Fontos

Újabb kilenc évet kaphat Polt Péter

Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyészt javasolja ismét a posztra Áder János köztársasági elnök. Ezzel újabb kilenc évre, vagy élethossziglan kaphat mandátumot.

Az államfő erről a parlamenti honlapra kedden felkerült levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. Polt kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé Poltot, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget.

Polt Péter 1955-ben született, vagyis most 64 éves. A következő mandátumával tehát 70 év felett is betöltheti a főügyészi tisztet. Ha akkor nem lesz kétharmados többség a parlamentben – akár alkalmi megállapodással -, akkor Polt még tovább maradhat a tisztségben.

Tényleg otthagyta az MSZP-t Botka László

Bár pénteken még cáfolták az MSZP-ben, már tény: Botka szakított a párttal. Szegeden is az általa vezetett civil egyesület frakciójába ült be.

Pénteken az MSZP-ben még azt mondták, nincs szakítás Botka László részéről. Ekkor alakult meg az új szegedi közgyűlés, amelybe ötödjére megválasztott polgármesterként az Összefogás Szegedért Egyesület jelöltjeként került, s bejelentette: e szervezet frakciójába ül be. Mesterházy Attila akkor azt közölte a FüHü-vel, hogy Botka nem lépett ki az MSZP-ből, a mögötte álló pártok mind önálló frakciót alakítanak. Ennek oka a több megszólalási lehetőség a közgyűlésben.

Régen érett a szakítás

Ma aztán kiderült: tényleg otthagyja a pártot, amelynek 1991 óta volt tagja, s amelynek az addigi legfiatalabb (23 éves) képviselője lett a parlamentben 1994-ben. Az Indexnek azt mondta, hogy a döntést „lelkileg már két éve meghoztam. Csak nem akartam tavaly és az idén a választási kampányok időszakában ezzel tematizálni a közbeszédet”.

A kilépést övező hangulatáról sokat elárul az a mondata, hogy

„jó munkát kívánok az MSZP-nek, ennél többet nem mondok róluk többé”.

Botka az elmúlt időben semmilyen tisztséget se vállalt (2000 óta megyei elnök volt a legutóbbi választásig), mióta két éve hangos viták után lemondott a miniszterelnök-jelöltségtől. Ezt megelőzően a közös listás indulás mellett állt ki a tavalyi parlamenti választáson, amit azonban nem fogadtak el még saját pártjában se. Ennek alkalmából politikai maffiáról beszélt mint ami behálózta a demokratikus ellenzéket, benne az MSZP-t is.

Szabó Sándor, a párt megyei elnöke azt közölte, hogy sajnálattal vette tudomásul Botka döntését. A szegedi országgyűlési képviselő köszönetet mondott neki az MSZP-ben végzett eddigi munkájáért. Tóth Bertalan pártelnök közösségi oldalán úgy reagált, sajnálattal értesült Botka döntéséről. A politikus kifejtette: Botka baloldaliságához és demokratikus elkötelezettségéhez nem fér kétség, Szeged városát hosszú évek óta példa értékűen vezeti. A szegediek jól döntöttek október 13-án, amikor az ellenzéki szövetség jelöltjeként, amelynek az MSZP végig motorja volt mind Szegeden, mind országos szinten, újra Botka Lászlót választották meg Szeged polgármesterének – szögezte le a szocialista párt elnöke.

Handót alkotmánybírói talárral jutalmazzák

Alkotmánybírónak jelöli a kormánypárt Handó Tündét. Ezzel újabb feltétlen hű tagja lesz a testületnek Stumpf István kiválása után. Handót ezzel kimenekítik a bírósági belháborúból.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.

Barátból nem barát

A 2010-ben megválasztott Stumpf Istvánnak lejáró mandátuma miatt kellett távoznia júliusban. Ő, bár az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, 2010 után csöndben eltávolodott a kormánytól. Számtalan határozathoz csatolt ellenvéleményt tartalmazó álláspontot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatási ideje – 2011 óta – tizenkét év, és nem választhatók újra, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választott újra. Vagyis mód lett volna Stumpf újrajelölésére.

Az Orbán családi barát

Handótól nem várható ugyanez, közismerten családi baráti viszony fűzi a miniszterelnöki családhoz, férje, Szájer József pedig az Európai Parlamentben a Fidesz küldöttségvezetője, a jelenlegi alaptörvény (a „gránitszilárdságú”) főszerzője. Nem mellékesen 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium tagja volt, vagyis a „Fidesz-keltetőé”.

OBH-elnöki tevékenységében Handó lényegében kiállt a kormánynak a bíróságok szorosabb gyeplőre fogását kívánó törekvése mellett. Ennek sorában a tavaly januárban újjáalakult Országos Bírói Tanáccsal (OBT) – amely a törvény szerint az OBH ellenőrző szerve – lényegében permanens háborúba keveredett.

Szemben a bírói szervezettel

Az új OBH komolyan vette ellenőrző szerepét, és számos ügyben szállt szembe az OBH-val, illetve személyesen Handóval. Bő egy éve nyílt lázadás tört ki a bírák választott szervében: a Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Pár hónappal korábban törvénytelennek nyilvánították Handó bírósági vezetői pályázati gyakorlatát. Azt, hogy megfelelő indoklás nélkül nyilvánított érvénytelennek bírói pályázatokat, döntéseiről nem tájékoztatta megfelelően a pályázókat és a véleményező testületeket, a vezetői kinevezések nem voltak átláthatóak és egyes esetekben az sem állapítható meg, hogy volt-e valós alapja a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának.

A háborúskodás során volt olyan bíró, aki pert indított Handó ellen, aki viszont az OBH-val ment neki az OBT-nek, törvénytelennek nyilvánítva a testület működését. Sőt, egyenesen hazaárulónak nevezte azt, hogy azokat az OBT-tagokat, akik uniós szervezetet tájékoztattak az állapotokról.

Nem ő vívja tovább

A 2018-as OBH-beszámolóban is azt írja, hogy az OBT testületi működésénk „legitimitása megkérdőjelezhető”, majd hosszasan sorolja kifogásait velük szemben. Handó szerint

„az OBT és az OBH közötti viták jogalkotói lépések szükségességét vetik fel”,

akár az OBH és OBT közötti jogértelmezési kérdések feloldása fórumának meghatározását, az OBT összetételét és választását, az OBT illetve az OBH elnök jogköreit, de akár a bírói jogállási kérdéseket illetően is.

Ezt a küzdelmet azonban már nem Handóval fogják megvívni.

Tovább szürkül Ab

Az Alkotmánybíróságba kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok kerülhetnek. Az első testület, Sólyom László elnökletével, nagyon komoly jogtudósokból állt. A Fidesz-érában aztán rendre olyanok kerültek be, akik legfeljebb a húsz évi szakmai gyakorlatot mutathatják fel.

Az Ab jelenlegi elnöke, Sulyok Tamás például jogtanácsos, majd ügyvéd volt megválasztásáig. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete. Hozzá hasonlóan több tagnak semmilyen valóban kiemelkedő tudományos munkássága sincs. Szívós Mária bírói karrier után lett Ab-tag; arról vált híressé, hogy a 2006-os kormányellenes tüntetéssorozatban a rendőrökre támadó huligánokat sorra helyezte szabadlábra. Salamon László és Balsai István pedig politikusból (a Fidesz-frakcióból) ült át az alkotmánybírói székbe.

Leszámolás?

Az MTA elnökségre esélyes Orbán-barát Freund Tamás megszabadulna a kormányt kritizáló tudósoktól – írja közleményében Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja.

A kormány tovább folytatja a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetését. Sajtóinformációk szerint az elnöki posztra az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Freund Tamást neveznék ki.

Freund korábban, a miniszterelnöknek címzett levelében kifejtette, hogy szívesen

megszabadulna a kormányt folyamatosan kritizáló társadalomtudományi kutatóktól, akik megfogalmazása szerint mételyezik a fiatalokat és a közéletet.

A Demokratikus Koalíció szerint súlyosan aggasztó, hogy az MTA elnökség várományosa politikai vélemény alapján válogatna a kutatók között.

Mi, európai magyarok felháborítónak tartjuk, ahogyan Freundot korábban erővel kinevezték abba az irányító testületbe, amelyet a kormány az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat fölé telepített.

Most pedig ez a nyíltan Orbán-hű ember az egész Akadémia élén korlátlan hatalommal rendelkezve nyugodtan rugdoshatja ki a neki és a Fidesznek nem tetsző embereket. Tiltakozunk az MTA tönkretétele, a kormány által pozícióba helyezett kiskirályok uralkodása ellen!

Az Átlátszó lejárató vagy a javaslat átláthatatlan?

Zugló eddig is az átláthatóság trójai falova volt. A megvesztegethetetlen polgármester és a kétes értékű alkukra hajlandó mögötte álló képviselőcsoport, élén a kerület Mszp-s országgyűlési képviselőjével úgy tűnik továbbra is az maradna aki eddig volt.

Tegnap délután közleményt adott ki az újonnan beiktatott polgármester.

„Vasárnap az alatszo.blog.hu-n megjelent egy írás, amely a legalapvetőbb sajtóetikai követelménynek sem felel meg: úgy állít valamit rólam, hogy a cikk szerzője még csak kísérletet sem tett arra, hogy felvegye velem a kapcsolatot, és megkérdezzen azokról a súlyos állításokról, amelyeket velem szemben megfogalmazott.” – írja közleményében Horváth Csaba, Zugló frissen megválasztott polgármestere.

Szemenszedett hazugságnak tartja a cikk állításait, ugyanakkor ügyesen kikerüli az egyértelmű tagadást a neki felrótt javaslattal kapcsolatban. Ugyanis senki nem kifogásolta, hogy az SZMSZ szerint legyen polgármesteri jogköre bizonyos döntések egyszemélyi meghozatalára.

„Horváth egyrészt úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.

Itt van a kutya elásva. Ha pontosan megnevezte volna Horváth mely halaszthatatlan ügyekben kapott volna egyszemélyi döntési jogot, bizony meg sem született volna ez a „szemenszedett hazugság.” Akkor valóban átláthatóvá vált volna a működés.

„Szemenszedett hazugság az is,  – folytatja Horváth -, hogy a polgármester százmilliós ügyekben dönthetne önállóan, erre eddig sem adott, és a jövőben sem ad lehetőséget az SZMSZ. A polgármesteri jogkörben hozott döntések elsősorban (és másodsorban? *szerk.) kötelezettség-vállalással nem járó döntések.

Ami az értékhatárnövelést illeti, érdemes az elmúlt évek drasztikus ingatlanáremelkedéseit figyelembe venni, ennek ismeretében készült a javaslat.” Majd felsorolja az átláthatóság legfontosabb négylépcsős garanciáját. Az indoklás minden szempontból elfogadható.

Csakhogy, amíg nem teszik ki az asztalra mondjuk az előző öt évben elfogadott és hírhedtté vált mutyik anyagát, addig nem várhatja el senki, hogy a sajtó ne vethesse fel minden kicsit is képlékenyen értelmezhető rendeletükben a visszaélés lehetőségét!

Unalomig ismételt közhely, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.

Ahol meg nem zörög a haraszt, ott kitartanak az igazuk mellett még az Mszp-ben is! Talán az

Összefogás sokféle pártja nem csak arra volt jó, hogy összeadódjanak a szavazatok, hanem arra is, hogy a Fidesz féken tartásán túl egymást is a vörös vonalon belül tartsák.

Erre az első példa lehet Horváth Csaba rendelet módosító javaslatának visszavonása még mielőtt valójában a képviselő-testület elé került volna.

Fájhat az igazság még Zugló vonatkozásában is, de kifizetődő.

Tisztelt Miniszterelnök úr! II. rész

Kilenc éve kezében volt a korlátlan lehetőség. Bármit megtehetett. A maguk képére formálhatták az alkotmányt és a jogszabályokat, megteremtve annak feltételeit, hogy az ország javaihoz csak azok férhessenek hozzá, akiket Ön arra méltónak talál.

Így lett az Ön Mészárosa nem csak a gázszerelés kimagasló tudású mestere, hanem minden anyagi hasznot hozó tulajdonnak birtokosa is. És mészárosok vannak még néhányan. Mindannyian igazán tisztes, a keresztény szabadságban hívő emberek. Lehet, vasárnap nem mindig misére járnak – csak mert sok a dolog. Ám azt azért nem ártott volna a keresztény szabadság piedesztáljára emelésük előtt megtudni, hogy ismerik-e a tízparancsolatot. Vagy legalább néhányat a tízből. Mind a tízet biztosan nem ismeri egyikük sem. Pedig az kőbe van vésve, át nem írható és ilyenek vannak benne: ne törj házasságot; meg olyan is, hogy ne lopj. Ez utóbbit egyikük sem ismeri, vagy ha mégis, akkor a Hofi-féle változatot „ne lopj, majd mi ellopjuk”.

El tudja képzelni, milyen amoralizáló hatása van annak, ha a teljesítményt nem     objektív mércével mérve jutalmazzák, hanem az Ön kormányához mért lojalitáshoz? Ez amolyan Rákosi-, ha egy kissé finomabb akarok lenni, Kádár-vircsaft.

Emlékszik arra az inkriminált mondatára, amit a tokaji szőlőbirtokok elnyerése kapcsán mondott?

„Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet”

Ezt nevezhetjük az ősbűnnek. Tudom, finoman szólva sincsen különösebben oda Gyurcsányért, de most mégiscsak idecitálom. Már csak azért is, mert főbűne neki is van. Hazudott reggel, éjjel, meg este – szokták idézni bűnbánatát. Most nem akarom ezt boncolgatni, de neki legalább van „őszödi beszéde” – nem tudom Ön olvasta-e -, viszont az öné azóta is várat magára.

Az Ön politikai fejlődéstörténete az ősbűne óta csak annyiban módosult, hogy a cél ma már nyíltan szentesíti az eszközt, nincsen arról szó, hogy a látszat kedvéért „ne mi kapjuk a legtöbbet” mára csak egy a szempont: „mindent mi kapjunk”!

„Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.”

Minden újraválasztásánál azt mondtam: most aztán mindent elért, jöhet a megtisztulás és a közös béke meghozhatja a jólétet is. Hát nem jött. Sem a béke, sem a jólét.

Pedig tulajdonképpen sok figyelmeztető jelet kaphatott az irányváltás elmaradása miatt. A keresztény konzervatív értelmiség szépen lassan lemorzsolódott holdudvarából, csak azok maradtak, akik feláldozták értelmiségi mivoltukat a dagadó pénztárcáért, no és azok a másod-, harmadrangú talpnyalók, akikre sok szót nem érdemes vesztegetni.

Ne feledkezzen meg az unió jóindulatú pofonjairól sem. Most bánhatja igazán, hogy egy Juncker nevű öregember hóbortjának vette azt a taslit, amit Európa szeme láttára kapott, pedig az figyelmeztetés volt a javából: „ezen most kényszeredetten mosolyogsz fiam, de ne adja neked az úristen, hogy egyszer ne tudj arra hivatkozni: a magyarok nagy fölénnyel, demokratikusan megválasztott vezetője vagy!”

Eddig Önnel volt a jóisten! Sőt, a tenyerén hordozta.

De ez már múlt idő. Nem jöttek be számításai. Az összeurópai szintű politikusi ambíciói nem hogy kiemelték volna a kis ország szemétdombján kaparászó kiskakas pozíciójából, hanem lassan tényleg abba a megítélésű kategóriába sorolják, amibe a kisegeret az oroszlán hátán. Ismeri azt a viccet, hogy az elefánt hátára veszi a kisegeret és battyognak át egy hídon? Szóval battyognak, battyognak, az elefánt súlya alatt minden lépésnél rezdül a híd, mire a kisegér megszólal. –  Csak finoman, mert kettőnket nem biztos, hogy elbír ez a tákolmány.

Csakhogy, a tákolmányról kiderült akár három elefántot is elbírna, de a kisegeret már senki nem akarja átvinni a túlsó partra.

Nem értem, miből gondolta, hogy a jól kiválasztott migránsozás, pláne a hozzá párosuló sorosozás után Európa hasra fog esni a keresztény védőbástya szerepének eljátszásától, vagy éppen a kimenekített keresztény menekültek elködösítik szemüket és nem veszik észre, hogy ez ugyanolyan pozőrség önnél, mint korábban a liberalizmus hazai bástyáján Dugovics Titusz szerepe. Utólag belegondolva nagyon is illik önhöz a szerep, mert ugye kiderült, Dugovics Titusz sosem létezett, ahogy ön sem volt soha védőbástyája semmilyen elvnek, ideológiának. Az Ön istenét hatalomnak hívják, minden más csak eszköz a kezében.

Vezérfonala egy olyan ember útmutatása, aki nem sokkal a halála előtt a következőt mondta magáról:

„Meg akartam változtatni a világot, és ezt meg is csináltam. Rosszabbá tettem.”

Elismerem én, hogy az erkölcs és politika nincsen mindig szimbiózisban egymással. Minden egyén politikáról kialakított képét saját értékítéleti fokmérője határozza meg, ezért is gondolkodunk eltérően a jó és a rossz fogalmáról.

A politikai pártok és az erkölcs kapcsolata talán abban érhető tetten igazán, hogyan lavíroznak a politika világában és milyen mértékben áldozzák fel saját elveiket a politikai haszonszerzés és a hatalomtechnikai sikerek oltárán. E mellett fontos még az a kérdés, hogy az erkölcsösség miként mutatkozik meg a politikai döntésekben és a hatalommal való bánásmódban.

Ön jól tudja politikát csinálni erkölcs nélkül csak diktatórikusan lehet. Ha ráadásul még meg is akarja magyarázni, sőt erkölcsi magaslatra is szeretné emelni cselekedeteit, ehhez csak tirannusi koszorúval a fején képes valaki. Bár hosszabb távon még így sem lehetséges.

Miniszterelnök úr!  Úgy néz ki, a rövid távot már lefutotta, a hosszabb meg nem megy.

Ha tetszik, ha nem, az emberek sokféleképpen gondolkodnak és cselekednek bizonyos szituációkban, ez pedig megnehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi annak megítélését, hogy mi az igazán jó és mi a rossz. A politika világára ez hatványozottan igaz. Ön a legnagyobb hibát akkor követi el, amikor politikai, erkölcsi, morális meggyőződéseit – ha van ilyen Önnek (sokan kétségbe vonják) – általános igazságnak képzeli és szeretné azt mindenkire rákényszeríteni.  Általános igazság egyszerűen nem létezik. Ezért csak ellenségként képes tekinteni azokra, akik nem érzik magukénak gondolatait.

Magyarországon is, ahogyan minden más országban, létezik egyfajta közerkölcs. Általában ezekre az erkölcsi alapokra épülnek a társadalom életét szabályzó törvények is.

A törvények meghozataláért, kigondolásáért és végrehajtásáért a politikai vezetők felelnek.

Ennek következtében az erkölcs és a politika valamilyen mértékben mindenképpen találkozik egymással. Ön legnagyobb bűne, hogy törvényei a megágyaztak az intézményesített korrupciónak, csalásnak, lopásnak.

Magasztos szólamok mellett az ország erkölcsi szintjét olyan alacsonyra süllyesztette, hogy  látszólag érzéketlenné vált mindenféle frusztrációra. Látszólag. Jobb lett volna tudnia, hogy attól, mert kényszerből – ez lehet anyagi érdek vagy egyszerűen a retorziótól való félelem – elhallgattatja ezt a képességet, megszüntetni nem tudja: az ítélet megszületik csak egy adott pillanatban hirdetik ki.

A Borkai-ügy komoly dilemmát okozhatott Önnek. El kellett dönteni, hogy ebben a politikailag kényes időpontban és kérdésben

az erkölcs alakítja a politikát vagy a politika az erkölcsöt.

Ha azonnal eltávolítja a botrányba keveredett polgármestert, nemcsak az ellenzéki jelölt győzelmének ágyazott volna meg – igaz, csak időlegesen –, hanem az időközi választás megtartásáig olyan mennyiségű csontváz hullott volna ki az iratszekrényekből, ami után lehetetlen lett volna bármilyen nyerésre esélyes jelöltet találni.

Így látszatmegoldásként Borkai selyemzsinórral a nyakán „önként” kilépett a Fideszből, de csak azután, hogy megvették a négy jobbikos képviselő-jelöltet, biztosítva ezzel a választási győzelmet, és teljes fideszes mozgósítás mellett be is jött a számítása, ha csak néhány szavazattal is, de megnyerték a választást.

Bárki támadhatja a Borkait, szabad préda, viszont nem kell beengedni a polgármesteri hivatal iratszekrényébe a csontvázvadászokat.

Ügyes, és hatalomtechnikai szempontból hibátlan gondolatmenet lehetne, ha… Ha el tudták volna bárkivel hitetni, hogy Borkai, a bűnét belátó és megvilágosodó halandó, nem akarva rossz hírbe hozni az amúgy makulátlan közösségét, krokodilkönnyek között elhagyja szeretett pártját.

Az Ön által választott megoldás etikai szempontból maga a teljes csőd. Nem a botrány okozta feltálalt magas labdát tartom a fontosnak – a látható ellenzéke még ezt a magas labdát is majdnem elhibázta -, hanem elsősorban saját táborára gondolok. Azokra, akik tisztességes és ne adj, isten még őszinte hitből és meggyőződésből tartoznak szavazótáborukba – akik nincsenek kevesen -, azokra, akiknek az erkölcs nem eszköz, hanem hétköznapjaik útmutatója, azok Ön szerint mit szólnak a „botrány” ilyetén megoldásához?

Szokás szerint látszatmegoldáshoz folyamodott. Olyan ez, mint ha úgy válik el tőlem a feleségem, hogy kimondják a válást, van róla papírja, visszaveszi leánykori nevét, de egy lakásban lakunk, minden este együtt fekszünk, egymással szeretkezünk, egymás mellett ébredünk, közös a pénztárcánk és közös az örömünk-bánatunk is.

Viszont a papírra nem kell ráírni, hogy házas, hivatalos státusza: független.

Ezzel a megoldással Ön már nem hányhat semmit Borkai szemére. Ezzel a lépéssel önmagát sározta be, Borkai megítélésén ez nem változtatott. Hagyta, hogy a keresztény szabadság felkent apostolai, a KDNP-s színekben versenyzők, de még az egyházi vezetők is semmitmondó, mellékes megjegyzésekkel menjenek el a történtek mellett. A legnagyobb irgum-burgum szerint ez „már nem fér bele”. Pedig ha jól láttam bőven belefért…

Valójában a szexparti csak elfedi az igazi botrányt, azt a 18 milliárd forintos síbolást, amit az Ön jóváhagyása mellett Borkai és bűntársai elkövettek ellenünk. Az Ön mindent látó szeme pontosan tudott minden visszaélésről, és nem állítom, hogy engedélyezte, netán jóvá is hagyta, azt meg pláne nem, hogy anyagilag is érdekelt volt benne, de hallgatólagosan tudomásul vette, hogy az állami vagyon jelentős része elveszítette „közpénz jellegét”.

A hatalmat egy demokratikus rendszerben addig tudja birtokolni egy párt vagy pártszövetség, ameddig a választók bizalmát élvezi. Amint a bizalom elvész, úgy a hatalom is. Ezen a ponton a politika és az erkölcs élesen elválnak egymástól. A politikusok cselekedeteit a legtöbb esetben nem csupán a közjó elérésének álma befolyásolja, hanem hogy megszerezhessék és megtarthassák a hatalmat.

Azzal, hogy a hatalom megtartása előfeltétele a döntéshozatal lehetőségének megtartásához az erkölcs alárendelt szerepbe kerül a politika világán belül.

A hatalomtechnikai racionalitás képes felülírni az elvek és az erkölcsi szabályok betartásának fontosságát.

Egy tisztességes ember – még ha miniszterelnök is – előbb elhatárolódik Borkaitól, megfosztja közösségéhez tartozó összes korábbi tisztségétől, támogatásától, majd elkönyveli a politikai vereséget a tisztesség oltárán, és közösségén belül erényt kovácsol a vereségből.

Ha ezt tette volna, Ön nem csak tisztességesnek látszik, hanem valóban tisztességes polgárként járt volna el.

Így marad az az egyetlen, de, megsúgom, hosszú távon semmit nem érő szócska: ügyes.

Mit is írtam korábban a hosszú távról? „Úgy néz ki, a rövid távot már lefutotta, a hosszabb meg nem megy.”

Egy ideje sajátjaival is leszámol. Számuk egyre csak nő. Finkelstein halálával egyértelműen leszálló ágba került. Mára már ott tart tévedhetetlenségének kényszerképzetében, hogy az Ön nagy mágusa is hiába beszél, nem hallgat rá. Pedig a piros popsifoltokon kívül valamit ért is ahhoz, amit csinál. Hazardőr, és jó kollégákkal veszi körül magát.

Az a fránya unió is nagyon unja Önt. Ha tényleg harminc százalékkal kevesebb pénz jut hazánknak az unió közös pénzéből, ha nem lesz egyszerű a túlárazott másfél méter magasságú kilátók építése, akkor miből fogja a sarzsit fizetni vazallusainak? Ha pedig ők nem kapnak, akkor az alattuk levő szint is rögvest elégedetlenné válik és nem lesz annyi folt, amivel eltakarhatná zsákján az egyre szaporodó lyukakat.

Belülről fogják szétfeszíteni a gondok, s ha ez eléri a szakítószilárdság határát, hát nem sok jövőt jósolok Önnek.

Levelem első részében a szocik kilátástalanságát legfőként abban láttam, hogy elfordult tőlük az ifjúság. Meg tudná nekem mondani az idén hányan léptek be a Fidelitasba? És a Momentumba?

A lázadás mindig azzal kezdődik, hogy a türelem elfogy, a lázadó szembeszegül a számára elviselhetetlenné vált akaratnak. És, hogy mikor fogy el, azt még Ön sem tudhatja.

Szerintem, ne várja meg mindezt.

A levél első részét itt olvashatják.

Momentumos alelnököt kapott az ALDE

Berg Dánielt, a Momentum Mozgalom elnökségi tagját választották az ALDE egyik alelnökévé az európai pártcsalád Athénban, október 24-26. között megrendezett kongresszusán.

Berg 67 százalékos megválasztása, valamint az, hogy a kongresszuson a Momentumra többször az egyik legjobb példaként hivatkoztak, mutatja: a Momentumot európai szövetségesei igazi partnernek tekintik, miközben a Fideszt meg sem hívták az Európai Néppárt novemberi kongresszusára.

Berg Dániel a jelöltek közötti vitán elmondta: új pozíciójában az egyik fő feladatának a fiatalok minél aktívabb bevonását tekinti, hiszen az ő politikai aktivitásuk nélkül nem lehet felvenni a versenyt az Európa-szerte megjelenő populista eszmékkel. Fontos, hogy a progresszív, EU-párti gondolatok is szervesen és aktívan megjelenjenek a hétköznapjainkban. Berg éppen ezért külön kiemelte az illiberalizmussal szembeni harcot a régióban, mert a Visegrádi Négyek nem csak Orbán Viktorokból állnak, itt is elindult a változás, megjelent az új politikai generáció. 

A frissen megválasztott alelnök szoros kapcsolatot szeretne építeni a Megújuló Európa (Renew Europe) frakcióval az Európai Parlamentben. Az ALDE pártjai közül a Momentum kifejezetten jó kapcsolatot ápol a francia elnök pártjával, az En Marche-sal, melyet az egész frakció előnyére lehet és kell fordítani a jövőben.

Berg Dániel alelnöki mandátuma két évre szól.

Gáncsolt hatalomváltások: bűncselekmények történhettek

Tömeges felmondások és ezek engedélyezése, hazavitt számítógépes winchesterek: a küllők közé dobott botok a távozó fideszesektől önkormányzatokban. Lehet, hogy ezekkel bűncselekményeket követtek el.

Újpesten szinte üres hivatal fogadta az új, összellenzéki támogatású momentumos polgármestert, Déri Tibort. Itt mintegy negyven ember mondott fel. Erzsébetvárosban Niedermüller Péter (DK, szintén összefogással megválasztva) jegyző és a teljes jogi iroda nélkül volt kénytelen munkába állni. Dunaújvárosban az eddigi polgármester, az egyik alpolgármester, illetve a polgármesteri kabinetvezető gépeiből hiányoznak a winchesterek.

Utóbbi miatt már a jegyzőhöz fordultak és rendőrségi feljelentés is született. A Magyar Hangnak azt mondta Pintér Tamás (ellenzéki támogatással, Jobbik), hogy Szepesi Attila alpolgármester arról tájékoztatta a jegyzőt, hogy bár az adathordozót nem ő vitte el az irodájából, már nála van. Ám azt egyelőre nem adja vissza, mert azon – állítása szerint – „nemzetbiztonsági adatok” vannak. Merthogy két olyan társaságnál is felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tag, ahol minősített adatokkal dolgozott. A merevlemezt pedig csak akkor viszi vissza, ha az érintett társaságoktól erre írásos engedélyt kap.

Törvényi lyuk

A három történet mind arról szól, hogy a nem várt módon teljes vereséget szenvedett fideszes vezetés a csomagolás közben gondoskodott arról, hogy

az új garnitúra ne vagy csak óriási nehézséggel tudja elkezdeni a munkát a polgármesteri hivatalban.

Nem csak a képviselő-testületi ülések előkészítése és a döntések végrehajtása válhat lehetetlenné, hanem a hatósági munka, állampolgári ügyek elintézése és egyebek szenvedhetnek késedelmet.

Ezek akár súlyos következményekkel is járhatnak.

Az alapproblémát az okozza, hogy a hatályos önkormányzati törvény lyukas. A polgármester tisztsége a választás napján megszűnik, az újé viszont csak a beiktatással nyílik meg. Ha hosszas jogorvoslati eljárások indulnak – mint most is, amikor az átadás-átvétel előtti utolsó percekben is érkeztek kifogások -, akkor akár másfél hét is eltelhet úgy, hogy nincs vezetője az önkormányzatnak.

Összehangolt rombolás

Ilyenkor (is) a jegyző feladata a napi munka vitele, és gyakorolja a munkáltatói jogot az alkalmazottak, közszolgák felett. Az ő munkáltatója a polgármester. Ha azonban ő is részese a bot küllők közé dobásának, akkor az azonnali hatályú tömeges felmondásokat neki kellett jóvá hagynia. Ám ha ezután ő is felmondott a régi polgármesternél (aki szintén engedélyezte ezt), akkor ez valóságos „összeesküvés”, persze nem jogi értelemben. „Csak” úgy, hogy

mindannyiuknak tudniuk kellett: az egész hivatal működése bénulhat meg.

Azt mindenképpen meg kell vizsgálniuk az új polgármestereknek, hogy mikor történtek a felmondások és azok jóváhagyása: amikor még hivatalában volt az előd, illetve a jegyző.

Mindazonáltal ez felveti a hivatali visszaélés bűntettének gyanúját, amit alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget a Büntető törvénykönyv. Ahogyan a Btk-t kifejtő magyarázat fogalmaz, ez a legáltalánosabb jellegű törvényi tényállás.

Hivatali visszaélés

A hivatali visszaélést az követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, megszegi hivatali kötelességét – vagy még két mást tesz, de ezek most lényegtelenek. A kommentár szerint a bűncselekmény védett jogi tárgya

a hivatali apparátusba vetett bizalom, a hivatali szerv tárgyilagos, szabályszerű működése.

Továbbá a hivatali kötelesség megszegésekor a hivatalos személy feladatkörébe tartozó ügyben jár el, de olyan magatartást tanúsít, amely ellentétben áll a számára előírt kötelező magatartással. Ez a cselekvés megnyilvánulhat kötelességellenes aktív magatartásban vagy kötelességteljesítés elmulasztásában.

Példa nélküli esetek

Ezek a magyarázatok elsősorban a jegyző feladataira utalhatnak. Ha. Nem állíthatjuk, hogy értelmezésünk bizonyosan helytálló, a törvény rövid szövege és a hozzá fűzött korábbi és mostani értelmezések, jogegységi határozatok is inkább egyedi (hatósági) ügyekben elkövetett visszaélésekre irányulnak. Már idéztük azt, hogy

ez a legáltalánosabb jellegű törvényi leírás erre a magatartásra.

Nincs tudomásunk arról, hogy az elmúlt közel harminc évben történt volna ehhez hasonló, szervezettséget mutató, egyértelműen romboló, a hivatalba vetett bizalom megroppanására alkalmas tömeges felmondás a közigazgatásban. Emiatt kialakult büntetőbírósági ítélkezési gyakorlat sincs.

Mit vittek haza a vinyón?

Ennél – talán – egyszerűbb a másik eset megítélése. Amikor az adathordozókat a város vezetői kiszerelték és magukkal vitték, szintén felvetheti a hivatali visszaélés gyanúját a szándékos kötelességszegés miatt. Ezen túl azonban

a nemzeti vagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény

lehetőségét érdemes megvizsgálni.

Ezt az követi el, aki a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az adatkezelő részére hozzáférhetetlenné teszi. A „jutalom” három évig terjedő szabadságvesztés, jelentős érdeksérelem esetén egytől öt évig. A szakági törvény értelmében ide tartozik a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű, személyes és közérdekből nyilvános adatok összessége. Az információs törvény pedig tovább finomítja a személyes, közérdekű és közérdekből nyilvános adatok tartalmát, megítélését, amelyek helyi önkormányzat kezelésében is lehetnek.

Ha tehát a jogellenesen elvitt winchesterek hiányában nem csak a polgármesteri hivatal munkája akadt vagy nehezült meg, hanem a fenti információk (egy része) is elérhetetlenné vált, akkor további felelősségre vonásra is lehetőség lesz. Amelyhez persze kell az ügyészség is.

Botka lényegében szakított az MSZP-vel – FRISS: no panic

A szegedi közgyűlés alakuló ülésén Botka László önálló frakciót jelentett be, amellyel szétesett az őt támogató teljes ellenzéki összefogás. A Fidesz és a KDNP is saját csapatot alkot.

Lényegében szakított az MSZP-vel Botka László, Szeged ötödjére megválasztott polgármestere, amikor a város közgyűlésének alakuló ülésén a szeged.hu tudósítása szerint – bejelentette: az Összefogás Szegedért Egyesület öttagú önálló frakciót alakít, amelynek ő is a tagja. A Demokratikus Koalíció a következő ülésen jelenti be frakcióját. Mihálik Edvin a Momentum-frakció megalakulását jelentette be, amelyet ő vezet. Kozma József közölte: létrejön az MSZP-frakció, amelyben ő Ménesi Imrével vesz részt. Saját csoportja lesz a KDNP-nek, és a Fidesz-nek is.

Ezzel Botka de facto szakított az MSZP-vel. Összefogás Szegedért Egyesület amolyan ernyőegyesület volt, amelynek színeiben indult Botka indult a polgármesteri címér. Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén állt sorompóba augusztus végén. Botka 2017-ben az MSZP miniszterelnök-jelölje volt, de aztán elsősorban a DK-val történt összetűzése miatt lemondott erről. Ezután keményen nekiment pártjának.

FRISS: Időközben Mesterházy Attila azt közölte a FüHü-vel, hogy Botka nem lépett ki az MSZP-ből, a mögötte álló pártok mind önálló frakciót alakítanak. Ennek oka a több megszólalási lehetőség a közgyűlésben.

Orbán üzent: közeleg a vég Borkai számára?

Nincs lezárva a Borkai-ügy, legalábbis erre utalt Orbán Viktor. Pénteki rádiós beszédében azt mondta, hogy még nem jött el az elégtételadás ideje, de el kell jutni ehhez.

Szokásos pénteki állami rádióbeli fellépésén Orbán Viktor arról beszélt, hogy sose fogjuk megtudni, mekkora hatása volt az önkormányzati választás eredményére a Borkai Zsolt körül kirobbant botránynak. Az biztos, hogy „az ilyesmi nem tesz jót”, mellbe vágja az embereket – mondta.

Mindenesetre jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol – fejezte ki véleményét. Hibátlan ember nincs, de „ilyenkor van egy menetrend”: ha bajt csináltál, akkor azt el kell ismerni, aztán meg kell bánni, a büntetést el kell fogadni, majd elégtételt kell adni.

„Még nem jött el az elégtételadás ideje, ide kell valahogy eljutni”.

A jobboldali szavazók közösségének azt javasolta Orbán, ne szállítsák lejjebb a mércét,

a győriek pedig szerinte meg fogják hozni azokat a döntéseket,

amelyek ahhoz kellenek, hogy az egész ország úgy legyen túl az ügyön, hogy „komoly ország vagyunk, és az történt, aminek egy ilyen esetben történnie kell”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK