Featured

A gyengébb is jobb mint a semmi

Kína koronavírus vakcinája sok országban nem politikai kérdés, hanem járvány leküzdésének egyetlen lehetősége. A gyengébb is jobb mint a semmi.

Ami a Kínával kötött üzleti megállapodások mozgatórugóit illeti, az nagyon egyszerű: Kína képes kielégíteni a rendkívüli igényeket is. És ugyanerre most már Oroszország képes.

Brüsszelből vagy Washingtonból nézve a kínai oltóanyag bevezetése globális piacra
óhatatlanul nagyhatalmi vetélkedésként értelmezhető. Ez jellemző Kína egyéb globális elkötelezettségére is, amelyek általában a geopolitikára összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják a fontos hazai és regionális szempontokat.

Mivel sok nyugati ország küzd lakosságának oltással való ellátásával, a vakcinakészítők Kínában, Oroszországban és Indiában is fokozzák a rendkívüli kereslet kielégítését az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban.

Ennek optikája jól illeszkedik a nyugati hanyatlás narratíváihoz, de a kulisszák mögött még több történik. Brazíliában a Sinovac kínai gyógyszergyártó Jair Bolsonaro elnök  João Doriával folytatott politikai riválizálásaban két tűz közé szorult.
Másutt a regionális dinamika kerül előtérbe – Dél-Ázsiában, ahol Kína és India az oltások adományozásáért verseng. Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök régi trükkjéhez folyamodott és Kínát használja mint botot, amellyel meg lehet gyalázni ütni az Európai Uniót.
Brazíliából, Indonéziából, Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből mind azt mondják –
ez nem politikai döntés, ez az egyetlen választás.
Az EU-országok megdöbbenésére Szerbia tartozik azok közé, akik a kontinens oltási versenyében vezetnek. Aleksandar Vucic szerb elnök gátlástalan szinofil, aki egyszer eljutott a kínai zászló megcsókolásáig, de nem ez a fő oka annak, hogy felkarolta a kínai oltást: egyszerűen csak ez volt kapható bármilyen nagy mennyiségben.
Stefan Vladisavljev belgrádi elemző elmondta:

„Ez nem a geopolitikáról szól, hanem – ne halj meg, menj dolgozni, állítsd helyre a gazdaságot.”

Számos tudós kritikusan viszonyult a Sinovachoz és a Sinopharmhoz – a jelenleg piacon lévő két kínai oltásgyártóhoz – kapcsolódó közzétett adatok hiányához. A lényeg azonban az, hogy az országoknak joguk van maguknak dönteni a kínai oltások hasznosságáról és biztonságáról a látott adatok alapján.

 „Ezek az országok tágra nyílt szemmel kötik ezeket az ügyleteket – senkinek nincs fegyvere a fején.”

Sinovac a brazíliai Buntantan Intézettel, míg Délkelet-Ázsiában megállapodást kötött Indonéziában és Malajziában található intézményekkel.

A kínai oltóanyaggyártók azért keresték ezeket a partnerségeket, mert az alacsony fertőzési arány otthon azt jelentette, hogy senki sem próbálta kipróbálni az oltóanyagokat, de a partnerországok számára sokféle előny származik.

Kína szerint le kell állítani a gazdag országok Covid-19 vakcinák készletezését

Az EU szerint:
„Ha a határaidon kívüli ellátási láncra támaszkodsz, akkor most nagyon kiszolgáltatott vagy.”

A gazdasági és diplomáciai ambícióknak szélesebb következményei vannak. Az Egyesült Arab Emírségek például emberek millióit oltotta be a Sinopharm oltóanyagának felhasználásával.

A G42, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnikai vállalat, amely az Egyesült Arab Emírségekben a Sinpharmmal áll partnerségben, azt állítja, hogy „oltási lehetőségeket keresett a világ vezető gyógyszergyártó vállalataival a világ minden tájáról”.

A Sinopharm-ot annak kritériumanak a megfelelése miatt választották, hogy

„hajlandó elvégezni a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokat az Egyesült Arab Emírségekben a biztonsági protokollok mélyebb megértése és a natív képességek kiépítése érdekében.”

A Sinopharm biztosította a nyugati vakcinakészítők által nem kínált lehetőséget, a technológia, a kompetenciák teljes körű átadását és a lehetőséget arra, hogy Covid-19 vakcinát gyártanak az Egyesült Arab Emírségekben regionális terjesztés céljából.

Az Emirátus diverzifikálódik az olajtól és a gáztól, olyan élvonalbeli iparágak felé beleértve a biofarmát és az orvosi turizmust is.

Az Egyesült Arab Emírségek számára a vakcina gyártás központjává válás saját diplomáciai befolyását növeli. Vakcinákat adományozott már a Seychelle-szigeteknek, és valószínűleg felhasználja petrodollárjait és oltóanyaggyártó képességét a tágabb térségben történő befolyás növelésére.

A Nyugat és Kína közötti jelenlegi feszültségek légkörében ha valóban a stratégiai versenyt kell megnyerni, akkor az objektivitás elengedhetetlen. Peking kielégíti a helyi érdekeket és segíti az óriási ellátási rés megszüntetését – ha Brüsszelnek és Washingtonnak fontos a győzelem, akkor sokkal többet kell érte tennie.

Pfizer ígéret: megduplázzuk a termelést

A cég vezérigazgatója személyesen ígérte meg az USA újdonsült elnökének, hogy duplájára emelik a vakcina termelését. Biden ellátogatott a legnagyobb Pfizer gyárba, amely Michigan államban van.

A Pfizer 100 millió vakcinát szállít az amerikai kormánynak március végéig, és újabb 100 milliót május végéig. Joe Biden azt igérte, hogy elnöksége első 100 napja során 100 millió amerikait oltanak be. Michiganben kijelentette, hogy biztos benne: nemcsak megtartja ígéretét, de felül is múlja majd. Ennek lehet, hogy a Pfizer külföldi kliensei isszák meg a levét.

EU: 10 milliós lemaradás

A múlt év végéig kellett volna leszállítania ilyen sok Covid-19 vakcinát az Európai Uniónak, de ezzel elmaradásban van. Emiatt az oltási kampány csak lassabban halad az Európai Unióban, ahol a BioNtech-Pfizer számít az első számú oltóanyagnak. Biden elnök – Trumphoz hasonlóan – alkalmazza a nemzetbiztonsági törvényt a vakcina előállítására. Ez azt jelenti, hogy az amerikai cégek csakis azután szállíthattnak külföldre a stratégiai fontosságú áruból, ha a hazai keresletet már kielégítették.

Biden elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet óvatosságból csak virtuálisan rendeztek meg, ígéretet tett arra, hogy az USA támogatja Macron elnök tervét egy globális oltási program kialakítására. Jelenleg a fejlett államok kapják a vakcina több mint 70%-át miközben az emberiség többségének csak a maradék jut.

A WTO új, afrikai főnökasszonya  felhívta a figyelmet, hogy csak akkor lesz globális biztonság, ha mindenki biztonságban lesz, mert megkapta a védőoltást a Covid-19 járvány ellen.

Andy Landy mosolyalbuma – Hát ide figyelj Lajos!

HÁT IDE FIGYELJ, LAJOS! Te aki majdhogynem többségi tulajdonosa vagy ennek a banknak ne tűrd a „hutuk” ármánykodását ami miatt nincsen még kitéve a cégérre neved!

AL

Aki nem éli túl

Jó ideje foglalkoztatnak a halálozási számok, adatok. Alapkérdés, kiindulópont: mi van a fertőzésben elhunytakkal? Külön temetik, vagy a halál beálltával megszűnik a fertőzés, a vírus is, és az egészségügy ezen területén  dolgozók levehetik a védőruhát? Vagy tán fel sem kell venniük. Mi a gyakorlat, és mik az előírások?

A hírekben, meg a statisztikákban szereplő elhaltak a kórházakban, elkülönítve, intenzív osztályon családtagjaikktól elzártan, lélegeztető készülékre kapcsolva fejezik be életüket. Elszállításukig ugyanabban a halottasházban tartják őket, a többi halottal együtt, vagy külön tárolják? Mik a temetési módok, lehetőségek? Vagy eleve – higiéniai okokból – egyedül a hamvasztás jöhet szóba?

Ezekről sehol sem írnak, nem olvashatok (külföldön sem). Egyedül a temetésen résztvevők száma van korlátozva.

Ami feltűnő, sehol sem látható, tapasztalható, érzékelhető a napi halálozások számának “ugrásszerű megemelkedése”! A napi közel (plusz) 100 halálesetről az újságok gyászjelentéseinél kellene érzékelni a hirtelen és jelentős változást, de látványosan ott sem tapasztalható, hogy megszaporodtak volna! Naponta külön gyászjelentési rovatokat kellene látni, olvasni, ami egyszerűen nincs. Ez felettébb furcsa. Ennyire közömbös lenne a társadalom a járvány halottaival szemben? Vagy a hozzátartozók szégyenlik a nagy nyilvánosság előtt közölni szeretteik halálát, annak pontos okát?

Másnak ez eddig nem tűnt fel? Különös tekintettel a médiára.

Mario Draghi: nincs magányos szuverenitás!

A vírus válság padlóra vitte Olaszországot, amely már amúgy is súlyos gondokkal küzdött. Olaszország új miniszterelnöke reformokkal akarja megoldani Olaszország válságát.

Az új miniszterelnök strukturális reformokat ígért, melyeket jórészt az uniós válságalap több mint 200 milliárd eurójából finanszíroznak – írja a Financial Times.

„Olaszország nélkül nincsen Európa, de még kevésbé  létezhet Olaszország Európán kívül. Nincs magányos szuverenitás!” – hangsúlyozta Mario Draghi, aki nemrég még az Európai Központi Bank főnöke volt. Most kormányát támogatja Matteo Salvini Ligája is, mely eddig ugyancsak euroszkeptikus húrokat pengetett. Mario Draghi azt ajánlotta nekik, hogy szeressék meg az eurót!

„A kormány támogatása azt jelenti, hogy elismerik: az euróövezethez csatlakozás visszanemfordítható folyamat! Azt is jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai egyre jobban integrálódnak, és eljutnak a közös költségvetésig, hogy ily módon támogassák egymást a gazdasági visszaesés idején.”

Mire költik az uniós válságkezelő alap több mint 200 milliárd euroját?

Abszolút prioritás a korona vírus elleni küzdelem hiszen Olaszország nagyon nagy árat fizet mind emberi életekben mind pedig gazdasági visszaesésben. Az egészségügy mellett az oktatás is jelentős összegekre számíthat. Mario Draghi ezenkívül elmondta, hogy a digitalizáció és a környezetvédelem is a kormány prioritási listájának elején szerepel.

Nemcsak az uniós pénzekre számít Olaszország új miniszterelnöke hanem meg kívánja reformálni a hazai adórendszert is, hogy az állam több bevételhez jusson. Nagyobb transzparenciát kíván az új kormány az állami beruházásokban, ahol hagyományosan sok a visszaélés Olaszországban.

Az EU és az USA a legfontosabb

Mario Draghi kormány programjának felvázolásakor meghirdette a visszatérést az atlanti külpolitikához. Az elmúlt években az olasz kormányok közeledtek Oroszországhoz és Kínához, de Mario Draghi számára Németország, Franciaország és az Egyesült Államok a meghatározó szövetséges – írja a londoni Financial Times.

Andy Landy mosolyalbuma – Igaz, az időseknek nem javasolt, viszont jó drága!

Orbán Viktor a pénteki rádió beszédében megígérte, hogy húsvétra be tudunk oltani több mint kétmillió embert, és elmondta: ha elkezdünk a kínai vakcinával Is oltani, május végére elérheti a szám a 3,5 milliót, júniusra pedig meghaladhatja a 6 milliót. 

Putyin miért nem kapott Szputnyik oltást?

Ursula von der Leyen továbbra is sikeresnek tartja az EU közös vakcina programját. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nem érti: „csodálkozom, hogy Oroszország miért kínálgat milliószámra vakcinát külföldön Putyin, ha maga nem oltatta be magát azzal a kíváló vakcinával, ráadásul saját népének oltása sem igazán halad előre?!”

Az 1952-ben született orosz elnök más országokban már megkapta volna az oltást az életkora miatt, de Oroszországban erre még nem került sor. Miért nem? – tudakolja Ursula von der Leyen, aki továbbra is állitja: az oroszok nem nyújtottak be dossziét a Szputnyik vakcináról az európai gyógyszerészeti hatósághoz. Moszkva ugyanakkor azt állitja, hogy ők már beadták a szükséges dokumentációt.

Az Európai Unióban eddig csak Magyarország engedélyezte az orosz vakcinát. Csehország némi habozás után lemondott a rendelésről és Szlovákia sem vesz orosz vakcinát noha a miniszterelnök pártolta volna ezt. Horvátország fontolgatja még a Szputnyik megvásárlását az uniós tagállamok közül. Szerbiában sok embert beoltottak már az orosz és a kínai vakcinával – amellett, hogy amerikai oltóanyag (Pfizer és Moderna) is érkezett az országba.

Korhatár problémák

A virológusok jelentős része azon az állásponton van, hogy az orosz és a kínai vakcina nem ajánlatos a hatvan év fölötti generációk esetében. Kínában nem is oltják a saját vakcinájukkal az idősebbeket. A

hatvan év felettiek számára Pfizer oltóanyagot vásároltak. Valószínűleg Oroszországban is ez a helyzet , de egyik országban sem sietnek beismerni: miközben a lakosságnak a hazai oltóanyagot ajánlgatják, az elit inkább az amerikai vakcinákat használja, mert jobban bízik azokban.

Orbán tömeges „oltakozást” vízionál

Hiába beszél Orbán húsvétra többmillió beoltottról, az ellenőrizetlen vakcinák csak csökkentik az oltási kedvet – nyilatkozta Barkóczuy Balázs a DK szóvivője.

A miniszterelnök ma reggeli, szokásos Kossuth rádióban tartott szeánszán 3 és félmillió koronavírus ellen beoltott magyart vizionált húsvétra. Orbánnak nem kisebb szereplő mond ellent, mint maga a valóság, ugyanis eddig kevesebb mint 400 ezren kapták meg az első oltást, míg a másodikat alig 140 ezren. Vagyis teljesen világos, hogy a kormányfő a bizonytalan eredetű és hatékonyságú orosz és kínai vakcinától várja a csodát.

A Demokratikus Koalíció álláspontja továbbra is egyértelmű:

mindenki oltassa be magát, de csakis az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett, megbízható és biztonságos vakcinával!

Szomorú, hogy a magyar kormányfő még mindig nem érzi át annak felelősségét, hogy a bizonytalan eredetű és hatékonyságú vakcinák erőltetésével pont ő csökkenti az oltási kedvet. Orbánnak ahelyett, hogy a harmadik hullám kapujában több tízmilliárd forintnyi közpénzt felemésztő álkonzultációk kitöltésére biztatja a magyarokat, inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy minél több adag biztonságos, az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyag érkezzen hazánkba.

Pekingi vád: USA laboratóriumból származik a Covid-19 vírus

Washingtonban nem fogadták el a WHO szakértők jelentését, mely szerint „igencsak valószínűtlen, hogy Vuhanban egy laboratóriumból került volna ki a Covid-19 vírus”.

A kínaiak offenzívát indítottak mondván: amerikai laboratóriumból származik a vírus, amely világjárványt okozta.

Fort Detrick Maryland

Itt működik az amerikai hadsereg biológiai kutató központja. A kínaiak fő járvány szakértője azt állitja: innen kerülhetett ki a Covid-19 vírus az emberek közé. Ezért fordulhatott elő, hogy Kínában a halottak száma nem éri el az ötezret miközben az Egyesült Államokban megközelíti az 500 ezret!

Zeng Kuang fő járvány szakértő szerint Fort Detrickben olyan kutató központ működik mint amilyet a japán hadsereg alakított ki a megszállt Mandzsuriában. Ez a titokzatos 731-es egység a biológiai hadviselés lehetőségeit kutatta. A laboratóriumban dolgozó japán orvosok kínai foglyokon próbálták ki a különböző biológiai fegyvereket. Jelenleg nemzetközi szerződések tiltják a biológiai fegyverek kutatását, de sok országban mégiscsak foglalkoznak ezzel. Amerikai gyanú szerint a kínaiak ezt Vuhanban csinálják. Ezért indult onnan a világ járvány. Peking szerint pont fordítva: a Maryland államban fekvő Fort Detrick lehet az a kutató központ ahonnan a Covid-19 vírus kikerült az emberek közé.

Korábban egy kínai diplomata azt állította, hogy az USA Afganisztánban működtet egy biológiai hadviselés központot. A vírus innen szabadulhatott el.

Bizonyítékkal senki sem szolgált hiszen hírszerzői jelentésekről van szó, és egyik fél sem kívánja leleplezni, hogy kitől szerzett információt.

Peking most azzal érvel: mi beengedtük Vuhanba a WHO szakértőit, most itt az idő arra, hogy az USA is tegye lehetővé az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek a titkos laboratórium ellenőrzését. A pekingi külügy egyik szóvivője feltett egy videót a Weibora, a kínaiak Twitterére. Több mint 74 millióan nézték meg ezt a videót, mely a Fort Detrickben levő titkos laboratóriumról szól. Ez a videó azután nemzetközi karriert is csinált: elsősorban Oroszországban és Iránban volt iránta nagy érdeklődés.

Kína lett az EU legfőbb kereskedelmi partnere

A kínaiak az USA-t előzték meg, mely már régóta elfoglalta az első helyet. A Kína-EU kereskedelem növekedett 2020-ban míg az EU-USA csökkent. A számok: az uniós export Kínába 2,2%-al nőtt tavaly míg az import 5,6%-al. Az Egyesült Államokba irányuló uniós export 8,2%-al csökkent míg az amerikaiak kivitele az EU-ba 13,2%-al.

A nagy visszaesés csak részben tulajdonítható a koronavírus járványnak. Jelentős szerepet játszott benne Donald Trump, aki szankciókkal sújtotta az európai export egy részét például a francia borokat.

Merkel kancellár kulcsszerepe

Németországban régóta tisztában vannak Kína növekvő jelentőségével: Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe a vírusválság előtt. Most a német elnökség utolsó napjaiban elfogadtatott az Európai Unióval egy beruházásvédelmi egyezményt, amely jó alapot teremt a kapcsolatok javításához.

Az Európai Unió külügyminiszterei meghívták legközelebbi tanácskozásokra Tony Blinken amerikai külügyminisztert. A State Department új vezetője jól ismeri Európát: édesanyja és nevelőanyja magyar holokauszt túlélő. Tanulmányait jelentős részben Franciaországban végezte, így kiválóan beszél franciául. Elődje – Trump elnök megbízásából – úgy viselkedett mint elefánt a porcelán boltban. Mike Pompeo brutális zsarolással akarta kikényszeríteni, hogy az európai szövetségesek vessék el a Huawei 5G rendszerét. Sok uniós tagállam visszakozott is, de Magyarország nem. Nálunk a kínaiak fejlesztik az 5G rendszert.

Európa Kína és az USA között

„Nem akarjuk arra kényszeríteni európai szövetségeseinket, hogy válasszanak az Egyesült Államok és Kína között” – nyilatkozta a washingtoni külügy szóvivője abból az alkalomból, hogy 17 közép és kelet-európai állam vezetői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – videókonferecián találkoztak Hszi Csinping elnökkel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK