Végre azt is megtudtuk a Magyar időknek köszönhetően, hogy Brüsszel nem Moszkva, az EU véletlenül sem hasonlítható a Szovjetunióhoz. Rosszabb annál. A 888 leleplezte a balliberális lapokat: azok zsidóznak, nem a jobboldal. A Ripost pedig Vona Gábort leplezte le: könyvet lopott!
Brüsszel a kis Moszkva
Brüsszel nem Moszkva, az EU véletlenül sem hasonlítható a Szovjetunióhoz. Rosszabb annál, ugyanis a kommunizmus sosem hirdette magáról, hogy a szólásszabadság és a jogállamiság fellegvára.
A „népi demokrácia” nem tűrte a fősodortól eltérő hangot, véleményt, világnézetet, de ezt nem is rejtette véka alá. Aki akkoriban Moszkvában a hivatalos politikai irányelveket nyilvánosan kritizálni akarta, pontosan tudta, mire számíthat: cenzúrára, betiltásra, rendőrségi intézkedésre.
De nézzük, mi a gyakorlat manapság az Európai Unió központjában. A belga fővárosban szerdán a magyar kormány megbízásából egy plakátos kisteherautó járta az utcákat, amellyel az elhibázott bevándorlási politika következményeire akarták felhívni figyelmet. A plakáton egymás mellett olvasható Guy Verhofstadt, liberális EP-frakcióvezető korábbi felelőtlen kijelentése, miszerint nincs bevándorlási válság, illetve az, hogy már több százan haltak meg terrortámadásokban Európában.
A mozgó kampányplakát híre gyorsan eljutott a belga hatóságokhoz, mert a járművet rendőrök állították meg, és arra kényszerítették a sofőrt, hogy szerelje le a feliratot. (Magyar idők: Cenzúra kis Moszkvában)
A 888 bemutatta a liberális kettős mércét
A tudathasadásban szenvedő baloldali újságok előszeretettel hivatkoznak a szakmaiságra, a moralitásra és az újságírói etikára, de rendre megfeledkeznek arról, hogy ha a jobboldali, konzervatív közösséget, esetleg ha Orbán Viktort kell lejáratni, akkor az eszközökben egyáltalán nem válogatnak. Sőt, a baloldali közösség kurucinfójának számító Magyar Narancs gusztustalanabbnál gusztustalanabb címlapjain már szerepelt Orbán Viktor szögesdrótos Hitler-bajusszal, pajeszos rabbiként ábrázolva, vagy éppen Köves Slomó kormánypárti díszzsidóként.
Sok éven át a baloldal és a hozzá hűséges szellemi holdudvar dönthette el, hogy ki az antiszemita, ki a fasiszta és ki a náci. Ha jobboldalinak vallottad magad, esetleg arra vetemedtél, hogy feltűzz a ruhádra egy kokárdát, akkor rendre megkaptad, hogy te bizony egy utolsó fasiszta vagy.
Szerencsére (vagy éppen egyesek sajnálatára) a baloldalnak és a vele szövetséges médiának, amely 2014-ig masszívan liberális és baloldali volt, sikerült lejáratnia ezeket a jelzőket, sőt a túlbuzgósága visszafelé sült el. Ezen jelzők hallatán ma már mindenki legyint, de ha antiszemita, netán becsületsértő cikkeket akarunk olvasni, akkor mindenképp vegyünk Magyar Narancsot, mert ott szinte csak ilyenek vannak. (888: Balliberális lapok zsidóznak, de még nekik áll feljebb!)
Vona, a könyv tolvaj
Kínos ügybe keveredett a Jobbik mai napig legbefolyásosabb politikusa, aki a háttérből továbbra is mozgatja a pártot, egy könyvesboltból üzentek neki, hogy ideje lenne végre kifizetni azokat a könyveket, amelyekkel fizetés nélkül kisétált az üzletből. A kár hozzávetőleg 10 ezer forint.
A történet úgy került nyilvánosságra, hogy Vona Gábor az új fészbúkos divathullámnak megfelelően kedvenc könyveit ajánlgatja a közösségi oldalon.
Csakhogy az egyik könyvről kiderült, hogy Vona fizetés nélkül távozott vele a könyvesboltból! Arra hivatkozva, hogy ő a „híres Vona”, rávette az eladót, hogy a kiválasztott könyveket ne kelljen kifizetnie. Azt állította ugyanis, hogy nincs nála pénz, otthon felejtette a pénztárcáját. Persze megígérte, hogy másnap beviszi a több ezer forintos vételárat – legalább 9-10 ezer forintról van szó -, csakhogy erre aztán sohasem került sor. Magyarán Vona trükkösen lenyúlta az egyáltalán nem olcsó könyveket.
A bolti eladónál akkor szakadt el a cérna, amikor az egyik ravasz módon eltulajdonított könyvet meglátta Vona Facebook-oldalán. Dühös lett, hogy a ki nem fizetett, magyarán ellopott könyvvel dicsekszik a bukott pártelnök. (Ripost: Vona Gábor kisétált egy boltból, de fizetni elfelejtett)
A válaszadók kétharmada (62 százalék) szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, amikor este tovább van világos. Tízből hárman (28 százalék) vannak — az egyébként “eredeti” — téli időszámítás mellett.
