- Hirdetés -

Érdekes

Mit érdemes tudni a vételi szándéknyilatkozatról?

0

Sokunk számára nem újdonság az a tény, hogy egy ingatlanvásárlás során szükségünk lesz ügyvéd közreműködésére: előtte írjuk alá az adásvételi szerződést, amit ellenjegyzésével is hitelesítenie kell ahhoz, hogy az ügylet érvényesen végbemenjen. Szerepe ugyanakkor nem puszta formalitás, hiszen az eljáró ügyvéd felelősséget vállal a megállapodás tartalmának jogszerűségéért, tájékoztatja a feleket jogaikról és kötelezettségeikről, valamint általánosságban biztosítja azt a szakértelmet, amit egy ilyen komoly jelentőségű ügylet megkövetel.

A szerződés aláírása azonban gyakran csak egy hosszú folyamat utolsó lépése. A sokszor pezsgő ingatlanpiacon nem szabad habozni, ha le akarunk csapni egy jó vételre, ráadásul legtöbbször jogi támogatás hiányában kell döntenünk. Ezenfelül a laikusok olyan fogalmakra, mint a foglaló, az előleg vagy a vételi szándéknyilatkozat, hajlamosak sokszor egymás szinonimáiként tekinteni, pedig jogilag hatalmas különbségek vannak közöttük. Nézzük is meg röviden a legfontosabb tudnivalókat a témában, amelyekkel nem árt tisztában lennünk, ha akár eladóként, akár vevőként érintettek lennénk egy ingatlanügyletben!

Előleg vagy foglaló: mi a különbség közöttük?

Az előleg egy hasznos jogintézmény, jelezhetjük vele vételi szándékunk komolyságát, legalábbis ami az ingatlanpiaci funkcióját illeti. A jogszabályok viszont nem határozzák meg az előleg fogalmát, így az jogtechnikailag egy részletfizetés első részletének minősül.

Pont ebben rejlik a legfontosabb különbsége a foglalóval szemben. Mint megfizetett részlet, az előleg a legtöbb esetben visszajár, ha később mégsem teljesül az adásvétel, például valamelyik fél jogszerű elállása miatt. A foglaló viszont bünteti azt a felet, aki miatt végül nem köttetik meg a szerződés: a vevő elbukja az átadott összeget, az eladó duplán köteles azt visszafizetni.

Mit jelent a vételi szándéknyilatkozat?

A vételi szándéknyilatkozatot a jogszabályok ebben a formában szintén nem nevesítik, a kifejezést sokkal inkább az ingatlanjogi gyakorlat alakította ki. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy maga a nyilatkozat ne állna a jog szilárd talaján és ne lenne alkalmas joghatás kiváltására. A törvény betűi szerint a vételi szándéknyilatkozat vételi ajánlatnak minősül, ami pedig ajánlati kötöttséget von maga után. De mit jelent mindez a gyakorlatban?

Milyen kötelezettségünk származik a vételi ajánlatból?

A foglalóval és az előleggel egyaránt jelezhetjük szándékunk komolyságát, ugyanakkor az előlegből viszonylag egyszerűen, a foglalóból pedig a szankciós rész megfizetését követően szabadulhatunk. A vételi ajánlattal viszont komoly kötelezettséget vállalunk. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ugyanis, aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad.

Ebből a vállalásból pedig sokkal nehezebben szabadulhatunk, akár kártérítésre is kötelesek lehetünk, ha végül miattunk nem jön létre az üzlet. Ugyanakkor éppen emiatt, a vételi szándéknyilatkozat nagyobb garanciát jelent a későbbi szerződéskötésre, ami különösen az eladó szempontjából lehet fontos biztosíték.

Mire figyeljünk a vételi szándéknyilatkozat megtétele során?

A jogszabályok nem írják elő a kötelező írásbeli formát a nyilatkozat megtételére, akárcsak az előleg vagy a foglaló esetében sem. Ugyanakkor az ingatlanok adásvétele során mindig jelentős vagyoni értékekről beszélünk, ezért nem tanácsos pusztán szóbeli egyezségekre hivatkozni egy sokszor milliós nagyságrendű, előre megfizetett pénzösszeg kapcsán. Minden esetben ragaszkodjunk az írásbeli formához, akkor is, ha a másik fél ezt nem tartja azt szükségesnek.

Miket tartalmazzon minden esetben egy ilyen dokumentum?

A vételi szándéknyilatkozatban rendelkezni kell tehát minden lényeges kérdésről: ide tartozik a vételár összege, az annak megfizetésére szabott határidő, részletfizetésben való megállapodás esetén az ütemezés, illetve bármi, ami a felek közötti megállapodás kapcsán jelentőséggel bírhat. Ilyenek lehetnek akár az ingatlan birtokbavételének feltételei is. Ha a nyilatkozattal együtt pénzösszeg is átadásra kerül, ezt is minden esetben pontosan rögzítsük a dokumentumban!

Egyértelműen azonosítani kell a szerződő feleket, az eladó és vevő személyes adatainak, illetve okmányaik sorszámának rögzítésével. Emellett meg kell jelölni a szerződés tárgyát, magát az ingatlant is, legalább pontos címének és helyrajzi számának feltüntetésével. Ha pedig az ingatlan az eladó szerint tehermentes, akkor az erre való, más esetben pedig a bejegyzett terhekre vonatkozó utalást is.

Végül, de nem utolsó sorban a nyilatkozat hatályának időtartamáról is rendelkezni kell. Fontos, hogy ekkor az eladó még nem fogadta el az ajánlatot, hiszen abban az esetben a feleknek leginkább előszerződést kellene kötniük egymással. A vevő az érvényesen megtett nyilatkozat hatálya alatt ajánlatához kötve marad, ha pedig ezalatt a vevő azt kifejezetten elfogadja, a szerződés közöttük a lényeges kérdések tekintetében érvényesen létrejön.

Ha viszont biztosra szeretnénk menni, a legjobb még mindig az, ha már ebben a szakaszban szakszerű jogi segítséget kérünk. Egy ingatlan-adásvétel ritka, de annál jelentősebb ügylet valamennyiünk számára, ahol akár egy élet munkája is kockán foroghat, ha nem vagyunk elég óvatosak és körültekintőek. Éppen ezért fontos, hogy minden esetben tisztában legyünk a jogszabályi keretekkel és bármilyen jellegű kötelezettséget kizárólag a szükséges jogi információk birtokában vállaljunk!

Így építsük fel a saját cégünket! – Minden, ami a vállalkozókedven túl szükséges.

0

Azon tűnődve, hogy vajon érdemes-e belevágni a cégalapításba, az alábbiakat érdemes mérlegelni. Mennyire piacképes az a termék vagy szolgáltatás, amivel éppen az üzleti világ részeseivé kívánunk válni? Milyenek a vetélytársaink? Mekkora a kereslet? Mennyire jó az ötlet, amire építünk? Ez csak a kérdések egy része, de ne hagyjuk, hogy visszariasszanak, hiszen ezek a legtöbb alapítóban felmerülnek. Ha úgy érezzük, egyedül nem fog menni, a Logosz akár a kezdeti lépésektől elkísérhet az úton, de csak az ügyintézésben vagy éppen a székhelyszolgáltatásban is kérhetjük a segítségüket.

Ha bízunk az ötletünkben, akkor is elkerülhetetlen a piac megismerése. Nézzük meg azokat a cégeket, amelyekkel szeretnénk felvenni a versenyt, és megismerésük mellett próbáljuk felmérni, hogy miben lehetünk jobbak. Valami olyat kínálunk, amit ők nem? Hasonlót, de gyorsabban vagy jobban? Ha megvan a válasz, akkor a következő lépés az üzleti terv megalkotása. Ezzel talán sikerül megválaszolni a legfőbb kérdést, ami a következő: miért? Ha megvan a cégünk létrehozásának a miértje, jöhet a következő lépés.

Ha biztosak vagyunk a vállalkozásunkban, a cégünkben, itt az ideje megbecsülni, hogy milyen értékről van szó. Természetesen a cég alapítása költségekkel jár, attól függően, hogy milyen típus mellett döntünk. De a becsléskor nem csak erre az értékre gondolunk, hanem a kilátások, várható eredmények alapján ítélt értékre. Ha ez megvan, ennek megfelelően határozzunk arról, hogy mi lesz

a cég neve. Fontos, hogy egyedi, kifejező névre essen a választásunk. Legyen rövid és hangzatos, és minimum három karakterrel térjen el a már létező, de hasonló névűtől, ha ilyesmiben gondolkodnánk.

Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a cég székhelyéről sem, ami a cég bejegyzett irodája. Ez a levelezési címe, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik, de emellett még ez a helye a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítésének is.

Hogyan lett Weiss Gyuri a boszniai szerb vezér tanácsadója?

Auchswitz felszabadulásának évfordulója minden évben megemlékezést jelent a holokausztra. A Telex ebből az alkalomból közli annak a 99 éves korában meghalt zsidó férfinek a sorsát, akinek az összes rokona meghalt a haláltáborokban. Ő együtt raboskodott Borban Radnóti Miklóssal. A nagy költő egy halálmenetben végezte életét, Weiss György beállt partizánnak Tito katonái közé.

Amikor Tito marsall szakított Sztálinnal, akkor Weiss Gyuri a szovjet diktátort támogatta, és emiatt hét évet húzott le a rémes jugoszláv lágerekben és börtönökben. Végül kiadták Izraelnek, és ott új életet kezdett. Filmes és diplomata lett, majd pedig a Zsidó Világszövetség munkatársa. Jugoszlávia hozzá tartozott, így gyakran utazott Belgrádba, ahol Borisz Tadics volt az elnök 2004 és 2012 között. Őt még gyerekkorából ismerte hiszen édesapjával együtt küzdött a kommunista partizánok között. A Boszniában élők szerbek vezetésére kerestek olyan politikust, aki nyugati irányba vezeti ezt a furcsa államalakulatot. Milorad Dodikot – aki mára nagy szerb nacionalista és Orbán Viktor valamint Putyin nagy barátja lett -, ők indították el a politikai pályán: Tadics szerb elnök és Weiss György nyugdíjas zsidó aktivista.

Zsinagóga Banja Lukaban

A Boszniai szerb köztársaság központjában avattak új zsinagógát Weiss György Auchswitzban meggyilkolt édesanyjának emlékére. Ez az egyetlen új zsinagóga a Balkánon 1945 óta. A zsidókat a nácik jelentős részben meggyilkolták, a túlélők jórésze pedig kivándorolt Izraelbe vagy az Egyesült Államokba illetve Nyugat Európába.

Avigdor Lieberman, aki a Szovjetunióból kivándorolt zsidók politikai vezetője volt Izraelben, rendszeresen a Boszniai Szerb Köztársaságban nyaralt. Valamiféle közös vállalkozásuk volt Weiss Györggyel, aki ekkor már szinte kizárólag az Arie Livne nevet használta.

Magyarországon mindenesetre megmaradt Weiss Gyurinak, aki Moldova Györggyel állt jó baráti kapcsolatban.

Banja Lukaban Weiss György mindvégig az elnök megbecsült tanácsadója maradt. 99 éves korában halt meg két évvel ezelőtt. Emlékét ma is őrzik Banja Lukaban, ahol a bevásárló utcát Zsidó utcának nevezik. A Zsidó Központban pedig ott áll a Weiss Ilona zsinagóga, az Auchswitzban meggyilkolt édesanya emlékére.

Az Xbox története –

0

Habár a modern idők találmánya, máris komoly történelem áll a játékkonzol mögött. Az Xbox egyszerű projektnek indult, mégis az egyik legjövedelmezőbb játékmárkává nőtte ki magát az egész iparágban. De vajon milyen történelem áll mögötte? Most elmeséljük. 

Az Xboxot, a Microsoft által gyártott játékkonzolt 2001. november 15-én mutatták be először, ekkor 299 dollár volt az ára. A gondolat már 1998-ban megfogalmazódott, hogy a Microsoftnak saját játékkonzolt kellene kifejlesztenie – írja a Gamer News.

Az eredetileg DirectX Box névre keresztelt konzolt az első PC-szerű játékrendszernek szánták. Annak ellenére, hogy a marketingcsapat nem találta elég ütősnek az „Xbox” rövidítést, ez a név jól bevált a fókuszcsoportoknál.

Alig két évvel később a Microsoft készen állt a tőzsdére a konzoljával, amelyet Bill Gates be is mutatott a Game Developers Conference 2000-es játékfejlesztői konferenciáján.

Együttműködés a Bungie-val

A Microsoft néhány hónappal később az Electronic Entertainment Expón újabb bemutatóval folytatta a konzol promócióját. Az Xbox fejlesztője ott lépett először kapcsolatba a Bungie Studiosszal, a Halo: Combat Evolved harmadik személyű lövős játék készítőivel. A Microsoft 30 millió dolláros vásárlása után a Bungie rövid időn belül címlapokra került a játékiparban.

Majdnem egy teljes évvel később Bill Gates Dwayne „The Rock” Johnson segítségével felfedte az Xbox végleges dizájnját a 2001-es Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n, valamint a rendszer hivatalos megjelenési dátumát is. A többi már történelem.

Köszönjük a Tech hírek, a Taxi magazin, a Családi világ, a Családi hírek és az Alina.hu segítségét a cikk elkészültében.

Facebookon az államtitkár, aki Orbán idejét beosztja

Nagy János államtitkár, aki 18 éve Orbán Viktor személyi titkára, videóval mutatkozott be a Facebookon. Orbán Viktor sajtófőnöke faggatta arról: milyen is a miniszterelnök legközelebbi munkatársának lenni?

 

“Ő osztja be Orbán Viktor idejét, sokszor tőle tudja meg, hogy mennyi ideje marad a magánéletre, a családjára” – írta korábban Nagy János államtitkárról a HVG. Bár 18 éve ő a miniszterelnök személyi titkára, de nem tegeződnek. Hogy került Orbán Viktor mellé? Még az ellenzéki időszakban kérdezte meg tőle Balog Zoltán a debreceni református kollégiumban végzett egyetemistát, hogy vállalná-e a személyi titkár szerepet Orbán Viktor mellett. 2005-ben Nagy János igent mondott, és azóta szinte mindenütt ott van Orbán kíséretében. Irodája szomszédos a miniszterelnökével a Karmelita kolostor első emeletén. Nagy János irodájának falán Nagy Magyarország térkép noha ő Hajdú Bihar megyében született, Bárándon, ahol már díszpolgárrá is választották.

“Navracsicsnak köszönhetem a feleségemet”

A 41 éves államtitkár erről is beszél a videóban. Navracsics Tibor mutatta be őt Balczó Laurának, az öttusázó olimpiai bajnok lányának. Azóta már két lányuk született. A lányok rajzai édesapjuk irodáját díszíti a Karmelita kolostorban.

“Mi magyarok egy különleges nemzet vagyunk” – mondja a videóban Nagy János államtitkár szinte visszhangozva Orbán Viktor szavait, aki a Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján hasonló húrokat pengetett. Napóleon császár aszerint rangsorolta a tábornokait, hogy mennyire tudnak feltétlen lojalitást teremteni maguk iránt a katonák között. Ebben a tekintetben Orbán Viktor jól vizsgázik, de kérdés, hogy a tábornoki karban meddig terjed ez a lojalitás? Napóleont a tábornokai fosztották meg a hatalomtól Fontaineblau-ban 1814-ben mondván, hogy a császár elveszítette a háborút.

Kérdés, hogy Orbánnak mikor nyújtják be a számlát a saját tábornokai?

Hideg végtagok, zsibbadás: így javítható a láb vérkeringése

0

A testünk egészségének egyik fontos eleme a megfelelő vérkeringés. Ha valami nincs rendben a keringésünkkel, akkor azt elsőnek a végtagjainkon vehetjük észre. Ha a lábainkon zsibbadást, hideg-érzést tapasztalunk, akkor az olyan elváltozásokra utalhat, amely az egész testünkre hatással lehet.

Mi okozza?

A hidegben teljesen természetes, hogy a kezünkben és a lábunkban a vér keringése lecsökken, hiszen így védekezik testünk a hővesztés ellen. Ám ha a meleg lakásban, látszólag indokolatlanul is hidegek a végtagjaink az már utalhat betegségre.

A hajszálerek beszűkülése miatt kevesebb vér juthat végtagokba, emiatt azok hőmérséklete csökken. A jelenségnek számos oka lehet. Okozhatja alacsony vérnyomás, ami miatt romlik a végtagok vérellátása, de utalhat cukorbetegségre és érelmeszesedésre is. Utóbbi esetben az erek falára kalcium rakódik le, amely a kisebb hajszálereket el is zárhatja.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a lábunk hideg, akkor javasolt a láb vérkeringésének javítása. A kezek és lábak zsibbadása mögött ugyanakkor szintén meghúzódhatnak komolyabb problémák, általában idegrendszeri elváltozásokra utal. Okozhatja az idegek károsodása, de akár agyi elváltozás is lehet a háttérben, mint amilyen a szklerózis multiplex vagy agyi érelzáródás, sztrók. Éppen ezért nem érdemes félvállról venni a tüneteket! Komoly problémákat előzhetünk meg ugyanis, ha odafigyelünk a lábvérkeringés javítására. Ellenkező esetben súlyos szövődmények alakulhatnak ki, a nem megfelelő oxigénellátás miatt a végtagok szövetei elhalhatnak.

Hogyan javítsunk ezen?

A lábvérkeringés javításának legjobb módja, ha az egész testünkben fokozzuk a véráramlást, ennek leggyorsabb és legegyszerűbb módja a testmozgás. Pattanjunk kerékpárra és tekerjünk egyet, de a kocogás vagy egy esti séta is fokozza a vérkeringést az egész testünkben! Masszírozzuk át a zsibbadó vagy kihűlt tagjainkat, használhatunk különböző melegítő hatású olajokat, mandula- vagy búzacsíraolajat.

A folyadékhiány, a dehidratáltság szintén kedvezőtlenül ha a vérkeringésünkre. A téli hónapokban igyunk forró teát sok mézzel, ez segít a folyadékpótlásban és könnyebben átmelegednek a végtagjaink. A méz ásványi anyagokkal, vitaminokkal is támogatja a testünket. De számos étel és fűszer is pozitívan hat a vérkeringésünkre. Az erek tágításával a hagyma és fokhagyma segít a megfelelő vérnyomás kialakításában. A kurkuma és a fahéj szintén stimulálja a vérkeringést, ezáltal a lábvérkeringés javításában is hasznos.

Egyes vitaminok és ásványi anyagok szintén hozzájárulnak a keringés javításához. A vas az egyik fontos alkotóeleme az oxigént szállító hemoglobinnak. A B12-vitamin nemcsak a megfelelő vérkeringés fenntartásában fontos, hanem az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlen. Hiányában vérszegénység alakul ki, de olyan idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, mint a fülzúgás vagy a zsibbadás érzése.

Az életmódunk is sokat javíthat vagy ronthat a keringési rendszerünk állapotán. A mozgásszegény életforma, a rendszeres alkoholfogyasztás vagy a dohányzás fokozzák a szív- és érrendszeri panaszok kockázatát. Az elhízás sem tesz jót a keringésünknek, a szervezet megnövekedett zsírszintje növeli a vérben a lerakódások és az elzáródások veszélyét. A fölösleges kilóinktól való megszabadulással tehát javíthatjuk a keringésünket. A stresszes életmód szintén okozhatja a perifériás keringés lassulását, azaz a végtagjaink vérellátásának csökkenését.

Előzzük meg!

A rendszeresen hideg végtagok vagy a zsibbadás érzése testünk figyelmeztető jelei. Érdemes felkeresni szakorvost a tünetek hátterének pontos feltárása érdekében. Ne feledjük: a súlyos érszűkület a végtag elvesztéséhez is vezethet! Az idegrendszeri tünetek súlyosbodása pedig akár a szklerózis multiplex kialakulását is magával hozhatja. A megelőzés fontos része, hogy a tünetek megjelenésekor keressük fel háziorvosunkat! Az időben feltárt okokkal megelőzhetjük a kialakulóban lévő egészségügyi probléma súlyosbodását.

Természetesen a helyes életmód is nagyban hozzájárul a normális vérkeringés fenntartásához. A rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly kialakítása és az egészséges étkezés mellett kisebb az esélye a keringési panaszok megjelenésének.

Az olyan kevésbé komolynak látszó tünetek, mint a hideg végtagok vagy a zsibbadásérzés hátterében is meghúzódhatnak komoly egészségügyi problémák. Fontos a tünetek időben történő kezelése mellett az egészséges életmóddal történő megelőzés is!

Műlencse műtét vélemények híres emberektől

0

A műlencse beültetés ma már az egyik legprofesszionálisabb eljárásnak számít a látásjavítás területén. Mivel tartós, és rendkívüli eredményeket produkáló beavatkozásról van szó, ezért az sem véletlen, hogy több ismert ember végeztette már el a műlencse műtétet magán. Vajon kik éltek a lehetőséggel hazánkban?  

Nézzünk szembe a tényekkel

A népszerű műsorvezetők körében egyre többen vállalják a műlencse műtétet. A televíziózás világban ugyanis a tiszta látás rendkívül fontos. Elég félreolvasni egy szöveget, vagy rosszul látni egy jelzést, és máris problémás lehet a műsorvezetés, de még az újságírás is. A műlencse azonban képes arra, hogy a látásunk ismét tiszta és éles legyen. A profi szakemberek minden lencse kialakításakor figyelembe veszik a munkakörünket is. Ezért például egy médiában dolgozó személy számára azt is bele kell kalkulálni, hogy valószínűleg sok utómunkát végezhetnek a számítógép előtt ülve. Szebeni András a Tények és a Mokka műsorvezetője akkor kereste fel a klinikát, amikor már a saját gyermekének sem látta jól felolvasni a mesét. Először voltak félelmei, ám mivel a barátja, az olimpiai bajnok Szabó Bence is elvégeztette a műtétet, úgy gondolta, hogy számára is ez lehet a legjobb megoldás. A szemlencseműtét a leghatékonyabban 45 éves kor felett végezhető el, ráadásul fájdalommentes és gyors beavatkozásról beszélhetünk, ami Szebeni András számára is rendkívül meglepő volt. A műsorvezető saját lábán távozhatott a klinikáról, szinte azonnali látásjavulással.

Az éleslátás nem csak a médiában fontos

Ha az ember nem látja élesen az őt körülvevő világot, az már önmagában frusztráló tud lenni. Ha pedig még a munkájában is akadályozza, akkor még inkább zavaró lehet. Jennifer Aniston, Reese Witherspoon, Lucy Liu és még sok más külföldi színésznő magyar hangja, Kökényessy Ági színésznő a saját bőrén tapasztalta meg milyen állandóan szemüveget cserélni, és persze egyre közelebb tartani a szeméhez a leírt szöveget, például amikor egy-egy színházi szerepére gyakorol. A művésznő még 2014-ben csináltatta meg a szemlencseműtétet, ami előtt nagyon félt, hiszen a szem mindenki számára egy rendkívül kényes terület. A beavatkozás azonban csupán fél óráig tartott és fájdalommentes volt, még annak ellenére is, hogy a színésznőnek egy kezdődő szürke hályoggal is küzdenie kellett, amit a beavatkozás szintén megoldott. Az első napokon a műtét után még kissé homályosan látott, viszont utána tökéletesen kitisztult a kép, és azóta ő is azon boldog szemlencse műtétesek táborát gazdagítja, akik újra visszanyerték a tökéletes látásukat. Végre semmi sem zavarja már őt sem abban, hogy a munkáját és a mindennapi tevékenységét szabadon, gondok nélkül végezhesse. Hasonló volt a helyzet Bánsági Ildikónál is, akinek ugyan szürkehályogja nem volt, ám homályos látása annál inkább. A színésznő 2021-ben fordult a klinikához, és azóta még a legapróbb betűket is élesen látja. Gondoltad volna, hogy tőlük is olvashatsz műlencse műtét véleményeket?

Az utolsó magyar király és a Habsburgok – 2021

A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, IV. Károly utolsó magyar király unokája, Habsburg György, interjút adott a Le Figaro című francia lapnak. Furcsa módon az interjú sehol sem jelent meg magyarul, viszont az online média felkapta, különösen a sokat szidott közösségi média (social media), ami a „nép hangja” vagy éppen a trollok világa.

Ez volt a magyar nyelvű euronews címe: „Pikánsnak érzik Habsburg György nagykövetté kinevezését a francia kommentelők”. A cikkben közölt néhány kommentelő szerint „a Habsburgok a franciák legnagyobb ellensége”. Hogy ennek mi a valóság tartalma, nem tudni. Egy biztos, a francia forradalom idején (1789) az arisztokraták észak felé próbáltak menekülni, az akkor Ausztriához tartozott, Párizshoz közeli, Belgiumba. A spanyol örökösödési háború idején Belgium (spanyol Németalföld) a Habsburg Birodalom része volt.

Az euronews adta az ötletet a Habsburg-ház elmúlt 150-200 éves történetének rövid ismertetésére, amit a hazai történelemtanítás meglehetősen sajátosan mutat be, olyannyira, hogy sokan keverik az osztrákokat az uralkodó házzal.

A Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság

A Habsburgok egy svájci katolikus család. Az („igazi”) osztrákok nem kedvelik őket (ma sem). Nem hiába nevezik „alpesi köztársaság”-nak magukat. Az „ősosztrákok” fővárosa Salzburg (és Innsbruck). Ausztria keleti szélén fekvő Bécset a Habsburgok tették meg a birodalom fővárosának, ahol kb. egyforma közelségben vannak a „keleti népségek” (csehek, magyarok, stb. – Pozsonyba villamossal lehetett Bécsből eljutni.) A múlt század elején (1900) a bécsiek 30 %-a cseh volt (Jelinek, Slezak, Sedlacek, Tichy, stb.). Közép-Európában, a Habsburg Birodalomtól északra, a 19. század közepétől a sok kis német nyelvű hercegség, fejedelemség egyesült (Bund), és megalakult a Német Császárság (1871). A francia-porosz háború idején (1870–1871) a kiéheztetésre ítélt Párizs mellett, Versailles-ban, XIV. Lajos tükörtermében, császárrá koronázták I. Vilmos porosz királyt, ettől kezdve a francia-porosz háború, „francia-német” háború néven vonult be a történelembe. Közben a kiéheztetett párizsiak fellázadtak és megideologizált tettük a „párizsi kommün” (párizsi községtanács, franciául: Commune de Paris) nevet kapta.

A porosz vaskancellár (Bismarck) szerette volna a németnyelvű Ausztriát (Deutsch-Österreich) is az 1871-ben alakult Német Birodalom (Császárság) részévé tenni, ami a Habsburgok végét jelentette volna, hiszen ezzel felbomlott volna a sok nemzetiségű (és nyelvű) Duna-menti birodalom (Donaumonarchie).

Bismarck még egy háborút is kiprovokált, ami a Habsburgok csúfos vereségével végződött (königgrätzi csata -1866 Hradec Králové (magyarul Királyvárad vagy Királygréce, németül Königgrätz)

Történt ugyanis, hogy a bismarcki Poroszország hatalmas technikai, gazdasági és szociális fejlődésnek indult. Például az első állami nyugdíjrendszer megalkotása Bismarck nevéhez fűződik. A königgrätzi csatában négyszer annyi osztrák (20.000) esett el, mint porosz (5.000), mivel a poroszoknak akkor már „oldal- vagy hátultöltős, felhúzható, golyós, gyújtószeges” puskájuk volt, az osztrákoknak, pedig a hagyományos „elöltöltős”.

Egy évvel később a Habsburgok részéről ezt követte a kényszer Kiegyezés a magyarokkal (1867), mely egyúttal átalakította az egész birodalmat (dualizmus, k.u.k.), mivel ekkor tájt vált ki a birodalomból a szabadságharcát vívó Olaszország, amihez hozzájárult a porosz győzelem, Velence elszakadása a Habsburg-háztól. Szóba került, hogy a magyarok mellé a szlávokat (csehek, horvátok) is a monarchia külön országrészének tekintsék. Egyes források szerint a trializmust (osztrák-magyar-szláv) I. Ferenc József ellenezte. Más források szerint a csehek semmiképpen nem akarták, hogy Habsburg legyen a cseh király. Így elmaradt a cseh Kiegyezés.

A magyar Kiegyezésre jellemző, hogy végül is a „haza bölcse” olyan megállapodást kötött, írt alá, mely magyar királynak ismerte el azt a I. Ferenc József császárt, aki 18 évvel korábban (1849) kivégeztette az első felelős magyar miniszterelnököt (Batthyány Lajos gróf) és a 48-as magyar katonai vezérkart. Igaz, cserében a Lajta lett az új természetes határ (Cisz-Laithania és Trans-Laithania = Lajtán innen, és Lajtán túl), ezzel Erdély is Magyarországhoz került.

Ja, és többé nem kellett adót fizetni Bécsnek.

Az ezt követő 50 év látványos gazdasági fejlődésének, az Aranykornak (1867-1918), a I. világháború vetett véget, amikor lehetővé vált a dualista Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének önállóvá válása. Ezt nem értik ma sem a magyarok. Az osztrákoknál rögtön felerősödött a „bismarcki gondolat”, a német nyelvterületek egyesülése.

Salzburgban például népszavazást tartottak a hovatartozásról, és a lakosság 99,3 %-a a Németországhoz, a Német Császársághoz (Deutsches Reich) való csatlakozás mellett döntött. (29. Mai 1921: 99,3 % für Deutsches Reich)

A népszavazást engedélyező Népszövetség, élükön a franciák, ezt később visszavonták, mert féltek, hogy a németek ismét túl sokan lesznek. Clemenceau híres, hírhedt mondása: „20 millió némettel több van Európában”. („Es gibt zwanzig Millionen Deutsche in Europa zu viel.“)

1918 őszén (november eleje) Habsburg Károly (császár és király) látva, hogy Európa szerte forradalmak törtek ki, lemondott, pontosabban levelében azt írta, hogy „elfogadja a népek akaratát”, bármilyen államformát is választanak. Ez viszont nem jelentette a hatalomról való lemondását. Az osztrákok rögtön észbe kaptak, és törvénybe iktatták, hogy a Habsburg családot minden vagyonától meg kell fosztani, állami tisztséget többé nem tölthetnek be. Magyarországon ilyen törvény nem született, ott megelégedtek a köztársaság kikiáltásával.

IV. Károly és családja az ősi földre, Svájcba, menekült mikor látták, hogy esetleg az a sors vár rájuk, mint félévvel korában, 1918 nyarán, Oroszországban kivégzett cári (császári) családra.

Ausztria 1918 ősze óta köztársaság. Magyarországon viszont árulás történt a köztársaság idején, és a hatalmat átjátszották a börtönben fogva tartott kommunistáknak (Kun Béla), akik kikiáltották a szovjet-köztársaságot. Ez megriasztotta a győzteseket (Entente = Antant), kiknek táborába a francia megszállás alatt lévő Szeged környékén gyülekeztek a „Nagy Háború” (I.vh.) kezdetén a császárra és királyra felesküdött katonatisztek, köztük Horthy is. A svájci száműzetésben élő Habsburg Károly úgy érezte, mint Magyarország (1916-ban) megkoronázott (törvényes) királya, visszatérhet a magyar trónra. A királyság párti Horthy élvezte a bolsevista ellenes franciák bizalmát. Az államformát a környező országok, az utódállamok, nem ellenezték, viszont egy Habsburg trónra lépése könnyen újabb háborúba sodorhatta volna az amúgy is (részben) megszállt országot.

Horthy számolva ezzel a reális veszéllyel, erőszakkal megállítatta a Sopronból a budai Vár felé tartó királyi vonatot (budaörsi csata), majd letartóztatta IV. Károlyt és feleségét, Zitát. IV. Károlyt és kíséretét a tihanyi apátságban tartották fogva, majd vonaton vitték Bajára, ahol a HMS Glowworm brit monitor vette a fedélzetére, majd a Cardiff könnyűcirkáló a Fekete-tengerről a Portugáliához tartozó atlanti-óceáni Madeira szigetére vitte száműzetésbe. IV. Károly a következő év április elsején (1922) spanyolnáthában halt meg.

Az utolsó osztrák császár (I. Károly) földi maradványait az osztrákok nem engedték, hogy Bécsben, a Habsburgok családi temetkezési helyén, a Kapucinosok-nál, helyezzék örök nyugalomra.

Pár szót a franciákról. Történelmi felelőtlenség, hogy büntetlenül hagyták a francia forradalom vérengzését, a nemzet vezető rétegének, az arisztokráciának, azaz az értelmiség lefejezését. Ez a társadalmi katasztrófa ismétlődött meg Lenin, majd Rákosi ideje alatt is. A sors iróniája, hogy a francia forradalom vívmányait Napóleon császár szentesítette, amikor megalkotta a Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyvét, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil).

Utójáték

Vissza a mába!

Az EU tervezett alkotmányában, amit máig nem fogadtak el, nincs utalás Istenre. Ezzel akarták a jogalkotók a vallásosságot egyetemessé tenni, és jelezni valamennyi EU polgár számára a szabad vallásgyakorlást.

Istenre való utalás, illetve nevének mellőzése az európai alkotmányban a Vatikánban is nemtetszést váltott ki. Válaszlépésként 2004-ben II. János Pál pápa IV. Károlyt (gyorsított eljárásban) boldoggá avatta, és ezzel megnyílt az út az utolsó magyar király (és osztrák császár) szentté avatáshoz.

A katolikus egyház felhívta Európa (EU) figyelmét IV. Károly háborúellenes politikájára, ugyanis királlyá koronázása után (1916) kísérletet tett Franciaországgal egy különbéke megkötésére („Sixtus-ügy”). Háborúellenességét bizonyítja az 1918 novemberi lemondó nyilatkozata első mondata is:

„…Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt….”

Talán az sem véletlen, hogy a következő pápa, a német (bajor) Ratzinger bíboros Európa védőszentjének (Benedek) nevét vette fel.

A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, Habsburg György, nagyapját, IV. Károlyt, 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren, II. János Pál pápa avatta boldoggá. Emléknapjának – más szentektől eltérően – nem halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napját, október 21-ét jelölte ki.

Befejezésül, a királyválasztásig az uralkodót helyettesítő, képviselő, kormányzók közül hármat tart számon a történelmi emlékezet: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. A liberális Kossuth által kezdeményezett 1849-es trónfosztás kizárólag a Habsburgokra, a Habsburg-házra vonatkozott, mivel a debreceni országgyűlés képviselőinek többsége a független Magyar Királyságban gondolkodott.

A király nélküli királyságot képviselő és vezető Horthy (fő)kormányzó súlyos hibát követett el, amikor nem tartotta be a nyugat-európai alkotmányos monarchiák alapját, és nem védte meg valamennyi alattvalóját, köztük az izraelita vallásúakat. Engedte, hogy kiközösítsék, majd deportálják, azaz állampolgárságuktól megfosztva kiutasítsák őket az országból, és ezzel a királyság hű alattvalóit kiszakítsák a nemzettestből. Ennél is súlyosabb, hogy maguk a királyság polgárai sem érezték át a befogadásról szóló szentistváni intelmet, hogy védjék meg honfitársaikat, szomszédjaikat vagy legalább segítsék meg őket, mint azt például a dánok tették.

IV. Károly, utolsó magyar király, nagyon jól látta népe hibáját, amit uralkodói intelemként, 1921-ben számkivetésbe indulásakor emígy fogalmazott meg:

„Magyarok, tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek.”

Így lehet jól kialakítani egy többgenerációs otthont

0

Többgenerációs otthonról akkor beszélünk, amikor több mint két felnőtt generáció él egy fedél alatt, jellemzően gyerekek, szülők és/vagy nagyszülők. Bár elsőre talán a zsúfoltság, esetleg a privát szféra hiánya juthat eszünkbe a felállásról, alaposabban megnézve, a multigenerációs háztartások számos előnyös tulajdonságát fedezhetjük fel. Napjainkra a lakhatás biztosítása is sokak számára kihívást jelent, a megemelkedett rezsiárak miatt egyre többen gondolják újra kiadásaikat, keresik a takarékossági lehetőségeket.

Több generáció összefogása pedig hatékony lehet az ilyen helyzetekben, nemcsak a költségek, hanem az egyéb „terheket”, a gyereknevelést vagy a kerti munkát is megoszthatja a családtagok között. Nézzük is meg röviden, amit a többgenerációs otthonok kapcsán tudni érdemes!

Mikor beszélünk a többgenerációs otthonról?

Amikor több generáció egy háztartásban lakik, az számunkra már megfelel egy többgenerációs otthon fogalmának, ugyanakkor jogi szempontból vannak bizonyos feltételek, amelyeket az ingatlannak teljesítenie kell ahhoz, hogy a törvény is ide sorolja őket.

Ez azért fontos szempont, mert a 2021. január 1. óta elérhető többgenerációs otthonteremtési támogatás kifejezetten az ilyen lakások vagy családi házak kialakításához nyújt anyagi segítséget. Különösen azoknak az önálló életet kezdő fiataloknak előnyös, akiknek nincs lehetőségük saját ingatlan vásárlására. A CSOK összegének megfelelő támogatás tetőtér-beépítésre vagy emeletráépítésre egyaránt felhasználható, és remek megoldást jelenthet ilyen helyzetekben. Például a szülői házban maradva egy saját, külön élettér kialakítása útján.

Melyek a többgenerációs otthon feltételei?

Gyakori, hogy a szülők a földszinten, a fiatalok pedig a tetőtérben rendezkednek be, önmagában azonban ez jogi szempontból nem elegendő. A vonatkozó szabályok szerint többgenerációs otthonról akkor beszélhetünk, ha az megfelel az alábbiaknak.

  • A lakrészek külön bejárattal rendelkeznek, akár a lépcsőházból, akár szabadlépcsőn át megközelítve.
  • Rendelkeznek konyhával, fürdőszobával és lakótérrel. A gyermekek számától függően különböző minimális lakásnagyságok léteznek, például három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2-es lakást kell kialakítani.
  • Nem ugyanaz a család lakik a tetőtérben és a földszinten, azaz nem lehet a szabályokat kijátszva ugyanazon család lakóterületét bővíteni.

Milyen előnyei vannak a többgenerációs otthonoknak?

Az ilyen háztartások kölcsönösen előnyös helyzetet teremtenek a fiatalabb és idősebb generációk számára, legyen szó a terhek közös viseléséről vagy a házimunkában, a gyermeknevelésben való közreműködésről.

Alacsonyabb megélhetési költségek

Egy többgenerációs háztartásban jellemzően minden család kevesebbet fizet, mintha egyedül élnének. Hiszen egy jelzáloghitel törlesztője nem lesz magasabb csak azért, mert többen élnek a fedezetül szolgáló ingatlanban. Akárcsak a kábeltévé vagy az internet előfizetési díjai is azonos költségek mellett biztosítanak bárki számára hozzáférést a szolgáltatáshoz. De igaz lehet ez más rezsiköltségekre is: a villany- vagy a gázfogyasztás is összességében alacsonyabb, figyelembe véve a közösen használt helyiségeket is.

Kölcsönös gondoskodás

Sok középkorú felnőttnek kell egyszerre gondoskodnia idős szüleiről és kisgyermekeiről – a többgenerációs háztartások pedig kifejezetten ideális megoldást kínálnak erre a helyzetre. A feladatmegosztás kölcsönös könnyíti mindenki életét. Az időseknek nemcsak gondoskodásra, hanem társaságra is szükségük van, az ő korukban a magány lehet az egyik legfőbb ellenség, amely nemcsak mentális, hanem fizikai egészségüket is ronthatja. Összességében hasznosabbnak érzik magukat, ha segíteni tudnak gyermekeiknek és unokáiknak. Ez egészségüket is kedvezően befolyásolhatja, nekünk pedig jelentősebb időt is felszabadíthat.

Javítja a kognitív készségeket

Mindig pozitívan hat az emberre, ha másokról is gondoskodnia kell, kitűnően javítja felelősségérzetét és kötelességtudatát. Több generáció együttélése pedig kiváló alkalom e készségek javítására, nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb generációk számára.

A nagyszülők számára mindig édes teher a gyermeknevelés, de egy kamasz számára is élmény lehet, ha ő készíti el a vasárnapi ebédet az egész család számára a nagymama családi receptjei alapján.  A kölcsönös támogatás érzése pedig szociális és empatikus készségeinket vagy alkalmazkodóképességünket is javítja, lelkileg kiegyensúlyozottá tehet és elvezethet egy jobb mentális egészséghez.

A feladatmegosztás eredménye a több szabadidő

Egy többgenerációs háztartásban mindenki azzal foglalkozhat, amihez a legjobban ért. A fiatalabb családtagok számára ott vannak a fizikai munkák, az idősebb generáció pedig időt fordíthat a kevésbé megterhelő feladatokra, főzhet vagy foglalkozhat a kisgyermekkel. A több szabadidő pedig remek lehetőséget biztosíthat továbbképzésre, egy szakma elsajátítására vagy mellékállás vállalására, tovább javítva a háztartás anyagi helyzetét.

Érdemes lehet körbenézni az ingatlanpiacon is!

Az eladó családi ház kifejezésre keresve, ügyesen szűkítve a találatokat, remek többgenerációs otthonok között válogathatunk. Ha kertes családi házba költöznénk, de anyagi korlátok behatárolják a lehetőségeket, jó ötlet lehet a szülőkkel összefogva megtalálni az ideális megoldást. A számos eladó családi ház között jó számmal akadnak olyanok, ahol a két élettér jól elkülöníthető, meghagyva a magánszférát nagyszülőknek és gyermekeknek egyaránt. Érdemes lehet tehát megfontolni egy többgenerációs otthon kialakítását!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.További információkOK