Az ATV műsorvezetője: „Dobrev Klára tegnap egy sajtótájékoztatón bejelentett egy törvényjavaslat-csomagot, és tulajdonképpen, amit az előbb mondott az elsétálási jogról meg az újraszámolásról, nagyjából ugyanezt tartalmazza, ha én jól vettem ki. Ez hasonló, ez a törvénycsomag? A Jobbik ezt tudja támogatni, vagy az ellenzék ezt tudja en bloc közösen támogatni?”
Z. Kárpát Dániel: „Nagyon örülök annak, hogy ami elhangzott, az abszolút szinkronban van a mi 2013-ban megtett javaslatunkkal. … Nagyon sokáig egyedül éreztük magunkat a csatatéren ezzel, de az ellenzéki összefogás egyik pozitív hozadéka, hogy nem is tudnék olyan ellenzéki pártot mondani a hat közül, amely ne szeretné ezt a kérdést megnyugtató módon rendezni…”
Valóban. A Jobbik kezdettől fogva azt képviseli, hogy a bankok a devizaalapú hitelek nyújtásakor nem tájékoztatták, sőt becsapták a hitelfelvevőket. A hiteladósok ennek áldozatai. Az igazságos megoldás, hogy a hiteleket a felvételkori árfolyamon kelljen visszafizetni, tehát minden adósságot e szerint újra kell számolni. Biztosítani kell az „elsétálási jogot” és le kell állítani a kilakoltatásokat.
Mit hirdetett meg Dobrev Klára? Az „elsétálási jogot”, minden egyes devizahitel-adósság újraszámolását, a devizaadósok esetében a kilakoltatások leállítását és az eszközkezelő újbóli felállítását a fizetni nem tudók ingatlanjainak megvásárlására bentlakásuk biztosításával.
Mi is történt a valóságban? A történet valóban ott indul, hogy az első Orbán-kormány rendkívül kedvezményes lakáshitelezést indított be, ahol a törlesztés jelentős részét átvállalja az állam, vagyis nem az fizet, aki új lakásba költözik a hitelfelvétellel, hanem a költségvetés, vagyis a többi adófizető.
Medgyessy Péter ugyan azt ígérte, hogy fenntartják ezt a lakásvásárlási támogatást, de kiderült: a költségvetés nem bírja, és a Medgyessy-kormány második évében megszüntették, ami miatt azóta is szidalmazza a Fidesz az MSZP–SZDSZ-t. Miután a forintban történő lakáshitelezés megdrágult, a bankok elkezdtek devizában – többnyire svájci frankban – nyújtani lakáshiteleket, pontosabban: a pénzt forintba adták, de svájci frank alapon, vagyis svájci kamatokkal, de azzal, hogy ha a svájci frank árfolyama változik, a törlesztés is ahhoz igazodik.
Ezt a hitelfelvevők természetesen tudták, csak éppen sem a hitelfelvevők, sem a banki alkalmazottak nem számoltak azzal, hogy a 2009-es pénzügyi válságban a svájci frank menedékvalutává válik, és az árfolyama az egekbe ugrik.
Emiatt a devizahitel-adósok törlesztési terhe is ugrásszerűen megemelkedett. Nem volt ebben sem csalás, sem ámítás, ugyanez történt azokkal a vállalatokkal, önkormányzatokkal is, amelyek – az utóbbiak Orbán Viktor kifejezett ösztönzésére – szintén devizaalapú hiteleket vettek fel.
A magyar bankok a nyújtott hiteleket részben nyugatról refinanszírozták, tehát semmi tisztességtelenség nem volt abban, hogy amiért nekik hirtelen többet kellett fizetniük, azért ők is többet követeltek a maguk adósaitól. A törlesztések radikális emelkedése nem csalás, hanem egy, az országot, annak vállalkozásait és háztartásait érő váratlan külső behatás, csapás, amely súlyos többletterhet jelent az érintetteknek, és amivel valamit kezdeni kell. Természeti csapás vagy ipari katasztrófa estén az effajta terheket az érintett, a biztosító és a közösség egésze között osztják meg, ahol a közösség egészét az állam képviseli.
A devizaadósságok megsokszorozódása esetén is meg kell osztani a váratlan többletterhet, mégpedig az érintett adós, a hitelező bank és a közösség egésze, vagyis az állam (a költségvetés) között.
Milyen megoldást talált a helyzetre az Orbán-kormány? Minden megoldása (az árfolyamgát, az ócsai kormányegyezséget, lakópark, az egyszeri visszafizetés kedvezményes árfolyamon) arra irányult, hogy a terheken az adósok (a háztartások) és a bankok osztozzanak, de az állam, vagyis a költségvetés kimaradjon a dologból.
Az adósok különféle szerveződései azt követelték, hogy rájuk ne háruljon semmi az árfolyamváltozás miatti többletteherből, minden többletterhet a hitelező bankok viseljenek, és ezt támasztotta alá az a retorika, hogy a bankok becsapták az embereket, mindenért ők a felelősek.
E követelés mellé állt oda kezdettől fogva a Jobbik, majd valamivel később az MSZP is. (Ott ezt a felfogást éveken át az a Szakács László képviselte, aki a jelöltállítási konfliktus nyomán átment a DK-ba. A Jobbikos Z. Kárpáthoz hasonlóan éveken át ő támadta azt az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött kormányegyezséget, hogy nem fogják úgy korlátozni a kilakoltatásokat, hogy a már kormánydöntések nyomán elszenvedett veszteségek után további terheket okozzon a bankrendszernek.)
Most Dobrev Klára javaslataival a DK is csatlakozott ehhez az állásponthoz: megígérte a devizaadósságtól sújtott háztartások törvényi úton történő kisegítését újra a hitelnyújtó bankok terhére. Minden egyes devizaadósság újraszámolása, elsétálási jog, kilakoltatási tilalom.
A Fidesznél kezdettől fogva az az alapelv: mástól venni el a pénzt arra, hogy a megnyerni kívánt társadalmi csoportoknak segítsen. Ez a más lehet a multinacionális cég (például a rezsicsökkentésnél), lehetnek az önkormányzatok (az iparűzési adó csökkentésénél) és lehetnek a bankok (a hitelmoratóriumnál, a devizaadósoknak ajánlott kedvezményes megoldásoknál).
Csak állami pénzt ne kelljen áldozni a dologra. Dobrev javaslata ugyanezt az elvet követi. Joggal állapítja meg Z. Kárpát, hogy az egész ellenzék egységes abban, amit a Jobbik kezdettől fogva képvisel.
Íme, az ellenzéki egység.
Ne legyen félreértés: a rászoruló devizaadósoknak, akik számára egzisztenciális ellehetetlenülést okoz a törlesztési teher megsokszorozódása, valamilyen segítséget kell kapniuk.
Ennek alapelve azonban csak a többlettehernek az adós, a bank és a költségvetés közötti méltányos elosztása lehet,
nem pedig a terheknek egyoldalúan a bankokra hárítása.
Azt kellene figyelembe venni, hogy sem az államnak, sem a banknak nincs saját pénze: az állami költségvetés az adófizetőktől elvett, a bank a betétesek által elhelyezett pénzekkel gazdálkodik. Amit a költségvetésből fordítanak a devizaadósok megsegítésére, azt az adófizetők adják, amit pedig a hitelnyújtó bankokra hárítanak, azt a betétesek és a többi hitelfelvevő. Erről hallgatnak a Jobbik, az MSZP és most már a DK politikusai.
„Tudomásul veszem az Ön kérését, hogy az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szintjén vitassuk meg. Rendkívül fontosnak tartom az ügyet, ezért azt javaslom az EDPB elnökének, hogy a testület következő plenáris ülésének egyikén foglalkozzon a kémprogramok kérdésével” – ezt Wojciech Rafal Wiewiórowski, európai adatvédelmi biztos válaszolta Ujhelyi István írásos megkeresésére.
Valami tehát ezen az európai „fronton” is megindul az ügyben. Fontos tudni, hogy az EDPB nem nyomozószerv és nem feladata a konkrét botrány kivizsgálása (nem is ezt kérte tőlük): az azonban elengedhetetlen, hogy a Pegasus-ügyből levonható tanulságok mentén a testületben fogalmazzanak meg a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.
Közel ötven napja, hogy nem ismerjük a Pegasus-botrány magyarországi részleteit – ennyi ideje titkolózik a Fidesz-kormány és tesz meg mindent annak érdekében, hogy a részletek soha ne derüljenek ki. A kormánypártiak és fizetett megmondó-embereik azt harsogják, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem történt semmi, de eközben más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak. A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.
A Fidesz-kormány hallgatása és akadékoskodása felér egy beismeréssel.
Azt már most a tévedés minimális kockázatával ki lehet jelenteni, hogy a Pegasus-kémszoftvert a magyar kormány megvásárolta és használta, vagy talán még mindig használja.
Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt az elmúlt időszakban. A Pegasus-ügy kétségkívül rendkívüli nemzetközi botrány, a magyar érintettség pedig átfogó és mélyreható vizsgálatot követel. A Fidesz csak ideig-óráig tudja még feltartani az igazságot ebben a kérdésben: idővel minden részlet ki fog derülni és minden érintett felelni fog.
Az európai adatvédelmi szakemberek pedig remélhetőleg hamarosan olyan iránymutatásokat tesznek majd a döntéshozók asztalára, amely segít megakadályozni, hogy tényfeltáró munkát végző újságírókat bármely hatalom törvényellenesen, vagy a hatályos törvényeket kijátszva lehallgasson.
Zsoltárok hangzottak el zsidó és keresztény feldolgozásban a Dohány utcai zsinagógában, amely épp most ünnepli fennállásának évfordulóját valamint a zsidó újévet.
Az Eucharisztikus Kongresszus keretében rendezték meg a hangversenyt, amely előtt beszédet mondott Fröhlich Róbert főrabbi. Aki idézte Salamon király templom szentelő imáját: ha idegen jön a házadba, akkor hallgasd meg őt, és add meg neki, amit kér! A próféta pedig azt mondja: házam az imádság háza legyen minden nép előtt!
A főrabbi hangsúlyozta: a zsidók és a keresztények a villongások ellenére együtt tudnak imádkozni.
„Összeköt bennünket a Szentírás, valamennyiünk hitének közös alapja.”
Soha ilyen magasrangú keresztény küldöttség nem járt még a zsinagógában
Csak néhányan a jelenlevők közül: Erdő Péter bíboros – prímás, Angelo Bagnasco bíboros, az európai püspöki konferenciák tanácsának elnöke, négy másik bíboros Nagy Britanniából, Venezuelából, a kanadai Québec-ből és Nigériából.
Rövid beszédet mondott Erdő Péter esztergomi-budapesti érsek.
Jézus hálát adott, megtörte a kenyeret és a tanítványainak adta – idézte a Bibliát, az utolsó vacsorát.
Ez a hálaadás, amelyről az Eucharisztia a nevét kapta – hangsúlyozta a bíboros, aki hozzátette: Jézus a pászka vacsora ősi szokása szerint mondja el az áldást.
A hangverseny az Eucharisztikus Kongresszus keretében zajlott. Az utolsó napon Ferenc pápa pontifikál majd misét jövő vasárnap. A katolikus egyházfő nemrégiben Rómában felkeresett egy magyar holokauszt túlélő költőnőt, hogy személyesen fejezze ki együttérzését.
Arisztotelész tanítását fedezte fel Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke újra amikor közzétette Trianon 100 évének 10 nagy tanulságát. A Magyar Nemzetben jelent meg az írás vagyis nem állhat túlságosan távol Orbán Viktor nézeteitől, akit eddig nem épp az arany középút lelkes híveként ismerhetett meg a magyar társadalom és a külvilág.
A kötcsei találkozó után publikálta cikkét Matolcsy vagyis „az új irány” jegyében már hogyha valóban van ilyen. Orbán Viktor mindenesetre állást foglalt amellett, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon az utolsó euró centig. Nagyon hiányzik a magyar költségvetésből és Orbán Viktor zsebéből az a hatalmas összeg, melyet az Európai Unió visszatart mondván: a nemzeti együttműködés rendszere szisztematikusan megsérti a jogállami normákat!
Matolcsy elveti a szélsőséges megoldásokat, és az arany középutat javasolja
Nézzük mit mond a középútról Arisztotelész: az okosságnak egyik legfontosabb eleme a közép fogalma, amely az ösztöneinket és tetteinket is igyekszik távol tartani a szélsőségektől. Arisztotelész szerint önmagában egyik ösztönünk sem jó vagy rossz.
De egyik szélsőséget sem lehet gyógyítani egy másik szélsőséggel.
Az arisztotelészi középelméletből tehát az is következik, hogy a szélsőség nemcsak azért káros, mert önmagában az, hanem mert fékezi a pozitív erények kibontakozását az emberben.
Orbán Viktor még nem is oly rég az olasz szélsőjobboldal egyik vezérével fényképeztette magát Rómában. Terve az, hogy szélsőjobboldali koaliciót hozzon létre az Európai Parlamentben, ahol befolyásolni tudná esetleg a döntéseket. Csakhogy ott a centrum pártok összezárnak, és mindinkább azon a véleményen vannak, hogy Orbán Viktornak nincs helye az Európai Unióban! Nem Magyarországnak hanem a jelenlegi miniszterelnöknek!
Kis ország vagyunk
Ezt a nyilvánvaló igazságot is felfedezi Matolcsy György, aki közli, hogy „a Trianon utáni méret, erő, népesség, elhelyezkedés elegendő a nemzet megmaradásához és a nemzeti jólét emeléséhez, de máshoz nem.” Orbán Viktor viszont nagypolitikai szereplőnek képzeli magát, mert Trump a támogatásáról biztosította, és korábban migráns ügyben a német CSU is kikérte a véleményét. Trump megbukott, a CDU-CSU népszerűsége csökkenőben. Angela Merkel, aki keresztanyaként pátyolgatta Orbán Viktort, nyugdíjba készülődik. Utóda valószínűleg Olaf Scholz lesz, aki a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a zöldekkel alakítana kormányt.
A szociáldemokraták és a zöldek voltak Orbán Viktor legelszántabb bírálói az Európai parlamentben. Ha kormányra kerülnek Berlinben, akkor aligha tolerálják Orbán Viktor hepciáskodását.
Orbán pragmatikus politikus, és még nincs hatvan éves. Válthat abban az irányban, melyet Matolcsy György javasol neki. Kérdés, hogy van-e ilyen szándéka, és ha igen, akkor mennyire fogadja el az „új Orbánt” a magyar és az uniós közvélemény?
„Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit”
– írta Schmidt Mária a brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak.
A kormánybiztos azt követően fogalmazta meg levelét, hogy a brit kormányfő elfogadhatatlannak nevezte azt, ahogy a magyar szurkolók viselkedtek a csütörtök esti magyar–angol focimeccsen.
1859 szeptember 6-án nyílt meg a világ legnagyobb zsidó imahelye, ahol a rabbik kezdetben német illetve jiddis nyelven prédikáltak, és csak később tértek át a magyar nyelvre.
A zsinagóga szimbolikus helyen épült – közvetlenül Pest város határának a túlsó oldalán. Ekkor az volt a törvény, hogy a város falain belül csakis római katolikus temploma állhat. Emiatt a zsinagóga – éppúgy mint a Kálvin téri református templom vagy a Deák téri evangélikus templom csakis a régi város határ túloldalán épülhetett fel. Budapest egyesülése után ez már a belváros része lett, és szimbolizálta a zsidóság jelentős hozzájárulását Magyarország fejlődéséhez.
A zsinagóga közelében állt az a ház, ahol Herzl Tivadar született. Ő szervezte meg a cionista mozgalmat, mely célul tűzte ki Izrael állam megalakulását.
A magyar zsidóság kettős ünnepe
Nemcsak a központi zsinagóga évfordulója miatt jelentős szeptember 6. hanem azért is, mert ekkor kezdődik a zsidó újév, az 5782-ik.
dohany-zsinagoga.hu
A Habsburg monarchia idején amikor a zsinagóga épült igen nagyszámú zsidó élt Magyarországon, ahol sokkal több jogot élvezhettek mint például az orosz birodalomban, ahol a legnagyobb zsidó közösség élt akkoriban.
Sokan kivándoroltak a magyarországi zsidók közül, de döntő többségük a holokauszt áldozata lett.
A zsinagóga körül volt a gettó, ahol több mint 70 ezren zsúfolódtak össze. Az áldozatokat is jórészt itt temették el.
dohany-zsinagoga.hu
A budapesti zsinagóga ma is a legnagyobb Európában, és a világon is csak Izraelben épült nagyobb. Az Emmanuel zsinagóga a legnagyobb a világon, melyet Izraelben emeltek, abban az államban, melyért oly sokat tett Herzl Tivadar, aki itt született Budapest szívében.
Ahasán keresztül lehet megtartani a férjet. Orbánt ebből a szempontból eddig jól tarthatták, mert ha minden bűnéért börtönbüntetést kapna akkor sem tudná azt a „tekintélyt” a börtönkoszt kockahasúvá fogyasztani. Viszont a 2022-es győzelem tekintélyét csak Brüsszel a pénzével szerezhetné meg, ezért ad acta került a „Dühíti önt Brüsszel?” kérdés, helyébe korinthoszi márványoszlop szilárdságú tartóoszlopává vált az Uniónak. Természetesen az utolsó fillérjéig kitart mellette.
Még akkor is, ha az Európai Unió szétesik, mi ott leszünk, és tartani fogjuk az utolsó gerendát.
Azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk – mondta a magyar miniszterelnök Kötcsén. Orbán Viktor bizalmasa Orbán Balázs államtitkár idézte a kormányfő szavait a Kossuth rádióban. Mindez fordulat a Fidesz retorikájában, amelyben nemrég még azt pedzegették, hogy az Európai Unión kívül is van élet.
De milyen? – kérdi a magyar közvélemény többsége, amely kitart az Európai Unió mellett annak ellenére, hogy a Fidesz bírálatának egyik legfőbb célpontjává vált Brüsszel. Ahol legutóbb már a holland miniszterelnök azt közölte: Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból!
Magyarország gazdasága szinte kizárólag az EU-tól függ
Erre a nyilvánvaló igazságra Szijjártó Péter külügyminiszter mutatott rá Kötcsén. Mindez persze korábban sem volt titok, de az elmúlt hónapokban dúlt a propaganda háború a kormánypárti sajtóban az Európai Unióval szemben.
Mi változott?
Magyarországnak egyre jobban hiányoznak az uniós euró milliárdok. Ezek nélkül nehéz elképzelni a magyar költségvetést és a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet jelenleg leginkább az infláció fenyeget. Bár Orbán Viktor igen magabiztosan nyilatkozott a jövő évi választásokról, de profi politikusként pontosan tudja: egyetlen választás sem lefutott meccs akkor, ha a választópolgárok többsége veszélyben érzi az életszínvonalát. Márpedig a gyorsan galoppozó infláció ezt áshatja alá.
Nemcsak az EU pénze kell Orbán Viktornak, de az a garancia is, melyet az uniós tagság jelent a forintnak. Amely könnyen úgy járhat mint a török líra, amely értékének jelentős részét elveszítette. Ezzel párhuzamosan Erdogan elnök – Orbán politikai szövetségese – elveszítette Törökország három legnagyobb városát holott karrierjét Isztanbul főpolgármestereként kezdte.
Az új német kancellár nem lesz oly elnéző mint Merkel
Orbán irányváltását az is magyarázhatja, hogy uniós keresztanyja Angela Merkel nyugdíjba vonul, és utódjelöltjei korábban sem lesznek vele szemben oly megértőek mint az NDK-ban felnőtt kancellár.
Orbánnak nemcsak az EU-ban kell ellenszélben politizálnia, de a világban is, mert az Egyesült Államokban a keresztapját, Donald Trumpot veszítette el.
Mindezzel szemben csak Lengyelország szövetségét, és Putyin valamint Hszi Csinping barátságát tudja felmutatni. Ez a propagandában sem túlságosan sok, a gyakorlatban pedig édeskevés.
A tegnapiak után még két megjegyzés a magyar – angol meccshez:
1. Néhány nappal a mérkőzés előtt Marco Rossi valami olyasfélét kért a drukkerektől, hogy ne tessenek b*zizni, cigányozni, huhogni, majmozni. Eddig rendben is van!
Csakhogy ezután a saját maga által összeállított csapat nem a sportszerűen szurkoló közönséghez ment a meccs végén, megköszönni a bíztatást, hanem egyenest ahhoz a szektorhoz, ahonnan leginkább áradtak a moslék szitkozódások és a behajított poharak.
Vagyis a játékosoknak leginkább a keménymag „szurkolása” volt a fontos, a stadiont megtöltő sportszerű tízezrek kevésbé számítottak. Meggyőződésem, hogy ha a magyar focistáknak ez eszükbe sem jutott, Rossinak kellett volna a látottak és hallottak alapján megtiltania, hogy odamenjenek azokhoz, akik pont azt tették, amiről ő korábban megpróbálta lebeszélni a szurkolókat, s akik miatt most újabb büntetés várhat a magyar labdarúgásra. Mégsem tette ezt meg Rossi, vagy mert ő is be volt rezelve, vagy mert nem is gondolta igazán komolyan az intelmeit.
2. A világon még sosem láttam olyat, hogy egy csapatot, amely jelentős zakót kap, önfeledt ünneplésben részesíti a közönség. Idősek mesélik, hogy pár nappal a 6:3-ra végződött emlékezetes angol – magyar meccset megelőzően a magyar válogatott a svédekkel játszott Budapesten és 2:2-es döntetlent ért el. A szurkolók ezért a döntetlenért kifütyülték azt a csapatot, amely egy héttel később lemosta az angol válogatottat. De emlékezzünk csak: a berni világbajnokság döntőjében vereséget szenvedő Aranycsapatot Tatán titokban le kellet szállítani a vonatról, mert a Keletiben őrjöngő sokaság várta a veszteseket. Azokat a veszteseket, akik – nem mellesleg – világbajnoki ezüsttel tértek haza. Egy szurkoló ítélkezik, s ez a sport részét képezi: ha botrányos meccsen kap ki a csapata, akkor kifütyüli kedvenceit, ha megbocsátható a vereség, akkor csendben hazamegy, de akár így, akár úgy, a legközelebbi meccsen megint ott ül, s reménykedik.
Vagyis csak azt akarom mondani, hogy az ünneplési jelenet már messze nem a sportról szólt, semmi köze nem volt ahhoz, hanem valami egészen másról.
A hatalom mindenesetre feltűnően szeretgeti, óvja, védi, cirógatja a keménymagot, b*zizzák csak végig fél Európát, lendítsék csak a jól ismert koreográfia szerint a karjukat a magasba, huhogjanak, majmozzanak, dobálják meg mindenfélével a fekete ellenfelet.
Elvégre nagy szükség lehet még rájuk. Néhány hónap múlva az utcákon.
74 hallgató szeptembertől a Freeszfe Egyesület közreműködésével a salzburgi Mozarteumban, a ludwigsburgi előadóművészeti egyetemen, a varsói színművészeti egyetemen, a svájci Academia Dimitrijben, a pozsonyi színművészeti egyetemen és a bécsi zeneművészeti egyetemen folytatja tovább tanulmányait – áll a Freeszfe Egyesület szombati közleményében.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel a következő osztályok hallgatói szüntették meg jogviszonyukat:
Színházrendező – zenés színházi rendező szakirány, III. évfolyam: teljes osztály, 7-ből 7 hallgató
Színházi dramaturg, III. évfolyam: teljes osztály, 8-ból 8 hallgató
Látványtervező művész MA, II. évfolyam: 6-ból 6 hallgató
Színházrendező – bábszínházi rendező szakirány, V. évfolyam: teljes osztály, 6-ból, 6 hallgató
Drámainstruktor – színjáték szakirány, II. évfolyam: 1 hallgató
Színművész, V. évfolyam: 13-ból 7 hallgató
Dokumentumfilm-rendező művész, II. évfolyam: 9-ből 3 hallgató
Doktori iskola: 12 hallgató.
Továbbá a végzős, idén diplomázó osztályok közül:
Színházrendező: teljes osztály, 6-ból 6 hallgató
Színházi dramaturg: teljes osztály, 8-ból 8 hallgató
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
