Fontos

Megverték, mert szivárványszínű táskája volt

Egy fiatal lányt és a segítségére siető idős férfit vertek agyba-főbe egy vidéki bulin, mert szivárványszínű táska volt nála. Boglárka a Facebookon osztotta meg a neonáci támadás történetét.

A fiatal lány csak egy jót akart bulizni elszabadulva a fővárosból, amikor a nála lévő szivárványszínű díszítésű táska miatt rárontottak. Megütötték, majd barátjának az ő segítségére siető rokonát is összeverték. Itt átadjuk a szót Kurucz Boglárkának, aki a Facebookon írta meg történetet. (Csak a nyelvhelyességi javításokat végeztük el.)

Nem vallomás, csak egy táska

„Egy divatcikk, egy unásig ismételt válasz, hogy nem kérek nejlonszatyrot, köszönöm, itt a textiltáskám. Egyedi, védem vele a környezetem és anyukám is szereti, mert strapabíróbb, mint egy nejlon. Hogy mi a baj vele? A színe, mert a szivárvány összes színe benne van, mert divat, mert támogatás, mert esélyegyenlőség. Nekem ez, másnak vallomás arról, hogy más vagyok, hogy kibújok a szekrényből, nyíltan vállalom a gyűlöletet és megvetést, itt vagyok, ide üssetek!

Én nem ezt az üzenetet akartam közvetíteni,

csupán olyan akartam lenni, mint a többi ember, mindenki, aki hordja ezt a táskát, mert szimplán megtetszett neki.

Szórakozni akartam, jól érezni magam egy buliban, ha már egy időre vidékre menekültem a főváros zajából.

És jönnek a neonácik

Ahogy táncoltam egy barátommal a sátorban, egyszer csak megjelent hátunk mögött egy ember. Nagydarab, kopasz férfi,

afféle hazafias kopasz. Rasszista és antiszemita, de még hozzá homofób is.

Felkapta a táskám és az arcomba tolta, fennhangon kezdett érdeklődni, mégis mi az, amit a kezében tart. Táska – feleltem értetlenül, csak arra tudtam gondolni, hogy részeg lehet, persze ez sem állt messze az igazságtól.

Ezután finoman megpróbáltam elvenni tőle, de rángatni kezdett vele együtt, majd egyre hangosabban kezdett üvöltözni velem, trágár kifejezésekkel illetett és felismerve a szivárványt, arra következtetett, hogy leszbikus vagyok. Megijedtem és gondolkodás nélkül leöntöttem őt, de ettől csak még jobban elborult az agya.

A következő pillanatban lendítette az öklét és arcomba vágott vele.

A szombati kellemes este rémálomba fordult át, az orromból eleredt a vér, az arcom felszakadt, szemem alatt pedig elkezdett növekedni egy monokli.

Forrás: Facebook

Barátom nagyszülei rohantak a segítségemre, papája vált a következő célponttá.

Akkora ütést kapott, hogy elterült a földön, és mikor védtelenné vált, ütni és rúgni kezdték őt a kopasz és egy hű társa.

Nem kaptunk segítséget, míg nem kezdett túl késő lenni, attól féltem, ha ő nem jön, engem vernek agyon, ha pár értelmes ember nem száll be, akkor a nagypapát, aki engem védett. A barátom kis híján sokkot kapott, engem mentő vitt kórházba.

Megmentőmnek eltört a járomcsontja, szemünk alatt lila duzzanat éktelenkedik, testünk több pontján foltok, amiket az ütések és rúgások okoztak.

Ilyen világban élünk

Mondhatni olcsón megúsztuk, de csak az idő a megmondhatója, mikor tesszük túl magunkat lelkileg is a történteken.

Nem hiszem azt, hogy megérdemeltem ezt a bánásmódot, csak mert hatszínű volt a táskám és ez neki nem tetszett. Ha olyan világban élünk, ahol egy felnőtt férfiember megüt egy lányt és egy hatvanas öreget, csak hogy megmutassa, hogy mennyivel többet ér az ő értékrendje, akkor miért az a legnagyobb problémánk, hogy valaki magában utálkozik? Ha nem fogadtathatjuk el magunkat mindenkivel, az nem kudarc. Ha gyűlölet, támadás és bántalmazás áldozataivá válunk olyasmi miatt, ami ellen nem tehetünk, az viszont nem tűr elfogadást.”

Gyorstalpaló előválasztás lesz Ferencvárosban

Jövő héten megtartják az előválasztást Ferencvárosban Baranyi Krisztina és Jancsó Andrea között a polgármester-jelöltségért. Baranyi szerint súlyos kompromisszumot kötött. Változatlanul mélyek a törésvonalak.

Nagyon hosszú és minden érintett számára nehéz tárgyalássorozatot követően eldőlt:

a jövő héten előválasztáson dönthetik el Ferencváros ellenzéki választói,

hogy októberben ki legyen a fideszes polgármesterjelölt ellenzéki kihívója – jelentette be Baranyi Krisztina a Facebookon.

Bár szerettem volna, ha az előválasztáson feltételek nélkül indulhatnánk, a riválisom mögött álló szervezetek részletes szerződés megkötéséhez ragaszkodtak. Az egyoldalú ajánlásgyűjtés, a pártok saját ajánlatukból való kihátrálása nem használt a folyamatnak, de a lényeg az, hogy megegyezés született – írta Baranyi.

„Súlyos kompromisszumokat kötöttem, a ma aláírt megállapodásnak vannak olyan pontjai, amiknek következményei erősen súrolják a politikai meggyőződésem határait.”

Mégis elfogadta, mert ha nem teszi, nem folytathatom eddigi politikai munkámat és cserben hagyja azokat, akik bíznak benne – folytatta. Köszöni az ellenzék főpolgármester-jelöltjének, Karácsony Gergelynek a tárgyalások során nyújtott támogatását.

Baranyi terve a IX. kerületi és a fővárosi parkolási maffia és a kerületben intézményesült korrupció felszámolására.

A jelöltek korábban vállalták, hogy az előválasztás győztesét valamennyi ellenzéki párt támogatni fogja a polgármesteri kampányban.

Így tett Jancsó Andrea is.

A mostani helyzetet

nagy pártkavarás előzte meg.

Korábban úgy volt, hogy a Párbeszéd állíthat jelöltet a kerületben, de az EP-választási eredmény következtében a Momentum kapta meg ezt a jogot. Jancsót az MSZP és a Jobbik is támogatja, Baranyit pedig az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt. A DK úgy nyilatkozott, hogy a végső jelölt mögé állnak. Mindezek mellett

Karácsony Gergely Párbeszéd-elnök, de MSZP-szövetséges Baranyi mellett kampányolt.

A mélyre nyúló bizalmatlanság máig nem múlt el. Baranyi Krisztina azt mondta, hogy soha nem állna össze az MSZP-vel. Ezt szerdán úgy finomította a Klubrádióban, hogy az MSZP helyi szereplőiről beszélt, akik „besározódtak”, nem magáról a pártról és helyi szavazóiról, akik tisztességes, demokrata emberek. De az nyilvánvaló, hogy akik soha nem álltak ki a parkolási visszaélések ellen, azokkal nehéz lenne együttműködni.

Nem fog a propaganda: európai állampolgárnak valljuk magunkat

Javult az EU imázsa a magyarok szemében a kormányzati gyalázkodás dacára, és hiszünk jövőjében is. Az euró támogatottsága viszonylag magas és elsöprő többség EU-állampolgárnak tartja magát. Menekültügyben is reális a magyar közvélemény – a felmérésben.

Az európaiak optimistán tekintenek az EU helyzetére, öt éve nem volt ilyen pozitív a felmérés eredménye – áll az Európai Bizottság számára készült friss Eurobarometer felmérésről készült közleményben. A részletadatok láttán azt tehetjük hozzá ehhez, hogy

mi, magyarok szeretjük az Európai Uniót.

Az új Eurobarométer felmérés eredményeiből az derül ki, hogy a polgárok a gazdaságtól a demokrácia helyzetéig minden területen jóval nagyobb arányban tekintenek pozitívan az Európai Unióra. A 2014. júniusi felmérés óta most születtek a legjobb Eurobarométer-eredmények.

A felmérést az európai választásokat követően, 2019. június 7. és július 1. között végezték a 28 uniós tagállamban, valamint az öt tagjelölt országban 27 464 fő megkérdezésével. Magyarországon 1038 embernél jártak.

A főbb megállapítások közül kiemelhető, hogy az euró még soha nem élvezett ilyen nagy támogatást, az éghajlatváltozás pedig uniós szinten a polgárokat foglalkoztató második legfontosabb kérdéssé lépett elő, míg az első a bevándorlás maradt.

Bízunk az EU-ban

Az EU-ba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, és továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat.

A legutóbbi, 2018. őszi Eurobarométer felmérés óta 23 uniós tagállamban nőtt azok aránya, akik pozitívan vélekednek az EU-ról, az átlag 45 százalék. A legszembetűnőbb ez a növekedés Cipruson (47, +11), Magyarországon (52, +9), Görögországban (33, +8), Romániában (60, +8) és Portugáliában (60, +7). Vagyis

a folyamatos hazai gyalázkodó ellenpropaganda dacára hazánk fiai szemében jelentősen nőtt a közösségbe vetett bizalom.

Javult az unió imázsa

Külön rákérdeztek az EU imázsára is. Ez is javult az elmúlt években: 2018 ősze óta kettő, 2014 tavaszához képest pedig tíz százalékpont növekedés volt megfigyelhető, így a pozitív vélemények aránya az elmúlt 10 évben tapasztalt legmagasabb szintre emelkedett, az átlag 45 százalék.

Forrás: Európai Bizottság

Itt három lehetőség (pozitív, semleges, negatív) közül választhattak. Semlegesen a válaszadók 37 százaléka (2018 őszéhez képest +1 százalékpont), negatívan pedig kevesebb mint egyötödük (17, -3 százalékpont) vélekedik az EU-ról, ez utóbbiak aránya tíz éve nem volt ilyen alacsony.

Magyarországon 52 százalék szemében pozitív a kép, ami plusz 9 pont tavalyhoz képest,

semleges 37, mínusz 1, rossz 11, jelentősen, 8 ponttal kevesebb. Egy tavaly év végi felmérés (Publicus) szerint 68 százalék ma is belépne az EU-ba.

Pozitív jövőkép

Az európaiak többsége optimista az EU jövőjéről (61 százalék, +3 százalékpont), és csupán 34 százalékuk (-3 százalékpont) borúlátó. Magyarország a középmezőnyben van 68 százalékkal, és jóval az átlag alatti (28 százalék) a pesszimisták aránya.

Forrás: Európai Bizottság

Nem meglepő az Egyesült Királyság (47) véleménye a Brexit körüli huzavona közepette és a kiszakadási népszavazás után. Meglepő viszont a franciák borúlátása (50 százalék a korábbi 45 után).

Szeretik az eurót, jól áll a gazdaság

Jó hír az européereknek, hogy rekordszinten az euró támogatottsága is. A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága új rekordot ért el, miután az euróövezetben a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék, +1 százalékpont; 2014 tavasza óta +9 százalékpont) nyilatkozott úgy, hogy pozitívan vélekedik az unió közös valutájáról.

Az EU egészét tekintve az euró támogatottsága stabilan 62 százalékon áll. Magyarországon az átlag alatti az érték (57 százalék), aminél korábban – nem feltétlenül uniós tudakozódásban – mértek már többet is (tavaly májusban az EU még 59 százalékot mért, igaz, idén júniusban pedig 66 százalékot). A közös valuta értékét persze igazán azok érzik, akik ezt használják, ahogyan az a grafikán is látszik.

Forrás: Európai Bizottság

Több, mint egy éve egyre hangosabb a magyar kormány válságot jövendölő kommunikációja.

Nos, ez – eddig – nem győzte meg a magyarokat, akik a második legnagyobb arányban (72 százalék) teljesen jónak látják az EU gazdaságát,

és csak 22 százalék tartja rossznak. Ez ráadásul tavaly ősz óta plusz 7, illetve mínusz hét százalékpont változás.

Uniós állampolgárok vagyunk

Arról is tudakozódtak, hogy uniós állampolgárnak tartják-e magukat a tagországokban élők. Az erre adott válaszok (84 százalék teljesen, 26 egyáltalán nem) nem csak az uniós átlagnál (73, illetve 26) sokkal jobb, hanem

élesen ellentétben áll a kormányzat bezárkózó, a „nemzetek Európáját” hirdető álláspontjával és konfliktuskereső gyakorlatával.

Uniószerte a szabad mozgást, munkavállalást és letelepedést tekintik az EU legfőbb vívmányának. Nálunk a 83 százalék még az uniós átlagot (81) is meghaladja. Meglepő viszont, hogy mennyire alulértékelt (vagy nem megtapasztalt) a határok nélküli utazás előnye. A magyarok mindössze 42 százaléka mondta, hogy részesült ebben a vívmányban (az EU-átlag 56 százalék). Valószínűleg a sokak számára elérhetetlen külföldi utazás állhat a háttérben, mert az EU-n belüli olcsóbb mobilozás előnyére hazánkból mindössze 38 százalék helyeslés érkezett.

Problémák itt és ott

Sokat mondó az válaszsor, amelyet a legfontosabb kérdéseket firtató kérdésekre adtak az emberek.

Az EU-ban egyre fontosabb szerepet kap az éghajlatváltozás és a környezetvédelem,

de uniós szinten továbbra is a bevándorlás aggasztja a leginkább a polgárokat – még az erőteljes (2018 ősze óta 6 százalékpontos) csökkenés után is a válaszadók 34 százaléka ezt jelölte meg első helyen. Az éghajlatváltozás, amely 2018 őszén még az ötödik helyen állt, mára a második legfontosabb kérdéssé lépett elő egy erőteljes (6 százalékpontos) növekedés után.

Amikor a magyarokat kérdezték, tőlük is kétféle választ vártak. Az egyik az, hogy saját országukban, a másik pedig hogy az EU-ban melyek a legégetőbb problémák. Honfitársaink meglepő realitásérzékről tettek tanúbizonyságot annak ellenére, hogy mindent elönt a pozitív és a negatív propaganda.

A magyarok szerint mindennél messze legnagyobb baj az egészségi és szociális biztonsággal van: 45 százalék, a 21 százalékos EU-átlaggal szemben.

Ezt követi az infláció, megélhetési költségek (32 százalék, a 28-ak átlagában ez 21).

A bevándorlás csak a harmadik legfontosabb kérdés (megosztva a nyugdíjüggyel). Ezt 17 százalékban jelölték meg hazánk legfontosabb kérdéseként (miként a többi országban is saját magukra nézve). Az EU egésze számára ez 49 százalékban fontos kérdés a magyarok szerint, a 28-ak átlaga ebben 34 százalék. A terrorizmus nálunk a sor alján van szinte azonos (5, illetve 6 százalékkal) a saját országnak és az EU-nak fontos kérdésként. Ugyanez 23, és 18 százalék, amikor a közösséget érintően kérdezték a magyarokat és a többi országban élőket.

Előbbre jutunk-e a tenyésztett „nemzeti tőkésekkel”?

Sokan figyelmeztetnek arra, hogy nem lesz jó vége a versenyképesség szempontjából (se) annak, hogy irányítottan, valódi verseny nélkül nyerik a megbízásokat a politikai kedvencek. Korrupciókutatók után itt egy újabb elemzése az uram-bátyám világ árának.

Nincs nap, hogy ne érkezzen hír arról, éppen hol és milyen állami megbízást nyer el a felcsúti zseni, a nemzeti vej vagy a kötélbarát (és a körülöttük csoportosuló kör). Ezek piactorzító hatásáról, például a törvényszerű drágulásról szól a 20 ezer építőipari közbeszerzést vizsgáló elemzés a Korrupciókutató Központ Budapest részéről, amely arra lyukad ki, hogy átlagosan 21 százalékkal voltak olcsóbbak a valódi versenyben elnyert megbízások.

A sima korrupciótól a jövővásárlásig

Mostanában pedig azt láthatjuk, hogy ezek az érdekeltségek egyre másra veszik be magukat stratégiai ágazatokba úgy, hogy magántulajdonú (esetleg külföldi) cégeket vásárolnak fel. Olykor súlyos kétségeket ébresztve aziránt, hogy egy multinacionális cég valóban üzleti megfontolás miatt válik meg a jelen és főleg a jövő ágazatában ténykedő leányától, amikor a teljes informatikai profilt átengedi Mészárosnak.

Ezzel a kérdéssel foglalkozik, igaz, nem magyar indíttatásból, hanem Olaszország példáján egy amerikai tudóspáros tanulmánya, amelyet a Defacto blog foglalt össze (és tett közérthetővé).

Haverok vagy érdemek?

A munka azt a kérdést járta körbe, hogy melyek a sikeres országok. Azok, amelyekben az előre jutásban a kapcsolatoknak van inkább nagy szerepük, mint a tudásnak és szorgalomnak, vagy amelyekben ez a rátermettségtől, hozzáértéstől és szorgalomtól függ. Más szóval a meritokratikus, az érdemeken alapuló vagy az uram-bátyám társadalmak (a haveri kapitalizmus – crony capitalism) jutnak-e messzebbre.

A szerzőket tehát Olaszország példája gondolkoztatta el. Az olasz gazdaság a világháború után nagyon gyorsan növekedett. Az olasz egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a 80-as évek végére elérte Németországét. A 90-es években, és különösen az ezredforduló körül azonban a fejlődés megtorpant és Olaszország egyre inkább lemaradt Európa sikeresebb országai mellől.

Az ábra a termelékenységet hasonlítja össze. Azt, hogy egy óra alatt mekkora értéket (GDP-t) állít elő egy ország.

Forrás: De facto

Az látható, hogy 2017-re minden ledolgozott munkaóra több, mint 60 dollárral növelte a GDP-t Németországban és kevesebb, mint 48 dollárral Olaszországban. Ez a különbség megmutatja, hogy Németországban a munkavégzés mennyivel hatékonyabb a fejlettebb technológiáknak és a jobb szervezésnek köszönhetően (is).

Magyarország, valamint a maradék visegrádiak (Szlovákia, Lengyelország és Csehország) átlagos termelékenységének változása is látható. Ahogyan Olaszország Németországhoz képest, úgy

Magyarország is egyre jobban leszakadt a régióban

az elmúlt 25 évben. Míg a 90-es évek közepén a szlovák és a lengyel gazdaság is fejletlenebb volt, mára Magyarország lett a régió sereghajtója.

Úgy, tegyük hozzá, hogy 2010-ig relatív leszakadást szenvedtünk el, a trendvonal emelkedő volt, csak a többieké meredekebb, 2010 után viszont a magyar érték stagnált, a V3-ak elhúztak. (A De facto nem vizsgálja az ábrán a Magyarország esetében látható kis mértékű felfelé ívelést a görbe végén. Mi csak sejtjük, hogy a versenyképességi felmérésekben 2010 után megállapított folyamatos lecsúszást némileg ellensúlyozták a felpörgő nagy értékű nyugati beruházások, amelyek összeszerelő-üzem jellegükkel együtt is felfelé húzták a gazdaság hatékonyságát.)

A folyamatos lecsúszás

Az amerikai szerzők rámutattak arra, hogy ebben az időszakban a világgazdaság átalakulására nagy hatással volt az információ-technológiai (it) forradalom. Mi van, ha a meritokrácia különösen fontos a nagy átalakulások idején? Lehetséges, hogy ebben az átalakulásban teljesítettek jobban azok az országok, ahol a legtehetségesebbek, és nem a legjobb kapcsolatokkal rendelkezők voltak vezető pozícióban?

Ennek eldöntésére egy nagy mintás nemzetközi felmérés segítségével konstruáltak egy mutatót, amellyel össze tudták hasonlítani, mennyire voltak fontosak a képességek az előre jutáshoz a 18 vizsgált országban az elmúlt 20 év alatt.

A grafika azt szemlélteti, hogyan alakult ez a mutató Németországban, Olaszországban, és a visegrádi országokban az elmúlt évtizedben.

Forrás: De facto

Nem meglepő, hogy a mutató szerint az egész időszakban Németország a legmeritokratikusabb. Talán valamivel meglepőbb, hogy e mutató szerint Olaszország rosszabb, mint bármelyik visegrádi ország. Sajnos, az ábra azt is jól illusztrálja, hogy Magyarország a többi visegrádi ország alatt teljesít ebben a mutatóban (is), és egyre közelebb kerül az olasz szinthez.

Az it-szektor a lakmuszpapír

A szerzők statisztikai módszerekkel azt is összehasonlították, hogy a vizsgált 18 gazdaság szektorának termelékenységnövekedésében mekkora szerepe volt az it-forradalomnak 1995 és 2006 között. Az eredmények azt mutatják, hogy

a kevésbé meritokratikus országok fejlődésében a különbség éppen azokban a szektorokban a legnagyobb, amelyekben az új technológiának a legfontosabb a szerepe.

Úgy tűnik tehát, hogy a technológiai forradalom gyümölcseinek learatásában különösen fontosnak bizonyult, hogy a vállalatok élén a rátermettségük alapján kiválasztott vezetők álljanak. (És akkor ismételjük meg, hogy Magyarországon a Mészáros-féle 4iG nem csak a nem mellesleg német távközlési óriás informatikai cégét veszi meg, hanem azóta már több, egyenként is milliárdos közpénzes megbízásokat kapott.)

Igazságtalan és demoralizáló, de kit érdekel?

Egy társadalom, ahol a kapcsolatok többet érnek a tudásnál és a szorgalomnál, igazságtalan és demoralizáló – vonja le a következtetés a De facto. Ráadásul a legújabb kutatásokból kiderül, hogy ez nem csak a közhangulatnak, hanem az ország alkalmazkodóképességének, és így a gazdasági növekedésnek is árt.

Tehát a magyar politikai és gazdasági elitnek már csak ezért is arra kéne törekednie, hogy az uram-bátyám világ helyét egy meritokratikusabb kultúra vegye át Magyarországon. Azt mi tesszük hozzá: ennek realitása jelenleg igen csekélynek látszik. Különösen annak fényében, hogy az érdemeken alapuló felfogást otthon előre helyező országok politikai és gazdasági döntéshozói másutt inkább az üzleti lehetőséget látják a haveri kapitalizmusban.

Klímakatasztrófa? És hogyé’ adják?

Azt írja Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese, a „Migrációkutató Intézet” korábbi főigazgatója, hogy „a konzervatívoknak vissza kell venniük a zöldpolitikát a baloldaltól”.- kezdi kétszázötvenötödik nyílt levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Milyen tökéletes mondat. Világos példázata annak, hogy a Fidesz és kiszolgáló személyzete miként gondolkodik. Úgy bármiről, most éppen a klímafenntarthatóságról és a környezetvédelemről. „Vissza kell venniük”. El kell venniük, birtokolniuk kell. Mindent ehhez mérnek, mindent csak így tudnak értékelni: „enyimé” vagy másé. Pont.   Mintha a környezettudatosság és a bolygónk sorsáért való aggódás kisajátítható, birtokolható lenne. Miniszter-helyettes úr, a klímakatasztrófa elkerülése és a fenntarthatóság megteremtése közös emberi ügyünk, nem pedig kilóra mérhető politikai tőke, az ég áldja meg! Ez tisztességes és felelős együtt-cselekvés kérdése; de látom, Önök tisztességből és felelősségből is hiányt szenvednek.

Nézzük akkor tényleg pusztán a tényeket! A júniusi EU-csúcson az Orbán-kormány volt az egyetlen, amely megvétózta a 2050-es klímasemlegességgel kapcsolatos uniós alkut. A Fidesz azzal érvelt, hogy csak akkor tudja támogatni a környezetvédelmi célokat, ha látja mennyi uniós forrás lesz az ipar modernizálására. Már megint a pénz. Ezeknek tényleg csak ez számít. Megvédik ők a környezetet, csak előbb fizessük őket jól meg! Tetszik tudni kedves fideszesek, a klímaválság nem állítható meg kerítéssel és nemzeti konzultációval. A tomboló viharokat és az aszályokat nem lehet majd a tranzitzónában éheztetni, majd kitoloncolni. A fullasztó Celsius fokokat sem lehet majd kvóta szerint szétosztani a tagállamok között. Ez nem játék, a fene egye meg!

Az idei július volt hivatalosan is a valaha mért legforróbb hónap a Földön!

És maguk tényleg azon gondolkodnak, hogy miként lehet „visszavenni” a zöldpolitikát a baloldali politikai erőktől? Nem visszavenni kell, hanem képviselni!

Úgy persze tényleg nehéz lesz, hogy az Európai Parlamentben közben a fideszes képviselők mindent leszavaznak, ami a környezeti fenntarthatóságot javítja. Mint legutóbb, amikor a tiszta levegő védelmét biztosító állásfoglalásról döntöttünk, a Fidesz képviselői pedig elutasították, hogy megfékezzük a közlekedésből, a mezőgazdaságból és az energiaszektorból származó légszennyezést. Ami egyébként csak Magyarországon évente legalább tízezer ember halálát okozza közvetve. De nekik a német multicégek érdeke fontosabb volt. Már megint a pénz.

És még egyetlen fontos apróság a kormánypártiak figyelmébe. Az Orbán-kormány hozzáállását a környezeti közügyeinkhez tökéletesen mutatja, hogy a zöldpolitikát nem miniszteri szinten kezeli, hanem pusztán államtitkári körben. Sőt, míg a környezetvédelem az agrártárcához tartozik, a klímavédelem az innovációs minisztérium egyik államtitkárának feladata. Ehhez képest az Európai Unió tagállamaiban – egyetlen kivétellel, ez az épp kilépő Nagy-Britannia – nincs másik olyan kormány, ahol ne lenne külön minisztérium a környezeti fenntarthatóság koordinálására. Sőt, két olyan ország is van, amelyben a komplexitás miatt több minisztérium is megosztva foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Én értem és a NER eddigi működését megismerve meg is értem, hogy a Fidesz számára minden a pénz körül forog, csak az számít, ami pénzt termel vagy pénzzé tehető. Én azért lettem az Európai Parlament környezetvédelemmel foglalkozó bizottságának a tagja, mert – többgyermekes édesapaként is – pontosan értem, hogy a klímakatasztrófa elkerülése jelenkorunk valóban legfontosabb feladata. És nem holmi politikai birtokvágy kiélése.

Orbánék nyakára tekeredik a Microsoft-botrány

Miután amerikai hivatalos szervek konkrétan említenek magyarországi korrupciós ügyleteket a Microsoft által, amerikai képviselők kezdeményezik: külföldi tisztségviselők ellen is vádat emelhessenek Amerikában.

Republikánus és demokrata képviselők terjesztettek be törvényjavaslatot július 25-én a képviselőháznak külföldi tisztviselők vesztegetésének ügyében – tudatta a Népszava. A törvényjavaslathoz az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága részéről kiadott pénteki közleményből kiderül, hogy a más néven az USA Helsinki Bizottságaként ismert szervezet támogatásával kidolgozott jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy

az Igazságügyi Minisztérium vád alá helyezzen külföldi tisztviselőket vesztegetés miatt.

Azon amerikaiak ellen emelhető vád, akik a tengerentúlon kenőpénzt kifizetnek – ezzel a törvényjavaslattal ügyészeink képesek lesznek utána menni azon külföldi tisztviselőknek, akik a kenőpénzt kikövetelik. Az Igazságügyi Minisztériumnak új, hatékony eszközt adunk az embereket elszegényítő és a diktátorokat hatalomban tartó kleptokrácia elleni küzdelemhez – indokolta a javaslatot Tom Malinowski demokrata képviselő.

Az előterjesztők szerint

a transznacionális kleptokraták súlyos nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak az Egyesült Államok számára.

A meglévő törvényeket nem a transznacionális kleptokrácia problémájának kezelésére tervezték, és mindegyik tartalmaz olyan hiányosságokat, amelyek miatt nem ideálisak a külföldi zsarolás megbüntetésére. Nem hagyhatjuk ügyészeinket a jogállamiság védelméhez szükséges jogi eszközök nélkül – fogalmazott Sheila Jackson Lee demokrata képviselő. A törvény

lehetőséget teremthet kiegészítő intézkedések, például szankciók alkalmazására,

és arra kényszerítheti a helyi kormányokat, hogy büntessék meg az ilyen személyeket – hangsúlyozta a republikánus Richard Hudson.

A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy összefüggésben áll-e a Microsoft (MS) magyarországi cégének megvesztegetési ügyével, és talán csak a véletlenek összjátéka, hogy nem sokkal azután nyújtották be, hogy az amerikai igazságügy és tőzsdefelügyelet lezárta a MS-vizsgálatot. Ebben megállapították, hogy a cég 2013 és 2015 közötti itteni szerződéseivel legalább 14,6 millió dollárnyi (4 milliárd forintot meghaladó) nyereséghez jutott megvesztegetésekkel.

Hamis indokokkal és összejátszásokkal elért árengedményeket tártak fel a MS magyar leányánál, amelyek után azonban a szoftvereket jelentősen túlárazva adták el kormányhivataloknak,

a pénzből pedig megkentek hivatalos embereket.

(Hasonló ügyeket tártak fel más országokban is.)

Ennek nyomán az igazságügyi tárca büntetőpert indított a Microsoft ellen, de az ottani jogszabály alapján végül megegyezéssel zárták le ezt. Az anyacég elfogadta a 25,3 millió dollár (nagyjából 7,3 milliárd forint) büntetést, amelynek fejében eltekintettek a személyes felelősségre vonásoktól. A büntetésből két és fél milliárdot a MS itteni cége fizetett ki.

Az egyezségből kiderül, hogy akadt olyan szerződés, amelynek ügyében – az itteni MS-alkalmazott e-mailje szerint –

magától Orbán Viktortól szerezték meg a jóváhagyást.

A tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálatáról nyilvánosságra hozott jelentés is több országban folytatott korrupciós gyakorlatról számol be. Hazánkban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Rendőr-főkapitányság és az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet ügyleteit említik konkrétan.

Az egyik itteni MS-viszonteladó Mészáros Lőrinc köreibe került, a NAV-os szerződésben pedig a teljesítésigazolást az Orbán-vej Tiborcz István Péter nevű testvére írta alá informatikai vezetőként. Később aztán már mindketten ugyanabban a cégben voltak, a HCS Experts nevűben, amely az MS egyik viszonteladója volt, s amellyel a redmondi óriás másfél éve szerződést bontott, de előtte Tiborcz István tulajdonosként több százmilliós osztalékot vett fel.

Az ügyben a legújabb fejlemények láttán feljelentést tesz a DK.

Gyűlölet: helyet cseréltek a muszlimok a cigányokkal és zsidókkal

Diplomáciai nyelvezetben tisztelettel beszél a kormány a muszlimokról, a hivatalos kommunikációban durván fogalmaz. Ennek nyomán mára a magyar közvéleményben erősebb az iszlámellenesség a hagyományos antiszemitizmusnál és cigányellenességnél, s ebben összeért a populista jobboldal és a szélsőjobb.

Az idegengyűlölet a magyar közvéleményben magasabb, mint a posztszocialista blokk legtöbbjében, és a közvéleményben pár év alatt erősebb lett a muszlimutálat, mint a cigányellenesség és az antiszemitizmus. Ez a két fontos megállapítás emelhető ki a tíz országra kiterjedően vizsgált folyamatokat, a muszlimok Nyugaton és az új populisták felemelkedését elemző kutatásból. A Brooking Institution koordinálásában a magyarországi jelentést készítő Political Capital (PA) vett részt.

Hazai összefoglalójukban a PA-ban hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi kutatás célja volt a jobboldali populizmus iszlámhoz és muszlimokhoz fűződő kapcsolatának feltérképezésén keresztül vizsgálni a jobboldali populista mozgalom megerősödését. E kapcsolat elemzése közelebb vihet jobban megérteni olyan fogalmakat, mint a nemzeti identitás, az államiság, az állampolgárság, valamint a többség és a kisebbségek viszonya.

A korszak meghatározó témája

A kutatás arra a jelenségre épül, hogy a muszlimokat és az iszlámot övező társadalmi viták a kulturális választóvonalakra és identitáskérdésekre fókuszáló politizálás egyik fő hajtóerejévé váltak. Ez lett a populista korszak egyik legmeghatározóbb témája,

amelyet egyaránt a zászlajukra tűztek jobboldali populisták és a szélsőjobb.

A magyar tanulmányban egyebek közt történeti áttekintést adtak a 90-es évektől kezdődően a hazai jobb-szélsőjobb (át)alakulásáról és felemelkedéséről, a jobboldali politikai térfél átrendeződéséről a migrációs téma felszínre kerülése óta. Foglalkoztak azzal is, milyen víziók vannak az identitásról és az ideológiai hovatartozásról, és milyen Európa-kép él.

Teljes Fidesz-uralom a nyilvánosságban, a közbeszédben

A tanulmányban ismertetik a 2010 után létrejött „szuperkétharmados” berendezkedést, amelyben a Fidesz olyan politikai rendszert hozott létre, amely teljes mértékben az ő politikai érdekeire lett szabva, és amely biztosítja, hogy

a párt teljes ellenőrzés alatt tudja tartani a politikai folyamatokat és a közbeszédet. 

Ennek sorában a politikai versenyt és pluralizmust kiüresítették azok a szabályok, amelyek kizárólag és tudatosan a kormánypártnak kedveznek, míg az ellenzéki pártokat hátrányos helyzetbe hozzák, a független szereplőket pedig igyekeznek elhallgattatni.

Ennek a dominanciának része, hogy a Fidesz 2015 óta uralja a migrációval kapcsolatos magyarországi közbeszédet. Ez két pillérre támaszkodik: a magyar társadalomban korábban is létezett a migrációval szemben félelem (csakúgy, mint térségben), másrészt a Fidesz létrehozta a közbeszéd feletti kontrollt.

Ennek érdekében

a médiát szinte teljesen uralja a Fidesz,

amelyen keresztül lehet folytatni a masszív propagandakampányokat, amelyek gyűlöletkeltő retorikán, összeesküvés-elméleteken és dezinformáción alapulnak.

Összeért a szélsőjobb és a populista jobboldal

Fontos megállapítás, hogy az ideológiában és a politikai magyarázatokban sok átfedés mutatkozik a populista jobb és a szélsőjobb között.

A domináns szövegezés mindkettejük esetében ugyanazon a három alappilléren

nyugszik: a nacionalizmuson, a migráció biztonságiasításán (amelynek központi eleme a civilizációk és vallások közötti háború víziója), valamint a liberalizmus- és rendszerellenességen.

A szélsőjobboldal és a populista jobboldal kétfrontos háborút folytat:

védik a „keresztény értékeket” az „iszlámizáció” elleni küzdelemmel, és védik a hagyományos értékeket a liberális, „1968 után ” ideológiákkal szemben.

Mind a populista jobboldalra, mind a szélsőjobboldalra jellemző, hogy összeesküvés-elméletekkel magyaráz politikai eseményeket, ellenségképet gerjeszt és félelmet kelt társadalmi csoportokkal szemben.

Alig pár év alatt épült be a közbeszédbe az iszlám

Rámutatnak arra, hogy 2015 előtt kifejezetten az iszlám nem volt jelen a magyarországi közbeszédben, azóta viszont ez a téma főként a „keresztény Nyugat” és a muszlim világ közötti kulturális háború összefüggésébe helyeződött. Mind a Fidesz, mind a szélsőjobboldali szervezetek körül levő interjúalanyok azt hangsúlyozták, hogy a kapcsolat a nyugati világ és a muszlim világ között legalábbis ellentmondásos, de még inkább problémás.

Az alapvető értékekben mutatkozó eltérések szerintük nagyon súlyosak, sőt, akár teljesen összeegyeztethetetlenek egymással. Ezzel magyarázzák azt, hogy a muszlim közösségek nem tudnak hatékonyan integrálódni a nyugati társadalmakba, miközben az ennek ellentmondó,

a sikeres integrációs példákat figyelmen kívül hagyják.

Vaskos kettős beszéd

Az interjúk felszínre hozták azt a máshonnan jól ismert jelenséget, hogy sok populista és szélsőjobboldali alapvetően nem ellenséges az iszlámmal mindaddig, amíg az „Európán kívül van”. Néhány szélsőjobboldali kifejezetten tisztelettel viseltet az iszlám iránt, de csak annak hagyományos környezetében és közösségében.

Ezzel összefüggésben a Fidesz iszlámmal és muszlimokkal kapcsolatos kommunikációját a kettős beszéd jellemzi. A hivatalos kommunikációban a Fidesz élesen, negatív szövegösszefüggésben beszél az iszlámról és a muszlimokról, de a kormánytisztviselők, beleértve a miniszterelnököt, elismerően beszélnek róluk a különböző diplomáciai eseményeken.

A kormány folyamatos migrációellenes kampányainak következtében a 2015 előtt jelentéktelen

arab- és muszlimelleneség mára erősebb lett, mint a Magyarországon hagyományosan jelen lévő cigányellenesség és antiszemitizmus.

Mind a magyar szélsőjobb, mind a populista jobb Magyarországot etnikailag homogén és dominánsan keresztény vallású országnak tekinti, a nemzethez tartozás pedig a közös nyelven, kultúrán és értékeken alapszik.

Szigorúbb repülési tilalom – tart a reptér-üzemeltető elleni hadjárat

Megvalósulhat a Budapest feletti tényleges éjszakai repülési tilalom, kivételekkel. Az ezt megszegő társaságok ezer euró büntetést fizethetnek. A kormány megpróbálja kizeccölni a reptér-üzemeltetőt.

„Gyakorlatilag nullára” csökkentenék a főváros feletti éjszakai repülőforgalmat éjfél és reggel öt óra között – ezzel kommentálta a közeljövőben hatályba lépő intézkedéseket Tarlós István főpolgármester, balján Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Elvileg eddig is így volt, azzal, hogy hat le- és felszállást lehetett tervezni, de a valóság rendre felülírta ezt. Ahogyan eddig, úgy a jövőben se számít tiltott forgalomnak a külső ok miatti késés vagy egyéb elháríthatatlan helyzet.

Jön a bírság lehetősége

Az új szabályok értelmében duplájára emelik a le-felszálláskor megengedett hátszél erősségét, ellenkező esetben másik kifutóra irányítják a gépeket, továbbá a tilalmat megszegő légitársaságok ezer euróig terjedő zajvédelmi bírságot fizethetnek. Mindezek mellett 13-ra növelik a zajmérési helyek számát.

Tarlós elmondta, hogy a ferihegyi repülőtértől északnyugati irányba lévő sűrűn lakott rész zajterhelése gyakorlatilag megszűnik, és a délkeleti irányba szállhatnak majd le és fel az 1-es kifutóról a repülőgépek. Azt nem mondta el, hogy ezzel

az agglomeráció felett változatlanul megmaradhat a repülőforgalom,

ha a leszálláskor alkalmazandó hátszél iránya megköveteli ezt az útvonalat. Az ilyen helyzetre ugyanis nem vonatkozik a tilalom.

A hátszélre és a bírságra vonatkozó szabályok várhatóan szeptemberben lépnek hatályba.

Legjobb, ha eladják?

A kormány folytatja hadjáratát a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport jelenlegi külföldi tulajdonosával szemben. Tegnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentette ki, hogy 2020. január 1-jével, ha kell, rendeleti úton tiltják be a fapados terminálrész használatát, ha nem történik változás, de az üzemeltető július 8-án nekilátott egy normális épületrész építésének.

Azt is belengette, hogy bár az államnak csak szabályozási-befolyásolási jogai vannak, de

a kormány rendelkezik megfelelő eszközökkel és ezekkel él is.

A kormány azt is egyértelművé tette a tulajdonosnál, hogy legjobb, ha eladja a repülőteret, ha nem képes kezelni a problémákat – tette hozzá.

Ugyanebben a hangnemben beszélt ma Palkovics. Mint fogalmazott, „a magyar emberek” és a kormány érdeke, hogy Budapestnek ugyanolyan színvonalú repülőtere legyen, mint Prágának, Bécsnek vagy Varsónak, mert ebben a pillanatban ez nem így van. Működőképes repülőteret szeretnének vagy a jelenlegi tulajdonosi konstrukcióban, alkalmas emberekkel, vagy ha ez nem megy, akkor másik tulajdonossal. A kormány lehetőségei kötöttek, mert „egy konzervatív kormány nem tehet semmit egy másik cég tulajdonával szemben”.
Ezekről már tárgyalnak a tulajdonossal, ha az egyeztetés nem lesz eredményes, akkor

„meg is kérik, adja el a repülőteret másnak”

– mondta Palkovics.

Össztűz már jó ideje

Az előzmények sorában pár hónapja Fürjes Balázs budapesti fejlesztési államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléslistát állítottak össze a Budapest Airportnak, és – ahogyan Gulyás jellemezte – „a lehető legnyersebb formában egyértelművé tették”, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha gondatlan saját tulajdonával.

A kritikák jellemzően a Malév 2012-es csődje után sebtiben felhúzott fapados-terminálon tapasztalható áldatlan állapotok miatt érik az üzemeltetőt, a meglehetősen durva hangnem és a tulajdon eladásának erőteljes „ösztönzése” mögött azonban hírek szerint inkább más áll. Az, hogy más stratégiai cégek, sőt, ágazatok után

a reptér is kerüljön vissza „nemzeti kézbe”.

Ez azért különös, mert a Budapest Airportot 2005-ben csak részlegesen privatizálta az akkori kormány: a részvények 75 százalékát mínusz egy részvényt. A maradékot pedig már Orbánék adták el az akkori tulajdonosi konzorciumnak.

Az első kísérlet sokba került

Orbán-kormány másodjára megy neki a reptér-üzemeltetőnek. Első regnálásának végén, 2002 elején a kormány „kiszervezte” a mostanihoz hasonlóan kanadai érdekeltségű cég alól Ferihegyet. Akkor csak az üzemeltetés jogát kapta meg több évtizedre a kanadaiak és az állami tulajdonú Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság alkotta vegyesvállalat. Az első Orbán-kormány aztán a jelenlegi – akkor alapított – Budapest Airport Zrt.-t bízta meg az üzemeltetéssel.

A hoppon maradt kanadai cég perre vitte az ügyet, és nyert. Ennek alapján 2005-ben a Gyurcsány-kormánynak kellett 74 millió dollár kártérítést plusz a perköltséget kifizetnie.

Ez akkor mintegy 18 milliárd forintra rúgott.

A reptéri vezetés mindenesetre megpróbál baráti gesztusokat tenni. Éppen egy hónapja egyik napról a másikra leváltották a vezérkar két tagját. A kommunikációs igazgató – a veterán Hardy Mihály – helyére egy Fidesz-közeli személyt állítottak.

Hajóbaleset: letartóztatták az ukrán hajóskapitányt

Ismét elrendelte a dunai hajóbaleset ügyében a szállodahajó meggyanúsított ukrán kapitányának letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság – közölte a szerdai döntés után a gyanúsított védője, Tóth M. Gábor. A végzés nem jogerős.

Az ügyvéd elmondta: a bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyére hivatkozva rendelte el védence letartóztatását 30 napra. Hozzátette:

fellebbeznek a végzés ellen.

A kerületi bíróság azt állapította meg, hogy

a segítségnyújtás elmulasztásának feltételei is fennállnak

(ez az új gyanúsítás a kapitánnyal szemben). Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy védence a baleset után megkezdte a bajba jutottak mentését.

Az ügyvéd kifogásolta, hogy a bíróság a letartóztatási okok között említette a gyanúsított „felelősségelhárító” magatartását, holott szerinte ez a bírósági hivatkozás meglehetősen idejétmúlt, meghaladott.

Az eljárás megnehezítésével mint letartóztatási okkal kapcsolatban az ügyvéd azt emelte ki, hogy ez megítélése szerint két hónappal az események után már nem jogszerű és nem is észszerű. A gyanúsított ugyanis

heteken át szabadon közlekedhetett Budapesten, és megsemmisíthetett volna bizonyítékokat.

Arra is felhívta a figyelmet az ügyvéd, hogy védence a bűnügyi felügyelet szabályait maradéktalanul betartotta.

A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményében az áll, hogy a nyomozási bíró osztotta azt az ügyészségi álláspontot, amely szerint csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel biztosítható a terhelt jelenléte az eljárásban, valamint kizárólag így akadályozható meg a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása.

A mostani döntés előzménye, hogy az ügyészség két napja azután kezdeményezte a letartóztatást, hogy a Kúria kimondta: törvénytelen volt két bírósági végzés arról, hogy az ukrán kapitány 15 millió forint óvadék ellenében szabadlábra kerülhetett az eljárás idejére.

A kapitányt eredetileg vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésével gyanúsították meg, ezt egészítették ki hétfőn 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával.

Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval és elsüllyedt. A Hableányon 33 koreai turista, valamint a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyben a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése miatt indított eljárást.

Korábbi dolgozója beperelte a Honvédkórházat

0

Diplomás ápoló, ötgyermekes édesanya indított munkaügyi pert korábbi munkahelye, a Honvédkórház egyik intézete ellen. Tíz éven át dolgozott ott közalkalmazottként. Foglalkoztatása idén januárban szűnt meg, mert nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele azt kéri a bíróságtól, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését.

Az Országgyűlés tavalyi utolsó, viharosra sikeredett ülésén nem csak a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt fogadták el, hanem a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szólót is. Ennek az lett a következménye, hogy a honvédségnél, így a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki „civil” közalkalmazottként dolgozzon tovább.

A közalkalmazott dolgozóknak csak néhány napjuk volt arra, hogy eldönthessék, vállalják-e az új feltételeket.

Bár az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak, mint korábban, de az új jogviszony szigorúan korlátozza véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat is. Sőt, még külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

Mindezekre a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, aki nem katona, hanem betegek gyógyításával foglalkozó ápolónő, nem volt hajlandó, ezért nem fogadta el a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik így tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogyha valaki nem „választja” az új, egyetlen lehetséges honvédelmi alkalmazotti jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés meg felmentési időre járó pénz nem jár.

Csakhogy a törvény egyetlen szóval sem mondja, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony és ne járna végkielégítés. Sőt, hasonló átalakításra – vagyis civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosításra – sok más területen sor került a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, és mindenhol járt végkielégítés.

Éppen ezért az évtizedes munkavégzés után méltánytalannak tartotta az elbocsátott ápoló, hogy a mintegy 800 ezres végkielégítését nem kapta meg, és a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. A jogvédő szervezet elvállalta az egészségügyi dolgozó képviseletét a munkaügyi perben.

„Felfoghatatlan, hogy amikor az egészségügy vészes munkaerőhiánnyal küzd, bürokratikus pótcselekvések miatt miért kell felkészült szakembereket elbocsátani.

De ha már megtörténik, vajon miért nem lehet azt méltányosan tenni? Tízévnyi, fizikailag és lelkileg is nehéz közalkalmazotti munka után kötelezően háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítés dukál. Sok mindent elárul az egészségügyi bérekről az összeg: ez ügyfelünk esetében kevesebb, mint 800 ezer forintot jelent. Mi ennek megállapítását kérjük a bíróságtól” – nyilatkozta Tóth Balázs, az ápolónő ügyvédje.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti ügyön kívül igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően ügyvédi képviseletet is nyújt minden olyan volt honvédségnél dolgozott közalkalmazottnak, aki nem írta alá az új viszonyról szóló jognyilatkozatot, és ezért elesett a neki járó végkielégítéstől. A helyzet ugyanis egyszerre törvénysértő, a többi jogviszonyhoz képest diszkriminatív és méltánytalan minden olyan munkavállalóval, aki azért vesztette el korábbi munkáját, mert az alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el. Nincs az rendben, hogy tisztességes munkát végzett emberek nem kapnak végkielégítés évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK