentesülne

az NBB. Sőt, semmilyen hatósági (például bírósági) eljárás se indítható vele szemben, amíg a mentességről le nem mond.

A vezető tisztségviselők és hozzátartozóik diplomáciai mentessége (ami nem kevesebbet jelent, mint hogy tettenérés kivételével semmilyen büntetőeljárás se indítható ellenük) mellett az verte ki a biztosítékot, hogy

korlátozás nélkül jöhet be bárki az országba, akit az NBB vezetése meghív.

Ennek alapján aztán ezek olyan okmányt kapnak, ami az egész EU-n belül szabad mozgást biztosít. Éppen úgy, mint a letelepedési kötvényesek, akik a program – botrányok utáni – felfüggesztéséig mintegy 20 ezren érkeztek hozzánk, vagy ki tudja, hová az EU-ban.

Nem véletlen, hogy a parlamenti vitában – például Gurmai Zita (MSZP) részéről – konkrétan elhangzott a letelepedési kötvényes párhuzam, az, hogy biztonsági kockázatot hordozó személyek léphetnek be hozzánk mindenféle előzetes ellenőrzés nélkül. Vagyis ide költözésével az NBB voltaképpen Putyin trójai falova.

Amire Niedermüller Péter szintén felhívja a figyelmét az Európai Bizottságnak, az, hogy az NBB olyan multilaterális intézmény, amely a tulajdonos államok egyikének fennhatósága alá se tartozik. Tehát akár

rajta keresztül kijátszhatók az Oroszországgal szemben életre hívott nemzetközi gazdasági büntetőintézkedések,

amelyeket a Krím-félsziget annektálása után szabtak ki, és máig érvényesek.

Az NBB „beköltözése” az EU-ba, és a láthatóan bensőséges kapcsolat a magyar kormánnyal felélesztheti az utóbbi időben a Magyarországgal szemben támadt szövetségesi hűségi fenntartásokat is. Például azt, hogy

az NBB útján Oroszország akár hírszerzői tevékenységet végezhet az EU-n belül a diplomáciai mentesség védernyője alatt.

Ugyancsak aktuális kérdés több hazai ügylet uniós támogatásának „visszaadása” (például az Eliosé) kapcsán, amire Niedermüller is utal: az NBB-től talán sokkal egyszerűbben és kevesebb figyelő tekintettől övezve lehetne „közeli” személyek üzleteihez pénzt kapni. (Jelenleg is egy olyan ügylet lelhető fel az NBB honlapján, ami ilyen érdekeltségű: az offshore-os Fidesz-közeli MET energetikai cégnek nyújtott kölcsön.)

Az NBB-hez való viszony mindenesetre

pontosan szemlélteti Orbán politikájának színeváltozását.

A keleti rendszerváltozások és a KGST megszűnte után hibernált állapotba került NBB-t Putyin támasztotta fel 2012-ben. Ekkor Magyarország már nem volt tagja az intézménynek, mert éppen Orbán vitte ki belőle első kormányzása idején az akkor még orosz-kritikus, nyugatbarát politika jegyében.

A 2012-es felélesztés után pedig ismét Orbán vitte vissza az országot 2015-ben (amikor már aláírta Putyinnal a paksi szerződést). Sőt, rövid időn belül az oroszok és a bolgárok után a harmadik legnagyobb részvényesévé emelte hazánkat.

Az NBB tagjai zömmel azok az országok, amelyek egykoron a KGST-bankot is alkották. Jelenleg kilenc részvényese van: Oroszország (a legnagyobb 46,03 százalékban), Bulgária (12,95), Magyarország (12,27), Románia, Szlovákia, Csehország, Vietnam, Mongólia és Kuba.

A biztonsági aggodalmakra a kormány válasza az, hogy a részvények 50,16 százaléka EU- és NATO-tagok kezében van.

Az NBB-t a Putyin bizalmi köréhez tartozóként emlegetett Nyikolaj Koszov vezeti. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ő 2007 után különféle vezetői posztokon az állami Vnyesekonombankban dolgozott. Ebben az időben ez a pénzintézet finanszírozta Borisz Abramovics cégének a Malév megvásárlását, majd Abramovics csődje után a légitársaság résztulajdonosa és pénzügyi lélegeztető gépe lett. Utóbb 110 millió euró visszafizetését követelte a Malévbeli kalandja miatt.

Dobrev Klára vezeti a DK európai parlamenti listáját

0

A Független Hírügynökség értesülése szerint Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nemcsak a választáson vezeti a párt választási listáját, hanem el is fel is veszi mandátumát. Vagyis nem csak a kampányhoz adja a nevét, hanem tényleg európai képviselő szeretne lenni.

A Demokratikus Koalíció listájának második helyén Molnár Csaba, a harmadik helyén pedig Rónai Sándor szerepel. Niedermüller Péter, a párt egyik mostani EP képviselője maga döntött úgy, hogy 67 évesen nem vállal újabb ciklust, ezért nincs a listán.

A hírt Molnár Csaba jelentette be. Dobrev Klárát úgy mutatta be, mint a DK alapító tagját, hangsúlyozva, hogy négy nyelven beszélő jogász, közgazdász, uniós fejlesztéspolitikai szakember.

Molnár Csaba a sajtótájékoztatón kérdésre elmondta, kifejezetten csalódottak lennének, ha a tavaszi EP-választáson nem szereznének újra legalább két mandátumot.

Hangsúlyozta: az EP-választásnak történelmi tétje van Magyarország és az egész EU szempontjából. Az egyik oldalon azok a politikai erők állnak, akik erős, egységes Európát akarnak, akik az európai egyesült államok létrehozásában látják a jövőt. A másik oldalon állnak az „Orbán-félék”, akiknek az az egyetlen céljuk, hogy minden egyes „ellopható eurót kiszedjenek” az unióból, és amikor felelősséget kellene vállalniuk, akkor akadályozzák az európai együttműködést.

Gyurcsány Ferenc tegnap közölte, hogy önállóan indulnak az EP-választáson, nem akar közös ellenzéki listát. Azt is elmondta, hogy a listát nem ő vezeti, mert továbbra is a belpolitikával akar foglalkozni.

Kártyaparti ászpókerrel – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, így kávé mellett el kell ismernem: nem vagyok kártyás ember. Boldogult úrfikoromban még pókerezgettem néha, sőt, volt, hogy komoly tétben is játszottunk, de nem vált szokássá: mivel nekem mindig dolgozni kellett a pénzért, sosem becsültem le annyira, hogy játsszak vele. Hanem most Orbán Viktor addig kártyázott az Unióval, hogy bemutatták neki az ászpókert.

Persze erről a kormánysajtó mélyen hallgat és a tintában tartja az orrát, sőt, a független is épp csak, hogy megpendíti, pedig igen érdekes és nem kevésbé mulatságos történetről van szó. De kezdjük az elején, frissítsük fel az emlékeinket. Valamikor réges-régen, hajdanában-danában, tavaly november 23-án a mi kis miniszterelnökünk szokása szerint interjút adott a Kossuth Rádiónak. Adott ő ma is, arról lapunk másik helyén emlékezünk meg, minket most a tavalyi interjú érdekel.

Éspedig ezt mondta, szó szerint:

„A bankkártya-ügy még a magamfajta, viharvert veteránokat is meglepte, mert arra azért nem gondoltam, hogy miközben a pénzmosásra hivatkozva, pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok, ugye, mi nem vehetünk föl csak úgy pénzt, nem lehet névtelen bankkártya, ezeket mind rögzítik, az összes tranzakciót, a neveket, aközben valakik, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság, pedig névtelen bankkártyákat osztogatnak olyan embereknek, akiket nem ismerünk, nem tudjuk, mit akarnak, csak azt látjuk, hogy be akarnak jutni az Európai Unióba, és akik közül sokan válnak terroristává és bűnözővé, miután megérkeztek Európába, tehát fenyegetik az európai emberek biztonságát.

És ezeknek az embereknek osztogatunk név nélkül, illetve osztogatnak név nélkül bankkártyákat. Jogos a kérdés, hogy ez miért történik, honnan van a pénz? Az unió esetleg a saját pénzét adja, azt, amit mi is befizettünk oda? Szóval tisztázatlan az egész, föl kell tárni. (…)

Én dolgozok azért ezen. Magyarországnak vannak mindenfajta testületei, szervezetei, próbálok információkat gyűjteni arról, hogy mi történik, és ostromoljuk a brüsszeli bürokratákat kérdésekkel; a Fidesznek az európai parlamenti képviselői ezt az ügyet nem hagyják annyiban, föl akarjuk deríteni ennek a hátországát.”

Arról lenne szó, hogy Görögországban egyes menekülteknél úgynevezett anonim bankkártyákat láttak, mellyel – elképzelni is szörnyű! – azok fizettek. És ezek állítólag nemzetközi, sőt, uniós segélyszervezetektől származtak volna – lám, az Unió támogatja a terrorizmust, most megvannak, Oszi!

Hát, nincsenek meg, Dezsőkém, nincsenek meg, mondanák a régi tévésorozatban, ugyanis van olyan, hogy a Fennvaló – akinek kiváló humora van – teljesíti az ember kérését, vágyát és az illető ebből az alkalomból megnézheti magát.

Kérni ugyanis tudni kell. Még teljesül.

Deutsch Tamás az Orbán-interjú előtt egy nappal már be is terjesztette írásbeli kérdését az Európa Parlamenthez az ügyben, mert ő egy okos ember, aki egy nappal előre látja Brüsszelben, mit fog mondani másnap reggel Pesten a főnöke. Valóságos parafenomén, jós, egy vak Kalkhász… Deutsch Tamás azt kérdezte hát, pontosan mennyi uniós pénzt töltöttek már fel a migránsok kártyájára, milyen megfontolás és felhatalmazás alapján döntöttek úgy, hogy nem uniós állampolgároknak uniós pénzeket osztogatnak, hányféle migránskártya létezik, hány kártyát osztottak és terveznek még kiosztani a migránsoknak.

No, Brüsszel malmai lassan őrölnek, de biztosan

Míg tavaly év végén a kormánymédia szája ezen habzott, és nem fékezetten, ők tologatták a papírokat, azonban lássunk csodát – tegnapra megszületett a válasz! Az egy különös egybeesés, hogy a kérdést eredetileg Jean-Claude Junckernek címezték, és pont akkor sikerült megválaszolni, amikor a magyar kormányfő épp őellene kezdett plakátkampányba – viszont megjött a válasz, csak nem is értem, miért, a kormánymédiában sehol sem mutatják be. Akkor lássuk mi, bemutatom én:

„Az Európai Bizottság készpénztámogatási programok végrehajtása céljából finanszírozást nyújt humanitárius partnereinek számos országban, többek között Törökországban, Jordániában, Libanonban és Görögországban, ahová a szíriai polgárháború miatt lakóhelyét elhagyni kényszerült legtöbb kedvezményezett menekült.

Görögországban a humanitárius készpénztámogatást előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyák formájában nyújtják elismert menedékkérők és nemzetközi védelemben részesülő személyek számára, főszabály szerint legfeljebb hat hónapos időszakra, a programot központilag koordináló görög migrációpolitikai minisztérium által meghatározott feltételekkel. Az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) két másik nemzetközi humanitárius szervezettel (a katolikus segélyszolgálattal és a Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségével) együttműködve hajtja végre a programot. Az uniós joggal összhangban a program biztosítja a menedékkérők számára a befogadás anyagi feltételeit, az alapvető szükségleteik méltó, legális és hatékony módon történő kielégítése céljából.

E program keretében több mint 90 000 kedvezményezett kapott havi rendszerességgel, az egyes családok összetételének megfelelően előre meghatározott összegű készpénztámogatást, mely Görögország szociális szolidaritási jövedelméhez igazodik. A kártyákat csak közvetlenül az UNHCR és végrehajtó partnerei tölthetik fel. A 2016–2018-as programozási időszak során a Bizottság mintegy 122 millió EUR-t különített el a görögországi kedvezményezettek számára nyújtott többcélú készpénztámogatásra.

A kártyákon egy szám található, amely a programban részt vevő kedvezményezett személyazonosságára vonatkozik. A kártyatulajdonos személyazonosságát fizikai vizsgálattal havonta ellenőrzik. Bármilyen visszaélés vagy hamis személyazonosság esetén a kártyát letiltják. A kártyákat kizárólag Görögországban lehet használni.”

Aláírás: Dmitrisz Avramopulosz európai migrációs, belügyi és állampolgári biztos.

Kérem, baj van

Ez esetben ugyanis szó nincs anonimitásról, nem névtelenek kapják a segélyt és nem költik nyakló nélkül: ez egyszerűen egy támogatási forma, ráadásul Görögországon kívül nem is lehet igénybe venni. Egyáltalán, miért használnak kártyát erre, ahol csak lehet?

Elsősorban azért, mert megkönnyíti a segélyezést. Azt nem is kéne magyarázni, hogy ahány rászoruló, annyiféle, sőt, a kultúrájuk de még az emésztésük sem egységes – mondjuk Kelet-Ázsiában az elterjedt laktóz-érzékenység miatt évtizedekig nem tudtak mit kezdeni a válságövezetekben kiosztott tejporral, Indiába nem lehet marhahúskonzervet küldeni, a Közel-Keletre sertéshúst, ha a menekültek összekeveredve élnek táborokban, valóságos rémálom nyilvántartani, melyikük mit ehet, mit nem. Tulajdonképpen csak egyvalami van, amit mindenki megeszik és ez a rizs, de mégsem élhetnek kizárólag azon.

Megoldás lenne, ha a tábor nyitott (mert ha zárt, nincs segítség), hogy mindenki kap egy kis pénzt, és vesz magának, amit szeret. Igen ám, csak azt a pénzt el is lehet inni, szamárságokra is lehet költeni, és hát a menekülők egy része nem okvetlenül fejlett kapitalista társadalmakból érkezik, esetleg az egész napi pénzüket ráköltik egy tábla csokira.

Nos, ebben az esetben használnak ilyen bankkártyákat, amiknek a forgalma ellenőrizhető, a kártya kezelőjéhez, tulajdonosához köthető, egyes árucikkeket ki sem fizethet vele, Ráadásul ez élénkíti a helyi gazdaságot is: a görög program esetében, amíg valaki és annak családja segélyre jogosult, addig őket az adott ország áraihoz, helyi szociális segélyeihez mérten az ENSZ, az Európai Unió és több, velük együttműködő nemzetközi civil szervezet finanszírozza. Ráadásul úgy, hogy az a helyi országnak nem kerül semmibe, mégis ott költik el a pénzt, így egy kicsit a helyi közösség is kárpótlást kap a menekültek jelenlétéből fakadó esetleges kellemetlenségekért. De az árujukat mindenképpen megveszik, külső forrásból származó pénzzel, tehát hasznuk származik belőle. Mindenki jól jár.

Ezt speciel nem tudta Orbán Viktor, mikor feszegetni kezdte a kérdést, de ha tudta volna, akkor is feszegeti

Ugyanis nem az volt a lényeg, mi az igazság – az itt áll, feketén-fehéren, mindenki láthatja, kicsit sem veszélyes. A Viktor gyereknek is csak addig volt érdekes, míg félni lehetett tőle, most, hogy kiderült, mennyire ártalmatlan, már nem is játszik vele, nem hirdeti a kormánymédiában, hogy alapos, kimerítő választ kapott az őt oly fájón kínzó kérdésre.

Így már nem is fontos, felejtsük el.

Hát kérem, így jár az, aki nem tud kártyázni, de kártyázik.

Blöffölt egyet két párra, emelte a tétet, és most nagyon csodálkozik, hogy a partnerének ászpókere van.

Próbál úgy tenni, mintha ő ott se járt volna.

Hátha nem veszik észre.

Vagy elfelejtik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK