Featured

Nem olyan buta, mint amilyen gonosz

Nem oly rég egy önmagáról nem megfeledkező, hanem önmagára teljes mértékben ráeszmélő figura (Bencsik András az ő neve) a tőle telhető legeslegintellektuálisabb érvként, hosszas gondolkodás után azt hozta fel egy ellenzéki parlamenti képviselőnő ellenében, hogy az illető amilyen ronda, olyan gonosz is.

A vita tehát az ezekben a körökben megszokott módon intellektuálisan szublimálódott és a tiszta libidó elfojtódott, épp olyan módon, ahogy az ilyen árulkodó mondatokat az a bizonyos bécsi doktor rendre analizálta. Vagyis ne tekintsük ezt a Bencsiket elhamarkodottan leépült agyú gonosz alaknak (helyesebben ne ezért tekintsük annak), tekintsük ezt az önmagából kirázott mondatot nemi vágya elfojtásának szexuális gátlásokhoz és neurózishoz vezető manifesztációjának, nárcisztikus énlibidónak, regressziónak, a gyermek „polimorf perverziójának”, amelynek még nem célja a genitális kapcsolat, csak a kényszeres kimondás szükséglete, vesd össze: kaki, pisi etc.
Ám sokkal érdekesebb, hogy ez a Bencsik, mint főszerkesztő-Superego a tudattalanjának sötétségéből megrendelt egy cikket egyik beosztottjától, ami el is készült, bizonyítandó a főszerkesztő-Superego igazát. Az internet legsötétebb bugyraiból előhalászott irományok nyomán és azokra hivatkozva aztán a beosztott elkészítette a cikket, amely szellemi gazdagságában és színvonalában alig múlja alul az eugenika egykori tudományos eredményeit. A cikkben olvasható például, hogy a „tipikus női arcvonású” női politikusok inkább republikánusok, mint a nemileg kétes vagy férfias arcvonású nőtársaik. Minél kevésbé nőies egy nő, annál valószínűbb, hogy demokrata párti szavazó.” Aztán az is, hogy „Minél jobban néz ki valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy önmagát konzervatívnak tekinti. Tehát mind a jobboldali politikusok, mind a követőik „hajlamosak fizikailag vonzóbbak” lenni.
S ha ennyi jó kevés, még megtudható a publintásból, hogy „a konzervatívok azért boldogabbak a liberálisoknál, mert „racionalizálják (vagyis észszerű érvekkel magyarázzák) a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket”. Továbbá:

„A konzervatívok egyértelműen boldogabbak, mint a liberálisok, de mindnyájuk közül legboldogabbak a legszélsőségesebb politikai nézeteket vallók.”

Továbbá: „a jobboldaliak nagyobb valószínűséggel elégedettek a szexuális életükkel.” (Speciel nekem nincs okom panaszra – G.Gy.) Továbbá: „Egyáltalán nem meglepő módon a fizikailag erősebb férfiak inkább jobboldaliak, míg a gyöngébbek hajlamosabbak a gondviselő állam és a vagyon-újraelosztás, vagyis a fiskális fosztogatás támogatására – akárcsak a nők.” Továbbá: „A konzervatívok nagyobb önuralmat képesek tanúsítani a liberálisoknál, ezért sikeresebbek például a fogyókúrázásban is.”
Végül az alábbiakkal záródik a sumero-hun-magyar-kontinuitás-historológico-szexuálpolitológico-Jézusnemvoltzsidó-eugenikai alapvetés:
„Összegzésül, tudományos tényszerűséggel leszögezhető, hogy a balliberális oldal nő politikusai és női szavazói – finoman szólva – kevésbé nőiesek politikai riválisaiknál, férfi társaik pedig rosszabb megjelenésűek, férfi szavazóik alacsonyabbak, gyöngébb fizikumúak és fiatal nő társaikhoz hasonlóan potyalesőbbek, általánosságban is kevésbé boldogok és kevésbé elégedettek a szexuális életükkel, sikertelenebbek a párkeresésben, kevésbé egészségesek, kevésbé intelligensek, viszont kövérebbek és hisztérikusabbak, ráadásul a pszichéjük sincs teljesen rendben. Így minden okuk megvan rá, hogy gonoszak is legyenek. Az ellenkezője lenne meglepő. Bencsik András tehát fején találta a szöget, amint azt a tudomány egyértelműen bebizonyította.”
Írja mindezt egy Gazdag István nevű elnyomott tudattalan.
Megint sokat tanultunk. Bennem például megszólalt az a régi bon mot, ami a maga módján igyekezett kiröhögni az eugenika gigászi eredményeit. Így szólt:

Az igazi náci délceg, mint Goebbels, szőke, mint Hitler és snájdig, mint Göring.

Nekem már csak két megjegyzésem volna: az egyik az, hogy mikor jön létre az Orrvizsgáló Operatív Törzs, s milyen felületen kell orrméricskélésre regisztrálnunk?
Másrészt biztosan jól meggondolta a tudós szerző és a Superego főszerkesztő a cikk azon állítását, miszerint „szignifikáns genetikai kapcsolat van a testmagasság és az IQ-szint között, minél magasabb valaki, általában annál intelligensebb is.” Nem lesz ebből bajuk jó egy évvel a 2022-es választások előtt? Muszáj nekik ennyire határozottan és a tudomány legújabb vívmányaira támaszkodva állást foglalniuk már a választási kampány legelején?
Gábor György

Meghalt Ion Mihai Pacepa (1928-2021), a hírszerző

Meghalt Ion Mihai Pacepa (1928-2021), a román hírszerezés (DIE) egykori igazgató-helyettese. A halál oka a koronavírus. Rendkívül sokrétű és ellentmondásos személyiség volt, s már ez is indokolja, hogy foglalkozzunk vele. Engem különösen inspirált a ’89-es rendszerváltás előtti évtizedben, főként azért, mert sokban elősegítette a Ceaşescu-rendszer bukását.

Pacepa 1978-ban – egyáltalán nem veszélytelen körülmények között – az Egyesült Államokba menekült, ahol azonnal menedékjogot kapott. Bár erről sohasem beszélt, szinte biztosra vehető, hogy a román hírszerzés vezetőjeként már korábban beszervezte a CIA.

1987-ben megjelent könyve, a Red Horizons (Vörös horizontok), ami a Ceauşescu-rendszer titkairól rántotta le a leplet. Három fontos dolgot elemzett mélyebben könyvében Pacepa. Mind a három főbenjáró bűnnek számított Nyugaton; ez győzte meg Washingtont és a nyugat-európai fővárosokat, hogy nincs más alternatíva: szembe kell fordulni Ceauşescuval.

(Amikor az Orbán körüli nyugati érzelmek megfordulását, Orbán személyének és rendszerének egyre egyetemesebb elutasítását látom manapság, akkor mindig Pacepa és az ő leleplezései jutnak eszembe. Pacepa fellépése előtt voltak a román diktátornak bizonyos mentségei a nyugatiak számításaiban. Pacepa könyvének megjelenése után már egy ilyen mentség sem akadt. A párhuzam adja magát: 2021 előtt egyesek még dédelgettek illúziókat Orbánnal szemben, 2021 után már sehol sincs erre példa.)

Pacepa három olyan vádat fogalmazott meg és bizonyította be valóságos voltukat, melyek esetében a nyugati érdekek szempontjából nem volt mentség:

(1) A „vörös horizontok” egy hadművelet kódnevét jelenti, melynek keretében Ceauşescu eljátszotta, hogy együttműködik a Nyugattal, de tulajdonképpen mégiscsak az oroszoknak dolgozott. A román hírszerzés energiát nem kímélve dolgozott a nyugati titkok megszerzésén, melyek aztán az orosz KGB és főként a GRU (katonai hírszerzés) asztalán landoltak.

(2) A román rezsim lényegi eleme volt az antiszemitizmus, az Izraellel fenntartott „jó” viszony álcája, csak a belső, egyre erősödő antiszemitizmust volt hivatva leplezni.

(3) Általában a kisebbségek elképesztő elnyomása, különösen a magyaroké, minthogy a korábban jelentékeny számú németből (szászokból és svábokból) ekkorra már szinte senki sem maradt.

De Pacepának volt egy másik arca is. A kelet-európai rendszerváltásokat követően egymás után adta ki újabb műveit, melyek már egyébbel sem voltak tele, mint álhírekkel, feltételezésekkel, konfabulációkkal és rémhírekkel; nyilvánvalóan képtelen volt arra, hogy Kelet-Európa-szakértőként a felszínen maradhasson, kultúrája és tudása pedig kevés volt ahhoz, hogy tényleges és hasznos geopolitikai következtetésekre jusson.

Mindennek oka főként abból fakadt, hogy Románia és a többi állam aktualitásaival már nem lehetett tisztában. Csak a nyílt információkhoz juthatott hozzá, így a régi receptek alapján próbált azokból következtetésekre jutni – de ezek kiábrándítóan hajmeresztőknek, sőt nevetségeseknek bizonyultak.

Munkált benne a düh is, hogy hazájában, Romániában csak kevesen méltatták korábbi tetteit, s a rendszerváltásban betöltött szerepét. Amikor a ’90-es évek elején egyszer Bukarestben voltam, az akkor még liberális Magyar Hírlapnak interjút készítettem az újonnan létrehozott titkosszolgálat (SRI) igazgatójával, Virgil Măgureanuval. Kérdésemre az igazgató valami olyasmit mondott, hogy Pacepa áruló volt s így fogják megítélni a jövőben is. Nagyjából ez máig igaz.

Ara-Kovács Attila

Andy Landy mosolyalbuma – Kossuth díj

Vidnyánszky és Eperjes is bekerült a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjai közé! A bizottság feladata a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj, valamint a művészeti díjak adományozására vonatkozó javaslatok értékelésére, a kitüntetésekre vonatkozó ajánlások megtétele.

AL

Mit hagynak jóvá?

Az Országgyűlés holnapi ülésén, a tavaszi ülésszak második napján tárgyalja meg azt a törvényjavaslatot, amellyel a kormány november, a veszélyhelyzet újbóli bevezetése óta rendelettel hozott intézkedéseit és hosszabbítja meg a novemberben 90 napra adott felhatalmazást.

Emlékezetes, hogy márciusban az ellenzéki pártok nem szavazták meg az általuk találóan felhatalmazásinak nevezett törvényt. Támogatta őket ebben az ellenzéki közvélemény is. Novemberben viszont, pusztán azon az alapon, hogy a kormány immár határidővel mondta ki a veszélyhelyzetet, az ellenzéki pártok igennel szavaztak arra.

Számos alkotmányjogász fejezte ki ezzel kapcsolatos értetlenségét.

Most újra szavazniuk kell a képviselőknek a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, jóváhagyva a november óta az akkori felhatalmazás alapján hozott, törvényeket módosító kormányrendeleteket.

Milyen kormányrendeletekről van szó? Kettőt emelek csak ki ezek közül.

Az egyik: ezzel a felhatalmazással felezte meg a kormány az önkormányzatok bevételét jelentő iparűzési adót. A megyei jogú városok közül máris kompenzálta ezt azoknak, amelyeket fideszes polgármester vezet, míg nem kompenzálta azoknak, valamint Budapestnek, amelyek élén ellenzéki polgármester áll.

A másik: ezzel a felhatalmazással mondta ki rendeletben az Orbán-kormány, hogy a magyar gyógyszerhatóságnak engedélyeznie kell az olyan koronavírus-vakcina alkalmazását az országban, amellyel legalább egymillió embert beoltottak legalább három országban, amelyek közül legalább egy az Európai Unió tagja vagy tagjelöltje (tehát megkezdődtek vele a tagfelvételi tárgyalások). A rendelet szerint ezt a külügyminiszter állapítja meg, tehát érdemben a külügyminiszter dönt egy vakcina alkalmazhatóságáról, a gyógyszerhatóság csak a pecsétet üti rá a döntésre.

Megjegyzem, számos független alkotmányjogász szerint a járvány elleni védekezéshez nincs is szükség veszélyhelyzet kimondására. Miután a veszélyhelyzet tavaszi feloldásakor az egészségügyi válsághelyzet bevezetésével állandósították a járvány elleni védekezéshez szükséges felhatalmazást.

Az egészségügyi válsághelyzet változatlanul hatályban van.

A veszélyhelyzet ahhoz kell, hogy a kormány olyasmiben is rendeletekkel dönthessen, aminek semmi köze a járványhoz, s ezért nem elég hozzá az egészségügyi válsághelyzet.
Kíváncsian várom, hogyan szavaznak most az ellenzéki képviselők, jóváhagyják-e szavazatukkal azokat a rendeleteket, amelyeket az elmúlt három hónapban hozott az Orbán-kormány. Ha jól értem a napirend előtti felszólalások hangütését, nem fogják.

Csökken az egészségügyi költségvetés Romániában

11%-al kisebb költségvetéssel kell teljesítenie az egészségügynek a koronavírus elleni háborút az idén mint tavaly. Ez derül ki a költségvetésből, melyet az Agerpres hírügynökség tett közzé. A költségvetést megpróbálják szigorúan kézbentartani, hogy ne szaladjon el az államadósság.

Az egészségügyi költségvetés csökkentése így is problémákat okozhat, mert az alacsony fizetések miatt Románia az az uniós tagállam, ahonnan a legtöbb orvos és ápoló kivándorol.

A titkosszolgálat kasszája

A költségvetés megalkotói ügyeltek arra, hogy ne lógjon ki a lóláb. Hivatalosan az SRI költségvetése 0,46%-al csökken, és a tervek szerint 2,7 milliárd lej lesz idén. Csakhogy csinos hitelkerettel is rendelkezik a titkosszolgálat: ennek értéke 3,1 milliárd lej! Itt a növekedés a tavalyihoz képest 14,36%.

Mindez azt mutatja, hogy a hatalom tart a jövőtől. Bár optimista képet rajzol róla: 2022-24-ben 4,9%- os növekedéssel számolnak. Ez a visszaesés miatt nem olyan jelentős dinamika bár meghaladja az uniós átlagot. Csakhogy Románia nemzeti jövedelmében jelentős tétel a vendégmunkások hazautalása. A jövőben ez teljesen bizonytalannak látszik. A hazai lakosság jövedelmét erőteljesen megcsapolja a koronavírus válság. Az újrakezdés során valószínűleg méginkább kinyílik az olló a gazdagok és szegények között. A növekvő jövedelem különbségek miatt lehet szükség erősebb titkosszolgálatra, melynek kulcsszerep jut a társadalmi béke fenntartásában Romániában.

A magyar Rahimkulov pénzeli az Új Selyemút kapuját

A párizsi Le Monde is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány intenzíven építi kapcsolatait Oroszországgal és Kínával miközben Biden elnök mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

A kínai áru egy része Oroszországon és Ukrajnán  keresztül érkezik Magyarországra. Csakhogy a vasúti vágányok eltérő nyomtáva miatt átrakodó  helyre van szükség. Ez épül az ukrán határ közelében Fényeslitkén.

A beruházást 22 milliárd forintra tervezik, ebből a magyar állam 3 milliárdot fizet. A többit csaknem teljes egészében Ruszlan Rahimkulov állja.

Rahimkulov és az orosz kapcsolat

Megdet Rahimkulov a Gazprom képviselője volt Magyarországon, ahol az orosz földgáznak mindmáig meghatározó szerepe van. Ezért Rahimkulov papa gyorsan a magyar-orosz kapcsolatok kulcsfigurájává vált. Még azt is írták róla, hogy Putyin pénzeit is részben ő kezelte. Mindenestre jelentős részesedést szerzett a két legnagyobb magyar cégben, a MOL-ban és az OTP-ben. A család magyar állampolgárságot is kapott, és a leggazdagabb magyarok közé tartozik. Megdet Rahimkulov visszatért Oroszországba, de a fiai ittmaradtak. Közülük Ruszlan az, aki 80%-ban finanszírozza a kínai Új Selyemút magyarországi kapuját.

Konzervatív becslés szerint Timur és Ruslan Rahimkulov is nagyjából azonos vagyonnal rendelkezik, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttvéve.

A DK nemet mond a felhatalmazási törvény meghosszabbítására!

A kormány a mai parlamenti ülésnapon kezdeményezni fogja a felhatalmazási törvény meghosszabbítását, amihez az ellenzék támogatását kéri – áll a Demokratikus Koalíció fracióvezető helyettesének közleményében.

A Demokratikus Koalíció egészen elképesztőnek tartja az fideszes pánikkormány pofátlanságát, hiszen az elmúlt hónapokban pontosan láttuk, hogy Orbánék mire használták a teljhatalmat:

százmilliárdokat osztogattak szét saját oligarcháiknak és strómanjaiknak, miközben kivéreztették a magyar önkormányzatokat, és amíg az egészségügyért is felelős Kásler Miklós Dr. Csontot játszott, Szijjártó kezébe adták az itthon felhasználható vakcinák engedélyezését.

Most pedig utólag kérnek felhatalmazást mindezekre.

A Demokratikus Koalíció nemmel fog szavazni a felhatalmazási törvény meghosszabbítására.

Orbán tagjai hiába is szeretnének a felelős politikus pózában tetszelegni: amikor lehetőségük lett volna rá, nem jöttek el az ellenzék által kezdeményezett vitanapra, semmilyen, a védekezéssel kapcsolatos információt nem adtak ki, helyette módosították az Alaptörvényt, a választási törvényt, és kinyírták a Klubrádiót – sorolja fel a közlemény a DK által kifigásolt kormányzati intézkedéseket a közlemény.

Demokraták ezt az ámokfutást semmilyen formában nem támogathatják!

Mennyit vett el a Gyurcsány kormány a nyugdíjasoktól?

Idestova tizenkét éve vagyok nyugdíjas. 2008-ban értem el a korhatárt, megvolt a szolgálati időm is, úgy hogy 2009-ben elmentem nyugdíjba a Közgazdaságtudományi Intézetből. Közvetlenül ezt megelőzően a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját 8 százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint.

Ezen az alapon feltehetem a kérdést: vajon tizenkét év alatt összesítve hány százezer, netán hány millió forinttal kaptam kevesebb nyugdíjat, mintha a Gyurcsány-kormány nem változtatja meg a szabályt?

Mennyit vett el a Gyurcsány-kormány a nyugdíjamból, és nemcsak az enyémből, hanem mindazokéból, akik azóta mentek nyugdíjba?

Semennyit, egyetlen fillért sem. Annyi nyugdíjat kaptam és kapok, amennyi az érvényes szabály szerint járt és jár. Egy-egy országban ugyanis mindig alapos számítások és a generációk közötti szolidaritás elve alapján dönthető el, hogy milyen szabályok szerint fizetnek az időseknek nyugdíjat az aktívak befizetéseiből. (Más persze a helyzet tőkefedezeti nyugdíjrendszer esetén, de nálunk ilyen csak részlegesen működött, amíg az Orbán-rendszer fel nem számolta azt, amit a Horn-kormány nagyon helyesen, felelős döntéssel létrehozott és a szocialista-szabaddemokrata kormányok fenn is tartottak.)

Nincs semmiféle abszolút mérce arra, hogy mekkora nyugdíj jár a mindenkori nyugdíjasoknak akár az aktívak kereseteihez, akár az ország GDP-jéhez képest.

Magyarországon egészen a 2010-es évek közepéig a nyugdíjaknak a keresetekhez viszonyított színvonala európai összehasonlításban kifejezetten magas, közel 70 százalékos volt.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a színvonal hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a társadalom elöregszik, az aktívak és nyugdíjasok aránya folyamatosan egyre romlik.

Látható volt, hogy hamarosan nem lesz miből fizetni a nyugdíjakat.

A szocialista-szabaddemokrata kormányok ezért döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről (előbb 62 majd 65 évre). Ezek felelős döntések voltak, amelyeket – láss csodát – nem szavazatszerzési megfontolások vezettek. Ugyanilyen megfontolásból született felelős döntés volt az is, amikor a Gyurcsány-kormány (pontosabban a szocialista-szabaddemokrata országgyűlési többség) a kezdő nyugdíjak megállapításának szabályát módosította úgy, hogy az új nyugdíjasok kevesebb nyugdíjat kapjanak.

Ezt akkor is helyesnek tartottam, és ma is helyesnek tartom. Felelős mérlegelés alapján állapította meg így az Országgyűlés a nyugdíjak összegét. Egyébként ugyanígy helyes, felelős döntésnek tartom azt is, amikor előbb

a második Gyurcsány-kormány 80 ezer forintban maximálta a tizenharmadik havi nyugdíj összegét, majd a Bajnai-kormány megszüntette azt.

Én magam a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését tartottam felelőtlennek, már 2003-ban annak megállítását javasoltam a Medgyessy_kormánynak a Magyar Hírlapban (vagyis hogy legalább az első heti után tovább már ne emeljék), de persze hiába.

Mindezt persze azért mondom el, mert azzal sem értek egyet, hogy az Orbán-kormány – amelyet persze mind gazdaság- és társadalompolitikáját illetően, mind külpolitikáját tekintve, mind pedig és kiváltképp a magyar demokrácia felszámolása okán – a leghatározottabban támadok, ennyit vagy annyit „elvett” volna a nyugdíjasoktól azzal, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó mértékben emeli évről-évre a nyugdíjakat.

Persze, olyan években, amikor a bérek kivételesen gyorsan emelkednek, ez alacsonyabb nyugdíjemelést jelent, mint ha a svájci indexálás lenne érvényben. Ugyanakkor olyankor, amikor egy gazdasági válságban csökkennek a reálbérek, ez fordítva van.

A nyugdíjemelés mértéke alapos számításon alapuló politikai mérlegelés kérdése, és az Orbán-kormány mérlegelése oda vezetett, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést választották.

A 2010-es évek elején, amikor a keresetek is lassan emelkedtek, ez még nem jelentett nagy különbséget a svájci indexáláshoz képest – nem is háborgott miatta az ellenzék –,

most azonban kétségtelenül jelent, és alappal lehet követelni a visszatérést a svájci indexáláshoz. Ebből azonban nem következik, hogy az Orbán-kormány „elvett” volna milliárdokat a nyugdíjasoktól, ugyanúgy nem, ahogy korábban a Gyurcsány-kormány sem vett el tőlük – tőlünk – egyetlen fillért sem. Ez az állítás gátlástalan demagógia.

Azt is hallom, hogy 2010-ben

az országban kifizetett nyugdíjak még a GDP 10 százalékát tették ki, ma pedig már csak 7 százalékát. Nem vonom kétségbe, hogy ez így van.

Csakhogy ebben nemcsak annak van szerepe, hogy az Orbán-rendszer a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazítva emeli a nyugdíjakat, hanem bizony annak is, hogy folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár (amiből az Orbán-kormány a Nők40 nevű felelőtlen intézkedéssel valamennyit még vissza is vett), sőt annak is, hogy a két és félmillió nyugdíjas között ma már sokan vannak olyanok, akiknek 2009 óta a Gyurcsány-kormány által módosított szabály szerint állapították meg a kezdő nyugdíját, és ehhez a 8 százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjhoz képest emelkedik immár az inflációhoz igazítva a nyugdíjuk. A 2010-es GDP-arányos 10 százalék pedig nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magas volt, tudni lehetett, hogy hosszú távon nem fenntartható, és ezért módosította a szabályozást a Gyurcsány-kormány is, és – számos további ponton is, mint a szolgálati nyugdíjak vagy a kedvezményes, előrehozott nyugdíjazás korlátozása – az Orbán-kormány is.

Szerintem az Orbán-kormány módosításai már túlmentek azon, amit a generációk közötti szolidaritás még megenged, és nem zárom ki, hogy indokolt lehet, hogy a mai ellenzék ezt bírálja és megfontolja, hogy kormányra kerülése esetén visszatérjen a svájci indexáláshoz.

Az olyan állítást azonban, hogy bármit „elvettek” volna a nyugdíjasoktól, ami „járt” volna nekik, illetve annak kifogásolását, hogy a nyugdíjak összegének GDP-n belüli aránya csökkent, elfogadhatatlannak, felelőtlen demagógiának tartom.

Miért vesz Magyarország kínai vakcinát?

Kína befolyásának növelésére használja fel a vakcina exportot. Orbán Viktor miniszterelnök egyik munkatársa elmondta a Wall Street Journal tudósítójának, hogy a magyar kormány kényszerhelyzetben döntött a kínai vakcina megvásárlása mellett, mert az Európai Unióból nem érkezik elegendő oltóanyag.

A kínaiak vakcinái már Szerbiában bizonyítottak. A Magyarországhoz hasonló méretű országban már több mint 900 ezer embert beoltottak jórészt orosz és kínai vakcinával. Magyarországon ez a szám 300 ezer.

Peking eddig elsősorban Ázsiában és Afrikában próbálkozott a Covid-19 elleni vakcina exportjával. Pakisztánban maga a miniszterelnök üdvözölte az első szállítmányt a repülőtéren.

Mi a baj a kínai vakcinával?

Kínában nem oltják a 60 év fölöttieket saját oltóanyaggal. Egyrészt azért, mert úgy ítélik meg, hogy a munkaképes lakosság prioritást élvez. Másrészt az orvosi indoklás az, hogy az idősebb generációk immun válasza kiszámíthatlan az oltással szemben.

Ezért Kína nagymennyiségű Pfizer oltóanyagot vásárolt, melyet valószínűleg a káderek kapnak meg, akiknek a döntő többsége 60 fölött van. Maga Hszi Csinping elnök 67 éves.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK