Több ezer pedagógus és szimpatizáns követelte a tanárok béremelését és a legutóbbi törvénymódosítások visszavonását. A kormány válasza: Soros és Gyurcsány.
Déltől három óráig tartott a Pedagógusok Szakszervezetének tiltakozó vonulása a Magyar Tudományos Akadémia elől, majd a tüntetés a Kossuth téren. A demonstrációt azután hívták össze, hogy több, mint egy év alatt semmilyen érdemi tárgyalásra se adott lehetőséget a kormány.
Menet közben követeléslistát adtak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselőinek. A felsorolt követelések:
- 2020. január 1-től egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelés,
- a javadalmazás alapja 2022-től a tárgyévi minimálbér 100 százaléka legyen,
- a gyakornokok bérezése 2020-tól 250 ezer forintnál kezdődjön,
- a pedagógusok heti kötelező óraszáma a 2019/2020-as tanév második félévétől 24 óra, 2020. szeptember 1-től 23 óra, 2021. szeptembertől pedig 22 óra legyen, az efölötti órákat túlóraként fizessék ki,
- a nevelést-oktatást segítők és a technikai munkások bérének emelése,
- pályakezdő pedagógusok támogatási rendszerének kiterjesztése a Pedagógus II. minősítési eljárás időpontjáig,
- lakhatási támogatás,
- 2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya,
- állítsák vissza a rugalmas iskolakezdés lehetőségét.
Az ITM-től – ahová a felsőoktatás után átkerült a szakképzés is – a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel elhalasztását követelik.
A Kossuth téren a demonstrációhoz csatlakozott Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László a rabszolgatörvény elfogadása után megtapasztalt összefogás láttán ők is szolidárisak a tanárok harcával és minden megmozdulással, ami az oktatás színvonalának emelését szolgálja. Nem túlterhelt, hanem megbecsült pedagógusokat akarnak látni, akik elvezetik a diákokat a felsőoktatásig – mondta. Szerinte ma a kiváltságosoké a felsőoktatásba jutás lehetősége, a MSZSZ azt akarja, hogy a munkások gyerekeinek is legyen erre módjuk.
Sztrájk esetén is a tanárok mellett lesznek.
(A PSZ januárra lengette be a sztrájk lehetőségét, ha követeléseikről ezúttal se jutnak megegyezésre.)
Szolga Bálint 16 éves, a Független Diákparlament tagja a poroszos tanítási módszert ostorozta és az alternatív oktatást méltatta. Már egy negyedikes diáknak is lehet napi hét órája, az egyéb foglalkozások csak ezután jönnek, egy tizedikes szakgimnazistának pedig 9-10 órája is lehet. Mint mondta, élvezné gyerekkorát, ha nem rabolnák el tőle az idejével együtt. Rengeteg a felesleges tananyag, az oktatás fő feladata felkészíteni a felnőtt életre, ehhez pedig nem magolásra van szükség.
Tóth Margit, a Szülői Hang Közösség képviselője is felolvasta követeléseiket:
- tekintsenek a szülőkre partnerként,
- legyen társadalmi párbeszéd és szakértői egyeztetés a változások előtt,
- vonják vissza a kötelező hatéves kori beiskolázást, állítsák vissza az eddigi rendszert,
- csökkentsék a gyerekek túlterheltségét,
- magolás helyett készségfejlesztés,
- ismerjék el a tanárhiányt és hozzanak lényegi lépéseket,
- legyen beleszólásuk az érintetteknek a vezetői kinevezésekbe,
- állítsák vissza a magántanulói státuszt.
Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke azt mondta, hittek abban, hogy a kormány hajlandó tárgyalóasztal mellett megoldást keresni, de nem ez történt. De
nem adják fel, amíg nem teljesítik követeléseiket.
A pedagógusok bére mellet van sok más baj is. A kötelező beiskolázási életkorról azt mondta, hogy nem hagyhatják, hogy hatóság dönthessen az iskolaérettségről. A diákok pedig többet dolgoznak, mint egy felnőtt. A tanárhiányról szólva azt említette, hogy van olyan iskola, ahol nyolc tantárgyat tanít egy pedagógus. Sok a felesleges tudás, egyentankönyvekből egyengyerekek tanulnak, ebből csak biztos kudarc következhet – mondta.
Felháborítja a tanárokat az is, hogy megkérdezésük nélkül szakították ki a szakképzést a közoktatásból. És hiába ígérnek béremelést nekik, elhallgatják, milyen veszélyek leselkednek rájuk, ha már nem lesznek közalkalmazottak – derült ki Szabó Zsuzsanna szavaiból. Áder János kérésük ellenére aláírta a szakképzési törvény módosítását.
Az emberminisztérium még a tüntetés kezdete előtt közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy a kormány megbecsüli a pedagógusokat és kész megvizsgálni további bérigényeiket. Ők voltak az elsők, akik számára életpályaprogram és átfogó béremelési program indult – írták.
A pedagógusok bére az elmúlt években átlagosan 50 százalékkal emelkedett, amelynek hatására jövőre már legalább 390 milliárddal többet költenek a pedagógusbérekre, mint 2010-ben. (A GDP-arányos költségvetési kiadás azonban most alacsonyabb, mint 9 éve volt. A ketyegő bombáról itt írtunk pár hónapja.) A béremelés jövőre is folytatódik, mintegy 17 ezer tanár bére a minősítésnek köszönhetően emelkedik, a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére pedig júliustól átlagosan 30 százalékkal nő, és már tárgyalja a kormány az iskolaigazgatók béremelésének előterjesztését is.
Szerintük a minisztérium eddig is nyitottan állt a már hónapok óta zajló tárgyalásokhoz, és ezután is nyitott, kész megvizsgálni a további bérigényeket. Úgy vélik, hogy a pedagógusok nem a kormány ellen, hanem a még magasabb bérekért tüntetnek, ezért felháborító, hogy a szombati rendezvényre
„az ellenzék és a Soros-hálózat is rátelepedett, és megint csak saját politikai céljaikhoz akarják felhasználni a pedagógusokat”.
Teszik ezt úgy, hogy amikor Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányoztak, akkor több ezer pedagógust tettek utcára, elvettek tőlük egy havi bért, és az elmúlt években sem szavazták meg a pedagógus-béremeléshez szükséges pénzügyi forrásokat.
