A 888-hu meghúzta a vészharangot: jönnek a női terrorszervezetek; A Pesti Srácok viszont Antall gyóntatópapját idézi, aki szerint a hatvannyolcas gengszterek és huligánok irányítják Európát; Dömötör államtitkár meg megnyugtat minden aggódó és szorongó magyart: több minisztérium is vizsgálja, hogyan tudnának újabb védelmi eszközöket életbe léptetni a Soros-terv ellen; a Fidesz szóvivője sem volt rest: azt mondta, hogy európaiak milliói szeretnének olyan országban élni, mint Magyarország.
A német hírszerző szolgálatok szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németország legnépesebb államában 40 nőből álló iszlamista terrorhálózatot azonosítottak.
Ugyancsak a belügytől származó jelentések szerint egyre gyakrabban tűnnek fel női iszlamisták, hiszen a megölt vagy a fogva tartott társuk helyet ők próbálják meg beteljesíteni a férjük által kitűzött célt.
A német Alkotmányvédelmi Hivatal helyi vezetője szerint a terrormamik szalafita nézeteket követtek, vagyis az iszlám azon irányzatát, amely szó szerint értelmezi a Koránt.
„Keresztény Magyarországot akartam” – mondta néhai miniszterelnökünk, Antall József a halálos ágyán egykori tanítványának, s gyóntatópapjának, Bolberitz Pálnak. Bolberitz professzor ma is úgy gondolja, hogy Európának csak akkor van esélye, ha megőrzi a keresztény kultúrát. A Széchenyi-díjas pap, filozófus szerint ma a sok egykori „68-as gengszter” már bürokrataként vezeti az Európai Uniót, és ők azok, akik rá akarják kényszeríteni az elképzeléseiket Európára, miközben állandóan a szabadságról és a demokráciáról papolnak. “Az öreg huligánok most ott vannak a pozíciókban, ők a császárok. Az teljesen mindegy, hogy a császárt most Európai Bizottságnak, vagy Parlamentnek, vagy bíróságnak hívják, ezek a demokrácia látszatai.”
Több minisztérium is vizsgálja, hogyan tudnánk újabb védelmi eszközöket életbe léptetni – mondta lapunknak a Soros-terv kapcsán a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára
Az uniós intézmények sok szempontból önjárók, fogalmazhatunk úgy is, csattognak a bürokratikus fogaskerekek Brüsszelben, függetlenül a berlini koalíciós alkudozásoktól. A következő uniós csúcson újra napirenden lesz a kvóta – hívta fel a figyelmet a lapunknak adott interjúban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Magyarország ma igazoltan a világ egyik legbiztonságosabb országa – jelentette ki Puskás Imre, a Fidesz szóvivője a Breuerpressnek adott interjújában.
(…) A Magyarország és az unió viszonyát érintő kérdésre Puskás Imre kifejtette: a kormány álláspontjának egyre több a támogatója, és európaiak milliói szeretnének olyan országban élni, amely megőrzi a hagyományait, a kultúráját, a nemzeti identitását. E szempontból fontosnak nevezte, hogy az új osztrák kormány és annak vezetője másképpen áll általános politikai kérdésekhez, a migrációhoz és a visegrádi országokhoz is, mint az elődje, ennek hatására pedig valószínű, hogy erős közeledés lesz a V4-ek és Ausztria között. Ez rendkívül fontos, hiszen ha egyre többen osztják Magyarország és a V4-ek álláspontját, akkor egyre nehezebb lesz olyan döntéseket hozni Brüsszelben, amelyek szembemennek a magyar kormány álláspontjával. Végül arra a kérdésre, hogy mik a tervei a 2018-as választás után, azt felelte: „Bízom abban, hogy feladatot kapok, olyat, ami megfelel a képességeimnek, és kihívást is okoz.”
„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, és olyanok is, akiket „csupán” elismertek tudásukért, teljesítményükért, emberségükért. Négyrészes sorozatunk első fejezetében 2017. első negyedévének hallottaira emlékezünk.
Január 4: Klapka György
Klapka István művész és Bilicska Mária kereskedő fiaként született. Tanulmányait a Színművészeti Főiskolán kezdte, ahol Soós Imre, Horvát Teri, Szemes Mari voltak az osztálytársai. Ezután balettozni tanult. Először egy budapesti varietében lépett fel, majd megfordult szerte a világon. Két évet töltött Berlinben, 42 éves koráig dolgozott ezen a pályán. Még táncosként kezdett kereskedelemmel foglalkozni. Az NDK-ból több embert is átvitt Nyugatra, majd miután lebukott, halálra ítélték. Az 1990-es évektől foglalkozott diótermesztéssel Magyarkeresztúron, Rábcakapiban és Osliban voltak birtokai. Ezen kívül arany, ezüst, ékszerek és briliánsok értékesítésével foglalkozott.
Néhány nappal 88. születésnapja után hunyt el. Aznap, január 4-én reggel még egy reggeli tévéműsorban szerepelt.
Január 22: Torgyán József
Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos és Papp Erzsébet óvónő első gyermekeként látta meg a napvilágot 1932. 1932. november 16-án, Mátészalkán.
1936-ban a család Budapestre költözött, így iskoláit is ott végezte. Az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le, mellyel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte. 1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába.
Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából. Az Antall József által a kisgazda vezetőknek átadott dokumentumok szerint kezdő jogászként (bírói jegyzőként) részt vett az 1956-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában.
Kamarai kizárása után néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.
1959-ben házasodtak össze Cseh Máriával, a Pécsi Nemzeti Színház operettszínésznőjével, egy gyermekük született, Attila, aki szintén ügyvéd.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választás második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. sz. választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett ugyan, de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe. Előbb az alakuló kisgazda frakció, majd 1991-ben a párt elnökévé választották.
1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit, leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták, amelynek alkotmányos alapjait az 1867-es Földművelés-és Vidékigazgatási törvényben találták meg.
1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt.
A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a „Torgyán–Kisgazda–Koalíció” nevű formáció jelölésében vett részt Csongrád 4. választókerületében, ahol 2,71 százalékot ért el.
2016 decemberében szívproblémák miatt kórházba került, majd 2017. január 22-én otthonában hunyt el.
Február 26: Berek Katalin színművész
1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja.
Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt.
Még a nevet is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon.
Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. Izzó hangulatú, szinte lázas előadások részese volt, s mivel jelmezre sem volt pénzük, az előadásokon sokszor mezítláb játszottak. Itt élhette ki először rendezési vágyát is, a többi közt színpadra állította Don Quijote Gyurkó László-féle történetét.
Négy év múlva, 1974-ben, amikor az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe. Két évig – Marton Endre igazgatása alatt – jól érezte magát, sokat játszott, utána viszont úgy érezte, mellőzik. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. A Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer.
1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában.
Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívroham képében megérkezett az első figyelmeztető jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott.
Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. Az orvosok nem sok jóval biztatták, azt mondták, hogy többé nem fog tudni járni, beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra. Előbb csak magában szavalt verseket, majd hangosan olvasott, járni úgy tanult, hogy ötödik emeleti lakásából lifttel lement a földszintre, hogy gyalog visszalépcsőzzön.
Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban.
Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit.
A színészkirály Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét.
A színésznőnek irodalmi lemezei is megjelentek, a Sebő együttessel Játszani is engedd címmel közös zenei albumot adott ki, zenés-verses műsorukkal együtt járták az országot.
2002-ben ő is szerepelt az új Nemzeti Színház nyitóelőadásán, Madách Imre Az ember tragédiájában a Föld szellemét alakította. Ezt követően a Thália Színházban A nénikém és én című kétszemélyes színműben, majd Földessy Margit hívására A lovakat lelövik, ugye?… című darabban vállalt szerepet.
Több filmben is játszott (Kis Katalin házassága, 1950; Égi madár, 1957; Próféta voltál, szívem, 1968; Örökbefogadás, 1975). Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította. Egyik utolsó filmes munkája a Sacra Corona című történelmi dráma volt 2001-ben.
Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 1973-ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett.
Tájkép magammal címmel 2004-ben életrajzi kötete jelent meg.
Március 8: Oláh György Nobel-díjas kémikus
Oláh György Budapesten született 1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, megtanult latinul, franciául és németül.
A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, elsősorban a szerves kémia, a fluorvegyületek érdekelték. 1949-ben diplomázott és vette feleségül laboratóriumi munkatársát, Lengyel Juditot. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, és ekkor kezdte a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait.
Az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot. 1957 és 1964 között Kanadában élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le. George Olah néven, már amerikai állampolgárként lett a Dow Chemical Company kutatója. Tanított a clevelandi, majd a Dél-Kaliforniai Egyetemen (USC), később az USC Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója lett.
A magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó, még Budapesten megkezdett kutatásai és hipotézise, hogy újfajta kémiai reakciók révén metánszármazékokból új gyógyszerek és műanyagok állíthatók elő, az 1960-as években kerültek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Nevéhez fűződik egyebek között a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, és hozzájárult szénhidrogén-alapú új anyagok, komponensek előállításához.
Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Rendkívül erős szupersavakat, avagy mágikus savakat állított elő, amelyek még az általában reakcióképtelennek tartott metánt is pozitív töltésű részecskévé tudják alakítani, amely így már könnyedén tovább tud reagálni. E felfedezés nyomán megnyílt egy olyan ipari potenciál, amely nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékek előállítására ad lehetőséget.
A karbokation (az öt vegyértékű „hiperszén”) felfedezésén kívül igen fontosnak tartják az olajfinomítók környezetszennyezésének mérsékelésére vonatkozó eljárását is.
Mint egy korábbi interjújában elmondta, az elmúlt több mint egy évtizedben a metanolra (metil-alkoholra) épülő gazdaság foglalkoztatta. Az emberiség túlnyomó részben fosszilis energiahordozókat használ, amelyek elégetve szén-dioxidot képeznek, hozzájárulva a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez. A másik probléma, hogy a kőolaj, a földgáz és hosszú távon a szén is fogyóban van, a kereslet pedig nő irántuk. A metanol-gazdaság célja ezen fosszilis energiahordozók kiváltása, helyettesítésük kevéssé vagy nem kimerülő, a környezetet nem szennyező energiahordozóval – ez lehetne a metanol.
Az Amerikát hazájának valló, de magyarságát is óvó tudós munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat, az indoklás szerint a karbokationok kutatásában elért eredményeiért, amelyek révén „újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, egyebek közt szénhidrogén-alapú új anyagok vagy komponensek előállításában”.
1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, tagja volt egyebek közt az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának, díszdoktora egykori budapesti egyetemének. 2001-ben Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki.
Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia, 100 szabadalom szerzője volt.
Március 12. Bodor Pál
Bodor Pál 1930-ban született Budapesten. 1936 és 1983 között Romániában élt, és a romániai magyarság egyik vezető értelmiségije volt. Temesváron a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. A bukaresti egyetem filozófia-lélektan karán, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanult. Romániai magyar lapoknál dolgozott, 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette. 1970 és 1979 között a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt, a Román Televízió magyar adásának és későbbi munkatársi gárdájának kialakítása az ő nevéhez fűződik.
Diurnus 1983-ban költözött Budapestre, 1984-től írt a Magyar Nemzetbe, nagy szerepet játszott a Ceausescu-rendszer és az 1989-es decemberi romániai események hazai magyarázatában és megismertetésében. Aztán a veszekedős, botrányos privatizáció, a politika kihúzta alóla a lapot, a polgári Magyar Nemzetet és 1991-től a Népszabadságba költözött, ott tette közzé naponta flekknyi publicisztikáit, sajátos hangú jegyzeteit.
Március 18. Chuck Berry
A 90 éves korában St. Louis-i otthonában elhunyt Chuck Berry a rock’n’roll történetének egyik, ha nem a legfontosabb alakja.
Az 1926 október 18-án Charles Edward Anderson Berry Sr. néven született Berry balhés tinédzserkora után (három évet fegyveres rablásért javítóintézetben kellett töltenie) kezdett el komolyabban a zenével, azon belül is a gitározással foglalkozni. Eleinte csak mellékszerep jutott neki mások együtteseiben, de az 1950-es évek közepén már saját nevén adott ki lemezeket.
1955-ben a Maybellene már hatalmas siker volt, ezek után jött első saját szerzésű slágere, a Roll Over Beethoven, majd a műfaj többi klasszikus, egymilliószor feldolgozott alapműve, a Johnny B. Goode, a Sweet Little Sixteen, a Rock and Roll Music és még egy rakás másik sláger.
A zenetörténészek soha nem fognak megegyezni abban, hogy ki találta fel számtalan korábbi stílus egybeolvasztásával a rock’n’rollt, de abban mindenki egyetért, hogy Chuck Berry ott volt a legelsők közt, inspirálva mindenkit Elvistől a Beatlesen át tulajdonképpen napjaink összes rockegyütteséig.
Szemben a többi olyan pionírral, mint például Bill Haley, Berry zenészként, dalszerzőként és előadóművészként is a legnagyobb volt, tulajdonképpen ő volt az első a könnyűzene történetében, aki egyszerre mindent tudott. Jellegzetes színpadi kacsatánca minden rockgitáros-showman bibliája.
A hatvanas évektől kezdve, ahogy a gyorsan változó műfajban egymást követték az új generációk, Berry már nem úttörő lázadónak számított, hanem az establishment megbecsült tagjának. Balhéi ettől még továbbra is voltak, a nyolcvanas években például az derült ki, hogy a tulajdonában lévő étteremben valaki rejtett kamerákat szerelt a női vécébe.
Ezek a botrányok azonban nem tudták elhalványítani a csillagát. Egészen 2014-ig hetente legalább egyszer fellépett St. Louisban, és ahogy kortársai kihaltak mellőle, úgy lett egy letűnt kor utolsó nagy tanúja.
Március 20. David Rockefeller
A 101 éves korában meghalt legendás Rockefeller család feje a második világháború után talán a világ legbefolyásosabb civil szereplője volt. David Rockefeller soha nem viselt közhivatalt, de egyszemélyben vezette a három legnagyobb hatalmúnak tartott háttérszervezetet, a Külkapcsolatok Tanácsát, a Trilaterális Bizottságot és a Bilderberg-csoport tanácsadó testületét. Tagja volt a teozófia eszméit világméretekben népszerűsítő Lucis Trustnak is, de a nevéhez fűződött Jimmy Carter, Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinski „felfedezése” is.
Rockefeller irányította a Chase Manhattan nevű bankot, amit a családja bankjának tartottak annak ellenére, hogy sose volt nagyobb tulajdonrészük benne, mint 5 százalék. A NYT szerint ennek ellenére mint vezér, Rockefeller gyakorlatilag “David bankjává” tette a Chase-t a hetvenes években.
Hatalmas hatása és hatalma volt mind a washingtoni politikára, a New York-i üzleti életre, külföldi kormányzatokra, múzeumokra, egyetemekre és iskolákra. Sok külföldi fővárosban államfőnek kijáró tisztelettel fogadták. Találkozott Anvar el-Szadat egyiptomi elnökkel, Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárral és Csou Enlaj kínai vezetővel is.
David volt az utolsó élő unokája John D. Rockefellernek, aki 19. századi olajbizniszeivel megalapozta a család vagyonát, és Amerika első milliárdosává vált. David ennek megfelelően grófi életet élt kisgyerekkorától fogva. Felnőve minden puccos New York-i partin ott volt, illetve olyan 15 ezer darabos műgyűjteményt épített fel, ami párját ritkítja. Toronyházának, a Rockefeller Centernek a falait is ezek díszítik.
De Rockefeller rengeteget tett New Yorkért is. Segített kihúzni a hetvenes évekbeli pénzügyi válságból, felpezsdítette az ingatlanszektort, részt vett az alacsony keresetűeknek való lakások építésében, iskolák modrnizálásában, a múzeumok megmentésében (a Museum of Modern Artot édesanyja finanszírozta, David Rockefeller vezette egy ideig).
Hétfőn már hiába keresték a turisták a Terrorelhárítási Központ (TEK) páncélozott harcjárműveit a Vörösmarty térnél és a Bazilikánál.
Pedig, a kezdeti idegenkedést legyűrve, kezdtünk már hozzászokni a jelenlétükhöz. Ha még néhány hetet, hónapot kibírnak, akár meg is kedvelhettük volna ezeket a máskülönben nem túl barátságos megjelenésű monstrumokat. Ha lett volna rá idő, belenőhettek volna az utcaképbe, talán még a külföldi turisták által gyakran használt bédekkerekbe is bekerülnek.
Az már az első napokban is feltűnt, hogy a magyar fővárost felkereső külföldiek előszeretettel fotózkodnak a két páncélozott jármú társaságában. Halászbástya, Országház, tank – ezekkel a felejthetetlen emlékekkel távoztak hazánkból, és megfogadták: ha másért nem, a TEK két tankja miatt bizonyosan visszatérnek még Magyarországra.
Most ennek lőttek, bottal üthetjük a harci járművek nyomát.
Az Index meg is kérdezte az illetékeseket, hogy miért nincsenek ott a járművek. A TEK a következőt válaszolta: „A belügyminiszter utasításának megfelelően, az általa előírt időintervallumban” voltak kinn a harckocsik. A válasz, legalább annyira kielégítő, mint amennyire megnyugtató, mert arra enged következtetni, hogy a belügyminisztérium szerint már nincs akkora terrorveszély, mint korábban.
Ahogyan arról a Független Hírügynökség korábban már beszámolt, a két jármű közül az egyiket, amely a Vörösmarty téren állt, a múlt héten vörös festékkel fújták le.
Ateista vagyok és szeretem a karácsonyt. Az Egyesült Államokban a hasonló állítások rendre felbukkannak az ünnepek közeledtével, harsány viták zajlanak a karácsony keresztény jellegéről, illetve annak pogány gyökereiről és szekuláris értelmezési lehetőségeiről. Nálunk rosszabb a helyzet: viták sincsenek – írja Kustán Magyari Attila a kolozsvári Maszol-ban.
A szerző szerint az erdélyi magyar sajtó láthatólag teljesen ignorálja ezeket a kérdéseket: a „hanyatló nyugat” pedig – ahová elköltözünk két hajráputyinozás között – javarészt túlvan az ilyesmin.
Kustán Magyari rámutat arra, hogy a szeretet ünnepén a francia ateista és a román ortodox éppúgy lohol a mallba, könyököl, tapos és szitkozódik, mint a magyar katolikus. Éppúgy az árcímke az első szempont és nem a másikra való odafigyelés az egyik, mint a másik számára.
A karácsony tehát – legyen akár ateista vagy hívő karácsonya – nem a vallásosságon múlik. Én például mindig is szerettem, sőt korán megtanultam, hogy az ajándékokat nem jó kilesni, mielőtt megkapnánk, mert elrontom nemcsak a saját örömöm, de a szüleimét is. Azt is hamar megtanultam, hogy a karácsonyfa állítása nem az én dolgom, csak ha majd a saját gyerekemnek kell örömet okozni. Szívesen segédkezem az előkészületekben, de a fa mint a karácsony egyik fő dísze és gyülekezőhelye, mondhatni – valamiféle nem-vallásos értelemben – „szent” – írja a Maszol publicistája és leszögezi:
„A tülekedés után, az ünnepi takarítás és ebédkészítés, a fadíszítés körüli feszültségek nem adnak megnyugvást akkor, amikor számot kellene vetnünk saját magunkkal és a szeretteinkkel. Pedig minden lehetőségünk megvan rá, csak egymásra kell odafigyelnünk és nem a kirakatra – mi, hívők, agnosztikusok, panteisták, deisták, ateisták és így tovább.”
Két jaguárkölyök született a Nyíregyházi Állatparkban, az ikrek egyik tagjának sárga, a másiknak fekete a bundája. Az egy hónapos jaguárok már átestek az első orvosi vizsgálaton, és egyedi azonosítójukat is megkapták – közölte az állatpark. A Fővárosi Állatkertben pedig december 23-án egy gorillabébi született.
A 103 napnyi vemhesség után született nőstény jaguárokról anyjuk szépen gondoskodik – közölte az állatkert az MTI-vel. Mivel ezeknél a nagymacskáknál az utódgondozás csak a nőstény feladata, a hím – mivel veszélyes lehet a kicsikre – egy elkülönített kifutóban él. Az egyre aktívabb kölykök egyelőre anyatejjel táplálkoznak, de hamarosan ők is a ragadozóknak megfelelő táplálékot kapják majd.
A Franciaországból, az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett jaguárpár hároméves nőstény tagja fekete, míg a négyéves hím sárga bundájú; és az anyának ezek az első kölykei. A jaguároknál gyakoribb a sárga, fekete foltos színváltozat, de fekete példányok is előfordulnak. Ezt a mutációt a fekete pigmentanyag, az eumelanin túltengése okozza a narancssárga pigment (feomelanin) ellenében.
MTI Fotó: Kovács Attila
A hétvégén a fővárosi állatkertbe is új jövevény érkezett: szombaton egy gorillakölyök született. Az anyaállat, a 17 éves N’Yaounda és kicsinye is jól van az állatkert tájékoztatása szerint. A kölyök nemét viszont még nem tudták megállapítani, mert az anya féltve őrzi.
A gorillabébi apja Golo, a csapat vezérhíme, az anyának ez már a második kicsinye. Legutóbb 2010-ben született gorilla Budapesten, jelenleg hatan élnek az állatkertben, közülük kettő kölyök. A család legfiatalabb tagját hétfőtől már láthatja is a közönség.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként december 24-én az állatokat is megajándékozták.
Halálfejes mókusmajmok nézik a karácsonyi ajándékba kapott lisztkukacokat, kedvenc csemegéjüket a Fõvárosi Állat- és Növénykert Dél-Amerika kifutójában 2017. december 24-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Ajándékkal lepték meg a december 24-én éjszaka szolgálatban lévő rendőröket a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetői – írja a police.hu.
Közel 300 rendőr dolgozott szenteste Pest megyében, akiket az ünnepi szolgálatért cserébe a megye 13 rendőrkapitányságának vezetői ajándékcsomaggal leptek meg. Mihály István a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője és helyettesei is látogatást tettek a városi rendőrkapitányságokon.
Mihály István köszönti a szolgálatban lévő rendőröket. Forrás: police.hu
A karácsony nem a politikáról szól, üzenték a vezető magyar politikusok, akik azért kihasználták egy-két karácsonyi poszttal a lehetőséget arra, hogy az ünnepek alatt se feledkezzenek meg róluk a választók.
Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal igen szűkszavú volt, a Magyar Időkben december 23-án megjelent, a keresztény kultúra védelméről szóló karácsonyi cikke után 24-én csak egy „Boldog Karácsony mindenkinek” posztot tett ki a Facebook-oldalára.
Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője viszont december 25-én családjáról és karácsonyfájukról is tett fel képet a közösségi médiába:
Az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett még szenteste feltette a saját karácsonyi fotóit a Facebookra. Az egyik képhez hosszabb üzenetet is mellékelt, ebben arról írt, hogy ilyenkor „lenyugszik minden, és ennek így kell lennie”, illetve, hogy Jézus Krisztus születése reményt és erőt ad ahhoz, hogy saját és szeretteink életét is boldogabbá tegyük. „A remény erő, és mindig legyőzi a félelmet. Hamarosan ez valósággá válik. Addig pedig mindenkinek áldott, békés karácsonyi ünnepet kívánok!” – írta még.
Vona Gábor a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje több karácsonyi poszttal is jelentkezett december 24-én. Közzétett egy fotómontázst a családi készülődésről, de videóban is üzent. Arról beszélt, hogy karácsony előtt a politikusok előszeretettel csomagolják a politikai üzeneteket jókívánságokba, de ő ettől megkímél mindenkit, mert úgyis olyan kevés idő jut rohanó világunkban a szeretteinkre.
Az egyik legaktívabb Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki a karácsonyt megelőző napokban is posztolt már az ünnepi készülődésről. Szombatra karácsonyi „képeslappal” készült:
Illetve nyílt politikai üzenetként többször is posztolt arról, hogy a rászorulókra is gondolni kell az ünnepek alatt. Az egyik bejegyzéshez egy képet mellékelt, amin az látszik, ahogy részt vesz a Blaha Lujza téri ételosztásban.
„Szomorú volt látni, hogy megint egy kicsit többen lettek azok, akiket magára hagyott az Orbán-kormány. (…) A 2018 utáni demokratikus kormánynak persze ennél jóval többet kell majd tennie. Ránk akkor is lehet majd számítani” – írta később a Facebookra Gyurcsány.
Molnár Gyula, az MSZP pártelnöke a karácsonyi családi fotót választotta, és pártja miniszterelnök-jelöltjére is utalt vasárnapi posztjában. „Nem maradhatok le ma! Én is Mindenkinek nagyon nagyon boldog Karácsonyt kívánok. Ma nincs politika, csak a család” -írta, de azért zárójelben hozzátette, hogy a karácsony nagy betűvel írva mostantól mást is jelent a baloldali szavazóknak.
Erdő Péter katolikus bíboros, Bogárdi Szabó István református püspök és Fabinyi Tamás evangélikus elnök-püspök is megszólalt.
Erdõ Péter MTI Fotó: Mohai Balázs
Mindhárman az MTI-nek nyilatkoztak. Erdő Péter azt mondta, „Jézus születése az egész emberi életet értelmező, átható örömhír, amely minden élethelyzetben reményt ad”. Szerinte a keresztények hite abban teljesedik ki, hogy az emberrel sorsközösséget vállaló Isten szeretete erősebb, mint a halál, ez az, ami szerinte a kereszténységet optimista világnézetté teszi.
Azt mondta:
az életet értelmező lényege nélkül a karácsony nem több egy világnapnál vagy fesztiválnál,
amelyen évről évre összejönnek és jól érzik magukat az emberek.
Erdő Péter beszélt arról is, hogy az ünnepre készülő keresztény pontosan látja, hogy karácsonykor sem csak öröm van a világban. Ilyenkor is van szenvedés, betegség és halál, ettől azonban nem veszíti el derűjét, mert Isten szeretete „bevilágítja a szomorúságot és értelemet ad a szenvedésnek is”.
Azt is mondta:
a karácsonyi örömhír ugyanakkor nemcsak ajándék, hanem feladat is,
a beteg, magányos vagy éppen utolsó napjaikat élő emberek is a „mi közösségünkhöz tartoznak, és joggal tartanak számot a szeretetünkre”.
Erdő Péter szerint vannak Európában a keresztény ünnepeket és szimbólumokat érintő konfliktusok, itt-ott megpróbálják a közterekről, intézményekből eltávolítani vagy meggyalázni a keresztet, de látszik egy ezzel ellentétes folyamat is. Szerinte a nyugati civilizáció megtorpant a szakadék szélén, és rádöbbent arra, hogy gyakorlati következményekkel is jár, ha nincs mélyebb, az evilági életen túlmutató értelme semminek.
Bogárdi Szabó István MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta:
az ünnep nem feladat, amit el kell végezni, hanem ajándék, amit el kell fogadni, részesedés, amit hagyni kell megtörténni.
Szerinte a „jól szervezett tömegtársadalom” sok mindent átvállal az egyes embertől a hétköznapokban: központilag szervezett a munka és a munkába járás, a gyerekek iskolai, óvodai felügyelete és a „tömegmédia gondoskodik a szabadidőnk valamiféle eltöltéséről” is.
Ugyanakkor szerint ünnep idején „ellép mellőlünk a jól szervezett társadalom”, az ember pedig úgy érzi, hogy magára marad a feladattal, hogy ünnepeljen. Úgy látja, hogy „ünnepeink kereskedelmi megszállása” egyfajta megfelelési kényszert is eredményez:
sikerül-e mindent időben beszerezni, sikerül-e mindenkinek a kedvére tenni,
sikerül-e – most már ez is kérdés – nagyobb felfordulás nélkül túljutni az ünnepen.
Szerinte az ünnep megünneplésével kapcsolatos fokozódó szorongás és aggodalmak mögött valójában „civilizációs gond van”: a mai ember mintha elvesztette volna érzékenységét a szent iránt, elkoptak a „sejtései arról, hogy mi az elkülönített idő és az elkülönített hely”.
A püspök úgy gondolja, az a mi drámánk, hogy „képtelenek vagyunk beleoldódni az ünnepbe”.
Fabiny Tamás MTI Fotó: Mohai Balázs
Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke azt mondta:
olyan egyházra van szükség, amely nemcsak az ünnepnapokon látszik, hanem vigasztaló egyházként képes jelen lenni az emberek hétköznapi életben.
Arról beszélt, hogy az ünnep mindig esélyt ad az emberek megszólítására, és az egyházak nagy felelőssége, hogy mit tudnak kezdeni azokkal, akik karácsonykor a látóterükbe kerülnek, mert elmennek a templomba éjféli misére vagy megnézni egy betlehemes játékot. Szeretné,
„ha a ritkábban templomba járók nem a dorgáló egyház felemelt mutatóujjával találkoznának, hanem nyitott, befogadó közösséggel”.
Beszélt az egyházak médiaszerepléséről is: szerinte ezt még mindenkinek, az egyháznak, a médiának és a befogadóknak is tanulniuk kell. Az egyháznak meg kell tanulnia úgy beszélni a médiában, hogy egyszerre legyen figyelemfelkeltő, érthető és egyértelmű a hívek és a kívülállók számára, ugyanakkor a média embereinek is érzékenyebben kellene szerinte reagálniuk a politika világán kívülről érkezőkre.
Azt mondta: a média ma mindent a politikai koordinátarendszerben próbál értelmezni, mindent azonnal politikai állásfoglalássá tesz. Az egyház azonban szerinte nem ebben a koordinátarendszerben működik, és nem szerencsés minden kijelentését „visszatuszkolni” oda.
Az internetes biztonságra, áramütésekre és égési sérülésekre is figyelmeztetnek szakértők.
Az iskolai szünetek alatt a gyerekek az átlagosnál is több időt töltenek az interneten, a szülők fele szerint a gyerekeket célzó kibertámadások száma folyamatosan nő – ez derül ki a Kaspersky Lab globális kiberbiztonsági vállalat legfrissebb felméréséből. Eszerint a szülők több mint harmada úgy véli, nem tudja kontrollálni gyerekei online jelenlétét, és
a szülők fele tart attól, hogy gyerekeik nem megfelelő tartalommal találkoznak az interneten.
Andrei Mochola, a Kaspersky Lab Consumer Business részlegének vezetője szerint a gyerekek világképe rendkívül sebezhető a kiberfenyegetésekkel és veszélyes tartalmakkal szemben, amelyek elárasztják a világhálót.
Gesztesi Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány tegnap az M1-en beszélt arról, hogy az ünnepi időszakban több olyan baleset is érheti a gyerekeket, amelyek az évnek csak ebben az időszakában fenyegetnek. Azt mondta,
a karácsonyi sütés-főzés miatt gyakoriak az égési sérülések, de áramütéssel is gyakrabban találkoznak a mentők ilyenkor,
mivel a színes fényfüzéreket, díszes ünnepi világításokat a gyerekek gyakran megfogják, és a rosszul szigetelt világító díszek veszélyesek lehetnek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos és Papp Erzsébet óvónő első gyermekeként látta meg a napvilágot 1932. 1932. november 16-án, Mátészalkán.
Oláh György Budapesten született 1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, megtanult latinul, franciául és németül.
Bodor Pál 1930-ban született Budapesten. 1936 és 1983 között Romániában élt, és a romániai magyarság egyik vezető értelmiségije volt. Temesváron a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. A bukaresti egyetem filozófia-lélektan karán, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanult. Romániai magyar lapoknál dolgozott, 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette. 1970 és 1979 között a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt, a Román Televízió magyar adásának és későbbi munkatársi gárdájának kialakítása az ő nevéhez fűződik.
A 90 éves korában St. Louis-i otthonában elhunyt Chuck Berry a rock’n’roll történetének egyik, ha nem a legfontosabb alakja.
Pedig, a kezdeti idegenkedést legyűrve, kezdtünk már hozzászokni a jelenlétükhöz. Ha még néhány hetet, hónapot kibírnak, akár meg is kedvelhettük volna ezeket a máskülönben nem túl barátságos megjelenésű monstrumokat. Ha lett volna rá idő, belenőhettek volna az utcaképbe, talán még a külföldi turisták által gyakran használt bédekkerekbe is bekerülnek.
