Ha az Origo mondja, akkor sincs baj, ha nem úgy van, legföljebb majd helyreigazítják, oszt jó napot. A Magyar Idők Gyuri bácsija lemisibácsizta a neves filozófust. 888-ék szerint Heller Ágnes ötmillió férfival és nővel engedné be a migránsokat.
Orbán személyesen véd meg minket
„Orbán Viktor személyesen vesz részt szeptember 11-én az Európai Parlament plenáris ülésén, melyen a Sargentini-jelentés vitáját tartják. A dokumentumról másnap szavaz a parlament Strasbourgban – írja a Magyar Idők. Azt, hogy a miniszterelnök személyesen vesz részt a vitán, később Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megerősítette az MTI-nek.
Judith Sargentini az Európai Zöld Párt képviselőjeként készítette el a magyar jogállamiságról szóló jelentését, amelyet júniusban fogadott el az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), 37 tag támogatásával és 19 ellenszavazattal.
A dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországtól megvonják a szavazati jogokat.”
(Origo: Orbán Viktor személyesen fogja megvédeni Magyarországot az Európai Parlamentben)
A 83 éves hardrocker esete a jobbágymentalitású szavazókkal
„Miközben Heller Ágnes marxista filozófus A nacionalizmus ellen az egységes Európáért címmel demonstrációt szervez Budapesten, elvtársa és kollégája, Vajda Mihály a 168 Óra hetilap olvasóit arról tájékoztatja, hogy „Az orbánizmus felel meg leginkább annak a jobbágymentalitásnak, ami Magyarországot visszatérítette régi önmagához”.
A 83 esztendős, hardrocker frizurás Misi bácsi legutóbb januárban került a figyelem középpontjába, amikor friss kötetében nemes egyszerűséggel leparasztozta a Fidesz híveit. Így aztán nem meglepő, hogy mostani eszmefuttatásában is helyet kap az agrárhasonlat. „Húszévi vergődés után egy kellőképpen gátlástalan politikus megbuktatta a rendszert, és a saját képére formálta – mondja Orbán Viktor miniszterelnökről. – Ami a választók magatartásában változatlan, az (…) a szavazók jobbágymentalitása.”
De ki beszélt itt migránsokról?
„Azt szeretné, ha Európa nagyvárosaiban 2018. október 13-án szombaton, közép-európai idő szerint 14.00 órakor egyszerre, egy időben ötmillió nő és férfi tüntetne az utcákon, a tereken, és emelnék fel hangjukat a nacionalizmus ellen egy egységes, demokratikus és szolidáris Európáért. „Szabad és békés Európát szeretnénk, mégis újra a nacionalizmusok nyernek teret -, az intolerancia terjed. A gyűlölet mind hangosabb, az erőszak mind gyakoribb. Egyes kormányok a mástól, az idegentől való félelmet szítják és politikai tőkét kovácsolnak belőle. Egyre több a diktatórikus politikus.” (888: Heller Ágnes ötmillió nővel és férfival tüntetne a migránsok befogadásáért)
P.s:
Nem szoktuk kommentálni az alternatív valóságot bemutató sajtótermékek (jobb híján nevezzük őket így) írásait, de a 888 most egy olyan gyomorforgató „rajzzal” illusztrálja a 88 éves nemzetközi hírű filozófusról írt hányadékát, hogy annak közlésétől jobb meggyőződésünk okán eltekintünk.
Ellenzék = káosz, ez ma a kormánypropaganda fő üzenete. Emellett viszont a nyílt irredentizmus megjelenik a 888-on, a második bécsi döntést dicsőítve. Lapszemle az alternatív valóságból.
A 888-on már nyíltan megjelenik az irredentizmus
„78 éve történelmi igazságtételt kapott Magyarország
Ami sajnos nem bizonyult tartósnak, így máig milliónyi magyar él román elnyomás alatt.
78 évvel ezelőtt ezen a napon, azaz 1940. augusztus 30-án írták alá a II. bécsi döntést. Ennek értelmében Magyarország visszakapta Székelyföldet és a magyar többségű Észak-Erdélyt. Újra magyar zászló lobogott a nagyváradi, kolozsvári és szatmárnémeti városházán is. (…)
A magyar csapatok szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokbavételét. Ez nem volt atrocitásoktól mentes, több esetben is véres események követték a bevonulást, ám a legtöbb helyen a lakosság kitörő örömmel fogadta a bevonuló magyar katonákat. Ennek a térségnek ez volt az igazi felszabadulás.”
A Figyelő szerint „önmagát számolja fel az ellenzék”
„A legnagyobb bajban jelenleg a Jobbik és az LMP van, mely pártokokat az elmúlt időszakban sorra hagyták el maghatározó politikusok, aminek hatására mindkét magát XXI. századinak nevező formáció vezetési válságba sodródott. (…)
Sneider Tamás egyáltalán nem médiaképes, pártelnökként szinte teljesen kerüli a nyilvánosságot. A párt szóvivője és megszólalói hozzák a kötelezőt, de mintha rajtuk is látszódna – sőt némelyikük még el is mondja a nyilvánosság előtt –, hogy kilátástalannak tartják a Jobbik helyzetét. (…)
Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor a választások előtt, egy vitán. MTI Fotó: Kovács Tamás
Nem véletlen, hogy éppen az LMP és a Jobbik kezdett el hangosan beszélni az összefogás szükségességéről, hiszen ezzel próbálják meg palástolni saját gyengeségüket. Vona Gábor politikai közéletbe való visszatérése sem a véletlen műve, a Facebook videóival egyértelműen az LMP és a Mometum szavazótáborában kívánja magát megszerettetni. (…)
Nem gondoltuk volna pár hónapja, de a DK mellett jelenleg a legjobb állapotban az MSZP van. A párt az április 8-i fiaskót követően viszonylag hamar rendezte sorait, az új vezetés óta a belső konfliktusok nem jelennek meg a nyilvánosság előtt. Nem tudni, hogy mindez vihar előtt csend-e, az azonban biztos, hogy a mostani helyzetnek köszönhetően az MSZP támogatottsága a többi ellenzéki párttal szemben stagnál. (…)
A Jobbik és az LMP gyakorlatilag összeomlott, az MSZP Tóth Bertalan irányításával színtelen-szagtalan párttá vált, miközben újabbnál újabb balliberális formációk tűnnek fel, többek között Márki-Zay Péter vezetésével. Gyurcsány Ferenc mindeközben a háttérben tudja alakítani pártja belső ügyeit.”
Az Origo csak a Jobbikkal foglalkozik
„A vesztes választás után Simicska felfüggesztett mindennemű támogatást, így a párt mesterségesen és kívülről felépített gazdasági hátországa kártyavárként dőlt össze.
Mivel innentől kezdve nem volt védhető, vagy legalábbis nehezen volt képviselhető Vona Gábor és körének az az álláspontja, hogy szükséges volt egy dúsgazdag vállalkozó adta lehetőségekkel élni, valamint ezt megelőzően becsúszott egy választási kudarc is, felerősödtek a politikai ellentétek a párton belül. (…)
A párt szellemi értelemben vett térvesztésére pedig Vona Gábor pályamódosítása a legjobb példa a jobbikos vezetőváltást követően. A balliberális elithez való kétségbeesett alkalmazkodási vágyát mutató egykori pártvezető tinilányokat megszégyenítve influencernek állt. A magát folyamatosan Magyarország miniszterelnöki székében elképzelő politikus egy videóblogot indított, amelyben elmondása szerint közéleti témákat kíván feldolgozni.
Sajtóértesülések szerint ez ideiglenes felállás, hiszen Vona Gábor valójában Brüsszelbe menekülne, mint a Jobbik EP-listájának vezetője.”
A Magyar Időknél a Momentum a célpont
„Befejezvén a nyaralást, újra a hírekben kíván szerepelni a Momentum gyülekezet. Erre utal, hogy Fekete-Győr András elnök már nyilvánossá is tette a pártocska legfrissebb ultimátumát.
A fogalmazvány nem hagy kétséget afelől, hogy a tavaszi választáson 3,06 százalékot szerző felekezet arculata az őszi szezonban is tenyérbe mászó marad, ahogyan azt már megszokhattuk. (…)
A legnagyobb kedvencem az, amikor Fekete-Győr András kijelenti: miniszterelnökként csak akkor lesz hajlandó találkozni Putyinnal, ha az orosz elnök kivonta csapatait Ukrajnából. Ezen mindig kifekszem…”
Büszke keresztapaként tanúsíthatom, hogy Boross Péternek az általam (is) szerkesztett Kurír-Elefánt című szatirikus melléklap adta a Hóbagoly becenevet. Mindez a kilencvenes évek elejének izgalmas, rendszerváltó forgatagában történt. Sorozatunk mostani epizódjában a néhány nappal ezelőtt 90. életévét ünneplő egykori miniszterelnök – e helyről is jó egészséget és sok boldogságot kívánunk – ideológiai és világnézeti kacskaringókkal teli pályaképét villantjuk fel.
A világnézetileg messziről jött ember
Ha valakit, Boross Pétert alaposan meghurcolta a pártállam. Életrajza szerint 1956-os tevékenységéért letartóztatták, internálták. Ám megpróbáltatásai szerencsére hamar véget értek, és akárcsak Schmitt Pál, ő is a vendéglátás világából pottyant a politikába. 1965-ben már a Délpesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese, majd 1971. decemberétől a vállalat igazgatója lett.
„A párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalatunk körében is széles körű munkaverseny bontakozik ki”. Így kezdődik az Új sikerek forrása című írás, amely 1974-ben a Délpesti Vendéglátóipari Vállalat üzemi újságjában jelent meg. A szerző dr. Boross Péter, a vállalat akkori igazgatója.
Az újság egy másik lapszámában Boross Péter igazgató beszámolójában a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom színvonalas emelésére és fejlesztésére tett intézkedéseket taglalta. Mint írta. A következő feladat „a szocialista módon élni és tanulni jelszó tudatos megvalósítása, az egyéni képességek, az üzemi demokrácia fejlesztése, a gazdasági feladatok még eredményesebb végrehajtása.”
S hogy miként bánt el a pártállam a rendszer legádázabb ellenségeivel, arra a lap egy másik cikke a példa, melyben arról tájékoztatják az olvasókat, hogy November 7., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 69. évfordulója alkalmából „Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült dr. Boross Péter, vállalatunk igazgatója”.
Jött a rendszerváltozás
Az egykori vendéglátós főnök nyugdíjas éveit belügyminiszterként kezdte. Boross Péter nevéhez fűződik az a kétes dicsőség, hogy az ő regnálása idején tűntek fel Budapest utcáin az első árpádsávos zászlók. Nem is akármilyen környezetben.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
1992. október 23-án Göncz Árpád köztársasági elnök – nem mellesleg volt 56-os halálra ítélt – nem tudta elmondani ünnepi beszédét a tömeg előtt, mert bomberdzsekis, kopaszok belefojtották a szót. Az akkor még viszonylag új Magyar Köztársaság belügyminiszterének, Boross Péternek ehhez mindössze annyi szava volt, hogy ezek a fiúk nem akartak rosszat, ráadásul a bomberdzsekit zekének nevezte, amit, szerinte divatból viselnek ezek a fiúk, mert így szeretnének imponálni szeretnének a lányoknak.
Az incidens után Boross is érezhette, mennyire kínos volt ez a szituáció, mert azt mondta Göncznek: – Csak nem gondolod Árpád, hogy én állok a kifütyülésed mögött? – Mire Göncz: – De, azt gondolom.
„Egy hálás magyar zsidó a sok közül.”
1993. szeptember 4-én a néhai kormányzó hazahozott hamvait újratemették Kenderesen. 25 évvel később, 2018-ban Boross Péter volt miniszterelnök arról beszélt, hogy Horthy Miklós kenderesi újratemetésén a saját szemével látott egy olyan transzparenst, amelyen egy zsidó szervezet köszönetet mondott Horthy Miklós kormányzónak.
A volt miniszterelnök rosszul emlékezett: nem volt ilyen zsidó szervezet. Volt viszont egy Blumgrund János nevű ember, aki nem transzparenst, hanem egy koszorút vitt a temetésre, a következő felirattal: „Egy hálás magyar zsidó a sok közül.”
Blumgrund János amúgy Bécsből rándult haza, hogy a helyi Horthy Miklós társaság elnökeként a helyszínen lehessen hálás a kormányzó úrnak. Igaz, nem eredeti nevén, hanem a vitézi körökben a Blumgrundnál autentikusabban hangzó Almási Szabó János néven.
„Ahol én éltem, nem volt antiszemitizmus”
Napra pontosan nyolc évvel ezelőtt, 2010. augusztus 29-én, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Hódmezővásárhelyen nyitotta meg az Első Nemzeti Tanévet. Meghívottként Boross Péter is felszólalt, s a volt miniszterelnök – ekkor már kétharmaddal a háta mögött – arról értekezett, hogy Magyarországon akár vissza is lehetne állítani a királyságot.
Négy évvel később, 2014. december 5-én ismét nagyot alakított. Ekkor a Veritas Történetkutató Intézet konferenciáján arról beszélt, hogy a Horthy-korszakról túl egyoldalú képet festettek, mert bár végül deportálták a zsidó szomszédait, ő a zsidótörvények ellenére sem tapasztalt antiszemitizmust a korszakban. „Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került” – mondta Boross a Hadtörténeti Múzeumban rendezett konferencia bevezető eladásában.
„Ahol én éltem, nem volt antiszemitizmus” – mondta Boross, bár azt elismerte, hogy emellett azért „volt sok bűn is abban a korszakban, ami nem méltó Magyarország befogadó múltjához”.
Sokkal több lehetne a visszacsábítás
2015. szeptember 25-én arról jött hír, hogy hatósági eljárást indított a Médiatanács Boross Péter volt kormányfő Magyar Hírlapban megjelent interjúja miatt. Boross a migránsokról nyilatkozott a lapnak, és a többi között ezt mondta: „különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek millió számra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is.”
Néhány nappal ezelőtt, közelgő születésnapja jegyében a mostanság a kormány kulturális ostoraként funkcionáló Magyar Idők interjút készített Borossal. A meglepő kijelentésektől sem mentes – visszafogottan és megengedően fogalmaztunk, elvégre idős emberről van szó – interjú egyik részében a külföldi és a magyar egyetemeket hasonlítja össze a volt miniszterelnök.
– Sokat beszélnek arról, hogy a fiatalok elvándorolnak külföldre – kérdez alá a Magyar Idők sajtómunkása.
– Ez nem igaz – válaszol a fel nem tett kérdésre Boross, – ám kétségtelenül sokkal több lehetne a visszacsábítás. Meg kellene mondani nekik: a külföldi egyetemek túlnyomó részben sokkal kevesebbet nyújtanak tudásban, mint a hazaiak.
Lehet, amiatt jelent ma ismét meg Orbán Viktor vonatozásos freskója, mert éppen most derült ki, hogy az elmúlt évben volt tíz olyan nap, amikor a miniszterelnök kedvenc kisvasútja utas nélkül zakatolt. Akár így, akár úgy: a Kétfarkú Kutyapárt éppen ma festette fel a már ismert képet – ezúttal a Keletinél.
A Lokál úgy hoz le egy közleményt, hogy elfelejti megírni, ki adta ki. Az Origo, az orosz propaganda „hagyományainak” megfelelően, apokalipszist vizionál Németországba. A 888 szerint cenzúra, hogy a Facebook népirtást támogató posztokat töröl. Lapszemle az alternatív valóságból.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Lokál szerint „Gyurcsányék a törvények kijátszására buzdítják a Soros-szervezeteket”
„Gyurcsányék nyíltan a törvények kijátszására buzdítják a bevándorlást támogató szervezeteket – Reagálás Varju László (DK) nyilatkozatára
A baloldal változatlanul bevándorláspárti és a magyar emberek helyett a Soros-szervezeteket védi. A Soros-szervezetek azért dolgoznak, hogy Európát bevándorlókontinenssé, Magyarországot pedig bevándorlóországgá tegyék, a Soros-adó azonban újabb védelmet ad az országnak a kerítés, a jogi határzár, a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás mellett. A bevándorlási különadó befizetésre kötelezi azokat a szervezeteket, amelyek a bevándorlást segítik. Elképesztő, hogy Gyurcsányék nyíltan a magyar törvények kijátszására buzdítják a Soros-szervezeteket.”
A Magyar Idők egyik szerzője az ellenzékről „elmélkedik”, kis irredenta megjegyzéssel
„Az ellenzéki pártoknak nincsenek se világos, se homályos üzeneteik, a színvakságot és az igazságot letagadó ideológiájuk, a liberalizmus a világ minden táján csatákat, de inkább háborúkat veszít, képviselőik pedig bátortalanul és reményt vesztetten, szégyellősen dadogva, egy leszidott és két hét szigorított szobafogsággal megfenyegetett kisgyerek módjára nyilatkozgatnak Rónai Egonnál a nagy semmiről.
Az áprilisi választási kampány fő üzenetei – romokban a négymillió koldus által lakott ország, az „oktatásegészségügy” végnapjait éli, a gazdaság helyzete meg egy közép-afrikai ország állapotát idézi – jobb társaságokban már csak nevetség tárgyát képezik, részint mert képtelenség akár egy törülközőnyi helyet is találni a Balatonnál, részint mert a horvátok tengerpartját, az elmúlt nyarak idegenforgalmi statisztikáit és saját tapasztalataimat figyelembe véve békésen, ám roppant határozottan sikerült – nekünk, magyaroknak – visszafoglalnunk, az oktatás anyagi terhei alatt görnyedező fiatalokról nem is beszélve, akik a legmenőbb, egyúttal a legdrágább zenei fesztiválokon mulatnak, majd támogatják haza egymást a hűvös nyári hajnalokon, ahelyett hogy a diktatúra elleni harc programpontjait dolgoznák épp ki.”
Az Origo egy szélsőjobbos tüntetés után Németország összeomlásáról, Angela Merkel bukásáról fantáziál
„Csak idő kérdése volt, hogy mikor robban az elhibázott német bevándorláspolitika okozta feszütség. Az elmúlt hónapokban egyre több súlyos bűncselekményt követtek el a migránsok az országban. Mostanra már teljesen világos, hogy a német hatóságok képtelenek kezelni a helyzetet.Időközben a német politikai térkép is radikálisan átalakul. Angela Merkel pártja mára a lélektani 30 százalék alá zuhant, baloldali koalíciós társa pedig szélsebesen halad a kispárti lét felé. A bevándorlásellenes erők hónapról hónapra erősödnek. (…)
A tartományban egyébként jövőre választást tartanak, és látva a kormánypártok nehéz helyzetét, augusztus közepén Merkel Drezdába látogatott, ahol nem éppen szívélyesen fogadták. A német himnuszt énekelve, a trikolórt lobogtatva és bűzös vajsavat tartalmazó néhány ampullát dobálva tüntetett a Pegida (Hazafias európaiak a Nyugat iszlamizációja ellen) és a bevándorlásellenes AfD több száz szimpatizánsa a kancellár ellen, aki újraválasztása óta egyébként először látogatott Szászországba. (…)
A számok azt mutatják, hogy indokolt lenne Merkelnek lemondania, mivel a tavalyi Bundestag-választások óta a CDU–CSU közel öt százalékponttal gyengült, és támogatottsága a 30-35 százalékból tartósan a 30 százalék alatti sávba süllyedt – erről már Kiszelly Zoltán beszélt.”
(Azt már mi tesszük hozzá, hogy Angela Merkel a második legnépszerűbb politikus, a migrációs vitával a bevándorlásellenes bajor Horst Seehofer bukta a legnagyobbat.)
A 888-nak nem tetszik, hogy a Facebookon nem lehet népirtásra buzdítani
„Az ENSZ csettint, a Facebook ugrik és cenzúráz
Azonnal letiltotta a Facebook a mianmari katonai vezető oldalát a New York-i világszervezet elmarasztaló jelentése után. Min Aung Hlaing bűne az volt, hogy a balliberálisok által az egekig marasztalt rohingyák elleni cikkeket és bejegyzéseket osztott meg.”
A szabadság legbiztosabb eltöltési módja, ha valaki nem kikapcsolódni megy külföldre. Így tett Orbán Viktor Tusványoson, ahol kifejtette álmát a jobboldali Európáról és annak a politikai elitnek a kudarcáról, amely nem védte meg a földrészt a bevándorlóktól. Szó sem volt nyaralásról, egyértelműen szolgálatba helyezte magát.
„Politikus! Mondd meg, hol nyaralsz, és megmondom, mennyire vagy populista.” Valahogy így lehet összegezni a Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzését, amely a politikai vezetők üdülési szokásait összegzi, külön kiemelve, hogy a demagóg kaszt számára ez igencsak kényes kérdés.
Merthogy
sokat elárul róluk, hol és hogyan pihennek.
Egyrészt, hogy milyen emberek, tehát hogy a családjukkal utaznak-e el, sportolnak-e, másrészt pedig politikusként: azaz, hogy úgy élnek-e, ahogyan azt a polgároktól elvárják, meg lehet-e bízni bennük.
Különösen nagy figyelem övezi a jobboldali populistákat. Ők aztán mindenki másnál többet hajtogatják, hogy meg kell védeni a hazai lakosságot, illetve hogy milyen veszélyeket jelentenek az idegenek. A nyaralás ugyanis kiruccanás egy másik országba, éspedig abban a reményben, hogy ott barátságos lesz a fogadtatás. Vagyis
kötéltánc ez számukra, amely félre is sikeredhet.
A szabadság legbiztosabb eltöltési módja, ha valaki nem kikapcsolódni megy külföldre. Így tett Orbán Viktor Tusványoson, ahol kifejtette álmát a jobboldali Európáról és annak a politikai elitnek a kudarcáról, amely nem védte meg a földrészt a bevándorlóktól. Szó sem volt nyaralásról, egyértelműen szolgálatba helyezte magát.
E réteg számára az is bevett fogás, hogy odahaza tölti el szabadságát, mert ezzel mutatja, hogy nem ismer jobb helyet a saját országánál. Ezt a módszert követte Le Pen, Kaczynski, valamint Salvini is, igaz, nála belejátszhatott, hogy másutt nem kívánatos személynek nyilvánították. Mint Mallorcán, mert nem nézik jó szemmel, hogy mérgezi a nemzetközi légkört. Amire az osztrák FPÖ két prominens személyisége is meghívta Ausztriába. Ő azonban a végén otthon maradt.
A szélsőséges holland Wilders kismacskával fényképezkedett, mégpedig Szabolcsban, mert odavalósi a felesége. Nyírparasznyán találkozott a barátaival, köztük Bunyós Pityuval. Viszont a jobboldali-populista norvég Haladás Párt alelnöke, aki egyben halászati miniszter is volt, belebukott abba, hogy élettársával Iránba utazott, miután az asszony onnan származott el. Csakhogy megsértette a biztonsági előírásokat, mert nem szólt a kormányfőnek, ráadásul a szolgálati mobilt is magával vitte. Amúgy a párt nagyon nem helyesli, ha a befogadott menedékkérők visszalátogatnak egykori hazájukba.
Tegnap lett volna 80 éves a választások után bezárt Magyar Nemzet. Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést.
„A fájdalom és a szenvedés szeretetre és részvétre, a pogány egekben ismeretlen érzésekre tanít bennünket, főleg pedig alázatra a sors erőinek megpróbáltatásaival szemben. Ez a mély, emberi és mégis isteni, egyszóval keresztényi alázat az, amely egyedül teheti a halandót méltóvá arra, hogy a hatalom felelősségét még idejében felismerje s életét engedelmesen szolgálatába állítsa a könyörületnek és a szánalomnak, ennek a legtisztább, az élők világában csak az ember részére adatott erénynek.” (Pethő Sándor utolsó cikkének utolsó sorai. 1940. június 2.)
Mintegy negyven-ötven érdeklődő volt jelen az alapító nevét viselő utcában tartott megemlékezésen. A Magyar Nemzetet Pethő Sándor 1938 augusztusában alapította és utolsó száma 2018 áprilisában jelent meg, miután
a tulajdonos, Simicska Lajos bezárta.
A napilap megszűnése után az újságírók Magyar Hang néven hetilapot indítottak, amely a Magyar Nemzet utódlapjaként működik. Amikor viszont Simicska Lajos eladta cégbirodalmát Nyerges Zsoltnak, a Magyar Nemzethez kapcsolódó jogokkal együtt, többször is felmerült, hogy újraindítják a lapot, immár „fideszesítve”.
FH
A megemlékezésen Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, történész elmondta, hogy az egyik legrégebbi Magyar Nemzet olvasóként a napilappal nőtt fel, amely a korábbi sivár sajtóból kimagaslott színvonalában. Véleménye szerint ma is elő kell vennünk a lap korábbi gondolatait: ma sem lehet hallgatni, ezt nem engedhetjük meg magunknak egzisztenciális okokból – idézett a régmúltból az egykori külügyminiszter. Szerinte 1938 és 2018 között hasonló történelmi szituáció található. A nyugati demokráciák akkor sem nyújtottak nagy támogatást Magyarországnak, és ma sem kényeztetnek el bennünket a támogatásukkal. Szerinte Európa pedig megköveteli azt, hogy Magyarország hű maradjon a reformkori eszmékhez, a 12 ponthoz. A sajtószabadság öröksége 1848-nak és a magyar gondolkodásnak.
Legyen szabad Magyar Hang – ma ezt jelenti véleménye szerint a szabad magyar sajtó. Az egykori külügyminiszter hangsúlyozta azt, hogy
a sajtószabadság ügye nagyon-nagyon rosszul áll ma Magyarországon.
Nem szabad hagyni, hogy elnémuljunk és nem szabad félnünk – jelentette ki. Hozzátette: a Magyar Nemzet megszűnése óta már a Heti Válasz hetilapot és a Hír TV-t is elnémította a Fidesz-KDNP kormány. Szerinte olyan orgánumokra szükség van, mint a Magyar Nemzet. Mindenkit biztatott, hogy folytassák a lap hagyományát. Véleménye szerint a magyar nemzeti gondolatnak a szabad gondolkodással kell társulnia, és emellett külpolitikai tájékozottság is szükséges, amelyet bizonyos korszakokban a sorok között talál meg az olvasó. Szerinte ma a Magyar Hang – Túlélő Magazin hetilap a megszűnt Magyar Nemzet hiteles hangja.
Pethő Tibor, a Magyar Nemzetet alapító Pethő Sándor dédunokája, újságíró szerint nem a kudarc demoralizál, hanem a siker – idézte az alapító utolsó gondolatait. Elmondta, hogy
másképp képzelték el a napilap 80. születésnapjának ünneplését.
Szerinte keresztényi alázatra van szükség, a konzervatív-katolikus személetű, egyúttal liberális gondolatok szolgálatára. Ez a feladat és a küzdelem, most épp a Magyar Hang keretein belül.
Bár hétvége van, azért a kultúrharc dübörög a kormánysajtóban. Emellett nem feledkeznek meg Vona Gáborról és még egy fasiszta diktátor miatt is keseregnek. Lapszemlénk az alternatív valóságból.
A Magyar Idők többek közt az egyik legnépszerűbb magyar zenészt támadja
„A kultúra könnyűzenei vonalán viszont kemény adatokat találunk a balliberális hegemóniára, amit minden bizonnyal nem lesz könnyű megmagyarázni. Gyengébb idegzetű olvasóinkat most arra kérjük, tartsanak öt perc szünetet, és vegyenek be vérnyomáscsökkentőt. (…)
A közismerten MSZP-szimpatizáns Fluor Tomi rapénekes rendkívül egyedi megoldást választott idén áprilisban a véleménye kifejtésére. Egy másokkal készített interjú közben élőben odaugrott a kamerába, elordította, hogy Soros György, majd elfutott. Ezután egy túlbuzgó szerkesztő kicsit szüneteltette a számait a Petőfin, amire a teljes balliberális média felhörgött, hogy mekkora cenzúra van. A rend természetesen azonnal helyreállt, azóta szólnak a zenekarának, a Wellhellónak és a saját egyéb projektjeinek a számai. Most 6600 lejátszásnál tartanak. Ebből is látható, a Wellhello a legjobban futtatott zenekar, a csapból is ez folyik. Facebook-követőinek száma 119 ezer.
Fluor Tomi és Diaz, vagyis a Wellhello együttes, az egyik legnépszerűbb magyar zenekar tagjai. MTI Fotó: Nyikos Péter
Ugyanebben a műfajban FankaDelinek, azaz Kőházy Ferencnek 100 ezres a Facebook-tábora. Őt kőkemény cenzúra veszi körül. A néhány napja megjelent A harcos útja című új száma a YouTube-on 140 ezres letöltésnél tart. Rengeteg klipje meghaladta az egymilliós nézettséget, zeneszámaiban a legtrendibb formában dolgozza fel a hazaszeretetet, a magyar öntudathoz kapcsolódó kérdéseket, valamint drog- és alkoholellenes üzenetekkel hívja fel a fiatalok figyelmét arra, hogy van más alternatíva is. De hát ezek gyűlölt szavak és gondolatok az adófizetők pénzén működő Petőfi rádióban is. FankaDeli az elmúlt három évben kereken nulla alkalommal szerepelt itt előadóként.
A legprimitívebb és legobszcénabb szövegeket gyártó, a drogozást és a züllött életet népszerűsítő balliberális előadók ezalatt több tízezer alkalommal voltak hallhatók a rádióban, mindezért sokmilliós jogdíjat vesznek fel, hiszen mi is lehetne a feladata egy állami rádiónak, mint hogy csak ezeket támogassa.”
Az Origo megint a színházi kritikusokkal foglalkozik
„Lemondott Stuber Andrea újságíró, a színikritikusok egyesületének elnöke. A magukat szerényen Színházi Kritikusok Céhének nevező szervezet közleményt adott ki, ami szerint „az elnökségben és a tagságban lefolyt, belső ügynek tekintett viták” következtében mondott le. Néhány hete Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója bejelentette, hogy nem fogadja el a színikritikusok jelölését, elfogultságuk miatt nem szeretne tőlük semmilyen díjat kapni. Úgy tudjuk, egyre többen gondolják úgy a tagok közül, hogy nevetségessé vált a szervezet balliberális elfogultsága. (…)
A Figyelőnek nem tetszik egy új Rómeó és Júlia előadás
„Nem is hagyta nyugodni a sipákoló liberális színi réteget ez a számukra avítt történetmesélés, így idén ősszel érkezik a gendermentes remake-je Shakespeare klasszikusának.
Természetesen vadonatúj környezetben játszódik a sztori. A történet jó ötven évvel a jövőben zajlik, miután a társadalom kiirtotta a ciszgender férfiakat. Azaz olyan férfiakat, akik tisztában vannak azzal, mi van a lábuk között. Mert tudjuk, ők a legkártékonyabbak az egész társadalomra, és annak nincs is szüksége rájuk. Mit is nekünk a biológiai 1X1. Legalább ne legyenek kételyeink mit is tennének valójában a férfi nemmel ezek a femináci liberálisok. (…)
A klasszikus vicc szerint, ha valaki bemegy a börtönbe Rómeóként, utána Júliaként távozik onnan. A haladók az ilyen „művészi” átértelmezéssel, csak azt érik el, hogy a színházból is börtön legyen. És a színház után börtön lesz az egész világ.”
A Pesti Srácok szerint Vona Gábor egy „gendercuki macsó”
„Tudatosan készülve az összellenzéki vezér szerepére, a Jobbik bukott elnöke, Vona Gábor a szavazatok maximalizálása érdekében megszólította a genderelméletekben hívő tömegeket is. Ha ilyen tempóban folytatja, hamarosan zászlaja alatt tudhatja az ezoterikusokat is, meg nem erősített hírek szerint majdani kormányának belügyminisztere Paolo Coelho lehet. Ezúttal olvasóink segítségét kérjük annak megfejtéséhez, hogy a férfiak becsületét visszaadni szándékozó, kínosan macsóskodó Vona miért a fürdőszobájából keresi a válaszokat a világ nagy kérdéseire, és egy néhány perces klipben miért öltözik át folyamatosan. (…)
A genderológus-lét persze valamilyen emelkedettebb tudatállapot lehet, amelyhez meg kell szabadulni a korábban elsajátított rutintól, és újabb fogásokat kell elsajátítani. Ilyen lehet a borotválkozás újragondolása, amelyben Vona már profi, ugyanis a művelet végére szőrösebb az arca, mint amikor elkezdte. A kisfilm egyebek mellett arra keresi a válaszokat, hogy miképp lehetne visszaadni a férfiak becsületét. A macsónak álmodott főszereplő a lázas keresés közben négyszer öltözik át. Nyolc perc alatt. Maszkulin. Férfiasságának bizonyítékaként átveszi feleségétől a porszívót is.”
A 888 szerint kegyeletsértés, ha nem lesz emlékműve a fasiszta diktátornak
„A migránsdédelgetésről is híres Pedro Sánchez miniszterelnök június 19-én erősítette meg, hogy a kormánya exhumálni és áthelyezni kívánja Francisco Franco tábornok, néhai spanyol diktátor földi maradványait a Madrid melletti Elesettek Völgyében lévő gigantikus mauzóleumból, amelyet a megbékélés és „a fasizmus elleni harc emlékhelyévé” akar változtatni. A nyilvánvaló kegyeletsértést rengetegen elítélik, nem csak Spanyolországban.”
Éheztették a menedékkérők egy részét a magyar tranzitzónában, az erről szóló hírek a nemzetközi sajtóba is bekerültek. Az ügyről itt olvashat bővebben, de a véleményét is elmondhatja: Ön szerint morális kötelessége-e az államnak gondoskodni a menedékkérők ellátásáról, akik a tranzitzónát nem hagyhatják el?
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
