Featured

A megszorító csomagok a szélsőjobb megerősödését segíthetik az európai választásokon

Az eurozóna  jövőre újra alkalmazni akarja a költségvetési hiányra és az államadósság mértékére vonatkozó pénzügyi szabályt, amely elősegítheti Marine Le Pen hatalomra kerülését.

Franciaországban, ahol a migráns ügyben Macron elnök nagy vereséget szenvedett el a parlamentben. Jövő júniusban az európai választásokon Marine Le Pen mozgalma nagyon megerősödhet, és ennek csak egyik oka a migráns kérdés, a másik a gazdaság.

Mit jelent a gyakorlatban az új pénzügyi szabály?

Azt, hogy azoknak az országoknak, ahol a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot, évente 0,5%-kal csökkenteniük kell a deficitet. Ez 14 tagállamot érint, és összesen 45 milliárd eurós csökkentést jelent egy évben. A Bruegel intézet szerint Franciaországot különösen kínosan érintheti a költségvetési csökkentés.

Miután mind Németország mind pedig Franciaország költségvetési gondokkal küszködik, ezért nagyon megerősödhet az Alternative für Deutschland és a Rassemblement National. Ők alkotják a fő erejét az Identitás és Demokrácia frakciónak az Európai Parlamentben. Ha tovább erősödik a szélsőjobb, akkor rekord mennyiségű parlamenti helyet szerezhetnek, és az Európai Parlament harmadik legerősebb frakcióját hozhatnák létre.

Az Eurobarometer szerint az európai közvélemény elsősorban a gazdasági helyzet, a klímaváltozás és a migráns problémák alapján dönt a választásokon.

A brüsszeli pénzügyi szabályok megnehezítik sőt lehetetlenné teszik, hogy a kormányok megfelelőképp finanszírozzák a zöld átmenetet. Közben viszont a magas kamatlábak miatt a magántőke beruházásai mindenütt csökkennek vagyis mind nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség, de nincs miből. A következmény: itt a recesszió, amely erősíti a szélsőjobboldalt.

El kellene halasztani a szigorítás bevezetését

Az európai szakszervezetek a pénzügyi szabályok ellen lépnek fel: Brüsszelben tüntetnek és minden tagállam fővárosában kiállnak az új pénzügyi szabályok ellen, melyeket a Covid pandémia lejárata után vissza akarnak állítani az eurozónában. Jó lenne még egy évvel elhalasztani ezeket a pénzügyi szigorításokat – hangsúlyozza a Social Europe nevű baloldali portál, amely rámutat: a tagállamoknak finanszírozniuk kell a zöld átmenetet és a megélhetési válság elleni intézkedéseket. Emelni kell az életszínvonalat miközben az európai gazdaságok fokozzák a versenyképességüket és megvalósítják a tervezett zöld átmenetet. Gert Wilders sikere Hollandiában megmutatta, hogy a szélsőjobboldal ki tudja használni a megélhetési válságot és a migráns problémákat politikájának elfogadtatására. Ha nem halasztja el a pénzügyi szigorítást Brüsszel, akkor ezzel karácsonyi ajándékot ad Gert Wildersnek és az egész szélsőjobboldalnak Európában – hangsúlyozza a Social Europe.

A recesszió Orbán malmára hajtja a vizet

A magyar miniszterelnök arra számít, hogy mindenütt előretör a szélsőjobb az európai választásokon. Olaszországban már Giorgia Meloni átvette a hatalmat. Igaz, hogy ő lepaktált a brüsszeli mainstreammel, de terve ugyanaz mint Orbán Viktoré: azt szeretné elérni, hogy az új mainstream a szélsőjobb és a hagyományos jobboldal szövetsége legyen. Ezért paktál Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével Brüsszelben. Orbán Viktor már annyira elrontotta a viszonyát Weberrel és az Európai Néppárttal, hogy nem tud ebbe bekapcsolódni, de terve továbbra is Brüsszel meghódítása.

“Nem kilépni akarunk az Európai Unióból hanem át akarjuk azt alakítani”

– harsogja Orbán Viktor, és ez a szélsőjobboldal vezérszólama Európában.

Mindehhez járul a várakozás Trumpra. Jövőre az Egyesült Államokban is választásokat tartanak, és Trump visszatérhet a Fehér Házba. Az America First nem sok jót jelent Európának. Jól megmutatta ezt a brexit: Donald Trump fűt-fát ígért a briteknek amikor Londonban járt, de mindmáig nincsen USA – Nagy Britannia kereskedelmi egyezmény, mert Washingtont csakis a saját érdekei érdeklik és fütyül Európára. Biden elnök jelezte: a választások előtt nem írja alá az USA – brit egyezményt, mert tiltakoznának ellene a farmerek Iowaban és a munkások Pennsylvániában.

Európa gyengesége a szélsőjobb ereje, de Orbán példája mutatja, hogy csak a bírálatban erős ez a csapat. Teljesítmény tekintetében a leggyengébbek közé tartozik.

Orbán Viktor csak a szegényházban király, Európa lakóinak többsége pedig nem épp oda kívánkozik.

Leolvadhat a Roszatom nukleáris erőműve, melyhez hasonló épül Pakson

Ritka problémát észleltek a Roszatom mérnökei az Asztravec atomerőműben, mely Belorusziában épült nem túlságosan messze az Európai Unió keleti határától. A belső dokumentumot a Bloomberg szerezte meg.

Olyan gyantaszivárgást észleltek az atomerőmű rendszerében, amely komoly gondokat okozhatott volna amikor megkezdődik az uránatomok maghasadása. Felhalmozódott az ioncserélt gyanta, amely a víz tisztaságát szabályozza az atomerőmű teljes rendszerében. Ez a hiba meglehetősen ritka viszont veszélyes lehet, ezért le is állították a rendszert. Teljes leolvadáshoz is vezethet a legrosszabb esetben, ezért leállították a rendszert majdnem pontosan akkor amikor Putyin csapatai megkezdték támadásukat Ukrajna ellen. A leállítás dátuma: 2022 február 25. Mi történt azóta? Javításokat végeztek az atomerőműben, melynek átadását elhalasztották. Végül idén márciusban került sor erre. Lukasenka elnök a megnyitón célzott rá, hogy “mutatkoztak problémák az atomerőmű építése során, de mi ragaszkodtunk a legmagasabb biztonsági követelményekhez.”

Az 1986-os csernobili katasztrófa egyik legfőbb áldozata épp Fehéroroszország volt, így érthető az elnök aggodalma.

Mennyire biztonságos a Roszatom technológiája?

A litván titkosszolgálat jelezte a problémát, mert Litvániában is élénken él még a csernobili atomkatasztrófa emléke, ezért a hírszerzés igencsak figyeli a szomszédos Fehéroroszországot. Vilniusban észlelték a problémát, melyet most a Bloomberg által megszerzett Roszatom dokumentum is megerősített. A baj az, hogy Fehéroroszországban próbálták ki az oroszok a VVER 1200-as atomerőművet, amelyhez hasonlót építenek majd Magyarországon, ez lesz a Paks 2. Törökországban az Akkuyu atomerőmű ugyanezzel a technológiával épült, és ugyancsak késésekkel és problémákkal  küszködött. A Bloomberg értesülései szerint az oroszoknak komoly szakember gondjai is vannak nem kis részben azért, mert Putyin ukrajnai háborúja miatt sok százezren hagyták el Oroszországot köztük olyanok, akik a nukleáris iparban dolgoztak.

A legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését

A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

A közvélemény-kutatás a fiatalabb és az idősebb szavazók között is megosztottságot mutat. A közvélemény-kutatás szerint a 18 és 29 év közöttiek közel háromnegyede rosszallja Biden konfliktuskezelési módját.

Egy ma közzétett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését. A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

Az amerikaiak megosztottak abban is, hogy Bidennek milyen irányt kellene követnie. Mintegy 44 százalék szerint Izraelnek véget kellene vetnie katonai hadjáratának; míg 39 százalék szerint Izraelnek tovább kellene lépnie.

A szavazók 48 százaléka úgy véli, hogy Izrael nem tesz elegendő óvintézkedést a gázai polgári áldozatok elkerülésére.

A közvélemény-kutatás azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, hogy Donald Trump volt elnök, Biden valószínű kihívója a következő évi választásokon, jobban kezelné az izraeli-Hamász konfliktust. Csak 38%-uk hiszi, hogy Biden jobb munkát fog végezni.

Tanárok és fizetések

Hát itt van megint. A téma. A tanárok fizetése. És megy ám a szöveg éjjel nappal meg persze minden hullámhosszon, hogy ez az EU hibája, mert ha az EU nem ad pénzt, illetve… khm… „továbbra is visszatartja, ami nekünk jár” (ebből főleg a „jár” a röhejes, mert azt a pénzt az EU önként adja nekünk), akkor sajnos, tárja szét kezét az illetékes, szegény tanárok nem kapnak fizetésemelést.

Azon persze csodálkozunk páran, hogy a gonosz Gyurcsány, aki mindenkit sanyargatott, hogyan tudott az oktatásra több pénzt fordítani GDP arányban egykoron, mint Orbánék ma, holott az EU erre egy árva fityinget sem adott Gyurcsányéknak.

Németországban is sokkal jobb a tanári fizetés, még relatíve is, pedig ők nettó befizetők, azaz nem hogy kapnának az EU-tól pénzt, hanem még adnak is neki, és mégis. Mindez ellenére. Ezek szerint csak nálunk létezik az az erősen negatív kicsengésű jelenség, hogy az ország saját pénzéből nem tudja fizetni a tanárait. Ahhoz külföldről plusz pénz kell neki. Legalábbis ezt hazudozzák a regnálók hazudozói, akik közé azon az oldalon szinte mindenki beletartozik.

A tanári fizetést tekintve vannak, akik állandóan azzal zargatják a jónépet, hogy az értelmiség különböző fajtái közül (kártékony, hasznos, futottak még kategória) a tanárokat kellene a leginkább megfizetni, mert akkor a legjobbak választják a tanárságot, és így a jövőt biztosító fiatalság maximális felkészítéssel érkezik ki az életbe, hogy megkezdje gyarapító és jobbító munkásságát mindannyiunk üdvére és hasznára.

Vannak persze, akik nem így gondolják. Ezek általában politikusok, azaz ne várjunk tőlük sokat észbelileg, így aztán a tanároké a legalacsonyabb értelmiségi fizetés azzal a mindent elsöprő indokkal, hogy hosszú a nyári szünet. Ebből következően tanárnak csak azok mennek, akik sehova máshová nem jók, ráadásul lusták, mert azt hiszik, hogy a kéthónapos pihenő révén ott majd nem kell sokat dolgozni.

A fenti két csoportból az elsőbe a társadalom legnagyobb elméi tartoznak. A másodikat nem minősíteném, talán csak annyit, hogy a megnyilvánulásaikat tekintve valószínűleg mind utálták az iskolát, és ma is büszkék arra, hogy majdnem megbuktak matekból. A probléma sajnos az, hogy kellemetlen módon az utóbbiak kezében van a hatalom, és ők állapítják meg a tanári fizetéseket is, ha pedig emiatt lenne némi renitenskedés, rendőri felügyelet alá helyezik a teljes oktatási rendszert. Meg is tették, ahogy kitalálva lett, így aztán az ott dolgozók csak egyet tehetnek: „Igenis, értettem törzsőrmester úr!

Az állam által meghatározott fizetések megállapításhoz az kell, hogy a megállapító fel tudja mérni a helyzetet, és racionális alapon tudjon dönteni. Az sem árt, ha vannak információi, és azokat helyesen értékeli. Ez utóbbi nálunk sajnos nehézségekbe ütközik, lásd például a miniszterelnök (a magyar miniszterelnökről van szó) helyzetértékelését, amelyről magam is írtam már, de nem lehet elégszer ismételni, hogy minden olvasó lássa, mekkora ismeretanyaggal és észbeli képességgel bírnak azok, akik döntenek:

Orbán szerint „…a sikeres felzárkózás három legismertebb példája Dél-Korea, Finnország és Írország esete. Ezek a példák nemcsak azt mutatják, hogy lehetséges belépni a fejlett országok csoportjába, de azt is, hogy nem csak egy kizárólagos úton. Dél-Korea az iparfejlesztésre, Finnország a gazdasági szerkezetváltásra, Írország pedig a tőkebeáramlásra fókuszált”.

A magyar miniszterelnök sajnos nem tudja, és még sajnálatosabban nem mondták meg neki, hogy egészen véletlenül pont ebben a három országban kiemelkedően jó az oktatás, az ottani diákok ragyogóan szerepelnek a felméréseken, és ezek hárman kifejezetten arra fókuszáltak, amiről a mi miniszterelnökünknek fogalma sincs. A tanítás minőségére. A felzárkózásuk okainak 90 százaléka ebből származik.

Az persze magától értetődik, hogy a „munkaalapú” társadalmat építgetők inkább szalagmunkásokban gondolkodnak, mint egyetemi tanárokban és a saját, őket szolgaian kiszolgáló „értelmiséget” az általuk alapított, jól kistafírozott és az előírt, rigorózusan betartandó elveket a hallgatók agyába beégetni képes intézményben (Matthias Corvinus Collegium) vagy intézményekben (+ Pázmány Péter Katolikus Egyetem) állítják elő. Az a sokak számára szomorú tény, hogy ebből sohasem lesz tudás alapú társadalom, egyáltalán nem érdekli őket. Attól még hatalmon maradnak, sőt ez az egyik feltétele a hatalmon maradásuknak, ezért, ha ők maradnak hatalmon, biztosan ezt a politikát fogják folytatni. Következmény: továbbra is távcsővel nézhetjük Ausztria hátát az akkugyárainkkal, amelyek energiaellátását orosz gázzal üzemeltetett erőművekből biztosítjuk. Jóban is kell lennünk Putyinnal, Erdogánnal, de még a bolgárokkal is, nehogy elzárják a gázcsapot, mert akkor nekünk végünk. A diverzifikácó nyilván hiányzott a kormányzók szótárából, mikor még volt erre pénz, és meg lehetett volna valósítani. De az a pénz sajnos másra kellett. Ma már tudjuk, mire.

A számokat illetően:

  • ha az idén év végére érvényes tanári bruttó átlagfizetést 500 000 forintban határozzuk meg, és figyelembe vesszük az inflációt, akkor Orbánék 13 éves regnálása alatt a tanári átlagfizetés 64 százalékkal nőtt. Ez évi kb. 3,9 százalék növekedés, ami azért nagyobb, mint a nyugdíjak növekedése, a nyugdíjak ugyanis csak az infláció mértékével növekedtek, vagyis nem növekedtek 13 év alatt semmit. Természetesen mondható, hogy a 13. havi nyugdíj azért csak valami (egyszeri 8,3 % plusz), ám sajnos ez sem annyira plusz, hanem sokkal inkább a Gyurcsány által végig fizetett 13. havi Orbán általi ellopásának a 10 év utáni abbahagyása. Ebből következően mondható, hogy a tanárok ugyan rosszabbul jártak, mint a többi értelmiségi, de jobban, mint a nyugdíjasok! Azaz a nyugdíjasoknál nem járt rosszabbul senki. Még a tanárok sem!
  • Magyarországon 75 ezer pedagógus dolgozik az általános iskolákban, több mint 33 ezren a technikumokban, gimnáziumokban és szakgimnáziumokban, majdnem 31 ezren az óvodákban. Ez összesen 139 000 fő. Ha átlagban mindegyiknek 40 %-kal emelnénk a bérét (az 500 000 forintos átlagfizetés így plusz 200 000 forinttal 700 000 forintra nőne), akkor az évi 333 milliárd forint plusz kiadást jelentene a költségvetésnek.
  • A magyar költségvetés éves főösszege kb. 39 000 milliárd forint, azaz a szükséges pénz ennek 0,8 százaléka. Nem mondhatni, hogy nagyon megrengetné a költségvetést.
  • A kormány januártól a tanároknak 10 % béremelést ígér. Ez évente a költségvetés 0,2 %-a, és az EU által most felszabadított, kb. 10 milliárd EUR = 3800 milliárd HUF összegből 45 évig lenne fizethető. Nem valami nagyvonalúak.
  • A Vodafone-ért a kormány által kifizetett 660 milliárdból két évig lehetne azt a 40 %-os tanári béremelést fizetni.
  • A Budapest Belgrád vasútvonal árából (eredetileg 750, de ma már inkább 800 milliárd forint) majdnem két és fél évig.
  • A kormány által megvenni óhajtott Liszt Ferenc repülőtér árát mostanában 1440 milliárd forintra becsülik. Erről inkább ne is mondjunk semmit.

A fentiek alapján megállapítható, hogy továbbra is nagy erővel folyik a hazudozás és a ködösítés annak érdekében, hogy a nép elfogadja, miszerint a pedagógus béremelést a gonosz Brüsszel, az ott áskálódó ellenzéki küldöttek akadályozzák. Az igazságnak olyan sok, érvekkel dolgozó hirdetője nincs, ezért az embereknek ismét csak (már megint!) érzelmek alapján kell dönteni.

Akkor pedig a FIDESZ győz. Ki hitte volna, emberek?

Ukrajna: se pénz se posztó

“Ha Ukrajna nem kap hamarosan jelentős összegű nyugati támogatást akkor az összeomlás szélére kerülhet“ – hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya, aki attól tart, hogy a vészhelyzetben a kijevi kormány inflációval fog előre menekülni.

Jelenleg mind az európai mind pedig az amerikai támogatási csomag a levegőben: Brüsszelben Orbán Viktor akadályozta meg az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag elfogadását, Washingtonban az ellenzéki republikánusok állnak szemben a Biden kormányzattal, amely 60 milliárd dollárt szeretne juttatni Ukrajnának. Közben Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna gazdasága bedőlhet, ha nem érkezik meg a nyugati pénzügyi támogatás.

Amerikai főparancsnok Kijevben

Antonio Aguto altábornagy irányítja ezentúl az amerikai tanácsadó csapatot Ukrajnában, ahol mind élesebb az ellentét a katonai vezetés és Zelenszkij elnök között. Az amerikai tábornok lesz a döntőbíró közölte Zelenszkij elnökkel Washingtonban Biden elnök. Az Egyesült Államokban komolyan tartanak Ukrajna összeroppanásától.

Antonio Aguto altábornagy tapasztalt katona: már az Öböl háborúban is részt vett, és szolgált Afganisztánban és Irakban is. E két utóbbi háború kudarc az amerikai diplomáciában: a katonai győzelmet egyik országban sem sikerült politikai sikerre váltani. Ukrajnában az orosz hadsereg szilárdan tartja az elfoglalt területeket, és Putyinnak az esze ágában sincsen kivonulni.

Az amerikaiakat az is zavarja, hogy az orosz és az ukrán vezérkari főnök szépen csendben megpróbál egyeztetni valamiféle kiútról.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök rádöbbent, hogy nem tudják legyőzni az orosz hadsereget, ezért valamiféle tűzszünetet szeretne elérni, de ezt Zelenszkij elnök semmiképp sem fogadja el.

A CIA és az orosz hírszerzés Törökországban tárgyal az ukrajnai helyzetről előkészítve valamiféle tűzszüneti megállapodást. Biden elnök a választási kampány kellős közepén mérlegeli: a háború vagy a béke hoz-e nagyobb népszerűséget? Valószínű ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor “24 órán belül békét teremt Ukrajnában.”

Közben Lavrov orosz külügyminiszter közölte: ”Van olyan európai vezető, aki szívesen tárgyalna Moszkvával az ukrajnai rendezésről Zelenszkij elnök feje fölött.” Valószínűleg Macron francia elnökről van szó, aki nem adta fel egy európai közvetítés lehetőségét az ukrajnai válságban. Korábban Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna vezetői állapodtak meg Minszkben arról, hogy mi is legyen Ukrajna szerepe az európai biztonsági rendszerben. Ezt Putyin felrúgta amikor megindította katonáit Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Azóta mind neki mind a többi résztvevőnek rá kellett volna döbbennie, hogy ezt a válságot katonai eszközökkel aligha lehet kezelni. Az USA afganisztáni és iraki kudarca is világosan megmutatta, hogy a katonák nemigen tudnak megoldani semmit sem. A háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és még senki sem látja a végét noha már majdnem mindenki rájöhetett: ez a háború megnyerhetlen.

Az okos lány

Hajjaj! Gond lehet még ebből a címből, ugyanis jelen írásban Orbán Viktorról, a talpig férfi, magyar miniszterelnökről lesz szó, és az széles körben ismert, hogy ő, meg a körülötte nyüzsgő komornák és komornyikok nem igazán kultiválják az LMBTQ+ ügyeket. Pláne a miniszterelnököt illetően! Na nem baj, majd ha számon kérik, csak kivágom magam valahogy.

Szóval. Az alaphelyzetről, amelybe szegény Orbán keveredett, az embernek a régi vicc jut az eszébe, mikor megy az autós a sztrádán, és hallgatja a rádiót. Egyszer csak a beszélgetős műsort megszakítva a bemondó figyelmeztető hangon közli, hogy az összes arrafelé autózó vigyázzon, mert a Székesfehérvár – Siófok sztrádaszakaszon egy őrült szembe megy a forgalommal. – Egy? – mordul föl az autós. – Az összes!

Hátbizony, hogy így lett. Még a nagycsizmás Giorgia sem fordult meg a Maseratijával, hogy a magányos magyar miniszterelnök mellé sorolva legalább ketten legyenek! És most már a lengyelek sem. Ők is beálltak a szembejövők hosszú sorába. Szegény Orbán kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy hiába győzködte őket, nem engedtek az álláspontjukból, amire ugyan páran nyilván rávágják, nem is Orbán győzködte a többit, hanem azok győzködték őt, de hamar rá lehet jönni, hogy ez hülyeség, mert ennél azért az Európa Tanácsban ülőknek több eszük van. Nagyon jól tudják, hogy Orbán sohasem veszíthet, őt meggyőzni tehát abszolút reménytelen, ha valami mellett egyszer már elkötelezte magát, mert az attól kezdve fixa idea. Többen gondolják úgy, hogy Putyin zsarolja valamivel, de az csak egy másik hülyeség, mert amit a miniszterelnök mond, azt mind saját maga találja ki. Rosszul is lenne attól, ha Lavrovot kéne idéznie! Ennek az önkitalálásnak egy hátránya van: pont olyanok a kitalációk, mint a kitaláló. Különösen kacagtató, ha félreért valamit, lásd például a „Minden családot havi 181 000 forinttal támogatok.” című, hónapokon át hangoztatott közröhejt.

Így ültek hát Brüsszelben mindahányan, némán, mert a tárgyalásuk lefagyott. Az álláspontok végleg megmerevedtek, nem engedett a sajátjából senki. Azok huszonnyolcan az észérvek alapján nem engedtek, hiszen tisztában vannak vele ha Ukrajna nem a Nyugat része lesz, akkor Oroszország előbb utóbb lenyeli, Orbán meg zsugoriságból, hiszen szerinte nem engedhető meg, hogy a kifejezetten és fokozottan népnemzeti, azaz magyar gabonatermelő gazdák kevesebb támogatáshoz jussanak, mert Ukrajna hatalmas szántóival a támogatás nagy részét majd elviszi. És a konkurencia is nagyobb lesz. A magyar gazda ezek szerint túl drágán termel, azaz a mai mértékű támogatásnál kevesebbel nem él meg, hát még ha megnő a konkurencia! Akkor végképp ellehetetlenül. Tisztára Mészáros Lőrinc, lehet mondani. Ő sem nagy versenyző a gazdaságban. Ezért Ukrajna felvételét körömszakadtáig ellenezni kell, el a kezekkel a pénzeinktől, szemét ukránok!

A jobb megértés kedvéért feltétlenül megjegyzendő, hogy ha Ukrajna EU tag lesz, az elég hamar megnöveli az országban energia árat is, meg a munkaerő árát is, amelyek miatt már messze nem tud majd annyira olcsó gabonát a piacra dobni, mint most, ráadásul az EU biztosan meg fogja növelni a támogatásra fordítandó összeget. Aki tehát a mai ukrán gabonaárak és támogatás alapján hivatkozik a jövőre, annak hibás az érvelése. De ezt a miniszterelnök nem tudja. Van ilyen (de még mennyi).

A tárgyalás zsákutcába jutása miatt Orbán nagy bajba került, ugyanis ha a Macron elnökkel való megállapodás után Ukrajna felvételének ügyében vétózni mer, akkor nemhogy most, de már sohasem kapunk pénzt az EU-tól (egy árva fityinget sem), mert még az is kérdésessé válik, hogy bent maradhatunk-e egyáltalán. Ha viszont igennel szavaz, akkor veszít, ami nála egyszerűen lehetetlen. Nem képzelhető el. Ezért találták ki a jóindulatú Scholzék, hogy keresse fel a büfét, és igyon egy kávét, mert akkor egyhangú lesz a szavazás (a hiányzók nem számítanak), és ő mégsem szavazott igennel. Ez volt a legjobb módszer, az okos lány jött is meg nem is, így is szavazott, meg úgy nem szavazott, sőt nem is tartózkodott, mivelhogy ott se volt, a meséhez képest az eltérés csak annyi, hogy a ravasz húzást nem az okos lány találta ki, hanem mondták neki.

Így aztán minden sikerült, az ET a kívánt irányban döntött, Magyarország megkapja a pénz egy kisebb részét, és Orbán sem szégyenült meg. Annyira.

Sajnos volt a napirenden még egy másik határozat szavazása is, mégpedig az uniós költségvetés módosítás. Annál az okos lány rájött, hogy itt már nem lehet trükközni, mert akkor az utolsó zsarolási esélye is elvész, és Magyarország a várva-várt EU-s pénzeket vagy csak nagy késéssel, vagy sohasem kapja meg. Derék miniszterelnökünk vétózott is, így aztán a döntés jövő évre tolódik, amit többen el is fogadnak, mert a több módosítási igény miatt legfeljebb ad hoc döntést tudtak volna hozni, ami nem az Unió stílusa. Így újra kezdődhetnek az egyeztetések, és a legközelebbi ülés elé már egy kidolgozott és sokak egyetértését bíró javaslat kerülhet, ráadásul nem késtek le semmiről.

Annak, hogy ezt a magyar miniszterelnök meg merte tenni, azért van egy másik oka is. A Bizottság nem csak Ukrajnának kért pluszpénzt a költségvetés módosításban, hanem egyéb célokra is, és noha az Ukrajnának való pénzutalással Orbánon kívül mindenki egyetért, az egyéb célok esetén a nettó befizetők (Németország, BENELUX államok, skandináv országok) nem voltak lelkesek, és így nem is bánták Orbán vétóját annyira, tán még a markukba is röhögtek, hogy a kellemetlen lépést nem nekik kellett megtenniük.

Macron elnöknek viszont nagyon nem tetszett a lépés. Keményen fogalmazott:

„tisztességtelennek” nevezte a magyar miniszterelnököt,

mivel az a teljes módosításra mondott nemet, amivel nemcsak Ukrajna támogatását, hanem több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg. Olyasmiről, hogy megállapodtak volna Orbánnal, és Orbán megszegte a megállapodást, az elnök nem beszélt. Vagy volt ilyen, vagy nem, persze most már mindegy is, az egyeztetési folyamat a költségvetésről újraindul. Ugyanakkor mind von der Leyen, mind Macron kijelentette, hogy tudják finanszírozni az ukrán hitelt a piacokról is, azaz elég, ha huszonhat tagállam megegyezik, Magyarországra akkor már nincs is szükség. Aki nem értette, annak elmondjuk, hogy ezek szerint hiába fenyeget vétóval Orbán, az nem jelent már semmit, azaz az ukrán csatlakozás nem vétózásáért kizsarolt pénz ugyan érkezik, de a második, a nagyobb részlet már nem. Csak ha teljesítjük az előírt feltételeket.

Jelenleg Orbán aggódhat a magyar gazdaság miatt. Erről már sokszor írtak és sokan, a 13 éves „fantasztikus fejlődés” eredménye például, hogy a magyaroknál már csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet, hogy nincs pénz, ezért ma már az egészségügy és az oktatásügy mellett a pénzügy is gyakorlatilag felügyelet alatt áll, és ha az utóbbi nem is rendőri felügyelet, azért Rogánt, Orbán Balázst és Gulyás Gergelyt ismerve igencsak kemény lesz szegény Varga Mihály egzecíroztatása. Mondható továbbá, hogy az adósbesorolásunk ugyanaz, mint 2010-ben volt (BBB-), ráadásul negatív kilátással, hogy a hiány minden rekordot meghalad, hogy a magyar inflációt a széles környékünkön senki még csak meg sem közelíti, hogy

a GDP-hez viszonyított államadósság a lenyúlt MANYUP-ot is figyelembe véve ma nagyobb, mint a 2010-es,

A zemútnyócévesek eladósították a zórszágot!” helyzetben volt, hogy a haverokon kívül mindenki az út szélén van hagyva, hogy a bajok ellen igazságtalan és ostoba módszerekkel küzdenek (lásd rezsicsökkentés, ársapka, stb.), és még sok más minden idetartozik. Ráadásul, mivel Paks II. még sehol, az akkumulátorgyárak, a napelemek kompenzációs igénye és az egyre növekvő saját áramhiányunk miatt nagy gázerőműveket kell építenünk (közben persze Paksot is), melyeket az államon kívül nem hajlandó finanszírozni senki, és ezt még fokozni is lehet, ugyanis az orosz gáz drágább nekünk, mintha a piacon vennénk, plusz a bolgárok a gázár negyedével megemelték a tranzitdíjat. Ezért kell nagyon a pénz, amely az EU-nál hever.

Ahhoz, hogy megkapjuk a második részletet is, az EU konkrét feltételeket szabott. 27 pontban meg is fogalmazta, le is írta, el is küldte nekünk. Nagyon régen elküldte. Az államnak tehát pofonegyszerű lenne a dolga, teljesíti a kívánalmakat, aztán besöpri a pénzt. De nem. Helyette azóta pávatáncol, vétóval fenyeget, sőt vétózik is. Teljesíteni viszont a kedves Jóistennek se! Annak indokaként, hogy miért nem teljesíti a 27 pontot a miniszterelnök immár évek óta, két okot lehet elképzelni:

  • ha teljesítené, neki és az egész családjának kivégzőosztag elé kellene állni,
  • vagy, ami ezzel egyenértékű, sérülne az önérzete, hiszen „úgy táncol, ahogy az EU fütyül”, és akkor mi lesz a kényes magyar szuverenitással? És főleg mi lesz a kényes önérzetével?

Lehet választani. Ettől függetlenül mondható, hogy hatalmas zseni ez az ember, mert a káros működésére jellemző súlyos gazdasági bukta ellenére, állandóan kétharmadot kap.

Nála csak a derék értelmisége vezette népünk nagyobb zseni, aki ezt a kétharmadot biztosítja.

Vagy nem?

A gázai háború csődbe juttatta Ciszjordániát is

A gázai háború áldozata Ciszjordánia is, ahol több mint egyharmaddal csökkent a GDP a gázai konfliktus kezdete óta. A palesztinok nem dolgozhatnak Izraelben, munkanélküli segély pedig nincsen.

Ciszjordániából 130 ezer palesztin járt át dolgozni Izraelbe azelőtt, hogy a Hamász megtámadta volna a zsidó államot október hetedikén a gázai övezet felől. Az izraeli kormány felfüggesztette valamennyi palesztin munkaszerződését nemcsak a gázai övezetből, de Ciszjordániából is.

“Nincs többé munkám. Az elmúlt két hónapban az összes megtakarításomat feléltem éppúgy mint a sorstársaim többsége. A gazdasági helyzet egészen egyszerűen tarthatatlan Ciszjordániában” – mondja Tarek, aki korábban egy építkezésen dolgozott Izraelben. A kirúgott palesztin munkások immár nem számíthatnak hitelre a bankban vagy a boltokban – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója a helyszínen: ”október hetedike előtt tudtam hitelt nyújtani a munkásoknak, mert ők minden hónap végén megkapták a fizetésüket Izraelben. Azóta viszont nem is remélhetem, hogy valaha is visszafizetik, ha hitelezek nekik” – panaszkodik Mohamed egy kis szupermarket tulajdonosa.

Az izraeli szankciók komoly veszteséget okoznak Ciszjordániában. Erről beszélt Ubai al Abudeh, aki egy palesztin jogvédő szervezet, a Bisan igazgatója.

“Nagyon felfordult itt az élet Ciszjordániában, és ennek komoly gazdasági hatása van, de mindez eltörpül ahhoz képest ami a gázai övezetben folyik” –  hangsúlyozza a palesztin jogvédő szervezet igazgatója.

Napi 22 millió euró Ciszjordánia vesztesége

Ramallahban a palesztin hatóság központjában ennyire becsülik azt a veszteséget, amely a gázai háború miatt Ciszjordániát éri. Csaknem 4 millió emberről van szó ezen a kis területen, amely alig nagyobb mint 5600 négyzetkilométer. Izraelben ezt a területet Judeanak és Samarianak nevezik, a zsidó telepesek száma jelentős – több mint 670 ezer ember -, és egyre növekszik.

A gázai háború miatt Izrael visszatart 600 millió sékelt – 160 millió dollárt, mely a palesztin termékek adója után járna a palesztin hatóságnak. Ez a pénz nagyon hiányzik Ramallahban, a palesztin hatóság központjában, mert nemigen tudják fizetni az alkalmazottakat pedig sok palesztin család ebből él.

Mihez kezdenek ebben a helyzetben a palesztin családok?

“Eladják amijük van. Az asszonyok az ékszereket, mások az autójukat” – mondja egy palesztin munkás a France 24 tudósítójának Ciszjordániában. Ennek a munkásnak, aki korábban Izraelben dolgozott tíztagú családról kell gondoskodnia.

Egy másik palesztin munkás arról panaszkodik, hogy “Ngy kihívást jelent ez a helyzet. Sokan mentális problémákkal küszködnek. Közben feléltük már az összes megtakarításunkat. Nem tudom, hogy mihez kezdünk ezután.”

A kis szupermarket tulajdonosa Karas városában arról számol be, hogy 70%-kal csökkent a bolt forgalma a gázai háború kezdete óta.

“Nincs remény: hat dolgozómat már elbocsátottam, két másiknak pedig most mondok föl.”

Az emberek nem vásárolnak semmit sem, csakis a legszükségesebbet: olajat, lisztet, tejet, cukrot. Kenyérből fele annyi fogy mint korábban. Aki azelőtt egy kilót vett, most már csak felet” – vázolta fel a helyzetet Ciszjordániában a France24 portálnak a kis szupermarket tulajdonosa Karas városában.

Lavrov: “Van olyan nyugati vezető, aki tárgyalna Ukrajnáról Kijev feje fölött“

0

“Nevet nem mondhatok, de az illető háromszor is felajánlotta, hogy közvetlenül tárgyalna velünk” – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki egy jólismert európai állam jólismert vezetőjéről beszélt.

Emmanuel Macron francia elnökre gondolhat, aki azt követően is beszélt többször is telefonon Putyin elnökkel, hogy Oroszország 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát. Moszkva az Egyesült Államokkal akar tárgyalni, mert Putyinnak az a meggyőződése, hogy

“az USA fel akarja darabolni Oroszországot, mert meg akarja szerezni annak ásványi kincseit.”

Az orosz elnököt és a külügyminisztert természetesen  mélységes öröm tölti el amiatt, hogy Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást a csúcsértekezleten.

“Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország egy szuverén állam, amely határozottan védi a saját érdekeit, ez imponál nekünk” – mondta az orosz sajtónak Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője.

Macron: “Orbán nem tisztességes ”

Hazugsággal vádolta meg a magyar miniszterelnököt Macron francia elnök, aki a csúcstalálkozó előtt az Elysée palotában egyeztetett Orbán Viktorral.

A hírek szerint abban maradtak, hogy a magyar kormány megkap 10 milliárd eurós uniós pénzt, és cserében nem akadályozza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomag elfogadását Brüsszelben. Orbán Viktor mégiscsak vétózott.

Miért? Mert nemcsak 10 milliárd eurót hanem az összes uniós pénzt meg akarja kapni. Mindkét fél zsarol, de Orbán Viktor abból indulhat ki, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint a magyar kormánynak hiszen a pénzügyminiszter kerek-perec megmondta Kijevben: nyugati segítség nélkül nincs költségvetés.

“Ukrajna gazdasága bedől nyugati támogatás nélkül” – hangsúlyozta Marcsenko pénzügyminiszter. Jelenleg mind az európai mind az amerikai segélycsomag a levegőben lóg, január elseje viszont közel van. Az Európai Unió új, rendkívüli csúcstalálkozót szándékozik tartani, de Orbán Viktor egyelőre kitart a vétó mellett.

Vétózni könnyű, de hol a megoldás?

A magyar miniszterelnök azt használja ki, hogy Nyugaton mind több a kétség az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Nehéz bízni abban, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút vagy Oroszország összeroppanna annak súlya alatt. Ukrajna viszont előbb vagy utóbb összeroppanhat, ha nem kap nyugati támogatást. Európa recesszióban, az USA jövőre várhatóan hasonló helyzetben találhatja magát. Ilyen körülmények között egyre nehezebb elfogadtatni ukrajnai segélycsomagot egy majdnem megnyerhetlen háborúhoz. Mit akar a Nyugat valójában elérni Ukrajnában, és mit Oroszország?

Jelenleg mindenki vesztes, és ahogy egyre jobban elhúzódik a háború, annál inkább.

Ez a kínos szituáció kedvez az olyan demagógoknak mint Donald Trump, aki azzal kérkedik, hogy “24 órán belül megoldanám az ukrajnai konfliktust.” Orbán Viktor emberei egyeztetnek Trumppal Ukrajna ügyében, és igyekeznek feladni a labdát az ex elnöknek, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, és erre esélye is van a jövő évi választásokon.

“A zsidóságnak fontos szerep jutott a magyar nemzetépítesben”

“Magyarországon azért volt gyenge a cionizmus, mert a zsidók többsége magyar hazafivá vált” – erről beszélt Karády Viktor, a közép-európai zsidóság kutatója a 444-nek abból az alkalomból, hogy magyarul is megjelent korábban Franciaországban publikált könyve, melyet Kemény Istvánnal együtt írt erről a témáról.

Mikor jelentek meg a zsidók nagy számban Magyarországon a törökök kiűzése után?

“Amikor Bécsből 1670-ben kiüldözték a zsidókat, akkor az Esterházyak rögtön befogadták, és burgenlandi birtokaikon letelepítették őket. Nagy számban akkor kezdtek el jönni a zsidók Magyarországra amikor a Habsburg császár úgy döntött, hogy csakis a legidősebb zsidó fiú házasodhat meg. Azért döntött így, mert korlátozni akarta a zsidók szaporodását. Ezért komoly migráció indult meg a Habsburg birodalom nyugati részeiről Magyarországra, ahol ezek a törvények nem voltak érvényben.

Aztán 1772-ben három részre osztották fel Lengyelországot, és Galícia, ahol sok zsidó élt, a Habsburg birodalomhoz került. A török háborúk után nagy emberhiány alakult ki Magyarországon, ezért a zsidókat is szívesen látták. A vidéki nemességnek kizárólag hasznot hoztak hiszen kereskedtek és adót fizettek. A városokban volt ellenállás, mert a német polgárság konkurenciát látott bennük.

A zsidó bevándorlás csúcspontja az 1830-as és 40-es évekre esett amikor a magyar nemesség egy olyan országban akart nemzetállamot építeni, ahol a magyarok kisebbségben voltak. A népesség 60-65%-a még magyarul sem beszélt.

Kossuth és Széchenyi is tisztán látták, hogy a zsidókra lehet építeni, mert ők készen állnak az asszimilációra. Így a magyar nemzetépítésben döntő szerepet vállalt a zsidóság.

Minden ami modern 1919 előtt az jórészt a zsidóság műve.

A zsidók vallási okokból tudtak írni és olvasni. Számolni is tudtak. A parasztság döntő többségének ez gondot okozott.

A magyar állam ezért a Monarchia bukásáig a csírájában elfojtotta az antiszemitizmust. A zsidók és a keresztények között fennállt a házasságkötés lehetősége, ez pedig ritkaság volt Európában azokban az időkben. Ausztriában ezt csak 1920-tól engedélyezték. Viszont ugyanekkortól Magyarországon több jogfosztó zsidótörvényt léptettek életbe, ami hatszázezer magyar „hazafi” elpusztításában csúcsosodott ki.

Budapesten ma nagyjából százezer zsidó él.

“A holokauszt után Magyarországról is volt elvándorlás 1945 és 1950 között, majd pedig 1956-ban, de a zsidók többsége maradt. A bolgár zsidók szinte egy emberként kivándoroltak Izraelbe a holokauszt után. Romániából hullámokban zajlott a kivándorlás. Lengyelországban a zsidók döntő többségét megölték a holokauszt idején, 1968-ban a maradékot is kiüldözték, mára csak pár ezren maradtak. Bécsben is csak párezer zsidó maradt, mert a holokauszt után sokan nem tértek vissza. Ausztriában a zsidók 90%-a Bécsben élt a Monarchia idején.

Közép és Kelet Európában Budapest az egyetlen nagyváros, ahol még van zsidó élet. A városi kultúrát nagyrészt zsidók teremtették meg Magyarországon. Hogy Budapesten ez ma is nem kis részben így van, de ez jóval kevésbé látható mint 1919 előtt” – mondta Karády Viktor kutató.

USA szankció Oroszország ellen: 20%-os urán áremelkedés várható

Az Egyesült Államok megtiltja nukleáris fűtőanyag importját Oroszországból, és emiatt jelentős áremelkedésre lehet számítani. Fukusima 2011-es nukleáris balesete óta most először tapasztalható nagyszabású áremelkedési hullám a globális piacokon.

Washingtonban még csak a képviselőház szavazta meg a tilalmat, de valószínű, hogy a szenátus is csatlakozik, és Biden elnök is aláírja a tilalmat az orosz uránra.

A Bloomberg szerint  20%-os áremelkedés várható a globális urán piacon azt követően, hogy az USA a szankciókat kiterjeszti az orosz uránra is. Kijev ezt már régen kérte, de Washington csak most döntött így, mert figyelembe kellett vennie az Egyesült Államokban működő nukleáris szektor érdekeit is.

Franciaországban 70%-át, az Egyesült Államokban csaknem 20% át adják az atomerőművek az összes energiának. Részesedésük növekedhet hiszen a világ mindinkább igyekszik leszokni a kőolajról és a földgázról, ahogy ez kiderült a COP 28 világkonferencián Dubajban.

Az egykori Szovjetunió a globális urán előállítás  meghatározó területe: Kazahsztán a világelső, Üzbegisztán a negyedik, és a háború előtt Oroszország a hatodik, Ukrajna pedig a kilencedik volt a világon. Az ukrajnai háború előtt a Roszatom a harmadik helyen állt a nukleáris fűtőanyagok kereskedelmében, és a dúsított urán piacán a részesedése 38%-ot ért el. A Rosatom nagy mennyiségben exportált nukleáris izotópokat orvosi célokra, így ebből is hiány léphet fel a globális piacon a szankció miatt.

50-ről 83 dollárra nőtt az urán ára

Januárban még csak 50 dollárt kértek egy font uránért a világpiacon, decemberben már 83-at és a szakértők további emelkedésre számítanak. A Sprott Asset Management szerint egy-másfél év múlva az urán ár átlépheti a lélektani 100 dollárt is – írja a francia közszolgálati portál, az RFI gazdasági rovata. Amely arra utal, hogy egyes szakértők szerint meg is háromszorozódhat az urán ára 2040-re.

Az ok: egyre több ország tervezi atomerőművek építését. A világon jelenleg 62 erőművet építenek, ebből 26-ot Kínában, ahonnan nemrég azt jelentették, hogy üzembe helyezték a világ első negyedik generációs nukleáris erőművét Santung tartományban. A világon 111 új atomerőművet terveznek vagyis az urán iránti kereslet fokozódása várható.

Készletek azok vannak: több mint 6 millió tonna biztosan kibányászható még, ez pedig a mai fogyasztás mellett 100 évre elég lehet.

Csakhogy a jelenlegi bányák teljesítménye a felére csökken 2030-ra vagyis új bányák nyitására lesz szükség. Négy nagy urán bánya teljesen kimerül: ebből kettő van Kazahsztánban, és egy-egy Kanadában illetve az USA-ban.

Az amerikai tilalom 2040-ig tart, az amerikai atomerőműveknek 2028-ig kell teljes mértékben megszüntetni az orosz nukleáris fűtőanyag vásárlást. A hosszú határidő oka az, hogy tavaly Oroszországból érkezett az USA nukleáris fűtőanyag ellátásának a 24%-a. Ráadásul jelenleg csakis a Roszatom tud előállítani olyan nukleáris fűtőanyagot, melyet az USA modern atomerőművei használnak – nyilatkozta Chris Gadomski nukleáris szakértő a Bloombergnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK