Featured

A lengyel kormány Orbán útját követi a média felvásárlásával

Az állami olajtársaság megvásárolt egy vidéki média birodalmat, mely eddig német kézen volt Lengyelországban. A Polska Press azt a konzervatív vidéki lakosságot célozza meg, melyet a katolikus egyház irányít, és amely a leghűségesebb szavazója Kaczynski rendszerének.

A most megszerzett média birodalomhoz 20 helyi lap és 120 folyóirat tartozik. Olvasóközönsége 17 millió polgárt jelent a 38 milliós Lengyelországban.

A nagyvárosokat a jobboldali konzervatívok elveszítették. Legutóbb az elnökválasztáson Varsó főpolgármestere volt Duda elnök vetélytársa, és nem sokkal maradt alul.

Kaczynski pártjának, a PiS-nek ezért létfontosságú ennek a szavazó tábornak a média befolyásolása. Annál is inkább, mert a következő évek egyáltalán nem ígérkeznek olyan sikeresnek mint az eddigiek. Kaczynski ezért meghirdette a programot:

 „a médiát vissza kell venni nemzeti kézbe!”

Ez most különösen sürgető a lengyel kormányzat számára, mert az uniós vétózás a magyar kormánnyal együtt nem igazán népszerű Lengyelországban. Ha kiderül a lengyel közvélemény számára, hogy emiatt euró milliárdoktól eshetnek el, akkor ez ugyancsak nagy csapást mérhet a jobboldali konzervatívok népszerűségére abban a Lengyelországban, ahol a lakosság többsége támogatja az Európai Uniót.

Gyors kérdés – Orbán kitart ma esti válaszában a vétó mellett?

…a kormányfő arra hivatkozik, hogy a nézet- és érdekkülönbségek, valamint a kommunikációs problémák elkerülése érdekében a jövőben fűzzék lazábbra a fideszesek és a néppártiak kapcsolatait.

This poll is no longer accepting votes

Orbán kitart ma esti válaszában a vétó mellett?

Egységes világkép?

Nem sokkal a második Orbán-kormány megalakulása után a Demokratikus Charta rendezvényén – emlékszem, én is felszólaltam – Gyurcsány Ferenc azzal a mondattal indította beszédét:

„Orbán Viktor meg fog bukni”.

Hatalmas taps tört ki a teremben: Gyurcsány akkor is azt a fogalmazta meg, ami bennünket, az Eötvös utcában összegyűlt híveit eltöltött.

Amikor tíz év elteltével, a negyedik Orbán-kormány regnálása idején tizennégy pontos bejegyzésében a mai ellenzéki szövetségről ír, szintén olyasmit fogalmaz meg, amire híveinek immár kilencszázezresre nőtt tábora elvár: a Fidesz legyőzésének politikai tartalmát.

Ezúttal is az első pont első mondatának van a legnagyobb jelentősége. Így hangzik: „Az ellenzék világképe egységes.” Majd így folytatódik: „Demokráciát, jogállamot, európai Magyarországot akarunk! Ez a közös világkép az ellenzéki együttműködés eszmei, politikai alapja.” A továbbiakban pedig, a félreértések elkerülése végett hozzáteszi: „Ugyanakkor az ellenzék szakpolitikai kérdésekben annyira sokszínű, mint a demokratikus Magyarország. Igen, mi fogunk egymással vitatkozni! Fogunk a választókkal beszélgetni arról, hogy mi a legjobbnak tűnő adó-, vagy nyugdíjrendszer, vagy éppen hogy mi a legkedvezőbb földtámogatás.”

Ez így sajnos nem állja meg a helyét.

A Fidesz kilencedik alaptörvény-módosításának november 18-i parlamenti vitájában – amelyen az ellenzéki pártok sajnos részt vettek, holott bojkottálniuk kellett volna – világosan kiderült, hogy milyen alapvető különbségek vannak az ellenzéki pártok világképében. A kormány által előterjesztett alaptörvény-módosítást bírálva az MSZP, a DK és a Párbeszéd szónokai a közpénz fogalmának meghatározása és az alapítványok szabályozásának sarkalatossá tétele mellett, amit mint a lopás alaptörvénybe iktatását jellemeztek, támadták a család definíciójára, a férfi és női szerepekre vonatkozó passzusokat is, amelyeket mint a homofóbia alaptörvénybe iktatását lehetne jellemezni, és amelyet a fideszesek keresztényi elvek érvényesítésének szeretnek tekinteni. (Az MSZP vezérszónoka emellett nagyon helyesen a különleges jogrendek újrafogalmazását is darabokra szedte.)

És a további két ellenzéki frakció?

A Jobbik és az LMP vezérszónokai kizárólag az első témában, a lopás, a közpénzek és közvagyon kezelésének ügyében bírálták hevesen az alaptörvény-módosítást és ennek kapcsán az Orbán-kormány gyakorlatát, a második, egyértelműen világképet érintő témát elkerülték.

Sőt, az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt következőképpen zárta vezérszónoki beszédét:

„Én azt tudom mondani önöknek, tisztelt képviselőtársaim, én egy családos ember vagyok, keresztény, hívő keresztény ember, erőteljesen nemzeti elkötelezettségű, és ha bármikor valaki a család fontosságát támadja, bármikor valaki a nemzeti érdekeket támadja, bármikor valaki a keresztény, az európai kultúra keresztény alapjait támadja, akkor rám számíthatnak. De amikor a nemzeti érdekek elárulásáról és a közvagyon lenyúlásáról van szó, akkor én mindig az önök ellenfele leszek.”

Hasonlóképpen fogalmazott felszólalásában Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke is:

„Konzervatív és az önök jobboldali ellenzékéhez tartozó párt alelnökeként, többgyerekes családapaként én minden esetben a hagyományos családmodell védelme mellett fogok kiállni, és minden tekintetben – ha családokat kell megvédeni (…), én mindig ott leszek a családok mellett. De azt is szeretném elmondani, hogy ha önök benyújtanak olyan javaslatot, amely a magyar családokat védelemben részesíti, rám számíthatnak ezek megszavazásában, még a mostani politikai klíma és hangulat ellenére is. Viszont ha közpénzek ellopásáról van szó, akkor az önök kérlelhetetlen ellensége leszek és maradok.”

Amikor a Jobbik és az LMP politikusai kereszténységükkel és családapai mivoltukkal hivalkodva ajánlanak fel támogatást a Fidesznek a polgárok egyenlőségével szembeni diszkriminatív politikához – mert erről szólnak az imént idézett mondatok –, bizony a demokratikus jogállamiságnak az Unióban elfogadott normáival szemben állnak a Fidesz mellé.

Abban is egyetértenek a Fidesszel, hogy az Európai Unióval szembeni szuverenista elvet képviselik, ahogy ezt Ungár Péter számos nyilatkozatában olyan elemként hangsúlyozta, amely az LMP-t a DK-tól és más ellenzéki pártoktól megkülönbözteti, s egyebek mellett az euró bevezetésének elutasítására készteti. Egyetlen passzust idézek egy cikkéből:

„Az euró ugyanakkor szimbolizálja az EU-hoz való viszonyt: szerintünk ki kell mondani, hogy az Unió válságban van, és korunk kihívásainak egy részét kevésbé hatékonyan kezeli, mint a nemzetállamok.”

A Jobbik e kérdéskörben mostanában kerüli a világos beszédet, de az eurót Z. Kárpát is elutasítja. Ne feledjük azt sem, hogy 2018 nyarán az immár „néppártosodó” Jobbik a Fidesszel együtt megszavazta a hetedik alaptörvény-módosítást, amely többek között az Orbán-kormánynak az Unióval való szembenállásához nyújtott „alkotmányos” hátteret (valamint a hajléktalanok üldözéséhez és a bírói függetlenség korlátozásához). És akkor még nem említettem a menekültkérdést, amelyben mind a Jobbik, mind az LMP kezdettől a Fidesszel azonos felfogást képvisel. Mint ahogy mindkét párt 2010 óta a Fidesz oldalán áll a nemzeti kérdésben, vagyis abban is, hogy „a határokon átívelő nemzetegyesítést” hirdetve a magyar államot az állampolgársági és a választójogi törvény gyökeres átalakításával, a modern polgári államiság alapját megkérdőjelezve etnikai alapra helyezi.

Ezek nem „szakpolitikai” kérdések, ezek a politikai világkép pillérei.

Nincs tehát a Jobbikra és az LMP-re kiterjedő ellenzéki összefogásnak olyan eszmei alapja, mint amilyet Gyurcsány Ferenc tizennégy pontjában feltételez.

Értem azokat a megfontolásokat, amelyek a DK vezetését arra késztetik, hogy a Jobbikra és az LMP-re kiterjedő szoros összefogásban készüljön a következő választásra, és értem azt is, hogy miért lelkesedik az Orbán-rendszert elutasítók nagy többsége is ezért az összefogásért. Tisztában vagyok vele, hogy a vágyott kormányváltás érdekében tartják ezt kívánatosnak. Az önkényuralom építésének megtörésében bízva szorgalmazta az ilyen összefogást élete végén Heller Ágnes, és fogadja el ma is sok kiváló közéleti ember. Én magam ugyan nem osztom az ilyen megfontolásokból levont következtetést, de, ismétlem, értem és tudomásul veszem azt. Ugyanakkor fontosnak tartom annak leszögezését, hogy noha

különböző okokból valamennyi szövetkező párt szemben áll az Orbán-rendszerrel, ez a politikai szövetség bizonyosan nem egységes világképre épül.

Ha ezt nem látjuk, az óhatatlanul saját politikai elveink feladásához vezet.

Kiváltképp aggaszt például, hogy amikor jegyzetének 4. pontjában Gyurcsány azt sorolja fel, hogy mivel járulnak hozzá az egyes szövetkező pártok a közös Magyarország-képhez, a Jobbiktól a nemzeti kérdésben vallott felfogást tekinti átvenni valónak: „Közös Magyarországot a Jobbik állandó figyelmeztetésével, hogy történelmi, nemzeti magyarságunk őrizni és védeni való érték, mindannyiunk ezerszer felemelő élménye.”

A DK megalakulásakor a nemzeti kérdésben vallott felfogást, az erőre kapó magyar nacionalizmus bátor elutasítását tekintettük az új pártot az MSZP-től megkülönböztető politikai platform egyik kulcspontjának, vállalva, hogy parlamenti szavazásoknál rendszeresen egyedül maradunk.

Tényleg a Jobbik „állandó figyelmeztetéséhez” kellene alakítani a DK nemzetfelfogását a szoros szövetségben? Tényleg fel kellene adnunk önmagunkat?

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel – 2020. december 08. kedd

Tavaly év vége óta már több mint 67.592.458 embert fertőzött meg és  1.544.543 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. 

Magyarország

Hazánkban 2.219 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 256.367 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 136 az elhunytak száma 6.120 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 174.966, ami az egy nappal korábbihoz képest 1085-tel magasabb. 8.045 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük  656-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 45.452-en vannak.

Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (52.788) és Pest megyében (33.252) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (16.034), Borsod-Abaúj-Zemplén (15.208), Szabolcs-Szatmár-Bereg (13.068) és Hajdú-Bihar (14.117).

A pozitivitási arány  messze van a WHO ajánlásának, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

A kívánatosnak tartott tesztelési mennyiséget eddig egyetlen szeptemberi napon érte el a közegegészségügy.

Jelenleg 249 óvodában egy-egy csoportot érintően, 95 óvodában és 70 általános iskolában az egész intézményt érintően rendeltek el rendkívüli szünetet, továbbá 472 általános iskolában egy-két osztályt és 40 általános iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrendet.

Hősi temetésben részesült a tanárt lenyakazó terrorista

Csecsenföldön szülőfalujában temették el a 18 éves Abdullah Anzorovot, aki egy Párizs környéki iskolában meggyilkolt egy tanárt. Azért végzett vele, mert a tanár megmutatta diákjainak azokat a karikatúrákat, melyeket a Charlie Hebdo korábban közölt. A lap szerkesztőségét ezért korábban iszlamista támadás érte Párizsban, ahol a szerkesztőség több tagját meggyilkolták.

Az Iszlám oroszlánja

Így nevezték a gyászbeszédben az iszlamista gyilkost, aki lenyakazta a tanárt. A fiatal Abdullah Anzorov Csecsenföldön született, de a szüleivel együtt Franciaországba emigrált.

Ramzan Kadirov, aki Putyin nevében vaskézzel kormányozza Csecsenföldet igen megértően nyilatkozott a terrorakcióról mondván „Macron elnök a szólásszabadsággal belekényszeríti a hithű muzulmánokat a merényletekbe. Franciaország tiltakozott. Erre Putyin leintette Csecsenföld urát, akivel közölte: a külpolitika nem az ő asztala.

A francia kémelhárítás vizsgálódik, mert szeretné tudni, hogy a terrorista családját milyen kapcsolatok fűzték az orosz titkosszolgálathoz? Párizsban ugyanis élnek a gyanúperrel: az orosz titkosszolgálat ily módon kívánja destabilizálni Franciaországot, ahol Putyin nyíltan Macron elnök szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pen asszonyt támogatja.

Elnök akart lenni, szexbotrányba bukott bele

Négyrészes filmet mutatott be a Netflix  arról, hogy Dominique Strauss-Kahn egy szobalányt anális szexre kényszerített New Yorkban, és ezen elúszott az elnöki ambíciója Párizsban.

A 2806-os szoba – ezt a címet viseli a film, amely bemutatja Dominique Strauss-Kahn pályafutását, melyet a karrierizmus mellett egyetlen szenvedély jellemzett: a már nem egészen fiatal férfiú, aki az IMF főnöke volt 2011-ben, falta a nőket.

Intim kapcsolat Nagy Piroskával

A csinos magyar munkatársnő felkeltette az IMF francia főnökének figyelmét. A férjes magyar munkatársnő nem mondott nemet noha tudta: Dominique Strauss-Khannak felesége van. Aki ráadásul nem akárki hanem egy televíziós sztár, aki férjét Franciaország elnökévé kívánta tenni.

A házasságon kívüli kapcsolatot az IMF eltussolta, mert nem akartak világbotrányt.

Sarkozy elnök az Élysée palotában viszont akart. A magyar származású francia elnök 2012-ben újra szerette volna választatni magát. Rájött arra, hogy fő ellenfele nem más mint Dominique Strauss-Khan. Hogy lehet őt eltakarítani az útból? Egy kínos szex botránnyal, amelyet az Egyesült Államokban jóval komolyabban vesznek mint Franciaországban.

Mi történt 2011 május 14-én?

New York egyik luxus szállodájában Dominique Strauss-Khan randevúra várakozott ámde az ügyeletes szépség nem mutatkozott. Megjött viszont a szobalány. Gyorsan megalkudtak. A gyors aktus után Dominique Strauss-Kahn együtt ebédelt lányával, majd a repülőtérre sietett. Ott tartóztatta le a rendőrség.

Nafissatou Diallo, a New Yorki Sofitel afrikai szobalánya panaszt tett nemi erőszak miatt. A bulvárlapok nem maradtak téma nélkül a következő hetekben. Végül Dominique Strauss-Khan ügyvédei megállapodtak a szobalánnyal, aki több millió dollárért visszavonta vallomását. A pénzt Dominique Strauss-Khan dúsgazdag neje fizette ki. Aki azután elvált a bukott nagyságtól. Ezek után természetesen Dominique Strauss-Khan nem indulhatott a francia elnökválasztáson. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök sem örülhetett sokáig. Elbukta a választást 2012-ben: a szocialista Francois Hollande győzött, aki aztán vígan cserélgette a szeretőit Párizsban az Élysée palotában.

Bekerül-e a kormányba az RMDSZ?

A romániai választások a kormányzó liberálisok visszaesését és a szélsőjobb előretörését hozták. Meglepetésre a szociáldemokraták végeztek az első helyen. Az RMDSZ 6%-ot szerzett, így biztos helye van a törvényhozásban Bukarestben.

A negatív szenzációt a szélsőjobb előretörése jelentette: az AUR, amely Nagy Romániát akar elérni Moldova és Románia egyesítésével, a magyar kisebbség legelszántabb ellenfele. Kissé meglepő módon a külföldön dolgozó románok közül sokan rájuk szavaztak míg korábban ők a kormányzó liberális pártot támogatták.

Ludovic Orban miniszterelnök, aki a választásoktól pozíciója megerősödését várta, veszített, mert csak a második helyet tudta megszerezni az ősi ellenfél, a szociáldemokraták mögött. (A szociáldemokraták a régi állampárt utódai, a liberálisok a nyugati világ támogatását élvezik. Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök az európai parlament liberális frakciójának vezetője Brüsszelben – Macron francia elnök támogatásával).

Mindkét nagy párt megpróbálhatja a kormányalakítást az RMDSZ-szel, amelyiknek nagy gyakorlata van az ilyen típusú rugalmas együttműködésben.

Megkísérelhetik ugyanakkor a kormányalakítást a szélsőjobboldali AUR-ral is, de ez igen negatív visszhangot váltana ki külföldön.

Mindeközben Románia is a Covid-19 járvánnyal küszködik illetve a vele járó gazdasági válsággal.

Ludovic Orban, Románia miniszterelnöke az elmúlt napokban ezért többször is bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt mondván: vétója akadályozza azt, hogy az uniós tagállamok mielőbb hozzájussanak a nagyon is szükséges pénzekhez a költségvetésből illetve a válságkezelő alapból.

Gyurcsány és a közös út

Gyurcsány Ferenc 14 pontban foglalta össze az általa helyesnek vélt ellenzéki politika lényegét és irányát. Azt nem tudjuk éppen volt e rajta sapka avagy sem, az azonban biztos minden oldalról megkapta a magáét. Nem is teljesen alaptalanul.

A DK elnöke ugyan nagyon pontos világos üzenetet küldött minden fél számára arról, mit kell a közös ellenzéki programnak tartalmazni ahhoz, hogy világos alternatívát kínáljon minden Fidesz kormányt leváltani kívánó pártnak és civil szerveződésnek, végső soron nem minden demokratikus polgárnak.

A legjobb szándék ellenére is kiviláglik, hogy az iránymutatással meg akarja szabni, vagy annak látszatát akarja adni, hogy mint legerősebb ellenzéki párt meghatározhatja a közös útirányt, a többiek meg követhetik őt.

Csakhogy ez a sokat emlegetett demokráciában nem így működik. Az erősebb kutya ba..ik elv egészen másfajta berendezkedés jellemzője.

Tisztában vagyok azzal most magamra szabadítom a fun-ok és mások dörgedelmét, de míg korábban más célok érdekében, most is a deklarált szándék mögött ott sejlik a „vezető erő” megerősítésének szándéka.

Annál az asztalnál ahol az összefogás kovácsolódik egyenlő felek párbeszédének kell érvényesülnie.

Márpedig Gyurcsány kibeszél. Nem először teszi, és nem is állítom, hogy a tárgyaló felek közül egyedüliként, de neki pontosan azért, mert pártja a legerősebb ellenzéki erővé nemesült önmérsékletet kellene tanúsítania, mondhatni szerénységet. Ez viszont eddig sem tartozott erősségei közé, s most sem bizonyítja az ellenkezőjét.

Mennyivel megkönnyíthetné az ellenzéki egyeztetés további sikeres működését, ha csak az összes tárgyalópartnerrel közösen tenne nyilatkozatot. Ez minden felet közelebb hozna a közös listához, és meggyőzővé tenné azt a kinyilvánított akaratot.

„Az ellenzék világképe egységes. Demokráciát, jogállamot, európai Magyarországot akarunk! Ez a közös világkép az ellenzéki együttműködés eszmei, politikai alapja.”

– ez az első pontja a Facebook-ra kitett bejegyzésnek. Touché, találat.

Telitalálat, s ha már ezzel kezdődik Gyurcsány Ferenc 14 pontja, a fentiek ellenére mindenkinek csak ajánlani tudom elolvasását.

A legolcsóbb a leghatékonyabb

A kötelező arcmaszkok csaknem 50 százalékkal segítették a német Covid-19 fertőzések csökkentését – állapítja meg egy tanulmány.

  • A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a maszkok az egyik legköltséghatékonyabb módszer a betegség leküzdésére olyan költségekkel, amelyek más intézkedésekhez képest „közel nulla
  • A tanulmány több mint 400 városi körzet adatait vizsgálta, és azt találta, hogy egyes városokban a fertőzések 20 napon belül 75 százalékkal csökkentek

A kutatók szerint a maszkok költséghatékony eszköz a koronavírus leküzdésére, mert a „gazdasági költségek közel nulla a többi közegészségügyi intézkedéshez képest”, ideértve az éttermek és iskolák bezárását, a tiltások összegyűjtését, a társadalmi elhatárolódási szabályokat és a karantént.

A tanulmány 401 német önkormányzati körzet adatait hasonlította össze, amelyek különböző időpontokban kötelezővé tették a maszkok viselését.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK