Featured

Legyőztük? Utazhatunk?

Péntek reggel magabiztosan mondta Orbán Viktor a Kossuth-rádióban: „a harmadik hullámot szerintem legyőztük, de mindenképpen leszorítottuk a földre”. Azt is hozzátette: „… amikor majd ők is odaérnek, ahol most mi vagyunk, hogy akkor hogyan utazzunk, addigra az összes vakcina … mind elfogadottá válik az Európai Unióban is”, tehát nemcsak országon belül szűnnek meg a korlátozások, de utazhatunk majd mindenhova.

Nem telt bele három nap, és megjött a hír: Németország levette Magyarországot a kockázatos országok listájáról, nem kell a németországi beutazáshoz sem karantén, sem PCR-teszt, se oltási igazolvány. Az orosz és kínai oltást ugyan továbbra sem fogadják el, de ha egyáltalán nem kérik az oltottság igazolását, akkor ez már mindegy. Nyilván mások is követik majd. Azt pedig, hogy immár szabadon utazhatunk, az teszi lehetővé, hogy javult a járványhelyzet, amit pedig a kormány azzal magyaráz, hogy a keleti vakcinák behozatala lehetővé tette az oltási kampány gyors előrehaladását. Nagy most a mellénye az Orbán-kormány politikusainak: íme, okos politikájuk korábban hozta el a szabadságot az országnak, a magyar embereknek, mint más európai országokban.

Vajon valóban így áll az oksági összefüggés?

Érdemes felfigyelnünk arra, hogy nemcsak Magyarországot, de ugyanakkor

Lengyelországot és Bulgáriát is levették a kockázatos országok listájáról, Romániát és Szlovákiát pedig már valamivel korábban.

A járványhelyzetet a németek azon mérik, hogy hány új fertőzést regisztrálnak egy héten át százezer főre számítva. Márpedig a másik négy ország nem vetett be az oltási kampányban keleti vakcinát. Míg Magyarországon 54 százalékot oltottak be egyszer, és 38 százaléknak van meg a teljes védettsége, Bulgáriában ez 11 illetve 8 százalék, Lengyelországban 36 illetve 19, Romániában 22 illetve 19, Szlovákiában pedig 32 illetve 16 százalék.

Mégis, az új fertőzések százezer főre számított száma, ami Magyarországon 22-re csökkent, Bulgáriában is 26-ra, viszont Lengyelországban a magyarországinál jobban, 17-re, Szlovákiában 16-ra, Romániában pedig egyenesen 10-re.

Távoli, de tanulságos példa: Dél-Koreában mindössze 11 illetve 4 százalékot ért el az átoltottság, és mégis 7-re csökkent százezer főre jutó új fertőzések száma. Tudjuk, hogy Dél-Koreában rendkívül szervezetten éltek a járvány elleni védekezésnek az oltást megelőző eszközeivel, a teszteléssel, elektronikus (mobiltelefonos) kontaktuskövetéssel. Tehát kiterjedt oltások nélkül is le lehet győzni a vírust. Ezzel szemben Svédországban átlagos (36 illetve 13 százalékos) átoltottság mellett még mindig 98 új fertőzést regisztrálnak százezer főre. Svédország az ellenpélda, ahol a többi európai országhoz képest sokkal kevésbé nyúltak korlátozó intézkedésekhez.

A kiemelkedően magas átoltottságot (53 illetve 38 százalék) elérő Egyesült Királyságban még mindig 34 az új fertőzések százezer főre számított száma,

a tőlünk szintén távol levő Belgiumban 40 illetve 18 százalékos átoltottság mellett is 106, Franciaországban 37 illetve 16 százalékos átoltottság mellett 94, Spanyolországban 39 illetve 20 százalékos átoltottság mellett 66. Hozzánk közelebb Csehországban 36 illetve 14 százalékos átoltottság mellett 30-ra csökkent, Horvátországban 31 illetve 12 százalékos átoltottság mellett 52 százalékon, Szlovéniában 32 illetve 20 százalékos átoltottság mellett még mindig 93 százalékon maradt az új fertőzések száma.

Abból, hogy az adatok szerint az átoltottság és az új fertőzések népességhez viszonyított aránya között mennyire nem egyértelmű a kapcsolat, arra kell következtetnünk, hogy a korlátozó intézkedések feloldását felelőtlenség az átoltottsághoz kötni, ahogy ez Magyarországon történik.

Hogy ez mégsem feltétlenül okoz bajt? A járvány visszaszorulása a kelet-közép-európai országokban – hasonlóan ahhoz, ahogy az első hullám idején ezeket az országokat kevésbé sújtotta a járvány, mint Nyugat-Európát – valószínűleg a vírus egyfajta kifáradásának is köszönhető, ami először ebben a földrajzi régióban következett be az államok intézkedéseitől függetlenül.

Levonhatjuk a második következtetést: a járványhelyzet magyarországi javulása nem elsősorban az oltási kampány gyorsaságára vezethető vissza. Akkor viszont nem volt érdemes Sinopharm és Szputnyik vakcinát beszerezni. Elvégre az elmúlt napokban egyértelművé vált, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott vakcinák alkalmazása valóban kockázatos volt.

A Szputnyikból nem lett baj, viszont a Sinopharm idősek oltására való kiterjedt használata oda vezetett, hogy a beoltott idősek jelentős hányadánál nem jött létre a feltételezett védettség.

Eszerint az Orbán-kormány oltási stratégiájának ellenzéki kritikája megalapozott volt. Nem oltásellenességet jelentett, hanem azt, hogy az ellenzék – elsősorban a DK – a járvánnyal szembeni felelősebb védekezést szorgalmazott.

Ferenc pápa nem akar Orbánnal találkozni

A katolikus egyház feje mindössze három órát tölt Magyarországon, ahol részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Ferenc pápa misét pontifikál, majd Pozsonyba utazik. Nem kíván sem Áder János államfővel sem pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozni. A magyar vezetés számára nagyon fontos lenne, hogy a választások előtt közös fénykép készüljön Ferenc pápával. Aki viszont pontosan ezt akarja elkerülni.

Orbán Viktor Rómába küldte Erdő Péter bíborost és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, hogy kieszközölje a budapesti találkozást Ferenc pápával, de a hírek szerint a magyar miniszterelnök megbízottai lógó orral távoztak a Vatikánból.

A migránsok ügye szakítópróba a pápa számára

Ferenc pápa első útja a Vatikánból Lampedusa szigetére vezetett, ahol a legnagyobb migráns tábort tartotta fenn Olaszország. A katolikus egyház nevében a pápa a befogadás mellett foglalt állást, még a Vatikán is befogadott néhány migránst. Orbán Viktor épp ellenkezőleg a kerítés építés mellett döntött, és politikájának középpontjába állította a zéró migráns elvet. Ebben a magyar katolikus püspöki kar – egy-két kivételtől eltekintve – Orbán Viktor álláspontját támogatta és nem Ferenc pápáét. Mindkét fél továbbra is kitart álláspontja mellett, ezért a pápa nem tartja célszerűnek a találkozást a magyar vezetőkkel.

A Vatikán felfogása szerint a pápa nem állami látogatást tesz Magyarországon hanem részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Szlovákiában viszont állami látogatást tesz, ott találkozik is Ferenc pápa a szlovák vezetőkkel.

Ez nagy pofon a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak – állítják a Vatikánban magukat megnevezni nem kívánó magasrangú tisztségviselők.

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

Figyelnek bennünket?

A Covid-19 pandémia mindenütt az emberek fokozott megfigyelését tette elkerülhetetlenné, ezért a kormányok profi cégeket bíztak meg ezzel. Európa ugyan szeretne szuverén lenni, de ezen a területen meglepően sok a külső cég – írja a brüsszeli Politico.

Trump kedvenc adatelemző cége a Palantir különösen eredményes az európai piacon. Pedig az amerikai lapok megírták, hogy Trump idejében ez a cég nagyon sok szerződést kapott az amerikai hadseregtől sőt a határőrségtől is. Az európai kormányok mégiscsak lecsaptak a Palantir ajánlataira a pandémia idején. Az európai kormányok amerikai, kínai és izraeli cégekre bízzák a lakosság ellenőrzését.

Miért a lelkesedés? Mert ingyen vagy nagyon olcsón kínáltak olyan elemző csomagokat, amelyek segítettek abban, hogy megmutassák a járvány terjedését illetve a lakosság reakcióit a világjárványra.

Nagy Britannia, Hollandia és Görögország használta ezeket az ellenőrző csomagokat a járvány idején.

Sőt, Franciaország is élt ezzel a lehetőséggel pedig Macron elnök a leghangosabb szóvivője az európai szuverenitásnak az informatika területén. Az Europol, a közös európai rendőrség már 2016 óta használja az amerikai Palantir programjait.

A francia titkosszolgálat is az amerikai Palantirral dolgozik

A nagy párizsi terrorakciók idején a francia titkosszolgálat az amerikai cég ellenőrző csomagjával próbálta meg kiszűrni a terroristákat Franciaország több mint 5 milliós muzulmán közösségéből.

„Amikor Franciaországot segítjük a terrorizmus elleni harcban, akkor ez szuverén akció. Teljesen mindegy, hogy a cégünk milyen nemzetiségű” – mondta erről a Palantir franciaországi igazgatója. Csakhogy ily módon európai polgárok kényes adatai az amerikaiak kezére juthatnak!

Macron elnök emiatt össze is balhézott az Apple-lel és a Google-al, de a Palantirról nem beszélt.

A kínai nagy testvér is figyel

A Hikvision a világ legnagyobb megfigyeléssel foglalkozó cége, így érthető, hogy a járvány idején sokan hozzájuk fordultak. Olyannyira, hogy Brüsszelben a Bizottság éppúgy mint az Európai parlament az ő ellenőrzési rendszerüket alkalmazta, hogy távol tartsa a Covid fertőzötteket az intézményektől.

A kínai Hikvision  szerepel az USA szankciós listáján, mert Washington szerint aktív szerepet játszottak az ujgur kisebbség megfigyelésében. A kínai cég természetesen tagadja ezt.

Londonban 30 polgármesteri hivatal is használta a Hikvision kameráit és ellenőrző rendszerét a pandémia idején.

„Mindenütt ott van a Hikvision, egyre nagyobb szerepet játszik a brit piacon” – nyilatkozta egy szakértő a brüsszeli Politiconak.

Izrael az élvonalban

„Piacvezetők vagyunk a digitális kutató és ellenőrző programok terén” – jelentette ki Izrael legnagyobb ilyen tipusú cégének, a Cellebrite-nak a főnöke. Joszi Carmil elmondta, hogy csaknem 7000 szerződésük van különböző kormányokkal. Köztük van a 27 uniós tagállamból 25-nek a rendőrsége is! Miért oly népszerű az izraeli cég az ellenőrzés piacán? Mert fel tud törni rendszereket, és az így megszerzett adatokat azonnal kombinálja is a már meglevő információkkal.

Az európai kormányok és rendőrségek azután ezeket az információkat felhasználhatják a Covid-19 világjárvány megállítására éppúgy mint a migránsok ellenőrzésére.

Az NSO Group kém programokat árul kifejezetten titkosszolgálatoknak. Amelyek fel is használják ezeket arra, hogy megfigyeljék a célszemélyeket és okostelefonjukat.

Az NSO Group a pandémia idején kifejlesztett egy szoftvert, mely a járvány terjedését mutatja az összes helyi információ felhasználásával. Izraelben már alkalmazzák is ezt a rendszert, de Európában még nem. Jogi szakértők szerint ugyanis ez már túlmegy azon a határon, melyet az EU megengedhetőnek tart.

A Frontex, az uniós határvédelmi szervezet viszont vígan szerződést kötött két izraeli céggel abból a célból, hogy drónokkal monitorozzák a Földközi tengert, ahonnan a migránsok jelentős része érkezik. „Ez az 50 millió eurós szerződés, mely több évre szól, más ajtókat is megnyit majd” – nyilatkozta az egyik izraeli cég főnöke a brüsszeli Politiconak.

Soros videón üzent

Ma nagyobb az elnyomás Magyarországon mint az orosz megszállás idején a nyolvanas években. Akkor ugyanis könyebb volt támogatni az ellenzéket – mondja egy videón Soros György, aki a nyolcvanas években támogatta Orbán Viktort, aki ily módon jutott ki Oxfordba. A jelenlegi magyar miniszterelnök már jól tudott angolul amikor kijutott a neves brit egyetemi városba?

Hol tanult meg? Egyes megnemerősített információk szerint erre neki az USA nagykövetsége adott lehetőséget. Az amerikaiak ugyanis tudatosan készültek a rendszerváltásra, és ebben szerepet szántak a fiatal Orbán Viktornak is. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy Palmer nagykövet a fiatal Orbánt ajánlotta a Budapestre látogató Bush elnök figyelmébe. Az USA elnökének meglehetősen kiábrándító véleménye volt a rendszerváltó elit idősebb generációjáról, de Orbánról kedvező véleményt formált.

Orbán Viktor kezdetben maximálisan együttműködött az amerikaikkal. A Liberális Internacionálé alelnöke lett, és mindenütt a liberális demokrácia értékrendjét hirdette.

Miért változott meg Orbán?

Elvi ellentéteink vannak Orbán Viktorral nem személyesek – hangsúlyozza Soros György a most közzétett videón. A Magyarországról 1948-ban távozó Soros György ugyanis kitart liberális álláspontja mellett míg Orbán Viktor nemcsakhogy letért erről az útról, de ma illiberális nézeteket hirdet.

Bírálatának kedvenc célpontjai a liberálisok és személyesen Soros György.

Aki maga sem érti Orbán Viktor fordulatát. Pedig észre kellene vennie, hogy a liberálisok, akik igen jelentős erőt képviseltek minden rendszerváltó országban harminc évvel ezelőtt, azóta visszaszorultak. Sőt sok országban kiszorultak a parlamentből is. Miért ?

A rendszerváltás a szavazó polgárok számára nem hozott életszínvonal emelkedést hanem ehelyett létbizonytalanságot. Ennek következtében mindenütt megnőtt az igény az erős államra, amely gondoskodik polgárairól. Akiket emiatt azután az alattvalóinak tekint. A nemzeti együttműködés rendszere ezt a filozófiát tükrözi, amely jobban megfelel a közép-kelet-európai realitásoknak mint a liberalizmus, amely a szabad vállalkozást hirdeti egy olyan társadalomnak, melynek ehhez se pénze se tudása sincsen.

Soros és Biden

A magyar dollár milliárdos az amerikai demokraták egyik legfőbb szponzora. Baráti társaságába tartozik az USA jelenlegi külügyminisztere, akinek édesapja, az idősebb Blinken nagykövet volt Budapesten. A Blinken házaspár támogatta a CEU könyvtárát. A CEU-t Orbánnak részben sikerült kipaterolnia Magyarországról. Ezzel két legyet ütött egy csapásra: érzékeny pontján találta el Soros Györgyöt, akit legfontosabb amerikai ellenfelének tekint, és egyben bűnbakot is teremtett belőle, melynek antiszemita felhangjai szavazatokat hozhattak el a Jobbiktól.

Van-e az amerikai külügynek terve Orbán megbuktatására?

Ez izgatja valójában a magyar miniszterelnököt, aki uniós ellenfeleitől nem tart igazán, Washingtontól azonban igen.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója több ízben is hangsúlyozta, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet megbuktatni!

Az amerikai nagykövetség megmutatta ennek a módszernek a hatásosságát Bukarestben, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő az ő információik alapján juttatta börtönbe a romániai elit jelentős részét.

Nem kizárt, hogy az amerikaiak ezt a forgatókönyvet látnák szívesen Budapesten is. Laura Codruta Kövesi immár uniós ügyészként ebben nyilván segítségükre lenne, de Orbán Viktor egyelőre nem lépett be az európai ügyészségbe …

Már idén ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását a brüsszeli bizottság

Vera Jourova, aki amellett, hogy jogi biztos, de egyben a bizottság alelnöke is, kijelentette, hogy nem kötelező megvárni az Európai Bíróság határozatát a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról.

Az uniós  döntés a pénzek kifizetését ahhoz köti, hogy az érintett tagállam hogy használja fel azokat. A magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult, hogy hátráltassa ennek az ellenőrzésnek a lehetőségét.

Egyik tagállam sem lépett be az európai ügyészségbe, mely június elsején kezdte meg hivatalosan is a munkáját.

Ebből az alkalomból viszont a cseh Vera Jourova kijelentette, hogy nem kell megvárni az Európai Bíróság döntését, mert lehet, hogy akkor már késő lesz. Ezzel arra célzott, hogy Magyarországon jövőre választásokat tartanak. Orbán Viktor épp az uniós pénzekkel akarja bebetonozni hosszú távra a hatalmát.

7,2 milliárd euró a tét

A magyar miniszterelnök szívesen bírálja az Európai Uniót, de a pénzét vígan zsebreteszi. Ezt megelégelték Brüsszelben. Ezért is kötik a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését.

Már amikor Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonnyal találkozott, hogy megtárgyalják a válságkezelő alap Magyarországnak jutó részét, kiderült : az EU mindenképp ragaszkodik az ellenőrzéshez. Brüsszel szeretné rászorítani a magyar miniszterelnököt, hogy vesse magát alá az európai ügyészség vizsgálatainak, de Orbán Viktor – érthető okokból ellenáll.

Ezért is söpörték le az asztalról az egyetemek privatizációjáról szóló csomagot, melyet a magyar kormányfő uniós pénzekből akart finanszírozni. Ezt meg is mondták Stumpf István kormánybiztosnak és Navracsics Tibornak, egykori uniós biztosnak, akik Orbán utasítására lobbizni próbáltak Brüsszelben.

Mind az Európai Unió központjában mind Washingtonban leírták a nemzeti együttműködés rendszerét. Meggyengítésére épp a korrupciós ügyeket akarják felhasználni.

Ezért kapálózik Orbán Viktor az európai ügyészség ellen. Pontosan tudja, hogy annak vezetője, Laura Codruta Kövesi – az EU és az USA aktív támogatásával sok minisztert juttatott börtönbe korrupció miatt Romániában. Jelenleg pedig ő az európai ügyészség vezetője…

Vajon lesz-e az EU-nak ritka földfém bányája Grönlandon?

Brüsszelben nagyon szeretnék ezt, mert a ritka földfémek megnövelnék az európai ipar versenyképességét, de Grönlandon a környezetvédők tartanak az esetleges sugárveszélytől, mert a bányában uránium is található. Trump viszont nem véletlenül akarta megvenni Grönlandot – írja a Politico.

Az új két pártból álló koalíciós kormányzat le akarja állítani az egész bányászati programot mondván a radioaktív uránium károsíthatja a környezetet Grönlandon, amely Dániához tartozik, de jelentős autonómiát élvez. A sors iróniája, hogy az EU épp azért sürgeti a ritka földfém bánya megnyitását, mert ez nélkülözhetetlen a nagyszabású zöld programokhoz. A ritka földfémek ugyanis az akkumulátor és chip gyártáshoz fontos alapanyagok, melyeket elsősorban Kínában bányásznak, ahol a környezetvédelem csak mostanában válik prioritássá.

Brüsszelben attól tartanak, hogy Peking a helyzetet zsarolásra használhatja ki. Ezért lenne nagyonis szükséges a saját ritka földfém bánya.

„Az új koalició nem támogatja az urán bányászatot” – nyilatkozta a Politiconak Grönland bányászati minisztere. Aki nemsokára találkozik a Greenland Minerals bányavállalat főnökeivel. Ez egy ausztrál cég, amely megszerezte a jogot a ritka földfém bányára Grönlandon.

„Azt hiszem, hogy leállítják majd a bányászati projektet” – nyilatkozta a Politiconak Grönland korábbi vezetője, akinek pártja áprilisban elveszítette a választásokat. Eric Jensen pártja sokáig támogatta a ritka földfém bánya megnyitását, de a lelkesedése az utóbbi időben csökkent – nyilván a választások elvesztése miatt is.

„Mi most semlegesek vagyunk, várjuk a geológusok és a nyilvános meghallgatás eredményét” – mondta Grönland ex kormányfője.

A bánya dicső félmúltja

1957-ben Niels Bohr, Dánia Nobel díjas fizikusa is ellátogatott Grönlandra, ahol elégedetten nyilatkozott az urán bányászatról. Évtizedekig tartott is az urán bányászat Grönlandon, de azután a környezetvédők tiltakozására ez abbamaradt.

Most a ritka földfém bánya mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy Grönland jelenleg Dánia pénzügyi támogatásból él, de hogyha megnyílna a ritka földfém bánya, akkor jelentős saját bevételhez jutna. Elszakadhatna Dániától.

Az EU saját bányát akar

Thierry Breton uniós biztos fogalmazta meg Brüsszel álláspontját: „a ritka földfémek ügyében diverzifikálni akarjuk a beszerzési forrásokat illetve saját bányászatot akarunk fejleszteni.” Grönland határeset hiszen nem része az Európai Uniónak, de Dánia továbbra is irányíthatja külügyeit.

Trump egyáltalán nem véletlenül akarta megvásárolni Grönlandot, mert a jelentős mennyiségű ritka földfém az USA iparát is mérhetetlenül vonza. A Grönland iránti vonzalom fennáll a demokraták esetében is: Blinken külügyminiszter nemrég tett látogatást a szigeten.

Az ausztrál cég, a Greenland Minerals nem adja fel. Tovább harcol a bányászati jogért. A csata még egyáltalán nem dőlt el. Az új bányászati miniszter asszony is elismeri, hogy „az elmúlt években oda-vissza változtak a hivatalos álláspontok az uránium bányászatának ügyében.” Ő és pártja ellenzi az uránium bányászatot, de különben nagy híve annak, hogy fejlesszék Grönland ásványi kincseinek kiaknázását – írja a Politico.

Most tehát az a feladata az ausztrál cégnek, hogy meggyőzze a közvéleményt: a ritka földfém bánya nem okoz sugárzás veszélyt a közeli településeken Grönlandon.

A Szakács majd megmondja

Zavarban vagyok, csak kapkodom a fejem. Szakács Árpád kétségtelenül elgondolkodtató írásban rántja le a leplet a regnáló hatalom nagy gonddal megrostált, választékos kulturális preferenciájáról, amely Fekete Péter cirkuszigazgató-kulturális államtitkártól a Szijjártónak oly kedves Kis Grofón és Majkán, valamint a Fekete Pákóra orgiázó egykori győri polgármesteren, Borkai Zsolton át Fásy Ádám mulatóskirályig ível, akinek maga Orbán Viktor kívánt fejléccel ellátott és miniszterelnöki kerekpecséttel nyomatékosított episztolájában mielőbbi felépülést. Mi tagadás, eléggé elrettentő összkép.

Eközben Szakács Árpád is lajstromba veszi a saját kulturális preferenciáit, Prohászka Ottokártól Mindszenty Józsefen át Csurka Istvánig vagy Molnár Tamás filozófusig, ami szintúgy markáns ízlésvilágról tesz tanúbizonyságot. Az, hogy közben L. Simon Lászlót, ezt a „milliárdos földesurat” Szakács nem tartja sem elegánsnak, sem úriembernek, aligha vitatható.

Én például sosem fogom elfelejteni azt a kulturális bizottsági ülést, ahol L. Simon elnöklete alatt alázták meg és nyírták ki Lovász László matematikust, az MTA akkori elnökét.

S hogy a kulturális seregszemle még teljesebb legyen, olvasom, hogy az EMMI-nek ad milliókért tanácsokat Takaró Mihály és Raffay Ernő. Mindkét tanácsadó zsidó-ügyekben kétségtelenül igen otthonosan mozog és imponáló magabiztossággal van jelen. Raffay Ernő például most majd biztos eligazítja Kásler Miklóst, hogy a kiegyezést követően hazánkba beérkezett migráns csapat miként „túrta ki a pozíciójából a magyarságot”, meg arról is ad tanácsot, hogy „egy idő után a zsidó migránsok, miután letelepednek, házat szereznek és állást szereznek”, milyen furfangos módon kezdik el magyarnak vallani magukat, s talán még arra is kitér, hogy hány százalék zsidó tevékenykedik a hazai sajtóban, ennélfogva nem véletlen, hogy

„a Fidesz most megcsinálta a maga nagyon kemény sajtóbirodalmát.

És gyalázzák az egész világon. Hát persze, mert tőlük vette el. Csak ezt soha senki semmikor nem mondja ki.” Ezek korszakos tanácsok lesznek a hasznos és pontos információkra éhes Kásler és apparátusa számára, mint ahogy Takaró jóvoltából hamarosan nyugvópontra kerülhet a magyarok millióit izgató metafizikai alapkérdés, hogy végül is Kertész Imre magyar volt-e, vagy sem, Spiró György embernek nevezhető-e a továbbiakban, vagy sem, Petri György a pokolra került-e, vagy sem, s sajtótörténetileg végre megnyugtatóan rendeződik a súlyos dilemma, hogy a Nyugat kis zsidó lapocska volt-e, avagy nagynak nevezhető migráns lap e hon makulátlanul tiszta nemzeti ritmusra ziháló kebelén.

Ám ha a fenti kérdésekre mégsem találnák meg a végső megoldást, biztos vagyok abban, hogy Szakács Árpád a megnyugtató válasz érdekében készségesen besegít majd.

Gábor György

Andy Landy mosolyalbuma – Csak tessék, tessék drágán vettem, olcsón adom!

BREAKING! A FüHü megtudta titokban hová utazott Orbán Viktor!

AL

Miért nő a magyar játékipar 2021-ben?

A játékipar Magyarországon 2021-ben, akárcsak a világ többi országában, online nőtt hihetetlen mértékben. A bolti terjesztés azonban vereséget szenvedett és próbálják az online webshopokat felállítani a lehető leghamarabb. A spontán vásárlások száma csökkent, az emberek beköltöztek az otthonaikba, így a webshopok üzemeltetése míg eddig csak ajánlott volt, most létfenntartásúvá válik. Nézzük, hogyan változik a magyar játékipar 2021-ben!

Beszéljenek a számok

A 2020-as Globális Játékpiaci Riport előrejelzése szerint a játékosok száma 2023-ra valószínűleg átlépi a 3 milliárdot, valamint 2020-ban 159.3 milliárd forintos álomhatárt, amely 2019-hez képest 9,3%-os növekedés. Ez az óriási növekedés leginkább a mobiljátékok elterjedésének köszönhető, amely csak egyedül 15%-ot emelkedett. A világ minden táján emelkedés volt, ebből Európa 7,5%-os növekedést tudhat magáénak. Megugrott a különböző előfizetések száma, mint a Playstation Now vagy Xbox Live, hiszen ezek már közösségi térként is szolgálnak a játékosoknak.

Az e-sport Magyarországon

Az online sport, másnéven e-sport a piaci szereplők közé emelkedett. Olyannyira, hogy 2018-ban Budapest rendezhette meg a V4-ek e-sport bajnokságát, amelyre Szlovákia, Csehország és Lengyelország is nevezett csapatokat. Megalakult a Magyar E-Sport Szövetség, amely akárcsak a Magyar Úszószövetség, a hivatásos sportolók érdekeit képviseli.

Az online szerencsejáték oldalak, mint feltörekvő csillag

Az online szerencsejáték vagyis online kaszinó oldalak 2013-as magyarországi legalizálásukat követően minden évben több és több felhasználót nyernek el. Ez a népszerűség köszönhető az üdvözlő bónuszoknak, az egyre gyorsabb ki-, és befizetési rendszereknek, a magyar nyelvű oldalaknak és leírásoknak. A hitelesített oldalak megbízhatóak, így nem kell attól tartanunk, hogy ellopják az adatainkat. Éppen ezért az utóbbi évek egyik legnagyobb felemelkedését produkálja a játékipari piacon. Ma már élő streaming, sportfogadások, starburst nyerőgépek, akár több száz játék, magas minőségű grafika, sok helyen magyar nyelvű ügyfélszolgálat várja az oda látogatókat. Mindez pedig 10 éve még szinte elképzelhetetlen volt, és szükség volt ahhoz, hogy a kreatív ipar fellendüljön Magyarországon. Az online szerencsejáték oldalak növekedése biztosan nem áll meg a következő években.

A kreatív ipar Magyarországon

Amellett, hogy napjainkban egyre több hazai tulajdonú játékfejlesztő cég vagy multinacionális cég képviselője jelenik meg hazánkban, szakemberből kevés van. 2015-ben azonban a Budapesti Műszaki Egyetem elsőként elindította Játéktervezői képzését, amelynek oktatói között a legelismertebb szakembereket tudhatja magáénak. A képzés során játékelméleteket, pszichológiát, digitális játéktörténetet, gyártási ismereteket, UI és UX alapozó képzéseket sajátíthat el az, aki úgy dönt, ebben szeretné látni a jövőjét. Magyarország már letette a voksát a játékipar mellett.

Mi várható a játékiparban 2021-ben?

Jelenleg Magyarországon az éves videójáték bevétel 69 millió dollár, és több, mint 3.7 millió felhasználóval rendelkezik. Becslések szerint a következő 5 évben ez a bevétel várhatóan 79 millió dollárra nő, hiszen egyre többen játszanak a mobiljukon. Az online értékesítés és a steaming oldalak sosem látott növekedést produkálnak, és manapság szó szerint mindenki játszik.

Eközben az online játék, a számítógépek és az okostelefonok vagy táblagépek ma már engedélyezettek és mindenki számára elérhetőek, és kiszoríthatják a hagyományos játékipart. Jelenleg a digitális játékiparban 85 vállalkozás és 150 alkalmazott dolgozik, de valójában jelentősen magasabb lehet ez a szám, ha az alvállalkozókat és informatikusok egy részét is ide számoljuk. Csak várnunk kell, és meglátjuk, hogy a jövőben mi vár még ránk a játékiparban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK