Fontos

Nem hat a csok a születésre, a babaváró viszont „dolgozik”

Csaknem két százalékkal kevesebb gyerek született idén őszig, mint egy éve, s volta hónapok, amikor drasztikusan esett a születés. Annak ellenére, hogy már 340 milliárdot költött a kormány a csokra. Házasságokban rekord született, de ennek más oka lehet.

Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első nyolc hónapjában, miután

1,9 százalékkal kevesebb gyerek született

és 0,2 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – ismertette a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tudatták azt is, hogy az ebben az időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Olykor meglepően kevesebb a születés

Az év első nyolc hónapjában 58 254 gyermek született, 1119-cel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban és májusban 1,5 százalékkal magasabb, júniusban 5,9 százalékkal alacsonyabb, júliusban kis mértékben magasabb, augusztusban pedig 0,5 százalékkal alacsonyabb volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest.

Január-augusztusban 87 726-an haltak meg, 212-vel többen, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb, mintegy 20 százalékos emelkedést januárban, a legjelentősebb, 14 százalékos csökkenést márciusban regisztrálták. A februári és a júniusi kisebb mértékű (2,7 és 4,9 százalékos) növekedést leszámítva az év többi hónapjában kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.

A kevesebb születés és a több halálozás egyenlegeként

a természetes fogyás mértéke 4,7 százalékkal volt nagyobb,

mint egy évvel korábban.

Gyerek nélkül is jó üzlet lehet a házasság

A KSH az elmúlt hónapokban nem először számol be a házasságkötések számának növekedéséről. A most vizsgált időszakban 43 212 pár házasodott össze, 18 százalékkal, 6537-tel több, mint tavaly ilyenkor. A „szezonon kívül eső” január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebben házasodtak össze, mint egy évvel korábban. Ezt követően február-márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,4 százalékkal, júniusban 16 százalékkal, júliusban és augusztusban pedig átlagosan 33 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. A 2019. január-augusztusi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Feltűnő a házasságok növekedésének nyár eleji duplázódása, majd négyszeresére ugrása.

Az együttélési szokások ismeretében aligha ennyivel több kapcsolatról van szó – amiből hasonló arányban várható több gyerek -, sokkal inkább a júliusban hatályba lépett nagy családtámogatási csomag, benne a babaváró hitel mozgatta meg sok papír nélkül élő pár fantáziáját. A rendkívül kedvező feltétellel felvehető akár tízmilliós kölcsön alapfeltétele a házasságban élés. S mint arról írtunk, ez még akkor is jó üzlettel kecsegtet, ha öt éven belül egy gyerek se születik, de már egynél is tovább javulnak a feltételek a visszafizetés felfüggesztésével. Ha pedig ezt a pénzt a szuperkötvénybe, a MÁP Pluszra fordítják, államilag megtámogatott remek befektetés kerekedik ki.

Pedig ömlik a pénz az államkasszából

A születések számának makacs csökkenése arra utal, hogy eddig szinte semmi kimutatható hatása sincs a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). Szűk két hete mondta el Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy augusztus végéig 114 ezer család igényelte a csokot, ami az átlagos gyerekszámmal kalkulálva csaknem félmillió magyar embert jelent. A támogatási összeg eléri a 340 milliárd forintot a csok 2015. július 1-jei bevezetése óta. A csok támogatottjainak mintegy fele kétgyermekes, 37 százaléka pedig háromgyermekes, és eddig

a csokhoz kapcsolódóan 55 ezer gyermek megszületését vállalták előre a szülők vagy leendő szülők.

Az új építésű lakások és házak esetében tízből kilenchez, míg a használt lakásoknál minden hatodik vásárláshoz veszik igénybe csokot. A támogatás kétharmadát új, egyharmadát használt ingatlanra fordítják a családok. És egyre többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy idén július 1-jétől a csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitelt már használt ingatlanok vásárlásához is igénybe lehet venni. A július 1-je óta felvett kölcsönök esetében már többen igényeltek hitelt használt lakáshoz, mint újhoz. A csok és az otthonteremtési program egyéb elemei iránt „töretlenül nagy az érdeklődés” az államtitkár szerint, már 60 ezer család élt a családvédelmi akcióterv által nyújtott lehetőségek valamelyikével. Csak a sok gyerek nem látszik.

Borkai kilovagolt a MOB-ból

Borkai Zsolt két napja nem tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak. A győri polgármester a tornászok delegáltja volt szervezetnek.

Borkai Zsolt keddtől már nem tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak – közölte a MOB. Személyével kapcsolatosan a továbbiakban fegyelmi, vagy etikai eljárásnak nincs helye, ügyét ezzel lezártnak tekintik. A korábbi MOB-elnök a Magyar Torna Szövetség delegáltjaként volt MOB-tag. Vagyis a tornászoknak kellett intézkedniük a visszahívásról, amit a MOB tudomásul vett.

Egyelőre bizonytalan, hogy Borkai olimpiai járadékával mi lesz.

A Borkai-botrány után az ellenzék soraiban többen felvetették, hogy az olimpiai bajnokhoz méltatlan életvitel miatt vissza kellene vonni az élete végéig járó havi juttatást. (Ennek összege az előző évi bruttó átlagkeresethez arányosul, jelenleg a 35. életévüket betöltő olimpiai bajnokok esetében 297 ezer forint.)

Ennek esetleges megvonásáról a MOB tudatta, hogy az olimpiai járadékkal összefüggő minden feladatot a sportpolitikáért felelős miniszter lát el 2017. január 1. óta. Az olimpiai járadékok megállapításának, folyósításának, vagy azok megszüntetésének kérdésében a jelenlegi törvényi szabályozás alapján

a MOB-nak nincs hatásköre eljárni

– tudatták.

A közleményből azonban kiderül, hogy a MOB-ot megkapta Steinmetz Ádám, a Jobbik parlamenti  képviselőjének (vízilabda olimpiai bajnoknak) törvényjavaslatát, amelynek véleményezését kérte. A törvénymódosítás tervezetéről kialakított véleményünket meg fogják küldeni a képviselőnek.

Steinmetz egy mondatos törvénymódosítása már olvasható a parlament honlapján „Az olimpiai járadék erkölcstelen életmóddal történő összeférhetetlenségének megállapításáról” címmel. Ebben az áll, hogy megvonható az életjáradék attól, „akivel szemben – büntetlen előéletére tekintet nélkül – a Magyar Olimpiai Bizottság Etikai Bizottsága megállapítja, hogy olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen és az olimpikonok társadalmi megítélését rombolja”. (A sporttörvény jelenleg két okot említ az érdemtelenség miatt a járadék megvonására: az illető büntetett előéletű lett vagy büntetlen előéletű, de akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltéig.)

Mindezek tudatában azonban a MOB a közlemény elején azt írta, hogy „a továbbiakban fegyelmi, vagy etikai eljárásnak nincs helye, az ügyét ezzel lezártnak tekintik”.

Borkai Zsolt az 1988-as szöuli olimpián lólengésben lett aranyérmes. 2010 és 2017 között volt a MOB-elnöke, de – miután alulmaradt Kulcsár Krisztiánnal szemben – tagja maradt a szervezetnek.

Kormánypárti troll támadt a DK-sokra

A Zeneakadémia előtt flashmobot tartó DK-sokra támadt rá a fideszes Vadhajtások trollja. A rendőrök elvezették, a DK-s politikusát kórházba vitték.

A DK rögtönzött felvonulást és sajtótájékoztatót szervezett a Zeneakadémia elé. Itt tartotta este beszédét Orbán Viktor. Az ellenzéki csoportra rátámadt a hírhedett Vadhajtások Fidesz-párt vezetője, Bede Zsolt, aki rendszeresen megzavarja a hasonló politikai rendezvényeket.

Bede kitépte a DK óbudai politikusa, Domokos Ágnes kezéből az egyik plakátot, majd káromkodva, szemkilövetőket emlegetve összetépte. Ezután is folyamatosan igyekezett megzavarni Barkóczi Balázs szóvivő sajtótájékoztatóját.

Orbán közhelygyűjteménnyel lépett fel

Aktualitást nélkülöző beszédet mondott zárt körben Orbán Viktor. A forradalom napján magasztos semmitmondás volt a mondanivaló.

Semmilyen napi témát se érintett a Zeneakadémián, zárt körben, kiválasztott meghívottak között tartott beszédében Orbán Viktor, nem úgy, mint hasonló alkalmakkor az elmúlt években. A miniszterelnök a következőkről beszélt:

  • 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában, október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen.
  • Szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában, Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt.
  • Akkor a fiatalok úgy érezték, ha folytatódik a szovjet világ, akkor a magyar életből semmi sem marad.
  • Tenniük kellett valamit, fegyvert fogtak, mert úgy látták, nem lesz más kiút. Csak egyetlen út maradt: harcolni a talpalatnyi földért, ami még az övék.
  • Nekünk, magyaroknak csak ez az egy hazánk van, csak itt, a Kárpát-medencében hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk.
  • A haza mi vagyunk mind, haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, aki áldozatot hozzon érte.
  • Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak.
  • A hitványság mindig összeadódik, a kérdés az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni.
  • 1956-ban összeadódtunk, és hát csodát is tettünk, soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk.
  • Nagy árat fizettünk érte, de a magyar csodát nem adják olcsón.

Az egyetlen, valamelyest a mának tekinthető üzenet az volt, hogy se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul, és szembemegy mindazzal, ami élteti, ha saját múltja és ősei ellen fordul, ha szakít a szabadság, függetlenség és keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette.

  • Könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van egy független, szabad, nemes eszményekre épülő hazánk, de ezt a hazát nem ajándékba kaptuk.
  • A magyar nemzet 1956 őszén „felsőbb osztályba lépett” egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön.
  • Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is megőrizhettük tartásunkat, felemelhettünk a fejünket, mert volt mire és kikre büszkének lenni.
  • Az ötvenhatosok győztek, mert utódaikra a bátorság és a hősiesség nagyságát hagyták örökül.
  • A mai pesti srácok és lányok is, ha kellene, ugyanolyan fényesen helyt állnának, mint elődeik.
  • Mi, magyarok ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy mindig az állandóra és a maradandóra tekintsünk, Istenre, hazára, családra.
  • Ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot.
  • Dicsőség a hősöknek!

Karácsony: a mai nap a köztársaság újjászületésének napja

A romlást és értékvesztést sikerült megállítani, de a főváros vezetőinek példát kell mutatniuk becsületből és tisztességből – mondta Karácsony Gergely az október 23-i beszédben. Az új főpolgármester szabaddá, zölddé és menővé tenné Budapestet.

„Olyan régen volt már, hogy azért gyűltünk össze, hogy kiálljunk valamiért, és nem azért, hogy tüntessünk valami ellen” – vágott bele ünnepi beszédébe Karácsony Gergely a Városháza előtti parkoló újranyitott területén.

Az ovációval színpadra lépett, pár napja tisztében lévő főpolgármester úgy fogalmazott, hogy

nyolc évvel ezelőtt eltűnt életünkből a köztársaság, de tíz nappal ezelőtt a romlást és az értékvesztést állították meg a szavazók, így a mai nap a köztársaság újjászületésének napja is,

de a köztársaság helyreállításához sok közös munkára lesz szükség.

Közönség a Fõpolgármesteri Hivatal Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest mindenkié! elnevezésû rendezvényén. MTI/Kovács Tamás

A fővárosnak olyan helynek kell lennie, amiben minden magyar otthon érzi magát, azok is, akik tíz nappal ezelőtt nem a változásra szavaztak – mondta. Szerinte nyerni többséggel is lehet, de győzni csak valódi közösséggel. A szabadságot és a hazát nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámoljuk mindkettőt – szögezte le Karácsony.

A főpolgármester szerint a város új vezetői ne másokkal példálózzanak, hanem példát mutassanak, mindenek előtt becsületből és tisztességből.

MTI/Kovács Tamás

Karácsony úgy látja, hogy 1956 felkelői nem követeltek sokat.

Olyan országot követeltek, ami keletről nyugatra fordul, ahol nem hazudnak az emberek arcába, ahol nem a saját kiváltságaikat nézik a vezetők a közjó szolgálata helyett.

Azt hittük, hogy rábízhatjuk sorsunkat a kiválasztott kevesekre, de látjuk, mi lett belőle: kiszolgáltattuk nekik álmainkat – emelte ki Karácsony. „Tegyük Budapestet szabaddá, otthonossá, zölddé, menővé” – mondta ki a jelszót. Tegyük szabaddá, zölddé, menővé – mondta Karácsony. Beszédét azzal zárta, hogy maradjunk együtt, Budapest.

Neonáci támadás az Auróra ellen

Ötven-hatvan neonáci keretlegény az ünnepen megtámadta az Auróra közösségi központot a VIII. kerületben. A rendőrség eljárást indított. Az új józsefvárosi polgármester, Pikó András szolidaritást nyilvánított az Aurórával és rendőrségi védelmet kért.

Ötven-hatvan neonáci megtámadta a józsefvárosi Auróra közösségi központot. A zárva lévő – délutáni nyitásra készülő – klub homlokzatán lévő szivárványos zászlót felgyújtották és neonáci címkéket ragasztottak ki – írta az eseményről Schönberger Ádám, az Auróra működtetője.

A támadók a Légió Hungária nevű neonáci szervezet tagjai voltak, akik Facebook-oldalukon elismerték a támadást. Schönberger szerint az attak résztvevői

a Mi Hazánk Mozgalom felvonulásáról érkeztek az Aurórához,

és vonulásukat nem kísérte a rendőrség.

A rendőrség eljárást indított. Mint írják, a bejelentés szerint az Auróra Kultúrközösségi Központra kihelyezett zászlót ismeretlen személyek leszakították, azt felgyújtották, valamint az épület falát is megrongálták. A bejelentés szerint személyi sérülés nem történt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság garázdaság gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettesek ellen, és a rendőrök megkezdték az elkövetők felkutatását. ​

A kerület új polgármestere, a független, de a teljes ellenzék támogatását élvező Pikó András közleményében reagált az attakra.

„Az Auróra közösségét ma olyan támadás érte, melyet magánemberként és polgármesterként egyaránt elítélek, szolidáris vagyok velük. Délután 4 órakor az Auróra kinyit, ezért egyeztettem telefonon a kerületi rendőrkapitánnyal, aki biztosított arról, hogy kézben tartják a helyzetet és védelmet biztosítanak az ott lévőknek”.

Az Aurórát pár hete Budaházy György szélsőségesei támadták meg, előtte pedig az előző, fideszes józsefvárosi vezetés folytatott vele szemben hadjáratot. Bezáratta, majd bíróság ezt felülbírálta.

Liget-projekt, stadionok, eb, vb: ennyi volt?

A Fővárosi Közgyűlés döntésére vár a kormány a budapesti beruházások ügyében. Ez érinti a Liget-projektet is, sőt, szinte mindent. Karácsony Gergely a Városligetben közparkot szeretne, a stadionokról pedig a lakossághoz fordul.

A kormány továbbra is elkötelezett az állami forrásokból megvalósuló budapesti beruházások mellett, ha ezek megvalósítását a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti konszenzus övezi – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, a kormány kedden áttekintette a miniszterelnök és Tarlós István volt főpolgármester között tavaly november 17-én aláírt megállapodást, valamint az állami forrásból megvalósítás alatt álló beruházások helyzetét, és rögzítette, hogy ezek megvalósulását továbbra is támogatja, de

elengedhetetlennek tartja a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű állásfoglalását is.

A kormány a közgyűlés döntéséig felhívja az érintett minisztereket, hogy a beruházások tekintetében a „jó gazda gondosságával” járjanak el. Gulyás Gergely azt mondta, hogy Budapest az egész nemzet fővárosa, és a kormány is erős és fejlődő fővárosban érdekelt, ezért működtek együtt az elmúlt években a fővárossal, és ennek köszönhető a számtalan megvalósult fejlesztés is.

Tarlós István időszakát Budapest „aranykorának” nevezte a miniszter. 2010 óta 1850 milliárd forint értékben fejeződtek be beruházások,

további 4400 milliárd forint értékű fejlesztések folyamatban vannak.

Példaként említette a 3-as metró felújítását, egy atlétikai stadion és egy multifunkcionális csarnok épülését, valamint a Városligetben folyó beruházásokat, és kijelentette, ha ezekre a főváros igényt tart, akkor a kormány továbbra is támogatja.

Ezekről

a sportfejlesztésekről Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha a főváros nem akarja ezeket, akkor elmaradnak.

Érdemes szó szerint idézni Orbánt, aki Tordai Bence kérdésére a következőket válaszolta:

„Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás. És ha a Fővárosi Közgyűlés azt mondja, hogy nem akar atlétikai világbajnokságot, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság és nem lesz atlétikai stadion. És ha önök azt mondják, illetve a Fővárosi Közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen Budapesten Európa-bajnokság, kézilabda-döntő és ne építsünk ezért egy húszezres csarnokot, akkor nem fogunk építeni és nem lesz Budapesten európai bajnoki döntő.”

A Liget Budapest projektről Gulyás azt mondta, várják az új Fővárosi Közgyűlés álláspontját a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatban.

„Ha lehet, befejezett beruházást lebontani nem szeretnénk a Városligetben”

– jegyezte meg, jelezve, hogy a Nemzeti Galéria és az innováció háza van tervezés alatt.

Nem tud arról, hogy megérkezett volna a levél – mondta arról, hogy Karácsony Gergely találkozót kezdeményezett Orbánnal. A kormány nyitott arra, hogy a korrekt partnerség jegyében normális párbeszédet folytasson a fővárossal, akkor van értelme tárgyalni, ha a főváros már tudja, mit szeretne. A kormány mai határozatai is azt segítik, hogy a főpolgármester demokratikus felhatalmazás birtokában dönteni tudjon, ő és a főváros mit szeretne – mondta Gulyás Gergely.

A másféle budapesti beruházásokról Gulyás azt mondta, hogy

ha a főváros az eddig tervezett projektek helyett esetleg másokat szeretne, egyértelműek a hatásköri szabályok: a fővárosnak saját költségvetése van, a kormánynak pedig számtalan vállalása.

Jövőre például a kormány 20 milliárd forintot tervezett a BKV-nak, és rendelkezésre áll az a 6 milliárd forintos pluszpénz is, amit még Tarlós István tartott szükségesnek a Lánchíd felújítására.

A mintegy 4400 milliárd forintot érintő fővárosi fejlesztési programok közül jó néhányról van már országgyűlési döntés, ha nem ezeket vagy nem ott szeretnék megvalósítani a fővárosban, akkor az összegekről ismét az Országgyűlésnek kell döntenie. Vannak olyan budapesti programok, amelyeket a kormány kész támogatni, de

sehol nem szeretnének úgy fejleszteni, hogy az adott önkormányzat ehhez nem járul hozzá

– fejtette ki Gulyás.

Karácsony Gergely szerint a kormány döntése jó kiindulópontja annak az együttműködésnek, amelyben ő kiszámítható partner lesz – írta a Facebookon a főpolgármester. Programjához ragaszkodik, ennek pedig van három fontos alapköve van: presztízsberuházások helyett a budapestiek életminőségét javító fejlesztések kellenek, a város kizöldítése elengedhetetlen, és

Budapest jövőjéről a budapestiek bevonásával kell dönteni.

Ebből az fakad, hogy nem arról szólnak a jövőben a kormány és Budapest közötti tárgyalások, hogy mit szeretne, vagy nem szeretne a főváros felelős vezetése, hanem arról, hogy mit szeretnének, vagy nem szeretnének a budapestiek í fogalmaz Karácsony. A Városliget ügyében felmérésből ismert a tény:

a budapestiek közel kétharmada közparkot szeretne a Liget-projekt épületei helyett.

Ezért ebben az ügyben azt az álláspontot képviseljük határozottan, hogy újabb építmények helyett meg kell növelni a zöldfelületet a Városligetben.

A kormány által kezdeményezett stadionberuházások ügyében pedig közvetlenül a budapestiekhez fognak fordulni, hogy az ő véleményüket képviselhessék a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Felfüggesztették Varju mentelmi jogát – van, akiét 2008 óta se

A parlamenti kétharmad felfüggesztette Varju László (DK) mentelmi jogát választási bűntett gyanúja alapján. Volt már mostanában fideszes képviselő elleni felfüggesztés is, de van olyan, Simon Miklós, aki 2004 óta az immunitás mögé bújhat.

Az országgyűlés kétharmados többsége hétfőn felfüggesztette a DK-s Varju László mentelmi jogát, akit választás rendje elleni bűntettel gyanúsítanak. A mentelmi jog felfüggesztését  a legfőbb ügyész indítványozta. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László a tavalyi országgyűlési választás előtt pénzt ígért egy függetlenként induló jelöltnek azért, hogy visszalépjen a javára, de ezt az illető elutasította.  Ez a független jelölt egyébként az MSZP-ből időközben kilépett Horváh Imre volt, aki 2014 őszén az elhunyt Kiss Péter újpesti körzetében időközi választáson jutott be a parlamentbe. Tavaly már függetlenként akart indulni, és a gyanú szerint erről akarta lebeszélni Varju, pénz fejében.

Volt mostanában fideszes képviselő is, akinek mentelmi jogát felfüggesztették

– ennél sokkal súlyosabb ügyben. Simonka Györgyről van szó, akinek védettségét szintén megszavazta a kétharmad. Augusztusban aztán a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Több milliárdos gazdasági bűncselekménnyel vádolják őket.

Sőt, szeptemberben Mengyi Roland (Voldemortot) szintén

fideszes volt képviselőt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték

különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt, jogerősen.

Ezek mind olyan esetek, amelyekre érvényes az 1990-ben kimondott kötelezettség, hogy

közvádas ügyben a parlament kiadja a képviselőket a hatóságnak.

Van azonban egy olyan ügy, amelyben – minden látható ok nélkül – 11 éve védi emberét a Fidesz. A nyírségi képviselőről, Simon Miklósról van szó. Ellene az akkori legfőbb ügyész, Kovács Tamás nyújtott be indítványt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint

Simon mint Nyírbogát polgármestere még 2002-ben

egy költségvetési támogatással megvalósuló beruházás kivitelezésére egy helyi egyéni vállalkozóval, egyben önkormányzati képviselővel kötött szerződést, aki a munka elvégzése után olyan tételeket is kiszámlázott, melyeket nem ő, hanem az önkormányzat által foglalkoztatott és fizetett közhasznú munkások végeztek el. Nyírmihálydi és Nyírbogát önkormányzata úgy pályázott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, hogy egyik sem rendelkezett az előírt önerővel. Nyírbogát ezt az önerőt biztosította közmunkásokkal. A belvízelvezetési támogatáshoz a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítményeket kellett volna korszerűsíteni, de ez nem történt meg.

Az ő esetében azonban 2008-ban az Országgyűlés, a mentelmi bizottság hasonló tartalmú határozati javaslata alapján, nem függesztette fel Simon mentelmi jogát. A bizottság nem kormánypárti tagjai úgy látták, nem szükséges, hogy bíróság döntsön a Simon elleni vádakról, ezért mind a négyen tartózkodtak. A paritásos bizottság négy kormánypárti igen szavazata ezzel kevés volt ahhoz, hogy a határozati javaslat Simon mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.

A parlamenti szavazáson aztán nem jött össze a kétharmados többség, pedig a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott – az MSZP és az SZDSZ képviselői mellett – a teljes MDF-frakció is, de a Fidesz-KDNP szavazatai blokkolni tudták Simon kiadását. Az akkori tudósításokból kiderül, hogy

a Fidesz valamiért kiemelten fontosnak tartotta Simon „megtartását”,

ezért a szavazáson részt vett a teljes pártvezetés: Orbán Viktor, Áder János és Kövér László is a nem gombot nyomta meg. (Biztos ami biztos, Simon is szavazott, saját maga mellett.)

Simon tehát azóta is nyugodtan képviselősködik, tudva, hogy „érinthetetlen”. Időközben már minden egykori társát jogerősen elítélték.

Csak színesíti a politikus életrajzát, hogy 2014-ben – amikor a törvény megváltozása miatt le kellett mondania a faluvezetésről – utódja vaskos, mintegy ötmilliós – polgármesteri „lelépési pénzt” és szabadságmegváltást – juttatást szavaztatott meg neki, előbbit törvénytelenül, mert újraválasztották. Az utód történetesen a felesége. A botrány hatására ezt a pénzt Simon 2015-ben visszafizette, de nem feledkeztek meg róla végképp: 2016-ban

díszpolgári címmel ajándékozták meg.

És ha már választási bűncselekmény. Simon Miklós nyírbátori választókerületében a tavalyi választáson a rendőrség eljárást indított amiatt, hogy MSZP-sek szerint valakik készpénzért próbáltak szavazatokat vásárolni a Fidesz számára. Az illetőket tetten érték, és feljelentést tettek ellenük. Továbbiakról nincs hír.

Hadházy-performansszal kezdődött a parlament

A független képviselő táblákra írt tiltakozó szöveggel zavarta meg Orbán Viktor napirend előtti beszédét. Az állami hírügynökség a „legerősebbről” nem számolt be.

Az őszi parlamenti ülésszak első napja nem úgy indult, ahogyan azt a kormánytöbbség eltervezte. Orbán Viktor napirend előtt – szokásától eltérően – nem a helyén, hanem a vezérszónokok pulpitusán értékelte az önkormányzati választásokat, amikor Hadházy Ákos nagy táblákra nyomtatott szövegeket tartott eléje. A „Stop propaganda”, Stop korrupció” után a „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott” szöveg következett. (Utóbbiról az állami hírügynökség nem szól az akcióról kiadott önálló hírében.)

Először Orbán kísérelte meg kivenni a táblát Hadházy kezéből, sikertelenül.

Forrás: Hadházy Ákos/Facebook

Ezután fideszes képviselők bírkózták le Hadházyt. Nemzetiszín zászlókkal előbb eltakarták, majd kicsavarták kezéből a feliratokat.

Kövér László rendreutasította a képviselőt. Ezen a pulpituson egy több, mint 100 éves golyónyom árulkodik az ellenzéki felelőtlenségről, ostobaságról, hazafiatlanságról, ezt még a kommunisták sem tüntették el, mert ők is érezték valahol, hogy ennek van jelentősége – mondta a parlament elnöke. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy a választási vereségből ne azt a következtetést vonják le, hogy ugyanaz „az agresszív háborús politika” a célravezető, amit idáig folytattak. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, tartsák be a házszabályt, „ne csináljanak cirkuszt a parlamentből”. Kövér László azt is kérte, hogy aki erre nem képes, forduljon szakemberhez segítségért.

Végül elmondott beszédében Orbán azt mondta, hogy a kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködik, amely maga is kész erre. Pártállásra tekintet nélkül mindenkinek Magyarországért és a magyar emberekét kell dolgoznia, mert „a haza nem lehet ellenzékben”. Hangsúlyozta: a kormánynak külön elismerés, hogy az országban a kormányzó pártok megkapták a szavazatok több mint 50 százalékát. A kormány folytathatja munkáját, a legfontosabb kérdésekben megerősítést kapott – jelentette ki. Hozzátette: folytatják a munkaalapú gazdaság, a családbarát Magyarország, a növekvő bérek, a tisztességes időskor, az otthonteremtés és a nemzetegyesítés politikáját.

Orbán türk barátai

Magyarország, vagy ha jobban tetszik az uralkodó kormánypártnak, akkor ’Macaristan’ miniszterelnökének legutóbbi azerbajdzsáni látogatása elsősorban a ’kipcsak vérű magyarokról’ és Nazarbajev kazah ex-elnöknek történő mély behódolásáról vált ismertté. – Ezzel a felütéssel kezdi Újhelyi István Európai Parlamenti képviselő heti nyílt levelét.

Orbán Viktor ennél jóval súlyosabb kijelentésekre is ragadtatta magát, amelyek mindenképpen fokozott figyelmet érdemelnek. A Fidesz kormányfője a keleti diktátorok bakui összejövetelén ugyanis egyenesen azt mondta, hogy Magyarország jelenleg is harcol a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióért az Európai Bizottságban és ha sikerül megszerezni ezt az európai tárcát, akkor

„örömmel állunk a rendelkezésére” Törökországnak és Azerbajdzsánnak. „Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (…) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal (…) örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit”

– fogalmazott Orbán Viktor, így többes szám első személyben, mintha az Európai Bizottság, de legalábbis a bővítésért felelős magyar uniós biztos nevében tenne ígéretet.

Ez súlyosabb állítás annál, mint amilyennek elsőre látszik. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz elnöke jól behatárolható – nem kizárt, hogy személyes vagy családi – érdekek miatt barátkozik a keleti diktatúrák vezetőivel és keresi azok kegyeit mindenféle parasztvakító hazugsággal holmi vérbeli-törzsi kötelékekről. Az azonban, ahogyan kiárusítja – ki tudja mennyiért és kinek a gazdagodására – az uniós tagságunkat a keleti despotáknak, több mint veszélyes.

Orbán Viktor ugyanis fordítva ült fel a kipcsak lóra, amikor a leendő uniós biztos nevében ígérgetett mindenféle jószolgálatiságot a türk üzlettársainak. Az Európai Bizottság tagjai bár a tagállami kormányok által delegált személyek, kinevezésük után megszakad minden formális kapcsolatuk a küldő országgal és kizárólag az uniós szerződések őreként, az egész európai közösség érdekében teljesítik feladatukat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikke nagyon pontosan fogalmaz: a biztosok

„feladataik  ellátása  során  teljes  mértékben  függetlenek,  és  az  Unió  általános érdekében  járnak  el;  különösen  nem  kérhetnek  és  nem  fogadhatnak  el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől.”

Orbán Viktor tehát vagy nemes egyszerűséggel átverte türkmén vértestvéreit vagy beismerte, hogy az általa uniós biztosnak jelölt személy (jelen pillanatban Várhelyi Olivér) nem az Európai Unió, hanem az ő személyes szolgálatában fog továbbra is állni és kész üzletelni a biztos európai jogosítványaival.

Ez súlyosabb botrány, mint gondolnánk és egyszerre kell hogy elgondolkodtassa Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, az Európai Néppárt vezetőit és a magyar választókat is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK