Kíváncsiak vagyunk véleményére:
Bréking nyúz, május 16. – Tudósítás a másik valóságból
Továbbra is kiapadhatatlan témaforrás az Origónak a bukott Vona és a Jobbik kongresszusa, Bayer Zsolt pedig az uniós Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, azaz a „beteg idióták” jelentésén háborodott fel.
Az Origo élményszerű beszámolói a Jobbik kongresszusáról
„A bukott pártelnök kongresszusi leköszönő beszédével új klasszikussal ajándékozta meg a jobbikos küldötteket és a magyar nyilvánosságot. Először magával kezdett el vitatkozni, aztán pedig egy olyan gondolatmenetnek kezdett neki, amit kizárt, hogy bárki értene ezen a Földön. A politikus úgy látja, hogy „ezt a választást nem nyerték meg, vagyis jó úton járnak, csak még nem kellően erősek”. Ha Gyurcsány Ferenc hallotta a beszédet, valószínűleg még ő is elmosolyodott.” (Origo: A jobbikos pártháború elhozta a zavart Vona Gábor fejében)
„Úgy gondolja, mindent tud arról, hogyan kell megkörnyékezni főnökét? Azt hiszi, elsajátított minden apró kis praktikát arra, hogy bevágódjon felettesénél? Korai volt a magabiztossága, hiszen a semmiből berobbant Csongrád megye jobbikos elnöke, aki mindenféle tétovázás nélkül olyan nyalást kanyarított Vonának, hogy azzal átírta a beosztotti hízelgés örökérvényűnek gondolt szabályait. A kedveskedésre még a meghökkent expártelnök is csak annyit tudott kipréselni magából, hogy köszönöm. Végre valami igazán vicces a Jobbikban!” (Origo: A csongrád megyei jobbikos világbajnok módon hízelgett a bukott Vonának)
Bayer Zsolt levele a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentését jegyző német Maria Noichlnak
„Amúgy senkit nem érdekel, hogy maguk ott, az egykori fal túloldalán nyilvánvalóan nem normálisak. Ez önmagában a maguk saját kis külön bejáratú problémája lenne, s mi valódi részvéttel figyelnénk, ahogy a nyálfolyató idiotizmus, a jólétben elhülyültek nihilizmusa, a gondolattalanság, a semmi apoteózisa elnyeli a maguk világát. Még segíteni is megpróbálnánk, természetesen teljesen reménytelenül. …
Ellenben az a helyzet, hogy nem adatik meg nekünk a szánakozó szemlélődés luxusa és bánata, ugyanis maga és a magához hasonló elmebetegek úgy döntöttek, hogy saját belső, súlyosan beteg és torz világukat kivetítik mindenre és mindenkire, és addig nem nyugszanak, ameddig nem változtatnak mindent és mindenkit önmagukhoz hasonlóvá.
Ebbéli tevékenységük egyik változata, hogy hülye jelentéseket írogatnak, aztán azt egymás között megbeszélik, igaznak tartják, majd elfogadják, és megfenyegetnek mindenkit, aki normális, hogy ha nem hülyül meg azonnal, akkor baj lesz, akkor jönnek a szankciók, akkor majd beindul a hetes cikkely.
Lássuk csak, hogyan is kellene magukhoz hülyülnünk, a lehető legrövidebb idő alatt:
- Át kellene írnunk a család fogalmát valami mássá, valami olyanná, ami maguknak, a beteg idiótáknak megfelel. …
És akkor most nagyon figyeljen: soha, de soha nem fogunk hozzáhülyülni magukhoz! Ezt vésse jól az eszébe! És pontosan így rohangáljon fűhöz-fához a kretén jelentésével együtt! Világos?” (Magyar Idők: Nyílt levél Maria Noichlnak*)
Levél a nagymamának Orbán Viktorról a 888-on
„A vég előtt pár nappal, amikor már alig-alig volt magánál, amikor a valóságot már csak egy lidércnyomásos rémálomnak látta, megkérdezte tőlem, mikor a kórházi ágya mellett ültem és imádkoztam: „Ugye, kisunokám, az Orbán Viktor a miniszterelnök?”
92 nehéz év, a fáradtság megtörte, de nem tudta kiölni a vágyat, a reményt.
„Igen, ő” – mondtam neki. És halkan, hogy ő már ne hallhassa hozzátettem: lesz!
„Akkor jó” – mondta nagymamám. És soha többé nem szólalt meg. Megnyugodott, kisimult az arca. 2 nappal később elaludt örökre.
2002 novembere volt… (…)
Nagymama, 16 évvel az utolsó, homlokodra adott csók után megígérem neked: a mi életünket nem adjuk oda, azt soha el nem veszik! Továbbadjuk a mi unokáinknak, ahogy ti is adtátok nekünk!
És búcsúzóul még egy mondat: újra Orbán Viktor a miniszterelnök!
Tudom, hogy mosolyogsz most. Mi is.” (888: Levél a nagymamához: újra Orbán Viktor a miniszterelnök)
Orbán a leglazább arc a világon
Az ember azt gondolná, hogy Felcsúton a kerítés is kolbászból van, végül is a miniszterelnök faluja – nem lekicsinylően használom a falu szót, tényleg az -, azt hinnénk: ömlik a pénz, minden új, minden csillog villog. Ehhez képest meglehetősen rossz állapotú út vezet keresztül a településen, bár – meglehet – a folyamatos építkezés, a többtonnás járművek jövés-menése a dolog magyarázata.
Most is építkeznek, daruk magaslanak, a Puskás Akadémia területén persze. Amivel nem azt akarom mondani, hogy Felcsúton minden mást elhanyagoltak, csak a focistadion meg a hozzátartozó komplexum a fontos, nem ezt nem állíthatom, mert nem lenne igaz. Van itt új faluház, székelykapus Kúria ház – 2012-ben avatták – legalább is ezeket említik a helyiek, ha arról kérdezem őket mit kapott Felcsút attól, hogy a miniszterelnök idevalósi. Szeretik összehasonlítani Ceausescu szülőfalujával, aminek elsősorban az az alapja, hogy a román diktátor is épített egy stadiont Scornicestibe, még a nyolcvanas években, és ez a stadion azóta az enyészeté lett. És, ahogy írják, mesélik, senki, de senki nem érezte soha sajátjának azt a stadiont, mint ahogy a lufiként felfújt, a negyedosztályból az első osztályba juttatott Olt csapatát sem.
Az összehasonlítás igazságtalan, a koncepció is más volt, még akkor is, ha az alapvetés igaz: a miniszterelnök kedvenc sportága jutott kiemelt szerephez és beruházáshoz az alig több, mint kétezres községben. Orbán Viktor koncepciója más volt: akadémiát akart, futballistákat nevelő intézetet, iskolával, sok-sok pályával, kiemelkedő képességű nevelő edzővel. Többen hitték akkoriban, hogy az elképzelés egy nagyszabású üzleti terv része is; a majdani, már nem politikai szereplő futball-rajongó vállalkozása; a tehetségek exportálása nagy pénzeket ígér. Aztán az Akadémia ebbéli tevékenysége mintha háttérbe szorult volna; a kiemelt beruházások mellé megérkezett az első osztályú futballcsapat igénye. Ráadásul gyorsan, nem kivárva, amíg magától beérik egy ütőképes csapat, felnő egy új generáció, így aztán megesett, hogy az NB
I-be feljutott együttesbe egyetlen akadémista sem jutott, de még magyar játékos sem; az export helyett az import vált dominánssá.
Azt azonban, hogy Felcsút magáénak érzi-e a csapatot és az Akadémiát nem éreztem. Igaz, ennek az ellenkezőjét sem. Inkább azt: az emberek tudomásul veszik, hogy furcsa helyzetbe kerültek, van itt egy fantasztikus létesítmény, ami immár turisztikai látványossággá vált, de persze nem úgy, mint egy kastély, vár, vagy barlang, hanem úgy, mint az miniszterelnök hobbijának lenyomata. Az itt lakók félve pillantanak az idegenre, már legalább is arra, aki kérdezősködni akar, tartanak a látogató szándékától; többnyire azt érzik, hogy nem is annyira a kíváncsiság, mint inkább egyfajta rosszindulat övezi a falut. Pontosabban Orbán Viktort, amiért mindezt létrehozta, ráadásul leginkább adóforintokból.
Kár lenne tagadni: magamon is érzem ezt az elfogultságot – hogy finoman fogalmazzak -; eleve nem azért jöttem ide, hogy ódákat zengjek Felcsútról, vagy, amit látok. Gyanakodunk egymásra kölcsönösen, legalább is azokkal, akik idevalósiak. Az önkormányzat alkalmazottja is méreget, látom rajta a bizalmatlanságot. Pedig csak azt akarom tudni, mi lesz most itt, ha már nem lesz Mészáros, illetve lesz Mészáros, de egy másik. Lőrinc, a falu jótevője, a miniszterelnök barátja lemondott, mint megtudom egy év múlva már közszereplőnek sem számít, a másik, a László – nem rokonok -, egyelőre társadalmi alpolgármester, és még hivatalosan nem is jelöltje a polgármesteri címnek, így nem is tartózkodik az önkormányzat épületében, az Akadémián dolgozik. A hölgy kezdetben nem szívesen válaszol, erősen tartózkodó, ahogy később megtudom tőle, ritkán találkozik jóindulattal, megtanulta, hogy jobb nem mondani semmit. Azt azonban később elmeséli: a Felcsútiak szeretik a falujukat, a gyerekek sem akarnak innen elmenni, munkát a közeli nagyvárosokban is találnak, akár Fehérváron, akár Budapesten, akár Tatabányán.
Meg, természetesen helyben is. Például az Akadémián. Főként az építkezésen, amely talán soha nem ér véget, mindig lesznek új célok, új beruházások. Most éppen a Sportcsarnok építésének hajrájában vannak; az is Makovecz -dizájn. Az építkezés terület tabu az idegen számára, nyilván csak a figyelmetlenség az oka, hogy senki nem állított meg, akadály nélkül bejuthattam az épülő csarnokba. Jánost kérdezem – így mutatkozik be -, mikorra lesz kész az új csarnok, azt mondja augusztusra kellene, de biztos nem lesz meg addigra. Ő maga Erdélyből jár ide, szereti ezt a munkát, biztos a fizetés, két-három hónapot tölt itt, aztán egy szusszanásra hazamegy, de utána jön vissza. Egy másik munkástól, azt kérdezem, hogy mik azok a csarnokon belüli henger alakú elkülönített helységek, azt mondja: nem tudja, ő csak építi. Erősen töri a magyart, ő Ukrajnából van. A harmadik beszélgetőpartnerem magyar, ő mondja, hogy ez a beruházás hatmilliárdra volt tervezve – majd kétszerese a stadion költségeinek -, de biztos benne, hogy valahol tizenhárom milliárd környékén lesz a vége. Igényes egy stadionka, így mondja egyikük, réz a teteje, van benne minden, ami széppé teszi. Hogy ki lesz-e használva, vagy minek ide ilyen drága csarnok, arra már nem válaszol, sőt inkább bezárkózik. Felbukkan a szemében a lassan itt megszokottá váló félelem. Főként akkor, amikor megpillantja a portást, vagy minek nevezzem; utánam vetette magát, amiért illetéktelenül behatoltam az építkezésre. Hogy gondolja ezt, kérdezi tőle, hogy gondolja, hogy csak bejön ide, nem látja kiírva, hogy építési terület, idegennek bejönni tilos, Láttam, láttam, de gondoltam akkora veszélyt csak nem jelent, ha körülnézek?
Ha a tetőn dolgozhatnak az emberek – mutatok az épülő csarnok tetején artistáskodó munkásokra – mindenféle védőfelszerelés nélkül, akkor nekem csak nem lesz bajom itt a földön. Nem úgy van az, mondja, és egyébként is: nem tanulta meg, hogy ha belép valahova, legalább köszönjön? Emberem stílusa agresszív, de érzem inkább attól tart, hogy neki lesz baja az én látogatásomból, kirúgják, elveszíti az állását. Nem láttam magát, válaszoltam neki, pedig itt ültem, mondja ő, és egy lepukkadt lakókocsira mutat. Hát inkább azokra legyen mérges, mondom, már távozóban, akik ilyen méltatlan körülmények közé kényszerítik önt. Az ember, furcsa módon, megenyhül, elnézést kér, ha indulatos volt, úgy kísér ki az építkezés területéről.
Megnyugszik, hogy végre elmegyek.
A stadion felé baktatok, Orbán háza mellett tartok, a telek végében, mintha csak a Makovecz féle építkezés egy darabja, egy kisebb faház – afféle vendégház lehet – a miniszterelnök telkére pottyant volna. A kerítést, odáig, sövény nőtte be, nem látni a ház oldalát, vajon mit láthat a kormányfő a saját ablakából. Nyilván semmit; elég számára a tudat, hogy tíz métert megtesz és máris bent van a stadionban.
Nekem nincs ilyen szerencsém; a főbejárattól eltanácsolnak, egy békéscsabai társaság mellé szegődőm, ők is csak turisták, ha már itt jártak látni akarják a híres stadiont. A stadion oldalsó része felé terelnek bennünket, ott is van egy fülke, benne őr, az se örül nekünk. Mit akarunk itt, kérdi méregetve a társaságot, nem lehet csak úgy bemenni a stadionba. Végül, amikor a büfé felől érdeklődünk, arra igent mond; az üzletet még sem szabad elrontani. Így aztán eljutunk a stadionba, látjuk a pályát, konstatáljuk, hogy a betonpillérek szörnyű állapotot mutatnak, rossz munkát végeztek, állítja az egyik békéscsabai látogató. Aztán azt kérdezi: hol szokott ülni Orbán Viktor? Mintha ez lenne a legizgalmasabb része a vizitnek; mégis csak a miniszterelnök stadionjában járnak.
Négy éve adták át a létesítményt, de mintha öregebb lenne, egy pillanatra eszembe jut – lám a rosszindulat -, mi lesz ebből az egészből, ha már nem jut bőven a közpénzből? De persze a kérdés most nem aktuális, Orbán Viktor 2030-ig tervez, legalább. Addig pedig ki tudja mi minden épül még Felcsúton. Ott van például a Sport Hotel, néhány kilométerrel odébb, az Arborétum mellett – a kisvasút közelében -, az is a helyiek büszkesége. Szép nyugodt a környezet, tavak, hidak, remek étterem, azt mesélik itt főznek a legjobban. A pincér büszke a tulajdonosára, azt mondja nagyon jó laza arc Mészáros Lőrinc, és amikor Orbán Viktorról kérdezem szokott-e a vendége lenni, azt mondja naná, gyakran. Ő a világ legjobb, leglazább arca.
Nem kérdem tőle kire szavazott áprilisban.
Lapszem, 2018. május 16.
Esőre számíthatunk ma, Mózes és Botond névnapján is. Mielőtt bárhova is elindul, olvassa el, mit találtunk a mai újságokban.
Később adják át az új atomerőműveket
A miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásának kapcsán a Népszava azt írja: közel két évvel eltolták az új atomerőművek átadását, bár néhány héten megtörténik az első „kapavágás” egy alállomás létesítésével. Az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre bővül: a külföldi hírszerzést folytató Információs Hivatalt is a tárca vezetője felügyeli majd, és ők folytatják a jövőben a nemzetközi energetikai tárgyalásokat.
Médiaháború áldozata lehetett Fenyő János
Fenyő János, a Vico médiabirodalom teljhatalmú ura Gyárfás Tamás producerrel a Nap TV-ért, Princz Gábor bankárral a médiabővítéshez kért bankkölcsön megtagadása miatt háborúzott – írja a Magyar Idők. A lap szerint Portik Tamást előbb támogatta a médiaterjeszkedésében, majd megszegte adott szavát. Horn Gyula akkori miniszterelnök békítette Fenyőt és Gyárfást, ám élezte is az ellentétet, miután állítólag megtiltotta Princznek, hogy pénzt adjon a Vico tulajdonosának, írja a lap.
Korábban költöznek el otthonról a lányok
A Világgazdaság az Eurostat felmérése alapján arról ír, hogy a 25 és 34 év közötti fiatalok 28,5 százaléka még a szüleivel élt 2016-ban az EU-ban. A szám a skandináv országokban a legalacsonyabb, Horvátországban, Görögországban és Máltán viszont 50 százalék fölötti. A felmérés szerint a fiatalok általában 26 évesen költöznek el otthonról, és minden tagállamra igaz, hogy a lányok ezt hamarabb megteszik.
Bréking nyúz, 2018. május 15. – Tudósítás a másik valóságból
A Ripost ismét talált egy verekedő migránst, Áder János megvédte az egyházi vezetőket a keresztet köpködő ellenzéki csőcseléktől, a 888 kiderítette, hogy Soros György szomorú, mert nem tud több migránst telepíteni Magyarországra, a Lokálban Novák Katalin és Lévai Anikó a női lét lehetőségeiről üzent a csajoknak.
Íróasztal mögé menekült az iraki orvos a szír migráns elől
„Több nappal a történtek után is sokkos állapotban van az a bécsi orvos, akit egy 40 éves szír bevándorló támadott meg a rendelőjében. A migráns eredetileg csak egy igazolásért ment, mégis bántalmazással végződött a történet.
Az évtizedekkel korábban Ausztriába érkező, és azóta ott praktizáló iraki orvosnak, dr. Mazen Linecker-Al-Shakarchinak meg kellett tapasztalnia azt, amitől egyre több orvos retteg Nyugat-Európában. Egy 40 éves szír állítólag csak egy orvosi igazolásért ment a rendelőbe, ahol váratlanul berontott a váróteremből a kezelőbe és ordibálni kezdett. Az orvos próbálta lenyugtatni a férfit, de nem járt sikerrel.
A szír bevándorló ugyanis háromszor is ököllel ütötte meg a doktort, aki ezt követően gyorsan az íróasztala mögé futott. A doki szerencséje az volt, hogy több beteg is a segítségére sietetta váróból. A támadót gyorsan sikerült ártalmatlanítani, és addig a helyszínen tartani, amíg ki nem ékeztek a rendőrök.
Az orvos az osztrák Kronen Zeitungnak azt nyilatkozta, ezt követően is történt egy érdekes dolog. Az egyenruhások ugyanis megpróbálták lebeszélni arról, hogy feljelentést tegyen, mondván: nem történt súlyos sérülés. (Ripost Rendelőjében verte össze a bécsi orvost a szír migráns)
A 888 Soros György, a megszálló
„Kedd reggel jelentette be a Soros-ügynökség hivatalos oldala, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi irodája beszünteti működését Budapesten, átteszik székhelyüket Berlinbe.
Hosszú, csöpögős közleményben tudatta Soros György, hogy bezáratja a budapesti irodáit és testületileg átvonulnak Berlinbe.
Szomorúak, mert ide nem tudnak migránsokat betelepíteni
Az egész közlemény legszebb része az, amikor ügynökeinek jövőjén aggódik Soros György, aki milliárdosként valószínűleg busás végkielégítésben részesíti majd őket. (888: A szovjetek után 30 évvel Soros György is kivonul Magyarországról”)
Áder János megvédte az egyházi vezetőket a köpködőktől
„Áder János személyesen kért bocsánatot a református egyházi vezetőktől az őket az Országgyűlés alakuló ülése után ért támadás miatt. A köztársasági elnök kedden a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában kereste fel a református elöljárókat. “Akik nem ismerve se Istent, se embert, csak üvöltözni, gyalázkodni képesek, sötét erőknek engedik át önmagukat” – fogalmazott.
Áder János úgy fogalmazott, mivel egy hete hiába vár a bocsánatkérő nyilatkozatra, “ezért a magukról megfeledkezett és önmagukból kifordult tüntetők és az eddig hallgatásba burkolózó politikusok helyett” megköveti Szenn Pétert, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökét, Huszár Pált, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának világi elnökét, és Gér Andrást, az egyház zsinati tanácsosát. Hozzátette, az egyházi vezetők az ő meghívására vettek részt az Országgyűlés alakuló ülésén. Áder János hangsúlyozta, a véleménynyilvánítás szabadsága Alaptörvényben biztosított alapvető jog, amely mindenkit megillet. Ennek a szabadságnak azonban “világos határa van“, amely “ott húzódik, ahol a kinyilvánított vélemény durva agresszióban, fenyegetésben ölt testet, sérti a másik személyes szabadságát, emberi méltóságát“. (PestiSrácok: A keresztet köpködő ellenzéki csőcselék helyett Áder János kért bocsánatot.)
TechCsajok, Novák Katalin és Lévai Anikó
„El kell érni, hogy a nők is bátran válasszák a műszaki pályát és női létük ne legyen ennek akadálya – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára kedden a TechCsajok című rendezvénysorozat budapesti állomásán.
Novák Katalin a középiskolás lányoknak szervezett eseményen arról beszélt, hogy a “21. század a nők évszázada”, hiszen ma már természetes, hogy a nők is tanulhatnak, szavazhatnak, és orvos, tanár, sportoló, de akár fizikus vagy matematikus is lehet belőlük.
Az úton valószínűleg sok előítélettel, sztereotípiával találkoznak majd, lehet, hogy többet kell küzdeniük, mint a férfi kollégáknak, de az úttörés izgalmas feladat, közben pedig arra kell gondolni, hogy nekik köszönhetően a következő generációknak már könnyebb lesz – biztatott Novák Katalin.
Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége videoüzenetben azt ajánlotta a fiataloknak, hogy ne féljenek a technikától, tanulják meg használni azt, mert a technika nemcsak az élet része, hanem segítője is.” (Novák Katalin: Novák Katalin: A női lét ne legyen akadály a műszaki pályán sem!)
Lapszem – 2018. május 15.
Ma a Zsófiák és a Szonják ünneplik a névnapjukat. A Zsófia a görög Szophia névből származik, jelentése: bölcsesség. A Szonja szintén görög eredetű, a Szófia orosz becézett alakjából önállósult. Olvassák el, hogy mit olvastunk a megmaradt országos napilapokban!
Magyar Hírlap: Gulyás Gergely szerint tíz évre szóló Budapest-stratégiát tervez a kormány
A Magyar Hírlap Gulyás tegnapi miniszteri meghallgatását idézi, ahol a politikus elmondta: a Miniszterelnökségen 6 államtitkár és 1 kormánybiztos dolgozik majd, illetve az egyik államtitkár kormánybiztosként is feladatot kap. A stratégiai államtitkárság létrejöttét a kabinetrendszerrel magyarázta; a szerv feladata az előkészítés lesz, és ez tölti be a parlamenti államtitkárság szerepét is, Orbán Balázs vezetésével.
Gulyás Gergely a területi közigazgatásért felelős államtitkárságról szólva jelezte: a Tuzson Bence által vezetett egységhez nemcsak a kormánymegbízottak, kormányhivatalok és járási hivatalok tartoznak, hanem az építésügy, a közbeszerzések és az építésügy is. Utóbbi később jó eséllyel nem fog – jegyezte meg.
Népszava: Megint téma a Sorsok Háza
Nincs új információm – közölte a Népszavával Heisler András, a Mazsihisz elnöke arra a hírre reagálva, hogy hamarosan megnyílhat a több, mint három éve elkészült, azóta üresen álló Sorsok Háza.
Ezt – további konkrétumok említése nélkül – a hvg.hu írta az „ügyet ismerő kormányközeli forrásokra” hivatkozva. Tény: Lázár János, aki a kormány nevében ragaszkodott ahhoz, hogy a zsidó szervezetek egyetértése nélkül ne nyissák meg az emlékközpontot, már nem miniszter. Keresték a Sorsok Háza szakmai vezetésével megbízott Schmidt Máriát, de nem sikerült elérni.
Magyar Idők: Nincs mérgező tej az áruházláncok polcain
Tovább dagad a hét végén kirobbant tejszennyezési botrány – olvasható a Magyar Időkben. Miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szombaton arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a megvásárolt, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (UHT) tejet csak akkor fogyasszák el, ha meggyőződtek a csomagolás sértetlenségéről, kiderült, hogy több áruházláncot is azzal zsarolt meg valaki, hogy bizonyos tételeket szándékosan megmérgez.
Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője a lapnak elmondta: a hét végén több üzletlánc és a hatóság ügyfélszolgálata is megkapta azt a bejelentést, amely szerint valaki szándékosan szennyezett be egyes UHT tejeket.
A Nébih ezt követően azonnal felvette a kapcsolatot az illetékes nyomozó hatósággal, illetve az áruházláncok közreműködésével lekerültek a polcokról az esetlegesen érintett termékek. Az igazgató jelezte, bár az ügy több mint ötvenezer dobozos tejet érint, így azok vizsgálata szinte lehetetlen, a nyomozás jelen állása szerint csupán fenyegetésről van szó, mérgezés nem történt.
– Máig egyetlen szennyezett terméket sem találtunk, és megbetegedés sem történt. Ezért a Nébih és a Nemzeti Nyomozó Iroda is fenyegetésként kezeli az esetet – fogalmazott Helik Ferenc. Arra a kérdésre, hogy pontosan mely áruházak kapták meg a zsaroló levelet, nem adott választ, a folyamatban lévő nyomozás érdekei miatt ugyanis bővebb információt nem adhat ki a hatóság.
Egészségügyileg konzultál Bús Balázs
A kevés pénz miatt nem ígér semmit, de azért megkérdezi Óbuda lakosait Bús Balázs például az egészségügyi szolgáltatások minőségéről, az intézmények állapotáról, az orvosi ügyeletről. Jövőre a gyerekellátás következik – és esetleg az önkormányzati választás.
Harmincegy kérdést tesz fel a III. kerületi vezetés a helyi lakosoknak a kerületi lap most postázott számában lévő négy oldalas felmérésben és Óbuda hivatalos weboldalán. A „nagyoktól” ellesett megnevezéssel egészségügyi konzultáció című kérdéssor mindazonáltal nem az „egyesek szerint…” megközelítésű, hanem konkrét szolgáltatásokra (szakrendelőké, tüdőgondozóé, háziorvosoké) vonatkozik, de kikérik a véleményt a rendelői parkolásról és az akadálymentesítés színvonaláról is.
A hét végétől szeptember 30-ig – névtelenül, csak az életkort megadva – megválaszolható kérdések körülbelül fele érthető módon a háziorvosi munka és a rendelés minőségét firtatja.
Akadnak érdekes felvetések is. Az iránt érdeklődnek, szükségesnek tartják-e a kerületi lakosok, hogy a háziorvosuk közvetlenül hozzáférjen a kórházban és szakrendelőben készült vizsgálati eredményekhez. Holott ez egyenesen eldöntött tény, a novemberben elstartolt internetes, felhőszolgáltatásként működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér egyik indoka éppen a kérdésben feltett adathozzáférés megteremtése. Hogy a páciensnek ne a leletekkel együtt kelljen orvosaihoz menni – és hogy hirtelen jött beavatkozás előtt minden előzmény „kéznél legyen”.
Valódi kemény kérdés viszont az, amelyben igen-nem választ várnak arra,
támogatja-e a közönség a térítéses szolgáltatások körének bővítését.
Található jó néhány szabadon kifejthető válaszlehetőség is. Továbbá érdeklődnek, hogy az önkormányzat adjon-e támogatást az állami fenntartású Szent Margit Kórháznak is. (Bő két és fél éve Bús vezetésével azért indítottak kerületi aláírásgyűjtést, hogy fejlesztést kérjenek az államosított Margit számára.)
Bevezetőjében Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer elöljárója arról ír, hogy „az észrevételek összegzése nem jelenti azt, hogy az összes jelzett hiányosságot azonnal pótolni tudjuk, és a megfogalmazott igényeket rögtön teljesítjük. Ennek oka
természetesen nem az akarat hiánya,
sokkal inkább a fejlesztési elképzeléseknek gátat szabó, szűkös források adottsága”. De a jövő évi költségvetés tervezése során igyekeznek pénzt elkülöníteni.
Jövőre lesz (?) az önkormányzati választás. Talán nem véletlenül a konzultációnak tervezik második fordulóját: 2019-ben a gyermek-egészségügyi ellátásról fognak tudakozódni.
Egy 7, 1 hét, egy hét – Elzúgtak forradalmaink, a többséget elverte a jég
Forradalom volt a mi „uccánkba”, Balog Zoltán Távolodó, Orbán még három ciklusra tervez. Heti összefoglaló, 3.0.
Esik eső karikára, Bélára és Marikára
Már hétfőn lezárta a rendőrség a Kossuth teret és környékét, az alsó rakpartot, és minden olyan helyet, ahol érdemes lett volna tüntetni az új országgyűlés megalakulásakor. Persze, még így is voltak demonstrációk, a Jobbik például kordont bontott (volna), de a kormány jól átvágta őket, kordon helyett rendőrsorfal várta a képviselőket, őket még a legnagyobb ellenzéki párt sem tudta lebontani.
Jó lehetett ezekben az órákban garázdának vagy éppen besurranó tolvajnak lenni, merthogy minden épkézláb rendőr a Kossuth tér környékén strázsált, aki akart, gyorshajthatott, vagy átléphette a záróvonalat, nem volt, aki ezzel foglalkozzon, mert az állomány jelentős hányada a tüntetők megfékezésére és a parlament megvédésére volt kivezényelve.
Végül aztán csak megalakult a parlament, a képviselők (mínusz Hadházy Ákos, aki majd később) letették az esküt, a DK-sok megjegyzést fűztek az eskü szövegéhez, a szocik a Szabadság kövénél frakcióztak, vagyis a kutya is jóllakott és a kecskére bízott káposzta is az éhes disznó makkjával álmodott.
Valójában nem változott semmi, azt pedig különösen jó volt látni, hogy Kövér László semmit sem vesztett a varázsából, ugyanaz a bajusz és hanghordozás, sőt, ha lehet, még annál is jobban hadar, mint fénykorában. És az is nagyon előremutató volt, amikor a házelnök saját munkásságát méltatta. Talán, ha közelebbről mutatja a kamera, még egy-két legördülő könnycsepp is látszott volna, amikor elérzékenyülve azt mondta magáról, hogy ő kiszámítható és az is marad.
Magas labda volt ez, volt, aki le is csapta azzal, hogy mennyivel jobb lenne, ha Kövér nem ki-, hanem beszámítható lenne!
Orbán 2030-ig marad
Nem okozott különösebb meglepetést, hogy csütörtökön Orbán Viktort negyedszer is miniszterelnökké választották. Egy kicsit izgultunk emiatt, nehogy közbejöjjön valami, de azután minden úgy lett, ahogyan előre el volt tervezve. Az viszont még a parlament Fideszes frakciójának a tagjait is meglepte, amikor a régi-új miniszterelnök bejelentette: 2030-ig kíván hivatalban maradni, mert addigra Magyarország az Európai Unió első öt országa között lesz. Félreértések elkerülése végett: nem a korrupció és az elvándorlás, hanem a versenyképesség és az élhetőség tekintetében.
Ez azért valamelyest meglepő volt, sokan azt hittük, hogy már most nagyon irigylésre méltó ország vagyunk, ezért annyira frusztáltak a többi népek, mert irigyek a sikereinkre és másolnák a módszereinket, ha tudnák, hogyan kell.
A büszke Balog esete a nagypéntekkel
„A legbüszkébb arra vagyok, hogy húszévnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett”. Balog Zoltántól jött ez a gondolat, az emberi erőforrások hivatalából távozó minisztere csütörtök este Budapesten, a Hold utcai református templomban a Protestáns tavasz rendezvénysorozat keretében beszélt a vallási toleranciáról. Aki esetleg nem értette, hogy miért olyan nagy dolog ez, hogy dicsekedni kelljen vele, annak a kedvéért, Balog még hozzátette: „Ezzel a húszévi közdelemmel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez.”
Szép gondolat ez egy olyan minisztertől, akinek az lett volna a dolga, hogy rövidüljenek a kórházi várólisták, mérséklődjék az orvosok és az ápolók elvándorlása, valamint hogy a nemzetközi szinten kudarcot vallott poroszos oktatás helyett versenyképes tudást adjanak a diákoknak. Ezen kellett volna munkálkodnia a távozó miniszternek és munkatársainak – nem mellesleg ebbe a munkába még a nagypénteki munkaszünet is belefért volna.
Mely utóbbi amúgy tényleg jó dolog – köztudott, hogy legjobbjaink évszázadokon át küzdöttek azért, nehogy a migráns hordák, Soros György vezényletével keresztbe feküdjenek a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának. Kár, hogy – főnökével ellentétben – Balog miniszter nem 2030-ig tervez, pedig kitartó munkával, a rá jellemző szorgalommal és hozzáértéssel még legalább három másik ünnepet munkaszüneti nappá varázsolhatott volna.
Bréking nyúz, május 11. – Tudósítás a másik valóságból
Politikai bunkóság, a 68-ban gyökerező baloldali véleményterror, a Jobbik muszlimsága, illetve a szopás vagy szoptatás dilemmája a pénteki alternatív lapszemlénkben.
Új politológiai fogalmat talált az ellenzék viselkedésére a 888
„Amikor ezt követően Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküjét, akkor az összes ellenzéki párt közül csak a Jobbik hallgatta meg az ülésteremben a miniszterelnököt. A többi ellenzéki párt képviselője nem volt jelen. …
Ha létezne ilyen politológiai fogalom, akkor talán a „politikai bunkóság” kifejezéssel lehetne leírni azt, amit és ahogy az ellenzék művelt a miniszterelnöki beiktatás alkalmával.
Mit értek el a ballibek azzal, hogy tiszteletlenek voltak a miniszterelnök beiktatásakor? Semmit, kivéve talán azt, hogy ismét megmutatták: a saját győzelmükön kívül mindenki másnak a választási sikerét illegitimnek tartják, és nem képesek komolyan venni a demokrácia legalapvetőbb működési szabályait sem.” (888: A magyar balliberális ellenzék legújabb parlamenti „csodafegyvere”: a bunkóság)
A Magyar Idők publicistáját megnyugtatja Orbán elszántsága
„Helyrebillent a kizökkent idő, így gondolta ezt minden nemzeti elkötelezettségű, jobboldali magyar 2012-ben, amikor Áder János lett a köztársasági elnök, Kövér László volt a házelnök, és Orbán Viktor a miniszterelnök.
Utóbbin kívül akkor még kevesen hittek abban, hogy hat év elteltével ugyanez lesz a felállás. Holott sokunknak kizárólag az ő személyük a garancia ma is arra, hogy mégis volt, és végre lezárult a rendszerváltás, hazánk pedig ismét emelkedő pályán indulhat el egy biztatóbb jövő felé.
A hideg rázta az összes Orbán-fóbiást, amikor a negyedik alkalommal elmondott miniszterelnöki eskü után a kormányfő vázolta 2030-ig előretekintő vízióit. …
Azt mondja erre Szél Bernadett, az LMP nevű pártocska frakcióvezetője, mielőtt még bármi elhangzott volna, hogy a Fidesz nem készített kormányprogramot, reagálni sem lehet Orbán Viktor szavaira, ezért az „eseményt” a kormánypárt belügyének tekintik, és nem vesznek rajta részt. Kellett ez, hogy ne essünk a bugyuta hurráoptimizmus bűnébe, és belássuk, nem lesz olyan egyszerű megvalósítani mindazt, amit a miniszterelnök bemutatott állítólag nem létező programjából.
Mindenesetre az megnyugtató, hogy a Wekerle Sándor és Tisza Kálmán történelmi rekordjait döntögető Orbán Viktort a nehézségek inkább feltüzelik, mintsem bármitől is eltántorítanák.” (Magyar Idők: Negyedszer)
Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója beavatta az Origót abba, hogy mi a baj 68-cal
„Mennyire adódhat 1968-ból a mai migránsválság vagy akár a baloldali véleményterror?
Teljes mértékben. Ahogyan már említettem: a 68-as francia lázadás fiataljai egy dolgot nem szerettek volna: dolgozni. Ez egy fontos dolog. A gyerekvállalás felelőssége sem túl erős. Szeretkezz, ne háborúzz, ez a jelszavuk, de az ezzel járó felelősség már nem jelenik meg. … Egyszerűbb importálni munkásokat és gyerekeket. Csináljátok helyettem – ez is lehet egy jelszó.” (Origo: Mi a legnagyobb hazugsága 1968 mítoszának?
A Jobbik muszlimsága a tét a hétvégi tisztújítón a Ripost szerint
„A Jobbik hétvégi tisztújító kongresszusának tétje, hogy marad-e a Vona féle irányvonal, így a többször is deklarált muszlim-barátság, a kritikátlan iszlám rajongás. Beszédes előjel, hogy Vona Gábor a parlamenti frakció vezetőjévé azt a Gyöngyösi Márton választatta, aki bizonyíthatóan, a RIPOST ellenőrzött és dokumentált értesülései szerint Afganisztánban és Irakban nőtt fel és járt iskolába. …
Innen a szoros kötődés a muszlim világhoz, ezért hangoztatta korábban jó néhány alkalommal egyértelmű elköteleződését az iszlám mellett. Amúgy mondhatni családi gyökerekről van szó, hiszen Gyöngyösi édesapja az egyik hírhedt kommunista külkereskedelmi vállalat muszlim országokra specializálódott szakembere volt. …
Megdöbbentő bizonyíték az is, hogy a muszlimok magától értetődően díszvendégnek hívták Gyöngyösit a Korán egyik legutóbbi díszkiadásának ünnepségére, ahol a résztvevők lényegében hódoltak az iszlám legfontosabb szent irata előtt.” (Ripost: Győz-e a muszlim-szárny a Jobbik hétvégi kongresszusán?)
A Pesti Srácok bloggere nemzetünk jövőjéről elmélkedett a keddi tüntetés transzparensei kapcsán
„Legújabb, s számunkra legkedvesebb gyöngyszemünk a „Sz@psz vagy szülsz” verdikt volt. Ebben benne van a választások utáni tüntetések kvintesszenciája. …
Figyelemfelkeltés a célja, s ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Igaz, a tábla nyele pont egy olyan hölgy kezében leledzett, amely hölgy nem éppen bizalomgerjesztő ábrázatával tűnt ki a tömegből. Hogy finomak és cizelláltak legyünk: az ilyen nőstények miatt aztán sosincs koccanásos baleset a körúton, s a bot, amivel piszkálnánk őket, inkább saját magát töri ketté. …
És a „Szopsz vagy szülsz”, na meg az örök klasszikus, a „Nem szexelek fideszessel” pár száz év múlva ott találja majd magát a Gesta Hungarorum, vagy a Halotti beszéd mellett, a legértékesebb nyelvemlékeink között.
Mert azért azt ne feledjük, hogy minden de minden megmarad. S a megmaradó kortörténeti relikviákból az utódaink állítanak majd ki látleletet. Hogy mi lesz ez a látlelet, a felől kétségem sincs. …
Ami egyedül biztos, hogy a nemzetet csupán egyetlen „felirat” tudja kivezetni a sötétség korszakából: „Szülj és szoptass!” (Tutiblog: Sz@psz vagy szülsz)
Politikai (h)arcképcsarnok – III. Rogán Antal, a bulibáró
Volt idő, amikor a mára miniszterré avanzsált politikusnak az volt a ragadványneve, hogy a kis Rogán. Azóta azonban annyira megnőtt, hogy a Befolyás-barométer 2016-ban Magyarország hetedik legbefolyásosabb személyeként tartotta nyilván. Rogán egyébként 1998 óta országgyűlési képviselő, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának 2012–2015 között volt frakcióvezetője, 2006–2014 között Budapest V. kerületének polgármestereként dolgozott, 2015-től miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetirodavezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke.
Rogán Antal mozgalmas politikai pályájának bemutatását lazításként egy mára már csaknem feledésbe ment, meglehetősen bulvárízű esemény felidézésével kezdjük. Akkoriban Rogán Antal és felesége még vállalt kisebb-nagyobb televíziós szerepléseket, bár ezekre utólag nem feltétlenül büszkék. (Igaz, ez másokkal is megesik.)
2010. márciusában a TV2 Mr és Mrs című vetélkedőjének heti sztárpárjai közé meghívták Rogán Antalt és feleségét, Cecília asszonyt is. Az akkor V. kerületi polgármester (egyben országgyűlési képviselő) és kedvese rezzenéstelen arccal válaszolgattak a magánéletüket firtató, nem egyszer szalonképtelen kérdésekre, melyek során házasságukra, otthoni meztelenkedésre, vagy éppen az anyagcsere-folyamatokra is kitértek.
Amikor a szemérmességről kérdezték Cecíliát, Rogán Antal válaszolt helyette.
Elmondta, a meztelenségnek is megvan a helye, majd egy történettel igazolta, hogy felesége szégyellős asszony. „Egyszer elmentünk Rómába egy hétvégére. Utolsó nap, már kifelé menet a repülőtérre, lemegyünk, én mondom, hogy fizetek. Cecil mondja, hogy „jaj, otthagytam valamit a szobában”, és boldogan felrohant. Én már kifizettem, hívtam a taxit, még mindig semmi. Egyszerűen az történt, hogy hiába laktunk egy szobában, gyakorlatilag nem mert előttem, úgy hogy én ott voltam, elmenni wc-re. Két egész napon keresztül kibírta”– nevetett jóízűen feleségén a politikus.
A nap, amikor Rogán meghajolt a hölgyek akarata előtt
„Meghajlok a hölgyek akarata előtt.” Ezt 2012-ben mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjeként, amikor bejelentette, hogy a családon belüli erőszakról rendelkező törvény mégsem úgy lesz, ahogyan azt egy héttel korábban az éjszakai órákban megszavazták. Külön tényállásként szerepel majd a törvényben a családon belüli erőszak, a hölgyek akarata ugyanis szent dolog.
Néhány nappal korábban még csupán az számított, amit a Fidesz, és vezérszónoka, dr. Varga István gondolt a nők és a férfiak kapcsolatáról, a családról, és úgy általában mindarról, amit társadalomnak neveznek. Vagyis, hogy
a nőnek a konyhában a helye, néha el lehet engedni, hogy szüljön egy kicsit, s ha sikerrel jár, megúszhatja, hogy ura és parancsolója agyba-főbe verje.
Ha a nők több gyereket szülnének, akkor béke lenne a családokban, mondta dr. Varga képviselő úr. Ha már megvan a szülés, és a vacsora is elkészült, lehet emancipálódni.
Ebbe az idilli képbe rondított bele Rogán felesége, Cili, aki azt mondta a férjének, hogy ha nem változtatnak a törvényen, akkor ő is elmegy tüntetni az ellenzékkel és a civilekkel. Ezt a blamát sikerült Rogánnak elkerülni, amikor változtattak a törvény szövegén.
Rogán, a drága
2013-ban sokaknál kiverte a biztosítékot, amikor kiderült, Rogán Antalnak nemcsak a szíve, de az órája is aranyból van. És a táskája sem két fillérbe kerül. Utóbbi úgy derült ki, hogy egy ilyen közel fél milliót kóstáló Louis Vuitton táskával fotózták le a parlamentben.
Eredetileg nem az övé volt a táska, feleségének Cilinek vette, akinek viszont nem tetszett. Vett ő persze mást is Cilinek, egy szerepet például a Jóban Rosszban sorozatban, mert arra már régóta vágyott a Cili. Még fizetni sem kellett érte, a kapcsolati tőkét is elfogadták.
Miután botrány lett a drága, hivalkodó táskából, Rogán úgy döntött, hogy elárverezi, és az érte kapott pénzt nem luxusnyaralásra költi, hanem egy, az ötödik kerületben kilakoltatásra kerülő asszonynak adja.
Ha már ötödik kerület és kilakoltatás: említsük meg, hogy Rogán Antal számos ellensége közül az egyik legádázabb mostanság a politika perifériájára szorult. Juhász Péterről van szó, aki ötödik kerületi önkormányzati képviselőként egy pitbull szívósságával vetette rá magát a kerület általa kétesnek tartott ingatlanügyeire. Öröm az ürömben, hogy
Juhász Péter állításait az ügyészség többnyire nem tartotta megalapozottnak, ezért nem is indult nyomozás ezekben az ügyekben.
Rogán másik nagy politikai ellenlábasa, Lázár János is mostanság távozik a politika első vonalából. Sajtóhírek szerint Lázár János köreiből szivárgott ki Rogán emlékezetes helikopteres botránya, valamint a naponta növekvő területű Pasa parki lakással kapcsolatos érdekességek nagy része is. „Cserébe” állítólag Rogánék szellőztették meg a volt kancelláriaminiszter kapcsolatát az Elios ügyekkel, és azzal a vadászkastéllyal, amely ugyan papíron nem az övé, de a családja birtokai veszik körül.
Portik Tamás és a tízmilliós nylonszatyor
2016. júliusában az ügyészség úgy döntött, hogy nem nyomoz Rogán Antal ellen. Az lett volna a vád ellene, hogy pénzt kapott a mostanság főként Gyárfás Tamással kapcsolatba hozott Portik Tamástól és Vizoviczky László egyik közeli munkatársától. Előbbitől tízmilliót nejlonszatyorban, utóbbitól évi rendszerességgel 4 millió forintot, ki tudja milyen csomagolásban.
Viszonzásul az említett urak kisebb szívességet kértek és kaptak volna. Hogy milyen szívességekről és baráti segítségekről lett volna szó, azt most már fölösleges taglalni. Az ügyészség ugyanis úgy határozott, hogy miután sem Portik, sem Vizoviczky közeli munkatársa nem tisztességes emberek, hanem bűnözők, a vallomásuk sem tekinthető hitelesnek.
2016 novemberében újabb érdekességek derültek ki Rogán Antalról. Például az, hogy a letelepedési kötvények körül bábáskodó Kertész Balázs ügyvéd közeli ismerőse. Rogán először tagadta, hogy közük lenne egymáshoz, később elismerte, hogy ismeri Kertész Balázs ügyvédet, de csak azért láthatták az irodájába bemenni, mert felugrott hozzá egy kávéra.
Kertész Balázsról, akit Rogán előbb letagadott, majd később beismerte, hogy kávézni felugrott hozzá, az is kiderült, hogy állandó lakcíme nem Magyarországon, hanem Svájcban van. Egy Zug nevű városban tulajdonol egy egészen csinos ingatlant, ami a helyiek szerint magyar pénzre átszámítva 580 millió forintot ér.
Svájcnak ez a része adóparadicsomként ismert, vagyis azok számára jelent praktikus megoldást, akik az adófizetést szeretik okosba – vagy fogalmazzunk így: kreatív módon – megcsinálni.
Parasztgyerek, parasztvakítás
2016 végén egy rövid ideig úgy nézett ki, hogy Rogán belebukik a vele kapcsolatos botrányokba. Miután a nem sokkal később bezárt Népszabadság megszellőztette, hogy
helikopterrel utazott a felesége egyik barátnőjének lakodalmába, ahol igazi bulibáróként még az éneklésből is kivette a részét,
a parlamentben elnézést kért mindenkitől. Közölte: odahaza megmondta a feleségének, hogy máskor ilyen elő ne forduljon, még akkor sem, ha minden törvényesen történt. Ő ugyanis nem szokott urizálni, mert ő egy parasztgyerek.
„Minden egyes támadás csak megerősíti Rogán miniszter úr pozícióját”. Ezt nem sokkal ezután, 2016. novemberében mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, amikor az ellenzék Rogán Antal viselt dolgairól kérdezte.
Orbán nyilván osztott és szorzott, és arra juthatott, hogy a Fidesz azzal jár jobban, ha Rogán továbbra is élvezi a bizalmat. Bár a választási kampány nagy részében eltüntették, ám a Fidesz számára kiütéses győzelmet hozó választás éjszakáján már előkerült, és azóta csillaga újból felfelé ível. Az új, negyedik Orbán-kormányban is miniszteri tárcát kapott, az általa vezetett minisztérium felel a kormány kommunikációjáért. Igazi bizalmi pozíció ez, hiszen Orbán Viktor kormánya – eddig legalábbis – jóval többet foglalkozott kommunikációval és propagandával, mint a valódi kormányzással.
