Featured

A brüsszeli bizottság elnökasszonya továbbra is bízik az Orbán által bírált alelnökben

Hazai kommunikációs használatra a brüsszeli térfélen csatázik Orbán Viktor kormányfő és hű fegyverhordozója Varga Judit igazságügyminiszter.

Sajtóértekezletén közölte a brüsszeli bizottság szóvivője. Akit amiatt faggattak erről, mert Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan az alelnök leváltását kezdeményezte mondván:
„megsértette Magyarországot!” Vera Jourova cseh biztos a brüsszeli bizottság egyik legkényesebb posztján teljesít jól: hozzátartoznak a jogállammal és a korrupcióval kapcsolatos ügyek, melyek ugyancsak nyugtalanítják a magyar miniszterelnököt. Korábban Vera Jourova úgy fogalmazott, hogy, amennyiben

„Magyarország nem hallgatja meg a józan ész szavát, akkor a pénz szavát biztos megérti majd!”

Az OLAF vizsgálatai szerint messze Magyarország a legelső azon a szomorú listán, melyen az európai pénzek problematikus elköltését tartják nyilván. Sok uniós tagállam vezetőinek az a véleménye, hogy korlátozzák az EU pénzek kifizetését azoknak a tagállamoknak, ahol a kormány nem tartja be az uniós előírásokat.

Német kompromisszum

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetőzik, ezért a német elnökség olyan javaslatot terjesztett elő, mely nem köti a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését. Ez zavarja a legjobban Orbán Viktor miniszterelnököt.

Vera Jourova biztos asszony más kérdésekben is kihúzta a gyufát: már az Index botrány idején közölte, hogy permanens kapcsolatban áll a kormányzat által fenyegetett szerkesztőséggel. Többször bírálta a magyar kormányt a sajtószabadság korlátozása miatt. A cseh biztos leváltását ezért is kezdeményezte a magyar miniszterelnök, aki az uniós jog pompás ismerőjeként pontosan tudja: akciójának csekély esélye van a sikerre! Viszont hazai használatra hatásos PR akciót folytathat, és elvonhatja a figyelmet arról a kínos problémáról, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg a várva várt euró milliárdokat Brüsszelből, akkor a magyar gazdaság is meginoghat. Akkor pedig képtelen lenne tartani az életszínvonalat, és ez nem lenne a legjobb előjel a 2022-es választások előtt.

Az e-sportok hamarosan a szerencsejáték-ipar szerves részévé válnak?

A szerencsejáték olyan tevékenység, amely egyre több ember napi időtöltésévé válik, és dollármilliárdos bevételt generál. Egyszerű kezdeti státuszából hamar komplex iparággá nőtte ki magát. Ez különösen igaz, ha az e-sport-szerencsejátékokat nézzük.

A szó valódi értelmében nem számít sportnak. Mégis maga köré gyűjtötte az újdonsült szerencsejátékosok teljes generációjának támogatását. Ez az egyik leggyorsabban növekvő online szerencsejáték-kategória, és az e-sportfogadás 2020-ban várhatóan eléri majd a 8 milliárd dolláros bevételt. De vajon elegendő ez ahhoz, hogy állandó helyet szerezzen magának az online szerencsejáték-iparban?

Hogyan illeszkedik az e-sport a kaszinó szerencsejátékok világába?

Az e-sport egyedülálló termék, mivel nem szigorúan vett sportesemény, és nem is kizárólag játék. A készség és a szórakozás kombinációja, amely egyre növekvő rajongói körrel rendelkezik a fiatalok körében. Szerencsejáték-szakértőnk, Deli Péter szerint minden kaszinójáték kezdi érezni az e-Games-fogadások hatását.

Írásában elmagyarázza, hogy miért jelenthető ki, hogy a láthatáron van a szerencsejátékosok új generációja. Ez a piac olyan fogadási lehetőségeket keres, amelyek bizonyos készségszintet is tartalmaznak, és nem csak a véletlenre támaszkodnak.

Ezek a tendenciák gondot jelenthetnek a hagyományos termékek, például a véletlenszerűségtől függő nyerőgépek számára, ezzel párhuzamosan a fiatal játékosok szívesen keresnek szórakozást a legjobb online kaszinókban. Ennek kihasználása érdekében az online szolgáltatók újfajta nyerőgépeket vezettek be.

Ezek nem élő e-sport fogadások, sokkal inkább e-sport utánzó szimulációk. Úgy működnek, hogy bizonyos szintű készségeket is igényel a játékmenet. Annak ellenére, hogy nem pont ugyanaz, mint a valós események, mégis azt mutatja, hogy a kaszinótulajdonosok figyelemmel kísérik azért az új generációs játékosokat.

FH

Az e-sport jövője az online szerencsejáték terén

Annak ellenére, hogy óriási piaci lehetőségek rejlenek benne, továbbra is bizonytalanok az e-sportok online szerencsejátékok terén ígérkező hosszú távú kilátásai. Az internetes fogadóirodák közül sokan továbbra is mellékágnak tekintik ezt a területet.

Ennek ellenére a szolgáltatók tudják, hogy az e-sport egyedülálló jellegű, és hogy egy teljesen új ügyfélkört fed le. Az E-sport fogadási szolgáltatók szórakoztató platformként kívánják magukat pozicionálni. Az iparág élő közvetítéseket és egyedülálló fogadási piacokat tervez kínálni.

Ily módon a szolgáltatók azt remélik, hogy az e-sportokkal magával ragadó környezetet teremthetnek azoknak a fogadóknak, akik szeretnék kihasználni az e-sportban rejlő szerencsejáték előnyeit. Meg szeretnék lovagolni az e-Gaming egyik kulcs trendjét, amikor is a játékosok gyakrabban használják az in-play fogadási lehetőségeket.

Az egész szegmens különösen akkor terjedt el egyébként, amikor a COVID-19 járvány felütötte a fejét, hiszen az az e-Gaming-ipar számára megadta a szükséges lendületet. A játékosok és az üzemeltetők egyaránt új piacokat és fogadási lehetőségeket kerestek. Az e-sportok pedig fantasztikus lehetőséget biztosítottak az online szolgáltatók számára olyannyira várt bevételekre.

Az e-sport kihívásai az online szerencsejátékban

Az e-sportok nem nélkülözik az online szerencsejáték-ipar kihívásait. Óriási mennyiségű e-Gaming létezik, és az online szolgáltatók nem tudják lefedni az összes eseményt. A sportfogadó irodák általában csak néhány sportversenyt kínálnak. Az erőforrások nagy részét más területek, például a baseball és a foci számára kell fenntartani.

Annak ellenére, hogy a fogadóirodáknak lehetőségük van arra, hogy pénzt keressenek ezen a piaci szegmensen, ez nem lesz elég jelentős mindaddig, amíg nem növelik az események számát. Ehhez úgy tűnik, hogy az e-Games az ázsiai piacokon a legnépszerűbb. Európában és Észak-Amerikában még mindig csak próbál teret hódítani.

A versenyképes játékok számának jelentősen meg kell nőnie, mielőtt az online fogadási piac felzárkózhatna. Meglepő tény azonban, hogy a Las Vegas-i luxus kaszinók nem számítanak újoncnak az e-sport események terén.

2015-ben a város adott otthont az Evolution Championship sorozatnak. Ez a harci játékverseny gyorsan növekedett, és egész biztosan újabb versenyek következnek hamarosan.

Záró gondolatok

Az e-sportok biztosan köztünk maradnak, függetlenül az online kaszinók véleményétől. A fiatalabb generáció úgy nő fel, hogy egyre növekvő termékportfólióhoz fér hozzá, és teljesen magáévá tette a videojáték kultúrát.

Ugyanezek az emberek lesznek a jövő játékosai. Az online szerencsejáték-ipar nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezt a közönséget. A figyelemfelkeltés érdekében a bukmékereknek bővíteniük kell a kínált események számát, hogy több lehetőség álljon rendelkezésre az e-sportok szerencsejátékosai számára.

Ami az e-games fejlesztőit illeti, mindenképp meg kell növelniük az e-sport szerencsejáték világméretű lábnyomát, ha piaci részesedést akarnak szerezni a bukmékerek platformjain.

Mit mondtál az anyámra?!

Ha jól rémlik, a hatvanas években játszották a mozikban azt a (kedves-bugyuta) krimit, amelyben a pultosként foglalkoztatott verőember ezzel a mondattal kezdte a főnök által kijelölt személy megfenyítését: “Mit mondtál azt anyámra!?”

A Salzburgi Európa Fórumon Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is megkapta a magáét: Mit mondtál a …hazámra!? „Mondjon le!“, de ízibe‘!

Ugyanis megtámadta Magyarországot! Megsértett minden magyar embert! – mondta haragosan Varga Judit igazságügyi miniszter, aki ráadásul leszögezte: Jurová nyilatkozata „szembe megy az európai értékekkel és a lojális együttműködés követelményeivel, lévén hogy kijelentései összeegyeztethetetlenek alelnöki posztjával.“

Vera Jourová a Spiegel c. tekintélyes német lapnak Orbán Viktorról és a magyar rezsimről ejtett néhány keresetlen szót, egyebek mellett azt találta mondani, hogy Orbán Viktor beteg demokráciát épít, s félő, hogy a magyar közvélemény egy napon arra döbben rá, hogy a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni.

Maga, Orbán Viktor is kemény hangú, a Bizottság elnökéhez intézett levélben reagált Vera Jourová szavaira, mondhatnánk úgy is: panaszt tett a Bizottságnál, s az alelnököt kitaszította a rendes emberek sorából.

Naná, hogy nagy sora van ennek!

Ilyesmi még soha nem történt a nagy magyar illiberális-kereszténydemokrata katyvasz történetében: A Velencei Bizottság, Az Európa Tanács értékelései, Rui Ta-vares, Judith Sargentini jelentései, a kormány elleni kötelezettségszegési eljárások, OLAF vizsgálatok mind arról szólnak, hogy Magyarországon példaadó a demokrácia állapota, és a 7-es cikkely szerinti eljárást is csak Soros vitézei folytatják, hogy Orbán Viktort és Varga Juditot bosszantsák.

Nem először és nem utoljára lehetünk tanúi a fideszes megszólalók bámulatos magabiztosságának. Szikrányi aggályoskodás nélkül adnak új értelmet elveknek, szavaknak, kifejezéseknek, s szabnak mércét személyes véleményükkel minden dolgoknak, méghozzá oly rugalmasan, hogy ami – szerintük – ma jó volt, az holnap esetleg már nem jó vagy éppen egészen más.

Ők tudják, mely vélekedés megy szembe az európai értékekkel, merthogy csak ők tudják és mondják meg, melyek ezek az értékek.

Valóban lenyűgöző! Vagy inkább émelyítő!

Már nincs szó jogállamiságról az új EU javaslatban

Az Európai költségvetés védelme címet viseli az a csomagterv, melyet a német elnökség dolgozott ki annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

A kompromisszumos javaslat, melyet a brüsszeli Politico megszerzett magán viseli Merkel kancellár kezenyomát. A kancellár asszony intézte el, hogy a németek végül is elfogadják a közös eladósodás gondolatát, és most ő sürget mindenkit a gyors elfogadásra, mert január elsején meg kell kezdődnie a kifizetéseknek. Erre minden tagállamnak nagy szüksége van, de különösen azoknak, ahol a koronavírus járvány a legnagyobb károkat okozta: Olaszország és Spanyolország áll ennek a listának az élén.

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a jogállamiság kritériumait az EU számonkérné a pénz fejében.

Az Európai parlament négy fő frakciója ragaszkodott ehhez, de a német elnökség reméli: a kompromisszumos javaslatot mindenki elfogadja. A renitens magyar és lengyel kormány éppúgy az Európai parlament.

Korábban Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke még azzal fenyegette meg a renitens magyar és lengyel kormányt, hogy

„ha nem értenek a szép szóból, akkor majd megértik a pénz szavát!”

A kompromisszumos német javaslat elvetette ezt az opciót, de miért?

Az idő sürget

A gazdasági számok kétségbeejtőek: az EU tagállamai a legnagyobb válsággal néznek szembe, amely a második világháború vége óta kialakult. A koronavírus második hulláma végzett azzal az illúzióval, hogy gyorsan helyreáll a gazdaságok egyensúlya. Szeptemberben gyakorlatilag nulla volt a gazdasági növekedés az eurozónában. A keleti tagállamokban immár senki sem reménykedik abban, hogy idén pozitív GDP növekedést lenne képes produkálni. Vagyis az európai pénzek gyors kifizetésére egyre jobban szüksége van mindenkinek.

Igaz, hogy a Bundesbank elnöke figyelmeztetett mindenkit, hogy egyszeri alkalomról van szó vagyis Németország hosszú távon nem vállalja fel a gyengén teljesítő tagállamok adósságát (itt elsősorban Olaszországról van szó). Csakhogy a szigorú németek is meg vannak fogva: európai pénzek nélkül Olaszország csődbe mehet, és ez magával ránthatja az egész eurozónát.

Putyin méregkeverője vizsgálja Navalnij ügyét

Oroszországban Navalnij mérgezésének ügyét vizsgáló bizottság oszlopos tagjaként tűnik fel Andrej Lugovoj, aki igazán érthet a mérgezéses esetekhez, hiszen a brit titkosszolgálat szerint Londonban az ezredes személyesen  mérgezte meg Litvinyenko KGB ezredest.  Orosz mintára borítékolhatjuk a  bizottság végső következtetését: „A vizsgálat lezárult, felejtse el.”

Az 54 éves Andrej Lugovoj az egyik legfontosabb tagja annak a vizsgáló bizottságnak, mely Navalnij mérgezési ügyét vizsgálja ki Moszkvában. A hír különösen Nagy Britanniában váltott ki nagy megütközést, mert a brit kémelhárítás szerint ő mérgezte meg korábban  poloniummal Putyin ellenfelét, Alekszandr Litvinyenko egykori KGB ezredest Londonban. 2006-ban Andrej Lugovoj, aki korábban maga is a KGB- ben szolgált mint maga Vlagyimir Putyin, radioaktív poloniumot csepegtetett Alekszandr Litvinyenko teájába. Putyin ellenfele ezt követően szörnyű kínok között elhunyt. A britek kérték Andrej Lugovoj kiadatását Oroszországtól, de Putyin ezt megtagadta.

Ezt követően Lugovoj karriert csinált, és most bekerült abba a bizottságba, amely kivizsgálja Navalnij mérgezési esetét.

Navalnijt Merkel is meglátogatta a kórházban

Az orosz ellenzékit Szibériában Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól. A kómába esett Navalnijt a németek mentették meg: Merkel kancellár rábeszélte Putyint, hogy kiadja őt egy német kórháznak. A szakértők ott állapították meg a Novicsok mérgezést. A németek vizsgálati eredményét több más nyugati laboratórium is megerősítette, de az oroszok cáfolnak.

„Ha tényleg Novicsok lett volna, akkor Navalnij már nem élne!” – mondják cinikusan Moszkvában. Korábban személyesen Putyin rendelte el, hogy Novicsok idegméreggel gyilkolják meg az orosz titkosszolgálat híres árulóját, aki Nagy Britanniában élt. A gyilkossági kísérlet meg is történt, de a veterán titkosszolgálati ezredes túlélte a támadást. Igaz, hogy azóta is a brit rendőrség védőőrizetében áll, mert Putyin parancsa likvidálásra továbbra is érvényben van.

Ami Navalnijt illeti: ő meggyógyult bár lehet, hogy nem teljesen, mert kijelentette: vissza akar térni hazájába!

Időközben a kórházban meglátogatta őt Angela Merkel kancellár, aki jól beszél oroszul, mert egyetemi tanulmányait annak idején Szentpéterváron végezte, melyet a szovjet időkben Leningrádnak hívtak

Márki-Zay félreérti

Azt mondja Márki-Zay Péter Bolgár Györgynek a Klubrádióban: „Nagyon nehéz rávenni zsidókat és cigányokat is arra, hogy egy akár jobbikos jelöltre szavazzanak, akit jogosan lehet, abszolút jogosan lehet bírálni a korábbi megnyilvánulásaiért.”

A teljes ellenzéki összefogásról, a Borsod 6. választókerületben állított jobbikos jelöltről beszélgetve tartotta fontosnak ezt mondani.

Azt hiszem, Márki-Zay Péter valamit félreért. Ha nem szavaznék Borsodban a jobbikos Bíró Lászlóra mint közös jelöltre, ha nem szavazok olyan közös listára 2022-ben, amelyen ott vannak a Jobbik politikusai és amelyről a többi párt a Jobbikkal egyezett meg, az nem azért van, mert cigány vagyok vagy zsidó vagyok.

A származásomnak a szavazásomhoz semmi köze. A szavazatom a Jobbik politikájának szól. Nem a korábbi, hanem a mai politikájának.

Tudjuk, a Jobbik mai elnök-frakcióvezetője talán a leggorombább módon támadja Orbán Viktort az Országgyűlésben, a Jobbik a többi ellenzéki párttal vállvetve ostorozza a Fideszt amiatt, hogy az emberek nem élnek jobban, és a többi ellenzéki párttal együtt kéri számon a Fideszen azt, hogy mit tesz a közpénzekkel. Mindez azonban nem több annál, ami az ellenzéki pozícióból mindig is következik. Azt mondja ellenzékből a Fidesz-kormányra, amit az ellenzéki Fidesz is mondott az MSZP–SZDSZ kormányra. Ez nekem nem elég ahhoz, hogy jobbikos politikusra mint közös jelöltre, illetve a Jobbikkal közös listára szavazzak.

A Fidesszel nemcsak, és – remélem – nem is elsősorban azért állunk szemben, mert a bérek, a nyugdíjak, a családi pótlék nem magasabbak az Orbán kormányozta Magyarországon, mint amilyenek.

Más minőségű világot szeretnénk Magyarországon, mint amilyet a Fidesz teremtett. Nem tökéletes világot, mert olyan nincs, de – ahogy azt annak idején a rendszerváltással kifejeztük – többé-kevésbé olyan országot szeretnénk, mint amilyen a gazdagabb, békésebb, nyitottabb, emberibb nyugat-európai világ.

Olyat, ahol az állam – ahogy a német alkotmány első mondata hirdeti – érinthetetlennek tartja az emberi méltóságot, mégpedig mindenkiét. Olyat, ahol a korábban egymással háborúzó népek békében élnek egymással és kölcsönösen egymást gazdagítják. Olyat, ahol Európa országait a mind szorosabb integráció teszi versenyképessé más kontinensek országaival. Olyat, ahol tisztességes feltételek mellett hatékonyan működik a piacgazdaság.

Ezért szemben állunk a Fidesz nacionalizmusával, kiállunk az európai integráció, annak mind szorosabbá tétele mellett, elutasítjuk a gazdasági, piaci feltételek haveri alapon történő manipulálását, ragaszkodunk az etnikai, vallási, szexuális és életforma-kisebbségekhez tartozó polgártársaink egyenlő méltóságához, az elesettek, a hajléktalanok, a háború és üldözés elől menekülők jogaihoz. Európa azon normáit követjük tehát, amelyekkel Orbán mind szavakban, mint a hatalomgyakorlás tényeiben folyamatosan szembefordul.

Olyan ellentétek ezek köztünk és a Fidesz között, amelyekkel kapcsolatban a Jobbik ma is sokszor a Fidesszel ért egyet. A Jobbik ugyanazt a radikális, a magyarokat a szomszéd népekkel szembeállító sérelmi nacionalizmust képviseli a parlamentben és a nyilvánosságban, mint a Fidesz, és ebben az úgy nevezett „néppártosodás” sem jelent változást.

Ahogy a Fidesz elutasítja a szorosabb európai integrációt, ahogy ellenzi az euró bevezetését, mindmáig nem pártolja azt a Jobbik sem. A Jobbiktól ugyanazt a tőkeellenes, bankellenes populizmus halljuk, mint amit egykor az ellenzéki Fidesztől hallottunk, s a kormányzó Fidesz is alkalmaz azokkal szemben, akiket ki akar szorítani a magyar piacról.

A Fidesszel együtt a Jobbik is megszavazta az Országgyűlésben – már a 2018-as parlamenti választás után – az alaptörvény hetedik módosítását, amellyel többek között a hajléktalanság szankcionálását, a közigazgatási felsőbíróság – időközben félretett – létrehozását és a menedékkérők elutasítását tette „alkotmányossá”. A Jobbik a Fidesszel együtt utasítja el menekültek befogadását, s csak amiatt bírálja a Fideszt, hogy miközben a nincstelen menekülőket elutasítja, gazdag migránsokat jó pénzért beenged az országba.

Nem tudok róla, hogy ezekben a kérdésekben a Jobbik felülvizsgálta volna a politikáját.
Márpedig egy-egy politikusra, egy-egy pártra annak alapján szavazunk, hogy milyen politikát követ.

Mit érez egy muszlim, ha a keresztény és zsidó szót hallja

Korábbi tanulmányaimban tükröt tartottam magunk elé és ismertettem az Iszlám nevében működő legfontosabb szervezetek működését, melyek árnyékot vetnek a hitre és a muszlimok milliárdos tömegére. Ez önkritika volt.

Engedje meg a kedves olvasó, hogy azt is ismertessem, mi van a muszlimok tömegeinek szívében, ha ezt hallja: keresztény, vagy zsidó? És most kihagyom a Távol-Keletet, Kínát, Rohingya kérdést stb.

Nem, nem a Korán ötlik fel a muszlimokban, hanem a történelem. Amint Európában is jelentős erők dolgoznak az ibériai muszlim, vagy kelet és dél-európai oszmán image befeketítésén, úgy az Iszlám világában is vannak emlékek.

Mik ezek a nyomok, melyeket egy muszlim agy rejt, s melyeket szintúgy lehet manipulálni.

Talán ismerős Omar Ibn al-Khattab (584-644) kalifa neve. 636-ban a jarmúki csata során a bizánciakat, és valószínűleg ugyanebben az évben pedig a kádiszíjjai ütközetben a perzsákat verték meg seregei. 638-ban elfoglalta Jeruzsálemet. Omar személyesen ellátogatott a Jeruzsálemi Szent Szophrónioszhoz (560-638) és az addig kitartóan védekező pátriárka vezetésével – szamárháton – betért a városba. Itt kötötte meg szerződését a keresztényekkel és zsidókkal, mely Omár-paktum néven híresült el. Omar megszemlélte és megtisztíttatta Dávid király templomának helyét, imádkozott itt és később az Alapkőtől délre mecsetet építtetett, amiből később az al-Aksza-mecset fejlődött ki. A kalifa biztosította a jogokat minden polgár számára, vallástól függetlenül.
Ehhez képest a 11. századtól kezdődően keresztes hadjáratok indultak a Szentföld „felszabadítására”. Ezek nem háborúk voltak, hanem inkább a népesség lemészárlása. A muszlim haderők a zsidó lakosságot is védték. Szalahuddin al-Ayyubi (1138-1193) győzelmet aratott a keresztesek felett, szultánátust hozott létre, melyben biztosította a zsidók és keresztények jogait.
Az Andalúz kalifátusok az Ibérián (711-1492), az Abbászida kalifátusok Bagdadban (775-1258), ugyanezt tették. Zsidók, keresztények, muszlimok és mások együtt hozták létre azt a tudástömeget és kultúrát, ami az emberiség civilizációjának egyik meghatározó eleme volt.

Mi volt a hála?

Az Ibériát elfoglaló spanyolok inkvizícióval, könyvtárak egy részének felégetésével vettek revansot. Aki felvállalta muszlim, ill. zsidó vallását, menekülnie kellett, vagy meg kellett halnia. Hova menekülhettek? A befogadó muszlim területekre. Észak Afrikába és az Oszmán birodalomba. A zsidók befogadást és védelmet élveztek a muszlimok által.

A tatárjárás nem kímélte az Abbászida kalifátust. 1258-ban a tatárok elfoglalták Bagdadot, iszonyú vérengzést csaptak, kifosztották kincseit, a Tigris folyó pedig kékké változott a beledobált könyvek tintáitól. Ettől kezdve az Iszlám tiltott vallás lett Bagdadtól keletre 150 évig. Ettől nyugatra azonban 1260-tól megváltozott a helyzet. Hülegü tatár kán Egyiptomot is el akarta foglalni. Sereget küldött az Ayyubita szultán, Qutuz ellen. A muszlimok hada Baibarsz vezetésével megsemmisítő vereséget mért a tatárokra Palesztinában Ein Dzsalutnál. Innét számítható a tatár birodalom sorvadása, gyengülése. A muszlim tudatban ez úgy él, hogy hosszú távon megvédtük nem csak magunkat, hanem egyben a kereszténységet és zsidóságot a tatárjárás borzalmaitól.
Ein Dzsalut kapcsán meg kell említenünk egy nevet, akit a történelem érdemtelenül elfeledett. Ha ő nincs, a diadal nem jöhetett volna létre. Izz Al-Din Ibn Abdel Szalam (1181-1262). Ki is volt ő? Koldus gyerek volt, aki a mecsetekben a cipőket őrizte. Sokszor kihajították onnan szakadt ruhája miatt. Távolról hallotta az odabent folyó beszédeket, előadásokat, érveléseket és mindent megjegyzett. Így képezte magát, míg a „hittudósok szultánja” néven emlegették, akinek okfejtései előtt az uralkodók is meghajlottak.
Korábban említettem Szalahuddin nevét, aki kalifátust hozott létre. Halála után azonban a kalifátus darabjaira hullott és jó muszlim szokás szerint verseny indult a darabok feletti uralom megszerzéséért. Ez a verseny annyira elvtelen volt, hogy egyes muszlim pályázók a keresztesekkel is szövetséget kötöttek egy másik muszlim ellen.

Ilyen kompromisszumnak tudható be, hogy Szalahuddin unokája csata nélkül feladta Jeruzsálemet és átadta a kereszteseknek. Hiába, a Fitna dolgozik.

Ebben a megosztottságban lépett színre Izz Al-Din Ibn Abdel Szalam, aki a pöffeszkedő, hatalmi vágytól égő nagyurakat figyelmeztette a közelgő tatár veszedelemre. Kádiként is egyszerű életet élt, nem hódolt be földi hatalmak előtt, a szultánt is kioktatta. Végső kétségbeesésében Qutuz szultán tőle kért véleményt, mit tegyenek a tatárokkal szemben. Erre ő: „először ti, uralkodók és nemesek, ürítsétek ki kincstáraitokat, adjátok el javaitokat, míg nem marad más nálatok, mint egy szál kard és egy ló. Csak ezután adóztassátok meg a népet.”

A szultán megfogadta Izz Al-Din tanácsát, parancsot adott a nemesek kincstárainak begyűjtésére, javaik eladására és ez elég volt a hadak felkészítésére, a nép megadóztatása nélkül. Mindez akkora hatást váltott ki a közemberből, hogy ők önként áldozták életüket egy ilyen nemes ügyért.

Vissza a keresztényi és zsidó tőrdöfésekhez.

Jött a gyarmatosítás… ugye nem kell mondanom? Vagy felejthetőek tán, a gyilkosságok, erőszakolások és legfőképpen a tudati átalakítás? Ezalatt azt értem, hogy létrejött egy tudat, miszerint a muszlimok földje, annak kincsei teljesen természetes módon nem az ő javukat szolgálja. Dicsőség, ha azt idegeneknek ajánlják fel! Ha ellenállnak, az meg üldözendő.
Az idegenek pedig üveggyöngyökkel fizetnek és a Fitna (szarkeverés magyarán) eszközével megosztanak. Csodálható-e, hogy az Iszlám az ellenállási mozgalmak ideológiai bázisa lett?
Felejthető tán az orientalisztika mai napig tartó áskálódása és az Iszlám átírása olyanra, ami nincs abban? Felejthető tán olyan szervezetek létrehozása, amit a külső szem Iszlámnak lát, de eközben a muszlim lakosságot írtja? Feledhető tán, hogy 1947-ben létrejött Izrael állam és rá egy évre közel egymillió palesztinnak kellett elhagynia otthonát? Mindezt egy olyan történelmi múlt után, melyben Omar Ibn Al-Khattab, Szalahuddin, befogadás inkvizíció elől stb., a muszlim területek oltalmat nyújtottak?
Nem tagadom, 1947 után mind a mai napig történnek el nem fogadható cselekmények, de ez minden oldalon van!
Nem megyek bele az aktuálpolitikába, hanem megállok azon a ponton, ami egy muszlim lelkületében motivál és ez a történelmi sérelmek áradata. Ezeket hallja minden gyerek az öregektől családi összejöveteleken, erről szólnak a visszaemlékezések és az aktuálpolitika is ezeket manipulálja. Ugye más mindezt ebből a szemszögből látni, nem úgy, ahogy a „hivatalos” történetírás taglalja?

Számunkra a történelem árulások sorozata, melyekben mi is nyakig benne vagyunk, de nem vagyunk vakok, látjuk kik vannak még benne: akik szentet játszanak, de valójában hátba szúrnak.

Tudom, ti minket kecskebaszóknak láttok. Ezen a szinten mutattok be a világ számára minket, prezentáljátok kultúránkat, vallásunkat, holott nem is ismertek ebből jóformán semmit. A következő fokozat, hogy terroristák vagyunk.
A mi agyunkban pedig hiába a tudományos-technikai vívmányok tömege, kényelem, automatizálás, ti továbbra is árulók, megbízhatatlanok vagytok, a fejetekben lévő sötétség a középkor óta nem változott, mindezt pedig egy jó adag felsőrendűségi érzéssel öntitek le.
Talán sikerült érzékeltetnem mit érez egy átlag muszlim.
Nem azért írtam mindezt, hogy jöjjenek a bezzeg ti…. hozzászólások! Csupán azt akartam, hogy tudjátok mi motivál bennünk. Ezen kellene változtatni, de ehhez sok munka, kibeszélés szükséges.

Másképp kell reagálni Orbán illiberális politikájára!

A magyar miniszterelnök ma azért bírálja elsősorban a liberális demokráciát, mert az nem alkalmas az identitás megerősítésére és növekvő egyenlőtlenséget teremt, amely aláássa a társadalom stabilitását – Timothy Garton Ash politológus, aki annak idején Orbán Viktort is tanította Oxfordban, erre hívja fel a figyelmet a Der Spiegelnek adott interjújában.

A liberális demokrácia híveinek épp ezért korszerűsíteniük kell nézeteiket, hogy hatékony válaszokat találjanak Orbán és a Kaczynski bírálatára.

A német modell

A brit politológus a németek sikeres modelljének elemzését és reklámozását javasolja mondván, hogy az NSZK eredményes volt az NDK átalakításában és megteremtette Európa első számú nagyhatalmát. Németország ma stabil liberális demokrácia, melyet jóval kevésbé fenyegetnek populista tendenciák mint az Európai Unió déli és keleti tagállamait.

Pénz híján a német modell csak álom marad

Németországban a liberális demokrácia azért stabil, mert a lakosság 80%-át alkotó középosztály jólétben él. Ezért a szélsőséges Alternative für Deutschland nem képes áttörni, és nem jelent igazi politikai veszélyt. Ámde Európa keleti és déli részén a gazdasági helyzet sokkal rosszabb: a lakosság igen jelentős része él az európai szegénységi küszöb alatt – 1000 euró/fő /hónap. Ilyen körülmények között tág tere nyílik a populista pártoknak, melyek az EU-t teszik felelőssé azért, hogy a lakosság többségének életszínvonala nemcsak, hogy gyenge, de még romlik is a válság miatt. Ha tehát a liberálisok hatékonyan akarják bírálni Orbán Viktor politikáját, akkor életképes gazdasági – társadalmi alternatívát kellene kínálniuk az EU gyenge tagállamai számára, melyek egy frusztrált társadalommal néznek szembe, amely hajlamos hitelt adni a populista politikusok ígéreteinek.

Nyilvános oltóstratégiát várunk az Orbán-kormánytól!

Itt az ideje, hogy az Orbán-kormány nyilvános és világos oltási stratégiával álljon elő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban és többek között garanciát vállaljon arra, hogy ingyenesen hozzáférhetővé teszi majd a biztonságos és hatásos oltóanyagot azoknak a magyaroknak, akik igényt tartanak rá.

Egyértelmű nemzeti érdek a kormány ezzel kapcsolatos lépései a lehető legnagyobb transzparenciát és ezzel járó hitelességet követelnek meg, ennek azonban a Fidesz-kabinet egyelőre nem tud és mintha nem is akarna megfelelni. Ami komoly probléma.

Az Orbán-kormány minisztere még augusztus elején jelentette be egy kormányinfón, hogy a magyar állam ötmillió koronavírus elleni oltásra kötött le kapacitást, ezt később Orbán Viktor egy rádióinterjúban is megerősítette. Igaz, a kormányfő csak annyit közölt, hogy az

„Európai Uniónak van egy kísérlete arra, hogy összehangolja a tagállamok beszerzési szándékait, és itt Magyarország bejelentkezett”.

Dicséretes az előrelátás, de ennél jóval több kell, főleg átláthatóságban és hitelességben. Azt tudjuk, hogy az Európai Bizottság több százmillió vakcinát foglalt be különböző fejlesztő cégeknél. De, hogy a magyar kormány melyikből és milyen feltételek szerint kaphat majd, a fideszes gyakorlatnak megfelelően természetesen nem tudjuk. Mert nem mondják, mert folyton sunyítanak. Miután a járványhelyzet bizonytalansága számtalan szkeptikust és kamuhír-propagandistát termel ki, ezért elengedhetetlen, hogy a kormány vezetői ne sumákoljanak, ne titkolózzanak, hanem tárják a nyilvánosság elé, hogy a világban zajló oltóanyag-fejlesztésekhez hogyan viszonyul a magyar állam, mely cégekkel kötött és milyen tartalmú szerződéseket az adófizetői pénzek terhére, illetve milyen oltási stratégia alapján akarja vagy tudja majd biztosítani a vakcinát a magyar állampolgároknak.

Egyszerűen nem tartható, hogy egy ilyen súlyos járványhelyzetben a kormány nem ad világos és egyértelmű tájékoztatást.

Tarthatatlan, hogy az egészségügyi kormányzat szinte elbújik a nyilvánosság elől és fontos közérdekű adatokat is jószerivel csak jogi fenyegetésre adnak ki. Ez aláássa a Fidesz-kabinet egyébként sem túl szilárd hitelességét, ami egy ilyen globális fenyegetettség esetén több mint probléma. Elvárjuk tehát az Orbán-kormánytól, hogy a lehető legrövidebb időn belül álljon a nyilvánosság elé és mutassa be oltási stratégiáját, valamint vállaljon nyilvánosan garanciát a leendő – és biztonságos – vakcina ingyenes elérhetőségére. Ezek olyan minimumok, amelyek elvárhatóak egy olyan kormánytól, amely nemzetinek mondja magát.

Orbán mindent Trump győzelmére tesz fel

Nincs B tervem – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek. A számításaim jók, ezért Trump győz novemberben. Azért vagyok sikeres a politikában 30 éve, mert jók az A terveim – mondta Orbán Viktor.

Ha mégiscsak a demokraták győznének, akkor kevésbé szívélyesek lesznek a kapcsolatok Magyarország és az USA között.

Az Európai Uniónak tisztáznia kell a kapcsolatát az Egyesült Államokkal mind kereskedelmi mind katonai téren. Európának saját hadseregre van szüksége – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Oroszországgal kapcsolatban az EU helytelen politikát folytat: kereskedelmi szankciókat alkalmaz miközben katonailag gyenge. Pont fordítva kellene: jó kereskedelmi kapcsolatokra kellene törekedni Oroszországgal miközben katonailag nagyon keménynek kellene lennie az Európai Uniónak Moszkvával szemben. Emiatt üdvözölte, hogy az USA csapatok állomásoztat Lengyelországban, de hozzátette: Magyarországnak nincsen erre szüksége, mert nálunk nincs orosz fenyegetés.

Magyarország nem lép ki az EU-ból

Orbán Viktor bátor lépésnek nevezte a britek távozását az Európai Unióból, de hangsúlyozta, hogy Magyarország nem követi ezt az utat. Arról nem ejtett szót, hogy az Európai Unió hatalmas összegeket küld Magyarországra, melynek jelentős részét a magyar miniszterelnök és a hozzá lojális oligarchák nyúlják le.

Orbán elvetette Brüsszel migráns politikáját és újra állást foglalt a multikulturális társadalommal szemben.

A Reuters végül megállapítja: Orbán tízéves uralma után komoly fenyegetéssel néz szembe, mert a korona vírus járvány Magyarországon is válságot idézett elő. Ez pedig jelentős mértékben befolyásolhatja az esélyeket a 2022-es választásokon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK