Featured

Iráni csúcs

Orosz és amerikai külügyminiszterek arról folytattak telefonon eszmecserét, hogy „valószínűleg” nem  tárgyalnak. A hosszúra nyúlt társalgás végeztével – melynek során nem hallgatták meg egymás érveit – elégedetten tették le a telefont.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Mike Pompeoval vitatta meg azt, hogy rendezzenek videó konferenciát azoknak az államoknak a részvételével, melyek aláírták a 2015-ös nukleáris egyezményt Iránnal. Az USA kilépett az egyezményből, de a többi aláíró állam tartja magát hozzá (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország, Németország). A kínaiak máris jelezték: örömmel vennének részt egy ilyen csúcstalálkozón. Trump viszont úgy nyilatkozott: nagy valószínűséggel nem venne részt rajta. Előtte ugyanis az ENSZ-ben leszavazták az Irán elleni amerikai javaslatot.

Trump mindent a választások alapján mérlegel

Az amerikai elnök azért lépett ki az iráni nukleáris egyezményből, mert Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő erre ösztönözte. Trump mindenképp meg kívánja szerezni az amerikai zsidók szavazatainak jelentős részét. Ezért ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Bár a muzulmán államok jelentős része ezt elítélte, de az Egyesült Arab Emirségek szerződést kötött Izraellel vagyis a zsidó állam elszigeteltsége a Közel Keleten oldódni látszik. Annak ellenére, hogy Izrael korábbi szövetségese, Erdogan török elnök élesen elítélte a szerződést.

Az olaj jelentőségének a csökkenése leértékeli a térséget

A huszadik században a Közel Kelet felértékelődött, mert az olaj stratégiai fontosságú nyersanyaggá vált. A második világháború végén a Jaltából hazatérő Roosewelt amerikai elnök ezért kötött stratégiai szerződést Szaúd királlyal hiszen ebben az országban termelték ki legolcsóbban nagy mennyiségben a kőolajat. Mindez ma már a múlt: a klímaváltozás és a koronavírus járvány következtében az olaj jelentősége csökkent. Óriási túlkínálat keletkezett a globális piacon, amely árcsökkenést eredményezett. Mindez nagyon komoly pénzügyi gondot okozott az olajtermelő államok többségének. Oroszország azért is javasol csúcstalálkozót Iránról, hogy csökkenjen a feszültség a térségben. Trump viszont a feszültség növelésére játszik: egyrészt, mert így kívánja megszerezni a zsidók többségének támogatását az USA-ban, másrészt pedig megnehezíteni a kőolaj exportot a Közel Keletről, hogy ily módon helyzetbe hozza az USA olajtermelőit, akiket padlóra küldött a koronavírus válság.

Gyűlölet, ami gyilkol és a tömeggyilkosok

Ha valaki gyűlöletet kelt, az gyilkos. Ha ezt egy ország vezetése, vagy egy egyház teszi, az tömeggyilkos. Ha pedig te gerjesztesz önmagadban, akkor öngyilkos vagy.

A tudat ez ember alkalmazottja. Feltéve, ha az illető rendelkezik tudattal és tudja egyáltalán, mi az? Ha a tudatot pozitív élmények táplálják, az ember pozitívvá, élet igenlővé válik. De ha a tudatot megmérgezik, akkor az a gazdája ellen fordul. Ez olyan, mint a munkaadó, aki az alkalmazottjainak csak bosszúságot okoz. Eljön a nap, amikor minden alkalmazott ellensége lesz. De ilyen a gyermek is, akit állandó lelki zsarolásban nevelünk fel. Igen, ő is ellenséggé válik, ne legyen ebben senkinek semmi kétsége.

Egy megmérgezett tudat a fizikai testet is megmérgezi.

Elég meglátogatni egy kórházat és végignézni a betegeken. Legtöbbjüket a napi aggodalmak, gyötrelmek juttatták ide. Saját tudatuk mérgezésének áldozatai. A legjobb táplálékból is méreg válik egy mérget előállító gyomorban, nem beszélve arról az esetről, ha eleve mérget nyel le az illető!

Ezért nem kell a tömeggyilkosokat egyedül ott keresni, ahol fegyverkeznek, ahol háborúkkal, éhínséggel irtják az emberiséget. Elég a szűk környezetben, vagy önmagadban keresni a gyilkost. Minden harag, gyűlölet méreg. Aki ezt táplálja, az a felelős egy láncreakció beindításáért.

Van megoldás. Meg kell szakítani ezt a láncreakciót és függetleníteni kell magunkat mindentől, ami a gyűlölet, ill. az azt keltő személyek, hírek közelébe visz. Szeress élni, szeresd az életet és másokat.

A magyar gazdaság esett vissza leginkább a régióban

A számok makacs dolgok még kommunikációval sem lehet elfedni az adatokat. Míg Európa nagy részén az előzetes számításoknál kedvezőbb GDP visszaesést produkált a magyar gazdaság alul teljesített még a régiós országokhoz képest is.

Míg Magyarországon 8,5%-os visszaesést vártak a második negyedévben addig a valóság ennél sokkal rosszabb lett: – 13,6%! A New York-i Bloombeg rámutat: ezzel szemben Lengyelország, Csehország vagy Románia gazdaság felülmúlta a várakozásokat. Mindenütt volt visszaesés a koronavírus járvány miatt, de ennek mértéke alulmúlta a várakozásokat. Lengyelországban – a régió legjobban teljesítő országában – 8,7%-os GDP visszaesést vártak a második negyedévben, de a valós szám „csak” -8,2% lett.

Németország -11,7%

Történelmi mértékű negatív rekordot produkált az Európai Unió legerősebb gazdasága, amely meghatározó szerepet játszik régiónkban is. Ez jelentősen szűkíti Merkel kancellár mozgásterét is, mert a kormány 6,9 millió munkahelyet mentett meg, de hosszú távon aligha vállalhatja ezt fel. Ily módon növekedhet a munkanélküliség és a lakosság jelentős részének elszegényedése. Egy friss statisztikai jelentés szerint Bréma városában a lakosság csaknem egynegyede él a szegénységi küszöb alatt!

A jövő bizonytalan

A koronavírus járvány második hulláma alapvetően meghatározhatja a második félév gazdasági teljesítményét. Amennyiben a kormányoknak sikerül kordában tartaniuk a járványt, akkor a gazdasági válság is enyhülhet. Ha viszont a járvány újabb elzárást tesz szükségessé, akkor a válság tovább mélyülhet. Régiónk államai viszonylag jól kezelték a korona vírus válságot. Eddig. Románia példája viszont arra figyelmeztet, hogy a Covid-19 vírusjárvány második hulláma döntő mértékben megváltoztathatja a válságkezelés forgatókönyvét, mert a kormányzatnak még csaknem minden erejét az egészségügyre kell koncentrálnia miközben a gazdasági visszaesés tartós válsággá válhat – különösen akkor, ha Nyugat Európa nem fogadja vissza a Romániából érkezett vendégmunkásokat, akiknek a hazautalásai fontos szerepet játszottak a családok megélhetésében.

Amerikai-lengyel katonai egyezmény

A varsói csata századik évfordulójára időzítették a védelmi egyezményt, melyben az USA vállalja nemcsak Lengyelország határainak megvédését, de azt is, hogy e célból csapatokat állomásoztat az ország területén.

Miután Trump kivonja az amerikai katonák egy részét Németországból, a US Army egységei részben Lengyelországba részben pedig Romániába települnek át. Varsóban évszázadok óta tartanak Oroszországtól, amely már többször uralma alá hajtotta a lengyeleket. Emiatt Lengyelország mindenkori demokratikus kormánya maximálisan együttműködik az Egyesült Államokkal. Trump elnök európai körútja során Varsóban találkozott a kis kelet és közép-európai államok vezetőivel.

20 ezer amerikai katona Lengyelországban?

Blaszczak hadügyminiszter a PAP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország képes akár 20 ezer amerikai katona befogadására is. Korábban a hadgyakorlatok során kiderült, hogy Lengyelország út és vasúthálózata nem megfelelő az amerikai tankok mozgatásához. Ezért Lengyelországban infrastruktúra fejlesztésekbe kezdtek, de a megoldás még távol van. Épp emiatt Varsó maximálisan támogatja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, melyet Putyin határozottan ellenez. A magyar kormány akadályozza Ukrajna NATO közeledését arra a nyelv törvényre hivatkozva, mely korlátozza a magyar nyelv használatát Kárpátalján.

A fehérorosz válságban a magyar kormány kivár

Lengyelország – a balti államokhoz hasonlóan – maximálisan támogatja azokat az ellenzéki tüntetőket, akik csalással vádolják Lukasenka elnököt Minszkben.

Eközben Magyarország fenn kívánja tartani a kapcsolatokat az Európai Unió és Belorusz között arra hivatkozva, hogy ellenkező esetben Lukasenka végképp elkötelezi magát Putyin mellett. Lukasenka fel is hívta Putyint, hogy segítséget kérjen. A Nobel díjas írónő, Szvetlana Alekszijevics azzal vádolja az orosz elnököt, hogy az Omon-hoz tartozó rohamrendőrséget küldött Minszkbe, ahol ezek az orosz belügyi alakulatok brutálisan lépnek fel a tüntetőkkel szemben.

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: „el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a „törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

57 millió dolláros luxuslakás New York új felhőkarcolójában

A Steinway épület oly karcsú , hogy egyetlenegy lakás kap helyet minden emeleten. Ennek megfelelően a legolcsóbb lakás 8,75 millió dollár, a legdrágább 57 millió.

Az újságíróknak egyelőre csak egy 28,5 millió dolláros luxus apartmant mutattak be, mert ez az első, amelyik elkészült. Az év végéig tervezik befejezni New York legkarcsúbb felhőkarcolóját, ahonnan a kilátás a Central Parkra nyílik.

A Steinway torony magassága a 24 szerese a szélességének, ezért nemcsak New York, de az egész világ legkarcsúbb felhőkarcolójának számít. 91 emeletes és ez ugyanannyi lakást jelent, mert a tervezők filozófiája szerint minden lakónak exkluzív lift hozzáférés dukál.

A karcsú felhőkarcoló a Steinway Hall fölé magasodik. 1925-ben itt nyílt meg a világhírű zongorakészítő cég központja. A tervezők ügyeltek arra, hogy eredeti állapotában restaurálják a híres épületet, ahol korábban világhírű zongoristák játszottak a Steinway zongorákon.

A milliárdos felhőkarcoló sor

A Central Park mellett nem ez az egyetlen felhőkarcoló, mely elkészül az év végéig. A Central Park Tower a világ legmagasabb felhőkarcolója, melyben laknak is. Aztán ott a Central Park South, mely tavaly rekordokat döntögetett az árak terén. Ken Griffin, a Wall Street egyik kockázati alap sztárja csekély 238 millió dollárért vásárolt itt magának egy kis helyet New York legdrágább környékén. A leleményes üzletember már tavaly bevásárolt, és bár a koronavírus járvány a New York-i ingatlanárakat is megtépázta kissé, töretlenül bízik a jövőben: ahogy a tőzsdei árfolyamok úgy az ingatlan árak is felfelé mennek New Yorkban, ahol idén három felhőkarcolóba költözhetnek be dollár milliomos vagy épp milliárdos gazdáik a luxuslakásokba.

DK: a kormány hivatalosan tiltakozzon a terror ellen

A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőcsoportja azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés ítélje el Lukasenka fehérorosz vezér diktatúráját, a választás elcsalását és az utána történt brutális intézkedéseket. – áll a Demokratikus Koalíció közleményében.

Az országgyűlési képviselőcsoport ennek érdekében országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amelyben többek között úgy fogalmaznak, hogy az „Országgyűlés felháborodottan értesült arról a tényről, hogy az augusztus 9-I választást a belarusz hatóságok látványosan elcsalták, azt ezt követő tiltakozásokat pedig vérbe fojtották.

Az ellenzéki vezetők közül többen arra kényszerültek, hogy külföldre meneküljenek. Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Belaruszban történtek Európa hidegháború és délszláv konfliktus utáni történetének legszégyenletesebb lapjaira tartoznak, és elítéli a Lukasenka-rezsim által elkövetett atrocitásokat.

Az Országgyűlés kijelenti, hogy az őrizetbe vett és letartóztatott személyeket politikai foglyoknak tekinti és követeli azonnali szabadon bocsátásukat. Követeli továbbá az emigrációba kényszerített ellenzékiek biztonságának és személyi szabadságának garantálását hazatérésük esetére. Az Országgyűlés ugyancsak követeli a Belaruszban elkövetett erőszakos cselekmények független kivizsgálását, és új, nemzetközi ellenőrzés mellett zajló választás megrendezését.

Az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy hivatalosan tiltakozzék a belarusz vezetésnél a példátlan terror ellen.

Az Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy lépjen fel Alekszander Lukasenkával szemben.

Az Országgyűlés felhívja a kormányt, kezdeményezze az Európai Tanácsban komoly szankciók bevezetését a minszki rezsimmel és annak exponenseivel szemben. Az Országgyűlés fölkéri az Európai Parlament magyarországi képviselőit, hívják föl az Európai Bizottságot ilyen tartalmú indítvány előterjesztésére.

Nobel díjas írónő: Lukasenko háborút hirdetett saját népe ellen

Mondjon le Lukasenko elnök! – követeli sok ezer tüntető Fehéroroszországban, ahol a karhatalom brutálisan számol le velük. Szvetlana Alekszijevics írónő, aki megkapta a Nobel díjat ugyancsak lemondásra szólította fel Lukasenko elnököt, akit nemrég nagy „többséggel” újra államfővé választottak Fehéroroszországban.

„Ne taszítsd a polgárháború szakadékába népedet!” – kérte a 72 éves írónő Minszkben.

Szvetlana Alekszijevics szerint mindenki meg van győződve arról Fehéroroszországban, hogy Lukasenko csalással győzött. Meg Putyin támogatásával. Az írónő szerint Putyin különleges rohamrendőrei verik szét oly brutálisan a tüntetőket. Ők ugyanis a bevetés után távozhatnak, míg Lukasenko rendőreinek együtt kell élniük a saját népük megvetésével.

A 72 éves írónő 2015-ben nyerte el az irodalmi Nobel díjat elsősorban azért, mert dokumentum regényben dolgozta fel, hogy a szovjet hatóságok mennyire rosszul és embertelenül kezelték a csernobili nukleáris válságot, melynek sok áldozata volt Fehéroroszországban is.

A magyar külügyminiszter nem siet Lukasenko elítélésével

Pénteken az EU külügyminiszterei üléseznek, és megvitatják a többi között azt a helyzetet is, mely Fehéroroszországban kialakult. Az uniós tagállamok többsége szankciókat sürget Lukasenko brutális diktatúrájával szemben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem is oly rég, június elején járt Minszkben, és egyáltalán nem ítélte el azt a sajátos rendszert, mely szinte lehetetlenné teszi az ellenzék szervezkedését és minden eszközzel korlátozni próbálja a független sajtót. Ennek megfelelően Szijjártó Péter külügyminiszter most azt hangsúlyozta, hogy olyan EU határozatot vár, amely továbbra is fenntartja a kapcsolatot Lukasenko rendszerével. A magyar diplomácia ebben a tekintetben is Putyin vonalát követi: az orosz elnök elsőként gratulált Lukasenko „választási győzelméhez”. Tapasztalt KGB tisztként nyilván eszébe jutott Sztálin híres mondása: nem az a fontos, hogy a választók kire szavaztak hanem az, hogy ki számlálja a szavazatokat?!

Az internetes SZER olyan lesz, mint a régi?

A napokban keresett meg a Facebook-on a hamarosan induló internetes web-oldal, mely az egykori Szabad Európa Rádiót (SZER) akarja pótolni, vagy „életre kelteni”. A megkeresés igen sajátos volt, egy V. Tibor nevű felhasználó jelezte, hogy ezentúl „követ”. Ennyi. Hála az internetnek hamar kiderült, hogy Tibor lesz a budapesti iroda vezetője, az igazgató.

Írásaimban már többször jeleztem, hogy véleményem szerint ez a kezdeményezés nem fog sikerülni, mert a SZER a hidegháború szüleménye, aminek befejezése 1993-ban a Rádió megszűnését is jelentette. Kis háttér infó, mely napjaink amerikai politikájára is jellemző, különösen a most tapasztalható „árokásásra”, ahogy a két domináns párt (demokrata és republikánus) az idei választási kampányát végzi. 1992 nyarán a második időszakát kitöltő és leköszönő republikánus George Bush sr. elnök sajtótitkárságán keresztül figyelmeztette utódját (bárki legyen is az), hogy a Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádiót (RFE/RL) nem szabad megszüntetni, mert a kommunizmus (az egypártrendszer) nem szűnik meg egyik napról a másikra. Legalább még tíz évig működtetni kell ezeket a soknyelvű adókat, hogy az egykori rabnemzetek átállását segítsék a demokráciára (és a kapitalizmusra). Az 1993. február 20-án beiktatott új elnök, a demokrata párti Bill Clinton egyfajta gesztusként, mondván „Kelet-Európa népei felszabadultak”, még ugyanaz év őszén elsők között szüntette meg a magyar osztályt, azaz a magyar nyelvű adást. Megjegyzem a SZER továbbműködését Budapest sem támogatta, a müncheni munkatársak csoportos átvételéről a magyar kormány hallani sem akart. Amikor ez szóba került, Antall miniszterelnök is ellenezte a SZER Magyarországra telepítését, mondván: nincs szükség egy kritikus („szadeszes”) adóra, azaz az árokásás a „két (ellenséges) oldal”-ban való gondolkodás az első perctől ott volt a hazai közgondolkodásban.

Mára ez csak felerősödött. Igaz, nem jött vissza az a diktatúra, amit az idősebb generáció 1989 előtt saját bőrén megtapasztalt, viszont az ideológia, ma is él és virul, amit akkoriban „pártosság”-nak hívtak. Ma is a nemzet (azelőtt „munkásság és parasztság”) vezető ereje a Fidesz nevű párt, és annak első embere, amit és akit kívülről és belülről állandóan támadnak a „nemzetellenesek”.

A mai nomenklatúra rájött a kapitalizmus „ízére”: az állami pénzeket („az adófizetők pénzét”) csak párthű emberek, ill. azok cégei kaphatják. Ez annyira meg van szervezve, hogy szinte lehetetlen az összefonódásokból kibogozni, kimutatni, amit máskülönben klasszikusan korrupciónak neveznek.

A most induló magyar nyelvű Szabad Európa arra vállalkozott, hogy segíti a korrupció elleni harcot. Az interneten (Facebook-on) fellelhető hozzászólásokból, politológusi „elemzések”-ből a Szabad Európa ilyen irányú tevékenységéről, feladatáról szó sincs! A mai „ifjúságnak” fogalma sincs a múltról, de a jelen is egész más irányba tart. Lásd az index.hu körüli „csatározásokat”. Hihetetlen a sárdobálás, mindenki másban látja a hibát, no meg minden mögött a Fideszt és Orbán Viktort sejtik, látják. Ennyi tulajdonost, vezérigazgatót, főszerkesztőt, „lap és média-tulajdonost” még nem láttam, ami az index.hu körül és kapcsán az internet világában felbukkant. Nem irigyelem a SZER magyar igazgatóját, akinek feladata egy pártatlan csapat felállítása. Elképzelésem és tapasztalatom szerint ennek a web-oldalnak nem szabadna belemélyednie a hazai belpolitikába. Ugyanúgy kéne működnie, mint ahogy azt 40 évig tette a SZER: a nyugati értékek bemutatása és megismertetése a hazai közönséggel. Ez volt a Rádió valódi értéke, a szavahihetőség.

A helyzet annyiban változott a hidegháborús időkhöz képest, hogy ma már nincs Vasfüggöny, bárki bárhova utazhat, bármikor elhagyhatja az országot, és bármikor visszatérhet! Ez a valódi vívmány, az alapvető emberi jogok biztosítása. Ami problémás, az a hatalom megszerzése és megtartása. Ekörül zajlanak a csatározások, de ameddig nem tudják, nem ismerik a lehetőségeket, hogy máshol mit és hogyan csinálnak, addig évekig, mi több évtizedekig nem lesz jelentős változás.

Eleve trükkös az induló web-oldal bemutatkozó reklámja. Rendesen a régi beidegződésre próbál hatni.

Akkor is a köznyelv csak „Szabad Európának” hívta ezt az amerikai rádióállomást. Most, úgy látszik rájöttek, hogy ez NEM rádió, ezt rövidhullámon nem lehet hallgatni, sőt az interneten sem lehet fogni, hallgatni, mint rádiót. Ez valami egészen más, amit úgyszintén az Egyesült Államok üzemeltet. Ez egy online multimédiás szolgáltatás, mely híreket, cikkeket, audio podcastokat és videós tartalmakkal látja el az internettel rendelkező lakosságot.

Ez viszont sokkal behatároltabb lehetőséget biztosít, mint a hidegháborús idők, amikor a zavarással lehetett megnehezíttetni a vételt, a hozzáférést. Ezért voltak akkoriban az ismétlések (általában négy alkalommal). Manapság sokkal egyszerűbb az adás (web-oldal) „elhallgattatása”: pl. a szolgáltató kiveszi a csomagból, vagy néhány napig „pihentetni”, mondván leégett az átjátszó állomás. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan térségek, ahol eleve nincs „térerő”, azaz nincs internet hozzáférés, nem lehet „befogni”. Ráadásul számítógéppel nem rendelkező szegényebb néprétegek eleve elesnek ettől a tájékozódási lehetőségtől.

Ugyancsak félrevezető (egyenesen nem igaz!), hogy „újra Magyarországon”, hiszen a SZER sohasem volt Magyarországon, mint már a fentiekben jeleztem. Sőt, épp az volt a nagy előnye „kintről” (Nyugatról) volt „rálátása” az eseményekre, és hittek neki. Sokan voltunk, akik ellenezték a „hazaköltözést”, mert félő volt, hogy a magyarországi munkatársakkal „felhígul” az addigi („nyugati”) szemlélet.

Nem ismerem a SZER jelenlegi (prágai) működését. A „mi időnkben”, a müncheni központban volt a vezetés (is). Mindennap reggel 08:00-kor volt az „amerikai értekezlet”. Erre általában a nyelvi osztályok vezetői, igazgatói vettek részt, ahol megkapták az ”eligazítást”. Mik a nap főbb hírei, mikről kell (feltétlenül) beszámolni a műsorokban. Ugyanakkor az egyes nyelvi osztályok vezetői is beszámoltak mi történt az éjszaka folyamán a célországban. Ezeket a híreket is be lehetett (kellett) építeni a műsorokba. A magyar osztály állandó műsora volt a „Cross Report” (Figyelő), azaz beszámoló a szocialista országokban történtekről, amikről a pártállam mélyen hallgatott. Elvégre alapszabály, központi utasítás volt, hogy csak jót mondunk a testvéri országokról. Az ott történt áremelés, sztrájk, áruhiány, stb. szóba nem jöhetett a hazai hírekben.

Az internetes hozzászólások alapján úgy érzem, valamiféle nosztalgia rádiónak képzelik el sokan. Korosztályom (a háború után születtek) főleg a zene miatt (Cseke) emlékeznek oly nagy szeretettel a Szabad Európára. Ki kell ábrándítanom az egykori hallgatókat, ez nem lesz AZ! Hogy milyen lesz, hamarosan megtudjuk.

Soros: Orbán és Kaczynski az EU belső ellensége

Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott: „Miközben Magyarország és Lengyelország veszi fel a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól közben Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a legelszántabb bírálói Brüsszelnek.”

Soros György azt a kérdést nem teszi fel, hogy vajon ez a képmutatás nem megfontolt politikai döntés-e, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bebetonozza a hatalmát Magyarországon illetve Lengyelországban. Esetleg épp az EU – szintén képmutató – jóváhagyásával …

Soros aggódik Olaszország miatt

Az olasz lapnak adott interjúban Soros György üdvözölte azt a 750 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek első számú haszonélvezői a koronavírus válság legfőbb kárvallottjai: mindenekelőtt Itália és Spanyolország. Soros ugyanakkor aggódik, mert Olaszországban az euroszkeptikus Salvini az ellenzék vezére. Márpedig az Európai Unió nem lehet meg Olaszország nélkül – hangsúlyozza Soros György. Aki itt sem teszi fel a kérdést:

vajon nem képmutatás-e Salvini demagógiája hiszen az ellenzék vezére pontosan tudja, hogy az ország elveszne az EU támogatása nélkül!

Ha nem érkezne az uniós gyors segély, akkor Olaszország még az idén fizetésképtelenné válna…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK