Fontos

Az Európai Bíróság visszalőtte a devizahiteles pereket

A magyar bíróságnak kell elbírálnia, hogy világosak és érthetőek-e a devizahiteles szerződéseknek az árfolyamot rögzítő feltételei – tudatta az Európai Unió Bírósága (EUB). Ha a szerződéses feltétel tisztességtelen, az nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. A Kúrián már elkezdődött a devizahiteles perek átfogó vizsgálata.

A Budai Központi Kerületi Bíróságnak (BKKB) kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését a luxembourgi székhelyű EUB.

Hol rögzítették a folyósítási árfolyamot?

A BKKB a devizahitelekkel kapcsolatban arról kérte ki az uniós bíróság véleményét, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel ellentétes-e szerződésekben alkalmazott egyik feltétel. Ebben

a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg,

amelyet az adós nem írt alá.

Ítéletében az EUB közölte: ha az illetékes magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a folyósítási árfolyamot rögzítő szerződési feltételeket a pénzintézetek nem kellően világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor lehet azt vizsgálni, hogy ez a feltétel tisztességtelen-e. Erről azonban szintén a BKKB-nak kell döntenie.

A semmisség feltételei

Ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy ez – az irányelv értelmében – nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra nézve. De a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a kifogásolt feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a BKKB-nak kell elvégeznie.

Vagyis a hitelintézetek által alkalmazott magyar szabályozás csak akkor lenne összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően, ha e feltétel tisztességtelenségét megállapítják, valamint ha a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető – tették hozzá Luxemburgban.

A Kúrián már zajlik a perek elemzése

A Kúria Konzultációs Testülete (KKT) az év elején látott hozzá az eddigi ítéletek alapján annak áttekintéséhez, hogy megfelelő volt-e a bankok tájékoztatása. Áprilisban ismertetett ülési jegyzőkönyve szerint azt vizsgálták, a perekben hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését. Például

az árfolyam-kockázat ismertetésében, az árfolyamváltozásban rejlő veszélyek ismertetésének alaposságában.

A KKT álláspontja az, hogy az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

Ha egymilliót nem is, 680 ezer szignót összeszedett Hadházy

Összesen 680 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az európai uniós ügyészséghez – jelentette be Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerdán a Parlamentben.

Az ellenzéki politikus 680 ezer dühös ember tüntetésének nevezte az aláírásokat, amelyeknek célja szerinte, hogy megakadályozzák a Fidesz „további, kontroll nélküli lopását”.

Hadházy Ákos úgy fogalmazott, a kormánypárt 2010-ben azért került hatalomra, hogy ellophassa az európai uniós pénzt, majd annyira nyíltan és sokat lopott, hogy

„most már azért kell lopnia, hogy hatalmon maradhasson”.

Az európai ügyészség mellett érvelve jogos elvárásnak nevezte, hogy az uniós adófizetők közösen fellépve ellenőrizhessék befizetéseiket.

Az aláírásoknak nincs közjogi következményük, de azt fejezik, ki, hogy a magyar emberek szeretnék az európai uniós ügyészséghez csatlakozást – mondta a politikus. Szerinte ez akkor valósulhat meg, ha az új Európai Parlament és Európai Bizottság is nyomást gyakorol a kormányra ebben az ügyben.

A politikus köszönetet mondott az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő 26 ezer embernek. Az összegyűlt 680 ezer aláírásból 130 ezret az MSZP és a Momentum adott át nekik, míg más pártok – akiknél információ alapján szintén jelentős számú aláírások lehetnek – nem szolgáltattak íveket számukra. Hozzátette, az aláírások gyűjtését tízmillió forintnyi adományokból finanszírozták.

Hadházy eredetileg egymillió aláírás összegyűjtését tűzte ki célul 2018 szeptemberében.

Hadházy szerint az ellenzék egyértelműen elveszítette az EP-választást, „a demokrácia és az igazság veszített a kormány propagandagépezetével szemben”. Az őszi önkormányzati választáson csak akkor lehet sikeres az ellenzék, ha valódi együttműködés jön létre a pártok között – mondta.

Úton a Clark Ádám a hajóroncshoz

Reggel útra kelt Komáromból a Clark Ádám hajódaru, hogy kiemelje a Hableány maradványát a Dunából. Közben újabb holttestet találtak meg.

Szerda reggel elindult Budapestre a Clark Ádám hajódaru, és már délután megérkezhet az északi vasúti összekötő hídhoz. A hatalmas szerkezet feladata lesz kiemelni az egy hete szerencsétlenül járt Hableány turistahajó roncsát a Margit híd lábánál.

Mivel azonban a fővárosi Duna-szakaszon komplikáltnak ígérkezik a lehajózás,

lehetséges, hogy a kiemelésre ma már nem kerül sor.

A szakemberek számolnak azzal is, hogy az idén 70 éves szerkezetű Hableány a sérülések következtében akár ketté is hasadhat a felhozatalkor.

Clark Ádám. Forrás: hajoregiszter.hu/Kosztolicz Péter

A Clark Ádám adatai imponálóak. A Közép-Európa legnagyobb efféle szerkezete a hajozas.hu leírása szerint: legnagyobb hossza 50,95 m, legnagyobb szélessége 20,34 m, a gém (daru) hossza 45 méter, legnagyobb merülése 1,86 m, vízkiszorítása 1323 tonna, maximális sebessége 15-18 km/h, maximális teherbírása 200 tonna a 2006-os átépítés óta.

Közben a hajóbaleset

újabb áldozatát emelték ki szerda délelőtt a Dunából a Hableány hajóroncsánál

– közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK). A holttestre a műszaki mentésért felelős nemzetközi csapat egyik magyar búvára talált rá a hajó egyik nyílászárójánál, miközben a hajóroncs műszaki állapotát mérte fel, és lehetséges rögzítőpontokat keresett a későbbi kiemeléshez.

Múlt szerda este nem sokkal 9 óra után a Margit hídnál a Viking Sigyn szállodahajóval ütközött a jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó, amely másodpercek alatt elsüllyedt. Hét embert kimentettek, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták, 21 ember eltűnt. Azóta több újabb áldozat holttestét találták meg, de 15 embert még keresnek.

Rend szerinti magyar kapituláció az USA előtt

Benyújtotta a kormány a parlamentnek jóváhagyásra az USA-val létrejött védelmi együttműködési megállapodást. Ebben minden „nemzeti szuverenitási” hadállást feladtak. Pontosan úgy, ahogyan már több, mint húsz évvel ezelőtt.

Hosszas huzavona után a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a védelmi együttműködésről szóló megállapodás (DCA) kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Erről még februárban állapodtak meg, amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten tárgyalt. Akkor ez a tétel volt az egyik súlyos nézeteltérés a két kormány között.

Orbán Viktor azért nem akart belemenni az amerikaiak által lényegében diktált szerződésbe, mert az szabad mozgást ad az amerikai csapatoknak a magyar határ átlépésére alkalmankénti parlamenti hozzájárulás nélkül, és kiveszi a magyar állam büntetőjoga alól az amerikai katonák cselekményeit.

Amint arra korábbi cikkünkben rámutattunk, az egyezmény minden lényeges pontjában pontosan megegyezik a korábbi megállapodással, amelyet Orbán első kormányzása idején fenntartás nélkül teljesítettek is –

ez a szerződés pontosan megegyezik a NATO SOFA-egyezmény általános feltételeivel.

Akkor és most

Mint ismertettük, akkoriban – a javában zajló délszláv háborúban – tízezrével lépték át a határt különféle járművek, sőt, például Taszáron, az idő szorításában még építési engedélyt is kiadtak skiccek alapján. Ezzel szemben Orbánék semmilyen kifogást se emeltek.

A most frissen feltámadt nemzeti önrendelkezésért cserébe a magyar kormány „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.

A tervezet kimondta, hogy:

  • amerikai katonák szabadon mozoghatnak az országon belül és léphetik át a határt alkalmankénti parlamenti jóváhagyás nélkül, és
  • a nemzetközi kötelezettség keretében itt lévő katonák felett nem a magyar állam gyakorolja a büntetőjogi hatáskört.

Ennek kimunkálása után egyre nagyobb lett a nyomás Orbánon, hogy hagyja abba az időhúzást, és a parlament erősítse meg a szerződést. Valószínűleg szóba került az ügy május közepén Orbán fehér házi látogatásakor is, bár az ez utáni pár perces sajtótájékoztatón elhangzottak leginkább semmitmondással voltak teli.

A parlamenti megerősítésre most benyújtott (és magyartalanságoktól hemzsegő) törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy

  • az USA fegyveres erői által vagy kizárólagosan részükre üzemeltetett repülőgépek, hajók és járművek

    szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén,

  • ezeket a járműveket nem vizsgálják át a magyar hatóságok,
  • a repülőgépek jogosultak az átrepülésre, a légi üzemanyag-utántöltés elvégzésére, a le-és felszállásra Magyarország területén, és ezért nem kell fizetniük a szokásos illetékeket és díjakat,
  • Magyarország elismeri annak különleges fontosságát, hogy

    az USA fegyveres erői fegyelmi felügyeletet gyakoroljanak a fegyveres erők tagjai felett,

  • ha a magyar hatóságok vádat emelnek az USA fegyveres erők bármely tagja vagy egy hozzátartozó ellen, a joghatóságot az általános eljárási rend szerinti magyar bíróság gyakorolja,
  • de biztos, ami biztos, az Egyesült Államok kérésére, a kölcsönös védelem iránti elkötelezettség támogatása érdekében, Magyarország,

    szuverén mérlegelés alapján ezennel lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról,

  • a magyar hatóságok nem szabhatnak ki elzárást az USA fegyveres erők tagjaival szemben a magyar jog szerinti szabálysértésekkel kapcsolatban.

Az amerikaiak az egyezmény alapján négy katonai bázist kapnak meg működési területként: a kecskeméti  és a pápai repülőteret, a tatai helyőrség és kiképzési területet, a várpalotai helyőrség és kiképzési területet.

Tényleg kivégzik az MTA-t

Idei költségvetésének több, mint 70 százalékát elveszi a kormány a Magyar Tudományos Akadémiától. Bár közleményben írták az új kormányzati kutatóhálózat törvényjavaslatát, ez egyelőre nem jelent meg. A költségvetési javaslatban viszont 40 milliárdot vonnak el, benne a teljes kutatóintézeti támogatást.

A központi igazgatási és ehhez kapcsolódó kiadásokon kívül semmire se marad pénze a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA). Idei 56,1 milliárdos kerete 16,9 milliárdra zuhan: ez 72 százalék elvonás.

Létrejön a kormányzati kutatóhálózat

A ma benyújtott költségvetésitörvény-javaslat MTA-fejezetéből teljes egészében kimaradt a kutatóközpontok és kutatóintézetek idén 33,5 milliárdos és az akadémiai támogatott kutatóhelyek 3,09 milliárdos kiadási összege.

Ezek nagyjából ki is adják a csaknem 40 milliárdos elvonást.

Délután az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben tudatta, hogy benyújtotta a törvényjavaslatot az MTA intézményhálózatának elvételéről. Eddig ez nem jelent meg a parlament honlapján. Az ITM mindenesetre egyértelművé teszi, hogy mindenféle tiltakozással szemben létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben.

Egészen pontosan 48,5 milliárdos működési kiadás áll a fejezetcím mellett, ebben 37 milliárd a kutatóintézetek és -helyek számára.

Az ITM szerint a hálózat nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. Tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt a kormány delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

Ezen terv ellen az MTA közgyűlési határozatban tiltakozott. Legutóbb pedig sok ezren tüntettek vasárnap.

Tizenhét kutatóhelyet visznek el

Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik: az Agrártudományi Kutatóközpont, az Atommagkutató Intézet, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Intézet, az Ökológiai Kutatóközpont, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

Jövőre is nagy növekedést lát a kormány

Négy százalékkal bővül a gazdaság, a hiány szinte eltűnik, az infláció, tehát a nyugdíjemelés 2,8 százalék lesz a 2010-as költségvetés tervezete szerint. Várható, hogy ismét lesz nyugdíj-prémium.

A 2020-as költségvetés a családok támogatásának költségvetése, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben kedden, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.

Varga elmondása szerint a büdzsé négy fő pillére a családok támogatásának növelése, a gazdaságvédelmi akcióterv, a tovább csökkenő adók és a bővülő biztonsági kiadások.

A fontosabb számok:

  • a gazdaság növekedése változatlanul magas, 4 százalék, ezért lesz nyugdíjprémium is,
  • a költségvetés hiánya alig egy százalék (eddig 1,5-öt terveztek),
  • az infláció 2,8 százalék, tehát ennyivel nőnek a nyugdíjak,
  • a keresetek 8,3 százalékkal nőnek,
  • a belső fogyasztás tetemesen, 4,8 százalékkal emelkedik,
  • a foglalkoztatás 1,3 százalékkal javul.

A családok támogatása 224 milliárddal nő, otthonteremtésre 296 milliárd jut, a családtámogatások összkerete eléri a 2228 milliárdot. A gazdaság mintegy félezer milliárdot kap a gazdaságvédelmi akcióterv keretében adandó adócsökkentések és egyebek révén. A nyugdíjkiadások 136 milliárd forinttal emelkednek jövőre.

Hajóbaleset: már kilenc halottat megtaláltak

Az eltűntként nyilvántartottak közül kilenc áldozat holttestét találták meg eddig a Dunában. Az azonosításban a koreai hatóságok is közreműködnek.

A Margit hídnál hétfőn megtalált női holttest is a múlt szerdán elsüllyedt Hableány turistahajó utasa volt – közölte a rendőrség kedd reggel. A Dunából kiemelt holttest azonosítása megtörtént, az eddig eltűntként keresett nő a hajóbaleset kilencedik dél-koreai áldozata. A hatóságok továbbra is keresik az eltűnteket a Duna teljes déli szakaszán.

Szonárral vizsgálódik a Kitûzõ V. hajó a Margit hídnál. MTI/Szigetváry Zsolt

Hétfő esti közlés szerint a hajóbaleset áldozataként azonosítottak a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán, Hartánál egy férfiholttestet, aki a hatvanas éveiben járó dél-koreaié. Emellett a Margit hídnál, az elsüllyedt hajó közeléből is kiemeltek egy tetemet, egy nőé – ezt már a szöuli külügyminisztérium tudatta kedden reggel. A Hartánál megtalált holttest azonosítását a koreai és a magyar hatóságok közösen végezték el. A női holttest azonosítása még tartott, amikor a Budapesten dolgozó dél-koreai operatív csoport tájékoztatta a külügyminisztériumot.

Ezzel még 19 eltűnt embert keresnek.

A búvárok folyamatosan merülnek a víz alá, amelynek sodrása változatlanul erős, a roncs igen mélyen, 8-9 méterrel a víz szintje alatt található.

A múlt szerdai balesetben – a Viking Sigynnel ütközés után – elsüllyedt Hableány fedélzetén 35-en voltak: 22 nő, 12 férfi és egy gyermek. A kapitányon és a matrózon kívül a többiek koreai turisták és idegenvezetők. Akkor hét embert kimentettek, hét holttestet találtak meg.

Élőben a mentésről

0

No comment…

ÉLŐ: Mentés a Dunán

ÉLŐ: Mentés a Dunán

Közzétette: atv.hu – 2019. június 3., hétfő

Szanyi Tibor (nyílt) levelét megírta

Nyílt levelében beszólt az MSZP-nek Szanyi Tibor aki önálló mozgalmat indít, a mozgalmon belül hajlandó akár az MSZP elnöki funkcióját is elvállalni.

Kedves Elvtársam!

Immár bő egy hete ismét nem vagyunk bátrak.

A traumatikus választási vereségünk sem volt elég fejbekólintás ahhoz, hogy felébredjünk, s cselekvésbe fogjunk. Attól tartok, az MSZP politikai kómába esett.

A június 1-i Választmány ülésén, illetve előtte történtek önmagukban látleletét adják a helyzetünknek.

Az egyetlen EP-mandátumunk betöltéséről volt szó.

A vezetőink egy teljesen felesleges kérdést tettek fel titkos szavazásra, hogy tehát azt, akarjuk-e, ami a döntésünk nélkül is automatikusan bekövetkezne, azaz hogy az eredeti sorrendben kattanjon a listánk.

A gyávaság mintaesetének tudhatjuk be azt, hogy az elnökség – különösen annak fizetett része – nem akarta előterjeszteni, hogy név szerint ki legyen az egyetlen EP-képviselőnk?

Mi, választmányi kétharmaddal azt válaszoltuk, hogy mi az a párt vagyunk, amelyik semmilyen helyzetre nem képes érdemben reagálni.

Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyunk elégedve: ezúttal a 6,62 %-kal.

Az ominózus szombati reggel egy országos elnökségi üléssel kezdődött. A pártelnök elmondta javaslatát, én viszont elvi éllel kifogásoltam, hogy a vezetés fősodra nem mer konkrét javaslatot tenni, hanem megint mismásol, s egy személyi javaslatot egy származtatott mechanizmusba burkol, azaz maradjon minden úgy ahogy van.

Aztán meg is döbbentem, minthogy rajtam kívül egyetlen más hozzászóló sem volt. Egy sem! Szóval képzeld el, egy hat nappal korábban péppé vert párt elnökségi ülését, ahol a vezetők a napirend fő kérdésében egy kukkot sem szólnak, hiszen annyira jó javaslatot tett az elnök a semmittevésre. Jobb híján hát szavazott az elnökség. Egyedül szavaztam nemmel.

Utána a megyei elnökök ülése következett. Itt is elhangzott a semmittevésre buzdító, immár “elnökségi” javaslat, ám itt sem volt hozzászólás. Igaz, szavazás sem, merthogy ez a testület csak konzultatív, ám ennek ellenére most éppen nem konzultált a napirendről, csak ülésezett. Alig egy héttel az eddigi legrosszabb választási eredményünk után!

Volt hát okom, hogy néhány fontos elvtársunk véleményét gyorsan kikérjem. Egyikük sem volt bátor, engem is féltettek. Ezért hát megszólaltam, hogy most nem a fő kérdés van elénk téve, hanem egy kamu, és engem nem a pozíciók érdekelnek, hanem a közösségünk jövője. Aztán jött a választmányi szavazás. Eszerint csak a küldöttek egyharmada akart volna változást. Későbbi felszólalásában persze mindenki.

Az MSZP évek, évtizedek óta egyre kevesebb politikai kérdést dönt el, következésképpen egyre több dolgunk dől el az idő sodrásában, köztük a sorsunk, szinte tőlünk függetlenül.

Ezért hát észre sem vettük, hogy a Bokros-csomag óta szép ütemesen adtuk fel baloldaliságunk több és több tételét, majd váltunk kormányon egy neoliberális konglomerátummá, aztán tartós ellenzékben mára ideológiailag is élő halottá. Néha kibuggyan belőlünk, hogy “Fizetésemelést!” vagy “Fizessenek a gazdagok!” és hasonlók, aztán a néma csend és mozdulatlanság.

Ma 20-30 emberből jó ha 1 (!) gondolja, hogy szükség lenne az MSZP-re. Anno velünk indult az “orrbefogásos” szavazás kultúrája. A nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijainkkal, külső alkudozásainkkal jelenünk meg, mások pedig leginkább korrupt bandának emlegetnek minket, ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon. Hozzánk belépőkről alig hallunk, kilépőkről, elsétálókról, és sajnos elmentekről annál többet.

Évek óta alig láttam olyan “független” híradást, írást, amelyben jó arcunkkal tűntünk volna fel, mondjuk talán a XIII. kerület, esetleg Szeged kivételével.

Értelmiségi szimpátia sem övez minket. A baloldalinak ismert tudósaink, művészeink mára majdnem teljesen elhalkultak, rosszat pedig – udvariasan – inkább nem mondanak. Hovatovább akkor törünk ki külső-belső üdvrivalgásban, ha valaki számottevőbb ember, valami testület szóba áll velünk.

Jellemző, hogy európai listánk élbolyába lehetett kerülni azzal a hozománnyal, hogy ezáltal néhány ismertebb szakember csendes szimpátiáját esetleg kiválthatjuk.

Elnökünk alighanem téved, amikor vereségünk egyik okcsoportjaként párton belüli rivalizálásokat emleget, hiszen a nyílt jelölések, a meghirdetett pályázatok, a konstruktív viták nem szoktak ártani. Annál inkább az aljas kiteregetések, árulások, politikai indíttatásból egymás kizárására irányuló indítványok, s az ezek mögött meghúzódó álnokság, szemforgatás vagy akár gonoszság.

Elkezdtünk nem hinni egymásnak, sőt ebben haladó fokra jutottunk. 

Sokszor elképedek, amint pont az ellenkezőjét hallom vissza valakiről, mint amit nekem mondott, s mégha hamis is az adott “hír”, lám ezzel mégis előáll a hazugság. Meg az egymástól való félelem.

Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.

6,62 %. Ha igaz, hogy a Párbeszéd egy 1-2 %-os párt, akkor mi keményen bezuhantunk 5 % alá, ami azt jelenti, hogy immár nem vagyunk országgyűlési képviseletre alkalmas tényező. És tényleg nem.

Hosszú ideje, hogy leszoktattuk szavazóinkat az irántunk való kötődésről. A hősidőkben ez úgy hangzott, hogy egyéniben ide, listán oda kell szavazni. Pártként megteremtettük az “elszavazás” gyakorlatát, ami 2018-ban oda fajult, hogy “szavazz a legesélyesebb ellenzéki pártra!” Mintha ez valami evidencia lenne a “mezei” választópolgárnak. Tartósan úgy viselkedünk, mint a kanos férfi, aki beleszeret a bárcás cédába, s mindenét odaadja neki.

Most, 2019-ben pedig elkövettük a lehető legnagyobb kampányhibát, hogy a véghajrá utolsó hetében az volt a fő üzenetünk, hogy most nem a választópolgárért, még csak nem is önmagunkért, hanem egy másik párt emberének a mandátumáért küzdünk. Mit is mondhat erre egy normális ember? Azt, hogy “szavazzon rátok a vasorrú bába!”…, aztán megoldotta saját kútfőből: DK.

Azóta sorra kapom a pártból való kilépésekről szóló üzeneteket, e-maileket, telefonhívásokat. Akik valamenyire érdekeltek az önkormányzati pozíciókban, azok most egyenként is remegésbe fogtak. Kétségbeesett alkudozások kezdődnek, hogy mi nem is vagyunk olyan kicsik. Pedig de.

Ennek a levélnek minden második és harmadik olvasója a semmittevésre szavazott múlt szombaton. Nem minősítek senkit, de rosszul tették. Adtak egy aranykulcsot annak a sofőrnek, aki a szakadékba navigálta a buszunkat. A társadalomnak szóló üzenetünk tehát most ez: nem csupán mindenkit nagyon is ott hagyunk az árok szélén, de ki is tüntetjük a sandán elsétálókat. Erre én sem szavaznék.

Sokszor mélázunk azon, hogy lehet a magyar nép olyan birka, amilyen. Rossz hírem van: mi, az MSZP-ben nagyobb birkák vagyunk!

Nekem nincs más célom, mint politikai otthont teremteni a társadalmi szolidaritás híveinek, úgymond a radikális baloldali fiataloknak, nőknek és férfiaknak.

“Holnapelőtt” jeligére mozgalmat indítok, amihez csatlakozhat bárki, aki azt vallja, hogy a Föld-i élet még menthető, ha újra a legszélesebb értelemben vett szolidaritás lesz úrrá a gondolkodásunkban. Ez egy zöldmezős beruházás, amely vörös vonalakat húz jó és rossz között, s akár pártok befogadására is alkalmas. Ha az MSZP-nek szüksége van rám, akkor elnökévé választ, azzal hogy a pártot az említett mozgalomhoz kötöm.

Hamarosan eljuttatom hozzád az általam képzelt jövő főbb téziseit, amelyek alapjai 10 éve születtek, akkor “Balra, magyar!” címmel.

Üdvözöllek:

dr. Szanyi Tibor

Az új Európai Parlament, értékelés és kilátások

A Bibó István Közéleti Társaság öt nappal az Európai parlamenti választások után értékelte az eredményeket. A rendezvény előadói Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Göncz Kinga, az Európai Parlament (EP) volt képviselője (MSZP) és Donáth Anna, újonnan megválasztott Európai parlamenti képviselő (Momentum) volt. A beszélgetést Balázs Péter, a Bibó István Közéleti Társaság elnöke vezette.

A nyilvános esemény a „Chatham House” szabályok szerint folyt: a résztvevők szabadon felhasználhatják a kapott információkat a nélkül azonban, hogy hivatkoznának a megszólalók személyére, politikai vagy egyéb identitására. Így az előadók nem a sajtó számára fogalmaztak, hanem a hallgatósággal osztották meg a véleményüket.

Az Európai parlamenti választások politikai következményeit illetően Magyarországra és az Európai Unió jövőjére vonatkozóan az alábbi fő megállapítások hangzottak el.

A 2019 évi EP-választás tétje nagyobb volt a korábbiaknál, ami a megnövekedett politikai érdeklődésben és a magasabb választói részvételben is tükröződött mind Európában általában, mind pedig Magyarországon.

Nőtt az Európai Parlament súlya a kétszintű európai kormányzásban, ezért nem közömbös, hogy kik és milyen politikai célokkal vesznek részt a munkájában.

Habár az EU-szintű jogalkotásban az EP inkább a jogszabályokat jóváhagyó „felsőház” szerepét tölti be, az ún. együttdöntési eljárásban fontos beleszólást kap az elsődleges jogalkotó fórum, a Tanács mellett.

A nagy nemzetközi érdekkonfliktusokban az egyes államok – a legnagyobbak kivételével – nem alkuképesek. Például a nemzetközi klímaegyezmény végjátékában az USA, Kína és Oroszország vettek részt. Ugyanakkor a globális alkukból sem szabad kimaradni, mert akkor mások döntenek rólunk: „ha nem ülsz az asztalnál, rajta leszel a menün”. Az Európai Unió alkalmas keret a kisebb, sőt a nagyobb tagállamok cselekvéséhez, egyfajta „Noé bárkája”, amely védelmet nyújt a globalizáció tengerén.

Az EU súlya megnőtt a politikai döntéshozatalban, mivel a tagállamok számos területen ráruházták a hatáskörüket, illetve együttesen, az EU szintjén tanácskoznak és döntenek. Hátránya ugyanakkor, hogy a tagállami kormányok a rövid távú, hazai politikai érdekeiket követik, ezért csak a népszerű döntéseket hozzák meg. Például megalkották a közös valutát, az eurót, de hiányzik hozzá a fiskális és a bankunió, amelyek nélkül nem teljes a rendszer. Hasonlóképpen a közös külpolitika is „fogatlan” a közös biztonságpolitika nélkül.

Az Európai Unió a világháborús konfliktus utáni békeprojektként jött létre, azután kifejlesztette a jóléti ágát, majd Európa egyesülését követve geopolitikai dimenziókat öltött.

Jelenleg az EU a globális versenyképességi versenyben próbál helyt állni. Ma egyaránt napirenden van Európa biztonsága, az integráció gazdasági oldala az újraelosztás kérdései révén, valamint az identitáspolitika számos vonatkozása. Kérdés, hogy milyen politikai programok alapján és mely módon válaszolunk a kihívásokra? Közösen keressük-e a megoldásokat, vagy elszigetelten, egymás rovására? Ebből a szempontból is igen fontos volt az EP-választás kimenetele.

Az előzetes mandátumbecslések a radikális jobboldal előretörését jósolták, ez azonban nem következett be. A szélsőjobb pártok együttesen az EP képviselői helyek mintegy 23 százalékát szerezték meg, ezzel nem tudnak fontos döntéseket megakadályozni, amint azt remélték. Ugyanakkor Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban jelentős súlyt képviselnek. Az európai együttműködés hívei, a centrum pártok nem omlottak össze, egyesek részaránya csökkent (mérsékelt konzervatívok, szocialisták), ugyanakkor mások erősödtek (liberálisok, zöldek).

Eddig az Európai Néppárt és a szocialista pártcsalád összefogása elegendő volt a többséghez, az új EP-ben ehhez a liberálisokra, illetve a zöldekre is szükség lesz.

Összességében azonban az Európa-párti többség megmaradt a széthúzó „szuverenistákkal” szemben.

Ez a többség az EU vezetőinek kiválasztásába is szeretne nagyobb beleszólást kapni. E tekintetben folytatódik a verseny a tagállamokat képviselő Tanács és a politikai pártok listáin megválasztott EP között. A Tanácsban a kormányok képviselői a hazai mandátumok és érdekek szerint járnak el, ezzel szemben az EP-ben a képviselők egyéni mandátummal rendelkeznek és szabadon, önállóan foglalhatnak állást. Habár tagállami politikai pártok jelöltjeiként kerülnek az EP-be, felül tudnak emelkedni a hazai korlátokon és európai célok és érdekek szószólóivá válhatnak. Fontos azonban, hogy valamelyik nagy pártcsaládhoz tartozzanak, különben elvész a szavuk a 751 tagú parlamentben.

A következő időszakban Európa biztonsága, a közös határellenőrzés kérdései, a schengeni rendszer fenntartása, az európai energiapolitika, a gazdaságpolitika és a versenyképesség és a klímapolitika lesznek a legfontosabb témák.

Magyarországon a Fidesz a túlerős és aránytalan kormányzati hátszélhez képest viszonylag szerényen szerepelt. 13 képviselője lesz az EP-ben, ez kevesebb annál, amit remélt. Az ellenzéki oldalon jelentős átrendeződés történt, minden várakozást felülmúlva nőtt a Momentum és a Demokratikus Koalíció súlya, ezzel szemben csupán egy-egy képviselői helyet ért el az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik és kiesett az LMP. Magyarország méltó képviselete két pártcsaládban biztosított: a szocialista és a centrista-liberális csoportokban, de hiányozni fog a zöldeknél.

Bizonytalan a Fidesz helye a változatlanul legnagyobb Európai Néppártban, a korábbi felfüggesztéséről még nem született döntés és bizonytalan, hogy visszaveszik-e.

Az EP-választás nyomán kezd kikristályosodni a hazai ellenzéki mezőny, amely az őszi önkormányzati választáson indul, és amely megrengetheti a NER-t. Az ellenzék küldetése, hogy egészséges társadalmat építsen, erősítse a demokratikus tudatot és védjen a szélsőjobb káros hatásaival – a gyűlölködéssel, a széthúzással – szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK