Érdekes

Greenpeace aktivisták másztak a gellérthegyi Szabadság szoborra

0

Greenpeace-aktivisták hatalmas „Tiszta levegőt!”–feliratot függesztettek ki a budapesti Szabadság-szoborra.

Békés és látványos akciójukkal azt üzenik: tarthatatlan, hogy évente mintegy 13 000 magyar hal meg a légszennyezés miatt, mégsem intézkedik hatékonyan sem a kormány, sem a városvezetés. A budapestiek pedig ezt egyértelműen elvárnák: a fővárosiak a légszennyezettséget tartják a legfontosabb környezetvédelmi problémának Budapesten – derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából készült budapesti reprezentatív közvélemény-kutatásból. A tisztább levegő érdekében a megkérdezettek kétharmada kitiltaná a régi dízeljárműveket Budapestről.

greenpeace.hu

A Greenpeace Magyarország ezért a www.greenpeace.hu/levego oldalon petíciót indított és követeli a városvezetőktől: fokozatosan tiltsák ki Budapestről a dízel- és más szennyező járműveket és támogassák a fenntartható közlekedési módok mihamarabbi elterjedését.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Médianéző Központ kiderítette, hogy nagy az ellenzéki sajtó túlsúlya, sőt újabban nőtt is a befolyásuk. Az interneten már csaknem háromnegyedes a túlsúlyuk. Kovács Zoltán leleplezi: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából. A Magyar Hírlap megtudta, hogy a svéd néppártiak is Soros-ügynökök.

A kormánykritikus sajtó dominál

Múlt év vége óta nőtt a kormánykritikus orgánumok dominanciája a magyar médiapiacon, s az online portálok esetében az elérések aránya megközelíti a háromnegyedes túlsúlyt – olvasható a Médianéző Központ tanulmányában.

A különböző típusú médiumok közül egyedül a rádiók terén kerültek többségbe kormánybarát adók: múlt év végén még a kabinetet bíráló állomások – amelyek közül a legnagyobb a Klubrádió – bírták az elérések 53 százalékát, januárra a politikailag releváns konzervatív rádiók – amelyekből a Karc FM, a Gong Rádióra és a Part FM tagjai a holdingnak – tudják eljuttatni műsoraikat az emberekhez ebben az arányban.

A televíziók terén még úgy is nőtt a kormánykritikus médiumok – elsősorban az RTL Klub és az ATV – dominanciája, hogy a KESMA-csatornák – Echo TV, Hír TV – híradói mellett a holdinghoz nem tartozó TV2 és Super TV2 hírműsorainak eléréseit is vizsgálta a tanulmány: a decemberi 54-46 százalékos arány 55-45-re módosult az év elejére. (Magyar Nemzet: Továbbra is túlsúlyban a kormánykritikus média)

Kovács Zoltán: az Európai Bizottság tervei ellentétesek azzal, amit a magyar emberek vallanak

Az Európai Bizottság migráció kezelésével kapcsolatos tervei ellentétesek azzal, amit Magyarország kormánya és a magyar emberek vallanak, Európából bevándorlókontinenst szeretnének csinálni, ezzel viszont Magyarország nem ért egyet – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn újságíróknak.

A politikus felidézte: az elmúlt napokban a kormány rendszeresen beszélt arról, hogy hogyan tagadja az Európai Bizottság és az európai intézmények a nyilvánvalót, vagyis azokat a terveket és elképzeléseket, amelyek mind a mai napig érvényben vannak az illegális migrációval kapcsolatban.

Hangsúlyozta: az elképzeléssorozat egyik eleme a migránskártyák rendszere, vagyis az a támogatási rendszer, amelyet gyakorlatilag a legfontosabb döntéshozatali fórumok megkerülésével, azok véleményének kikérése nélkül, az ENSZ különböző alszervezeteivel együttműködve hoztak létre. Csak a nyilvánosságra került adatok alapján több mint 60 ezer ember részesült januárban is ilyen típusú támogatásban és erre a programra 110 millió eurónál is többet, nagyjából 40 milliárd forintot költöttek eddig – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár hozzátette: a rendszer további eleme a migránsvízum, valamint a kötelező betelepítési kvóta, amelyet az Európai Parlament továbbra sem vett le napirendjéről. (MTI: Kovács Zoltán: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából)

A svéd néppártiak is Soros-ügynökök

Liberális Soros-lobbistákként jellemezték a Magyar Hírlapnak svéd bevándorlásellenes politikusok a Fidesz kizárását követelő néppártiakat. Az érintettek valóban a milliárdos szövetségeseinek számítanak.

A múlt héten az Európai Néppártban (EPP) a svédek mentek a legmesszebb a Fidesz és Orbán Viktor kormányfő bírálatában. A jobbközép pártcsalád több vezetője elítélte a magyar kormány tájékoztató kampányát – igaz, a Bundestag bajor alelnöke védelmébe vette –, de csak a svédek javasolták a Fidesz kizárását. Ulf Kristersson, a Mérsékeltek (Moderaterna) elnöke, és Peter Kullgren kereszténydemokrata (KD) párttitkár egyaránt azt nyilatkozta a TT svéd hírügynökségnek, hogy a magyar kormánypárt „alapvető kérdésekben” megy szembe az EPP alapelveivel. A két politikus a George Soros alapítványa által is támogatott Freedom House jogvédő szervezet jelentésére is hivatkozott.

Nem meglepő, hogy a magyar kormány és több szakértő által is élesen bírált jelentést készpénznek veszik a svéd néppártiak, hiszen négy EP-képviselőjük közül hárman is rajta vannak azon a néhány éve kiszivárgott listán, amely Soros szövetsége­seit gyűjtötte össze. A negyedik képviselő csak azért maradt le, mert ő a tavaly őszi parlamenti választások után váltotta le a stockholmi törvényhozásba bekerült elődjét, aki rajta volt a Soros-listán.

A néppártiaktól jobbra álló, bevándorlásellenes erők nem értenek egyet a Magyarországgal szembeni támadásokkal. Björn Söder, a Svéd Demokraták (SD) parlamenti képviselője a lapnak úgy fogalmazott: a jelenlegi kritikák inkább a liberális baloldal politikai kampányának a részei, amit sajnos a svéd néppártiak is, úgy tűnik, fenntartások nélkül támogatnak. Gustav Kasselstrand, az Alternatíva Svédországnak (AfS) elnöke úgy fogalmazott: a Néppárt konzervatív pártjait már régen meggyengítette és „pacifikálta az új liberális burzsoázia”. (Magyar Hírlap: Soros-lobbi a svéd támadások mögött)

Hírek szemétdombja

Szóval az úgy van, hogy a sajtómunkás hírek valóságos áradatában él, ezeket figyeli, írja, szortírozza, és óhatatlan, hogy a sok búza közé ocsú ne keveredjék. Vannak álhírek, vannak, amik valódiak, nem hazudnak, csak vagy semmi értelmük nincs, vagy nem értjük, mi az, esetleg vagy a szerzőik vagy a bennük szereplők nincsenek a helyzet magaslatán.

Ezekből gyűjtöttem ki párat, mert elrakja őket az ember, „biztos jók lesznek majd egyszer valamire” jeligével, csak aztán felmerül a kérdés: mire?

Itt van rögtön a legelső. Arról tudósít, miszerint „Csak Orbán Viktor és Áder János hivatala kap díszkivilágítást éjfél után”. Ezt az RTL Klub híradója derítette ki, és valóban így van: a Lánchíd vagy a Budai Vár fényeit minden nap éjfélkor lekapcsolják, a miniszterelnök hivatalának helyt adó Karmelita kolostor és a köztársasági elnök rezidenciája, a Sándor-palota éjfél után is megkapja a díszkivilágítást. A híradó stábja megkérdezte Hollik István kormányszóvivőt, hogy mi lehet az oka annak, hogy pont ennél a két épületnél maradnak bekapcsolva a lámpák, de Hollik elhárította a kérdést azzal, hogy ebben az ügyben nem a kormány az illetékes, hanem a Budapest teljes díszkivilágításért felelős cég, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. A BDK egyelőre nem válaszolt, szerintem vagy nem mernek, vagy ők sem tudják, miért tesznek így – de így tesznek.

„Isten veled, Budapest, te édes,
Isten veled, fényes éjszaka!
Itt ezentúl minden csak sötét lesz.
Mit keresek én itt? Oh la la!
Tündöklés a boldog keveseknek,
mely a ránk csukódó éjbe tűnt.”

– dudorássza az ember Zsolnai Hédivel, de tényleg, Pest fényei maradnak éjjel, Buda fényei nem? Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy ez a kivilágítás remek célpontot mutat. A Nagy Magyar Éjszakában ragyog két épület a setétség kellős közepén… ha erre járna egy Avro Lancaster vagy egy Handley-Page Halifax el sem tudná téveszteni. Nem jár erre, ugyanis ezek második világháborús bombázógépek voltak, és tudomásom szerint az a konfliktus véget ért 1945-ben, de hogy úgy fogalmazzak: ez az elsötétítés ellentéte. Ez az épület valóságos kiemelése a háttérből. No, mindegy: ők tudják, mi a jó nekik.

Szintén igaz hír, ha nem is tegnapi – merthogy pénteki – miszerint a kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Mondjuk tömeges bevándorlást sehol sem tapasztaltunk, ellenkezőleg, az ország a hazánkba érkezett háromszáz szerencsétlen venezuelai menekültről is a sajtóból értesült, annyira nem tömeg pár száz ember tízmillióhoz képest (a kedves közönség össze is veszett miattuk, és mivel nem kívánok a továbbiakban részt venni a vitában, nem ismertetem, mi a bajuk), de lássuk, mik ennek a válsághelyzetnek a feltételei? Erről akkor beszélhetünk a törvény szerint, ha a Magyarországra érkező, menekülti vagy oltalmazotti státuszuk elismerését kérők száma:

egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy

két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy

egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja,

Továbbá, ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva:

egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy

két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy

egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja.

Akkor lássuk a tényeket: a police.hu adatai szerint február 21-én „Magyarország területén ezen a napon a rendőrök 8 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A rendőrök 6 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon.”

Maguk értik, hol vannak a válsághelyzetet előidéző tömegek?

Nyugalom, én sem.

Főleg, hogy tavaly év elejétől 2018 októberéig összesen 565 menedékkérelmet nyújtottak be és 354 fő részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában (menekült, oltalmazott, befogadott), miközben az október 9-i adatok alapján 159 fő tartózkodott a két tranzitzónában.

Tömegek sehol. De válsághelyzet, az van, és hosszabbítják, kezdek attól tartani, hogy először Bicskéig, aztán Lovasberényig is.

Menjünk tovább, lássunk valami politikamenteset.

Olyan belföldön nincs.

Akkor külföldről.

Kétségtelen, hogy az elmúlt hét, de talán az egész hónap címe az, ami a Bors Online csütörtöki számában megjelent, mikor megláttam, azt mondtam, visszaadom az ipart, ilyent én harminc év alatt sem tudtam, most már nem is leszek rá képes. Ez a nonpluszultra, ennél hülyébb cím nincs. Az írás is méltó hozzá: mentse a Borsot, hogy a The Sunból vették, mely lap nem feltétlenül tárgyilagosságáról és szavahihetőségéről nevezetes. De lássuk hát a címet, ami maga mögé utasítja a teljes magyar sajtót!

„Csoda: visszanövesztette agyát az agy nélkül született kisfiú”

Én is elég bambán néztem, mikor először megláttam. Mert ha agy nélkül született, akkor hogy növesztette vissza? Akkor agyat növesztett és kész, az most mindegy is, hogy nem lehet, de nem visszanövesztette…

Meg kell mondanom, az angol eredeti nem különb a magyar változatnál. Hát: túl azon, hogy a hír kacsa, és valószínűleg a tények egészen másról szólhatnak, már ha egyáltalán vannak tények, és nem egy pár alkalmasnak tűnő fotó köré írtak a Sunnál egy falrengető sztorit, szeretném megvigasztalni a srácot.

Ha sikerül az agynövesztés, akkor minden rendben. Ha esetleg nem sikerülne, semmi baj: jöjjön el Magyarországra, mikor felnőtt, itt agy nélkül is lehet belőle szerkesztő akármelyik bulvárlapnál.

De ha ezt kevesli, beállhat kormányszóvivőnek is.

Mától megszűnik a Hír TV híradója

0

Na jó, lesz híradás a Hír TV-ben is, csak azt nem ők készítik, hanem a „remek” Echo TV stábja. A látszat kedvéért más olvassa majd be a híreket, de a szöveg, a tartalom teljesen azonos lesz. Újabb szintet lépett a pártállami média építése.

A Hír TV dolgozóinak egy részét tegnap átküldték az Echo TV Angol utcai székházába, ugyanis mától ott fognak dolgozni – tudta meg a 24.hu. Mintegy 30 munkatárs rendelkezési állományba került, később akár ki is rúghatják őket.

A híradók összeolvadásának tökéletes jelképe, hogy a két televíziónak már közös mikrofonlabdája is van, ezt a Média1 vette észre.

A két csatorna persze már tavaly nyár óta, vagyis a Hír TV simicskátlanítása és erőteljes fideszesítése óta együttműködik és egyre jobban hasonlít egymásra. Aztán mindkét televízió bekerült a fideszes médiaholding alá. Mindez érthető is, hiszen ha ugyanazt a propagandát kell közvetíteniük, felesleges párhuzamosan annyi embert foglalkoztatniuk és fizetniük…

Az igazi kérdés: hogyan folytatják

Ezzel ugyanis nyilván nem ér véget a sajtó egységesítése, totális alárendelése a propagandának. Azt már régóta láthatjuk, hogy a megyei lapok esetében – a helyi hírek kivételével – teljes az azonosság, és a kormányközeli országos lapokban is mindenütt ugyanazok a fontosnak tartott hazugságok és propaganda szólamok jelennek meg.

A fideszes vezérkar azonban rendszeresen szokott sajnálkozni, amiért szerintük túl nagy a „ballibsi”, értsd ellenzéki vagy független sajtó, szerintük még mindig libsi túlsúly van a médiában, pedig már rengeteg lapot, portált, rádiót és televíziót beszántottak, lenyúltak vagy gazdaságilag függő helyzetbe kényszerítettek. Egyértelmű, hogy ezt folytatni fogják.

A hatalom célja a teljesen egységes, pártirányítású egykori szovjet, vagy mai észak-koreai sajtóra emlékeztető média kiépítése a NER országában is.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Semjén Zsolt rájött arra, hogy a menekültek nem migránsok, fel is háborodott a venezuelai „magyarok” „legmigránsozásán”. Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják. Az Origó közli velünk, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Soros embere és nyomoznak ellene.

Semjént felháborítja a migránsozás

Felháborodásának adott hangot a venezuelai magyarok „lemigránsozása” miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a politikus az MTI-nek.

Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte Semjén Zsolt, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be. (MTI: Semjén Zsolt felháborodott a venezuelai magyarok „legmigránsozásán”)

Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják

Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán.

A Selyemút menti országok migrációs kérdéseire fokuszáló Budapest Folyamat szerdai isztambuli üléséről a külügyminiszter azt mondta, megint minden arról szólt, hogy a migráció mennyire jó és mindenki számára szükséges folyamat.

Elmondta: a magyar delegáció felszólalásáig senki sem beszélt arról, hogy a migráció milyen biztonsági kockázatokkal jár, és hogy minden országnak joga van eldönteni, részt kíván-e venni bármilyen formában a migrációs folyamatokban.

Az ülés célja az volt, hogy részenként „áttolják” az ENSZ globális migrációs paktumát, amelyet decemberben nem sikerült elfogadtatni. Továbbá egy záródokumentumot próbáltak elfogadtatni, amelyben utaltak a globális migrációs csomagra, és amelyben ismételten olyan kontextust állítottak elő, miszerint a migráció a jó válasz az előttünk álló kihívásokra – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország ezt egészen ellenkezőképpen gondolja, ezért sikerült meghiúsítani az egyhangú elfogadtatást azzal, hogy a négy visegrádi ország, továbbá Ausztria és Olaszország nem írta alá a dokumentumot, mondván, hogy a migrációnak vannak kockázatai, és az arról szóló döntések meghozatala nemzeti hatáskör. (MTI: Szijjártó: Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja)

Nyomoznak Soros embere, Frans Timmermans ellen

Az Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos, Frans Timmermans ellen Romániában. A vádak alapján az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltje meghamisíthatta az EB által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését.

Az Európai Bizottság november 13-án hozta nyilvánosságra a román igazságügy helyzetéről szóló, 2018-as jelentését.

Akkor a romániai Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) plénuma úgy reagálta rá, hogy a jelentés ténybeli tévedéseket tartalmaz, például azt, hogy a CSM nyomást gyakorolt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékre (a legfelsőbb bíróság romániai megfelelője). (Origó: Nyomoznak Romániában Soros embere, Frans Timmermans ellen)

Magyar származású venezuelai menekültek

Az Index információi szerint mintegy háromszáz venezuelai menekültet fogadott be a magyar állam. A befogadottak ingyen repülőjegyet, legalább egy évig ingyen lakást, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyamot, és letelepedési papírokat is kaptak. Többségük az érkezése után néhány hónappal már legálisan munkát is vállalhatott az országban.

A menekültek befogadásának feltétele volt a menedékkérő származása. Azokat fogadtuk be, akiknek vannak magyar felmenői. Az Index szerint a befogadottak jellemzően nem beszélnek magyarul, és sem a vezeték-, sem a keresztnevük nem magyar. Magyarul már a szüleik se beszéltek, az első magyar szavakat is csak itt halották, és a kultúránkkal is csak itt kezdtek ismerkedni.

A program nagy titkolózás közepette zajlik, szervezői értesüléseik szerint direkt megkérték a menekülteket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. A menekültek amúgy nem értik, hogy miért kéne titkolózniuk, amikor ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak érzik menekültkénti befogadásukat.

Mai kérdés – Hoz a Fidesznek új szavazókat az EU-t támadó plakátkampány?

0

This poll is no longer accepting votes

Hoz a Fidesznek új szavazókat az EU támadó plakátkampány?

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 20. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az MTI-ből és persze az összes kormányközeli lapból megtudhatjuk, Szijjártó Péter szerint két világnézet létezik a migrációval kapcsolatban. Deutsch Tamás meg elmagyarázza, hogy Jean-Claude Juncker „kudarcot vallott, mert elnöksége alatt milliószámra bejöttek az illegális migránsok és kimentek a britek”. A PestiSrácokban arról olvashatunk, hogy egyes zsidók “a kommunista pestist a magyarságra szabadították”.

Szijjártó: az Európai Bizottság szerint jó a migráció Európának

Világossá vált, hogy két teljesen különböző világnézet, felfogás létezik a migrációval kapcsolatban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter Isztambulban az MTI-nek, a Budapest Folyamat 6. miniszteri ülését követően. Mint mondta: az Európai Bizottság (EB) a konferencián mindent megtett azért, hogy minden arról szóljon, mennyire jó a migráció Európának, és újabb migrációs folyamatokra van szükség. A miniszter azonban leszögezte: A migráció újabb és rendkívüli veszélyeket jelent és tartogat Európa számára.

Az elmúlt hetek nyugat-balkáni eseményei egészen riasztóak. Mind Bosznia-Hercegovinában, mind Észak-Macedóniában olyan terroristákat fogtak el, akik korábban az Iszlám Állam dzsihadista szervezet színeiben harcoltak a Közel-Keleten – mondta Szijjártó. (MTI: Szijjártó: két világnézet létezik a migrációval kapcsolatban)

Deutsch Tamás: Juncker elnöksége alatt milliószámra bejöttek az illegális migránsok

Facebook-üzenetében Deutsch Tamás azt írta: Jean-Claude Juncker „kudarcot vallott, mert elnöksége alatt milliószámra bejöttek az illegális migránsok és kimentek a britek”. Emellett – tette hozzá – az Európai Bizottság elnöke „szolidaritásból is megbukott, mert folyamatosan azon dolgozik, hogy kizárassa a Néppártból a Fideszt azért, mert kezdettől ellenezte az illegális bevándorlást”.

„Juncker továbbra is kitart hibás politikája mellett. A Fidesz továbbra is kitart a Néppárt eredeti elvei, és az európai értékek mellett” – szögezte le az EP-képviselő. (MTI: Deutsch: Juncker kudarcot vallott)

Visszaélnek napjainkban a zsidóság kérdésével a politikai küzdelemben

Zsidó gyökereit vállaló, és magyarságára büszke emberként szomorúan szemléli, ahogy az ellenzéki pártok, és maga a zsidóság is visszaél napjainkban a zsidóság kérdésével a politikai küzdelemben – mondta a Paláver keddi adásában Reiner Péter. A publicista hozzátette, elkötelezett emberként hazája, múltja, jelene és jövője iránt, kijelenheti, hogy ez a nemzet jövőre ítéltetett, de egységessé kell válnia, azonban a kommunista idők bűneivel való szembenézés hiányában ez nem valósulhat meg.

Ide tartozó, kibeszéletlen problémának nevezte, hogy a második világháború borzalmait követően egyes zsidó emberek bosszút állva a kollektív sérelmek miatt, “a kommunista pestist a magyarságra szabadították”. (PestiSrácok: Reiner Péter: “Szomorú, hogy a pártok, és a zsidóság egyes képviselői visszaélnek az antiszemita váddal”)

DK: Polt Péter a Fidesz védőügyvédjének szerepét játssza

0

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Polt Péter legfőbb ügyész a Fidesz védőügyvédjének szerepét „játssza”, miközben részt vesz a kormányzati korrupciós ügyek eltussolásában.

A DK frakciószóvivője sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága meghívta egy ülésére Polt Pétert, ahol többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által vizsgált ügyekről lesz szó. A legfőbb ügyész arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az alaptörvény megtiltja a magyar ügyészség tagjainak, hogy politikai tevékenységet fejtsenek ki, illetve ilyenben közreműködjenek. Polt Péter szavai szerint még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a bizottsági meghallgatás politikai kampányeseménnyé váljon.

Gréczy Zsolt szerint a legfőbb ügyész meg sem próbál magyarázatot adni arra, hogy „az európai pénzeket ellopó fideszeseken” miért nem kattan a bilincs.

Az ellenzéki képviselő kijelentette: minden magyarnak az az érdeke, hogy a mindenkori legfőbb ügyész itthon is és európai szinten is elszámoltatható legyen.

Teljesen egyértelmű, hogy ha az Orbán-rendszer megbukik, akkor Polt Péter a bűntársból cellatárs lesz – mondta a politikus.

Gréczy Zsoltot reagáltatták a Jobbik frakcióvezetőjének egyik interjújára. Ebben Gyöngyösi Márton azt állította, hogy a Jobbik soha nem volt antiszemita párt, de korábban tudatosan játszottak rá a rasszista és antiszemita érzésekre.

A DK frakciószóvivője azt felelte, hogy a Jobbik múltjában voltak vállalhatatlan és magyarázatra szoruló kijelentések, és Gyöngyösi Márton feltehetően ezeket foglalta össze az interjúban.

Gréczy Zsoltot szembesítették Dúró Dórának, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettesének azzal a felszólításával, hogy adják vissza a mandátumukat azok a képviselők, akik nem vesznek részt a parlament munkájában. A politikus csak annyit felelt: az ellenzék teszi a dolgát, Dúró Dóra pedig egy, a „Fidesz által kreált” pártnak az országgyűlési képviselője. (MTI)

A modernség legfontosabb mondata 1651-ből

Thomas Hobbes a következőt írja a Leviatánjában (megjelent: 1651, magyar kiadás: 1970, 76.): valami „értékét az határozza meg, hogy (…) használatáért mennyit fizetnénk, tehát az érték nem feltétlen, hanem szükséglettől és mások ítéletétől függ.” Ennél a mondatnál én nem ismerek fontosabbat és megrendítőbbet, röviden tragikusabbat a modern kori gondolkodás történetében; és ennek oka világosan az esetleges igazságának embertelensége, ami Hobbes-ot egyúttal a modernség legfontosabb teoretikusává teszi még a modernség előtt, azzá a zsenivé, akihez képest mindenki más csak nyafogó moralista.

Hobbes mondatának kontextusa a természeti törvény és az embertől független (de legalábbis transzcendens referenciával igazolt, „örök”) igazságok összeomlásának kora, amikor az ember magára maradt az erkölcs alapjainak meghatározásában. Ez az újkor: a modernség – az ember egyedül létének – kezdete. Isten már egyre ritkuló nyomokban jár csak a földön és feszítő erővel vetődik fel a kérdés: mi lesz utána? Az ember és a természet ellenőrzött egyensúlyának helyét átveszi a természet (az embert körülvevő világ) szabad meghódításának és leigázásának programja (lásd a mai konzekvenciákat), és ezzel párhuzamosan nyitott kérdéssé válik a jól elrendezett társadalom és a hatalom igazolásának mibenléte.

Hobbes olyan – szenvtelen – választ adott ezekre a kérdésekre, amely mentes volt az előzetes normák feltevésétől, a szenvelgő moralizálástól és a jó emberhez fűződő kliséktől. Azt kérdezi, hogyan viselkedik az ember, amikor megrendül körülötte a normák transzcendens rendje. És hogy viselkedne másképp, minthogy az erejére hagyatkozna egy átfogó háborús helyzetben, amelyben az erős győz, a gyenge meg elbukik (bellum omnium contra omnes). Normák híján az egyetlen norma az erőszak marad. És az erőszak időszaka alatt/után az erősek új normákat alkotnak (lásd az országunkat), egy új rend stabilizálódik, amely a legtöbb szempontból nem lesz igazságos, sőt adott esetben inkább a temetők csendjére emlékeztet.

De Hobbes nem ezzel vívja ki az első bekezdésben neki tulajdonított jelentőségét

A lényege jóval túlmutat ezen az ismert paradigmaváltáson a liberális világ végső jellemzője felé, amely individualizmusból építkezik, de sosem juthat el a leváltott isteni természeti rend stabilitásáig: amíg fennáll, megmarad néha fékezett habzású, néha tomboló háborúnak, amelyben nem a transzcendens normák és a természeti törvény, hanem az aktuális erő hajtja uralma alá a gyengéket. A liberális anómia legfontosabb intézményes logikája nem véletlenül gazdasági, hiszen az erőforrások feletti harcnak a gazdasági intézményrendszer a legfontosabb terepe, és amennyiben sikerül ezt a harcot normalizálni és a hatékony forráshasználattal felváltani, akkor az új(kori) rend alapjait nagyrészt „le is tettük”.

És valóban, a nyugati újkor legfontosabb találmánya a kapitalista szabad piac,

amely máig a legfontosabb gátja a teljes anómiának és a mindent elemésztő háborúnak. Minden más intézmény – az állam, a nemzet, a kultúrák, a vallás, a jog – jóval sérülékenyebb garancia a mi tájékunkon, illetve amikor szembefordulnak a legalább részlegesen szabad piaccal pl. – kulcsfontosságúan – az ember és az egyes embercsoportok értékelésében, akkor ott többnyire háborús helyzet alakul ki. A szabad piacot és a piaci modernizációt kísérő társadalmi átalakulás (individualizáció, polgárosodás) a Nyugatot is eltérő mértékig vette be: Magyarországra pl. máig jellemző a nemzet és az etnikum harca a piaccal, az eltérő eredetű normák (eltérő paradigmák) egymásnak feszülése pedig nem kevés hatékonyságvesztéssel (ugyanakkor a természetes/premodern/közösségi szemlélet megmaradt része adta átmeneti biztonságérzettel) jár.

Amikor azt mondom, hogy Hobbes a modernség legfontosabb filozófusa, azt értem ezen egyrészt, hogy a maga szenvtelenségében vette észre a struktúrák változatlan hatalmát az egyes ember fölött – a modernség esetében a tágan vett piacét (értsd, a gazdasági szemlélet uralkodóvá válását a normateremtésben). Ennek a harca a nekifeszülő archaikus intézményekkel meghatározza az etika modern fogalmainak (pl. a szabadságnak) a terjedelmét és gyakorlatát. Ma már nincs olyan szabadság, igazságosság, egyenlőség, amely túlmutathatna a modernségre jellemző – az erő és a hatalom folyamatos érvényesítésében gyökerező – háború logikáján, ellenkező esetben a rend lehetősége is elvész (ti. a rend kényszerét a hatalom érvényesítése diktálta háborús logika hozza létre).

A mai hatalmasok tévedése ott van, hogy bár értik ezt és apellálnak az erőre, ezt nem hatékonyan teszik

Tehát a maiak (Orbánék, ha úgy tetszik) jobban értik – ti. szemben az ún. liberálisokkal egyáltalán elismerik – az erő szerepét a rendben, nota bene elismerik a háború realitását (lásd Lánczi és G. Fodor nyilatkozatait), de nem engedik az erő konszolidációját, ami előbb-utóbb visszaütő hatékonyságvesztést okoz.

Hobbes félelmetessége azonban egy további megfontolásban rejlik. A hasznosság és az érték/ár kalkuláció ugyanis kiterjed az emberre is – az egyes emberre és a fajra is. A hatalom és a gazdasági (érték/ár) szemlélet szimbiózisa, ha tetszik, totális, mindent maga alá gyűr. Stabil természeti rend híján az ember mint faj feláldozása az egyes emberek hatalmának (azaz a hatalmasok ad absurdum önfelszámolása) ugyanúgy a logika része, mint egy pohár kóla értékének az ára (a sivatagban több, a kólagyárban vagy egy hegyi forrás mellett kevesebb), és a liberális rend kellő robusztussága híján elvileg bármikor meg is történhet, amint valaki olyan kap kellően nagy hatalmat a kezébe, aki az ember(iség) értékét jóval kevesebbre becsüli a megkövetelt áránál (a költségénél).

Márpedig a liberális „rend” nem elég robusztus:

a gazdasági alapjától eltekintve nem volt képes visszavonhatatlanul megalapozni még a Nyugaton sem a saját kompakt kultúráját és állami rendjét. A liberális „rend” anómiáját ma mindenki a bőrén érzi legalább az életében jelentkező fenyegetések formájában (vö. rizikótársadalom). Valójában egyetlen realitás van, ami maga a modernség definíciója: mindenki harca mindenki ellen, amit az intézmények (és az ambíciók hiánya) legfeljebb korlátoznak – sőt olyannyira korlátoznak, hogy néha szelíden csak versenynek nevezzük, ami folyik, jóllehet a verseny és az eseti kooperáció gyökerében semmi más nincs, mint a túlélésért és a hatalomért folytatott harc.

Az ember szabad, kiterjedt, korlátozatlan gazdasági értékelésénél ilyen körülmények között nem lehet alkalmasabb alapja az Örök Békének: ez ad egyedül lehetőséget arra, hogy bárki transzparensen igazolja mások és a közössége előtt azt, hogy érdemes a tiszteletre és az elismerésre, magyarul elég magas az értéke, ezért elégedett lehet a saját hatalmával egy közösségen belül, a közösségnek bizonyítottan szüksége van rá, megnyugodhat. Amint azonban bárkit és bármilyen megnyilvánulást – akár indokoltnak tűnően – kivonunk a piac hatálya alól és egy másik mércéjét állítjuk fel az elismerésnek, máris legalább két kompetitív mércét látunk az elismerésre, ami a háború eszkalációját hozza. (Ez a háború lehet nagyon apró is, pl. tudományos teljesítmények megítélése körül, egy család szerteágazó viszonyai között stb., de mégis létezik.)

Hobbes saját megoldása persze nem ez volt

Pontosan látta, hogy a liberális anómia nem garantálja mindenki biztonságát és a háború végét. A szuverén azonban, akit ő beiktatott a rendszerbe, a legközelebb egy Carl Schmitt nevű német jogfilozófusnál tért vissza, akinek történetesen Hitler volt a főnöke és kenyéradó gazdája, ma pedig a NER filozófusai vallják. Ezzel együtt Hobbes meglátása a modernség mibenlétéről – és vele a tragikusságáról, amennyiben állandósítja a háborút és árucikké teszi az embert – a korunkról való gondolkodás alfája és ómegája.

Azzal, hogy Hobbes mindennek az értékét – így az emberét is – a használatának árával méri (a legközvetlenebben úgy, hogy mekkora erőfeszítést teszünk érte/értük, mennyi erőforrást áldozunk rá/-juk, mennyire tiszteljük), aminek a piac csak a legadekvátabb intézményi kerete, a „kizsákmányolás” fantazmagóriáját pedig messze megelőzi logikailag és történetileg is, azt is megjelölte mellesleg, hogy mit ér nekünk egy politikai rendszer vagy egy nemzet. Annyit, amennyit egy egyén, csoport vagy közösség az erőforrásaiból (ideértve a kieső bevételeket is) rá áldoz.

Magyarországon a nemzet ma drágább, mint egy működő civil társadalom; a demokrácia pedig sokkal olcsóbb, mint Orbán Viktor akarata. A közgazdasági szemlélet pontosságát azonban hagyományosan két tényező korlátozza: hogy a fogyasztók nem mind (adott esetben többségükben nem) racionális szereplők, illetve ha azok is, a haszonmaximalizációjuk csak rövid távon konvergál a mindenkori szubjektív értékhez. A hosszú távú nyereséget és veszteséget messze nem tudják pontosan beárazni.

Végül még egy mondat: a modernség kritikája meddő. A forradalmaknak – akár etnicisták, akár kommunisták – semmi esélyük. Az anómia marad és értelemszerűen nem lehet legyőzni az anómia alá eső eszközökkel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK