Egy tegnap közzétett friss francia felmérés eredményeit ismerteti az Azonnali. 62 vény nélkül kapható gyógyszert vizsgáltak a szakértők Arra jutottak, hogy a nagy részük egyáltalán nem hatékony, a készítmények fele pedig egyenesen káros, és be kellene tiltani. A szakértők által feketelistára tett megfázás elleni szerek közül több vény nélkül kapható Magyarországon is.
Feleslegesen brutális mértékű hatóanyag-dózist tartalmazó orrcseppek, mit sem használó, vagy egyenesen ártó megfázás elleni szerek: ijesztő eredményre jutott egy francia vizsgálat a piacon lévő vény nélkül kapható gyógyszerekről, amelyeknek a felét feketelistára tennék a szakértők. A vizsgán megbukott gyógyszerek egy része Magyarországon is elérhető, és széles körben használt a megfázásos szezonban.
A legnagyobb francia fogyasztóvédelmi lap, a 60 millions de consommateurs (60 millió fogyasztó) a hatvankét tesztelt vény nélkül kapható gyógyszer felét betiltaná, tekintettel a kedvezőtlen hatás-kockázat arányukra.
Nátha, köhögés, torokfájás, influenza és gyomorpanaszok: a fogyasztóvédelmi lap szakértői vizsgálata alapján a télen gyakori megfázásos betegségek kezelésére való, orvosi recept nélkül kapható legnépszerűbb gyógyszerek közel felét be kellene tiltani. Kedden hozták nyilvánosságra a feketelistát.
A Jean-Paul Giroud klinikai farmakológus, az Orvosi Akadémia tagja és Hélène Berthelot gyógyszerész vezetésével bevizsgált hatvankét gyógyszerből csak tizenhárom, azaz 21 százalékuk ajánlható, például a Vicks Vaporub, az Imodiumcaps vagy a Gaviscon menthe. Ezek hatás-kockázat aránya kedvező – állapítja meg a fogyasztóvédelmi lap e témának szentelt novemberi különszáma. Giroud professzor azonban felhívja a figyelmet, hogy ezek használata is csak rövid ideig ajánlott minden esetben.
A vizsgált gyógyszerek harmadát a „jobb híján” kategóriába sorolták: hatékonyságuk csekély vagy nem bizonyított, de legalább nincs vagy nagyon ritkán jelentkezik káros mellékhatásuk. Végül
a bevizsgált gyógyszerek közel felét, huszonnyolcat a hatvankettőből egész egyszerűen betiltandónak ítélnek a szakemberek.
Ágyúval verébre: brutális dózisok orrfolyás ellen
A feketelista élén szerepelnek olyan nátha elleni kedvencek, mint az Actifed és a Nurofen. Ezek két-három hatóanyagból álló gyógyszerkoktélok: érszűkítő (az orrdugulásra), antihisztamin komponens (az orrfolyásra) és paracetamol vagy ibuprofen (a fejfájásra) van bennük. Ezeknél a minden egyben készítményeknél a túladagolás veszélye rendkívül súlyos mellékhatásokkal párosul: szív és érrendszeri vagy idegrendszeri zavarok, szédülés léphet fel – figyelmeztet a fogyasztóvédelmi lap.
„Egy orrdugulás feloldására veszélyes fegyvert, valósággal páncélöklöt adnak a betegek kezébe” – mondják a vizsgálatot végző szakértők.
A vizsgálat külön kitér a pszeudoefedrinre: egy bordói gyógyszerész például nem hajlandó árusítani ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszert. „Ezzel a hatóanyaggal szív és érrendszeri valamint agyi érkatasztrófa veszélyének tesszük ki magunkat” – állapítja meg Giroud professzor, aki veszélyesnek minősíti ezeket a gyógyszereket: szerinte ki kellene vonni őket a forgalomból – mondta az AFP-nek.
A tabletta formában vény nélkül árult pszeudoefedrin tartalmú gyógyszerek az orvosi rendelvényre kapható orrcseppekhez képest akár 30-szor nagyobb dózist is tartalmaznak – tette hozzá Giroud.
A köhögéscsillapítók esetében sem jobb a helyzet: a vizsgálaton csupán egy minősült ajánlhatónak, viszont a bevizsgált gyógyszerek hatvan százalékát betiltandónak ítélték, például a torokfájásra itthon is előszeretettel használt Strepsilst is.
A 2015-ös vizsgálathoz képest drámai romlás mutatkozik: akkor harmincöt százalék az ajánlott kategóriába került és csupán 50 százalék került a feketelistára – figyelmeztettek a szakértők.
A változás oka az, hogy július óta a szárazköhögésre hatékony opioid-származék dextrometorfánt tartalmazó szirupok és tabletták már nem kaphatók vény nélkül, mégpedig a hatóanyag marginálisnak mondható nem rendeltetésszerű használata miatt: főként kamaszok szokták szódával és üdítőitalokkal keverve „purple drank” koktélokban fogyasztani – mondta az AFP-nek Adeline Trégouët, a fogyasztóvédelmi lap főszerkesztője.
Nincs zéró kockázat, de van zéró hatékonyság
Négyezer gyógyszer kapható Franciaországban vény nélkül: ebben az egyes szerek különböző adagolású, több vagy kevesebb tablettát tartalmazó változatai is benne vannak.
„Van itt egy információs probléma, mivel a nagyközönség csak a reklámokból ismeri a gyógyszereket, ami nem igazán megfelelő információforrás” – panaszolja Giroud. Általánosságban megállapítható, hogy
„ha zéró kockázat nyilván nem is létezhet, a zéró hatékonyság sajnos vitathatatlan a jelenleg forgalomban levő öngyógyításra használt gyógyszerek több mint fele esetében”– hívja fel a figyelmet a francia szakértő.
A France Info részletesebben is felsorolta a feketelistára vett náthaelleni szereket. Köztük vannak Magyarországon is ismert, a franciával azonos márkanévvel futó gyógyszerek, például a Fluimucil a Strepsils, a Lidocaine vagy a Dulcolax.
A portál külön kiemelte a most megjelent átfogó vizsgálat eredményei közül, hogy azok között a gyógyszerek között, melyeket kifejezetten a vény nélkül elérhető piacra gyártanak, sok készítmény az orvosi rendelvényre kapható megfelelőjénél jelentősen drágább. A vénymentes gyógyszerek átlagosan 43 százalékkal drágábbak, de akár háromszoros árdrágítás is előfordul a vény nélküli árképzésben.
Mi a helyzet Magyarországon?
Fontos kiemelni, hogy bár a Franciaországban bevizsgált gyógyszerek márkaneve nem mindig egyezik a Magyarországon forgalomban lévőkkel, ezek egy részét a gyártó más országokban más néven forgalmazza, illetve nálunk más gyártó termékei kaphatók, de ugyanazokkal a francia vizsgálat szerint káros, vagy legalábbis vitatható hatású hatóanyagokkal.
Megkérdeztük ezért az EMMI egészségügyi államtitkárságát, hogy lefolytatnak-e Magyarországon is a franciaországihoz hasonló vizsgálatot a megfázás elleni, vény nélkül kapható szerekről, illetve a francia vizsgálat nyomán megnézik-e, hogy az ott feketelistás szerekkel azonos hatóanyagú gyógyszerek elérhetők-e orvosi recept nélkül Magyarországon. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e ennek fényében módosítani a vény nélkül elérhető gyógyszerek körét. Amint választ kapunk, beszámolunk róla.
Szerző: Azonnali/Kardos Gábor
