Featured

A Lex Patyi csak a jéghegy csúcsa

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke lehet a közigazgatási felsőbíróság vezetője. A bíróságok tervezett átalakításáról Fleck Zoltán, az ELTE tanszékvezető professzora is elmondta a véleményét.

 

Jó ideje belengette már a Fidesz, hogy átalakítaná a bíróságokat és helyzetbe hozna egy másik, közigazgatási bíróságot. Ennek élére szemelték ki Patyi Andrást, aki a szélesebb nagyközönség előtt a választási kampányban vált ismertté, amikor egy óvodai látogatása után 345 ezer forintra bírságolta Orbán Viktort. A tiltott kampányolásért kiszabott bírság mély nyomot hagyhatott a miniszterelnökben, s feltehetőleg nemcsak azért, mert a vagyonbevallása szerinti 700 ezer forintnyi megtakarításának a felét elvitte a bírság befizetése.

Orbán nem is hagyta ezt szó nélkül, nem sokkal a választás után – amint az a mellékelt videón is látszik – némiképp megalázta Patyi Andrást.

Ezzel együtt a jelek szerint  Patyi nem lett bukott ember – a miniszterelnöknek ugyanis nem ez volt a szándéka vele. A kínosnak mondható, feudális viszonyokat idéző megszégyenítéssel mindössze azt szerette volna jelezni a maga módján, hogy Patyi (és mindenki más) az ő tenyeréből eszik, ezért az ő akaratát kell, hogy végrehajtsa.

Nem titok, és számos kormányzati szereplő több alkalommal is tett rá utalást, hogy

a kormány sok esetben elégedetlen a bíróság működésével, pontosabban azok ítélkezési gyakorlatával.

Számos esetben nehezményezték kormányoldalról, hogy egyes, a kormány számára fontos perekben nem a nekik tetsző ítélet született, ám a bírák függetlensége határt szabott a beleszólásnak.

Eddig. A Hende Csaba és Bajkai István által június 26-án benyújtott, a bírák jogállását és javadalmazásáról rendelkező 2011-ben elfogadott törvény mostani módosításával az eddigi bíróságok mellett a közigazgatási felsőbb bíróság is komoly szerephez jutna. Ennek a bíróságnak – amelynek vezetésére Patyi András esélyes – gondosan kiválogatott bírái tárgyalnák a kormány számára fontos, vagy éppen kínos ügyeket, amelyekben a kormánynak nem mindegy, hogy milyen ítélet születik.

Fleck Zoltán jogász, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti tanszékének március végén a Magyar Narancsnak, majd e hónap elején a Független Hírügynökségnek is igen kritikusan nyilatkozott a bíróságok helyzetéről, különösen arról, hogy mi várható az átalakítások során. Akkor azt mondta: az csak a látszat, hogy a bíróságok függetlenek, és ennek a látszatnak az oka, hogy vannak esetek, amikor egyes ügyekben valóban független ítéletek születnek. A valóság azonban az, hogy egy diktatórikus rendszerben a bíróságok sem lehetnek függetlenek, ők is osztoznak a környezetük sorsában.

Fotó: Youtube

Fleck akkor elmondta azt is: nem tudható, hogy az alaptörvény melyik módosításakor – legutóbb már hetedszer írták át a születésekor gránitszilárdságúnak mondott alaptörvényt – szűnt meg a jogállam. Szerinte ez egy folyamat része, de mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy már nem beszélhetünk jogállamról.

A két nappal ezelőtt benyújtott, ismertebb elnevezéssel Lex Patyinak nevezett törvényjavaslat kapcsán Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek azt mondta:

sok új lépés várható, és csak lassanként derülnek ki a szándékok.

Nemcsak a legfelső szintek átalakítása van ugyanis napirenden, – Handó Tündének nincs hatalma a Kúria felett, és ezen az állapoton mindenképpen változtatni szeretnének – nem csupán a hierarchia felső szintjét, de az egész közigazgatási bírósági struktúrát átszervezik, vagyis a legfelső szint mellett a helyi szinteket is irányításuk alá vonják.

A Kúria döntése ugyanis hat az egész szakmai területre. Most a Kúriának a közigazgatással foglalkozó részétől veszik el a végső döntéseket hozó, meghatározó szerepet és cserélik ki egy különbíróságra. Ez a tétje ennek a tervnek. Olyan különbíróságot hoznak létre, amelynek a vezetőjét a mostani politikai rendszer vezetője fogja kiválasztani. A tervek között az is szerepel, hogy a Kúrián dolgozó független bírákat nyugdíja küldik – például úgy, hogy magas összeggel díjaznák, ha elmennek nyugdíjba. A még ott dolgozó régi motorosokat, akik hozzászoktak ahhoz hogy függetlenül dolgoznak, saját, megbízható embereikkel váltják fel.

Fleck Zoltán felhívta a figyelmünket arra, hogy július 4-én a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete és az Országos Bírói Tanács – A bírósági igazgatás rendszere – tapasztalatok és kilátások címmel – kerekasztal-beszélgetést szervez. E konferencia alapgondolata is a bíróságok tervezett átalakítása, vagyis az, hogy az Országos Bírói Tanács működése és Országos Bírósági Hivatalhoz való viszonya a közérdeklődés homlokterébe került. A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy hozzájáruljon az egyes álláspontok tudományos szempontrendszer szerinti elemzéséhez, az érintett szervezetek közötti dialógus kialakításához.

Az esemény vitaindítójaként Vadász Viktor Krízis a bírósági igazgatásban? című tanulmánya szolgál. E tanulmány apropója, hogy, mint az a bevezetőből kiderül, „az elmúlt időszak közéleti és politikai hírei között több, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács között kialakult konfliktussal foglalkozó cikk és interjú is megjelent. Észlelhető ezek kapcsán, hogy – részben az érintett szereplők közreműködésével, részben félremagyarázások útján – valótlanságok, esetenként csúsztatások láttak napvilágot, melyek jogászokat és nem jogászokat egyaránt tévútra vittek. Elérkezett az idő, hogy a téma visszakerüljön arra a helyre, ahová tartozik: a közjog és a nemzetközi közjog értelmezési tartományába.”

EU: Viták a csúcson avagy csúcson a viták

A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.

Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint

nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,

és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.

Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.

De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban

rengeteg különböző érdek csap majd össze.

Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.

Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.

Angela Merkel és Giuseppe Conte központi szereplő lesz.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.

Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.

Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.

Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.

A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.

Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.

Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.

Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.

Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.

Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.

Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.

A Newsweek szerint egyenesen az a kérdés, hogy

„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.

De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.

Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok

kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,

bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.

Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:

„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”

A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.

Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért

a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.

Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.

Mark Rutte holland miniszterelnök kulcsfigura lehet.
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.

Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,

sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.

Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.

A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.

Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.

A tökös asszony, Gyuszi bá’ és a piac láthatatlan keze

Gigantikus piacot ígértek az újpestieknek, s bár az épület már fél éve elkészült, de a mai napig nem használható. Az ötmilliárd forintba kerülő Vásárcsarnok és Rendezvényközpont különlegessége az lesz, hogy zöldségekhez épp úgy hozzájuthatnak majd a vevők, mint hangversenyhez, vagy színházi előadáshoz. Egyelőre azonban nem világos, hogy a sülkolbász és a komolyzene együttes fogyasztásának kísérlete mikor kezdődhet. Hiába készült el ugyanis az épület négy szintje, ha az építők levonulása után fél évvel sem költözhetnek be a piacra a kereskedők. Ráadásul a kerület vezetői hivatalosan nem is indokolják, hogy az épület miért nem használható, s az átadásáról is legfeljebb homályos ígéretek hangzanak el. A pletykák szerint azonban a milliárdokért készült épület néhol beázik, megsüllyedt, és ezért törnek az ablakai.

 

Jolika, a nagyszájú zöldséges kofa fennen hirdeti, hogy az Újpesti Piacot elbaszták. Úgy ahogy van. Pedig az épület modern vasbeton, igaz kicsit talán szürke, de csupa üveg, ráadásul három emelet, plusz tetőterasz, legalább két folyamatosan működő lifttel, de alul pincegarázs, s lejjebb persze hűtőház is is van. Mégis az egész alapvetően el van barmolva – suttogja kérésünkre visszafogottabban Jolika, aki állítólag pertuban van az egyik építésvezetővel, tehát biztos forrásból tájékozódik. Jolika régi kofa – az asszonynevét elhallgatja – a legnagyobb bajnak azt tartja, hogy az épület szerinte megsüllyedt, emiatt az egyébként látványos üvegfalak időnként összeroppannak, tehát hiába készült el Újpest jövőbeni büszkesége, az utóbbi évtizedek gigaberuházását a mai napig nem használja senki.

Gyuszi bá’ évtizedek óta zöldséges Újpesten, ezért aztán nem is érti, ha Csóka Gyulának szólítják. A bemutatkozás után kávé, a kocsmárosné persze, hogy „Gyuszikának” adja az első duplát. Hősünk gondterhelten kavargatja, belekortyol, majd kifakad: a baj előre látható volt. Amikor még csak tervezték az  építést, személyesen közölte a polgármesterrel, hogy szerinte a piac kijelölt helyén veszélyesen süppedős a talaj, mert bizony az egész töltésre épülne. De a kerület első embere, Wintermantel Zsolt barátian nyugtatgatta az öreg zöldségest, hogy a mai fejlett építési technológiák csodákra képesek, így aztán az ilyesmi nem okozhat gondot. Hát kicsit süppedősebb a föld, akkor mi van?

FH

El is kezdték az építkezést, s a régi, kiszolgált piac oldalára elhelyezték a hirdetményt, amely még ma is ékesen bizonyítja, hogy az első ütem 2015 novemberében kezdődött, a második pedig 2017 júliusáig tart, – ugyanis addig kellett volna befejezni a piac építését. Ne tessék felhördülni, mert maga az épület szinte határidőre elkészült, viszont a befejezett építmény hónapok óta üresen áll. Csóka úr szerint az általa emlegetett laza talaj mégis kifoghatott a modernebb technológián, s emiatt süllyed az egész. Legalábbis ez a szóbeszéd. Lassan, hónapról hónapra tologatják az ünnepélyes piacnyitás határidejét. Először 2017 júniusa volt az első határidő, aztán az idei január, mára azonban már Telek Zoltán, az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója sem mond pontos dátumot. Így csak annyit sejthetünk, hogy talán augusztus végén, esetleg szeptember elején nyitnak. Esetleg később, de senki nem tudja, hogy miért. A képviselőtestület ellenzéki oldala is szűkszavú. Csak annyit mondanak, hogy az épületen előfordulnak előre nem tervezett repedések, szükség lehet a közel hatmilliárd forintért készült épület stabilizálására, szakmai megfogalmazás szerint injektálására. Így aztán mindenki hallja és terjeszti a pletykát, ami süllyedő épületről, beázásról, s eltörött üvegekről szól. Hivatalosan ugyanis senki sem cáfolja ezeket az állításokat.

FH

Gyuszi bá’ persze nem zárja ki, hogy nem az építkezés problémái miatt húzódik a piacnyitás. Sokkal inkább azért, mert az új épületben – a régi szolid árakhoz képest – két-háromszorosára nőtt az üzletek bérleti díja.  Csóka Gyula is akkor adta vissza az ipart, s vele a megbecsült pozícióját az újpesti zöldségesek között, amikor megtudta, hogy súlyos százezrekkel nő majd a zöldséges asztal bérleti díja. Ezt a pénzt szerinte senki nem tudja kigazdálkodni. A piaci árakat emelni pedig nem lehet, mert a szegény újpesti nép inkább elvillamosozik a közeli Lehel téri csarnokba. Tehát értelmetlen az erőfeszítés. Ha az üzleten csak bukni lehet, akkor inkább feladja.

FH

Az idők során aztán az is kiderült, hogy a Gyuszi bá’ nincs egyedül, hisz vele együtt a régi kereskedők sorra távoztak a piac színes világából.  Leköszön a Tejfölös Misi is, aki az új piac épületében biztosan nem akar már üzletet nyitni. Negyven évet töltött el a szakmában – mindig hosszú sorok kígyóznak az üzlete előtt –, de a magas bérleti díjakat már képtelen lenne kigazdálkodni. Árakat pedig szerinte sem lehet emelni, mert Újpest szegény kerület, pénze nincs itt az embereknek.  De lelépett már a színről a „tökös asszony”, is, aki sebes kézzel gyalulta a főzni való tököt, s évődött az arra járó idősebb urakkal. Elment a tarkababot, lencsét, sárgaborsót árusító „magvas ember” is, a magas bérleti díjakat már ő sem vállalta, hónapokkal ezelőtt bezárta az üzletét. Néha állítólag még visszajár, de a régi cimborák elkerülik szegényt, mert úgy látják, belebolondult a dologtalanságba.

Tehát január óta szinte minden hónapban költöztetni akarták a piacot, de eddig minden kísérelt kudarccal végződött. Legelőbb a húsvéti, majd a nyár eleji nyitás volt az ígéret, most pedig azt állítja Wintermantel polgármester, hogy augusztus vége, vagy szeptember eleje a végső dátum. Közben a placcon változik a hangulat, Fecó hentes talált magának egy másik üzletet, vagyis otthagyja a piacot. Pedig még a közeli önkormányzat dolgozói is nála vásárolnak. Sokan viszont kivárnak. A legismertebb húsos, aki szeletelt kolbásszal kínálja az arra járókat, kezdetben azt mondta, hogy ő aztán nem megy át az új épületbe, inkább feladja a szakmát. De aztán meggondolta, bérbe vett egy üzletet, persze alkudott, s a jelek szerint az önkormányzat engedett a magas bérleti díjból. Később pedig már többen ezzel próbálkoztak. Gyula bá’ szerint még így sem kelt el minden stand.

Miközben az új piac még sokáig zárva lehet, sikerült bepillanthatunk a modern vásárcsarnokba. Tágas belső tér, hosszú márványszerű lappal lefedett zöldséges asztalok, mindenütt ott az áramforrás, hogy a kasszákat beköthessék az adóhivatalba. Ha már Andy Vajna milliárdokat hozó kaszinóit nem tudják bekötni, legalább a kofák néhány ezer forintos bevétele ne maradjon adózatlan. A modern épületben néhol dolgoznak, a félig kész üzlethelyiségeket csempézik az üzlet bérlői. A földszinten és az első emeleten lesz a piac, a felsőbb szinten pedig a színházterem, illetve a kulturális központ összes hivatalos terme, a legtetején pedig terasz. Minden elegáns, új, illatos. Azt egyelőre senki nem tudja, hogy mi történik, ha a piacról a sültkolbász, a frissen készült lángos, esetleg a kocsmák borgőzös lehelete elindul a hangversenyterem felé. Vagy a kicsit piás rakodók elnyúlnak majd a színházi székeken. Ez még a jövő zenéje.

FH

Ne szaladjunk azonban annyira előre, hisz egyelőre csak ott járunk, hogy néhány évvel a meghívásos pályázat és többszöri szerződésmódosítás után sem készült el az Újpesti Piac és Rendezvényközpont. Még az sem világos, hogy az épületet műszakilag átvette-e már az üzemeltető, s ha nem készült el, akkor az építő cég, tehát a szép nevű Hídépítő-Soletanche Bachy Mélyalapozó kft. fizet-e kötbért a késedelemért. Ami szép pénz lenne, a szerződés szerint havonta 9 millió forint. Hivatalos források szerint azonban az épület már az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. birtokában van, de a másik építésvezetővel is pertuba került csirkeárus asszony ezen a híren nagyot jót nevet. Vagyis a kofák sem tudnak semmit, de azt igen, hogy az építtető és az építő időhúzásra rendezkedett be. Ami így a futball világbajnokság idején meglehetősen logikus magyarázat.

Lehetne más?

Ha az újságíró szeretne tájékoztatást kapni valamelyik minisztériumtól, kormányzati intézménytől, és nincs ezer szállal „bekötve” valamelyik kormánypárti médiához, falakba ütközik. Kérdését valamelyik sajtóosztálynak kell elküldenie, amelyekre vagy nem kap választ, vagy csupán néhány soros, semmitmondó felelet érkezik. Közvetlenül egyetlen állami vezető sem áll szóba vele.

 

A módszer ragadós. Álljon itt egy példa az ellenzéki oldalról. Szerettem volna valakivel beszélni a Lehet Más a Politika vezetői közül, hogy megkérdezzem a véleményét egy-két fura nyilatkozatról.

Az első telefon. A vonal túlsó végén a párt ismert politikusa:

-Ne haragudj, nem mondhatok semmit. Fordulj a sajtósokhoz. Ha beszélgethetünk, ők majd szólnak.

Második telefon. A vonal túlsó felén Wéber Ferenc a párt sajtófőnöke:

– Ne is folytassa! – vágott közbe. – Szabadságon vagyok. Keresse a munkatársaimat!. Köszönöm…

Harmadik telefon. Negyedik telefon. Ötödik telefon. Péntek délelőtt van, senki nem veszi fel. Marad az e-mail. Íme a kérdésem:

„T. Sajtóosztály! Szeretnék valakivel egy rövid telefonos interjút készíteni arról:

  1. Mi a párt vezetőinek az álláspontja Hadházynak azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy „meg nem nevezett párttárs (Schiffer?) azt kérte tőle, fogja vissza a túl magasra nyúló korrupciós ügyek feltárását, mert különben nem kerülnek be a kormánymédiába”.

2. Mikor várható Sallai R. Benedek ügyében jogerős fegyelmi döntés? Kérnék – lehetőleg – még a délelőtt során – egy visszahívást az illetékes részéről…”

Péntek, se kép, se hang. Szombaton úgy szintén. Vasárnap ismét elküldtem a levelet, hátha majd hétfőn…

Hétfőn csend. Kedden újabb telefonos kísérlet. Végre bejelentkezik az osztály egyik munkatársa.

– Pénteken küldtem egy e-mailt, szeretném megkérdezni kivel beszélhetnék róla és mikor…

– Milyen e-malről van szó?

Elmondom.

– Valami dereng. Utána fogok nézni és jelentkezünk.

– Ha lehetne, szóban is kiegészíteném: Szeretnék Ungár Péterrel beszélni egy nyilatkozatáról, amiben arról beszélt, hogy azért nem lépett vissza a második kerületben, nehogy egy DK-s politikusé legyen a mandátum. Érdekelne: a Fidesz kétharmadának fényében ma is így gondolja-e?

– Jó. Majd jelentkezünk.

Kedd, 16 óra 25 perc. megérkezik az LMP válasza:

„Tisztelt Somfai Péter!

Hadházy Ákos kijelentéseivel kapcsolatban az LMP álláspontja, hogy az ellenzéki oldalon nem a felelőskeresésnek és az egymásra mutogatásnak, hanem az önvizsgálatnak van itt az ideje, mert csak akkor van esély legyőzni a Fideszt, ha minden egyes ellenzéki politikus és párt tanul a saját hibáiból. Mi továbbra is ennek megfelelően fogunk eljárni.

További kérdésére reagálva, tájékoztatom, hogy Sallai Róbert Benedek fegyelmi eljárása folyamatban van a megfelelő testületek előtt.

Kanász-Nagy Máté, az LMP országos elnökségének titkára”

Ungár Péterről, a szóbeli kérésről még utalás sincs.

Nem hiszem, hogy lehet más a politika. Nem hiszem, hogy lehet más a pártok és a sajtó viszonya, ha az ellenzéki oldalon is a „kormányzati sajtóelhárítás” technikája működik.

Bárkit le lehet hallgatni vasárnaptól?

Július elsejével lép hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely lehetővé teszi, hogy beismerő vallomás esetén az ügyész és az ügyvéd megegyezzen a büntetésről. Bekerült viszont az úgynevezett előkészítő eljárás fogalma is – jogászok attól tartanak, hogy erre hivatkozva gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek majd.

Négy év előkészítés után tavaly júniusban fogadta el a Parlament az új büntetőeljárási törvényt, amely idén július elsejével lép majd hatályba. A törvény bevezette többek között a „gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények” kategóriáját, ilyen lehet például a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban.

Változás az is, hogy az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani megalapozatlan ítélet miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen.

Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik,

felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, míg életfogytiglani börtönnel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sem lesz felső határa.

Az új törvény szerint az óvadék összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál, és azt akkor is elveszti a gyanúsított, ha bármilyen magatartási szabályt megszeg: például bizonyítékot próbált eltüntetni, vagy újabb bűncselekményt követ el. Az is lehetséges lesz, hogy a büntetőeljárásban valaki ne személyesen, hanem „telekommunikációs eszközök” használatával tegyen vallomást.

A Magyar Bírói Egyesület elnöke, Makai Lajos a Magyar Időknek nemrég azt mondta:

egyszerűbbé, gyorsabbá válhatnak az eljárások,

és ez egyaránt szolgálhatja a sértettek, a gyanúsítottak és a hatóságok érdekét.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Kabódi Csaba, az ELTE büntetőeljárásjogi tanszékének docense ezzel egyetért, mint mondta, egyértelműen az volt a jogalkotó célja, hogy gyorsabbak, hatékonyabbak legyenek az eljárások. Viszont arról is beszélt, hogy ilyenkor egy másik dolgot is mérlegre kell tenni: azt, hogy a gyorsítás, az ügyek egyszerűsítése mellett mennyire maradnak meg az eljárásban szereplők számára a garanciák. Mint mondta, „első olvasásban történtek itt áldozatok”.

Bevezetik például annak a lehetőségét, hogy beismerő vallomás esetén a gyanúsított, a védő és az ügyész

egyezséget kössön a büntetésről.

Ezt az egyezséget a bírónak is meg kell vizsgálnia, de nem változtathatja meg, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja.

Kabódi Csaba szerint ezzel az ügyek jelentős része valóban felgyorsul majd, statisztikák szerint az eljárásoknak akár a fele is végződhet ilyen megegyezéssel. Mint mondta, van benne ugyan némi szkepticizmus, hogy mennyire fog ez működni, mindenesetre az új törvény szerint nem csak a nyomozati szakaszban, hanem még a tárgyalás előkészítése során is születhet megegyezés. Ahogy fogalmazott:

„honorálják, ha valaki elviszi a balhét.”

Sőt, arra is lesz lehetőség, hogy akár csak bizonyos tényállásokban megegyezzen az ügyész és a védő, így ezek a tárgyaláson nem kerülnek szóba, ezzel is egyszerűsödik az eljárás. Kabódi Csaba úgy fogalmazott: „művelt jogászok ilyenkor azt szokták mondani, hogy majd a bírói gyakorlatban kiforr a dolog”.

Még egy fontos változást hoz az új törvény: bekerültek a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályai. Büntetőeljárásban egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés.

Egy másik újítás az úgynevezett előkészítő eljárás, amely egyfajta

előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt,

de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítására vagy kizárására. Ilyen eljárást az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is folytathat. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni „leplezett eszközt”: rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót is.

Magyar György ügyvéd a blogjában erről azt írta: „az új szabályozás szerint a büntetőeljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég lesz, ha valaki ’bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet’.”

Szerinte az, aki így szóba jön,

„számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik”.

Ez a kör Magyar György szerint ráadásul kiterjeszthető arra is, aki „a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”, amire szerinte gyakorlatilag bárkire igaz lehet.

Ezzel kapcsolatban Kabódi Csabának is vannak aggályai. Ő a Független Hírügynökségnek azt mondta: 28 pontban sorolják fel azokat az adattárakat, amelyeket át lehet nézni, az egészségi állapottól a banki adatokon át az ingatlannyilvántartásig. Mint mondta: „ha nagyon gonosz akarok lenni, ennyi adatból biztos lehet valamit találni”.

Az ő aggályai leginkább onnan fakadnak, hogy

fogalmak nincsenek pontosan tisztázva.

Nehéz ugyanis megfogni, ki az, aki „bűncselekményben érintett személy” lehet. Mint mondta, emiatt nem csak a védők fognak tiltakozni, hiszen szerinte is szinte bárki szóba kerülhet.

Az ilyen előkészítő eljárást olyankor lehet elrendelni, amikor még csak egy sejtés van valamilyen bűncselekményről, és ennek igazolásához „kémfilmekből is ismerős” titkos információszerzésre is szükség lehet.

Fontos, hogy ilyen eljárásra eddig is volt lehetőség, ezt hívták operatív felderítésnek, csak eddig nem a büntetőeljárásról szóló törvényben szerepelt. Így, ahogy Kabódi Csaba fogalmazott, az a kérdés, hogy az ebbe való bekerüléssel nőttek-e a garanciák vagy csökkentek.

Orbán megint „elszámolta” magát

Orbán Viktor felmelegítette lekicsinylő állítását az EU-tól kapott támogatások jelentőségéről. Ismét azt kell megállapítanunk, hogy nincs igaza. Csak egy tétel: a beruházások mostani növekedésének felét a közösség fizeti.

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy „régi legenda”, miszerint a magyar gazdaság az európai uniós támogatásoktól függ. Kifejtette, hogy az uniós nettó támogatás 4 milliárd euró, míg a teljes magyar GDP 114 milliárd euró.

A miniszterelnök tavaly szeptemberben ugyanerről értekezett egy rendezvényen, akkor éppen „színvonaltalan érvelésnek” nevezte, hogy bárki az uniós támogatásoknak tulajdonítsa a magyar gazdaság fejlődését. Azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Már akkor kénytelenek voltunk rámutatni arra, hogy

az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Amikor a korábbi években a legbővebben ömlött hozzánk a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 milliárd forint érkezett támogatásként, azaz akkor a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy akkori adatok szerint

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állították elő.

A miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány egyenesen arra a következtetésre jut, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt,

az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna.

A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik – áll tehát a kormány által megrendelt (és minden bizonnyal uniós finanszírozású) elemzésben.

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy 2016-ban, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

Az már másik kérdés, hogyan hasznosul ez a temérdek pénz. Ha Orbán erre vonatkoztatja lekicsinylő szavait, abban még akár igaza is lehet. A kormány gazdaságpolitikáját támogató Magyar Nemzeti Bank tavalyi tanulmányában foglaltak nagyon szomorú képet festenek fel. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint „a támogatásokra való számottevő ráutaltságról” írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

Nézzünk néhány friss adatot és megállapítást. Az Európai Bizottság idei dátumú országjelentése úgy fogalmaz, hogy Magyarország az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) kedvezményezettje, az általa kapott jelentős támogatás 2020-ig elérheti a 25 milliárd eurót. A 2014–2018-as időszakban ez évente a GDP mintegy 3 százalékának és

a közberuházások 43 százalékának felel meg.

A tavalyi év végéig az előzetes becslések szerint 23,5 milliárd eurót (a teljes összeg 94%-át) lekötötték hazai fejlesztésekhez. E támogatások révén 11 ezer vállalkozás bővítette kapacitásait, és több mint 200 cég vezetett be új termékeket; javult a városi tömegközlekedési rendszer fenntarthatósága, és csökkent a középületek éves primerenergia-fogyasztása. Az uniós finanszírozásból a tervek szerint 2,3 milliárd eurót (a 2007–2013-as időszakbelinél lényegesen nagyobb összeget) pénzügyi eszközök révén bocsátanak Magyarország rendelkezésére.

Azt is írja az országjelentés, hogy Magyarország jól halad az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) forrásainak felhasználásával. 2017. decemberében az ESBA keretében jóváhagyott műveletek teljes finanszírozási volumene 73 millió euró volt, és várhatóan összesen 1,2 milliárd euró összegű magán- és közberuházást generál. A kkv-keretből 12 ezer kisebb vagy induló vállalkozás részesülhet.

Ami azonban a lényeg: az uniós források erősen befolyásolják a magyarországi beruházásokat.

 

A magán- és állami beruházások forrás szerinti megoszlását mutatja az ábra

Forrás: Európai Bizottság

A szaggatott vonalak érzékeltetik, hogy a három szektorban az uniós hozzájárulás legenda-e.

„2017-ben a reálértéken mért bruttó állóeszköz-felhalmozás az előrejelzések szerint

több mint 20 százalékkal nőtt, és ennek körülbelül a felét közvetlenül uniós forrásokból finanszírozták”

– olvasható. (Az országjelentés készítői is hivatkoznak a fentebb idézett KPMG-GKI-tanulmányra és az MNB-s elemzésre, az általunk felvetett megállapításokat felhozva.

Érdemes pár pillantást vetni a naponta frissülő adatokat is tartalmazó adatbázisra. Ebből kiderül, hogy hazánk uniós kerete a mostani költségvetési ciklusban felfelé kerekítve 29 650 milliárd euró, ebből a többi tagállam befizetéséből 25 014 milliárdot (mint írják, fejenként tehát 2532 ezer eurót) kapunk, a „saját erő” mindössze 4,64 milliárd euró.

A keretből tavaly év végéig a kormány lekötötte (odaítélte) a pénz 94 százalékát a kedvezményezetteknek, de ebből csak 13 százalékot (3,991 milliárd eurót) utaltak át Brüsszelből. A mai állapot szerinti szám se sokkal szívderítőbb, az időközi kifizetés 14 százalékon áll.

Ennek nem csak az az oka, hogy a kormány villámgyorsan kiírta a pályázatokat a támogatásokra, amit csak késve követ az uniós kifizetés. A rendkívül alacsony összegű tényleges átutalás másik magyarázata alighanem az, hogy a hírhedetté vált OLAF-vizsgálódások mellett szinte minden egyes projekt-elemzés rendkívül súlyos szabálytalanságokat tár fel (a legújabbakról a 24.hu írt), emiatt egyelőre nem is kérik a számlákat a magyar kormánytól.

Magyarországon a demokratikus berendezkedés teljes intézményrendszere veszélybe került

A hetes cikkely szerinti eljárás megindítását javasolja Magyarország ellen az Európai Parlament Jogi-, Bel és Igazságügyi Bizottsága. A döntés hátteréről Jávor Benedek zöldpárti politikust, Magyarország Európai Parlamenti képviselőjét kérdeztük.

  • Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének
  • Rendszerszinten épül le a demokrácia
  • Az állásfoglalást hivatalosan is támogatta a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt képviselőcsoportja is
  • A Fidesz igazából meg sem próbált a kritikára érdemben reagálni

Kemény döntés született, hisz külső szemlélőtől elég kellemetlen azt hallani, hogy Magyarországon veszélyben vannak az alapvető emberei jogok, de veszély fenyegeti a jogállamiságot és a demokráciát is. Ráadásul emiatt később felfüggeszthetik az ország uniós szavazati jogát is. De mi a legfontosabb kritika?

A jelentés nem egyetlen okot nevez meg, ami miatt sérül a jogállamiság, mert

rendszerszinten épül le a demokrácia és a jogállamiság Magyarországon.

Az utóbbi időben már veszélybe került az igazságszolgáltatás függetlensége, növekvőben a korrupció, támadás éri a civil szervezeteket és a gyülekezési jogot is. Az elfogadott Sargentini-jelentés tíz területet sorol fel, amelyben sérülni látja a teljes jogrendszert. Tehát nem arról van szó, hogy bizonyos területeken problémák vannak, hanem a demokratikus berendezkedés teljes intézményrendszere került veszélybe Magyarországon. A beterjesztett jelentést a képviselők kétharmada elfogadta, tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó konzervatív, Néppárti képviselők is támogatták a javaslatot, amely megalapozhatja a hetes cikkely szerint eljárást. Tehát

Orbán Viktor aligha remélheti, hogy pártját kimentik ebből az eljárásból.

Vajon a szigorú döntésben közrejátszott az, hogy a Velencei Bizottság az elmúlt héten azt kérte, hogy a Stop Soros” törvénycsomag elfogadásával a magyar parlament várja meg a jogász bizottság kifogásait?

A Fidesz szándékosan fordult szembe ezzel a kívánsággal, hisz valójában csak annyit kértek a magyar kormánypárttól a CDU vezetői, illetve a Néppárt és az Európai Bizottság vezetői, hogy várják meg a Velencei Bizottság döntését, s az abban foglaltaknak tegyenek eleget. Viszont az Orbán kormány szándékosan elkerülte ezt, s a Stop Soros törvénycsomagot még a tekintélyes jogásztestület állásfoglalásának megismerése előtt elfogadta.

Úgy tűnik, fel akarják erősíteni a konfliktust,

szándékosan el akarják mérgesíteni a viszonyt az európai intézményekkel, közte az Európai Parlamenttel is. Minden erre utal, ami a választások óta történik Magyarországon, köztük a civil szervezetek vegzálása, a független igazságszolgáltatás megregulázásának kormányzati tervei. Valószínűleg ez győzte meg a Fidesz pártcsaládját, hogy Magyarországon nincs esély és remény arra, hogy a kormány önszántából felülvizsgálja a demokráciát aláásó intézkedéseit, egyáltalán, hogy békés módon szót lehessen érteni Magyarország kormányával. Ezért van szükség arra, hogy az unió a rendelkezésre álló eszközök teljes tárházát alkalmazza annak érdekében, hogy Magyarországot az európai értékek és jogok talaján tartsa, s a kormányt rávegye az alapvető értékek tiszteletben tartására.

A megállapításokat vitatja a Fidesz, a párt képviselői 263 módosító indítványt terjesztettek a parlament elé. Döntően mit kifogásoltak, s abból mit fogadott el a többség?

Gyakorlatilag semmit. A jelentéstevő minden valós adatot és tényt beépített a kompromisszumos javaslataiba, de Fidesz különvéleményét és az általa sugallt világnézetet nem, és azt a bizottság többsége is leszavazta. A magyar kormánypárt mindent kifogásolt, miközben meg sem vizsgálta, hogy a kritika valójában miről is szól. Pedig a bírálat nagy tekintélyű nemzetközi szervezeteknek,az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, a Velencei Bizottságnak és más független szervezeteknek a tényekre épülő értékelésére támaszkodott, nem pedig a jelentéstevő személyes véleményére.

A Fidesz igazából meg sem próbált a kritikára érdemben reagálni,

vagy azokkal szembenézni, gyakorlatilag minden kiszavaztattak volna a jelentésből. Orbán és kormánya konfliktust és harcot szít minden uniós intézménnyel, s a feltupírozott háborús konfliktustól belpolitikai hasznot remélnek. Közben persze abban reménykednek, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás tényleges szankcióit a tanácsban a lengyel kormány meg fogja majd vétózni. A Fideszt csak a politikai kommunikáció szintjén érdekli a magyarországi demokrácia állapota, némi politikai haszonért bármikor beáldozzák az európai jogok legelemibb normáit is.

Azt biztosan tudja, hisz a hazai sajtó döntően azt sulykolja, hogy a velünk szemben megfogalmazott kritika lényegében a hazugságok gyűjteménye. Ez nem merült fel a parlamenti bizottságban?

Az Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a LIBE nyilvánvalóan semmit sem tud tenni annak érdekében, hogy a döntésének valós indokai eljussanak a magyar választókhoz. Egyébként a Fidesz képviselői a bizottsági ülésen is azt hajtogatták, hogy az előterjesztés a hazugságok gyűjteménye, de valójában

egyetlen kritikus állítást sem tudtak vagy akartak cáfolni.

Az sugallták, hogy a fake news világában teljesen mindegy, hogy mi a valóság, a realitással nem kell törődni. Hangsúlyozom, a magyar kormánypárti képviselők a jelentés egyetlen állítását sem tudták cáfolni!

Ma a magyar parlamentben azt ismételgették a kormánypárti képviselők, hogy azért ítélték el Magyarországot, mert nem akar menekülteket befogadni. Ez a tény is felmerült a szavazáskor?

Szó sincs arról, hogy Magyarországot ítélték volna el. A jelentés a magyar kormány tevékenységéről szóló kritika, melyet a baloldal és jobboldal képviselőinek kétharmada támogatta. Ennek oka pedig az, hogy a magyar kormány a magyar állampolgárok rovására alapjaiban építi le és teszi tönkre a demokratikus intézményeket. A jelentés ezt a folyamatot bírálja, mert bizonyítva látja, hogy ennek az egész európai közösség kárát látja. Tehát

nem az országot bírálták a képviselők, nem is a bevándorlás volt a kritika legfőbb tárgya,

hanem a demokrácia védelme miatt emeltek szót.

Van arról elképzelés, hogy mekkora kár érheti az országot, hogyha az „atombombának” is tartott hetes cikkely szerinti eljárásban leállítják az uniós támogatásokat?

Itt még nem tartunk. Az eljárást a Bizottság kezdeményezi, de arról csak, a Tanács dönthet, hogy milyen szankciókat léptet életbe a magyar kormány intézkedései miatt. Ebben az ügyben az uniós szerződések tág mozgásteret adnak a Tanácsnak. A büntetés sokrétű lehet, de valóban felvetődhet az uniós támogatás részleges, vagy teljes megvonása is.

A jogállam leépítést már évekkel ezelőtti is kifogásolta a Tavares-jelentés, de aztán semmi nem történt. Lehet, hogy az unió parlamentje legalább annyira felelős a kialakult és kritizált helyzetért, mint a magyar állampolgárok?

Az országban történtekért természetesen elsősorban a magyar kormánypártok felelősek, de felelősség terheli az ellenzéki pártokat és az állampolgárokat is. Az európai intézményeknek korlátozottak a hatáskörei és a felelőssége is. Európa legfeljebb az uniós normákat tudja kikényszeríteni, már ahol vannak ilyenek. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az európai intézmények, különösen a Európai Bizottság a rendelkezésre álló eszközökkel lehetettek volna aktívabbak is a magyarországi fejleményekkel szemben. Ami ugyanis Magyarországon történik az nem pusztán magyar történet, hisz láthatjuk, a példa ragadós,

a magyar kormány demokráciát leépítő tevékenysége egyfajta például szolgál más jobb és baloldali kormányok, valamint a szélsőjobboldali populista erők számára is.

A tehetetlen hozzáállás, mellyel az unió kísérte a magyar fejleményeket, más országokat is felbátorít az uniós alapértékek megtagadására. Miután hagyták szabadon garázdálkodni a magyar kormányt, sajnos ennek a következményeivel egész Európának szembe kell nézni.

3048 – a BKV Zrt. banánhéja

Az a bizonyos metró kocsi ott van, ahol nem is lehetne. Valaki észrevette egy orosz honlapon, hogy a Budapestről felújításra hazaszállított 3048-as roncs otthon árválkodik, holott a magyar illetékesek szerint épségben, felújítva, itthon teszi a dolgát.

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi közgyűlési képviselője az internetre kikerült fotók alapján azt vetette a BKV Zrt. vezetőinek szemére, hogy a 3-as vonal szerelvényei nem felújítottak, hanem újak, tehát az első perctől kezdve nem mondanak igazat.

Az egész 69 milliárdos tendert a „nagy metróátverésnek” nevezte, ami miatt csalás címén feljelentésre készül a DK.

Bolla Tibor, a társaság vezérigazgatója pusztán vádaskodásnak mondja a képviselő asszony állítását, és az MTI-hez eljuttatott közleményben ismételten kijelentette, hogy az orosz fél a szerződés szerint mind a 37 szerelvényt leszállította. Pont.

Valaki nem mond igazat.

És aligha azok, akik azt állítják, hogy azok a kocsik, amelyeket márciusban leszállítottak, nem is azok, amelyeket roncs állapotban visszaszállítottak a gyárba. Senki nem mondta, hogy eggyel kevesebb kocsit kaptunk vissza, hogy rosszul számolták meg a vagonokat… Még azt sem meri senki egyértelműen kijelenteni, hogy ha nagyon megkapirgálnák a Moszkva környéki holtvágányokat, nem kerülne elő a többi „felújítva hazaküldött” jármű is.

Egyelőre csak egy, a 3048-as pályaszámú vagonról készült olyan fotó, ami nem is készülhetett volna, ha tényleg az történik a gyárban, amit a szerződésben vállaltak.

Alighanem most a vezérigazgató csak próbálja menteni a helyzetet, igyekszik „talpon maradni”, noha rálépett az elődei által eldobott „banánhéjra”. Inkább nem is arra felelt, amivel vádolják a cégét. Cáfolhatta volna, hogy

„na de kérem, az a képen látható roncs nem is a mi roncsunk, hiszen az eredeti köszöni szépen, jól van, és éppen most fékez a Nyugatinál”.

De inkább mellébeszél. A mundért védi: a felújítás keretében minden szerelvényt átvizsgáltak, állítja, és amennyiben szükséges volt, szerkezeti elemek cseréjét is végrehajtották. A korszerűsítés során megtörtént a járművek korrózióvédelme, újrakábelezése, a részegységeket rezgésgátló, hőszigetelő, hangszigetelő bevonattal látták el.  A vontatómotorokat kicserélték, a hajtásrendszert korszerűsítették, és így tovább, és így tovább.

Persze a kétkedők is óvatosan fogalmaznak. A Metróért Egyesület vezetője sem meri egyértelműen kijelenteni, hogy csalás történt, és azok a szerelvények, amelyek „hazajöttek” nem azok, mint amelyek „elmentek”, de különösnek tartja, hogy

az új metró kocsikban nincs egyetlen olyan alkatrész sem, amely csereszabatos volna a korábban idehaza használt vonatok alkatrészeivel.

A dologban – akár honnan nézzük – számtalan furcsa momentum van. Vajon életszerű, hogy egy 69 milliárdos felújítási megállapodás szakszerű végrehajtására egyetlen műszaki ellenőrt sem küldött ki a megrendelő a gyári munka ellenőrzésére? Ez csak akkor lehetséges,ha már az első perctől tudták a BKV Zrt.-nél, hogy a Metrovagonmas felújító üzemében nincs számukra semmi látnivaló.

Hogy valójában hol is van az a bizonyos 3048-as pályaszámú metró kocsi? Egy biztos: Moszkvában ott van. Hogy hol van a „felújított” reinkarnációja? Aligha lehet kideríteni. Az új járművek új pályaszámot kaptak.

Ki tudja, talán ezzel próbáltak fátylat borítani egy kapitális csalásra is?

Megnyerte a választást az illiberális török elnök

A nem hivatalos eredmények alapján Recep Tayyip Erdogan megszerezte a szavazatok több mint felét az első fordulóban. Orbán Viktor az elsők között gratulált neki. A török ellenzék vitatja az eredményeket.

A szavazatok 96,6 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,6 százalékát kapta az elnökválasztáson Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök, és ezzel már biztos, hogy az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást.

Erdogan már be is jelentette a győzelmét.

Csakhogy az ellenzék vitatja az eredményt. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a hivatalos adatok szerint az urnák több mint 50 százalékát kinyitották már, de nekik a Legfőbb Választási Tanács olyan adatokat küld, hogy még több tízmillió szavazatot meg kell számolni.

Az ellenzék szerint sok volt a visszaélés a választáson,

állítólag volt, ahol már a szavazókörök nyitásakor borítékokat találtak az urnákban.

Az elnökválasztás mellett parlamenti választást is tartottak, itt az elnök pártja önmagában nem szerzett abszolút többséget, szövetségesével együtt viszont igen.

Az Anadolu hírügynökség közben arról írt, hogy az uniós vezetők közül Orbán Viktor volt az első, aki gratulált Erdogannak.

Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette. Azt is mondta: Törökország stabilitásához olyan vezetőre van szükség, akivel meg lehet állapodni, és aki betartja a megállapodásokat, és szerinte Erdogan ilyen.

Az előzményekről és arról, mi volt az igazi tétje a választásnak, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Visszavonatnák a Stop Sorost – de mi ennek a következménye?

A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.

160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.

Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.

A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.

Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.

A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is

meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,

és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.

A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”

Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.

Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.

A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.

A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.

Fontos, hogy javaslatról,

ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.

Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.

Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.

Vagyis

az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,

ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”

Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.

Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.

Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.

Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig

könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.

Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.

Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.

Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK