A magyar közgazdászt, aki Hiány című könyvével az egész világon figyelmet kelett, a kínaiak meghívták a nyolcvanas években, hogy mondja el véleményét: miképp lehet piacgazdaságot működtetni egy olyan államban, melyet a kommunista párt irányít?
A kínaiak Mao halála után /1976/ indították meg a reformfolyamatot, mely hivatalosan 1978-ban kezdődött meg. Kornai János azt tanácsolta a kínai vezetőknek, hogy vezessék be a piacgazdaságot, de ellenőrizzék azt felülről. A kínai reformistákat fellelkesitették Kornai gondolatai, melynek fontos szerep jutott a reform végrehajtásában. Amikor Kornai János 90-ik születésnapját ünnepelte, akkor Julian Gewirtz is eljött Budapestre, hogy méltassa a magyar közgazdász érdemeit a kínai reformban, amely eltérően az európai kísérletektől, sikeresnek bizonyult.
Kornai János úgy érezte, hogy a piaci reformok előbb vagy utóbb elvezetnek Kína demokratizálásához is. Ebben eddig csalódnia kellett. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt továbbra is teljhatalmat akar a politikai szférában.
Az USA elnöke stratégiai vetélytársnak nevezte Kínát – immár teljes joggal hiszen az előrejelzések szerint a kínaiak GDP-je 2028 táján meghaladhatja az Egyesült Államokét. Milyen utat választ Biden: a szembenállásét mint Donald Trump vagy pedig az együttműködését mint Barack Obama? Jelentős részben az új kínai tanácsadótól, Julian Gewirtztől is függ ez, aki fiatal kora ellenére alaposan ismeri Kínát, és a jeles magyar közgazdász, Kornai János ezzel kapcsolatos munkásságát.
Mi tagadás, meglepő gondolat, de van benne logika. Állítólag azt is gondolja, hogy a második világháborúban az orosz fronton elesett magyar katonák nem voltak hősök – nos, ebben vitathatatlanul igaza van, a magyar nyelv
a hős szót olyanokra alkalmazza, akik nemes ügyért hoznak áldozatot, márpedig a Szovjetunió megtámadása a náci Németország szövetségeseként nem volt nemes ügy.
Az elesett katonák áldozatok, de nem hősök – ezt, azt hiszem, sokan gondoljuk így, még ha a mostani Magyar Nemzetben ezt másképpen gondolják is. További „bűne” az illetőnek, hogy megosztott egy Varga Judit igazságügyminisztert támadó mémet – nem írta, csak megosztotta. Mindez elég volt ahhoz, hogy a kormányoldali sajtó megtámadja mint „Karácsony emberét”, és erre elbocsássák.
A Berufsverbot német szó, foglalkoztatási tilalmat jelentett az egykori Nyugat-Németországban, és azt jelentette, hogy az ott betiltott kommunista párt tagjait nem lehetett a közszolgálatban alkalmazni. (A közszolgálatba például az iskolákat is beleértették, tehát pedagógusként sem dolgozhattak.) A mi esetünkben arról van szó, hogy valakit, aki – ha jól értem – alkalmazását megelőzően a Facebookon kifejtett egy elvileg meggondolandó, bár az elterjedt vélekedéstől eltérő véleményt, és más dologban is olyan véleményt képvisel, amely a kormánypárti sajtónak nem tetszik, ne lehessen egy közszolgálati munkahelyen alkalmazni.
Ne legyen félreértés: aki politikai tisztséget tölt be, az nem teszi helyesen, ha a politikai tisztségével összefüggő ügyben politikai különvéleményt hangoztat. Egy nem politikai tisztséget betöltő személy azonban a munkájával nem összefüggő kérdésben azt mond, amit jónak lát. Ha emiatt felmondanak neki, az alkotmányos jog – a szabad véleménynyilvánításoz fűződő jog – súlyos megsértése. Elszomorít, hogy az Orbán-rendszerrel ellenzékként szemben álló pártok által vezetett fővárosi intézményben ilyesmi előfordulhat.
Az egyetemi vezetők az ITM-ben tudták meg, hogy “önként” fogják alapítványi kézbe adni az egyetemeiket, különben nem részesülnek az 1500 milliárdos uniós fejlesztési forrásból.
Az Oktatói Hálózat tiltakozik a kormány oktatás- és tudományellenes politikája, a magyar felsőoktatás elrablása, az egyetemi szabadság eltiprása ellen!
Ursula von der Leyen nem vonta kétségbe egyetlen uniós tagállamnak sem azt a jogát, hogy vészhelyzetben engedélyezzen külföldi vakcinákat – nemzeti hatáskörben. Ebben az esetben viszont az EU nem vállalhat garanciát, azt minden tekintetben a tagállam kormányának kell megtennie!
Nem a kínaiak vagy az oroszok a felelősek hanem az a kormányzat, amely azt engedélyezi!
– jelentette ki Ursula von der Leyen.
Eddig csakis Magyarország kötött szerződéseket orosz illetve kínai vakcina szállítására.
Ursula von der Leyen elismerte, hogy a brüsszeli bizottság menetközben többször is hibázott. Ez részben azért következett be, mert a gyógyszergyárak olyan feltételeket támasztottak, melyeket Brüsszelben nem tudtak elfogadni. Izrael például azért kapott jelentős mennyiségű védőoltást, mert polgárainak egészségügyi adatait a gyógyszergyárak rendelkezésére bocsátotta. Erre a brüsszeli bizottság nem volt hajlandó.
A párizsi Le Monde szerint a brüsszeli bizottság azért hibázott, mert elsősorban az európai gyártókat favorizálta miközben az amerikai Pfizer és a Moderna gyorsabban jobb eredményt produkált.
Ezért maradt le az Európa Unió Nagy Britannia, az USA és Izrael mögött a Covid vakcinák szállításának ügyében.
Külföldre akarták csempészni a hamisított oltóanyagot? A rendőrség, amely Pekingen kívül elsősorban Santung és Csiangszu tartományban talált vakcina előállító helyeket és tartóztatott le csempészeket, hivatalosan nem nyilatkozott. Az igen befolyásos Global Timesnak viszont elmondta egy magát megnevezni nemkívánó gyógyszergyári főnök: nagy valószínűség szerint külföldre akarták csempészni a 3000 vakcinát. A Covid-19 védőoltást előállító gyár egyik vezetője azt is közölte: korábban megpróbáltak Afrikába csempészni hamisított oltóanyagot. A trükk meglehetősen egyszerű: valamilyen sóoldatot tettek az előzetesen megtöltött fecskendőbe. „A hamisított vakcina nem használt, de nem is okozott egészségi károsodást” – hangsúlyozta Tao Lina sanghaji gyógyszer szakértő, aki a Global Timesnak nyilatkozott.
A rendőrök utasítást kaptak, hogy éberen figyeljék a vakcina fekete piacot. Ebben az esetben ugyanis olyan hamisított vakcinát találtak, mely nem okoz egészségi károsodást, de előfordulhat, hogy komoly veszélynek teszi ki magát az, aki a fekete piacon próbál magának oltóanyagot szerezni.
Miután Kínában oltóanyag hiány lépett fel, ezért a gyógyszergyárak is kísértésbe eshetnek: a fekete piacon magasabb árat érhetnek el. A Global Times cikke hangsúlyozza: a belügyi hatóságok igen alaposan vizsgálják azt, hogy a gyógyszergyárak nem gyártanak és értékesítenek-e vakcinát a fekete piacon?!
Vajon a hivatalos oltó központok nem próbálnak-e meg vakcinát szerezni a fekete piacon, ha a hivatalos csatornán kevesebb oltóanyag érkezik mint amennyi kellene?
A szakértő szerint ez kizárt, mert „az oltó központok nagyonis jól fel tudják mérni a kockázatot, amellyel a fekete piaci vakcina beszerzés járhat. Ezenkívül minden vakcinán van egy kód, mellyel azonosítani lehet a védőoltás eredetét.”
Tao Lina gyógyszer szakértő azt elismerte, hogyha vészhelyzet van, akkor nem sokat törődnek a vakcina eredetiségével.
A pandemia miatt óriási a kereslet a védőoltásokra. Japánban januárban a sajtó arra azt írta, hogy az elit egyes tagjai olyan kínai oltóanyaggal olttatták be magukat, melyeket Kínából csempésztek a szigetországba. Kína tokiói nagykövetsége cáfolta a hírt – írta a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times.
„Aki nem tiszteli a törvényt, az egy hónapig egy vasat sem kap a szolidaritási alapból!”
– ezt közölte Bruno LeMaire pénzügyminiszter. Ez a legelszántabbakat is meghátrálásra késztette – írja a Le Figaro. Végülis a nagy tiltakozásból az lett, hogy a megfőzött ételeket el lehetett vinni az étteremből. Ezt nem tiltja a törvény.
A mozgalom egyik vezetője, a Kék Forrás étterem tulajdonosa, azzal találta szembe magát Doubs megyében, hogy csendőrök lepik el az éttermet február elsején. Közölték: azonnal kiürítik az éttermet, ha a tulaj megpróbálná megnyitni azt. Erre Stéphane Turillon megadta magát:
„Családom van. Nem foszthatom meg őket a szolidaritási támogatástól.”
Mi lett a már elkészült ételekkel? Sátrat állítottak fel az étterem előtt, és onnan a vásárlók elvihették a megrendelt ételeket.
A mozgalom vezérei mégsem elégedetlenek: fel tudták hívni a nagyközönség figyelmét a vendéglősök áldatlan helyzetére. Ezt nyilatkozta a Le Figaro tudósítójának a Le Pescador étterem tulajdonosa Vaucluse megyében. „Ha kinyitottam volna az éttermet délben, akkor 12.05-kor be kellett volna zárnom! A média viszont kint volt, és így felhívhattuk a figyelmet a szakma helyzetére”. Persze ő is tudja, hogy az elmúlt hetekben sokan szavaltak arról, hogy február elsején kinyitunk – kerül amibe kerül. Aztán pedig szinte senki sem vállalkozott erre. „Már amikor belekezdtünk a mozgósításba, akkor akkor láttuk, hogy kevesen követnek igazán.”
Kathia Boucher megpróbálta: kinyitotta az éttermét, melyet a csendőrök azonnal bezárattak. Minden vendég adatait felírták, és közölték velük: büntetésre számíthatnak. A tulaj komoly pénzbüntetést kaphat. Sőt egy időre be is zárhatják az éttermét, amely így házhoz szállítást sem vállalhat. Ennek ellenére a Bohém étterem gazdája nem bánt meg semmit.
„Ez maga volt a boldogság, mert végre dolgozhattam az éttermemben!”
Mit szól a pénzügyminiszter fenyegetéséhez?
Katia Boucher megérti azokat, akik meghátráltak, de abban bízik, hogy előbb vagy utóbb kialakul valamiféle szolidaritás a vendéglősök között Franciaországban.
Az öt hónapja zárva tartó vendéglők tulajdonosai azt szerették volna elérni a nyitvatartási akcióval, hogy kedvezményes hitelt kapjanak az alkalmazottak fizetésére.
A pénzügyminisztérium nem akar tárgyalni: ” a lázadókkal nincs párbeszéd! Nyáron mindent tisztáztunk a szakma vezetőivel. Nem látom, hogy a vendéglősök miért követelnek többet?!” – nyilatkozta Bruno LeMaire pénzügyminiszter egyik munkatársa a Le Figaronak.
Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságának alelnöke emlékeztetett: a SURE-program egy olyan 100 milliárd eurós keret, amelyből a tagállamok a munkaerőpiaci válság hatásait tudják enyhíteni részmunkaidős vagy csökkentett munkaidős foglalkoztatással, illetve önfoglalkoztatóknak nyújtott bértámogatással.
Ujhelyi hangsúlyozta, hogy még tavaly tavasszal épp az általa benyújtott módosításoknak köszönhetően ezt a keretösszeget a turisztikai, illetve a szolgálatói-, szórakoztatóipari szektor érintettjei számára is megnyitották. Bár a magyar kormány először nem akart pályázni erre a keretre, végül mégis benyújtottak egy – a hírek szerint elrontott – igénylést, amelynek eredményeképpen az eredetileg kért összegnél kevesebbet, mintegy 504 millió eurót ítéltek csak meg hazánknak; ennek egyik részletét épp tegnap utalta el az Európai Bizottság.
A szomszédos országok mind ennél jóval nagyobb szeletet tudtak kihasítani a büdzséből, míg a horvátok egymilliárd-, a csehek kétmilliárd-, addig a románok négymilliárd eurót kértek és kaptak Brüsszeltől. Az MSZP politikusa szerint a kormány az elmúlt időszakban ebből finanszírozta például a KATA átmeneti elengedését, valamint – az egyébként eredetileg épp a szocialisták által javasolt – egyszeri ötszázezer forintos juttatást az egészségügyi dolgozók számára.
A sajtótájékoztatón a politikus bejelentette, hogy tavaly évvégén leegyeztette Nicolas Schmit foglalkoztatáspolitikáért és szociális jogokért felelős biztossal – aki ezt levélben is megerősítette a magyar képviselőnek -, hogy a SURE-program keretében megmaradt, mintegy 9,7 milliárd eurós maradványösszegre a tagállamok újra pályázhassanak a következő hónapokban.
– fogalmazott Ujhelyi István. Kiemelte, hogy
az Orbán-kormánynak nem csak hitegetnie kell, hanem kézzel fogható segítséget kell nyújtania az érintett ágazat dolgozóinak, erre pedig ez a forrás egyértelműen lehetőséget biztosít.
Ujhelyi egyúttal megismételte korábban tett javaslatait a jelenleg hatályos, indokolatlan korlátozások újragondolásával kapcsolatban.
Az MSZP álláspontja szerint, ha nem lehet enyhítésekkel életet lehelni az ágazatokba, akkor a kormány felelőssége tisztességes anyagi segítséget nyújtani nekik a talpon maradáshoz.
– fogalmaz az a nyilatkozat, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza vezetői írtak alá.
AL
