Featured

40 ezer halottja lehet a járványnak Magyarországon

Naponta 500-nál is többen halhatnak meg a korona vírusa járvány harmadik hullámának csúcspontján.

A Bill és Melinda Gates alapítvány egyik, a washingtoni egyetemen működő  intézete járványok modellezésével foglalkozik. A mostani magyarországi harmadik hullámmal kapcsolatban drámai előrejelzéssel szolgálnak. Szerintük március végén – április elején tetőzik majd a harmadik hullám. A halottak száma akkor naponta meghaladhatja az 500-at is!

Az első félév végén amikor végülis lecseng a járvány harmadik hulláma, akkor már 40 ezerre emelkedhet a halálos áldozatok száma!

Mindez persze csak előrejelzés, amely nem veszi figyelembe az oltási kampány eredményeit. Magyarország ebben a tekintetben jól áll, de a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az oltás nem hat azonnal. Idősebb korban akár két vagy három hétbe is beletelhet ameddig a szervezet kitermeli a szükséges ellenanyagot a Covid-19 vírus mutánsaival szemben.

Magyarország a halálozási arányt tekintve már utolérte sőt elhagyta az Egyesült Államokat, melyet különösen súlyosan sújtott a korona vírus járvány. Az USA-ban a halottak száma meghaladta a félmilliót.

Miért népszerű a tekintélyelvűség amin Orbán rendszere alapul?

Anne Appelbaum amerikai történész könyvet írt arról, hogy a posztkommunista Közép és Kelet Európában harminc évvel a rendszerváltás után olyan rendszerek jöttek létre, amelyek leépítik a jogállamot és a vezető tekintélyére alapozzák a politikai rendszert. A legszembetűnőbb ez Magyarországon, ahol Orbán Viktor évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a politikai életben.

A tekintélyelvűség csábítása – ez Anne Appelbaum könyvének címe. Az amerikai szerző, aki jól ismeri a térséget hiszen férje, Sikorski egykor Lengyelország külügyminisztere volt, az alcímben felteszi a jogos kérdést: miért annyira népszerű a demokrácia ellenes uralom?

Lengyelországban hat éve van hatalmon a PiS, amely fokozatosan építi le a jogállamot. Emiatt uniós eljárás is folyik a lengyel kormány ellen.

Magyarországon 2010 óta épül ki a nemzeti együttműködés rendszere, amely egyertelműen Orbán Viktor miniszterelnök egyszemélyes uralmán alapul.

Anne Appelbaum szerint ezek a liberális demokráciát tagadó modellek azért válhattak népszerűvé Magyarországon és Lengyelországban, mert túlságosan gyorsan jöttek a változások. A globalizáció felforgatta a hagyományos életformákat, és ehhez nem mindenki tudott alkalmazkodni. Jól látszik ez vidéken mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon, ahol az emberek többsége a globalizáció vesztesei közé tartozik.

Anne Appelbaum azt írja, hogy Lengyelországban az életszínvonal a háromszorosára nőtt a rendszerváltás óta vagyis a liberális demokrácia a gyakorlatban bizonyította az előnyeit. Sajnos azonban ez nem így van

Magyarországon, ahol jelentős népcsoportok számára alig volt életszínvonal növekedés az elmúlt harminc évben.

A társadalmi különbségek viszont nagyon megnőttek. Az egy főre jutó GDP így egyre kevésbé tükrözi az életszínvonalat. A lakosság jövedelmei annál inkább: a Kelet és Nyugat közötti bérkülönbségek fennmaradtak Európában! Ráadásul Európa keleti feléből millió szám vándoroltak ki tehetséges fiatalok. Az egy főre jutó GDP azért is nőtt oly szépen Lengyelországban, mert négymillió lengyel ment külföldre, akik onnan szép pénzt utalnak haza.

A populista vezérek kihasználva a meglevő ellentéteket legendákat gyártanak – Soros terv Európa benépesítésére migránsokkal, Kaczynski ikertestvérének „orosz politikai gyilkosságként” való feltüntetése, stb. Ann Appelbaum szerint a populista vezérek ilyen teóriákkal osztják meg a társadalmat, hogy azután könnyebben uralkodhassanak fölötte. Meg persze

ne tegyenek fel olyan kérdéseket, hogy miért nyúlja le az uniós pénzeket a hatalmi elit Magyarországon?!

Biden megoldás

Anne Appelbaum arra mutat rá új könyvében, hogy abba kellene hagyni a kultúrharcot, mert ez csakis a populista pártoknak kedvez. Nem ideológia háborút kell folytatni hanem megoldásokat találni a társadalom problémáira. Biden nem Trump bírálatával foglalkozik hanem olyan 1,9 milliárd dolláros támogatási csomaggal próbálja beindítani az amerikai gazdaságot, amely egyszerre fokozza az USA versenyképességét a globális piacon és javít a szegényebb néprétegek életszínvonalán az Egyesült Államokban.

Moszkva megosztja az EU-t

Anne Appelbaum a Der Spiegelnek adott interjúban azt hangsúlyozza, hogy Oroszország destabilizálni akarja az Európai Uniót akkoris hogyha nincsen reális receptje saját maga számára sem.

Moszkva nyíltan támogatja azokat az európai politikusokat, aki szemben állnak Brüsszellel. Orbán Viktor ebben az élen jár, de ott van még Marine Le Pen asszony Franciaországban, az osztrák Szabadságpárt. A legutóbbi időkig Moszkva embere volt Orbán Viktor olasz szövetségese Matteo Salvini is, de most beállt a nemzeti egységkormány mögé. Mario Draghi miniszterelnök ugyanis éreztette: csakis az kaphat a több mint 200 milliárd eurós válságkezelő alapból, aki az ő kormányát támogatja, amely élvezi Brüsszel bizalmát.

Lengyelországban Putyin lehetőségei korlátozottak, mert az évszázados bizalmatlanság az oroszok iránt nemigen teszi lehetővé azt, hogy valaki az orosz kártyát játssza ki Brüsszel ellen mint Orbán Viktor, aki az uniós szabályokat megszegve rendelt Covid-19 vakcinát Oroszországból.

Moszkva pénzzel is támogatja európai szövetségeseit, jól mutatta ezt a Szabadságpárt korábbi vezetőjének Ibiza videója. Ebben kiderült, hogy Strache Putyin egyik oligarchája támogatásával kívánt  olyan média birodalmat létrehozni mint Orbán Viktor Magyarországon. A videó beugratás volt, de jellemző módon a Szabadságpárt vezére bevette a csalit ugyanis Putyin emberei ezzel a módszerrel dolgoznak Európában.

A Biden kormányzat azonban nem paktál Putyinnal és a szövetségeseivel sem. Ez finom figyelmeztetés Orbán Viktornak, hogy változtasson politikáján, ellenkező esetben nemcsak Brüsszellel, de Washingtonnal is szembekerülhet.

Mit találtam?

2011.10.22. A volt miniszterelnök szombaton az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform rendezvényén bejelentette, hogy kiválnak az MSZP-ből, és a korábban megalapított Demokrata Párt részeként új pártot hoznak létre.

Gyurcsány szerint az új párt azért fog küzdeni, hogy „Orbán hatalmát megbuktassa”. (Origo)

… arra a kérdésre, hogy elhagynák-e az MSZP-t, ha az nem engedné a kettős tagságot, igennel feleltek… „szívfájdalom nélkül kilépek a mostani MSZP-ből.”

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Gyurcsányék bejelentése után közölte, hogy a DK távozása csak erősíteni fogja az MSZP-t.

Andy Landy mosolyalbuma – Bajok a Kréta körül!

Sokaknál összeomlott a digitális oktatási rendszer a lezárás első napján! A digitális oktatáshoz használt és iskolák által előírt Kréta rendszer és a hozzá tartozó Digitális Kollaborációs Tér rendszere hétfőn összeomlott. Normál használat esetén is akadozott, de a terhelést már nem bírta.

AL

Assange dosszié

Egy volt republikánus kongresszusi képviselő tagadta, hogy az amerikai elnök, Donald Trump nevében kegyelmet ajánlott fel a Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nek. Assange ügyvédje szerint azt állította, hogy Dana Rohrabacher Trump akkori elnök utasításai alapján járt el.

Állítólag akkoriban az elnök azt akarta, hogy Assange vallja az, hogy Oroszország nem vett részt e-mailek kiszivárogtatásában a 2016. évi amerikai választások során.

Rohrabacher, a kaliforniai volt képviselő azonban elutasította az állításokat.

„Soha nem beszéltem Trump elnökkel Julian Assange-ról. Hasonlóképpen, sem Trump, sem más vele kapcsolatban álló személy nem utasított arra, hogy találkozzam Julian Assange-val” – mondta egy nyilatkozatában.

Rohrabacher elmondta, hogy saját „tényfeltáró küldetésén” járt Assange-nál.

Azt mondta, hogy elmondta a Wikileaks alapítójának, hogy ha bizonyítékot tud szolgáltatni arról, hogy ki továbbította a DNC e-maileket, akkor felszólítja az elnököt, hogy bocsásson meg.

A Fehér Ház azt állította, hogy „teljes rágalom és hazugság”.

A Wikileaks által a 2016. évi szavazás előtt közzétett kiszivárgott e-mailek kompromittáló üzeneteket tartalmaztak a Demokrata Pártról, és úgy tűnt, hogy azok ártottak a párt elnökjelöltjének, Hillary Clintonnak.

Assange korábban tagadta hogy az anyagot a Kremltől kapta volna, bár az Egyesült Államokban orosz hírszerző tisztviselőket vádolták a szivárogtatásért. Ha bűnösnek találják Assange 175 év börtönt kaphat.

Honnan származik az állítás?

A keresetet egy londoni bírósági tárgyaláson nyújtották be az Assange hivatalos kiadatási kérelme megkezdése elõtt. Az Egyesült Államokban kémkedéssel vádolják.

Az Assange ügyvédje, Edward Fitzgerald QC elmondta a Westminster Magistrates Court-nak, hogy vannak bizonyítékok arra, hogy Rohrabacher volt kongresszusi képviselő kegyelmet ígért ügyfelének.

Rohrabacher, aki ismert Vladimir Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nyújtott támogatásáról, 2017. augusztusában ellátogatott az ecuadori nagykövetségbe, ahol Assange tartózkodott.

Abban az időben Oroszországot széles körben gyanúsították a kínos Demokratikus Nemzeti Bizottság (DNC) e-mailek ellopásával, amelyeket a Wikileaks tett közzé – bár Assange tagadta Oroszország részvételét.

Fitzgerald, Assange ügyvédje, Jennifer Robinson nyilatkozata szerint „Rohrabacher látogatást tett Assangenál, és azt állította, az elnök utasításai alapján kegyelmet kaphat, ha Assange … azt vallja, hogy Oroszországnak nincs semmi a DNC szivárgásokkal foglalkozik. ”

Vanessa Baraitser kerületi bíró a bizonyítékokat elfogadhatónak nyilvánította a bíróságon.

Mi volt a válasz?

A Fehér Ház akkori sajtótitkára, Stephanie Grisham azt mondta: „Az elnök alig ismeri Dana Rohrabacher-et, csak annyit tud róla, hogy volt kongresszusi képviselő. Soha nem beszélt vele sem ebben a témában, sem pedig semmilyen más témában sem.

„Ez teljes hazugság.”

Trump korábban „nagy kongresszusi képviselőként” dicsérte őt, aki „keményen dolgozik és mindenki tiszteletben tartja”.

A Wall Street Journal 2017-ben arról számolt be, hogy kapcsolatba lépett a Fehér Házával Assange kegyelme érdekében.

A cikk szerint Rohrabacher úrnak Assangenak bizonyítékot kellett szolgáltatnia arra, hogy Oroszország nem a Wikileaks által a 2016. évi amerikai választások során közzétett feltört e-mailek forrása.

2018-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 12 orosz hírszerzési tisztviselőt vádolt a DNC és a Hillary Clinton elnöki kampány e-maileinek nyilvánosságra hozatalával, a választások eredményének befolyásolására szolgáló terv részeként.

Kiadatás

Ugyan az Assange ellen felvetett 18 vádpont közé tartozott a számítógépes behatolás elkövetése is, de egyik sem kapcsolódik a DNC hackeléséhez, sokkal inkább a WikiLeaks levelek százezernyi diplomáciai leveleinek és fájljainak közzétételére, az Egyesült Államok Afganisztánban és Irakban folytatott kampányairól, amelyeket az USA hadseregének volt hírszerző elemzője, Chelsea Manning kiszivárogtatott.

Vakcina káosz az unióban és Magyarországon

300 millió Covid ellenes vakcinát kapnak az uniós tagállamok a második negyedévben – ígérte Ursula von der Leyen asszony, aki a Der Standardnak nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke elmondta: a közös vakcina program legfőbb erénye az, hogy a tagállamok nem estek egymásnak azért, hogy mindenki a maximális mennyiséget kapja a másik rovására. Elismerte ugyanakkor , hogy felmerültek problémák, és sok tagállamban nincs elég vakcina. Ezért nem kárhoztatják Magyarországot azért, hogy Oroszországtól és Kínától is beszerez vakcinákat.

Nem érti viszont Ursula von der Leyen asszony, hogy a magyar oltási program miért nem tart előrébb hiszen óriási oltóanyag mennyiség állna rendelkezésre, mert az uniós szállítmányokhoz hozzájönnek az orosz és a kínai oltóanyagok.

Jelenleg csak annyi embert oltottak be Magyarországon amennyit az uniós szállítmányok is lehetővé tettek volna!

Hol vannak a plusz vakcinák?

Digitalizáció az egészségügyben

Ursula von der Leyen asszony, aki maga is orvos, az interjúban kiemelte Izrael példáját. Ott tart legelőrébb az oltási kampány: a felnőtt lakosság több mint 90%-a kapott már vakcinát a Covid-19 vírus ellen. Persze fel kell készülni arra is, hogy az új mutációk ellen esetleg egyik vagy másik vakcina nem eléggé hatékony. Ezért az EU tartalékokat képez, hogy kisegíthesse azokat a tagállamokat, melyek hirtelen válsághelyzetbe kerülnek.

Izrael kapcsán Ursula von der Leyen azt is kiemelte, hogy azért volt ott olyan sikeres és gyors az oltási kampány, mert az ország egészségügyi rendszere teljesen digitalizálva van. Arra buzdította az EU tagállamait, hogy maguk is törekedjenek erre, mert a digitalizált rendszer nagyon megkönnyíti a pandemia elleni harcot minden országban.

Holokauszt Irakban

Egy 85 éves túlélő a Times of Israelnek beszélt arról, hogy a második világháború idején Hitler iraki szövetségese tervezte a 150 ezres iraki zsidó közösségek kiírtását.

Irak miniszterelnöke 1942-ben Berlinben járt, és egyeztette terveit a Führer-rel a zsidók megsemmisítéséről nemcsak Irakban, de az egész Közel Keleten – emlékezik ma vissza Daniel Sasson. A 85 éves zsidó férfi Divanija városában született Irakban abban az országban, melynek uralkodója angolbarát, de miniszterelnöke nácibarát volt.

Farhadnak nevezték azt az antiszemita pogromot, melyet a Kristályéjszaka mintájára rendeztek meg Irakban 1941 júniusában. Daniel Sasson nagyapja a zsidó közösség vezetője volt a kisvárosban, ahol a zsidók gettóban éltek. Ide menekült sok zsidó is Bagdadból, ahol korábban kezdődött a pogrom.

A gettóban összezsúfolt zsidók éheztek. A férfiaknak kényszermunkát kellett végezniük reggel héttől este hétig.

Aztán a zsidókat egy új, nagyobb gettóba költöztették, amelyben szétválasztották a családokat. Volt gettó a férfiaknak és külön a nőknek. Tankok zárták el őket egymástól. Aztán a gettó felszabadult: a brit csapatok elfoglalták Irakot.

A nácibarát miniszterelnök elmenekült, de a pogrom több mint 200 zsidó életet követett Irakban. A 2500 éves zsidó közösség elhatározta: visszatérnek Palesztinába.

Rasid Ali al Gajlani ex miniszterelnök pedig Németországba menekült, ahol Hitler munkatársaival együtt kidolgozták a közel-keleti Holokauszt terveit. Minthogy akkoriban Rommel afrikai csapatai még Kairót fenyegették, ezek a tervek  végzetesek is lehettek volna az ott élő zsidó közösségek számára.

Minderről egy héber nyelven megjelent könyvben írt a most 85 éves szerző. A könyv címe: Az el nem mesélt történet – az első és az utolsó gettó Irakban.

Másképp osztják ezután az uniós pénzeket

Kevesebb uniós pénzt kaphat az a gazda, aki rosszul bánik a munkásaival – írja a brüsszeli Politico, amely rámutat arra, hogy az EU új szabályok alapján akarja elosztani a 387 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alapot /CAP/. Büntethetik azt a gazdát, aki kizsákmányolja kiszolgáltatott dolgozóit.

 

Az európai mezőgazdasági munkások körülbelül 40%-a vagyis 4 millió ember szenved attól, hogy a munkaadója rosszul bánik vele. Ez annak a felmérésnek az eredménye, melyet az Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai szakszervezeteinek szövetsége végzett. Ez a szakszervezet – többszáz más társadalmi csoporttal együtt – levelet intézett a brüsszeli bizottsághoz, melyben követelik, hogy a szociális szempontok is képezzék részét a mezőgazdasági támogatási rendszer reformjának.

A vita múlt nyár óta tart, mert akkor koronavírus járvány söpört végig a vágóhidakon Németországban. A vizsgálat kiderítette, hogy a rémes higiénia volt az egyik legfőbb oka a járványnak. Az is kiderült, hogy a vágóhidakon jórészt kelet-európai vendégmunkások és migránsok dolgoznak.

Milyen reform?

Három elképzelés van – írja a Politico. Az Európai parlament által leginkább támogatott verzió szerint az uniós pénzekkel gazdálkodó ügynökségek egyik feladata lesz, hogy a nemzeti adatbázis alapján megvizsgálják: a gazdák betartják-e az EU előírásait a dolgozók jogait illetően? Ezt rendszeresen ellenőrzik majd, és ha valamit nem találnak rendben, akkor felszólítják a gazdát: javítson a dolgozók élet és munkakörülményein! Ha ez nem történik meg, akkor jöhet az „adminisztratív büntetés”. Ez végső soron az uniós támogatás csökkentésével is járhat, de csak azután, ha erről bírósági döntés született.

A tagállamok a gazdák oldalán állnak

Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszernek eleve nagy problémája az, hogy a gazdaságok 20%-a kapja a támogatás 80%-át. Ezeknek a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak a lobbi ereje is jelentős. Ráadásul a gazdák döntő többsége hazai polgár míg a munkavállalók jelentős része vendégmunkás vagy épp migráns.

Épp ezért 13 uniós tagállam közös levélben bírálja azt, hogy a szociális szempontok bekerüljenek a mezőgazdasági támogatási rendszer szabályai közé. Ehelyett azt javasolják, hogy növeljék meg a mezőgazdasági támogatási rendszer tanácsadó testületének hatáskörét. Ez a szervezet figyelné a szociális problémákat, majd pedig jelentést tenne a brüsszeli bizottságnak. A javaslatot támogatják olyan fejlett államok mint Ausztria és Belgium, de olyan vendégmunkásokat exportáló tagállam is mint Románia.

A szakszervezetek kapásból elutasítják ezt az opciót.

A vita folyik a portugál elnökség alatt. Portugália mezőgazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Politico-nak, hogy bár vannak fenntartásaik , de „a szociális szempontok érvényesítését mindenképp relevánsnak” tekintik az Európai Unió új megreformált mezőgazdasági támogatási rendszerében.

Andy Landy mosolyalbuma – A HAZUGSÁG ÁRA!

Egyre több sajtó információ erősítette meg, hogy nagyjátékfilmet forgatnak a 2006-os év őszének politikai eseményeiről, amelyben feltehetőleg az őszödi beszédről kiszivárogtatása és az ezt követő zavargásokról. Már hozzákezdtek a szereplőválogatáshoz. A FüHü megpróbál ehhez segítséget nyújtani! MONDD TE KIT VÁLASZTANÁL?

AL

A skót misszionárius, akit Budapestről vittek Auschwiztba

Jane Haining 47 éves volt amikor a Gestapo letartóztatta Budapesten. A skót misszionáriusnak elsősorban azt rótták fel, hogy védelmezi azokat a zsidó lányokat, akik a misszió iskolájában tanultak.

Jane Hainig 1931-ben csatlakozott a skót Zsidó misszióhoz, amely azután Budapestre küldte őt.

A Vörösmarty utcai iskolában nem tettek különbséget a diákok között vallásuk szerint noha a korabeli Magyarországon ez elfogadottnak számított.

1939-ben Jane Hainig hazalátogatott Skóciába, ahol a rokonság teljes erővel marasztalta mondván küszöbön a háború.

A skót misszionárius nő mégiscsak visszatért Budapestre, mert úgy érezte „a lányoknak szüksége van rám”.

Magyarország náci megszállása után Jane Hainiget a Gestapo letartóztatta.

„Gyerekek ne sírjátok, ebédre itthon leszek „

– mondta a bátor skót nő amikor a Gestapo elhurcolta.

Sosem térhetett vissza Budapestre. A nácik feltették egy Auschwiztba induló vonatra. A haláltáborban meghalt. Hivatalosan betegség áldozata lett, de brit történészek szerint éppúgy gázkamrába küldték mint azokat a zsidókat, akiket bátran védelmezett Budapesten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK