Featured

Trump vagy tramp?

Nem olyan egyszerű erre rávágni a választ. Az első  az USA elnöke lenne ugyebár, csak hát tömeggyilkos diktátorokat ölelget és ajnároz, miközben a legcivilizáltabb  országokban lévő szövetségeseit megalázó módon kezeli.

Kapkod minden döntésében,  nála láthatólag semmi sincsen előkészítve  ,átgondolva. Menekülnek is az emberek tőle  minden pozícióban.

Mostanában éppen kajánul élcelődik Németország küzdelmén az Európai Unió egybetartására és azt a menekült problémát próbálja a németek nyakába  sózni, amelyet jórészt az USA közel-keleti és afrikai politikája idézett elő. Nem sok túlzással azt mondhatná Európa az USA-nak, hogy egye meg amit főzött.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy kioktató tudhatná, hogy az USA -ban lényegesen több olyan menekült van mint Európában akikről azt sem tudják hányan vannak, honnan  jöttek , éppen hol vannak?

 Abban hogy tegnap jelentős baloldali győzelem született a mexikói elnökválasztáson, bizonyára nem kis része volt Trump állandó  Mexicot  fenyegető  magatartásának is. A valós napi gondok ellenére  nem biztos, hogy az állandó konfrontáció  a bölcs dolog egy potenciálisan 200 milliós szomszéddal  szemben ,akinek mellesleg kiváló falmászók a lakosai.

Okos ember előre néz , főleg egy olyan országban ahol,a 2 év alatti gyermeket több, mint a fele  máris etnikai származású.

Az USA külpolitikája amúgy is  hemzseg a bravúros tévedésektől, elég ha csak a számunkra is könnyen átlátható ukrajnai  helyzetre gondolunk.

Jó 5-6 évvel ezelőtt elkezdték feltüzelni ( bevonva az EU-t is) az állítólagos akkori ukrán ellenzéket( valójában egy másik korrupt politikai elitet) és a lakosságot, hogy ideje fellázadni , tüntetni, stb, de hogy kik ellen azt nem részletezték.

Azt hitték naivul, hogy Oroszország szomszédságában  megtehetik ezt egy országban. Az időzítés is álságos volt, a szocsi téli olimpia előtti időszak, gondolván ezt lebénítja az oroszokat. Nos, nem volt nehéz megjósolni, hogy az Oroszország  visszacsap , ráadásul el is vették Ukrajnától azokat a területeket, amelyekről mellesleg l nem alaptalanul gondolták, hogy az őket illeti.

Kabaréban illik  de sajnos elképzelte, hogy Ukrajna lesre futtatása után még szentesítheti is Trump az oroszok által szerzett területeket.

Az ukránok egy életre  megtanulhatták, hogy a kibicnek tényleg semmi sem drága.

Az ámokfutás folytatódik, Trump szeszélyein kívül az USA külpolitikát az irányítja ami jó a veje , Kusher  gazdasági érdekeinek vagy az őt hatalomra segítő kétes hírű havernak( crony) Netanajunak.

Az egész külpolitika egy szürreális rémálom lett, sajnos az egykori szépségverseny rendező nem tudott eddig  szintet lépni. Annyival rosszabb is a helyzet, hogy  már szép lányok sincsenek, , az elnök maga flangál a kifutón.

Mostanában egyre több jele van annak is, hogy már maga a civilizáció is zavarja az elnököt, hiszen mi más oka lehetne, hogy a EU  puszta léte is kirohanásokra készteti. Leplezetlen célzásokat tesz arra , hogy nem volna  ellenére az EU felbomlása vagy a  NATO véd ernyő levétele  Európáról.

Apropó NATO! Lehet, hogy nem is ártana egy kicsit megpiszkálni , hogy mennyiben felelős az USA olajérdekek vezérelte hódító katonapolitikája a kiadásokért, mert az európai érdekek védelme nem kívánna emelést. Lehet, hogy  jobban járna Európa egy saját katonai szövetséggel, legalább nem kellene asszisztálni számára teljesen érdektelen amerikai katonai akcióhoz szerte a világban.

Hagyományos fegyverek terén semmi nem veszélyezteti Európát, nukleáris téren  pedig egyrészt  elemi érdeke az USA-nak megvédeni Európát másrészt most sem tudná megakadályozni, hogy egy nukleáris csapás esetén 10-15 rakéta elérje Európát!

Amúgy meg Európa bármikor fel tudja pörgetni a rövidtávú nukleáris rakétaprogramját  amivel elrettentheti Oroszországot, mert  ne kerteljünk, róla van szó.

Ezzel a magatartásával  viszont már komoly nemzetbiztonságot jelent Trump személye az USA számára is, hiszen Európa biztonsága  akkor is az USA biztonságának az alapja , ha ezt Trump és szűkebb környezete nem így látja.

Az USA ma a legnagyobb és legerősebb  ország,  különleges felelőssége lenne az egész föld sorsáért, békéjéért, jövőjéért. Egyenlőre  azonban  fogy a hit abban, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni.

 Ráadásul a  fák  magában az USA-ban  sem  nőnek az égig. Tudja ezt a befolyásos elit az ottani   politikai arénában  és  valószínűleg csak azért nem  mozdították el  eddig Trumpot ,mert az ártana a republikánus párt érdekeinek,  esélyeinek a következő választásokon stb.

Pedig a helyzet az USA-ban is egyre romlik,  a napi 10 ostoba Trupm Twitter  üzenet és pózoló  nagyot mondás ellenére.

Külön kérdés, hogy a Twitter meddig gondol szabad teret adni   odakozmált  politikusok napi ökörségeinek szerte a világban. Ha sokáig , félő hogy csak a politikusok fogják használni, burjánzó jelenlétük már így is taszítóvá teszi a Twittert. .

Trumpnak  jobb  lenne inkább saját portája előtt sepregetnie,  mert romlanak  a bevándorolók és  a fekete lakosság életkörülményei , egészségügyi ellátása, stb.

Lehet nagyokat mondani , ostobaságokat elrendelni, de ki tudja hova vezet a pózolás és  kakaskodás?

Nem biztos hogy túlélne az USA rendszere megint  egy 2 milliós fekete és bevándorló gyülekezet pikniket  a Fehér Ház előtt.

Marad tehát nyitott a kérdés, hogy ez a fickó Trump vagy csak tramp?

Akárhogy is, Trump  egyben  erkölcsi probléma  is lett! Szóba állni vele vagy sem? Idáig jutottunk! 

Egy év alatt jelentősen csökkentem a hajlék nélkül élők számát a Józsefvárosban

Közvélemény-kutatás ugyan nem készült, de elemzők szerint az ellenzék jelöltje megnyerheti a józsefvárosi polgármester választást július 8-án. Ráadásul a jövő vasárnapi voksolásra minden baloldali párt felsorakozott a független jelölt, Győri Péter mögé. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Győri kitart korábbi ígérete mellett, s azt mondja, hogy ha megválasztják, akkor egy év alatt látványosan csökkenti a hajléktalanok számát a „nyóckerben”!

 Első győzelmét már megszerezte, hisz elérte, hogy a helyi választási bizottság ne az ellenzéki pártok jelöltjének tartsa, hanem függetlennek, ahogy ön szeretné.
Jól esett a diadal?

Igen, mert jogilag független jelölt vagyok, a szavazólapon is így szerepelek majd. A szuverenitásom ellenére az ellenzéki pártok döntő többsége engem támogat, ezért a logóikat fel is tüntettem a plakátokon. Ám ezt kifogásolta egy bejelentő, s azt kérte, hogy ha az ellenzék engem segít, akkor ne lehessek független, s ezt húzzam le a falragaszokról is. Meglepő módon ennek a javaslatnak a helyi választási bizottság helyt adott, de a fővárosi viszont elutasította. Egyben úgy döntött, hogy valójában engem ért jogsérelem, mert plakátjaimat az ellenfeleim fekete festékkel befújták, ami törvénysértő. Itt tartunk.

A hangsúlyozott civilsége miatt a támogatói nem sértődtek meg, nem érezték úgy, hogy megtagadta őket?

Dehogy! A támogatóim kifejezetten méltányolják, hogy minden párton kívül állok, szimpatizánsaim pedig üdvözlik a szuverenitásomat, mert elegük van a mai politikából. Díjazzák azt is, hogy értek az önkormányzati munkához, mondhatnám, szakértője vagyok.

A támogatók elvárják, hogy a pártok egymásnak is ellentmondó programját megvalósítsa?

Ez nem elvárás. A pártok azért támogatnak, mert több olyan ügyet képviselek, amely számukra is fontos. Ismerik az eddig tevékenységemet, s azt elfogadhatónak tartják.

Előny, vagy hátrány, hogy ön a Demszky-éra ismert és befolyásos szereplője volt?

Az ellenfeleim megpróbálják azt az időszakot sötét korszaknak beállítani, miközben annyit soha nem fejlődött Budapest, mint Demszky idejében. Tényleg világvárost építettünk, de azt nem pártkatonaként tettem, voltak nyilvános vitáim is az akkori városvezetéssel. Próbálna ma ellentmondani bárki a felettesének, azonnal repülne. Tehát a hibái ellenére vállalom azt a korszakot, mert olyan nagyarányú építkezés, fejlődés azóta sincs a fővárosban. A mai kormány és a főváros vezetése erről szinte teljes mértékben lemondott.

Amikor az országban minden hatalom a Fideszé, akkor Józsefvárosnak nem az az érdeke, hogy a kerületet a kormánypárt kijáró embere vezesse?

Ezt csak mítosz, amit az emberekkel igyekeznek elhitetni.

Mindenesetre logikusnak látszik, hogy ahol a hatalom, ott a pénz. Nem így van?

Szerintem nem. Nem minden a Fideszé, az emberek lelke és szavazata bizonyosan nem. A választók többsége nem szereti a kormánypártot, ezt bizonyította az áprilisi országgyűlési választás, a fővárosban különösen. Az ellenzék 40 százalék feletti eredményt ért el – akár összefogott, akár nem – s ennél kevesebbet a Fidesz, a különbséget a Jobbik vitte. A választó tehát semmiképp nem a Fideszé, a többség semmiképp. Egyébként akkor is vállalnám az emberek képviseletét, ha kisebbségbe kerülnénk. Én ugyanis valóban a többpártrendszer híve vagyok, akkor is, ha kisebbségből kell képviselnem az álláspontomat. Egyáltalán nem félelmetes, ha egy bizottságban többségi hátszél nélkül kell érvelni egy logikus álláspont mellett. Nekem ez a normális! Ne felejtse el, hogy Zugló, Budaörs – hogy csak két önkormányzatot említsek – azért fejlődik jobban, mint a Fidesz által vezetett kerületek, mert rátermett ellenzékiek irányítják. De ott van Szeged, Hómezővásárhely – az utóbbi polgármestere Márki Zay Péter a legnépszerűbb ellenzéki,– s ezen kívül is van még a központi kormányzat színétől eltérő kistelepülés, amely sikeres. Még olyan eset is adódik, amikor a polgármester a saját testületében kisebbségben van, de ettől még nem omlik össze a város.  Sőt, szép eredményeket értek el, mert a Fidesznél sikeresebb várospolitikát folytatnak, a választók érdekében.

Vagyis az ön véleménye, hogy a közhiedelemmel ellentétben az ellenzéki önkormányzat sikeresebb lehet, mint a kormánypárti. 

Abszolút. Feltéve, ha a városvezetés ért a feladatához, s tudja, hogyan menedzselje a települést. Ezért választják meg őket, ellenkező esetben már megbuktak volna! A Fideszes városvezetők legtöbbje kontraszelektált, nem ért a feladatához, hiába „fekszik jól” a kormánynál, a pénz önmagában még kevés!

Ha megválasztanák Józsefváros polgármesterének, akkor Fidesz-többségű közgyűléssel kerülne szembe. Ez nem kedvetleníti el?

Semmiképp. Ha a közgyűlés is a kerület érdekeit képviseli, akkor természetes lenne az együttműködés. De még kisebbségben lévő polgármesterként is tudok olyan programot csinálni, amelynek megvalósításához nem kellene a többség támogatása. Például nyitott önkormányzatot szeretnék, amit kisebbségből is meg tudok valósítani. Ma az információt csak közérdekű adatigényléssel lehet kicsikarni az önkormányzattól, szerintem felesleges titkolózni, a döntéseket, s a gazdálkodási adatokat ki kell tenni az internetre, hisz az a választóra is tartozik.

Van olyan munka, amit ugyan a Fidesz kezdett, de ön is elismer?

Persze. A város rehabilitációs nagy projektjeit – melyek már elkezdődtek – ilyen a Corvin, vagy az Orczy program, azokat mindenképp magam is támogatom. Attól pedig nem félek, hogy csak azért, mert független vagyok, Orbán Viktor elvenné a pénzt a Józsefvárostól. Elsősorban azért nem tartok ettől, mert a beruházások nem csak közpénzből, hanem európai forrásokból is épülnek. Az elképzelések megvalósulása pedig mindenkinek érdeke. Olyan persze könnyen előfordulhatna, hogy én megváltoztatnám az eddig érvényes segélyrendeletet, mert a jelenlegi igazságtalan elosztással nem értek egyet. Kezdeményeznék egy korrektebb változatot, hogy vállalhassam önmagam, s még akkor is, ha a többség leszavaz. Ámbár tapasztalatom szerint a fideszes képviselők is tudják, hogy a szociális támogatásokra fordított pénz, a költségvetés fél százaléka nagyon kevés. Ezt mindenképp emelném.

Még be sem ült a polgármesteri székbe, máris azt írta a blogján, hogy a szekrényekből sorra dőlnek ki a csontvázak. Lesz ideje a következő másfél évben ezeket kipakolni?

Arra épp elég az idő, hogy a csontvázak láthatóvá váljanak. Ez a jövő előkészítése érdekében nélkülözhetetlen, mert úgy költenek el milliárdokat, hogy nem is ellenőrzik. Ez engem állampolgárként is zavar.

Ezt érzékelik az itt élők?

Persze, hisz az utakat nem gondozzák rendesen, ha felújítják, gyorsan tönkremegy. Ha uniós forrásokból építkeznek, elfelejtik karbantartani, s az is lepusztul. Ilyen módon nagyon sok pénz elfolyik, ezek olyan csontvázak, amire ha odafigyel a polgármester, akkor az egész kerület másként néz ki. S akkor még ott vannak a furcsa szerződések, engem ez ügyben is elég nehéz átverni!

Tehát a városrendezést folytatná?

Igen! Egyébként a város-rehabilitációt a fővárosban még én kezdeményeztem a ’90-es évek közepén, tehát „szülőatyaként” folytatnám. Szórakoztató, hogy a vetélytársam ezzel kampányol ellenem.

Sára Botondról van szó?

Igen, de vele ellentétben a város-rehabilitációt kiterjeszteném a kevésbé gazdag környékre is, mert azt is nagyon fontosnak tartom. Viszont a megvalósítást jobban ellenőrizném, mert már a lakók is panaszkodnak, hogy az építők drága és rossz munkát végeznek.

Ön már a Kádár rendszerben is foglalkozott a szegények támogatásával – pedig akkor állítólag még nem is voltak szegények – ma viszont nem beszél arról, hogy a hatalmon lévő kormány rendészeti eszközökkel küzd a hajléktalanok ellen. Kerüli a nagypolitikát?

Nem szeretem azt a vitát, amely el akarja dönteni, hogy a hajléktalanságot tisztán rendőri, rendészeti, vagy kizárólag szociális eszközökkel számolná fel. Ezek szélsőséges álláspontok. Ma a világban a két módszert egyesítik, vagyis a súlyos, tartós utcán élést úgy igyekeznek megszüntetni, hogy együttműködik a mentő, a polgárőr, a rendőr és a szociális munkás, valamint a befogadó intézmények képviselői. Ezt a módszert Budapesten is alkalmazzuk, nézze meg a Nyugati téri aluljárót, egyetlen ott alvó embert sem talál, mert az együttműködés sikeres. Az utcai szociális munkás segít a rendőrnek, s biztonságos lakhatást keresnek a hajléktalannak, ilyen módon felszámolható az utcán élés.  Önmagában egyetlen szervezet nem képes mindenütt megoldani ezt a helyzetet, tehát a közös munkára kéne koncentrálni. Teljesen értelmetlenül módosították 300–500 ember miatt az alkotmányt.

A kerület előző polgármestere, Kocsis Máté vélhetően ezt nem így látja…

Lehet, de az ő városvezetési politikája nem óhajtotta ezt a problémát megoldani, tíz év alatt egyetlen alkalommal sem találkozott az érintettekkel. Miközben más Fideszes kerületekben idősotthonba, kórházba, és a hajléktalanszállóra tudtuk juttatni a hajlék nélkülieket, a Józsefvárosban sajnos ez a probléma elmérgesedett. Ha én leszek a polgármester – ezt egyébként már korábban meghirdettem – akkor változtatok a helyzeten, s egy év alatt jelentősen csökkentem a hajlék nélkül élő számát a Józsefvárosban. Ezt számon is kérhetik rajtam, mert engem is zavar, hogy utcán élnek emberek.

Erről biztosan kevesen hallottak, mert a helyi nyilvánosságban ön ritkán kap megszólalási lehetőséget. A kerületi újságban legutóbb Sára Botond neve 22 szer szerepelt, az öné egyszer sem. Változott a helyzet?

Nem, ezért pereljük is a szerkesztőséget. Azóta persze újabb lapszámok jelentek meg, abban már csak 16-szor szerepel a versenytársam neve. Állítólag engem azért mellőznek, mert az önkormányzati újság nem vesz részt a kampányban, amit röhögés nélkül közöltek velem.

Akkor önnek marad az utca. Arra nem gondolt, hogy vitára hívja vetélytársát, Sára Botondot?

Rajtam nem múlik, a választás előtt két nappal, 6-án, pénteken is lesz egy fórum, ahol vitázhatunk. Civil szervezetek mindkettőnket meghívtak július 6-ra, én biztos ott leszek, s remélem, az ellenfelem Sára Botond sem futamodik meg.

A kezdetektől a világhírig – A Zsolnay gyár története 1.

Most induló cikksorozatunkban az idén már 166 éves a világhírű Zsolnay gyár történetét dolgozzuk fel, amely egy tönkrement kőedénykészítő üzem felvásárlásával és újjáalapításával kezdődött. Az alapító fia, Zsolnay Vilmos néhány évtized alatt világhírűvé tette a Zsolnay kerámiákat, de közben persze mást is gyártottak.

Zsolnay Vilmos
Forrás: Wikimedia Commons

Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született Pécsen, egy ismert kereskedő és egy gimnáziumigazgató lányának gyerekeként. Összesen hat testvére volt, öten közülük Vilmosnál fiatalabbak voltak. Szülei azt akarták, hogy ő is kereskedő legyen, bár őt inkább a festészet vonzotta. A szülői akarat győzött: Bécsben tanult és dolgozott egy ideig, majd bejárt több európai nagyvárost, végül apja mellé szegődött.

Az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd nem sokkal később megismerkedett feleségével, Bell Terézzel. Három gyerekük született: Teréz (1854), Júlia (1856) és Miklós (1857).

Közben, 1852-ben édesapja megvette a tönkrement lukafai kőedénygyárat, amelyet Pécsre telepített, átnevezett Zsolnay Keménycserép Manufaktúrának, majd átadta legidősebb fiának, Ignácnak. Így tulajdonképp a Zsolnay-gyár alapítójának Zsolnay Miklóst kell tekintenünk, azonban Zsolnay Vilmos volt az, aki felfuttatta, majd világhírűvé tette azt.

A Zsolnay Keménycserép Manufaktúra cégtáblája.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Ignácnak ugyanis nem volt elég tehetsége ahhoz, hogy egy gyárat irányítson, hiába volt a cég kicsi, 8-10 alkalmazottal, akik csupán a helyi piacra gyártottak kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket. Ezért Vilmos előbb kölcsönnel segítette, majd 1865-ben át is vette tőle, miközben tovább üzemeltette időközben megnyitott üzletét is –

a Zsolnay gyárat pedig néhány évtized alatt világhírűvé tette.

Ahhoz, hogy fejleszteni tudja a gyárat, Vilmos kutatni kezdett, hogy megfelelő alapanyagokat találjon, és még vegyészeti tanulmányokat is folytatott, emellett pedig külföldről, főleg német nyelvterületről hívott szakembereket. 1868-ban aztán bejegyeztette új vállalatát Pécsi Cement, Chamott és Tűzálló Anyagáruk néven. A cementgyártás ugyan nem jött be, de a többi termék iránt nagy volt a kereslet. Folyamatosan kísérletezett különböző agyagokkal és mázakkal, közben pedig a gyárban elkezdtek művészi kerámiákat gyártani.

A Zsolnay Keménycserép Manufaktúra épületei egy 19. századi grafikán.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

A 70-es évek elején már egy festőt is tudott szerződtetni, az 1873-as bécsi világkiállításon pedig bronzéremmel és oklevéllel jutalmazták, sőt, a királytól a Ferenc József-rendet is megkapta. 1878-ban, a párizsi világkiállításon már aranyérmet kapott, sőt megkapta a Francia Becsületrendet is.

Az évtized végén kezdtek el épületkerámiákat is gyártani. Közben családtagjait is egyre jobban bevonta a munkába. A fejlesztések is folyamatosak voltak: ekkor fejlesztették ki a magas tűzű zománctechnikát, amely aztán a gyár termékeit jellemezte.

A különböző nemzetközi díjak miatt

egyre nőtt a kereslet a Zsolnay-termékek iránt az egész világon.

Rengeteg nemzetközi kiállításon vettek részt, miközben az alkalmazottak létszáma is folyamatosan növekedett: 1882-ben már 460-an dolgoztak a gyárban – köztük sok családtag, akik a lakóházaikat is a gyár területén építették fel. Zsolnay Vilmos gyerekei közül Teréz és Júlia tervezőművészek lettek, Miklós pedig már 16 éves korától részt vett a gyár kereskedelmi részének irányításában.

Zsolnay Vilmos Zelesny Károly 1900-ban készült fényképén.
Fotó: Wikimedia Commons

Közben Pesten is nyitottak egy új gyártelepet, ahol kályhacsempék is készültek – hamarosan ez lett az egyik legsikeresebb termékük, de tovább gyártottak fazekasárukat, díszkerámiákat, majolikaképeket is.

Az 1880-as évek közepén újabb jelentős lépést tettek: Petrik Lajos és Wartha Vince vegyészek ekkor találták fel az eozint, de ehhez Zsolnay Vilmos hathatós közreműködése is kellett. Ő ugyanis továbbra is folyton kísérletezett, ez volt az ő valódi életcélja, ahogy egy bátyjának írt leveléből is kiderül: „Nem ösztökélt soha nyerészkedés vagy becsvágy.

Jól tudod, hogy nem vágyom sem pénzre, sem egyébre.

Belső kényszer sarkall munkára és alkotásra, mindig ez jelentette számomra az életet.”

Kísérletezőkedvét az is bizonyítja, hogy szép eredményeket ért el a kertészetben is, főleg a dinnyetermesztés terén, de rózsái is ismertek voltak. A gyár területén egy ideig kereskedelmi kertészet is működött, és még melegházat is létrehozott.

Eozin Zsolnay vízköpő Pécsen.
Forrás: Pixabay

Visszatérve a kerámiákhoz: a Zsolnay gyár volt a világon az első, amely az eozinnal, a különleges zöldes-kékes anyaggal dolgozott, amelynek különlegessége, hogy a színét a megtörő fény adja. (A nevét Éószról, a hajnal görög istennőjéről kapta.) Az eozinmáz a gyár újabb jellegzetes terméke lett, ennek köszönhetően sokkal színesebb mázat, illetve fémszerű termékeket tudtak előállítani.

Közben a gyár sorra vonzotta a neves tudósokat, művészeket is. A munkában, hosszabb-rövidebb ideig olyan alkotók is részt vettek, mint Lechner Ödön, Rippl-Rónai József vagy Victor Vasarely.

Az évszázad vége felé

egyre több jelentős magyarországi építkezéshez gyártottak pirogránit kerámiákat,

a legnevesebb építészekkel együttműködve. Ilyen volt többek között a budai Mátyás-templom, a Parlament, az Iparművészeti Múzeum, a Műcsarnok vagy épp a Nagyvásárcsarnok. Nyugodtan ki lehet jelenteni: a 19. század végi szecessziós építészetben a Zsolnay-gyár meghatározó szerepet játszott. A gyár kerámiáit használta többek között Steindl Imre, Lechner Ödön vagy Schulek Frigyes is.

Az Iparművészeti Múzeum.
Fotó: Wikimedia Commons

Folytatódott a terjeszkedés is: megvették a budapesti Fischer Porcelán- és Majolikagyár részvényeinek többségét. 1899-ben már összesen 663-an dolgoztak a Zsolnay-gyárakban.

Az alapító azonban ekkor már súlyos beteg volt, és 1900. március 23-án meghalt. Később mauzóleumot emeltek neki a gyár mögötti dombon, ahonnan korábban ő maga is szívesen szemlélte a gyártelepet. (Életéről egyébként 2010-ben Pozsgai Zsolt filmet is készített A föld szeretője címmel, Őze Áron főszereplésével.)

Cikksorozatunk második részében a privatizációig folytatjuk majd a gyár történetét.

Források:

A Zsolnay gyár története 
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.
A Zsolnay gyár és a család
Zsolnay Vilmos születése
Zsolnay család

Megtagadták a menedékjogot a csengeri asszonytól – Kósa mentelmi joga megmarad?

Nem állnak túl jól Szabó Jánosné, alias Marika, vagy még alias „csengeri asszony ügyei. Éppen két hónapja, hogy Svájcban, a nemzetközi elfogató parancsnak megfelelően elfogták, és kiadatási őrizetbe helyezték.

A gyanú szerint Szabóné csalások sorozatát követte el, s noha –a letartóztatása előtt – a Független Hírügynökségnek kijelentette, hogy semmilyen csalást nem követett el,  a meseszerű nagyságú vagyon létezik – nem volt teljesen tisztázható, hogy örökség útján, vagy más módon jut hozzá az 1300 milliárdnyi pénzhez, de biztosította portálunkat arról, hogy fizetni fog. Akkor arról beszélt, hogy június végén jut hozzá pénze egyik részéhez, míg a következő, nagyobb adag május 1-én nyílik meg számára. Azt is hangsúlyozta akkor, hogy fizetni fog mindenkinek, és az egész rendőrség akció mögött Kósa Lajos áll. Kósa, szerinte meg akarja félemlíteni, azért, hogy elkerülje a nyilvánvaló részvételét Szabóné örökségének kezelésében.

Kósa Lajos, aki az ügyek ellenére nagy fölénnyel nyerte meg a debreceni országgyűlési választási körzetét, kezdetben elismerte ugyan, hogy volt közös akciója Szabónéval, és a közjegyzői papírok hitelesek, később azonban mindenről azt állította, hogy hamisítványok, sem ő, sem korábban a felesége, sem pedig az édesanyja nem jutott volna 800 milliós jutalomhoz, vagy ajándékhoz; nevezzük akárminek.

Akárhogy is: a felettébb talányos ügyből nehezen tudna kimászni a volt tárca nélküli miniszter, polgármester, frakcióvezető, országgyűlési képviselő, korcsolyaszövetségi elnök, ha nem a Fidesz nyeri meg a választásokat. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje szerint Kósára így is nehéz napok várnak, mert – tudomása szerint Szabóné készen áll arra, hogy ha sor kerül a magyarországi kihallgatására, illetve a bírósági tárgyalásra, mindent kiteregessen. Hogy mi az a minden, arra egyelőre nincsenek legfeljebb csak utalások, például egy kft közel hetvenmilliós kölcsöne, amely ugyan Szabóné számláján landolt, de állítása szerint nála csak tranzitállt az összeg, és ő ezt bizonyítani is tudja.

Ma egyébként, ha közvélemény álláspontját vizsgáljuk, meglehetősen felemás a helyzet: sokan adnak hitelt Szabóné szavainak, de az idő múlásával egyre többen pártolnak el mellőle, ami nem jelenti azt, hogy Kósa hitele erősödne. Ma inkább az az általános vélekedés, már azok között, akik még figyelemmel kísérik ezt a meglehetősen hosszúra nyúló, mondanánk azt, hogy szappanoperát, de ha valakit börtönnel fenyegetnek, annak történetét nehéz ebbe a kategóriába sorolni. Mindenestre Helmeczy László fenntartja ügyvédi szerepkörét – nincs egyedül különben, Svájcban is dolgozik, ahogy ő mondja egy kolléga – , de a hite már neki sem olyan erős, mint kezdetekben volt. És független attól, hogy eközben úgy véli:  ha Szabónéról az bizonyosodik be, hogy csaló, Kósa Lajos akkor sem úszhatja meg az ügyet. Szembe kell majd néznie a kétségbevonhatatlan tényekkel, és az mégiscsak fura lenne, ha a mentelmi joga alapján akarna kibújni az eljárás alól.

A Független Hírügynökség egyébként kísérletet tett felhívni a Szabóné által korábban használt telefont. A készülék kicsörgött, ám az a férfiú – akivel a fuhu.hu egy alkalommal már beszélt; ő volt az, aki svájci tartózkodása alatt támogatta a „csengeri asszonyt” – lerázott bennünket, mondván nem tud semmit mondani, nincs információja. 

Portálunk azonban más forrásból megtudta, hogy Szabóné politikai menedékjogot kért Svájctól. A beadvány tartalmát nem ismerjük pontosan, annyit azonban bizonyosra vehetünk, hogy abban főszerepet játszhat Kósa Lajos, illetve a Fidesz, aki és amely létében fenyegeti Szabónét. A svájci hatóságok azonban nem adtak hitelt a beadványban szerepelt indokoknak, és elutasították a kérvényt. A visszautasítás indokait sem ismerjük, annyi azonban elmondható: ez alapján nem áll jól a szénája Szabó Jánosnénak. Ő mindenesetre megfellebbezte a határozatot, amellyel – szakértők szerint – legfeljebb egy kis időt nyert, viszonylag csekély az esély arra, hogy a másodfokon másképpen döntsenek Svájcban. Ez viszont azt jelenti, hogy még legfeljebb harminc napja lehet a svájci kiadatási letartóztatásban „Marikának”, után véglegesen a magyar igazságszolgáltatás kezeire kerül.  Ennek lapján szinte biztosra vehetjük, hogy legkésőbb július végén, Magyarországon döntenek majd Szabóné előzetes letartóztatásáról.  Sorsa, április 8-a után, aligha lehet bárki előtt kétséges, azt viszont lehetetlen megjósolni, hogy miként alakul majd Kósa Lajos szerepe. Érintetlen biztosan nem maradhat, bár most igazán nem tudnánk megmondani, hogy ez pontosan mit is jelent.

A zuglói koalíció köszöni jól van

Vihart kavart, amikor Szabó Rebeka zuglói alpolgármesternél elszakadt a cérna, mert nem ment át egy előterjesztése. Indulatosan kifakadt az egyik közösségi portálon, aztán az egyik lap munkatársának is: szerinte azért szavazta le a képviselő testület a Baptista Integrációs Központ ajánlatát, akik saját költségen felújítottak volna három lakást a hajléktalanoknak, mert a szocialisták a fideszesek pártjára álltak, amikor dönteni kellett. A hír igaz, csak nem úgy, ahogyan a régi viccben: Zuglóban se nem „osztogatnak”, se nem „fosztogatnak”.

 

* Egy előterjesztés kudarca kavart politikai vihart

* Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok nyomában

* Lakhatásra alkalmatlan lakások nem kellenek

* A Nyugodt Szív a jó példa

* 3 milliárdot kérnek szociális bérlakásokra

 

Amikor a hír napvilágra került, a kormánysajtó azonnal a kerületi koalíció felbomlásáról cikkezett, mondván, olyan mély a szakadék a polgármester és a kerület szocialista országgyűlési képviselője között, hogy már szóba sem állnak egymással. A hír kacsa, egy asztal körül, hármasban igyekszünk tisztázni Karácsony Gergellyel és Tóth Csabával, mi is történt valójában azon a képviselőtestületi ülésen.

Egy előterjesztő, aki sokáig dolgozott a javaslatán, rossznéven vette, hogy leszavazták – summázta Karácsony Gergely. – Aki ismeri a kerületi intézkedéseinket, tudja, hogy Zuglóban nagyon sokat dolgozunk azon, hogy segítsünk a rászorulókon. Ebből a szempontból a fideszes képviselőnket is meg kell védenem: ő is erősen elkötelezett az elesettek megsegítése mellett.

Valami mégis történhetett?

A kormány stigmatizálja a hajléktalanokat. Ebben a helyzetben kell elfogadtatnunk a kerület lakóival, hogy ne féljenek ezeknek a családoknak a befogadásától. De olyan a közhangulat, amely hajlamos egyenlőség jelet tenni a démonizált migránsok és a hajléktalanok közé. Az önkormányzati képviselőknek a döntésük során ezt is mérlegelniük kell. Mi azoknak próbálunk segíteni, akik már-már képesek kivergődni ebből az állapotból, akik már rendelkeznek egy normális életvitelhez elegendő jövedelemmel, és szociálisan is képesek a beilleszkedésre.

Mindössze három lakásról lett volna szó?

Egy ingatlan esetében elfogadtunk a baptisták ajánlatát, azzal, hogy legyen ez egy mintaprojekt, és ha elkészült, elemezzük a tapasztalatokat, majd térjünk vissza a többire – indokolta a szocialisták „nem” szavazatát Tóth Csaba.

Óriási igény van a kerületben bérlakásokra – mondja a polgármester -, több mint 2500 ilyen lakásunk van, de ez sokkal kevesebb, mint amennyire igény volna. Szeretnénk bérlakásokat építeni, de központi támogatás nélkül, erre szinte semmi esélyünk. Furcsa, de igaz, azok a korábbi hajléktalanok, akik már az úgynevezett „kivezető” program résztvevői, sokszor kedvezőbb szociális helyzetben vannak, mint a szociális lakások átlagos bérlői.

Mi pedig ahhoz is ragaszkodnánk – tette hozzá Tóth Csaba -, hogy ha lehet, olyan hajléktalan családok sorsa oldódjon meg, akiknek valamilyen zuglói kötődése is van.

Tehát nem arról szólt a döntés, hogy a kerület lakói nem akarnak hajléktalanokat látni maguk körül?

„Szó sem volt erről” – véli Tóth is, Karácsony is. Szerintük az ügynek nagyobb lett a füstje, mint a lángja.

Egy átmenetileg megoldatlan konfliktust nagyított fel a sajtó,

mondják, de ennek persze ellentmondani látszanak azok a nyilatkozatok, amelyeket az érintett felek a különböző fórumokon tettek. A szociális alpolgármester azzal vádolta a szocialistákat, hogy

„fontosabbnak tartják a fideszes képviselő véleményét a saját (feltételezett) értékrendjüknél.”

A szocialisták első reflexiója erre az volt, hogy ők az „Utcáról Lakásba!” Egyesület konténerházas, korábban már visszavont javaslatáról tudtak és arra mondtak nemet.

Erre az érintett egyesület is közleményt adott ki, mondván: „Több, mint két éve kezdtünk el egyeztetni a kerületi képviselő-testület több szereplőjével, elsőként a mobilház-programunkról. A zuglói Szociális Bizottság azt akkor azzal utasította el, hogy először a szomszédos lakókkal kellett volna egyeztetnünk. Ezek után már nem lett volna értelme a testület elé engedni az előterjesztést, így azt valóban visszavontuk – egy évvel ezelőtt.” Később a Szociális Bizottság vezetőjének javaslatára az ismertebb „Kunyhóból Lakásba!” programjukat terjesztették elő, mert az „jobban beleillik Zugló szociális koncepciójába”. Ezt az előterjesztést – miután előzetesen a Szociális Bizottság tárgyalásra alkalmasnak nyilvánította – az MSZP és a FIDESZ képviselői együttesen nem szavazták meg.

Ez egy másik történet – reagált a nyilatkozatra Tóth Csaba. – Mi ezzel az előterjesztéssel azért nem értettünk egyet, mert a benne szereplő mind a két lakás alagsori. Az egyik már eladásra kijelölt ingatlan, a másik pedig gyakorlatilag lakásra alkalmatlan, dohos pince. Az előterjesztő hibája, hogy ez egyáltalán napirendre kerülhetett.

Ha életvitelre alkalmas lakások felújítására tett volna javaslatot az előterjesztő, mellé álltunk volna.

Minden olyan javaslatot megvizsgálunk, amivel akár csak néhány rászorulónak segíthetünk. Ilyenek a konténerházak is – mondta a polgármester. – Megfelelő területet kell keresni, és visszatérhetünk rá.  De igaza van Csabának is, nem minden áron kell megegyezni. Vannak jó példák is, együttműködünk a HABITAT-al, megállapodásunk van a Nyugodt Szív alapítvánnyal, akik a családok átmeneti otthonából keresnek kiléptető lakásokat. Minden ilyen együttműködésre nyitottak vagyunk, az ésszerűség határain belül, de nagyon nehéz ezt a helyzetet közmegelégedésre kezelni.

Tóth Csaba:

Önálló képviselői indítványként beadtam egy javaslatot, hogy Zuglónak adjon a kormányzat 3 milliárd forintot a szociális bérlakások építésére. A jövő héten kerül a bizottság elé, kíváncsian várom – a korábban elfogadott hajléktalanokat „rendszabályozó” törvények fényében -, hogyan fogadják majd.

Karácsony Gergely:

Mi nem az az önkormányzat vagyunk, amelyik a X. kerülethez hasonlóan lebontja az épületet, hogy megszabaduljon a hátrányos helyzetű bérlőktől. Mi építeni szeretnénk, hogy jobb körülmények között megtarthassuk a zuglói kötődésű fedél nélkül maradt embereket.

A zuglói szociális projektet a szakma kétségtelenül példaértékűnek tartja. De erről kevesebb szó esik a kelleténél.

Tátrai házi őrizetbe kerülhet

A PestiSrácok.hu információi szerint vasárnap szabadul a börtönből a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban három évre ítélt Tátrai Miklós. A portál úgy tudja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó büntetését otthonában töltheti le. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját két és fél évre ítélték, ő az idén áprilisban már szabadult

Tátrai Miklós úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerül, ami annyit jelent, hogy heti három napon át négy órát mozoghat a városban, az ügyeit intézni, illetve ha munkát vállal, eljárhat dolgozni – tudta meg a Független Hírügynökség. Tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség ilyen reinkarnációs őrizetre, feltétele a jó magaviselet is. Császy Zsolt is így került ki a börtönből. Ő hétfőn, szerdán és szombaton reggel 8 és 12 között mozoghat a városban, de miután már munkát is vállalt, minden nap dolgozik.

Császy a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy

„az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”.

A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált:

„Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…”

A teljes  interjúban arról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végére harmadfokon került pont tavaly. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.

Először a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.

A Szegedi Ítélőtáblára került ügyben 2016 októberben másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette mind Tátrait, mind pedig Császyt.

Ügyészi fellebbezés nyomán következett a harmadfokú eljárás, amelynek végén a Kúria tavaly júniusban új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Végül Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.

Az idén januárban pedig a Szegedi Ítélőtábla elutasította Tátrai Miklós védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét. Pedig a Hír TV akkor egy új értékbecslésről adott akkor hírt, amelyet a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közjegyzői kirendelésre készített.

Ez pedig 550 millió forintban, az állam által alkalmazott ár felében határozta meg a sukorói telekcsere velencei-tavi ingatlanjainak maximális értékét.

 

Tényleg betiltják a Békemenetet is?

Szigorítja az állampolgári elégedetlenség miatt szerveződő utcai tüntetések feltételeit a héten beterjesztett új gyülekezési törvénytervezet. Ez a rendőrségnek szinte korlátlan jogokat biztosít a demonstrációk betiltására. A Független Hírügynökség által megkérdezett jogvédők szerint a beterjesztett jogszabály több paragrafusa is pontosabbá tette a már meglévő törvényt, s néhol még a tüntetők jogait is védi.  Az egykori politikus, Tamás Gáspár Miklós szerint az új törvény alapján ma tilos lenne az, ami a rendszerváltás idején még szabad volt, Kuncze Gábor ex-belügyminiszter pedig úgy látja, ha elfogadják a törvényt, Magyarország már nem lesz olyan szabad ország, mint korábban volt.

 

Az elmúlt évek tüntetései valószínű betilthatóak lennének, ha már érvénybe lépett volna a kormány által a héten beterjesztett új gyülekezési törvény. A jogszabály-tervezet ugyanis tilt minden demonstrációt, amely a közrend veszélyeztetésével jár. Csakhogy a döntéshozók adósak maradtak a közrend pontos meghatározásával. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évek tömeges utcára vonulásai, így az internetadó elleni és a CEU melletti tüntetés, vagy a Budapest Pride, de még a Békemenet is ma lazán betiltható lenne.

Nem beszélve 2006-os Kossuth téri tüntetésről, amelyet szinte bizonyosan be lehetett volna tiltani, mert valóban tartósan akadályozta az autóforgalmat, vagyis veszélyeztette a közrendet – hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért szervezet. Ugyancsak a közrend veszélyeztetésének számítana, ha a tüntetők a bíróságok működését megzavarnák, ebből következően a devizakárosultaknak nem lenne lehetőségük kivonulni a Kúria elé. A jogszabály szerint már két ember hangos, utcai véleménynyilvánítása is tüntetésnek minősül, tehát betiltható.

Az Eötvös Intézet jogásza Pásztor Emese szerint a ma még hatályos törvény alapján a demonstrációk betiltására csak pontosan meghatározott esetben van lehetőség. A frissen beterjesztett jogszabály viszont olyan mértékben bővíti a rendőrség jogait, hogy a jövőben elvileg bármilyen tüntetést betilthat, ehhez ugyanis a közlekedés rendjének legkisebb sérelme is elegendő. Vagyis a benyújtott törvényjavaslat – ha a jelenlegi formájában fogadják el – jelentősen szűkíti majd a szabad gyülekezés lehetőségét, és felhatalmazza a rendőrséget az önkényes döntések meghozatalára.

Tamás Gáspár Miklós viszont úgy véli, hogy az új gyülekezési törvény több, eddig vitatott helyzetet pontosít. A rendszerváltásban aktív szerepet vállaló filozófus szerint a rendőrség döntési jogköre valóban megnőtt, de előnye a jogszabálynak, hogy több, eddig tisztázatlan részletet pontosít, így rendelkezik az egy időben tartott demonstrációk megrendezésének szabályairól is. Tehát Tamás Gáspár Miklós egyetért a Mércében megjelent, Kalocsai Kinga által jegyzett írással, amely szerint nincs nagy gond a gyülekezési törvénnyel. A publicista ma inkább azt tartja nagyobb bajnak, hogy a társadalom – bár sok az elégedetlen ember, – ma már fásult, s emiatt nem vonul az utcára.

Azt a biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter is hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet számos olyan gumiparagrafust tartalmaz, amely lehetővé teszi a rendőrségnek a tömegdemonstrációk ellehetetlenítését, esetleg betiltását. Vagyis ha a rendvédelem azt akarja, hogy az emberek ne menjenek utcára, akkor ezt könnyűszerrel el tudja érni. Ugyanakkor a jogvédő szervezetek figyelmét elkerülhette, hogy a jogszabály sok szempontból pontosabb lett, néhol szigorúbb ugyan, de a tüntetés résztvevőinek a biztonságára is jobban ügyel. Tarjányi szerint – a tiltakozás ellenére – a törvényt biztosan elfogadják, de valójában csak a gyakorlatban dől majd el, hogy az új szabályozás lehetőséget ad-e az embereknek a tiltakozás, a gyülekezési vágy kifejezésére. Ehhez bizalomra lenne szükség a hatalom, a rendőrség, illetve az elégedetlen tömegek között. Ha ez hiányzik, akkor a jogszabály is alkalmatlan lesz a feladatára.

Az egykori belügyminiszter Kuncze Gábor is azt megerősíti, hogy az új jogszabály megkönnyíti a hatalomnak a tüntetések tiltását. Pedig a demokráciában a mindenkori kormányzatot akkor is szembesíteni kell az elégedetlen emberek véleményével, ha az a hatalmon lévőknek nem tetszik. Kuncze szerint, ha elfogadják a gyülekezés korlátozását, akkor Magyarország már nem az a szabad ország lesz, mint amilyen volt a rendszerváltás utáni években. Igaz – tette hozzá – 56-ban sem éltünk szabad országban, de a legvadabb diktatúra idején is utcára vonultak az emberek, mert ha komoly az elégedetlenség, akkor a népet a legszigorúbb törvény sem képes megállítani.

Csak apályban látszik, kin van fürdőruha – hitelességi válság az MNB-ben

Különös cáfolatot adott ki a jegybank a kormányszóvivő megjegyzésére a forint sokadik megzuhanása után. Még különösebb, hogy eközben nem avatkozik be az árfolyam érdekében. A volt bankvezér szerint a kormány és az MNB saját sikereik foglyaivá váltak.

Érdekes jelenség tanúi voltunk csütörtökön, amikor a forint árfolyama megállíthatatlanul zuhant már lényegében hetek óta. Először Kovács Zoltán beszélt arról, hogy

„elképzelhető, hogy spekuláció lehet a forint ellen”,

és arra utalt, hogy ezt ki fogja vizsgálni a kormány.

Nem sokkal később a Magyar Nemzeti Bank rövidke közleményt bocsátott ki, amelyben megismételte tézisüket arról, hogy elsődleges céljuk az árstabilitás elérése és fenntartása. Mint írják, álláspontját a Monetáris Tanács a múlt héten ismertette közleményében és a hozzá kapcsolódó inflációs jelentésben. Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagjaként folyamatosan tájékoztatja a kormányt a makrogazdasági környezetről és annak változásairól.

„Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni”

– áll a közleményben a legsúlyosabb megjegyzés.

Különös ez főképpen azért, mert a hazai és nemzetközi pénzpiac hetek óta éppen azt rója fel az MNB-nek, hogy azt az infláción kívül semmi más se érdekli, és egyre hangosabban követelik a beavatkozást, a fordulatot a térségben már egyedülállóan alacsony alapkamat ügyében. Bő egy hete az MNB már belekerült abba a kínos helyzetbe, hogy a csak az inflációra fókuszáló magatartását védő közleményét követő forintzuhanás láttán szerkesztőségekhez elküldött e-mailben mégis közölte, hogy a következő egy-másfél évben nem tartható fenn a példátlanul alacsony kamat.

A Portfolio kommentárjában az áll, hogy Kovács Zoltán ennél rosszabb üzenetet nem küldhetett volna a piacnak. Erdogan török elnök küldött hasonló üzeneteket a közelmúltban, amelyben a külföldi befektetőket hibáztatta a líra gyengülése miatt, és spekulációs támadásokról beszélt. Nem meglepő módon Kovács Zoltán üzenete nem nyugtatta meg a befektetőket, hiszen a kormány úgy tesz, mintha nem értené a gyengülés okát, miközben teljesen egyértelmű, hogy milyen tényezők okozzák a forint esését.

Felcsuti Péter.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem használt a pénzügyminiszter megszólalása se. Varga Mihály a devizahitelek forintosítását dicsérő szavaiban azt mondta, hogy „ennek köszönhető, hogy a magyar családok és Magyarország védve van a devizaspekulációtól”. Ezt mindenki a kormányszóvivő kijelentésével egyetértésként értelmezte.

Érdekes jelenség ez a cáfolat, ahogyan a kormánnyal szorosan együttműködő MNB korrigálta a kormányszóvivőt, de még érdekesebb, hogy nem avatkozik be a folyamatokba – mondta a Független Hírügynökség kérdésére Felcsuti Péter. A volt bankvezér és bankszövetségi elnök szerint

indokolt lenne az alapkamat megemelése, de szakmailag rendkívül kínos, mert mindeddig egészen mást mondtak.

A jegybankok hitelességének talán legfontosabb fokmérője, hogy következetesek-e álláspontjukban, ezért elmondható, hogy

az MNB komoly hitelességi válságba került

– fogalmazott Felcsuti.

Azzal a különös jelenséggel állunk szemben, hogy fő mutatóiban jól teljesít a gazdaság, mégis zuhan a forint (erre hivatkozott a szóvivő is). Az elmúlt nyolc évben a kormány és a jegybank egymást kiegészítve sikeresen leszorította az inflációt, szintén sikerrel érte el a kamatok csökkenését, ami kedvező a beruházásoknak, rengeteg pénzt öntöttek a piacra.

Úgy tűnik, hogy az MNB és a kormány saját sikereik foglyaivá váltak,

elhitték, hogy ezek a sikerek kizárólag nekik köszönhetőek,

most pedig bebizonyosodik, hogy ennek nagyrészt külső okai voltak – mondta Felcsuti. Eddig szerencsénk volt, tíz éve nagyon kedvező a nemzetközi gazdasági környezet, ezt meg tudták lovagolni, de most ennek vége is van a jelek szerint – fűzte hozzá.

A világon mindenütt beállt a fordulat, szigorítás van napirenden a jegybanki (és gazdaságpolitikai) gyakorlatban, csak nálunk nem (pontosabban a gazdaságpolitikában mintha rejtve elindult volna egy megszorítás). Felcsuti Péter szerint ennek oka lehet az is, hogy Matolcsy György attól fél, kamatemelés után (amikor óhatatlanul drágulnak a hitelek) veszélyeztetnék a kormány igen magas, 4 százalék és afeletti jövőbeni növekedési tervének fenntarthatóságát. (Amit független elemzők egyébként teljesíthetetlennek tartanak.)

És most bizonyosodik be az is, hogy a páratlan lehetőséggel élve nem mennyiségi (pénzbőségbeli) növekedést kellett volna csinálni idehaza, hanem minőségi bővülést serkenteni. Igaz, akkor a versenyképesség javult volna, de nem lehetett volna ennyi pénzt zsebre tenni – fűzte hozzá Felcsuti Péter.

Az exbankár idézett egy mondást az MNB jelenlegi helyzetére: Csak apályban látszik, kin van fürdőruha.

Kata: A szakma sem egységes

Parragh László kamarai elnök belebegtette a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges módosítását. A szakma egy része bárminemű változtatást a leghatározottabban elutasít, mondván, Orbán is 2030-ig tervez, a gazdaság is azt akarja tenni. Ha már változtatás – vélik mások –, akkor az alanyi áfamentesség határát kellene felemelni a kata bevételi határának évi 12 millió forintos szintjére. Ehhez uniós engedély kellene, az eljárást –  tavaly őszi nyilatkozatok szerint – a kormány már  elindította.

„A katások szempontjából a legfontosabb az alanyi áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos korlátjának a megemelése 12 millió forintra; ezzel megegyezne a kata bevételi határával, s a katásoknak nem kellene visszafogniuk a bevételeiket, ami egyébként ma nem ritka jelenség” – mondja a katasleszek.hu szakmai koordinátora. Lakó Enikővel, a Nueva Könyvelő és Adótanácsadó Iroda adótanácsadójával azt a négy, a kata jövőjét befolyásoló lehetséges változatot vettük végig, amelyeket – Parragh László elnök elmondása szerint– a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg modellez.

Lakó Enikő, a katasleszek.hu szakmai koordinátora

Lakó Enikő szerint, ha ilyen szinten felmerül már a módosítás kérdése, akkor valószínűsíthető, hogy lesz is valami változás. Azt nem tartja valószínűleg, hogy önmagában megemelik a kata díját, s azt sem, hogy azt a mindenkori minimálbérhez igazítanák, hiszen az „túlbonyolítaná és így megölné a katát”. Ugyanakkor viszonylag keveseket érintene, ha a díj emelése mellett feljebb tolnák a jelenlegi 12 millió forintos éves bevételi határt.

A katások problémáit, gyakorlatát és gondolkodásmódját ismerve („rengeteg katás ügyféllel dolgozunk együtt”) a szakértő úgy látja, hogy a legfontosabb és leginkább várt változás az lenne, ha megemelnék az alanyi áfamentesség határát.

Ez jelenleg évi 8 millió forint, így a 12 milliós bevételi határral működő katásoknak erre nagyon kell figyelniük, mert ha túllépik és ÁFA adóalanyok lesznek, akkor úgy érzik, hogy az nagyon megbonyolítaná a vállalkozás életét, ezért nem ritka, hogy bevételeiket visszafogják.

Fotó: Ecofin

Az áfamentesség határának az emelése egyébként tavaly ősszel már a nyilvánosság előtt is terítéken volt. Varga Mihály, akkor még nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek nyilatkozva  beszélt a 12 millió forintos alanyi áfamentesség lehetőségéről. Mint akkor jelezte: a kormány egyeztetést kezdett az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van. Az EU engedélyezte már a magasabb értékhatárt Luxemburgnak, Lettországnak, Szlovéniának, Romániának és Olaszországnak is, mondta hozzátéve: akár már 2019. január 1-jétől életbe léphet az új szabályozás.

Kérdésünkre, hogy mennyivel látnák célszerűnek/elfogadhatónak megemelni a kata havi díját az alanyi áfamentesség maximumának emelésével párhuzamosan,

Lakó Enikő azt mondta, hogy az alacsonyabb – ötvenezer forintos – havi díjat lehetne esetleg 5-10 ezer forinttal megemelni.

A katások túlnyomó többségét érintené ily módon az emelés, s habár lennének ugyan olyanok, akik ezt sokallnák (főként azok, akik már a vállalkozói létüket katásként indították), ám azzal azonban nem árt tisztában lenni (s ilyenek is vannak szép számmal a régi vállalkozók közül), hogy a kata még úgy is a legkedvezőbb és legegyszerűbb adózási forma maradna.

„Az emelés persze hogy nem tetszene a vállalkozóknak, de végül azért elfogadnák, hiszen még ezekkel a feltételekkel is jobban járnának”

– tette hozzá a szakértő.

Az adatok és az ő tapasztalataik szerint is viszonylag kevesen választják a 75 ezer forintos havi díjat, amely után magasabb értékű szolgáltatás jár, zömmel inkább az idősebbek, akiknek már a közelgő nyugdíj miatt fontosabb az az után járó hosszabb szolgálati idő, illetve a magasabb járulékalap; továbbá a szülés előtt álló nők.

A többiek nagyon is tudatosan döntenek az alacsonyabb díj mellett – cáfolta azokat a véleményeket, hogy sokan az öngondoskodásra kevésbé odafigyelve, a spórolni vágyva, illetve pénzhiány miatt választják a kisebb befizetést.

Lakó Enikő szerint ha valaki vállalkozik, amúgy sem számol azzal, hogy táppénzre menjen, másrészt, az érintettek nem igazán bíznak abban, hogy egyszer majd nekik is lesz nyugdíjuk, így inkább maguk takarékoskodnak előre azokra az évekre.

MKOE: Elegünk van a játszótérből!

Fotó: Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke (Facebook)

Kemény szavakkal kiállt a kata változatlan hagyása mellett Ruszin Zsolt, az 1200 tagot számláló Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. „Szeretnék emlékeztetni arra, hogy mit mondott Orbán Viktor kormányfő, azt, hogy 2030-ig lehet tervezni” – szögezte le. Hozzáfűzte: persze az ötletelés mindig hasznos.

Amire Magyarországnak szüksége van, az egy állandó, alacsony kulcsú, kedvezménymentes adórendszer.

 

Állandó, mert elegünk van a játszótérből; alacsony kulcsú, mert ez kell a versenyképességhez; kedvezménymentes, mert a magyar ügyeskedésnek az adórendszer az alapja.

A kisadózásnak szigorú, unalmas adóváltozatnak kellene lennie – szögezte le, hozzátéve: az alacsonyabb szintű ellátást biztosító 50 ezer forintos havi díj helyett szabadon lehet a magasabb, 75 ezer forintosat választania annak, aki magasabb ellátást igényel.

Néhány tény a katáról

Az adófajta népszerűsége és sikere 2­012-es bevezetése óta töretlen: folyamatosan emelkedik a katát választók száma  (zömmel egyéni vállalkozók döntenek egyébként mellette).

Forrás: katasleszek.hu

Ezzel párhuzamosan nem csak a kata által generált költségvetési bevételek összege emelkedik, de az egy katás által generált éves bevétel is. A katasleszek.hu számításai szerint a vállalkozások átlagos éves nettó árbevétele 2013-ban 2.678 millió forint volt, 2016-ban pedig már 3.182 millió, ami, ha havi bontásban nézzük, meghaladja a magyarországi átlag nettó keresetet.

Forrás: katasleszek.hu

A sokmillió spekuláns országa

Rekordgyenge árfolyam – jegybanki közlemény – kormányszóvivő vélemény a külföldi spekulációs szerepéről – ezek voltak a forinttal kapcsolatos legfontosabb mai fejlemények. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybank-elnököt kértük arra, hogy segítsen eligazodni a kérdésben. Az egyik legfontosabb tanulságnak ő azt tartja, hogy „az euróövezeti tagság védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni”. Arról is beszélt, hogy a jelek szerint  spekulánsok millió élnek Magyarországon.

„Nem a spekulánsokat kell ostorozni, hanem fel kell tenni önmagunknak a kérdést, hogy rendben mennek-e dolgok, s ha arra jutunk, hogy nem, akkor lépni kell” – reagált a forint gyengülése kapcsán elhangzott kormányzati kommunikációra Bod Péter Ákos, aki azonban leszögezte: arról nem kíván véleményt nyilvánítani, hogy konkrétan mit és mikor kellene csinálni a forint mostani gyengülésével kapcsolatban, mert „az esetleges beavatkozás időzítésének és mértékének helyes felbecsléséhez ott kellene ülni a tanácsteremben a legfrissebb információkkal ellátva”.

Újabb történelmi mélypontra esett a forint árfolyama a bankközi piacon csütörtökön az euróval szemben, a szerdai 328,07 forintos – szintén történelmi – mélypont után csütörtökön 329,02 forintot ért el az európai fizetőeszköz jegyzése – áll az MTI esti összefoglalójában.
Az euró jegyzése 328,89 forintra emelkedett este fél hétre a reggel nyolckor jegyzett 327,71 forintról.
Napközben 327,60 és 329,02 forint között adtak egy euróért.
A dollárral és a svájci frankkal szemben is gyengült a forint: a svájci frank árfolyama 284,24 forintról 284,74 forintra, a dolláré pedig 283,53 forintról 284,00 forintra emelkedett.

Kovács Zoltán kormányszóvivő mai tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva elképzelhetőnek mondta, hogy spekuláció van a forint ellen.

Fotó: Wikipedia

Bod Péter Ákos a következőt reagálta erre: abban van némi igazság, hogy spekuláció folyik – hiszen minden olyan magyar vállalat és magánszemély is spekulál, amely és aki elgondolkodik azon, érdemes-e forintban tartani a megtakarításait akkor, amikor nulla közeli kamat mellett 3 százalék fölé kúszik az infláció. Azok is „spekulánsok”, akik egyszerűen nem akarnak rosszul járni a forint folytatódó gyengülése miatt, mint azok, akik az utóbbi napokban sorra állították őt meg az utcán, hogy mikor vegyenek a nyaralásukhoz kunát vagy eurót.

„S az biztos, hogy a magyar cégek, családok, és mindenki, aki valamifajta döntési helyzetben van, észrevette, hogy nem jár jól a forint tartásával”. Ilyen értelemben sok millió spekuláns van Magyarországon.

Ugyanakkor azt feltételezni, hogy külföldön valakik a magyar forint ellen játszanak, nem igazán reális:

„aligha a magyar piac mérete mozgatja meg a világ pénzügyi spílereinek a fantáziáját”

– szögezte le Bod Péter Ákos.

Nem lehetséges-e, hogy valakik – értve ez alatt a tűzhöz közel állókat – nagyon is jól járnak idehaza a forint rángatásával, s esetleg egy valamikori jegybanki beavatkozás hatásaival? – kérdeztük. Bod Péter Ákos igen diplomatikusan annyit reagált: „Nem akarok ilyet feltételezni. De azt azért tudjuk, hogy

a kialakult különleges furcsa szabályozási konstrukciók mellett a központ banknak nagy papírnyeresége támad a forint gyengülésekor, amiből nem nehéz tényleges nyereségre szert tenni, ám abból kell elvileg kiindulnunk, hogy egy közintézmény a közjót szolgálja, és nem az intézmény érdekét követi”.

S hogy most mi megy éppen végbe? A volt MNB-elnök szerint új pozíciók nyitásának és  korábbiaknak a zárása folyik felfokozottan. Meg kell érteni a piacot: először a hírek gerjesztik a mozgást, de egy ponton túl már mozgások gerjesztik a mozgásokat”.

Ami pedig azokat az érveket illeti, hogy a forint gyengülését külső hatások okozzák, erre Bod Péter Ákos válasza: előre lehetett tudni, hogy egy rendkívüli időszak – a nulla vagy akörüli állampapírhozamok és betéti kamatok periódusa – lezárult a világban,

„ez csak azok számára okozhatott meglepetést, akik meg akartak lepődni vagy akik átszunyókálták az elmúlt másfél évet”.

A változó helyzetben természetes dolog a pozíciók újragondolása. S hogy mi a tanulság? Hát az, hogy a kis terjedelmű nemzetgazdaságok csak kivételes esetben tudnak kívül maradni a külső rángatásokon; az euróövezeti tagság ugyanakkor védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni.

Most valóban elérkezett a monetáris politizálás időszaka

– húzta alá Bod Péter Ákos. Ennek van egy verbális része – szerencsére legalább az már elhangzott, hogy a központi bank figyel, s úgy véli, nem tart öröké az extrém monetáris lazaság állapota. De e jelek szerint ennyi szóbeli intervenció a jegybank részéről nem volt elegendő. Intézkedéshez több eszköz is rendelkezésre áll az alapkamat emelésén túl vagy annak híján is: lehet kamatfolyosót változtatni, tartalékolási szabályokon állítani, stb. – természetesen ezt jól tudják az az MNB-ben is. (A volt jegybankelnökkel folytatott ma délutáni beszélgetés után adta ki a jegybank a közleményét, amelyről keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)

S van az egész dolognak még egy eleme, az infláció, amivel kapcsolatban Bod Péter Ákos megjegyezte: gyorsuló inflációs időszakban különösen abszurd a megtakarítók masszív büntetése. „Nulla körüli betéti kamat és 3 százalék körüli vagy azt immár meghaladó infláció mellett érezhető a jövedelemátcsoportosítás azoktól, akik etikusan és bölcsen eljárva megtakarítanak a jövedelmükből” – fejtette ki.

Ami a forint esetleges további gyengülését illeti, Bod Péter Ákos emlékeztetett arra, hogy a J. P. Morgan szerint az euró árfolyama akár a 340 forintos szintet is elérheti. De mindig nagy kockázatnak van kitéve az olyan kis valuta, mint a forint, amely mögött olyan állam áll, amelynek nemzetközi kockázati besorolása éppen csak egy szinttel jobb a bóvli fokozatnál. A mostani nemzetközi turbulenciák közepette egy ilyen kisméretű („egzóta”) fizetőeszköz árfolyamában nagy kilengések lehetnek. Ez persze azt is jelenti, hogy a mostani gyengülés után visszaerősödhet a kurzus, különösen egy esetleges jegybanki piaci intervenció után, vagy a kedélyek lecsillapodásával és egy nagyobb uniós pénzügyi tétel beáramlása után visszaállhat a korábbi szint környékére. Egyet nem szabad elfelejteni – szögezte le az egyik tanulságként:

„Minél kisebb egy pénznem terjedelme, annál jobban mozgatják a hírek és a napi események. Ez kicsit olyan, mint amikor feltámad a szél: a nagy hajó csak meginog, a kis bárkát viszont erősen dobálja a hullám, s ez utóbbi utasainak jobban kell kapaszkodniuk, hogy ki  ne boruljanak”.

Késő délután közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank, amelyben leszögezi: elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Azt is hozzáteszi: „Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK