Fontos

Devizahitelek: forintosítás vagy árfolyammaximálás

Két javaslatot ad a Kúria a még folyamatban lévő devizahiteles perekben a bíróságoknak: forintosítást vagy az árfolyamok maximálását. A nem kötelező állásfoglalás eszerint kizárja a szerződések megsemmisítését a hiányos tájékoztatás esetében is.

A Kúria Konzultációs Testülete (KT) újabb állásfoglalásban kívánt támpontot adni azon devizahiteles perekben, amelyek még folyamatban vannak. A KT most azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződési kikötések – tájékoztatás hiánya, vagy nem megfelelő volta miatti – tisztességtelenségének megállapítása folytán teljes egészében érvénytelen devizaalapú kölcsönszerződésre mely jogkövetkezmények alkalmazásának van helye és milyen tartalommal.

Ha már sikerült bizonyítani a bank tisztességtelenségét

Az előző állásfoglalásban bővebben fejtette ki a KT, hogy mely esetekben minősül tisztességtelennek a banki tájékoztatás, és némileg tágították az ennek kimondásához vezethető okok körét. A mostani tehát csak a devizahiteles érvénytelenségi perek azon – az eddigi tapasztalatok szerint szűk – körére vonatkozik, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő (nem világos, nem érthető) módon kapott tájékoztatást.

Az állásfoglalás nem kötelező a bíróságokra nézve.

Fontos kitétel, hogy ezekben a perekben a bíróság az érvénytelenségnek csak egyetlen jogkövetkezményét alkalmazhatja: érvényessé kell nyilvánítania a szerződést, kiküszöbölve ezzel az érvénytelenségi ok miatt bekövetkezett érdeksérelmet. Az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazása kizárt.

Vagyis a teljes devizás szerződések visszamenőleges megsemmisítése nem lehetséges

a KT szövegének értelmezésével. A kúriai testület két megoldást ajánl a további perekben.

Érvényes marad forintosítva

Az egyikben a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, mert a fogyasztó árfolyamkockázat alóli mentesülésének következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ezzel a szerződés már nem minősül devizaalapúnak és így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy

a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni.

Ilyenkor ügyleti kamatként a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.

Ezen számítás eredményeként a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a szerződés érvényessége esetén. A forintkölcsönként való érvényessé nyilvánítás tehát legfeljebb a fogyasztó keresetének elutasítását eredményezheti, de nem keletkeztethet a pénzügyi intézet által érvényesíthető további követelést.

Vagyis – ha jól értjük – ebben az esetben a tényleges forintösszeg plusz a kamatok megfizetésén felül nem lehet további követelése a banknak.

Érvényes maximált árfolyamon

A másik lehetőség az, hogy a szerződést a bíróság úgy teszi érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyásával.

Ez a megoldás abból indul ki, hogy az a szerződési kikötés tisztességtelen, amely jelentős egyenlőtlenséget idézett elő a fogyasztó kárára. Az érvényessé nyilvánítás során a bíróságnak – a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölésével – nem teljes értékegyensúlyt kell létrehoznia a felek között, hanem

az aránytalanságnak csak azt a mértékét kell kiküszöbölnie, amely már jelentőssé tette az egyenlőtlenséget.

(Vagyis az árfolyamelfutásból származó túlzott mértéket.)

A bíróság feladata a mérlegelés

Az viszont a bíróság mérlegelési körébe tartozik, hogy mi legyen az a maximált árfolyam, amely mértékig a fogyasztónak még viselnie kell az árfolyamkockázatot. Ilyenkor figyelembe kell venni néhány szempontot.

Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy

a devizaalapú szerződés alacsonyabb kamatmértéke által nyújtott előnyök meddig ellensúlyozták az árfolyamváltozásból eredő hátrányokat.

(Akkoriban 4-5 százalék kamatra lehetett felvenni például svájci frank alapú kölcsönt, a forinthitelek kamata ennek nagyjából háromszorosa volt.)

Jelentősége van továbbá a felvételkori árfolyamnak és az alkalmazott kamatmértéknek. Az átlagos fogyasztó által előre látható árfolyamkockázat meghatározása során az általa elérhető ismeretekre kell figyelemmel lenni, így euró hitelek esetén ki lehet indulni az intervenciós sávokból, amelyek léte a sajtóból jól ismert lehetett a kúriai testület szerint.

A legtöbbek által igénybe vett svájci frank alapú hitelek esetében a KT úgy fogalmaz, hogy az átlagos

fogyasztónak fel kellett ismernie, hogy a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak.

A bírói mérlegeléshez a későbbi jogalkotás is adhat támpontokat. A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként figyelembe vehetőek a 2011-es törvényben meghatározott árfolyamok (svájci frankra 180, az euróra 250, a 100 japán jenre 200 forint). Figyelembe vehető továbbá az uniós irányelvben előírt 20 százalék mértékű árfolyamkockázat, mint amelyet a fogyasztó tájékoztatás hiányában is viselni köteles.

A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.

Elindult az előválasztási szavazás

A főpolgármester-jelölti előválasztás szavazása ma reggel elkezdődött. Aki eddig nem regisztrált online, az már csak személyesen voksolhat jövő szerda délig Budapest 15 forgalmas pontján.

Ma reggel nyolc órakor elkezdődött a budapesti főpolgármester-jelöltek közti előválasztás szavazása. Ehhez regisztráció szükséges, de az online voksolásra jelentkezés már lezárult, tehát az Ügyfélkapun keresztül csak azok élhetnek ezzel az eszközzel, akik eddig elvégezték a regisztrációt.

Így mostantól június 26-a 12 óráig már csak a személyes részvételre van lehetőség. Minden fontos tudnivaló a szervező civil szervezet honlapján megtalálható.

A főbb tudnivalók. A regisztrációhoz valamilyen hivatalos fényképes igazolvány és fővárosi lakcímkártya szükséges, nem Budapesten bejelentettek nem szavazhatnak. A jelentkezésre és a szavazásra szolgáló pontokból 15-öt állítottak fel a következő helyeken:

  • Móricz Zsigmond körtér
  • Széll Kálmán tér
  • Blaha Lujza tér
  • Nyugati tér
  • Örs vezér tere
  • Boráros tér
  • Csepel, Görgey tér
  • XV. kerület Fő tér
  • Lehel tér
  • Nagyvárad tér (aluljáró)
  • Újpest Városközpont
  • Flórián tér
  • XVII. kerület, Rákoskeresztúri központ
  • Kispest, Határ út
  • Kőbánya-Kispest metróállomás

A szervezők ígérete szerint a személyes adatokat bizalmasan kezelik. Az előválasztás eredményét még az utolsó nap végére tervezik. Szavazni Kálmán Olgára (DK), Karácsony Gergelyre (MSZP-Párbeszéd) és Kerpel-Fronius Gáborra (Momentum) lehetséges. (Tegnapi jelölti vitájukról itt olvashat.) Az érvényességhez 50 ezer szavazat kell.

Főpolgármester-jelölti vita: alig voltak ellentétek

Vita helyett inkább egymás kiegészítése hangzott el az előválasztási vitában az Atriumban. Négy témakört érintettek részletesen a főpolgármester-jelöltek.

Második vitájukat tartották meg az előválasztási kampány indulása előtt a főpolgármesterségre pályázó politikusok, Kálmán Olga (DK), Karácsony (MSZP-Párbeszéd) és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum). Négy témakörben fejtették ki álláspontjukat 20-20 percben: lakhatás és hajléktalanság, közlekedés, klímavédelem, roma közösségek.

Leginkább egymáséra hajazó elképzelések bontakoztak ki. De – ennyi személyes megjegyzés engedtessék meg –

legalább volt vita, egymás nézeteinek összevetése. Már ez se kevés mifelénk.

A bevezető körben arról beszéltek, hogy vissza kell szerezni Budapestet, a fővárosnak szabadságát. Karácsony Gergely: a várost zöldebbé és szolidárisabbá tenné, amely így mindenki otthona lehet, Kálmán Olga: legyen jó budapestinek lenni, amihez szerinte a várost biztonságossá, tisztává és élhetővé kell tenni, havonta tíz busz cseréje elektromos meghajtásúakra, Kerpel-Fronius Gábor: élhető Budapesthez hosszú távú vízióra van szükség.

MTI/Balogh Zoltán

Lakhatás

  • Kerpel-Fronius: 5 ezer új bérlakás, szociális bérlakáskataszter az üresen álló lakásokról. Az új társasházakban az építtetők a lakások egyharmadát alacsonyabb áron adják át az önkormányzatnak. Sőt, lakatlansági adót vetne ki az üres lakásokra.
  • Kálmán Olga: a piacba beavatkozást általában nem szereti. Felmérni, mennyi önkormányzati lakás áll üresen. Öt év alatt 10 ezer új lakást lehetne építeni. Túl sok az üres önkormányzati lakás.
  • Karácsony Gergely: a közhiedelemmel szemben egész Budapest lakhatási válságban szenved. Szerinte se jó beavatkozni a piacba a társasházépítőknél, de más városok tapasztalata azt mutatja, hogy ez működik, másutt önkormányzatok vásárolnak lakásokat.

Hajléktalanság

  • Kálmán Olga: ezer új befogadóhelyet ígér. A hajléktalanság nem rendészeti ügy.
  • Karácsony Gergely: a nagy értékű magánlakások megadóztatásával, a Tiborcz-adóból évente több milliárd forint folyna be, ami a lakhatási szegénység enyhítésére fordítható.
  • Kerpel-Fronius Gábor: a Tiborcz-adó gazdagellenes hangulatkeltést válthat ki, és vannak, akiknek saját érdemük szerint van drága ingatlanuk, nem mindenki NER-lovag. A zuglói szociális rendszert viszont a személyre szóló megoldások miatt követendőnek tartja.

Közlekedés

  • Kálmán Olga: 10 év alatt az összes busz elektromosra cserélhető, havi tíz darabonként, jelentős kedvezmény érhető el. Felidézte, hogy a kormány 3 ezer új busz beszerzését tervezi. „Kérünk belőle.”
  • Karácsony Gergely megemlítette, hogy Budapestnek 150 milliárdos adóssága lesz, mire az új főpolgármester munkába áll, ő a kötött pályás közlekedés fejlesztését ajánlja: pesti fonódó villamos (a 14-es összekötése a 47-essel), a 4-es metró meghosszabbítása, a 2-es összekötése a Gödöllői HÉV-vel. Az éves BKV-bérlet árát csökkentené, mert akkor ez a forma lenne az első szempont a lakosoknak.
  • Kerpel-Fronius Gábor: 13 év alatt le lehetne cserélni a fővárosi buszflottát 14,8 milliárd forintból. A vasutat is lehetne használni Budapesten belül. P+R parkolók kellenek, a jelenlegi 2200 helyett legalább 40 ezer. És a kerékpár, de így most életveszélyes a közlekedés.
  • Kálmán Olga: biciklizni nem mer, és autósként is fél tőlük. A bicikliút nem egyszerűen sárga festék kérdése.

Klímaváltozás

  • Karácsony Gergely: nagy területeket kell kijelölni parkoknak, például Csepelen, ahol olimpiai létesítményt építenek olimpia nélkül. Jelenleg alig öt négyzetméter zöld terület jut fejenként. Az esővizet is összegyűjtené locsolásra.
  • Kálmán Olga: a fővárosi a széndioxid-kibocsátás 70 százalékát a fűtés okozza, nem a közlekedés, ezért újraindítaná a panelprogramot. Szigetelés, nyílászárók cseréje, napelemek uniós pénzből a középületek felújítása helyett.
  • Kerpel-Fronius Gábor: a globális felmelegedés európai szintű intézkedést követel, de egyetért, hogy lakásokból származik a szmog zöme, ezért kell fűtéskorszerűsítés.

Köztes: dugódíj

  • Karácsony Gergely: a stockholmi példa, társadalmi vita, népszavazás.
  • Kálmán Olga: ha már kész a körgyűrű.
  • Kerpel-Fronius Gábor: inkább használatarányos útdíj, mindenki aszerint fizet, mennyit használja az utat.

Romák helyzete

  • Kálmán Olga: Budapesten nem a nyomor és szegénység a romák jellemző problémája, hanem a roma kultúra megőrzése, az oktatás és a tanoda programok.
  • Karácsony, Kerpel-Fronius: nem vitatták ezt.

Miért jó, ha ellenzéki a főpolgármester, ha neki egy fűszál se terem?

  • Kerpel-Fronius Gábor: szimbolikus, jó érzés, hogy le lehet győzni a Fideszt. Tarlós István se ért el lényegében semmit a kormánynál.
  • Kálmán Olga: megfordítva a kérdést, a kormánypárti főpolgármester mit tett? Tarlósnál csak jobb jöhet. Erős főpolgármesterrel nem fordulhat elő, hogy nem hallják meg a hangját.
  • Karácsony Gergely: a Fidesz vajon szereti a várost, az önkormányzatiságot? Ez a választás nem pártokról szól, hanem hogy ki szereti a várost.

A záró kétpercesekben végül – nézői kérdésre – mindhárman vállalták, hogy főpolgármesterként kihirdetik a klíma-vészhelyzetet.

Szegedi profok tiltakozása az MTA ügyében

Mi, alulírottak, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi és főiskolai tanárai, professzor emeritái és professzor emeritusai megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Palkovics László miniszter június 4-én benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, mely rendkívül komoly károkat okoz a magyar tudománynak.

Ez a lépés figyelmen kívül hagyja az MTA Közgyűlése által is támogatott javaslatokat, a jövő legígéretesebb magyar tudósainak, a Lendület kutatócsoportok vezetőinek kérését, számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet véleményét. Felszólítjuk az ország sorsáért felelősséggel tartozó kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a törvénytervezetet, ne engedjék, hogy a nemzetközi szinten is kiválóan teljesítő, az ország jövője és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú akadémiai kutatórendszert ilyen nagy kár érje.

Az SZTE professzorai: Anderléné Sajti Enikő prof. emer. Bakró-Nagy Marianne prof. emer. Balázs Mihály prof. emer. Bálintné Szendrei Mária egyetemi tanár Balogh Sándor prof. emer. Bárány Ferenc prof. emer. Benedek György egyetemi tanár Bibokné Németh T. Enikő egyetemi tanár Csabai Márta egyetemi tanár Csákány Béla prof. emer. Csendes Tibor egyetemi tanár Csernay László prof. emer. Csirik János prof. emer. Deák Ágnes egyetemi tanár Dombi György egyetemi tanár Duda Ernő prof. emer. Farkas G prof. emer. Fehér László egyetemi tanár Fekete Éva prof. emer. Fülöp Ferenc egyetemi tanár Gajda Tamás egyetemi tanár Galambos Gábor prof. emer. Gingl Zoltán egyetemi tanár Hannus István prof. emer. Hantos Zoltán prof. emer. Hernádi Klára egyetemi tanár Hetesi Erzsébet egyetemi tanár Hódi Klára prof. emer.Hodúr Cecília egyetemi tanár Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár Hopp Béla egyetemi tanár Husz Sándor prof. emer. Janáki Márta prof. emer. Jármay Katalin prof. emer. Kahán Zsuzsanna egyetemi tanár Karsai Krisztina egyetemi tanár Karsai László prof. emer. Kata Mihály prof. emer. Katona Tamás prof. emer. Kenesei István prof. emer. Kiss Tamás prof. emer. Kocsis Mihály egyetemi tanár Kovács Kornél prof. emer. Kovács Zoltán egyetemi tanár Krisztin Tibor egyetemi tanár Lengyel Imre egyetemi tanár Lonovics János prof. emer. M. Tóth Tivadar egyetemi tanár Molnár Gyöngyvér egyetemi tanár Monok István egyetemi tanár Nánai László prof. emer. Rajkó Róbert egyetemi tanár Rakonczay Zoltán prof. emer. Róna-Tas András prof. emer. Rozgonyiné Molnár Emma prof. emer. Rudas László egyetemi tanár Seres László prof. emer. Sipos Pál egyetemi tanár Soós József prof. emer. Szabad János prof. emer. Szabó Gyula egyetemi tanár Szajbély Mihály egyetemi tanár Szatmáry Károly egyetemi tanár Szilágyi Zsófia egyetemi tanár Szomora Zsolt egyetemi tanár Szőnyi György Endre egyetemi tanárSzörényi László prof. emer.Takács Tamás egyetemi tanár Toldi József egyetemi tanár Tomka Béla egyetemi tanár Totik Vilmos egyetemi tanár Végh Ágnes egyetemi tanár Visy Csaba prof. emer. Voszka Éva egyetemi tanár Zádor Ernő egyetemi tanár Zimonyi István egyetemi tanár

BME-professzorok nyilatkozata az MTA mellett

Alulírottak,a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzorai aggódva figyeljük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és annak kutatóintézetei körül kialakult helyzetet.

Hisszük, hogy a technikai fejlődés, az innováció nem valósulhat meg alapkutatások nélkül. A BME az elmúlt évtizedekben kiváló kapcsolatokat épített ki az MTA szinte valamennyi kutatóintézetével, számos hazai és nemzetközi pályázat megvalósításában vettünk közösen részt, így az MTA kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet. A BME professzorai ezért szolidaritást vállalnak az MTA-kutatóintézetek dolgozóival és kérik, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széles körű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával.

Antalovits Miklós, professor emeritus, BME GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszék Arató Péter, professor emeritus, BME VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszék Augusztinovicz Fülöp, professor emeritus, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Ádám József, egyetemi tanár, BME ÉMK Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Bagi Katalin, egyetemi tanár, BME ÉMK Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék Benedek András, egyetemi tanár, BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék Cinkler Tibor, egyetemi tanár, BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Czigány Tibor, egyetemi tanár, BME GPK Polimertechnika Tanszék Dán András, professor emeritus, BME VIK Villamos Energetika Tanszék Dobos Imre, egyetemi tanár, BME GTK Közgazdaságtan Tanszék Dobrowiecki Tadeusz, egyetemi tanár, BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Domokos Gábor, egyetemi tanár, BME ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Do Van Tien, egyetemi tanár, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Dóra Balázs, egyetemi tanár, BME TTK Elméleti Fizika Tanszék Faigl Ferenc, egyetemi tanár, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Faragó István, egyetemi tanár, BME TTK Differenciálegyenletek Tanszék Farkas György, professor emeritus, BME ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszék Fehér Márta, professor emeritus, BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Ferenczi Miklós, professor emeritus, BME TTK Algebra Tanszék Halász Sándor, professor emeritus, BME VIK Villamos Energetika Tanszék Halbritter András Ernő, egyetemi tanár, BME TTK Fizika Tanszék Horvai György, professor emeritus, BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Horváth Miklós, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék Imre Attila, egyetemi tanár, BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Imre Sándor, egyetemi tanár, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Jánossy András, professor emeritus, BME TTK Fizika Tanszék Jobbágy Ákos, egyetemi tanár, BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Jóri J. István, professor emeritus, BME GPK Gép- és Terméktervezés Tanszék Józsa János, egyetemi tanár, BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Karátson János, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék, Kállay Mihály, egyetemi tanár, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Károlyi György, egyetemi tanár, BME TTK Nukleáris Technikai Intézet Keglevich György, egyetemi tanár, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Kemény Sándor, professor emeritus, BME VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kiss Rita, egyetemi tanár, BME GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kollár László, egyetemi tanár, BME ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszék Koltai Tamás, egyetemi tanár, BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék Koppa Pál, egyetemi tanár, BME TTK Atomfizika Tanszék, Kövesi János, egyetemi tanár, BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék Kroó András, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék Kubinyi Miklós, professor emeritus, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Láng Benedek, egyetemi tanár, BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Láng Péter Tamás, egyetemi tanár, BME GPK Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék László Krisztina, egyetemi tanár, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Levendovszky János, egyetemi tanár, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Lévai Zoltán, professor emeritus, BME KJK Gépjárműtechnológia Tanszék Lukács Ágnes, egyetemi tanár, BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék Major Iván, professor emeritus, BME GTK Közgazdaságtan Tanszék Makai Mihály, egyetemi tanár, BME TTK Nukleáris Technikai Intéze tMatolcsi Máté, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék Meggyesi Tamás, professor emeritus, BME ÉPK Urbanisztika Tanszék Mihály György, egyetemi tanár, BME TTK Fizika Tanszék Mizsei János, egyetemi tanár, BME VIK Elektronikus Eszközök Tanszék Nagy Gábor Péter, egyetemi tanár, BME TTK Algebra Tanszék Nemeslaki András, egyetemi tanár, BME GTK Pénzügyek Tanszék Noszticzius Zoltán, professor emeritus, BME TTK Fizika Tanszék Novák Lajos, professor emeritus, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Nyulászi László, egyetemi tanár, BME VBK ​Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Paál György, egyetemi tanár, BME GPK Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Pap László, professor emeritus, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Pávó József, egyetemi tanár, BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Péceli Gábor, egyetemi tanár, BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Poppe László, egyetemi tanár, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Pukánszky Béla, egyetemi tanár, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Recski András, professor emeritus, BME VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Richter Péter, egyetemi tanár, BME TTK Atomfizika Tanszék Rónyai Lajos, egyetemi tanár, BME TTK Algebra Tanszék S. Nagy Katalin, professor emeritus, BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék Simon Ferenc, egyetemi tanár, BME TTK Fizika Tanszék Simon Károly, egyetemi tanár, BME TTK Sztochasztika Tanszék Simonyi Gábor, egyetemi tanár, BME VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Somlyódy László, professor emeritus, BME ÉMK Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Nézze élőben a főpolgármester-jelöltek vitájának második fordulóját

0

https://www.facebook.com/dk365/videos/370729500314094/

Négy fős családnak legalább 352 ezer kell havonta

Bár a KSH akadályozza az adatokhoz jutást, a Policy Agenda kiszámolta: egy felnőtt havi létminimumához tavaly 95 ezer forint kellett, két gyerekes családnak 275 ezer. A valami tartalékot is nyújtó társadalmi minimum összege 121 ezer, illetve 352 ezer font volt.

A KSH 2015 végén felszámolta a létminimum-számítást arra hivatkozva, hogy az nem fejezi ki a megváltozott életkörülményekből adódó fogyasztási igényeket, de jobb megoldással azóta se állt elő. A szegénységi küszöbnél magasabb, a mindennapos létfenntartást szerényen fedező összeget azóta a Policy Agenda (PA) számolja ki. Egyre nehezebben, mert a statisztikai hivatal minden eszközzel akadályozza az adatokhoz hozzáférést, akár pénzért is – írta meg a Népszava.

A KSH ellenében számolnak

A PA idén is nyilvánosságra hozta számításait. Mivel a KSH belső döntése alapján az évközi adatok feldolgozásának menetét megváltoztatták, így kénytelenek voltak többváltozós modell alapján becslést végezni. Ebben figyelembe vették az inflációs (különösen az élelmiszerek árát érintő) adatokat, a bérelemelkedések, a háztartások kiadásairól ismert adatokat, korábbi évek alapján készített trendeket.

Mindezek figyelembe vételével úgynevezett fogyasztási egységeket képeztek, amelyekben például a gyerekek kisebb fogyasztását és azt is számításba vették, hogy egyes tételek nem a családlétszámmal arányosan változnak, emelkednek.

A 2018-ra érvényes

egy felnőttre jutó létminimum átlagos értéke havonta 94 820 forint volt

(a korábbi három évben 88 016, 88 619, tavaly pedig 90 450 forint). A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás létminimumértéke 274 978 forintnak

felelt meg. Ebben a háztartásban tehát a létminimum

egy főre 68 745 forintot igényelt.

Most először a PA kiszámolta a társadalmi minimum összegét is. Ez az előzőnél valamivel nagyobb és jobb fogyasztást is lehetővé tesz, egy kevés pénz félretételére is futhatja belőle. Az egy fogyasztási egységre jutó

társadalmi minimum összege tavaly havonta 121 350 forint volt.

A két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás társadalmi minimumértéke 351 915 forint, egy főre tehát 87 979 forint volt.

Nem ez az egyetlen eset, amikor sokan élnek a gyanúperrel, hogy a KSH a hatalomnak nem tetsző adatokat igyekszik eltitkolni, nem kiszámolni. Évek óta nem alakítják át az adatfelvétel módját a külföldön élő, dolgozó magyarokról, csak a külföldi telephelyen alkalmazottak nagyjából százezres tömegét jelentetik meg, miközben félmillió körüli a valós érték.

Legutóbb pedig – bár hónapokkal előbb beharangozták – március végén mégsem adták közre az átlagkereset mellett a mediánjövedelmeket és a mikrocégekben dolgozók jövedelmeit. Ezekből ugyan az átlagnál sokkal alacsonyabb keresetek jönnének ki. A KSH aztán az egészet az adóhivatalra kente. A javított számok azóta se érkeztek meg.

Nem lesz német autópályadíj

Az Európai Unió luxemburgi bírósága helyt adott Ausztria kifogásának a német autópályadíj ellen. A Bundestag Merkel vezette parlamenti többsége a bajor CSU kezdeményezésére fogadta el az autópályadíj bevezetését azzal, hogy annak összegét a német autósok számára a gépjárműadó csökkentésével kompenzálják, a külföldiek viszont nem részesülnek kompenzációban.

Azért kellett ezt így csinálni, mert az előző 2013-as választási kampányban, amelyben a CSU előállt az autópályadíj ötletével, a CDU, illetve személy szerint Merkel azt ígérte, hogy egyetlen német autósra sem hárítanak az autópályadíjjal többletterhet. A két ígéret konfliktusát oldották fel azzal, hogy a Bundestag döntésével úgy akarták bevezetni az autópályadíjat, hogy a németek számára kompenzálják. Az Európai Bizottság ezt hosszú tárgyalás után helybenhagyta. Ausztria azonban kifogást emelt, és a bíróság – magyar kifejezéssel – elkaszálta azt.

Mi ebben az érdekes számunkra? Egyetlen dolog. A megegyezés az autópályadíjról a 2013-as koalíciós megállapodásban született meg. Akkor úgy tervezték, hogy 2016. január 1-étől vezetik be. Azután addig húzódtak a tárgyalások Brüsszellel, hogy 2020. január 1-i bevezetés szerepelt a kormány tervében. Most erről kellett lemondaniuk. Tehát:

a németek mindaddig nem vezetik be az intézkedést, amíg nem rendeződik a Brüsszellel folyó egyeztetés.

Ugye tudjuk, hogy az Orbán-kormány a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésétől az étkezési utalványok hazai monopóliumáig minden, az EU normáival ellentétes intézkedését azonnal bevezeti, kész helyzeteket teremt, és utána kezdődik el a vita Brüsszellel, majd a per a luxemburgi bíróságon. A bírákat addigra már nyugdíjazták, már nem jönnek vissza. Az étkezési utalványok esetében Orbán azzal válaszol a bíróság döntésére, hogy megszünteti azok adókedvezményét, így már senkinek sem érdemes azokat forgalmazni. Csak két példa arra – sokat idézhetnék – hogy az Orbán-kormány kész helyzeteket teremt, és lehetetlenné teszi, hogy érdemben érvényesüljenek az EU normái. A kicsiny, gyenge német állam ezt nem engedheti meg magának, és nem teremt végleges helyzetet, amíg meg nem születik Brüsszelben vagy Luxemburgban a végleges döntés. Magyarország viszont erős, szuverén.

Mindenáron, minden áron? – a szavazási hekkelés margójára

Megpróbálta eltéríteni az Idea Intézet Facebook-felmérését a Párbeszéd. Csak két perc, de ezzel lehet segíteni Karácsony Gergelyt – írták körímélben szimpatizánsaiknak. Szerintük ez nem is felmérés, csak online szavazás.

„Párbeszéd-szimpatizánsoknak küldték ki az IDEA Intézet online felmérését, mert szerintük az nem közvélemény-kutatás. Az IDEA szerint viszont igen”- ez olvasható az azonnali.hu-n. Eszerint a szimpatizánsokat arra biztatták kedd reggel egy azóta már lezárult felmérés kapcsán, hogy „készül az IDEA Intézet legújabb felmérése. Ha időd engedi, töltsd ki te is a kérdőívet! Nem több két percnél, és a kitöltéssel segíted Karácsony Gergely kampányát”.

A hírtől függetlenül konstatálhattuk, hogy az utóbbi két napban teljes sebességgel száguld az MSZP-P. Az MSZP bedobta Kunhalmit, aki nem véletlenül készült színésznőnek, beleéléssel adta elő nagyjelenetét Rónai Egonnak az Egyenes Beszédben. Az MSZP-s nagyágyúnak számító Tóth József kampányolt Karácsony oldalán, sőt, Bajnai Gordon is beszállt egy közös fénykép erejéig.

A Népszava megbízásából közvéleményt kutató Publicus, élén Pulai Andrással – sokak szerint – nemcsak az igényelt eredményt tette közzé, médiaszerepléseivel egyértelműen agitált Karácsony mellett.

Az MSZP-t meg lehet érteni.

Ha Karácsony nyer az előválasztáson, az MSZP is térképen maradhat,

ha még a főpolgármesterit is  megnyerné, akkor pedig erőre is kaphat a korábban kialkudott kerületi polgármesteri pozícióikkal. Nem hangoztatják, de pontosan tudják, hogy a DK nem mondhatja fel a korábban négy párt által kőbe vésett megállapodást, ezt már nem lehetne megmagyarázni annak a frissen megszerzett  sok százezer választójuknak még akkor sem, ha igény egyébként lenne rá.

Ebbe a képbe tökéletesen beleillik az Idea közvélemény-kutatásának meghekkelési kísérlete. Azzal védekezni pedig, hogy ez csak online szavazás és nem közvélemény-kutatás, nem felel meg a szakmai szabályoknak, morálisan csupán tetézi a bajt.

Csak két perc és segíthetsz – írták a szimpatizánsoknak. Ez nem enged teret semmilyen magyarázatnak,

ez egyértelmű csalási kísérlet a választók megtévesztésére, hamis befolyásolására, legalábbis erkölcsi értelemben.

(Még akkor is, ha az ilyen online mérésekkel szemben bőven akadnak fenntartások, például hogy a kapott minta eleve csak az internetet, azon belül az adott oldalt használókat tartalmazza.)

Karácsony minden interjújában oldalvágást tesz a DK által támogatott független jelöltre,  még azt is bevetette, amit ártatlan gyermeki mosoly-imázsa nem engedne meg, mert így a mosoly sunyisággal vegyül. Nevezetesen, hogy felült a Gyurcsány-fóbiások lovára és azzal fenyegetett: „az nem lenne szerencsés, mert az MSZP-sek nem szívesen tolnák a DK-s jelölt kampányát” – mármint ha a DK által támogatott jelölt nyerné az előválasztást.

Tegnap este az Egyenes Beszédben a műsorvezető derűsen hagyta riportalanyait nyílt támadást intézni a jelen nem lévő jelölt ellen, majd egy másik meghívottat igazi reklámszpotként kampányolni saját jelöltje mellett.

Ugyanakkor az úgynevezett ellenzéki média nem is reagált az Azonnali leleplezésére, pedig ennek nem szabadna beleférni az azonos oldalon, de a vezető pozícióért folytatott vetélkedésbe. Jogászok ezt hívják a fegyveregyenlőség elvének.

Az előválasztás akkor hasznos, ha a legjobb jelölt kiválasztására tesz kísérletet, a kiválasztás után pedig a „vesztesek” a legtöbb szavazatot megszerző jelölt mögött felsorakoznak és minden tehetségüket és erejüket bevetik közös céljukért: Tarlós legyőzéséért.

Mindebbe a hazugság és csalás nem fér bele. Ennek nem harcnak, hanem vetélkedésnek, versenynek kell maradnia. Jó lenne ezt még a második polgármester-jelölti vita előtt tisztázni.

A hamisításra és csalásra van elég jelentkező a másik oldalon.

A szigorúan titkos Orbán-sajtótájékoztató

A magyar közvélemény elől eltitkolni akarták, de a szerbek lebuktatták: Orbán fogadta a boszniai szerbek elnökét, Putyin hívét. Az állami sajtó később igyekezett menteni a menthetőt.

Mindenki előtt eltitkolták a Milorad Dodik és Orbán Viktor budapesti találkozója utáni sajtótájékoztatóját – magyar részről. A Boszniai Szerb Köztársaság elnökét fogadta a magyar miniszterelnök, de erre nem adtak meghívót a hazai sajtónak – hívta fel a figyelmet a 444.hu. Dodik Vlagyimir Putyin híve és szövetségese, miként a jelenlegi szerb vezetés is Aleksandar Vucic elnökkel.

Élőben közvetítették a szerbek

Arra azonban nem gondoltak, hogy az egyedüliként meghívott szerb sajtó részeként az RTS televízió élőben közvetíti az eseményt délután két óra előtt.

Miután ez kiderült,

az állami média tűzoltásba kezdett,

az MTI háromnegyed négykor adott hírt az eseményről – normális esetben gyors-, majd rövidhírben, aztán teljes tudósításban számolnak be.

A TASSZ jelenti

Az egykori állampárti hírügynökségi tudósítások szellemében tudatták, hogy a Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közötti intenzív politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítéséről is megállapodott Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb elnöke keddi budapesti tárgyalásukon. A kormányfő a Karmelita kolostorban fogadta Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság korábbi elnökét, aki a találkozó előtt meglátogatta a magyarországi szerbeket, Szentendrén tárgyalt a képviselőikkel.

Az állami hírügynökség e percekben is csak rövidhírben olvasható tudósítása szerint Orbán Viktor a budapesti megbeszélés utáni sajtónyilatkozatában közölte: megállapodtak Milorad Dodikkal, hogy

Magyarország és Bosznia-Hercegovina között a magas szintű kapcsolatokat tovább fogják erősíteni,

egyúttal rögzítették, hogy Budapest Szarajevó mellett Banja Lukával – a boszniai Szerb Köztársaság kormányzati székhelye – is kiépít intenzív politikai és gazdasági kapcsolatokat, mert azok jelenlegi szintje nem megfelelő.

Milorad Dodik kifejtette: a magyarországi szerbek arról tájékoztatták, a magyar állam mindent megtett annak érdekében, hogy a helyzetük sokkal jobb legyen, mint korábban. Hangsúlyozta továbbá, hogy Bosznia-Hercegovina és Magyarország között nincsenek nyitott kérdések.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK