AL
A Dél-Afrikában kimutatott mutánssal szemben csökken a vakcinák hatékonysága
Egy elemzés Nagy-Britanniában azt találta, hogy a Novavax vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék, de a dél-afrikai covid variánssal végzett kísérletben a hatékonysági ráta alig érte el 50 százalékot.
A Novavax, az amerikai szövetségi kormány Warp Speed műveletével támogatott, vállalat csütörtökön először azt közölte, hogy Covid-19 vakcinája robusztus védelmet nyújtott a vírus ellen. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az oltás kevésbé hatékony a gyorsan terjedő Dél Afrikai változattal szemben. Ez jelentős visszaesést jelent a cég számára a világméretű versenyben, amelynek elsődleges célja, hogy véget vessen a világjárványnak mely már több mint 2,1 millió ember halálát okozta.
A hír azért okozott problémát mert néhány nappal korábban a Moderna és a Pfizer is bejelentette, hogy oltóanyagaik szintén kevésbé hatékonyak ugyanazon változat ellen.
A tavalyi nyáron a Warp Speed hadművelet által támogatott hat oltójelölt egyikét jelentő Novavax kísérleteket folytat Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Mexikóban. Csütörtökön azt közölte, hogy Nagy-Britanniában végzett 15 000 fős vizsgálatának korai elemzése kiderítette, hogy a két dózisú vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék. De egy dél-afrikai kispróba során a hatékonysági arány alig 50 százalékra csökkent. Szinte az összes esetet, amelyet a tudósok eddig elemeztek ott,
a B.1.351 néven ismert változat okozta.
Az adatok azt is megmutatták, hogy sok kísérleti résztvevő megfertőződött a variánssal, még akkor is, ha már megkapta Covid-ot.
„Megvan az első vizsgálat – elsőként hajtunk végre egy hatékonysági vizsgálatot – a változó vírussal szemben” – mondta Stanley Erck, a Novavax elnöke és vezérigazgatója. Azt mondta, hogy a kutatók arra számítottak, hogy a változatok megváltoztathatják a próba eredményeit, de „a változás mértéke mindenkinek meglepetést okozott.”
A Fidesz csak a „saját” parlamentjével áll szóba
A Házbizottság mai ülésén világossá vált: az Orbán Viktor vezette fideszes kétharmad nem akarja, hogy a magyar emberek pontos képet kapjanak a koronavírus-járvány kezeléséről, a nyomában járó gazdasági válságról vagy éppen a kínai vakcinával kapcsolatos kérdésekről – áll a közlemény bevezetőjében.
Orbánék elutasították, hogy részt vegyenek az ellenzéki pártszövetség által beterjesztett rendkívüli ülésnapon, amely napirendre tűzte volna három vizsgálóbizottság létrehozását. A napnál is világosabb:
hiába a rendkívüli helyzet, az aggasztó heti halálozási és fertőzésszám, a vakcinakáosz, a munkavállalók és az álláskeresők tarthatatlan helyzete, iparágak teljes csődje, az országot irányító fideszes politikusoknak fontosabb a közpénzek kiszivattyúzása, a fölösleges beruházások folytatása, az oligarcháik hizlalása, az ellenzéki önkormányzatokat kivéreztető politikai bosszúhadjárat.
Az ellenzéki pártszövetség vezetői nem kívánnak belenyugodni:
„hétfőn ott leszünk a parlamentben, és folytatjuk azt a munkát, amelynek célja az Orbán-kormány ügyleteinek feltárása, a tiszta kép megteremtése.
Hisszük, hogy hozzájárulhatunk a jövőbeli kihívások sikeresebb kezeléséhez, amellyel több ember életét és megélhetését lehet megmenteni. Semmi sem lehet fontosabb a magyar emberek életének, megélhetésének védelménél, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ország felkészültebb legyen mind a koronavírus-járvány és a gazdasági válság, mind a jövőbeli hasonló járványok kezelésére.”
Áll a hat párt vezetői által elfogadott közleményben.
Mészáros – Stadler
A svájci Stadler segítségével immár a világpiacot célozza meg a magyar miniszterelnök alteregója. A New Yorki Bloomberg is beszámolt arról, hogy Mészáros Lőrinc a svájci Stadlerral gyárt majd együtt vasúti teher vagonokat Magyarországon. Mindez összefüggésbe lehet a Budapest-Belgrád vasut vonallal, melyben ugyancsak jelentősek Mészáros Lőrinc részesedései. A kínai kölcsönből finanszírozott vasútépítés titkairól csak nagyon kevesen tudhatnak, mert azokat hosszú időre elzárták a nyilvánosság elől.
Jellemző egyébként, hogy a svájci Stadler Fehéroroszországban épít hasonló vagongyárat. Minszkben hónapok óta tiltakozik az ellenzék Lukasenka rendszere ellen. A svájci Stadler úgy nyilatkozott, hogy az üzletnek semmi köze a politikához.
Mészáros Simicska utóda
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összekülönbözése után rakéta sebességgel ívelt fel a miniszterelnök gyerekkori barátjának karrierje. Mészáros Lőrinc egyre – másra kapja a zsíros állami megrendeléseket. Épp ez az, amit az EU szeretne megakadályozni. Ezért is vették bele a legutóbbi költségvetési csomagba azt, hogy Brüsszelnek joga van tájékozódni a pénz elköltéséről. Orbán ezért akarta megvétózni az uniós költségvetést. A kompromisszum, amely létrejött, csak késlelteti, de nem szünteti meg a fenyegetést: előbb vagy utóbb a körmére néznek a kormányfőnek.
Magyarország az EU harmadik legkorruptabb állama
Ezt mutatta ki újra a Transparency International. Bulgária és Románia társaságában szerénykedik hazánk a korrupciós trióban.
Romániában az USA nagykövetségének támogatással kemény korrupcióellenes kampány folyt. Laura Codruta Kövesi ügyésznő az elit sok tagját juttatta börtönbe míg azután megbuktatták Bukarestben. Az Európai Unió azonban felkarolta, és az újonnan alakult korrupcióellenes ügyészség élére állította. A magyar kormány nem lépett be ebbe a korrupcióellenes ügyészségbe nehogy a vizsgálatok kimutassák Orbán Viktor miniszterelnök érintettségét a korrupciós ügyekben.
Orbán fél
A magyar miniszterelnök Trump bukása után tart Amerikától – írta a Financial Times-ban Ivan Krasztyev bolgár politológus. Míg Trump idejében az európai populista vezetők Washingtonra vetették vigyázó szemüket, most kifejezetten tartanak a Biden adminisztrációtól. Nem alaptalanul.
Antony Blinken, az új amerikai külügyminiszter, aki magyar felmenőkkel is rendelkezik
(édesanyja holokauszt túlélő), szenátusi meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az USA legfontosabb feladata a világban a demokrácia védelme. Ezért létre kívánják hozni a demokráciák nemzetközi szövetségét, amely elsősorban Észak Amerikából, Európából és Ausztráliából, Japánból és Dél Koreából állna.
Harc a populizmus ellen
Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek megbuktatása a legkönnyebben úgy érhető el, ha leleplezik az általános korrupciót, és mindenekelőtt a csúcs vezetés mértéktelen gazdagodását. Ebbe a programba illik bele az, hogy Alekszej Navalnij hazaérkezése után, rögtön közzétette azt a videót, mely bemutatja Putyin palotáját a Fekete tenger partján. Ezt a videót eddig már több mint 87 millióan látták, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az orosz elnök népszerűsége a mélypontra csökkenjen.
Orbán Keletre tájékozódik
Ivan Krasztyev a Financial Timesban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar miniszterelnök Trump bukását követően mindinkább keleti szövetségeseket keres. Erősíti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel noha azok eddigis igen szívélyesek voltak. A sanghaji Fudan egyetem beengedése a CEU kipaterolása után szimbolikus- hangsúlyozza a bolgár politológus a Financial Timesban.
Blinken az USA ellenfeleiről
Az új amerikai külügyminiszter nemcsak barátait, de ellenfeleinek körét is kijelölte: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea. Ebből a szempontból Orbán diplomáciája szemet szúrhat Washingtonban, ahol már eddigis kifogásolták, hogy Matolcsy György, aki nem vesz részt az IMF közgyűlésen Washingtonban, évente többször is Pekingbe látogat – gyakran úgy, hogy ezt be sem jelentik. Az eredmény: kínai tanácsadók ügyködnek a nemzeti bankban Budapesten.
Ennek alapján deklarálta Simonyi András, egykori washingtoni nagykövet, hogy Magyarország kínai tartománnyá válhat. Ez nyilvánvalóan túlzás, de az ex nagykövet egy zenekarban játszik Antony Blinken külügyminiszterrel vagyis lehetnek belső információi arról, hogy a Bideb adminisztráció miképp ítéli meg az igen szoros magyar-kínai kapcsolatokat.
Házkutatás és a COVID szabályok
Maszkos kommandósok rohanták le Navalnij lakását. Erről számolt be az orosz ellenzéki politikus korrupcióellenes alapjának vezetője.
Ivan Zsdanov azt írta Twitteren, hogy sok álarcos kommandós lepte el Navalnij moszkvai lakását.
Maga az ellenzéki politikus börtönben ül. Biden amerikai elnök amikor Putyinnal beszélt telefonon, akkor Navalnij szabadonengedését kérte, és hangsúlyozta: nem szeretné ha az ellenzéki politikus váratlanul életét veszítené a börtönben.
Válaszul Nyikolaj Patrusev, Putyin főrendőre azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Navalnij révén akarja destabilizálni Oroszországot. Patrusev illegális tevékenységgel vádolta meg Alekszej Navalnijt, akit korábban a titkosszolgálat megpróbált megmérgezni.
A Covid tilalmak megszegésével gyanusítják Navalnij embereit
Ivan Zsdanov írt arról, hogy a kommandósok házkutatási parancsot lobogtattak amikor betörtek Navalnij moszkvai lakásába. A korrupcióellenes alap sok munkatársát érte hasonló rendőri meglepetés: a Covid szabályok megsértésére hivatkozva vegzálták őket. A kommandósok abba a stúdióba is betörtek, ahol Navalnij emberei a You Tube videókat készítik.
Zsdanov azt is leírta, hogy Navalnij lakását is átkutatták, otthon volt, holott azóta nem járt ott, mióta tavaly nyáron, amikor megmérgezték, el kellett szállítani Németországba.
Ez a stúdió azért zavarja módfelett a hatóságokat sőt személyesen Putyin elnököt is, mert már több mint 87 millióan nézték meg azt a videót, mely az orosz államfő luxus palota komplexumát mutatja be a Fekete tenger mellett.
Putyin ugyan cáfolja, hogy a palota az övé lenne, de ennek igen kevesen adnak csak hitelt Oroszországban, ahol az elnök népszerűségi mutatója egyre lejjebb csúszik.
Eddig a tüntetések miatt közel négyezer embert tartóztattak le, több, mint egy tucat ellen indult eljárás, ennek ellenére már tervezik vasárnapra a következő tüntetést.
Biden a szegénység ellen
30 millió család nem ehet kedvére az USA-ban, ezért Joe Biden elnök már a választási kampányban felszólította Trumpot: tegyen valamit az ellen, hogy minden hetedik amerikai család asztalára nem jut elég élelmiszer! Trump fütyült rá, Biden beiktatása után azonnal intézkedett: több ingyenes élelmiszer – food stamp – jut a rászorulóknak a globális gazdaság vezető államában, az USA-ban.
15%-al nő az ingyenes élelmiszer – food stamp – az USA tagállamaiban miután Biden elnöki rendelettel erre utasította a mezőgazdasági minisztériumot Washingtonban. Ez a szegény családoknak kedvez, melyeket különösen sújt a Covid-19 járvány. Sok családfő ugyanis elveszítette rendszeres havi jövedelmét.
A szegény diákok helyzetén is javitani kíván az új elnök: olyan kártyát kapnak, mellyel ingyen vásárolhatnak az élelmiszer üzletekben.
Az elnöki rendelet egyben az 1975-ös élelmiszer törvényt is módosítja. Ez ugyanis arra kényszeríti a juttatás kedvezményezettjeit, hogy a lehető legolcsóbb helyen vásároljanak holott sok családnak nincsen autója vagyis nem jut el könnyen távolabbi boltokba.
Ezenkívül az élelmiszer juttatás összege is módosításra szorul: jelenleg egy középkorú egyedülálló nő heti 38,50 dollárra jogosult egy héten. Az USA sok városában ez édeskevés.
Az elnöki rendelet lehetővé teszi, hogy egy három gyerekes család havonta plusz 100 dollárhoz jusson – hangsúlyozta a Fehér Ház szóvivője.
„Az éhező gyerekek száma soha életünkben nem volt ilyen nagy”
A pandemia kiélezte azt a problémát, hogy az USA lakosságának alsó 20%-a igen rossz körülmények között éldegél és nemigen van lehetősége arra, hogy a sorsán javítson. Lisa Davis a Share Our Strength nonprofit ügynökség alelnöke elmondta a CBS-nek, hogy tízéves visszaesést hozott a vírusválság a gyerekek éhezésének ügyében. Hét szülő közül egy kénytelen azt mondania a gyerekeinek, hogy nincs pénze elég élelmiszerre!
Ez az átlag, de sokkal rosszabb a helyzet a feketék és a latin-amerikai származású USA családokban. Ott minden ötödik szülő kénytelen korlátozni a család élelmiszer fogyasztását, mert a pénze nem futja rá. Ráadásul egyre romlik a helyzet.
A Trump adminisztráció visszafogta az élelmiszer segély programot holott minden felmérés azt igazolja: a gyerekek számára döntő fontosságú a megfelelő táplálkozás – mondta Lisa Davis.
Az élelmiszer segélynek gazdaság ösztönző szerepe van
A legtöbben amint megkapják a segélyt máris igyekeznek a közeli boltba, hogy bevásároljanak. Ezzel növelik a boltok forgalmát. A CNBC gazdasági televízió szerint 1 milliárd dolláros élelmiszer segély 1,5 milliárd dolláros emelkedést jelent a GDP-ben.
Lisa Davis ezért azt szeretné, ha Biden elnök 1900 milliárd dolláros gazdasági ösztönző csomagjában újabb élelmiszer segély érkezne a leginkább rászorulóknak. „Korszerűsítenünk kell az egész élelmiszer segély rendszert az Egyesült Államokban” – nyilatkozta a nonprofit ügynökség alelnöke a CBS televíziónak.
Ideje volna nyitni?
Az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István azzal állt elő egy tegnapi sajtótájékoztatón, hogy „nyitni kellene”, „újra kell gondolni a kormányzati korlátozások mértékét”.
Szerinte a november 11-én bevezetett korlátozások – a vendéglátás és a szállodák, valamint a színházak, mozik, hangversenytermek, edzőtermek stb. bezárása – felülvizsgálandó, mert a társadalom, a vállalkozások tűrőképessége elfogyott. Ceglédi Zoltán politikai elemző a hvg360-on „Kedves Egyesült Ellenzék, nyissatok, ne lökjetek minket a Mi Hazánkhoz!” címmel ismétli meg Ujhelyi követelését, hozzátéve, hogy a vendéglátás nyitását a politikában egyedül a Mi Hazánk képviseli, és nem lenne szabad az ellenzéki pártoknak a Mi Hazánkra hagyni a korlátozásokkal elégedetlenek politikai képviseletét.
Nagyon nem értek egyet velük.
Engem is nyomaszt a bezártság, az, hogy idős, krónikus betegségekkel is sújtott emberként a veszélyeztetett csoportokhoz tartozom, és egyedül töltöm a heteket a lakásomon, hónapok óta nem találkozhatom a hozzám legközelebb állókkal. Azt is tudom, hogy ez még hónapokig így lesz, az oltásra nekem is még hosszú ideig várnom kell.
Mégis azt mondom: ezeket a hónapokat nekem is, a vendéglátósoknak is, a kultúra embereinek is, az egyetemistáknak is ki kell bírnunk. Aki megbetegszik, és hetekig, hónapokig ágyhoz van kötve, és reményt adó orvosi kezelést kap, annak ki kell bírnia a gyógyulásig tartó heteket, hónapokat, akkor is, ha nehéz.
A koronavírus-járvány az egész ország, az egész világ egyfajta megbetegedését jelenti. Van rá reményt adó kezelés, reményt adó gyógyszer, előbb-utóbb az oltás, amelyet lenyűgöző erőfeszítéssel, példátlanul gyorsan kifejlesztettek a tudósok és gyártja a gyógyszeripar. Ötmilliárd embert kell vele ellátni, köztük legalább négyszázmillió európait, és ennek elérése még eltart egy darabig. Az addig tartó időre a kezelés fő eszköze az emberek közötti találkozások lehetséges legnagyobb mértékű korlátozása.
Segít a kézmosás, az általános fertőtlenítés, segít a maszk is, de a legfontosabb mégis csak az, hogy minél kevesebb találkozás nyisson utat közöttünk a vírusnak.
Ezért bizony áldozatot kell hoznunk. Ahogy egy beteg embernek az élet sokféle öröméről kell lemondania – a gyógyítható betegnek átmenetileg, a nem gyógyíthatónak végleg, életük végéig –, úgy kell a betegségtől szenvedő országnak, világnak átmenetileg lemondania életünk sokféle öröméről: a vendéglőbe, kávéházba járásról, a nyaralásról, a színházról, moziról, hangversenyről, klubéletről, a vallásgyakorlás közös formáiról.
A pápa még a karácsonyi éjféli misét is közönség nélkül celebrálta Rómában, Tokióban elhalasztották az olimpiát, a világ operaházai, zenekarai online előadásokat tartanak, online tartják az uniós csúcsértekezleteket, tudományos konferenciákat és így tovább.
Orbán Viktor augusztusban, a második hullám előtt azt hitte, hogy az országnak „működnie kell”, elég a határokat lezárni és elterjeszteni a maszkviselést, és nem vették elő a tavasszal használt „maradj otthon” jelszót. Hiba volt, és
a kormánynak novemberben módosítania kellett a védekezés módját.
Sajnos a sokkal enyhébb tavaszi hullámhoz képest nálunk is, és Európában másutt is visszaszorult a home office, most kerül csak napirendre, hogy széles körben alkalmazzák, sőt elrendeljék mindenütt, ahol lehet. Igaz, a vendéglátó és kulturális vállalkozásoknak az eddiginél komolyabb, kiszámítható kompenzációt kell nyújtani.
Szerintem nincs itt az ideje a nyitásnak. Nem akkor kell nyitni, amikor nem bírjuk már tovább a bezártságot – felnőtt emberek vagyunk –, hanem akkor, amikor a tömeges oltás megteremti ennek feltételeit. Most éppen ott tartunk, hogy a vírus új mutációi fokozzák a veszélyt, és sok európai kormányt késztettek a korlátozások szigorítására.
Én a találkozások korlátozásából három fajta találkozással tennék csak kivételt: a munkába járással (ahol nincs mód a távmunkára), az orvoshoz járással, ahol annak halasztása egészségromlással járna, és a bölcsődei, óvodai és általános iskolai jelenléttel, mert a tavaszi hullám idején Európa-szerte szerzett tapasztalatok szerint annak hiánya visszafordíthatatlan, tartós károkat okoz a gyerekeknek. E három kivételtől eltekintve kitartanék amellett: a találkozások (kontaktusok) maximális korlátozására kell törekednünk
„A Nyugat Navalnijjal akarja destabilizálni Oroszországot”
Putyin biztonsági főnöke azt állítja, aki korábban a titkosszolgálatot (FSZB-t) irányította, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára (az elnök maga Putyin), hogy a nyugat Navalnijjal akarja detsabilizáni Oroszországot.
Nyikolaj Patrusev Ukrajnával vont párhuzamot: „a Nyugat új Majdant akar, erre használja fel Navalnijt. Ukrajna így veszítette el a függetlenségét.” A Majdanon Kijevben tüntettek az oroszbarát Janukovics elnök ellen, aki aztán elmenekült. Azóta nyugatbarát rendszerek vannak hatalmon Kijevben.
Janukovics elnök palotáját sokáig mutogatták a bukás után, mert kiderült: az államfő hatalmas összegeket költött rá miközben Ukrajna népének életszínvonala a szovjet időket idézte.
Putyin palotája
Több mint 80 millióan látták azt a videót, mely bemutatja az orosz elnök méregdrága palotáját a Fekete tenger mellett. Megemlékezve szeretőiről és eltitkolt gyerekeiről, akik az amerikai szuper gazdagokat megszégyenítő luxusban élnek.
Miközben Oroszországban az életszínvonal évek óta stagnál.
Ráadásul még sokan emlékeznek Medvegyev ex miniszterelnök sorsára. Putyin egykori kedvencének palotáját bemutatták a közvéleménynek – valószínűleg a titkosszolgálat jóváhagyásával, mert ott nemigen kedvelték a reformista hírben álló Medvegyevet. Putyin erre látványosan megvonta bizalmát, és az egykori második számú vezető eltűnt az élvonalból.
Nyikolaj Patrusev szerint Alekszej Navalnij „illegális aktivitást folytatott, és ezért került börtönbe.” Azt nem részletezte, hogy mit ért ezen. Putyin cáfolta , hogy a palota az övé lenne.
Biden-Putyin
A két elnök telefon beszélgetést folytatott, melyben szó esett Navalnijról is. Biden állítólag utalt rá, hogy az USA-t zavarná, ha az ellenzéki vezér a börtönben „ismeretlen okból életét veszítené”. Navalnijt megpróbálta megmérgezni az orosz titkosszolgálat, de nem sikerült. Merkel kancellár személyesen alkudta ki az életét Putyin elnöknél.
Navalnij miatt a mélypontra kerültek a németek és az oroszok kapcsolatai pedig korábban Merkel és Putyin lelkesen társalgott egymással hol németül hol pedig oroszul. Berlinben viszont úgy látják: az olaj és a földgáz jelentőségének csökkenésével Oroszország maradék dicsőségének is bealkonyult. Ezért a németek sokkal inkább Kínával keresik a kapcsolatot, ahol a gazdasági fellendülés komoly esélyeket kínál a németek exportjának is.
Megrendszabályozzák a Facebookot?
Amikor a Twitter letiltotta Donald Trumpot, sokan tiltakoztak a szólásszabadság nevében. Olyanok is, akik nemigen kedvelték az USA ex elnökét mint például Angela Merkel kancellár. A Twitter a Capitolium ostroma után döntött így mondván: az elnök tüzelte fel, uszította a lázadókat, hogy megrohamozzák a törvényhozás épületét.
A Facebook a Capitolium ostroma után letiltotta a szélsőjobboldali szervezeteket arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik a demokráciát.
A populista mozgalmak Európában is megszimatolták a veszélyt: ahol hatalmon vannak, ott törvénnyel akarják megakadályozni a nekik szimpatikus tartalmak tilalmát.
A lengyel Facebook törvény
Ez lehet a minta Magyarország számára is, ahol Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte, hogy hamarosan törvénnyel szabályozzák a nagy társas oldalak működését.
Mire irányul a lengyel törvény? Arra, hogy olyan tartalmakat ne lehessen letiltani, melyeket a hazai törvény nem tilt, de a nemzetközi megítélésnek esetleg nem felelnek meg.
A törvénytervezet Varsóban szigorú büntetéseket irányoz elő arra az esetre, ha a Facebook letiltana olyan tartalmakat, melyeket a hazai törvénykezés engedélyez. A maximális bírság akár 50 millió zloty is lehet! Ez több mint 13 millió dollár.
A szólásszabadságról szóló törvényt még nem szavazta meg a varsói parlament.
Lengyelországban a politikai erőviszonyok egyre inkább azt mutatják, hogy az ellenzék mind jobban szorongatja a radikálisan jobboldali kormányt, melyet Brüsszel is bírál sok kérdésben. Elsősorban amiatt, mert a Kaczynski rendszer alá kívánja rendelni a bíróságokat a parlamentnek vagyis korlátozni akarja a függetlenségüket, amely alapelv az Európai Unióban. A jobboldali kormánypártok attól tartanak, hogy a választási kampányok során a Facebook letilthat néhány szélsőséges megszólalást, melyet az európai közvélemény elfogadhatatlannak ítél, de Lengyelországban a választási demagógia részét képezhetik.
Hasonló meggondolások vannak a Fideszben is, ahol minden bizonnyal követni kívánják a lengyel utat, mert jelentős részben a Facebook megrendszabályozásával akarják megnyerni a választásokat 2022-ben.
