Featured

Andy Landy mosolyalbuma – LESZEDHETŐ AJTÓS SZENT ISTVÁN SZOBOR

Már csütörtökön megkezdődött minden idők legnagyobb szabású, több napon át tartó Szent István-napi (giccs) fesztiválja.

Pénteken a Kossuth Lajos téri ünnepélyes zászlófelvonással és tisztavatással folytatódtak az augusztus 20-i állami rendezvények, amelyeken többek között légiparádéval, ünnepi menettel, családi programokkal köszöntötték az „ország születésnapját”. Nem maradtak el a szokásos elemek: a zászlófelvonás, a katonai tisztavatás, a honvédségi légi parádé és az állami kitüntetések átadása, este pedig az ünnepi programokat Európa legnagyobb tűzijátéka zárta.

AL

 

Menedzser fizetések az égben

A szakadék egyre nagyobb az egyszerű munkavállalók és az elnök vezérigazgatók között, mert az utóbbiakat főként részvény opciókkal fizetik az USA-ban – írja a Guardian.

Miért keresnek a nagyfőnökök 350-szer annyit mint a dolgozók?

1.322%-al nőtt a legfőbb döntéshozók jövedelme 1978 óta állapította meg az Economic Policy Institute. Amely arra is rámutat, hogy manapság egy átlagos elnök-vezérigazgató éves jövedelmének 80%-a részvény opció.

A kontraszt óriási: az átlagos munkavállaló jövedelme csak 18%-al lett magasabb 1978 óta!

Ez a jelentés is azt mutatja, hogy a pandémia idején tovább nőtt a szakadék az egyszerű munkavállalók és a szupergazdagok között: 4.000 milliárd dollárral növekedett  a vagyona a 2.365 dollármilliárdosnak Amerikában.

A Guardian szerint elfogadhatatlan, hogy egy átlagos elnök-vezérigazgató 351-szer többet keres mint a dolgozói miközben a különbség csak 15 volt az egyhez 1965-ben.

Ráadásul az infláció évente átlagosan 2%-al csökkentette a munkavállalók keresetének reálértékét.

Jobb munkanélkülinek lenni

Az amerikai munkaerő 25-40%-a ma olyan helyzetben van, hogy jobban jár a munkanélküli segéllyel mintha munkát vállalna. Ezért van olyan sok üres álláshely az Egyesült Államokban – állitja a Guardian.

Kiszámolták a pandémia alatt 300 dollár hetenként a munkanélküli segély miközben azok, akik minimálbéren dolgoznak csak 290 dollárt hozhatnak össze (a minimális órabér jelenleg 7,25 dollár az USA-ban).

A munkaerőhiány most elsősorban azért van, mert a döntéshozók nem emelik az alacsony béreket olyan szintre, hogy érdemes legyen dolgozni.

Megoldás-e az adóemelés?

A Biden kormányzat erre törekszik egyrészt azért, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket, de főként azért, hogy feltöltse az államkasszát. 28%-ra akarják emelni a cégek társasági adóját és jobban meg kívánják adóztatni a gazdagokat és főként a szupergazdagokat. Trump pont az ellenkezőképp cselekedett: bár a frusztrált munkavállalók szavazataival került hatalomra, de a társasági adót 35%-ról levitte 21%-ra.

A munkavállalókat nemcsak az alacsony bérek sújtják hanem a diákhitelek is. Biden minden nyolcadik amerikai polgár életszínvonalán javíthatna, ha eltörölné a diákhitelt. De nagy az ellenállás a washingtoni kongresszusban, ahol a republikánusok védelmezik Trump örökségét.

Biden változtatni akar, de neki is figyelembe kell venni azt, hogy támogatói között sok a szupergazdag. Ezért a londoni Guardian úgy véli, hogy Biden betartja választási ígéretét:
„senkit sem büntetünk meg. Senkinek az életszínvonala nem változik, lényegében semmi sem fog megváltozni.”

NATO válság az afganisztáni fiaskó után

Az észak-atlanti szerződés ötödik paragrafusa garantálja azt, hogy minden tagállam a magáénak érzi a másik háborúját. Ezen az alapon bíznak abban az európai államok, hogy veszély esetében az USA megvédi őket. Ezért vettek részt az afganisztáni békefenntartásban, és mi lett belőle?

Biden egyedül döntött a kivonulásról, amelynek a következményei katasztrófálisnak bizonyultak.

Az USA kihátrálhat Európa mögül?

Ezt a kínos kérdést teszi fel a londoni Financial Times, amely elszánt híve az amerikai szövetségnek. Már Trump is meglebegtette, hogy az USA garanciái bizonytalanokká válhatnak. Ezen a címen ösztönözte amerikai fegyverek vásárlására szövetségeseit.

Biden azt igérte, hogy visszatér a Trump előtti világ: Európa megbízhat Amerikában. Sőt arra szólította fel európai szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Oroszországgal és Kínával, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint. Ez óriási áldozat lenne Európától hiszen Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, sőt a brexit után Nagy Britanniában is az lett.

Az oroszok és a kínaiak nemrég közösen nagy hadgyakorlatot tartottak, hogy megmutassák a világnak és főként Amerikának: van versenyképes haderő Eurázsiában!

Vége a Pax Americana-nak?

A Kreml véleményét megfogalmazó Rt.com nyíltan erre utal mondván Amerika elveszítette a szavahihetőségét az afganisztáni fiaskóval. Kiderült, hogy az USA 20 éves megszállás után képtelen volt reálisan felmérni az erőviszonyokat abban az országban, amelyre sok-sok milliárd dollárt költött mint kiderült teljesen hiába.

Washingtonban most mindenképp újra kell gondolnia a stratégiát, mert a csúfos kudarc Afganisztánban azt mutatta meg, hogy az amerikai hírszerzés nem képes reális képet adni egy számára döntő fontosságú problémáról.

Milyen lesz Biden új külpolitikája?

Az irány hamarosan kiderülhet amikor az USA elnöke videó konferencián tárgyal szövetségeseivel. Decemberben pedig az amerikai diplomácia demokrácia csúcstalálkozót akar rendezni, amely az afganisztáni demokrácia bukása után kissé talán furcsa lesz. Beszélni persze lehet a demokráciáról, amelyet nem sikerült megvédeni Afganisztánban, és amelyről különben sem nagyon tudni, hogy mit is jelent a globalizált világban, amelyben még az USA is oly nehezen tájékozódik.

Hitler hadigépezetét USA cégek támogatták

1941 júniusában az IG Farben mesterséges gumit gyártó üzemet indított be Monowitzban – Auschwitz mellett. A hadiüzem jelentős részben amerikai technológiával dolgozott. A Du Pont vegyióriás nemcsak a profit miatt működött együtt a náci Németországgal hanem azért is, mert a család igencsak szimpatizált a Führer fajgyűlölő nézeteivel.

Irenee du Pont, aki a huszas években a cég elnöke volt. Már akkor is segítette a nácikat amikor azok még csak meneteltek a hatalom felé. A Du Pont nem az egyetlen amerikai cég, mely nagy szerepet játszott abban, hogy Hitler megindíthatta a második világháborút. Olyan nagyvállalatok szerepeltek a listán mint a Standard Oil, a Ford, az IBM, az ITT, General Motors stb.

Sok minden ebből már eddig is ismert volt, de egy fiatal izraeli történész új kutatások alapján azt állítja:

a náci Németország nem lett volna képes háborút kezdeni, ha az USA egyes óriásai nem támogatják pénzzel és ami ennél talán még fontosabb volt, technológiával!

Együttműködés meggyőződésből

Nadan Feldman, aki a jeruzsálemi Zsidó Egyetem kutatója, elmondta a Haaretz című lapnak, hogy a Du Pont sok technológiai szerződést kötött az IG Farbennel, melynek két vezetőjét is elítélték háborús bűnök miatt.

A Du Pont-nak részesedése volt két német cégben is, melyek a Zyklon B gázt előállították. A gázkamrákban ezzel öltek meg több millió embert!

Az amerikai Du Pont együttműködése a náci Németországgal csak 1943-ban szűnt meg amikor minden amerikai tulajdont elkoboztak. A háború után semmilyen komoly felelősségrevonás sem történt az USA-ban, noha az Egyesült Államok 1941 decembere óta hadiállapotban volt a náci Németországgal.

A Du Pont és a többi érintett cég történészeket fogadott, akik úgy írták meg a vállalat történetét, hogy a nácikkal való együttműködésről megfeledkeztek

– hangsúlyozta Nadal Feldman történész.

William Dodd, aki az Egyesült Államok nagykövete volt a náci Németországban, többször is figyelmeztette Roosevelt elnököt, hogy az amerikai vállakozói elit együttműködik a nácikkal. Az elnök belpolitikai okokból nem tett semmit. Londoni nagykövete, Kennedy elnök édesapja, kifejezetten békepárti volt: ellenezte, hogy az Egyesült Államok a brit birodalom oldalán háborúzzon a náci Németország ellen.

Az izraeli Haaretz hosszú cikket közölt az USA cégeinek és a náci Németországnak az együttműködéséről. A fiatal történész felhívja arra a figyelmet, hogy a holokauszt háborús körülmények között ment végbe.

Abban a gyárban, mely a mesterséges gumit előállította a náci háborús gépezetnek zsidó rabmunkások dolgoztak, akik közül sokan belehaltak az embertelen munkakörülmények miatt.

Ők a munka általi megsemmisítés áldozatai voltak a holokauszt idején amikor 6 millió embert öltek meg zsidó származása miatt. Az antiszemitizmus az USA-ban is erős volt: a Du Pont és a Ford család az élen járt ebben. Ők pusztán ideológiai okból támogatták a nácik háborús gépezetét – hangsúlyozza a fiatal kutató a jeruzsálemi Zsidó Egyetemről.

Ha nem pályázunk, komoly uniós pénzekről marad le a magyar egészségügy

Csak idén mintegy 311 millió euró válik elérhetővé az Európai Unió egészségügyi programjából, a jövő évi célokról és prioritásokról pedig már zajlik a konzultáció; félő, hogy ezekből Magyarország kimarad – figyelmeztetett Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának MSZP-s tagja szerint Magyarországon az egészségügyi ellátás színvonala jelentős mértékben elmarad a nyugat-európai rendszerek minőségétől, az Orbán-kormány pedig fejlesztések helyett inkább forrásokat vont el az ágazattól. A képviselő emlékeztetett, ezért lett az egyik kezdeményezője és kidolgozója az Európai Egészségügyi Unió programjának, amely koncepció egyik pillére éppen arról szól, hogy a tagállamok közegészségügyi ellátórendszerei közötti különbségeket egy európai standardizálással minél jobban minimalizálni lehessen.

Az MSZP politikusa a sajtótájékoztatón elmondta: jelentős lobbimunka eredménye, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben a korábbi forráskeret sokszorosa áll rendelkezésre egészségügyi programokra,

az „EU4Health”-program büdzséje összesen mintegy 5,4 milliárd euró. Ennek időarányos részeként még ebben az évben 311 millió euró válik elérhetővé, benne többek között mintegy 750 ezer eurónyi forrás kifejezetten mentálhigiénés programokra.

Ujhelyi ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy „Lélekvakcina” néven korábban saját javaslatokat tett a döntéshozók asztalára, ennek egy – szakszervezeti és gyermekvédelmi vezetők által kiegészített – részét még a Fidesz-kormány is elfogadhatónak nevezte a napokban.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az egészségügy finanszírozása és működtetése kizárólagos tagállami hatáskör, ezért különösen fontos, hogy ezek az uniós plusz források milyen mértékben jutnak el az érintettekhez. Ujhelyi bejelentette azt is, hogy az Európai Bizottság a következő napokban még nyitva tartja azt az átfogó konzultációs lehetőséget, amely az „EU4Health” pénzügyi keretének jövő évi, vagyis 2022-es prioritásairól és felhasználási céljairól szól.

Az MSZP európai politikusa szerint kiemelten fontos lenne, hogy ne csak a többi tagállam érintett civilszervezetei, hatóságai és állami intézményei fogalmazzák meg speciális elvárásaikat és felhasználási javaslataikat, hanem Magyarország is. Ujhelyi hozzátette: az ügyben levélben fordult Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterhez, hogy tájékoztatást kérjen arról, milyen prioritásokat jelölt meg a magyar kormány az „EU4Health”-keretből lehívható uniós forrásokkal kapcsolatban, illetve miként tudja és akarja bevonni ebbe a konzultációba a civil- és szakmai szervezeteket.

Az EU el akarja kerülni a tömeges bevándorlást Afganisztánból

A tálibokkal tárgyalni kell – hangsúlyozta az Európai Unió külügyi főképviselője. Josep Borrell szerint ráérünk még azon töprengeni, hogy az EU elismerje-e a tálib rendszert, mert jelenleg más problémák várnak megoldásra.

A legfontosabb derült ki az uniós külügy és belügyminiszterek tanácskozásán kimenekíteni Afganisztánból azokat a tolmácsokat, akik az uniós nagykövetségek megbízásából dolgoztak, és emiatt életveszélyben érzik magukat Afganisztánban.

Az Európai Unió belügyi biztosa szerint el kell kerülni a tömeges bevándorlást, és erre többféle megoldás is kínálkozik. Ylva Johansson szerint fékezni kell a kivándorlási hullámot Afganisztánból. Ezért jó lenne elérni, hogy a tálibok engedélyezzék a nemzetközi segélyszervezetek működését az országban. Ez az uniós diplomácia egyik fő célja jelenleg.

A másik megoldás: a szomszédos államok segélyezése abból a célból, hogy tartsák a saját területükön az afgán menekülteket.

Három országgal folynak tárgyalások ebben az ügyben: Törökországgal, Iránnal és Tadzsikisztánnal. Mindhárom állam jelentős összegű uniós támogatásra számíthat, ha befogad nagyszámú afgán menekültet.

A Der Spiegel szerint nincs ok aggodalomra

A hamburgi lap arra hívja fel a figyelmet, hogy nem fenyeget olyan migráns áradat mint korábban, mert kiépült a határok biztonsági rendszere vagyis az Afganisztánból szárazföldön kivándorló emberek nem érnek el Európába! Törökország már jelezte, hogy falat épít , hogy megakadályozza a tömeges bevándorlást Keletről.

Az Európai Uniónak nyilvánvalóan jelentős pénzébe fog kerülni, hogy megakadályozza az újabb migrációs hullámot, de az előzőnek is úgy vetett véget Merkel kancellár, hogy kialkudott egy migráns egyezményt Törökországgal.

A belorusz probléma

Lukasenka elnök azzal válaszol az uniós szankciókra, hogy országán keresztül átengedi a keleti bevándorlókat. Ezek egyelőre főként Irakból érkeznek, de a közeljövőben az afgán kivándorlók is felfedezhetik a belorusz kiskaput, amely elsősorban Lengyelországot és Litvániát fenyegeti. A két államnak Brüsszel támogatást ígért, hogy meg tudják állítani a Belaruszból érkező migránsokat.

Az afgán válságra hivatkozva Macron francia elnök átfogó uniós migrációs tervet sürgetett, de augusztusban mindenki szabadságon van, ezért erre egyelőre várni kell. Ráadásul szeptemberben választásokat tartanak Németországban, és az új kancellártól várja mindenki az Európai Unióban, hogy ebben a tekintetben is irányt mutasson. Merkel kancellár az egész EU nevében tárgyalt Erdogan török elnökkel, és lehet, hogy az utóda is erre kényszerül majd, ha meg akarja oldani az afgán bevándorlók problémáját.

Meghalt a varsói gettó utolsó harcosa

A nagy családom a legfőbb győzelem a nácik fölött – hirdette Leon Kopelman, aki valószínűleg az utolsó túlélője volt a varsói gettó harcainak.

„1942-ben amikor 18 éves voltam, és az édesanyám 40, elvitték őt Treblinkába. Akkor kezdtem el a harcot a nácik ellen” – nyilatkozta a veterán harcos, aki egész családjával a gettóba kényszerült Varsóban.

Leon Kopelman a társaival együtt megkezdte a nácik levadászását a gettóban. A végső összecsapásra 1943 áprilisában került sor az gyengén felfegyverzett zsidó önvédelmi osztagok (ZOB) és az SS között.

„Én a bunkerben voltam a végén. Az SS közölte: ha nem jövünk elő, és nem adjuk meg magunkat, akkor lángszórókkal végeznek velünk. Nem akartam elevenen elégni, ezért a többiekkel együtt előjöttem, és megadtam magam.”

Többezren haltak meg a varsói gettó felkelésben, a legtöbben elevenen elégtek. A többieket Treblinkába szállították. De voltak kivételek. Az SS autókhoz értő szerelőket keresett, és Kopelman azt hazudta, hogy ért a kocsikhoz. Később börtönbe került, de lengyel szabadságharcosok kiszabadították a varsói felkelés során 1944-ben. Ezek után velük együtt küzdött Lengyelország felszabadításáért.

1945-ben Olaszországon át Palesztinába hajózott, ahol találkozott édesapjával és nővérével, akik szintén túlélték a vészkorszakot.

A fiatal Kopelman csatlakozott a zsidó önvédelmi erőkhöz, amelyekből megalakult az izraeli hadsereg. Részt vett a harcokban, melyek eredményeképp megalakulhatott Izrael állam 1948-ban. Ekkor találkozott későbbi feleségével, akivel több mint hetven évig éltek házasságban. A feleség: Hava néhány hónappal férje előtt halt meg.

Három gyermekük született, kilenc unokájuk és három dédunokájuk jelentette a nagy családot, melyre Leon Kopelman oly büszke volt.

DEMETER, PÁLINKÁS, JOBBIK

Demeter Mártát a parlamenti közvetítésekben egykor mint az MSZP-frakció katonai ügyekkel foglalkozó, egyébként listán bejutott képviselőjét ismertem meg. Aztán egyszer váratlanul kilépett az MSZP-frakcióból, független lett, és az akkor még létező féléves türelmi idő után az LMP-frakcióhoz csatlakozott.

Valamivel később fel is vették tagnak az LMP-be, és egy ideig az LMP női társelnöke is volt. Az előválasztási jelöléskor őt indította az LMP a nyolcadik és kilencedik kerület Körúton kívüli részéből álló budapesti választókerületben, ahol a DK-s jelölt mellett két civil jelölttel is meg kell küzdenie. Egy korábbi kutatás szerint a DK-s jelölt, egy friss kutatás szerint viszont az egyik civil jelölt, Jámbor András áll nyerésre. Azt korábban is tudni lehetett, hogy Demetert a választókerületben a Jobbik is támogatja, most viszont kiderült:

ha bekerül az Országgyűlésbe, nem az LMP, hanem a Jobbik frakciójába ülne be.

Mi történhetett? Alighanem az, hogy úgy látta: az egyéni választókerületben nem túl jók az esélyei, és inkább kaphat bejutó listás helyet a Jobbiktól, mint az LMP-től. A baloldali MSZP-ben indult, majd a zöld, de a politikai tartalmat tekintve szintén baloldali LMP után nem gond számára továbblépni a magát őszintén jobboldalinak mondó, szerintem ma is szélsőjobboldali Jobbikba.

Pálinkás József egyetemi tanárt, egykori fideszes minisztert majd országgyűlési képviselőt, MTA-elnököt majd az Orbán-kormány tudományos kutatásokat finanszírozó hivatalának vezetőjét Orbán ejtette, majd ő némi idő elteltével néhányad magával megalapított egy új jobbközép konzervatív pártot, és csatlakozott az ellenzéki pártszövetséghez.

Akik Pálinkással részt vettek a pártalapításban, sosem voltak fideszesek, korábbi közéleti tevékenységük szerint mind a Fidesszel, mind a szélsőjobbal mindig is szemben álltak.

Pálinkás most kijelentette, hogy ha egyéni választókerületben bejutna az új parlamentbe, de pártjának nem jutna be elég jelöltje saját frakció alakításához, a Jobbik frakciójába ülne be, hiszen a baloldaltól távol áll.

Pálinkás e választásában legalább utal a szövetkező pártok közül kiválasztott párt politikájának irányába. Demeter ilyesmit nem említ. A reménybeli frakciók közötti esetleges választások e két jelölt általi kezelésében számomra az a figyelemre méltó, hogy mennyire könnyűvé tehette számukra a bejelentett döntést az, ahogy a szövetkező ellenzéki pártok politikusainak nyilvános megszólalásaiban mennyire elveszítette szerepét az egyes pártok politikája, annak jellege.

Az egykor a Jobbikkal élesen szembe szegülő politikusok 2018-ban arra jutottak, hogy számtani megfontolásból nem mondhatnak le a Jobbikkal kötendő politikai szövetségről, és ezek után megállapították, hogy az egykor gyakran lenácizott Jobbikot demokratikus pártként kezelik, és ennek legitimálására akként is jellemzik.

Látványos példája volt ennek, ahogy annak idején a borsodi időközi választáson Bíró László támogatása mellett kitartottak azt követően is, hogy annak antiszemita nyilatkozatait a Fidesz előbányászta, s ez folytatódott a szegedi Tóth Péter látványos DK-s kampánytámogatásban is.

Akár meg is érthetjük Demetert és Pálinkást, hogy elhiszik a szövetkező ellenzéki pártoknak, hogy adott esetben baloldaliként vagy konzervatívként jó lelkiismerettel ülhetnek be a Jobbik majdani frakciójába.

BRICS, az elpuskázott vakcina diplomácia

Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködése, a BRICS nagy lehetőséget kapott a vírusválság idején, hogy egységes fellépéssel megmutassa: képes alternatívát képviselni a Nyugattal szemben. Ez enyhén szólva nem sikerült – állapitja Dél Afrika nemzetközi ügyekkel foglalkozó intézetének szakértője, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

1 millió 250 ezer ember halt meg a Covid 19 járványban ebben az öt országban. India a világ legfertőzöttebb országa és Brazília is benne van az első háromban.

Ez összefogásra ösztönözhette volna a Brics országokat annális inkább, mert a fejlett államok megszerezték a világ vakcináinak több mint az egyharmadát miközben a népességük csak 13%-ot tesz ki a világon.

Egy dél-afrikai egyetem videó konferenciája ebben az ügyben megállapította, hogy

„a BRICS államok különbözőképpen próbálják megoldani a problémákat, és ebben is következetlenek. Együttműködésről pedig nemigen lehet beszélni.”

Ez azért különösen szomorú, mert még a mostani vírus válság előtt, 2018-ban Dél Afrika kormánya javasolta, hogy hozzanak létre egy közös vakcina kutató központot. Ez be is került a johannesburgi nyilatkozatba – hangsúlyozza Luanda Mpungose, dél-afrikai szakértő. A központ még nem jött létre, de sokan abban reménykedtek, hogy lesz valamiféle együttműködés a BRICS államok között hiszen közülük többen is előállítanak vakcinákat a koronavírus ellen. Ehelyett ezek a védőoltások vegyes visszhangot váltottak ki magán a BRICS-en belül is.

Az oroszok elsőként jöttek ki a Szputnyik V vakcinával, amelyről azt állítják, hogy 92%-ban hatékony, de a WHO még mindig nem hagyta jóvá a védőoltást.

A brazil hatóságok leállították a védőoltási kampányt a Szputnyik V-vel, mert sok mellékhatást tapasztaltak. Azután idén júniusban újra engedélyezték a Szputnyik V oltást Brazíliában. Importáltak 928 ezer vakcinát Oroszországból. India 125 millió vakcinát kapott, de az 1,3 milliárd lakos számára ez is kevés.

Dél Afrikában a hatóságok egyelőre nem engedélyezték a Szputnyik vakcinát, újabb információkat kértek az orosz cégtől.

Bár a gyógyszer engedélyezési hatóság erős politikai nyomás alatt áll, hogy engedjen be Dél Afrikába „nem nyugati vakcinát”, de a testület szakmai alapon ellenáll.

A WHO a Szputnyikkal ellentétben engedélyezett két kínai vakcinát (SinoPharm és Sinovac). Indiában a hatóságok jelezték, hogy elvben lehetne már használni a kínai vakcinákat, de a gyakorlatban nem lehet tudni, hogy erre mikor kerülhet sor. India a világ legnagyobb vakcina előállító állama. Az Astra Zeneca helyi változatát elő is állitja, de ennek ellenére mindössze a lakosság 8,9%-át sikerült beoltani a korona vírus ellen.

Brazília résztvett a Sinovac kísérletekben, és használja is a vakcinát.

Közben Dél Afrikában a Biovac megállapodott a Pfizerrel a Biontech védőoltás gyártásáról. Ez csak jövőre kezdődik addig is permanens a vakcina hiány Dél Afrikában, ahol a lakosságnak csak a 6,9%-a kapta meg mindkét védőoltást.

Mi van a licencekkel?

India és Dél Afrika vakcina gyártó cégeinek nincsen meg a védőoltások licence, ezért arra kérték – más államokkal együtt – a WTO -t tavaly októberben, hogy átmenetileg tegye ingyenessé a koronavírus elleni védőoltások licenceit. Ezt Kína és Oroszország kezdetben nem támogatta hiszen nekik is volt vesztenivalójuk. Nyolc hónappal később idén júniusban  alakult ki az egységes BRICS álláspont ebben az ügyben: közösen kérik az ingyenes licencet, melyről a nyugati cégek hallani sem akarnak.

Brazília az USA álláspontjához kötötte a magáét pontosabban Donald Trumpéhoz vagyis határozottan ellenezte az ingyenességet.

A brazil álláspont csak azután változott meg az év elején, hogy Donald Trump megbukott, és Joe Biden egészen másképp viszonyult az ingyenességhez. Ráadásul India bejelentette, hogy bizonyos kulcs államok előnyt élvezhetnek a vakcina elosztásakor.

India és Dél Afrika nagy vakcina gyártó és exportőr, de ez nem szabad, hogy eltántorítsa őket az ingyenesség támogatásától – hangsúlyozza a dél-afrikai szakértő. A BRICS államoknak gyorsan létre kellene hozniuk a tervezett közös vakcina kutató intézetet és fokozni az együttműködésüket ezen a téren.

Jelenleg ugyanis az látszik, hogy a BRICS elpuskázott egy nagy lehetőséget amikor megmutathatta volna, hogy a világ kormányzásának a reformja, melyet javasol, mit is jelentene a gyakorlatban. Sőt kétségessé vált, hogy mennyire képes közösen válaszolni a globális kihívásokra.

A TÁLIBOK KÁBSZER KERESKEDELEMBŐL ÉLNEK

400 millió dollár volt ebből a bevételük a vírusválságot megelőző két évben – írja a Reuters, amely arra is rámutat, hogy a járvány kellős közepén tavaly 37%-al nőtt a mák termesztés Afganisztánban.

Két iparág van Afganisztánban: a harc és a mák termesztés. Mindkettőben a tálibok a legjobbak. Pedig nem így kezdődött: hatalomra kerülve betiltották a mák terjesztését mondván, hogy a Korán tiltja a kábítószer fogyasztását. Aztán gyorsan rájöttek, hogy ez az út járhatatlan. Egyrészt lázadoztak a parasztok a tilalom ellen, másrészt pedig kiderült: az üres államkasszát valamivel fel kell tölteni. Már a tálibok uralma alatt Afganisztán lett a világ első drog kereskedője, az amerikai megszállás idején ez csak fokozódott. Az amerikaiak tudatosan ki is használták ezt hiszen a kábítószer célállomása gyakran az USA volt. A kábítószer lánc Afganisztánból indult és Koszovón keresztül osztották szét az árut Európában vagy küldték tovább Észak Amerikába.

Az ENSZ szerint évente 6,6 milliárd dollárt jelentett a kábítószer biznisz Afganisztánnak amíg az amerikaiak ott voltak. Ez a GDP 8%-a. A valós helyzet ennél valószínűleg még rosszabb hiszen Afganisztánnak semmilyen más gazdálkodási rendszere sincsen.

A kínai ajánlat

Peking máris felajánlotta az együttműködést a hatalomra jutott tálib rendszernek. Nem oly rég Tiencsinben Vang Ji külügyminiszter tárgyalt a tálib vezérkarral. Minden szigorúan titkos volt, de a kiszivárgott hírek szerint a mianmari formulát ajánlották a kínaiak.

Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom és az ideológiai irányítás teljes mértékben a helyi elit kezében van miközben a bizniszt rábízzák a kínaiakra. Akik a profit egy részét visszaosztják a helyi elitnek – Mianmarban a hadseregnek, Afganisztánban a táliboknak.

A kínai kapcsolat azért is fontos a táliboknak, mert komoly támogatás nélkül Afganisztán összeomlana. Az amerikaiak gazdaságilag könnyen megfojthatnák őket, ha nem számíthatnának Peking támogatására.

Miért előnyös ez Kínának? Egyrészt, mert a határától távolabb kerülnek az amerikaiak, másrészt pedig a tálibok állítólag ígéretet tettek arra, hogy nem próbálkoznak a Kínában élő muzulmán kisebbség fellázításával.

Az Al Kaidanak egész ujgur dandára működik Pakisztánban, és Kínának komoly gondot okoz az ujgur kisebbség kézbentartása.

Peking kiváló kapcsolatot ápol Afganisztán két szomszédjával, Iránnal és Pakisztánnal vagyis létrejöhet egy olyan muzulmán blokk, amely a Nyugattal szembenáll miközben Kína de facto szövetségese.

Menetközben derül ki, hogy milyen is lesz az új tálib rendszer Afganisztánban, ahol minden harmadik ember az éhezés határán vegetál. Ha működőképes rendszert akarnak, akkor a táliboknak szükségük lehet a kínaiakra, akik közismerten nemigen érdeklődnek aziránt, hogy a helyi elit milyen módszerekkel tartja ellenőrzése alatt a lakosságot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK