A nyomozó hatóság még 2015 decemberében különítette el az alapügytől az úgynevezett „soltvadkerti hűtlen kezeléssel” érintett ügyrészt, amiben a nyomozók a napokban összesen öt gyanúsítottat hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Mint ismert, az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában összesen 11 személlyel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. Az eljárás jelenleg bírói szakban van.
A vádemelést megelőzően, az alapügytől a nyomozó hatóság elkülönített több bűnügyet, köztük a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet színlelt értékpapír vásárlásai kapcsán indult nyomozást. A megalapozott gyanú szerint, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. két vezető tisztségviselője a 2004. október – 2010. április közötti időszakban (bűnsegédként) segítséget nyújtott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet két vezetőjének abban, hogy színlelt szerződések révén pénzt utalhassanak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek.
A vásárlások nem voltak valósak, azok teljesítése nem is állt szándékukban,
a tranzakciók valódi célja az volt, hogy azokkal egyrészt a Quaestor cégcsoport gazdálkodását segítsék, másrészt az egyik takarékszövetkezeti vezető érdekeltségébe tartozó vállalkozást támogassák anyagilag.
A rendelkezésre álló adatok szerint a fenti időszakban a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet értékpapír vásárlás címén összesen több mint 3 milliárd forintot utalt át a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, amiből a Zrt. több mint 600 millió forintot utalt tovább, vagy fizetett ki készpénzben az érintett Kft-nek.
A Quaestor- ügyben Tarsoly Csaba és tíz társa ellen, bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. A 2016. január 29-én benyújtott 1548 oldalas vádiratból kiderül, hogy
az ügyészek szerint Tarsoly és társai egy 47 cégből álló bűnszervezetet hoztak létre.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban így foglalta össze a bűncselekmény lényegét:
Az első vádpont szerint 2007-2012 között a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt loptak el. A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat adtak el, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből megtérítették. Azért, hogy elkerüljék a lebukást.
A harmadik vádpont szerint eltitkolták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált. Valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak. Anélkül, hogy esély lett volna a visszafizetésre. Ennek a vádpontnak 30 ezer sértettje van, a kár összesen 20 milliárd forint. Van 232 olyan ügyfél, aki több mint 50 milliót bukott ezen az ügyleten.
A negyedik vádpont szerint 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek nem létező vállalati kötvények megvásárlására, több mint 500 ügyféllel. Ezzel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
Az ötödik vádpont az, hogy Tarsoly Csaba 124 alkalommal, összesen 1,2 milliárd forintot lopott el 2007 júliusa és 2013 októbere között a cégtől. „Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, belerak, elmegy”.
