Érdekes

Kolosi cáfolja a Figyelőt

0

„A Figyelőnek bíróság előtt kell majd felelnie hazug állításaiért” – szögezte le Facebook posztjában az RTL vezérigazgató-helyettese. Kolosi Péter a hetilap eheti számában megjelent cikkre reagált. Azt „ egyértelműen azzal a szándékkal írták, hogy azt a hamis látszatot keltse, hogy az RTL Magyarországon veszteséges, amelytől tulajdonosai meg akarnak szabadulni”.

A Figyelő – az RTL megkérdezése nélkül – írt az RTL Magyarország üzleti eredményeiről, és ezzel szoros összefüggésben a magyar televíziós reklámpiac méretéről. A szerző szándékai egyértelműek: dezinformálni, az RTL Magyarország üzleti hírnevét aláásni. Mindeközben társaságunkat üzleti adatok meghamisításával vádolja – írja Kolosi, aki részletesen megálaszolja a cikket.

Az állítólagos veszteség

A cikk – nem nevesített – szerzője azt állítja, hogy az RTL-en kívül mindenki nagyon derülátó, egy 8,6% os dinamikával bővülő piacon, amit csak az RTL nevez stagnálónak. „Beszámol az RTL Csoport (luxemburgi anyacégünk) éves jelentésében megtalálható üzemi nyereségről, amely 12 mio €, azaz kb. 3,6 md Ft (ez konszolidáltan, az összes kábelcsatornánk és az RTL Klub, valamint minden más tevékenységünk számait mutatja), majd az adózás utáni eredményt már inkább csak a Magyar RTL Zrt. éves beszámolójából (azaz kizárólag az RTL Klub, kábelcsatornák nélküli, önmagában valóban veszteséget termelő tevékenységéből) szedi.

„Így gondol minket veszteségesnek.”

A reklámpiac mérete

A reklámpiac 2016-os méretéről valóban eltért a piac és a TV2 véleménye. Az állami költések az elmúlt hat évben a hatszorosára, de 2016-hoz képest is  duplájára nőttek, s a piac ezen szeletéhez a szereplők nagyon jelentős része semmilyen, vagy csak nagyon kis részben férhet hozzá.

„A „közel 10 százalékos” piacbővülés csak ezzel a kb. 6 md Ft hozzáadásával igaz, amit nagyrészt maga a TV2 kapott”

írja Kolosi, aki szerint a televíziós reklámpiac állami reklámköltések, valamint ügynökségi bónuszok nélkül csökkent tavaly.

Nézettségi ellentmondások

A szebb napokat megért Figyelőben megjelenő írást néhány óra múlva már a hirado.hu is átvételre érdemesnek találta. Miközben az origo éppen terjedelmes nézettségi összefoglalót tett közzé arról, hogy a TV2 megelőzte nézettségben az RTL Klubot. A bemutatott TV2-es grafikonok nem a piac jelentős része, és az RTL által is használt 18-49-es korosztályban, de még csak nem is a

TV2 által használt 18-59-ben láthatók.

Ezekben ugyanis az állításból egy szó sem igaz.

Az origo – és néhány órán belül 5-6 más, már előre pontosan megjósolható oldal – által megjelentetett TV2-es adatok most éppen a 18 éven felüli, – vagy ahogy versenytársunk még nevezi – „választókorú nézők”-re vonatkozik – olvasható a posztban.

„A fenti írásokból teljesen egyértelmű, hogy a tegnapi napon az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli, támadás indult. Pont olyan, amihez hasonlót a magyar média mostanival azonos szereplőitől már többször láthattunk.”

Kolosi egy megtörtént esetről is beszámol, egy olyanról, amely szerinte valóban érdemes a feldolgozásra.  „Az elmúlt év utolsó hónapjaiban társaságunk ügyvédi felszólítást kapott több, mint 4 md forint megfizetésére a TV2-nek. Egyáltalán nem értettük, hogy a minden valódi jogalapot nélkülöző ügyvédi levélnek mi az értelme. A felszólításnak nem tettünk eleget, de természetesen ezek után sem történt semmi (értsd: a TV2 nem indított pert). Majd ezek után csodálkozva láttuk a TV2 éves beszámolójában az – egyébként önmagában is gigantikus 7,5 Md veszteségről szóló jelentést. Azért csodálkoztunk ezen, mert összeadva a TV2 tavalyi, nyilvánosan is tudható költéseit és befektetéseit, véleményünk és becslésünk szerint tavalyi veszteségük akár a 12 md Ft-ot is elérhette. Felmerült a gondolat, nem arról lehet-e szó, hogy a nekünk küldött értelmetlen levélben szereplő 4 md-os összeget tüntetik fel a könyveikben elhatárolt nyereségként, hogy ezzel csökkentsék kimutatott veszteségüket.  Mi ezt a nyilvános adatokból kideríteni nem tudjuk, de látva a Figyelő szakmai „alaposságát” és agilitását, nekik talán sikerülhet választ kapni erre, a piac számára igen csak érdekes kérdésre.” – írja végezetül Kolosi.

Megint tolvajok miatt panaszkodnak ferihegyi utasok

0

Eltűnt egy Budapestről Londonba utazó magyar család pénze a feladott bőröndjükből. A FüHünek azt mondták, azért tették oda, mert a kézipoggyászukból már loptak korábban, a feladott csomagból viszont eddig nem. Ugyanaznap egy Isztambulból Budapestre érkező másik utas azt vette észre, miután megérkezett, letörték a bőröndje zárját, és teljesen feltúrták a csomagját.

A Liszt Ferenc Repülőtér
fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Balaton József

Budapestről ment Londonba csütörtök délután Anett a családjával. Azt mondta a FüHünek, hogy kisbabájuk miatt nagyon siettek, ezért csak otthon nézték át a csomagjaikat. Akkor vette észre, hogy az egyik bőröndből hiányzik egy boríték, amelyben, ahogy fogalmazott, „rengeteg pénz” volt, valamint egy óra is eltűnt.

Pedig épp azért tette a feladott csomagjába őket, mert, ahogy mondta,

„régebben már vettek ki kézipoggyászból is értéket, emiatt nem mertük beletenni.”

Ráadásul annyi cuccuk volt, hogy attól is tartottak, valaki észrevétlenül belenyúlhat. A feladott csomagjaikból viszont még soha nem loptak – eddig. Azt mondta:

„Az egész azért igazán felháborító, mert én fizetek azért, hogy a táskámat elhozzák A-ból B-be.”

A reptéri dolgozók miatt viszont egyik légitársaság se vállal felelősséget.

Anett azt mondta, elismeri, hogy ők is hibáztak, hogy a csomagba tették a pénzt, „de azt nem ismerem el, hogy emberek életét lopják ki a bőröndből. Azt nem ismerem el, hogy több havi munkánk veszett kárba”.

Egy másik utas ugyancsak csütörtökön Isztambulból érkezett haza Budapestre. Amikor, egyébként hosszas várakozás után, megkapta a bőröndjét, azonnal észrevette, hogy

eltörték rajta a számzárat.

A FüHünek elmondta: ahogy kinyitotta, látta, hogy valaki fel is túrta a benne lévő ruhákat, a neszesszerjét és a bőrönd belső zsebét pedig eltépték, pár száz forintnyi aprót vittek el. Szerinte pénzt vagy drága ékszereket kereshettek, ezért tépték fel a kis zsebeket, tasakokat.

illusztráció
MTI Fotó: Földi Imre

Egyikük sem érti, miért pont az ő bőröndjükbe nyúltak bele, hiszen kívülről semmi nem látszott rajtuk. Arra gyanakodnak, hogy az átvilágításon tűnhetett fel valami a tolvajok esetleges társának – ezt feltételezné, hogy az indulásnál történt a lopás.

Mindketten feljelentést tettek.

Azt persze egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a budapesti reptéren történt a lopás (az isztambuli reptérre is sokan panaszkodnak), de az gyanús, hogy több eset is volt ugyanazon a napon, nagyjából ugyanabban az időben.

A Liszt Ferenc Repülőtér Facebook-oldalán egyébként sok a panasz a lopásokra. Van, aki azt írja, hogy cigarettát lopnak ki rendszeresen a csomagjából, másnak 200 eurója tűnt el. Más arról írt, hogy szintén a bőröndje zárját tették tönkre, tőle parfümöt és ruhákat loptak el.

Hardy Mihály, a repülőtér szóvivője a FüHünek azt mondta,

„örök macska-egér játék”

folyik, a világ összes repülőterén. Mint mondta, keményen küzdenek a hasonló esetek ellen, a rakodást végző cégekkel közösen.

A csomagok feladás után egy zárt rendszeren haladnak keresztül, amelyet végig kamerákkal figyelnek. Ennek végén a földi kiszolgáló cégek emberei rakják őket kocsira, majd pakolják be a csomagtérbe a repülőn. Van olyan légitársaság, amely már ezeket is bekamerázta, de, ahogy Hardy Mihály mondta,

ezek a kamerák nem biztos, hogy minden sarkot látnak,

és ezt az esetleges tolvajok pontosan tudják.

Ő azt tanácsolja az utasoknak, hogy semmiképp ne tegyenek pénzt, ékszert, vagy bármilyen értéket a feladott bőröndbe.

A pénzköteg ugyanis látszik az átvilágításkor is.

Arra is figyelmeztet, hogy amikor esetleg a kézipoggyászát veszik el valakinek felszállás előtt, akkor is gondolja végig, mi van benne, és szedjen ki belőle minden értékes dolgot.

Felszálló utasok Ferihegyen
MTI Fotó: Földi Imre

Megkerestük a légitársaságot is, amellyel Anett utazott. Levélben azt írták: a poggyászok kezelését „földi kiszolgáló partnerek végzik az egyes repülőterekkel kötött megállapodások” alapján. Panaszt ott lehet tenni, ahova megérkezik az utas. Azt is írják, hogy minden panaszt egyénileg vizsgálnak ki, és

szoros figyelemmel kísérik földi kiszolgáló partnereik működését.

Az elmúlt öt évben, vagyis 2012 eleje óta összesen 727 nyomozás indult csomaglopás miatt a ferihegyi repülőtéren – ezt akkor árulta el a 444.hu-nak a rendőrség, amikor sérült keze buktatott le egy reptéri tolvajt. Egy, Anetthez hasonlóan Londonba repülő utas megérkezése után vette észre, hogy a bőröndjében minden ruháját összevérezte valaki. Egy másik utas is hasonló panasszal jelentkezett. El is fogták az egyik budapesti rakodómunkást, akinek visszavonták a belépőkártyáját.

Hardy Mihály azt is mondta a Fühünek, hogy a rakodó cégek embereire is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

Nem lehet náluk például mobiltelefon, és készpénzből is csak annyi, ami mondjuk az ebédjükre elég.

Ezeket kifele menet is ellenőrzik. Van, ahol a rakodást is videóra veszik.

Szerinte egyébként a Liszt Ferenc Repülőtér a panaszok szempontjából az „európai középmezőnybe” tartozik. Sok lopásról tudnak például angliai repülőtereken: volt olyan, ahol hatszor annyi panasz érkezett egy légitársasághoz, mint ugyanennek a társaságnak más járatain. Azt mondja: ha valaki ilyet tapasztal, azonnal vegyen fel jegyzőkönyvet a légitársaságnál, és tegyen minél előbb feljelentést a rendőrségen.

Murányi jött és megy

0

Megbízott főszerkesztőként viszi tovább Murányi András a zoom.hu irányítását.

Az internetes felületek egyik legfrissebb műhelye augusztusban indult el tesztüzemmódban, a volt Index főszerkesztő-helyettes Zappe Gábor vezetésével. A Tarjányi Péter vállalkozó, amúgy biztonságpolitikai szakértő tulajdonolta hírportál azonban máris váltott; a tulajdonos-főszerkesztő közötti szakmai és munkaszervezési viták okán

Zappe közös megegyezéssel otthagyta a zoom.hu-t.

A FüHü információi szerint Murányi, aki a Népszabadság bezárásig sikeresen vitte az addig legnagyobb országos politikai napilapot, és aki hosszú ideig nem is akart a médiában elhelyezkedni,

nem akarja véglegesen átvenni a főszerkesztői posztot,

egy idő után – nyilván azt követően, hogy megtalálják az utódot – vissza szeretne térni a hírigazgatói poszthoz, tekintettel arra, hogy abban a szerepkörben a portfolió további médiavállalkozásait össze kell hangolni.

Lapszem – 2017. szeptember 8. péntek

0

Szeptember 8. van, péntek, Mária és Adrienn napja, mi már meg is néztük, miről írnak a mai újságok.

Kampányképzést kapnak a fideszes polgármesterek

A Magyar Nemzet arról ír, hogy külön képzést kapnak a fideszes polgármesterek a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Megszerezték azt a levelet, amelyet kiküldtek a településvezetőknek, konkrét utasításokkal.

A képzést a Fidesz pártalapítványa végzi majd,

hétvégente, Lakiteleken.

A Fidesznél a diplomáciát is kampányüzemmódba kapcsolják, a nagykövetek is felkészítést kapnak a választásokra.

Be kell fogadnia a menekülteket

Nem igaz, hogy Magyarországnak nem kell befogadnia menedékkérőket az Európai Unió Bíróságának szerdai döntése nyomán – ezt mondta a Népszavának Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője. A bírósági ítélet és az uniós jogszabály együtt róják ezt a kötelezettséget a magyar hatóságokra.

Lehóczki néhány tízmillió euróra taksálná azt a büntetést, amit Magyarországnak esetleg fizetnie kellene, ha nem tartja be a határozatot.

Új tanú Portik ügyében

Egy közismert magyar bűnöző szerint Jozef Rohác elárulta neki a börtönben, hogy nem Portik Tamás adta a megbízást Boros Tamás felrobbantására – írja a Magyar Idők.

Portik ügyvédei ezért kérik a perújrafelvételt.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen azt mondták a lapnak: 15 napon belül kialakítják az álláspontjukat az indítvánnyal kapcsolatban.

Portik Tamást jogerősen 13 év fegyházra ítélték, miután bizonyítottnak találták, hogy ő adott megbízást 1996-ban a szlovák Jozef Rohácnak, hogy ölje meg Boros „Óriás” Tamást.

Ezrektől vették el az iskoláztatási támogatást

A hvg.hu arról ír, hogy sokkal kevesebb az igazolatlan hiányzás, mint néhány éve, de így is több ezer családtól veszik el az iskoláztatási támogatást az iskolakerülés miatt. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó kérdezte erről a kormányt. Rétvári Bence államtitkár válaszából kiderült, az előző tanévben 3217 iskolás volt, aki legalább 50 órát hiányzott igazolatlanul. E felett megvonják a családtól az iskoláztatási támogatást.

Az államtitkár szerint a 2009/10-es tanévben még 13 ezer esetben volt legalább 50 óra igazolatlan hiányzás.

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

0

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot – Szijjártó szerint

0

„Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait – mondta Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csütörtökön az MTI-nek telefonon Tallinnból, ahol az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján vesz részt.

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU soros elnöke, Észtország ad otthont. A tagállamok külügyminiszterein kívül jelen vannak a keleti partnerség keretében az EU-val együttműködő országok, köztük Ukrajna diplomáciai képviselői is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást.

„Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait,

szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

– mondta a magyar diplomácia vezetője. Hozzátette, hogy a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti.

Az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes,

hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe – mondta Szijjártó Péter. Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, mivel az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta.

„Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét,

az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül,

600 millió forint étékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként” – mondta Szijjártó Péter.

DK: Már osztozkodnak a felhalmozott vagyonon

0

A Magyar Nemzet információi szerint gyanús pénzmozgások zajlanak Orbán Viktor családi cégei között.

Az Orbán-családnak csak idén 730 millió forint osztalékot hozó Gánt Kő és Tőzeg Kft-ről kiderült, hogy együttműködik Mészáros Lőrinc cégeivel, a Mészárosnak juttatott pénzek egy része közvetlenül is a miniszterelnökhöz kerül. Az is kiderült, hogy a cég a jövőben kettéválik, tehát az Orbán-család osztozkodik az állami munkákból felhalmozott vagyonon. Azt nem tudni, hogy milyen arányban osztoznak a felek, ahogy azt sem, kihez kerül a 30 millió forintos helikopter.

A Demokratikus Koalíció 2018 után független vizsgálóbizottságot fog létrehozni az Orbán-család vagyonosodásának kivizsgálására! Nincs még egy olyan európai ország, ahol

a miniszterelnök és családtagjai 1-2 kormányzati ciklus alatt milliárdossá válhatnak

mindenfajta következmény nélkül. A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy az uniós pénzek hány százaléka került az Orbán-családhoz és Mészáros Lőrinchez.

LMP: Bizarr költésekre készül Lázár feleségének alapítványa

0

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János felesége Farkas Flórián miniszterelnöki biztoshoz hasonlóan egy olyan szervezet vezetőjeként „herdálja” az uniós pénzeket, amely elesett, kiszolgáltatott emberek segítésére kapott támogatást – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus kifejtette, Lázár János felesége annak a koraszülött gyerekek családjával foglalkozó Korábban Érkeztem Alapítványnak a kuratóriumi tagja, amely 1,2 milliárd forintos uniós támogatást kapott egy próbaprogram létrehozására.

Hadházy Ákos szerint az alapítvány „bizarr, elképesztő” költésekre készül, amit „gazemberség” hagyni. Példaként említette, hogy míg a programban dolgozó negyven mentor havi 50 ezer forintot kaphat majd munkájáért, addig a módszertant kidolgozó szakértői óradíj 53 ezer forint lehet.

Az LMP társelnöke úgy fogalmazott, az alapítványnál „mindenre szeretnének költeni, csak arra nem, amiről szólna ez a projekt”. Hangsúlyozta,

szakértői díjakra, kutatásokra és marketing kiadásokra 507 millió forintot,

a projekt költségvetésének 42 százalékát szánják, eszközbeszerzésre 124 millió forintot, az alapítvány fenntartására 489 millió forintot, képzésre és a mentorok fizetésére pedig 140 millió forintot.

Hadházy Ákos kérdésekre válaszolva elmondta, azt szeretnék, ha leállítanák a szóban forgó programot és a pénzből például inkubátorokat vásárolnának.

Fidesz 200 év=három év

„Kétszáz évig nem kell hozzányúlni” – mondta a beruházásért felelős Wachsler Tamás 2014 márciusában, a Kossuth tér átadásakor. A nemzet főterének átalakítását 2011-ben határozta el az Orbán-kormány, és bár, mint a Fidesz-hatalom idején szokásos, itt is több ünnepélyes átadás történt, a hivatalosnak ezt a 2014. március 15-it kell tekinteni, a választásokra készülve, ugye.

Nos ez a kétszáz év alaposan lerövidült: a volt MTESZ székház helyére épülő képviselői irodaház építkezése megkívánta, hogy a Kossuth tér egy részét máris fölbontsák. Az új épületnek, amely a metróállomás mellett húzódik, már látszanak a körvonalai, mint ahogy az is: nem csupán egy, mindjárt két házat bontottak le. Az eddigi tudósítások 9 milliárdos beruházásról beszélnek, de parlamenti körökben ennek dupláját, 18 milliárdot említenek. Az építkezés nagy ütemben zajlik, a tervezett átadás jövőre, vagy 2019-ben lenne. Készül a sokat emlegetett alagút is; a képviselőknek, ha elkészül a mű, már nem kell az utcán csámborogniuk, netán autókat kerülgetni, villamost elengedni, esetleg jelzőlámpa zöldjére várniuk: ezen a titkos alagúton át közelíthetik meg munkahelyüket, az Országgyűlést.  Addigra már kizárólag az övék lehet; a kormány, értsd: Orbán Viktor és csatolt részei (Rogán Antal, Lázár János, Semjén Zsolt) elhagyják a Parlament épületét, hogy fölköltözhessenek a Várba. A Karmelita Kolostor, Orbán Viktor, illetve a leendő kormányfő új irodájának átalakítása eredetileg 8.2 milliárd forintba került volna, a 444.hu idén áprilisban készült beszámolója szerint már 21 milliárdnál tartottak és ehhez társul még az Orbán dolgozószobájára költendő 3.9 milliárd forint.

Vagyis: hogy a Kossuth-téri 9 milliárd esetleg valójában 18 milliárd, egyáltalán nem lenne meglepő.

Hanem az a kétszáz év, amit Wachsler jósolt, mindenképpen az: vajon az alagút miatt, vagy a túloldalon folyó munkálatok miatt kellett feltúrni a Kossuth-tér nemrég elkészült területének egy részét, elpusztítani a zöldfelületeket és a nemrégiben rendezett terepet?

Lapszem – 2017. szeptember 7.

0

Ma a Reginák ünneplik a névnapjukat. És ha valakinek még ez sem elég, annak már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Népszava: Listázza a külföldi magyar tudósítókat a Fidesz

Egyre határozottabb formát ölt Orbán Viktor média ellen meghirdetett háborúja – írja a csütörtöki Népszava. Mint emlékezetes, a miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen adta ki híveinek, hogy a választások előtt „Soros maffiahálózatával, a brüsszeli bürokratákkal meg az általuk működtetett médiával” kell megküzdeniük.

Nem kellett sokat várni, a 888.hu nevű Habon Árpád-közeli propagandaportál most listába is gyűjtött nyolc, külföldi médiumoknak dolgozó újságírót, akik szerintük „Soros külföldi propagandistái”, és „mindent elkövetnek, hogy a külföldi közvélemény előtt lejárassák Magyarországot”.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben hívta fel az internetes lap munkatársainak és kiadójának figyelmét: a korábbi antidemokratikus korszakok listázási gyakorlatát idéző módszerekkel kollégákat megbélyegezni távol áll a demokratikus újságírás és tájékoztatás gyakorlatától.

Magyar Nemzet: Rejtélyes pénzmozgások az Orbán család cégeinél

Nagyon furcsán vett ki vagy tervez kivenni több tízmillió forintot az Orbán család egyik cégéből a miniszterelnök édesapja és testvére – olvasható a Magyar Nemzetben. Az érintett vállalat, a Gánt Kő és Tőzeg Kft. eddig is aranybánya volt a tulajdonosok számára (a két Orbán Győzőn kívül a kormányfő édesanyja is birtokol kisebb üzletrészt a társaságban), hiszen csak az idén 730 millió forintot fizet ki a családnak osztalékként.

A Magyar Nemzet által megismert egyik dokumentum alapján azonban nem csak így jutnak jelentős összeghez a bányavállalatból a kormányfő rokonai. A szakértők szerint egy nem éppen szokványos számviteli tranzakció ráadásul a cég bevételének elég jelentős részét, közel hatodát érinti.

Magyar Hírlap: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni – idézi Kósa Lajost a Magyar Hírlap. Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez – tette hozzá.

A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám „a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik”, Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni, a migrációs problémának nem lehet megoldása egy elhibázott kvótadöntés.

Többször is jelezte ugyanakkor, hogy a mostani bírósági döntésen nincs mit végrehajtani, mert az nem egy rendelkező határozat, csupán megállapította a magyar és a szlovák kereset elutasítását. „Ez alapján egyetlen embert nem kell senkinek sem befogadni”.

Magyar Idők: Leválasztanák Karácsonyt az MSZP-ről

Komoly feszültséget okozott a Párbeszéd Magyarországért pártban, hogy noha Karácsony Gergelyt alig három hónapja választották meg a párt miniszterelnök-jelöltjének, ő már augusztusban úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén kész visszalépni Botka László, a szocialisták aspiránsa javára – értesült a Magyar Idők.

Pártbéli források elmondása szerint már az megütközést keltett, hogy Karácsony egyeztetés nélkül, teljesen önjáróan dobta be visszalépésének a lehetőségét a köztudatba. Amikor pedig nemrég személyesen látogatott el Szegedre, hogy az MSZP értelmiségi találkozóján újra partnerségéről biztosítsa Botkát, a párt társelnöke, Szabó Tímea a Párbeszédből való kilépését fontolgatta. A kedélyek végül azzal nyugodtak le, hogy a pártban úgy döntöttek: Karácsony jegeli a Botkához való közeledést, a Párbeszéd pedig a legszélesebb ellenzéki összefogás mellett áll ki.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK