Fontos

Cseh lap: a V4-csoport Maros Sefcovicot fogja javasolni az EB elnökének

0

A visegrádi négyek a szlovák Maros Sefcovicot fogják jelölni az Európai Bizottság elnökének – írja kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap Andrej Babis cseh kormányfő, valamint az Európai Bizottság környezetéből szerzett értesülésekre hivatkozva.

Maros Sefcovic jelenleg az Európai Bizottság alelnöke és a közelmúltban a kormányzó Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer) jelöltje volt a szlovákiai elnökválasztáson, ahol Zuzana Caputovával szemben a második körben alulmaradt.

A vasárnap végződött európai parlamenti (EP-) választásokat az Európai Néppárt (EPP) nyerte, de pozíciója jelentősen meggyengült. Az EPP jelezte, hogy jelöltje az EB elnöki tisztségére továbbra is a német Manfred Weber lesz. Weber személyével azonban nem mindenki ért egyet – írja a cseh lap, az EB elnöki tisztségére a többi EP-frakciónak is vannak jelöltjei.

A Hospodárské Noviny szerint Emmanuel Macron francia államfő az unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács kedd délutáni tanácskozása előtt Brüsszelben találkozik az V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőivel, hogy megvitassa a kérdést. Macron állítólag a néppárti Michel Barniert, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalóját szeretné látni a bizottság élén.

A tekintélyes cseh lap szerint a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier, vagy Krisztalina Georgieva, a Világbank elnökhelyettesének jelölését az EB élére annak ellenében, ha Sefcovic lesz az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Földcsuszamlás az ellenzékben I.

El kell ismernem: nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam az EP-választásokra. „Sargentini-listát”javasoltam tavaly novemberben, amelyben az MSZP-nek, DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak kellett volna együtt indulnia. A DK és a Momentum vezetői viszont ragaszkodtak az önálló induláshoz. Meg akarták mutatni, hogy többre képesek, mint a tavaly áprilisi 5,5 illetve 3 százalékra. Nekik volt igazuk.

A DK 16 illetve a Momentum 9 százaléka egyaránt fényes eredmény. Négy illetve két képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az utolsó közvélemény-kutatások még két mandátumot jósoltak a DK-nak, illetve egyet a Momentumnak. Nem a közvélemény-kutatók tévedtek, hanem – ahogy ez gyakran megtörténik – a kampány utolsó napjaiban sikerült ennek a két pártnak többszázezer választót még maga mellé állítania. Így lett a Fidesz eredménye „csak” 52 százalék, 13 mandátum, miközben néhány nappal korábban még 14 mandátumot is vártak, maguk a Fidesz vezetői is.

Azért ne felejtsük el, hogy mandátumban mérve a Fidesz javított az előző EP-választáshoz képest, százalékban mérve pedig a tavalyi parlamenti választáshoz képest. Tavaly „csak” 48 százalék szavazott a Fideszre, most 52 százalék. Öt éve tizenkét mandátuma volt, most tizenhárom. Fölényes győzelme itthon vitathatatlan. Tudjuk, ebben van szorosabb értelemben vett csalás  (utaztatás) is, meg a választások környezetének torz volta is, tehát ez a választás sem volt szabad és méltányos (free and fair). Ez azonban a továbbiakban is így marad, az önkormányzati és a következő országgyűlési választáson is. Nincs okunk változtatni azon a feltételezésünkön, hogy a Fideszt választáson nem lehet legyőzni.

Ugyanakkor igaza van Gyurcsánynak abban, hogy Orbán európai ambíciói összeomlottak. Olaszországban Salvini valóban győzött, és Franciaországban is nyert Marine LePen, Lengyelországban pedig Kaczyński, viszont Németországban, Ausztriában, Hollandiában nem erősödtek Orbán szövetségesei, összességében pedig a nacionalistáknak és euroszkeptikusoknak nem lesz blokkoló kisebbsége az Európai Parlamentben. A négy, egyértelműen a föderatív Európában gondolkodó frakciónak (Néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek) több mint ötszáz mandátuma, biztos kétharmada van. Európának nem lesznek „bevándorlás-ellenes” vezetői, ahogy ezt Orbán fő célként megfogalmazta.

Ha visszatérünk Magyarországra, akkor azt mondhatjuk: részben megvalósult az Orbán által gúnyosan emlegetett „ellenzékváltás”: összeomlott az LMP, nagyon meggyengült a Jobbik és az MSZP, látványosan megerősödött a DK és komoly erőként megjelent a Momentum. Végmenet egyfajta földcsuszamlás az ellenzéken belül. Akik erősödtek, azok az Orbán-rendszerrel leghatározottabban szemben álló, a föderatív Európa mellett leginkább elkötelezett pártok. Míg 2010 óta a három országgyűlési választáson a szélsőjobbnak (Fidesz és Jobbik) szavazatokban mérve is rendre kétharmad körüli többsége volt, ez most (a Mi Hazánkat is hozzáadva) 62 százalékra csökkent. Ez is nagyon magas, Európában a legmagasabb, de a dinamika most talán nem a szélsőjobb, hanem az Európa-barát pártoknál van. Vagy inkább: lehet.

Vannak komoly bajaim is ezzel az eredménnyel, melyekkel egy következő alkalommal foglalkozom.

Bauer Tamás

Mi várható a 18:30-as eredmények alapján?

Az utolsó eredmény 18:30-kor: 41,74%. 43 körül lesz a vége. 17 óra óta 4,4 százalékpont a növekedés.

Az utolsó települési eredmények. A tendenciák változatlanok, vidéki balos városok országos átlag körüli vagy alatta, fővárosi fideszes körzetekben inkább magas részvétel.

ASz

Buszoztatták a romákat, két párt is be- illetve feljelentést tett

A Mi Hazánk Mozgalom és az Mszp is  fényképekkel bizonyították, hogy Fideszes aktivisták szervezetten szállították a romákat a szavazókörbe.

Országszerte tömegesen, szervezetten szállítják a cigányokat szavazni az európai parlamenti választáson, ezért a Mi Hazánk Mozgalom panaszt nyújtott be több választási bizottsághoz -jelentette be Novák Előd a párt kampányfőnöke.

A miskolci MSZP feljelentést tett a rendőrségen, mert azt tapasztalta, hogy szervezetten, kisbuszokkal szállították a romákat a felsőzsolcai szavazókörbe.

A párt szerint fideszes aktivisták szállították a roma szavazókat a kisbuszokkal. Az MSZP önkéntesei felelősségre vonták a szavazókat, mire elismerték, hogy szervezetten szállították őket.

A miskolci MSZP feljelentést tett a rendőrségen és bejelentést tett a helyi választási bizottságnál, amely a történteket jegyzőkönyvbe vette.

Mi várható a 17 órás eredmények alapján?

17 óra: 37,06%. 2016-os népszavazási kampányban ez 39,88% volt, vagyis jelentősen csökkent a részvételi ütem. 15 óra óta 6,5 százalékponttal nőtt a részvétel. Maximum 41-42% várható a végére.

Települések 17 órakor: baloldali vidéki városok részvétele átlag körüli; fideszes városok közül több is nagyon magas. Kiemelkedik a XII. kerület a maga több mint 50 százalékos részvételével. Ezek az adatok nagyon erős fideszes mozgósításra utalnak.

ASz

Mi várható a 15 órás eredmények alapján?

15 óra: 30,52%. Teljesen a 2016-os népszavazásra fekszik. A 11 órás előrejelzés befutni látszik.

Vidéki baloldali városok nem túl izmosak. Néhány vidéki fideszes város is országos átlag alatt. De Budapest XII., Csorna, Körmend nagyon magas.

Mi várható a 13 órás eredmények alapján?

24,01 %. Legközelebb a 2016-os népszavazás volt ehhez, de ez egy kicsit a feletti. Akkor 44,08 % lett a vége, most a részvétel a szakértő szerint felmehet 45 % fölé.

ASz

Ideiglenesen visszaestek a fideszes kis- és közepes városok. Javult valamicskét az ellenzék, de ez senkit ne altasson el. Még jön egy délutáni nagy mozgósítás pont ezen adatok miatt.

Mire számítottuk a 11 órás eredmények miatt? >>>

 

Orbán szerint az osztrák modell megszűnt

0

Orbán Viktor is leadta a szavazatát már kora reggel a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben. Az újságírók kérdésére, miszerint még mindig támogatja-e európai szinten az „osztrák modellt” félmosollyal annyit válaszolt, hogy „már az olaszra nyergeltem át”.

A kérdésekre válaszolva ezt azzal indokolta, hogy „az [osztrák modell] most megszűnt”. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy korábban a barátjának nevezett Heinz-Christian Strache, az osztrák szélsőjobboldali alkancellár kénytelen volt lemondani, miután rejtett kamerás felvételeken lebukott. A videón az látható, hogy a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy magát orosz oligarcharokonnak állító nőnek. Strache akkor azt mondta, hogy „Orbánéhoz hasonló” médiabirodalmat szeretne építeni.

Később, a Facebookra kitett videón arról beszélt, hogy reméli, a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek. Választási részvételre buzdított és azt kérte a választóktól, segítsék a Fidesz-KDNP-t abban, hogy „megállíthassuk a bevándorlást nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában”.

Mi várható a 11 órás eredmények alapján?

Szakértő számításai szerint a 11 órás adatok alapján végzett speciális összevetések azt mutatják, hogy 50% körüli részvétel várható, ha a választási hajlandóság üteme továbbra is megmarad.

ASz

Centrális erőtér – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, ír kávét kérek, kell a lélekjelenlét: remeg a nadrágom, inamban a bátorság, jaj, megróttak a kormánymédia vezetőségétől! Hogy ebből még mi lesz, azon kívül, hogy semmi? Szerintem igen nagy röhögések lesznek mindjárt, amint kifejtem, hogyan is történt az a szidalmazás, ugyanis a módja – nos, az nem volt hétköznapi.

Szóval, tegnap a Népszava értesülései és saját információim, valamint tapasztalataim alapján arról írtam, méghozzá pont ide, miszerint kiszivárgott egy terv a kormánymédia, a KESMA felső köreiből. Mondjuk nagy meglepetést nem okozott, nem akkora koponyák ülnek ott, mint akik a Manhattan-tervet hozták tető alá: arról szólt a dal, hogy várhatóan az önkormányzati választások után – mert addig azért kellenek! – a vidéki napilapokat tökéletesen centralizálnák, megszűnnének a jelenleg működő megyei napilapok, és a helyüket egy központilag szerkesztett újság venné át. Ezek minden megyében ugyanazon a néven és arculattal jelennének meg, minimális helyi tartalommal, amit megyénként néhány újságíró állítana elő. Helyben nem lennének vezetők, főszerkesztők sem. Egy ilyen rendszer természetesen jóval olcsóbbá tenné a működést, márpedig a KESMA létrehozásának ez az egyik bevallott célja.

Nem kell még egyszer mondanom: ez agyrém, ráadásul buta ember agyréme: helyi lapot helyben kell írni, szerkeszteni. Minden más megoldás elfogadhatatlan.

A még független magyar sajtó maradéka is hozzám hasonló megrökönyödéssel fogadta a hírt – nem ért senkit sem váratlanul, lehetett ugyan sejteni, hogy valami ilyesmit szeretnének ezek az antitalentumok, de azért maradjunk annyiban, hogy sajtórombolásban idáig még Rákosi sem ment el. Másfelől azonban, mivel a független sajtó munkatársai sem nem tulajdonosok, sem nem tényezők a KESMA-ban, egyebet nem tehetünk annál, mint hogy figyelmeztetünk a közelgő veszélyre.

Mely köszöni szépen, és tőlünk függetlenül továbbra is közeleg.

Illetve: sértődötten közeleg.

Ugyanis túl jókat vagy túl igazakat írhattunk, mivel Pauska Zsolt, a Mediaworks tartalomfejlesztési vezetője üstöllést billentyűzetre kapott, és írt valamit, amit ő cáfolatnak vél, de nem az – hanem előbb lássuk, szó szerint, mit mond.

„Szomorú nap ez a magyar sajtó történetében

Azt írja címlapján a Népszava szombati online kiadása „A megyei napilapok teljes bedarálására készülhetnek” című cikkében, hogy „Felszámolnák a már ma is csak papíron önálló megyei lapszerkesztőségeket, a folyamat eredményeként pedig akár a teljes vidéki napilaphálózat is megszűnhet a jelenlegi formájában.”

Idáig jutottak balliberális polgártársaink – mert kollégáknak már nem nevezhetjük őket. Az újságíró ugyanis arról ismerszik meg, hogy legalább megpróbál igazat írni. Ők már, jól láthatóan, nem is próbálkoznak ezzel.

A Népszava cikke szemenszedett hazugság.

Az abban foglaltak még a fake news kategóriájába sem sorolhatók, a fake news ugyanis arról ismerszik meg, hogy első hallásra legalább hihetőnek tűnik, még ha ki is derül róla hamar, hogy nem volt igaz. Az idézett hírről viszont első hallásra is tudható, hogy egy baromság.

Csak kérdezzük: ki az az eszement, aki elhiszi, hogy egy nyereséges, napi egymillió olvasót kiszolgáló médiahálózatot a tulajdonos tönkre akarna tenni? Nos, megvan már erre is a válasz: a Népszava.

zomorú nap ez a magyar sajtó történetében.”

Hát akkor most osztályozzunk. Nyelvtanból egyes, ugyanis nem észlelte szerzőnk a feltételes módot. Végig állításként kezeli egy lehetőség felvetését. Aztán jön a logika: abból is egyes, mivel, ha alaposan végigolvassuk, ez nem cáfolat. Nem bizonyít, csak tagad. Ismételten tagad, egy érvet hoz csak fel, azt, hogy a mostani hálózat nyereséges. Ő ne tudná, hogy míg a kormány kezében van a hirdetési piac legnagyobb része, bármi nyereséges volna?

Egy sajtpapír is, csak legyen rajta hely a reklámnak?

Dehogynem tudja, ebből él.

Csak nincsenek érvei, mert ezt sem nevezném annak.

Azt elhiszem, hogy ideges, mert kiszivárgott a jajdebonyolult mesterterv,

amit egy kisiskolás is szőhetett volna és ugyanezen a szinten lehetett kikövetkeztetni is – habár az eredeti forrás, a Népszava informátorokra, vidéki napilapok szerkesztőire, vezetőire hivatkozik, szóval sajtóetikai szempontból helyesen járt el, ez nem spekuláció, hanem bizonyított tény. Hogy az informátorok nevét nem adja ki? Pauska úr, ha maga olyan szakértője a sajtónak, ismerhetné a hatályos sajtótörvényt: nem is kötelességük kiadni. Bizony, igen előkelő helyen áll még a mostani magyar sajtótörvényben is az informátor védelme.

Akkor most vegyük a sértéseket: azt mondja Pauska mester, akinek pedig van szakmai gyakorlata, nem vitatom el tőle, hogy nem vagyunk kollégák, és nem is próbálunk igazat írni. Az első állításról Csortos Gyula jut eszembe, akit egyszer úgy köszöntött egy fiatal, csinos és sikeres filmszínésznő, hogy „Jó napot kolléga úr!” Csortos általában is morózus ember volt, de a köszöntés még jobban megharagította, visszaszólt: „Kolléga? Mióta vagyok én kéjnő?”

Szóval ennyit a kollegialitásról. Elképzelhető, hogy nem vagyunk kollégák, de nem azért, amit ön mond, hanem ellenkezőleg: azért, mert a független sajtó munkatársaitól idegen az üzletszerű kéjelgés, mint megélhetési és karrierépítési módszer. Ha nem volna idegen, akkor nem is tartanánk ott, ahol.

De azt kikérem magamnak, hogy nem is próbálunk igazat írni, főleg egy olyan cáfolat kapcsán, ami nem tartalmaz cáfolatot, csak görcsös tagadást.

A „de igen!”, „de nem” érvelés az óvodai kiscsoport szintje. Ellenben nekem – és nem csak nekem, ezen röhög tegnap óta az egész szakma – azért volna érvem is.

Azt tetszik állítani, hogy szó sincs semmiféle sajtócentralizációról, központi irányításról, minden lapban egyszerre megjelenő, egy helyről szétküldött cikkekről.

Akkor mivel magyarázza, tekintetes úr, hogy ez a válasza is egyszerre, egy időben, egy szó változtatás nélkül, betűhíven másolva jelent meg tegnap a Délmagyar, a Fejér Megyei Hírlap, a Kisalföld, a Somogy Megyei Hírlap, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, meg persze az összes többi, sőt még a Magyar Nemzet címlapján is?

Mi lelte magukat, uram? Nincs centralizáció, de akkora az egyetértés KESMA-n belül, hogy minden szerkesztő szó, sőt, írásjel szerint ugyanazt gondolja, amit ön és azonnal, összebeszélés nélkül, percnyi pontossággal veszi át flekknél rövidebb írását?

Pusztán a véleményközösség mián?

Ekkora egyetértést, harmóniát, amikben még a vesszők is konszenzus tárgyát képezik, én még soha, sehol nem láttam.

Uram: ez öngól volt. A sajtócentralizálást tagadó jegyzetet sikerült centralizálva lehozni.

Más szóval: megszólalt egy kórus és azt zengik érces baritonban: „Mi nem vagyunk kórus”.

Kérem tisztelettel, most és így már semmi szükség nincs is a centralizálás bizonyítására.

Azt megtette ön.

Én most már csak hátradőlök, és kérek még egy kávét a kisasszonytól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK