Fontos

Kérem, volt tegnap, ami volt, győzött mindenki, diadalénektől zengenek a közösségi oldalak, akkor is, ha szó sincs győzelemről, csak egy párt belső döntéséről – de mi lesz holnap? Ugyanis nekünk az számít. Capuccinót kérek, pincér, az mégis európai – a gyenge német blümchenkaffeet nem szeretem, pedig azt illene most inni.

Az természetesen vérforraló, ahogy a magyar kormánypárt ékes, sőt, éktelen szavakkal bizonygatja, miszerint minden az ő akaratuk szerint történt, ők így szállnak le a bicikliről, nevetségesek a kormánylapok főcímei, de azért azt sem állíthatjuk, hogy ez a Fidesz döntő veresége, és innentől kezdve le lehet írni, nem rúg labdába.

Itthon mindenképpen rúg, és még milyen nagyokat fog rúgni! Sőt, teljesen az Unió pályájáról sincs kitiltva, csak a néppárti tagsággal kapcsolatos jogai vannak felfüggesztve a pártszövetségen belül. Ami azt jelenti, hogy mostantól kezdve a fideszesek nem jelölhetők a néppártiaknak járó tisztségekre az Európai Parlamentben, nem szavazhatnak a néppárt ügyeiben, sőt, részt sem vehetnek a néppárt rendezvényein. De ettől még az Európai Parlamentben szavazhatnak ám! Azt a jogot majd csak a hetes cikkely alkalmazása után vehetik el, annak az eljárásnak a megkezdését pedig pont a néppárti ügyek miatt elhalasztották a választások utánra. Persze, a mostani viselkedésüktől függ majd, hogy a hetes cikkely ügyében a Néppárt melléjük áll-e, megvédi-e majd őket, avagy ellenkezőleg, épp ezért ha Orbán Viktor az eszére hallgat és nem az érzelmeire, most nagyon visszafogott és az Unióval szemben barátságos kampányt kellene tartania.

Más kérdés, hogy nem hallgat az eszére.

Egy agresszív kampány viszont kiválthatja a teljes Néppárt ellenszenvét épp úgy, mint a Fidesz ügyeinek kivizsgálásával megbízott Bölcsek Tanácsáét is.

No igen: szóval, a párttagsággal kapcsolatos jogok addig vannak felfüggesztve, míg a háromtagú „Bölcsek Tanácsa” – Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Herman van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács volt elnöke és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) volt elnöke – kivizsgálja az ellenük felhozott vádakat (melyeket egytől egyig „fake news”-nak minősítettek), tapasztalatokat gyűjt Magyarországon és jelentést ír ezekről, valamint a politikai helyzetről és a Fidesz tevékenységéről.

Hát, ha ezek a Bölcsek, akkor a jelentés egyfelől nem készül el egyhamar, másfelől nem biztos, hogy elmarasztaló lesz.

Ne feledjük, hogy Wolfgang Schüssel az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője volt, az osztrák kormányfői tisztséget 2000-2007 között töltötte be, és ellene bizony – igaz, sok évvel ezelőtt – de folyt ilyen vizsgálat, a Jörg Haider-féle Osztrák Szabadságpárttal kötött koalíciója miatt, azt megúszta, de mély nyomokat hagyhatott benne. Nem bizonyos, hogy Orbán Viktor nem számíthat az együttérzésére, sőt, a magyar miniszterelnök meg is szólalt erről tegnap:

„Az, hogy Schüssel most benne van ebben a bizottságban, miközben 20 éve egy ugyanilyen vizsgálta öt, azt jelenti, hogy 20 év múlva én is jogállamot fogok vizsgálni, mondjuk a svédekét.”

Vagy nem, miniszterelnök uram, vagy nem – értem én az utalását, de arra, hogy maga mit fog húsz év múlva vizsgálni, térjünk vissza ennek az időnek az elteltével, én ígérem, itt leszek, megvárom, és majd akkor meglátjuk.

Herman van Rompuy 2008-tól egy évig Belgium miniszterelnöke volt, az Európai Tanács állandó elnöki tisztségét pedig 2009-től 2014-ig töltötte be. Az ő pártja inkább a néppárt liberális oldala felé húz, de tanácsi elnökként sokat volt kapcsolatban Orbán Viktorral, és komoly vitáik nem voltak.

Hans-Gert Pöttering a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik tekintélyes veterán politikusa, 2007-2009 között volt az EP elnöke, 2010-től 2017-ig pedig a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítványt (KAS) vezette. Őt tekinthetjük centristának, ám ne feledkezzünk meg a CDU (és a CSU) tegnapi hangsúlyos nyilatkozatáról, melyben egyértelműen a Fidesz felfüggesztését támogatták.

Szóval, billeg a mérleg, nagyon kiegyensúlyozott.

A nyelve valószínűleg van Rompuy lesz.

De egyáltalán, hogyan sikerült ezt a felfüggesztést elérni? Csak annyit tudunk a javaslatot megelőző tárgyalásokról, hogy Manfred Weber szerint „nyílt és kemény vita” zajlott, amit – ismervén a magyar kormányfő keresetlen modorát – mindenki képzeljen el magának. De az eljuthatott a tudatáig, miszerint jobb, ha az elnökséggel közösen javasolják a párton belüli jogok felfüggesztését, mert így még hivatkozhatnak arra, hogy győztek, mindig is ezt akarták, erről álmodoztak holdvilágos éjszakákon át, és így legalább itthon megfújhatják a győzelmi harsonákat.

Azonban a szavazás eredménye olyan lett, ami még a Néppárt történetében is ritka: 190 igen, 3 nem szavazattal fogadták el a javaslatot, szóval nagyon unhatják már az EPP-ben a Nagyhatalmú Sündisznócskát, valamint barátait és üzletfeleit.

Hát, akkor ez a felfüggesztés él a vizsgálat végéig, aztán születik valami döntés, de ez még csak kellemetlen és megalázó lehet Orbánnak. A feketeleves csak a választások után következik. Ugyanis gondolkodjunk: a magyar kormányfő az uniós parlament teljes átrendeződésére számít, populista túlsúlyra, amiben nem hiszek és nem hisz Európa lakosságának többsége sem, de az valószínű, hogy valamennyire át fognak rendeződni az erőviszonyok. Főleg most lehetünk ebben biztosak, mikor már tudjuk, hogy Theresa May mára tervezett halasztási kérelmét megtette tegnap, és a Brexitnek csak június 30-ig kért halasztást, ami különben szerepet játszhatott a néppárti döntésben is. Ugyanis így már biztos, hogy nem lesznek uniós parlamenti választások az Egyesült Királyságban, így az európai jobboldal sok képviselőt veszít, nagyon sokat: azért is született döntés a felfüggesztésről és nem a kizárásról. Még mindig ez volt a leghatékonyabb módszer a képviselői helyek maximalizálására.

Mármost a választásokig ellesz a Fidesz valahogy, ám utána elképzelhető, hogy a képviselőcsoportja megpróbál helyezkedni az újonnan kialakult viszonyok alapján.

Megpróbál – és nem tud!

Ugyanis akár a konzervatívokhoz szeretnének átülni, akár a populistákhoz, akár egy új frakcióba, amit Orbán szeretne (és azt persze vezetni is szeretné), nem tehetik. A pártcsaládjukban gyakorolt jogaik fel vannak függesztve, így a kilépés joga is, nem mehetnek se ide, se oda, a vizsgálat meg el fog tartani egy ideig. Ráadásul jön a nyár, jönnek a szabadságolások, az is holtidő.

Közben zajlik a hetes cikkely alkalmazásának eljárása, ami szintén nagyon hosszú időbe telik majd, jó esetben késő őszre járhat eredménnyel – akkor viszont könnyen meglehet, hogy nem csak a Fidesz képviselőinek szavazati jogát függesztik fel egy időre (ha olyan döntés születik, bár ennek is ezer buktatója van), hanem minden magyar képviselőét, így az ellenzékiekét is.

Nem érdemlik, de ilyen a szabály.

Tehát, megfelelő időzítés esetén a néppárti döntést követheti a hetes cikkely alkalmazása, ami most azt jelentené, hogy a Fideszt és főleg Orbán Viktort viszonylag hosszú időre is kikapcsolhatják az uniós politikából.

Mi több, az Unió költségvetésébe sem lesz beleszólása

Márpedig azt egy erős néppárti háttérrel lehetett volna Magyarország javára befolyásolni, de így nem lehet – senki sincs már velünk, és nem is kellünk senkinek. Valószínűleg csökkenni fognak a strukturális támogatások is, a kohéziós alapokat 2020-ban mindenképpen megvonják, bár ha az Unió elfogadja Weber ötletét a felállítandó kilenc tagú testületről, mely az alapjogok sérelme esetén gyorsított eljárással vonhatja meg a strukturális támogatásokat is és küldhetné az Európai Unió Bírósága elé a vétkes államot, úgy az is megeshet, hogy egy vörös centet sem fogunk kapni az Uniótól.

A CEU jogi garanciákat szeretne

Ez a magyar gazdaság teljes romba dőlését jelentené. Reméljük, nem kerül rá sor, de érdemes számon tartanunk a lehetőségét. Időközben a CEU ügye is befolyásolja a kialakuló helyzetet, ugyanis híreink szerint a Bölcsek Tanácsa náluk kezdi majd a vizsgálódást. Ez magyarázhatja a CEU friss sajtóközleményét, amiben világossá teszik: úgy mennek, hogy maradnak, de azért jogi garanciákat szeretnének.

„Budapest, 2019. március 20. – Kinyílt egy ajtó – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora, miután Orbán Viktor miniszterelnök és Markus Söder miniszterelnök levélváltásukban közös támogatásukról biztosították a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) együttműködését, és miután az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát.

Az ajtó nyitva áll, de hogy eljutunk-e a megoldásig, attól függ, hogy a magyar kormányzat végigtárgyal-e és ratifikál-e egy olyan nemzetközi megállapodást, ami garantálja, hogy a CEU amerikai diplomákat kiállító intézményként szabadon folytassa tevékenységét Budapesten, tette hozzá Ignatieff.

Bajorország miniszterelnöke levelében jogi garanciákat kért a magyar kormánytól arra, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiállító intézményként Budapesten működhessen, emlékeztetett Ignatieff. Ez az a döntő feltétel, aminek a magyar kormány haladéktalanul meg kell, hogy feleljen.

A CEU köszöni Söder miniszterelnök, Manfred Weber és az EPP tagjainak közbenjárását. Bízunk benne, hogy erőfeszítéseik eredményesek lesznek. A CEU várja, hogy együtt dolgozhasson a háromtagú „bölcsek tanácsával”, amelyet azért nevezett ki a Néppárt, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy a magyar kormányzat betartja-e vállalásait.

Ezek a fejlemények nem változtatnak a CEU bécsi tervein. A CEU kampuszt nyit Bécsben, amely 2019 szeptemberében kezdi meg működését. A CEU köszönettel tartozik Bécs városának és Ausztria kormányzatának a meleg fogadtatásért és a konstruktív hozzáállásért.”

Csendben megjegyezném, hogy ez valóban gyakorol hatást a dolgok folyására, de lassan az is kérdéses, hogy ha minden a legradikálisabb forgatókönyvek szerint történik, érdemes lesz-e egyáltalán a CEU-nak Budapesten működni?

Bonyolult folyamatok zajlanak, csak egyben lehetünk bizonyosak: nehéz idők jönnek.

És legnagyobbrészt saját magunknak köszönhetjük őket.