Szijjártó Péter külügyminiszter az Európai Unió Tanácsának külügyi tanácskozásán azt állította, már több tagállam is Budapesttől kérte el “Moszkva telefonszámát, hogy ők is rendelhessenek az orosz oltóanyagból”
Csak kérdezem…
Morgolódom és kérdezek. De ez ne tévesszen meg senkit! Nem várok választ kérdéseimre. Megszoktam már, hogy a kormány kérdéseivel is képes hazudni, válaszaitól sem lehet egy szemernyi igazságot várni. Javaslom mindenki gondoljon amit akar. Én is.
Tud nekem válaszolni valaki arra, hogy
a Moderna korszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb vakcinája miért nem kellett nekünk?
Arra sem ártana érdemi válasz
miért vettünk a korszerűtlen, EU-ban bevizsgálatlan, kevésbé hatékony és jóval drágább kínai vakcinából hatalmas mennyiséget?
van tovább:
Miért erőlteti a kormány a hatvan év fölötti, akár krónikus betegségben szenvedőkre azt az oltóanyagot amit maguk a kínaiak sem adnak be a 59 éven felüli korosztálynak?
Miért kényszerítik a polgárokra – kihasználva a laikusok vírusfertőzéstől való félelmét -, hogy akár fenyegetéssel, de elfogadják a kínai vakcinát, mondván vagy elfogadják azt, vagy mehetnek a sor végére!!!???
Most, hogy kiderült a kormány nem hívta le a rendelkezésünkre álló uniós kvóta felét
nem marad más épkézláb magyarázat erre, mint az, hogy Orbán és Szijjártó „portyázó” beszerzői a Modernával nem, míg a kínaiakkal tudtak „okosban” is megállapodást kötni.
Hja, kérem fel kell tölteni az offshore számlákat, mert ki tudja mi lesz 2022-ben?
III.fázisú vizsgálati eredmény, átláthatóság, hatékonyság=bizalom
A „Real World” tanulmány szerint a Pfizer koronavírus vakcina 94%-ban hatékony. Izraelben 1,2 millió ember bevonásával végzett, és szakértők által vizsgált kutatás megerősítette, hogy a tömeges immunizálás megszakíthatja a Covid-19 átvitelét.
A Pfizer Covid-19 vakcina 94 százalékban hatékonynak bizonyult egy szerdán közzétett, tanulmány, amelyben 1,2 millió ember vett részt Izraelben, megerősítve a tömeges immunizációs kampányok erejét a koronavírus világjárvány.
A New England Journal of Medicine folyóiratban közzétett izraeli tanulmány azt is kimutatta, hogy valószínűleg erős védőernyő van a fertőzéssel szemben, amely kulcsfontosságú tényező a továbbterjedés megszakításában.
„Ez az első szakértők által felülvizsgált nagyszabású bizonyíték a vakcina hatékonyságára a valós körülmények között”
– mondta Ben Reis, a Harvard Medical School kutatója és a cikk egyik szerzője.
Közel 600 000 ember vett részt, azok közül akik kapták a oltást, és ugyanannyi, akik életkor, nem, földrajzi, orvosi és egyéb jellemzők szerint nem, de szorosan illeszkedtek az oltott társaikhoz.
A tünetekkel járó Covid-19 elleni hatékonyság a második adag után legalább hét nappal 94% volt – nagyon közel a 3. fázisú klinikai vizsgálatok során elért 95% -hoz.
Angliában a kutatók csütörtökön azt mondták, hogy azok az emberek, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, erős antitestválaszokat generálnak, amint a vakcinát beadják.
A londoni Imperial College felmérése azt mutatta, hogy a 80 évnél idősebbek 87,9 százaléka pozitív antitestet mutatott a Pfizer-BioNTech vakcina két adagját követően, a 60 év alatti betegeknél 95,5, a 60 évnél fiatalabbaknál pedig 100 százalékra.
„Bár van némi csökkenés a pozitivitásban az életkor előrehaladtával, minden életkorban, nagyon jó választ kapunk a vakcina két adagjára”
– mondta újságíróknak Paul Elliott, a londoni Imperial College epidemiológiai és közegészségügyi orvosának elnöke.
Az antitestszint csak egy része az immunitásképnek, a vakcinák is kimutatták, hogy erős T-sejtes védelmet generálnak. A 30 éven aluliak közel 95 százaléka pozitív antitestet mutatott 21 nappal egy adag után, de ez idősebb csoportokban csökkent.
A kutatás szerint a 80 éves vagy annál idősebbek 34,7 százaléka generált antitestválaszokat egy adag Pfizer vakcinával, de Nagy-Britannia Védőoltási és Immunizációs Vegyes Bizottsága (JCVI) korábban magas dózisú védelmet talált a Pfizer vakcinával szemben, még akkor is, ha az antitest szint alacsonyabb.
Nagy-Britannia 12 hétre növelte az adagok közötti különbséget, annak ellenére, hogy a Pfizer arra figyelmeztetett, hogy a klinikai hatékonyságról csak három hetes különbséggel rendelkeznek adatokkal.
Január 26. és február 8. között több mint 154 000 résztvevő vett részt az Imperial otthoni felügyeleti vizsgálatában a Covid-19 antitestekről, amely a természetes fertőzések és az oltottak körében ellenőrzi az antitestszintet.
A felmérés az oltások iránti bizalmat is vizsgálta, és azt mutatta, hogy magas volt: 92 százalékuk fogadta el vagy tervezte elfogadni az oltási ajánlatot, bár az afrikai származású lakosok körében a bizalom alacsonyabb volt, 72,5 százalékra csökkent.
Világszerte több mint 217 millió vakcinaadagot adtak be, bár a túlnyomó többséget magas jövedelmű országokban adták be.
Nagyok a remények, hogy az oltások lehetővé teszik a világ számára, hogy végre kilábaljon egy olyan járványból, amely több mint 2,4 millió ember halálát okozta, 112 milliót megfertőzött és megrázta a világgazdaságot.
Az egészségügyi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ha az egész világ nem fér hozzá oltásokhoz, a pandémiának nem lesz vége.
Ez akkor történt, amikor Ghána lett az első olyan ország, amely felvételt nyert a globális Covax Facility rendszer keretébe, és ezzel utat nyitott a szegényebb nemzeteknek, hogy utolérjék a világ gazdagabb tájait. 600 000 adag Oxford-AstraZeneca-tól származik, és keddtől több ghánai városban adják be.
Időközben derűsebb adatok jelentek meg a Johnson&Johnson egyoltásos vakcinájáról, amely az amerikai szabályozó által kiadott részletes adatokban kimutatták, hogy nagyon hatékony a súlyos Covid-19 ellen, beleértve az újabb változatokat is.
Az oltást valószínűleg hamarosan engedélyezik és elérhetővé válik a legsúlyosabban érintett országokban is.
Az amerikai Moderna biotechnológiai cég bejelentette, hogy a veszélyes dél-afrikai koronavírus-variánsra irányuló új Covid oltóanyag-jelöltet kormányzati laborokba szállították tesztelésre.
USA-Kína kapcsolatok: ki az alfahím?
Ha az USA helyre akarja hozni regionális szövetségeit, akkor először meg kell mutatnia, hogy erősebb helyzetből képes kezelni Pekinget. A kis- és középméretű nemzeteknek biztosítékokra van szükségük arra, hogy nem pusztán Kína elleni eszközként fogják felhasználni őket vagy, hogy eldobják őket abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államoknak megfelelő kompromisszumot sikerül kötni Pekinggel.
Kína elleni fellépésében a Biden-adminisztrációnak be kell mutatnia, hogy az USA nehéz helyzetben is meg tud megbirkózni Kínával, így az USA barátai elég biztonságban érezhetik magukat, hogy biztonságukat a szövetségre bízzák.
Jelenleg erős aggodalmak mutatkoznak az Egyesült Államok eme képességei miatt.
Biden beiktatása után a Kína elleni szövetségek megerősítésével foglalkozott. Hangsúlyozta az amerikai hitelesség és vezetés helyreállításának fontosságát. A szövetségesek szemszögéből csak az számít, hogy hogyan teljesíti vállalásait.
Biden-kormány felülvizsgálja külpolitikáját, és úgy tűnik, hogy Kína félelmetes felemelkedése miatt nem tudja egyszerűen felhasználni a „liberális hegemónia” kártyát, amely a Demokrata Párt hagyománya. Ebben a háttérben érthető, hogy a Biden-kormányzat Kínával való kapcsolata valószínűleg a „védelmi realizmus” felé hajlik, amely a szövetségeket hangsúlyozza.
Joe Biden amerikai elnök új Pentagon-munkacsoportot rendel a kínai stratégia felülvizsgálatára
Biden azt is elmondta, hogy „együtt fog működni Pekinggel”, amikor ez az USA-nak érdeke. Ez megint klasszikus védekező realizmus. A szövetségesek gyanítani fogják, hogy USA célja az erőviszonyok megtalálása Kínával és olyan kompromisszum elérése,ami elsősorban az USA-nak megfelelő.
A szövetségesek érezni fogják, hogy Washington eszközként használja őket a Kínával szembeni „offshore-egyensúlyozáshoz”. Közben meg Washington maga szabadon együttműködhet Kínával, ahol ez neki kedvez.
Ha ez a Biden-kormány alatt megvalósul, a szövetségesek a saját lehetőségeik szerint fognak lavírozni Washington és Peking között, ahelyett, hogy teljes, rendíthetetlen támogatást nyújtanának az USA-nak. Ez a tendencia ki fog mutatkozni az ázsiai kisebb nemzetek és középhatalmak körében, mert aggódni fognak a kínai megtorlás miatt, amiért nem melléjük álltak, és teljesítették az USA azon kérését, hogy álljanak szemben Kínával.
Kína nagyhatalomi státuszra törekszik, mások meg eldöntik, szeretik-e vagy félnek-e tőle
Washingtonnak mindezeket a tényezőket figyelembe kell vennie külpolitikájának finomhangolásakor. És tudatában kell lennie az aszimmetrikus szövetségi viszony visszásságainak is.
Egy szövetségben a kisebbségi hatalom hajlamos a szövetségi tagságot a védelem kritikus elemének tekinteni, míg a nagyhatalom csak annyiban értékeli, hogy aláhúzza a fenyegetés általános felfogását és a közös stratégiai célokat.
Más szavakkal, a szövetség komoly élet-halál kérdés a kisebbik partner számára, míg az USA-nak inkább társadalmi klub.
Ezért a szolidaritás iránti felhívás, csupán az „Amerika visszatért” szlogen mellett, nem elegendő az USA szövetségeseinek és partnereinek együttműködéséhez. Anélkül, hogy az Egyesült Államok bemutatná mind a saját, mind a szolidaritása erejét, Biden tervezett lépése, hogy szövetségeseket gyűjtsön Kína ellen, kevésbé lehet sikeres.
Kína párbeszédre szólít fel az Egyesült Államokkal a „romló kapcsolatok” helyreállítása érdekében
Kína jól tudja: Biden számára kiemelt prioritás az amerikai gazdaság újjáépítése, és ez az a terület, ahol az együttműködés vonzónak tűnhet. Peking megpróbálja gazdasági lehetőségeit felhasználni, hogy Washington keresse az együttműködés lehetőségét Kínával.
Kína nagy kukorica bevásárlása az USA-ból, alig egy héttel Biden beiktatása után, ebbe az irányba mutató gesztus volt.
Viszont ha az USA kompromisszumra törekszik Kínával szemben, Washington szövetségesei és barátai, különösen Ázsiában ezt úgy értékelik, hogy nem bízhatnak tovább Washington kizárólagosságában. Végül is hozzászoktak a Washington és Peking közötti ide is, oda is diplomáciai színházhoz; a két szuperhatalom egy idője tartó tit-for-tat-civakodása után saját érdekeik mentén rendeződhet a szokásos kölcsönös pénzügyi-gazdasági előnyök mentén.
Csakhogy ebben az esetben kizárólag Washington mellé állni végzetes diplomáciai hibának bizonyul, mivel hamarosan Kína megtorlásával nézhetnek szembe, és Washington nem fog segítséget nyújtani, szemérmesen másfelé néz.
Miközben Biden azon dolgozik, hogy helyreállítsa az amerikai diplomáciát, a világ könnyebben alhat
A Biden-kormánynak be kell mutatnia, hogy védelmet nyújthat azoknak a regionális szövetségeseknek, amelyek hajlandóak az Egyesült Államokat követni, és hogy nem fél minden rendelkezésére álló eszközt felhasználni, beleértve a katonai erőt is felmutatni Peking visszaszorítására.
Azt is be kell mutatnia, hogy képes egyedül kezelni Kínát. Az ázsiai nemzeteket a múltban harci terepként használták az erőfölényért versengő szuperhatalmak. Ezért
túlélési ösztönük része, hogy gondosan figyeljék, hogy ki az alfa hím.
A barátok hatékony udvarlása és a szövetségesek megtartása érdekében Washingtonnak meg kell mutatnia, hogy egyedül képes ellensúlyozni Kína agresszív viselkedését.
Biden szövetségi igényét kizárólag annak a célnak kell alárendelni, hogy csökkentse Kína elrettentésének költségeit, és nem azért, mert az Egyesült Államok egyedül nem képes sikeresen visszatartani Kínát.
Az Orbán kormány vakcina beszerzési botránya
Dobrev Klára, a DK Európai Parlament képviselője online sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Magyarország sokkal több az Európai Unióban is engedélyezett és közösen finanszírozott vakcinára jogosult, mint amennyit az Orbán kormány politikai megfontolásból eddig lehívott!
Magyarul, Orbán Viktor nem véletlenül jelentette büszkén, hogy „befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya”, kormánya pusztán politikai haszonszerzésért a magyar emberek egészségét és pénzét teszti kockára csak azért, hogy miközben élesen támadja az EU-t – amelynek emlőjéről vár gazdasági elsősegélyt -, sokszoros áron szerezhessen be orosz és kínai oltóanyagokat! Dobrev Klára sajtótájékoztatója itt tekinthető meg.
Mikor lesz pénz a 750 milliárd eurós válság alapból?
Az Európai Unió tagállamainak vezetői a vírusválság kezeléséről tárgyalnak hiszen ettől függ az újrakezdés lehetősége is. A Covid-19 vírus mutációk miatt a járvány nem csitul, épp ellenkezőleg a legtöbb tagállamban erősödik. De nemcsak ez akadályozza az újrakezdést hanem az is, hogy minden tagállamnak rá kell bólintania az uniós válságalapra, melynek 750 milliárd euróját lélekben már mindenki ki is osztotta.
Mario Draghi kormánya épp az ebből az alapból neki jutó mintegy 210 milliárd euróra alapozza számításait. Csakhogy egyelőre mindössze hét tagállam parlamentje fogadta el a válságkezelő alapot – mondta Ursula von der Leyen. Húsz ország még hátra vannak, és ez óriási zsarolási potenciált jelent.
A balti példa
A három kis tagállam (Észtország, Lettország és Litvánia) általában mintaszerűen betartja az uniós normákat, de ezúttal megmakacsolta magát. Közölték: csakis akkor szavazzák meg az uniós válság alapot, ha cserébe Brüsszel megígéri a balti vasút program támogatását. Elvben a brüsszeli bizottság támogatja is a balti államok elképzelését, azt viszont nagyon nem szereti, ha nyíltan zsarolják. Ez ugyanis kínos precedens lehet más tagállamok számára is. Különösen olyan helyzetekben mint a mostani amikor az idő a szó szoros értelmében pénzt jelenthet. Jelenleg senki sem tudja, hogy mikor ér véget a járvány és mikor indulhat az újrakezdés. A pénzre viszont már most is szükség lenne, mert a gazdasági válság már itt van. A gazdaság lélegzetető gépen minden tagállamban, ahol a kormányok és a jegybankok mellett az uniós pénzek jelentik a fő finanszírozási forrást. Ki tud úgy fejlesztési tervet készíteni, hogy nem lehet biztos benne: pénz is lesz annak megvalósítására? A központi költségvetés mindenütt romokban, az államadósság az egekben – az Európai Unió egyáltalán nincs jó bőrben. A megosztottság ebben a helyzetben akár végzetes is lehet…
Andy Landy mosolyalbuma – Dr. Lecter színrelép
A KÍNAI VAKCINA HÍRÉRE KÖZISMERT AMERIKAI ORVOS ÉRKEZETT HAZÁNKBA!
Lengyeleknek több eszük van
Egyre drámaibb a járvány helyzet a visegrádi államokban, ezért a lengyel kormány megszigorítja a határ átlépési szabályokat. Eszerint csakis az kerülheti el a kéthetes karantént március elsejétől, aki friss (48 órán belüli) negatív teszt eredményt tud felmutatni illetve igazolja, hogy kapott olyan vakcinát, mely az Európai Unióban engedélyezett (BioNtech-Pfizer, Moderna és AstraZeneca).
Miután az Európai Unió egyelőre nem engedélyezte az orosz és a kínai vakcinákat, mert azokat be sem nyújtották az európai gyógyszer ellenőrzési hatósághoz, ezért a Magyarországon alkalmazott kínai és orosz vakcinák sem jelentenek felmentést a karantén alól Lengyelországban.
Varsó kontra Budapest
Putyin megítélése alapvetően elválasztja egymástól a magyar és a lengyel kormányt. Míg az Orbán kormány kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával addíg Lengyelország Oroszország maximális elszigetelésével ért egyet, melyet az EU és főként az USA támogat.
Varsóban nemigen értik a magyar miniszterelnök orosz barátságát, melyet sokan azzal magyaráznak, hogy Putyin előszeretettel alkalmaz nem épp ortodox módszereket partnereinek befolyásolására. Ez a gyakorlatban szövetségesek megszerzését jelenti anyagi juttatásokért.
Matteo Salvini, aki Putyin olaszországi embere volt, épp most vett búcsút Moszkvától , és beállt Mario Draghi támogatói mögé. Az olasz miniszterelnök figyelmeztette őt, hogy vége a magányos szuverenitás álmának, Olaszországnak be kell állnia a sorba, az Egyesült Államok szövetségesei közé. Az USA pedig a stratégiai ellenfelek közé sorolja mind Oroszországot mind pedig Kínát.
A kormánynak nem, Iványi egyházának fizetni kell!
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyes intézményeire összesen 246 131 000 forint (ebből 90 000 000 forint késedelmi díj) büntetést szabott ki a NAV.
Hruscsov ölette meg Kennedyt?
A szovjet diktátor személyesen utasította Lee Harvey Oswaldot az amerikai elnök meggyilkolására. Bár Nyikita Szergejevics Hruscsov később meggondolta magát, és visszavonta a parancsot, de már későn. Lee Harvey Oswald Dallasban lelőtte az Egyesült Államok elnökét. Ezt állitja egy új könyv, amely most jelent meg az Egyesült Államokban.
A sárkány hadművelet
Ez a könyv címe, az alcíme pedig: a Kreml titkos háborúja Amerika ellen. A szerzők: James Woolsey egykori nagykövet, aki 1993 és 1995 között irányította a CIA-t. A szerzőtárs nem más mint Ion Mihai Pacepa tábornok, Ceausescu árulóvá vált titkosszolgálati főnöke, aki nemrég a Covid-19 vírus áldozata lett. Amikor Pacepa átállt az amerikaiak oldalára, akkor Washingtonban azzal keltette a legnagyobb figyelmet, hogy mennyire jól ismeri a szovjet vezetés belső ügyeit. Ceausescu ugyanis a világ előtt eljátszotta a szuverén vezért, de a valóságban szorosan együttműködött Moszkvával, ahol titkosszolgálati kiképzését maga is kapta a negyvenes évek végén.
A szerzők szerint a szovjet titkosszolgálat akkor szervezte be a fiatal Lee Harvey Oswaldot amikor az az USA tengerészgyalogságában szolgált Japánban 1957-ben. A szovjet hírszerzés sok fontos feladatot bízott rá, ahol bizonyította elkötelezettségét. Ezért bízta rá személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsov Kennedy elnök meggyilkolását 1962-ben. Az ok: nem sokkal korábban a világháború szélére sodródott a Szovjetunió és az Egyesült Államok a kubai válság miatt. Ennek során Hruscsov meghátrálásra kényszerült, elveszítette arcát a szovjet vezetés előtt. Érezve közelgő bukását, meg akarta öletni ellenfelét. Ez végül sikerült is, de ennek ellenére Hruscsov mégiscsak megbukott: társai 1964-ben ebrudalták ki a hatalomból Moszkvában.
Mindezzel kapcsolatban a szerzők csekély bizonyítékkal szolgálnak. Azt állítják, hogy sok információ benne van a Warren jelentésben, melyben a Kennedy gyilkosság körülményeit vizsgálták ki. Csak épp dekódolni kell az információkat, mert a titkosszolgálatok ritkán fejezik ki nyíltan a szándékaikat. Ezenkívül leveleket idéznek, melyeket Lee Harvey Oswald szovjet feleségének írt.
Egy döntő fontosságúnak nevezett levélben Lee Harvey Oswald beszámol arról, hogy november 9-én találkozott Kosztyin elvtárssal Mexikóvárosban. Ő a tizenhármas ügyosztály nevében instruálta Oswaldot. A tizenhármas ügyosztály volt megbízva a külföldi gyilkosságokkal a szovjet titkosszolgálatnál.
A szerzők szerint Kosztyin hozta az új moszkvai utasítást: mégse ölje meg Kennedy elnököt.
Két héttel később Oswald mégiscsak lelőtte Kennedy elnököt Dallasban. Miért? Valószínűleg azért, mert Hruscsov személyesen utasította a gyilkosságra, és Kosztyin új parancsát csak félrevezetésnek tekintette. Miután a gyilkosság után őt is lelőtték, ezért motivációja örökre homályban marad.
„Végülis semmi kétség nem lehet afelől, hogy Oswaldot a KGB képezte ki Kennedy meggyilkolására. Ő annak ellenére végrehajtotta a parancsot, hogy a szovjet vezetés időközben visszavonhatta azt, mert tartott a gyilkosság washingtoni reakciójától.”
