Featured

Orbán nem vesz amerikai vadászgépet

Bár Trumpnak erről beszélt, de miután a Fehér Házban immár Biden ül, ezért nem oly sürgős a magyar miniszterelnöknek az amerikai vadászgépek megvásárlása.

Első kormányzásának idején Orbán Viktor sokáig hitegette a Lockheed gyárat, de végülis a svéd Gripen mellett döntött. Még ma sem lehet tudni, hogy miért. Az viszont tény , hogy Washingtonban sokan megorroltak rá ezért.

A Trump látogatás előkészítésében az amerikai vadászgépek megvásárlásának lehetősége komoly adunak számított hiszen az USA előző elnöke nyíltan dicsekedett azzal, hogy ő Amerika első fegyver kereskedője.

Jó még a Gripen sokáig

Bár néhány szakértő az ellenkezőjét állitja , de Maróth Gáspár kormánybiztos szerint egy felújítással a Gripenek még sokáig elláthatják a feladatukat.

A növekedés.hu portálnak a kormánybiztos úgy nyilatkozott , hogy „hadműveleti szempontból sincs szükség új vadászgépre.”

Ebben lehet, hogy igaza van, de ezen a téren a politika és a pénz felülmúlja a katonai szempontokat. Jelen pillanatban Orbán Viktornak nincs pénze arra, hogy lényegesen növelje a katonai kiadásokat , és nem reménykedhet abban sem, hogy amerikaia vadászgépek megvásárlásával megveheti a Biden adminisztráció jóindulatát. Orbán Viktor olyannyira elkötelezte magát Trump mellett, hogy Biden környezetében kevesen adnának hitelt egy gyors változásnak. Pedig megvan erre a lehetőség : Boris Johnson brit miniszterelnök is Trump elszánt hívének mutatta magát , de a bukás után pillanatok alatt váltott. Kirúgta főtanácsadóját , aki Trump politikáját forszírozta Londonban , és lepaktált Biden elnökkel. Az új angol- amerikai- ausztrál katonai szövetség megmutatta , hogy a Biden diplomácia igencsak rugalmas, ha az érdekei úgy kívánják.

Orbán viszont továbbra is Pekingre és Moszkvára játszik holott az USA számára Kína és Oroszország ellenfélnek számít.

Orbán Viktor tüntetően Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a magyar nagykövetek éves találkozójára, hogy ország – világ előtt felmutassa különállását. A probléma csak az, hogy a nagyhatalmak között elég könnyű a pad alá esni…

Vádemelési javaslat uniós pénzek lenyúlása miatt a miniszterelnök ellen

Még nem Orbán Viktorról van szó hanem cseh barátjáról, Andrei Babisról. 50 millió koronás (körülbelül 700 millió forint) uniós támogatást fordított a Gólyafészek nevű szabad idő központra, amely a saját tulajdonában állt.

A korrupciós ügy már régen húzódik, de Jaroslav Saroch ügyésznek döntenie kell: vádat emel-e a miniszterelnök ellen a választási időszak kellős közepén?

A feltételezett csalást Babis még azelőtt követte el, hogy közéleti szerepet vállalt volna. Ezzel kapcsolatban is vizsgálódnak vele szemben, mert fennáll az összeférhetetlenség problémája: vajon érdekmentesen dönthet-e az uniós euró milliárdokról az ország egyik leggazdagabb embere, aki Csehország egyik legnagyobb vállalkozója is volt. Cégét ugyan  vagyonkezelőknek átadta, de Prágában és Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy a cseh miniszterelnöknek maga felé hajlik a keze.

Babis pártja az esélyes a választásokon

Október 8-án és 9-én tartják meg a parlamenti választást Csehországban. A legutolsó közvélemény kutatás szerint a miniszterelnök pártja, az Ano megszerezné a szavazatok csaknem egyharmadát, ha most rendeznék meg a választást. A választási matematika szerint ez fölényes győzelmet jelenthetne Andrej Babis cseh miniszterelnöknek. A jelenlegi koalíciós partnernek, a szociáldemokratáknak küzdeniük kell, hogy elérjék a bejutáshoz szükséges 5%-ot.

Mindemögött az áll, hogy Babis miniszterelnök jól menedzselte a cseh gazdaságot.

Ez feltűnt Matolcsy Györgynek is, aki a Magyar Nemzetben arra hívta fel a figyelmet, hogy Csehország sikeresebb volt a társadalmi – gazdasági problémák megoldásában mint Magyarország. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elsősorban a demográfiai különbségre hívta fel a figyelmet: míg a két állam népessége még nem is oly rég valamivel tíz millió fölött volt, addíg Csehországnak sikerült még növelnie is a lakosság számát, amely viszont Magyarországon jelentős mértékben csökkent.

Mindez kamatos kamat hatást gyakorol a gazdaságra – hangsúlyozza Matolcsy vagyis a jobb demográfiai mutató megsokszorozza a gazdaság teljesítő képességét míg a negatív magyar mutató a lefelé irányuló tendenciát erősíti.

Matolcsy nem hangsúlyozza  de Csehországnak az is előnyös, hogy a kormányfője jó viszonyt ápol Brüsszellel míg Orbán Viktor állandóan harcban áll.

Ennek következtében a csehek már megkapták az uniós euró milliárdokat míg Magyarországnak óriási deviza kölcsönt kellett felvennie, hogy a kieső uniós pénzeket pótolja.

Felavatták Hollandia nemzeti holokauszt emlékművét

„Hazánk történetének ez egy sötét lapja. Arra késztet bennünket, hogy megkérdezzük: lehetett-e volna többet tenni azért, hogy megakadályozzuk a holokausztot?

„Az áldozatok nevének visszaadása”

Tudatában kell lennünk annak, hogy az antiszemitizmus még ma is létezik” – hangsúlyozta Mark Rutte miniszterelnök az emlékmű felavatásán, melyen résztvett Hollandia királya, Vilmos Sándor is. Az emlékmű minden tégláján a holland holokauszt zsidó és roma áldozatának neve szerepel, valamint születési dátumuk és életkoruk a halál idején.

A főként adományokból finanszírozott emlékmű Amszterdam belvárosában, a zsidó negyed közelében található.

Daniel Liebeskind lengyel-amerikai zsidó építész tervezte az emlékművet a holland Auschwitz bizottság felkérésére.

Miért csak most?

Hollandiában – éppúgy mint sok más országban – csak meglehetős késéssel állítottak emlékművet a holokausztnak. Ennek elsősorban belpolitikai okai voltak: a holland hatóságok is részt vettek a zsidók összegyűjtésében és vagonokba zsúfolásában.

Hasonló volt a helyzet Franciaországban, ahol csak 1995-ben avattak nemzeti holokauszt emlékművet Párizsban.

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a francia hatóságok is felelősek voltak a zsidók üldözésében.

Azt a rendőrkapitányt, aki ezt az országos kampányt irányította, évtizedekkel később egy zsidó áldozat hozzátartozója lelőtte Párizsban évtizedekkel a holokauszt után.

Ma Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó közössége, és Hollandiában is újjászerveződött a zsidóság, amelynek üldöztetéséről Anna Frank naplója oly hiteles képet nyújtott a holokauszt idején.

KOMÁROMI UDVARIAS

Néhány napja Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, egyben képviselőjelölt-jelöltje a biztosan nyerhető rákospalotai választókerületben, volt az ATV reggeli műsorában a kétszereplős első blokk egyik szereplője. (A másik a jobbikos Rig Lajos, ami külön érdekessé teszi a továbbiakat.)

Az ATV műsorvezetői ebben a blokkban rendszeresen arra kérdeznek rá, amiről a meghívottak maguk is szívesen beszélnek, például mert a megelőző napokban maguk is sajtótájékoztatót tartottak. Így történt ezúttal is, Barkóczi pedig készségesen beszélt:

„A saját választókerületemben, XV. kerületben és Újpesten 14-ben bezárták az Árpád-kórházat, 15-ben megszüntették a Károlyi-kórházban, Újpesten az aktív betegellátást. Most Déri Tibor polgármester úr javaslatára és a körzet országgyűlési képviselőinek és polgármestereinek támogatásával van egy megvalósíthatósági előtanulmány egy új újpesti kórházra, 15 milliárd forintba kerülne. Most a héten Varju László kollégámmal és szintén Klárával tartottunk egy sajtótájékoztatót. Lesz új kórháza, aktív ellátást biztosító kórháza Újpestnek. 15 milliárd forint, ezt szeretném hangsúlyozni. Miközben a hazug közmédiára évente 100 milliárd forintot költünk, miközben a Pénzügyminisztérium költöztetése 22 milliárd forintba kerül, itt 180 ezer ember a két kerületben és másfélmillió ember az agglomerációban nem jut normális aktív ellátáshoz.”

A műsorvezető közbekérdezett: „Ez egy centrumkórház lenne, vagy kis kórház? Ez a nagy kérdés.

Tegnap is elhangzott itt Komáromi Zoltánnal, hogy egyetértenek abban, hogy centrumkórházakra van szükség. Ennek viszont ára az, hogy kisebb területeken kénytelenek megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat.”

A válasz: „Nincs megszervezve ott az egészségügyi ellátás. Ez az aktív betegállomány, ez a másfélmillió ember két kórház között oszlik el, az Uzsoki és Honvéd kórház között. Ebből a Honvéd kórház a végtelenségig leterhelt Honvéd kórházra jut nagyobb rész, úgy, hogy nyáron már láttuk, hogy ott is bizonyos osztályoknak hónapokra be kellett zárnia.”

A műsorvezetőt ez nem elégíti ki, és megismétli a kérdést: „Centrumkórháznak szánják vagy kisebb kórháznak?’’

Mire a szóvivő:

„Centrumkórháznak mindenféleképpen. Egymillió-nyolcszázezer ember egészségéről van szó.”

Az ember kíváncsi lesz, hogy vajon mit mondott az előző napi adásban Komáromi Zoltán, a neves háziorvos, aki jelenleg a DK szakpolitikusa, az előválasztáson képviselőjelölt-jelöltje, akit ugyanerről kérdezett a műsorvezető:

„Egy tegnapi bejelentésre szeretném, hogyha reagálna. Azt jelentették be a DK képviseletében, hogy Észak-Pestnek is lehet végre saját kórháza. Ez a DK terve. Milyen kórházi struktúraváltást képzelnek el? Centrumkórházakat, kisebb kórházakat? Mert ez egy picit egymással szembe megy.”

Íme a válasz: „Az a helyzet, hogy ha nézzük az orvosokat, abból talán van egy garnitúrányi orvosunk, szakorvosunk, hogy ellássuk a betegeket. Szakdolgozókból már sokkal nagyobb a hiány. Ott majdnem nyolc-kilencezer szakképzett, tehát nem az utcáról fölvett segédnővér, hanem szakképesített nővér, ápoló, mentőápoló hiányzik a rendszerből.

Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy ha egy kis centralizációt csinálunk, tehát azokban a kórházakban, ahova oda tudom tenni a sürgős ellátást igényló betegségekből a nagyobb műtétet igénylő beavatkozásokat…”

Mire a műsorvezető: „Ezt mondja a kormány is.”

„Igen, de ezt csinálni kéne, nem beszélni róla, Hány kapavágás történt Rogán Antal bejelentése óta a dél-budai kórházban … egyetlen egy se. És ezzel párhuzamosan gondolkodni kéne, hogy ha építünk egy nagy kórházat, honnan lesz ott szakember. Ez azt jelenti, hogy a többi kórházból oda kell átvezényelni szakembereket, hogy ez a konstrukció működjön. Akkor mi lesz azokkal a kórházakkal?”

Hozzá kell tenni:

Komáromi a Partizán által szervezett választókerületi jelöltvitában elmondta: a dél-pesti centrumkórházat nem a kormány által elképzelt zöldmezős beruházásként, hanem a Szent Imre-kórház bővítésével kellene létrehozni, ahogy azt a kórházat korábban vezető jelenlegi újbudai DK-s polgármester, László Imre is javasolta.

A DK orvos-politikusai tehát egyetértenek. A nem orvosból lett DK-s politikusok, az egymással szomszédos észak-pesti kerületekben induló Barkóczi és Varju azonban az ellenkezőjével kampányol: szerintük újra kórházat kellene nyitni Újpesten. Itt kerülhet szóba a jobbikos Rig Lajos, aki Barkóczi mellett ült az ATV stúdiójában, és aki 2015-ben mentőtiszti múlttal egy időközi választást nyert meg a tapolcai központú választókerületben, és kampányának középpontjában az állt, hogy újra nyissák meg a tapolcai kórházban a bezárt szülészetet.

Amióta az eszemet tudom, mindig azt hallom az egészségügyi szakemberektől, hogy Magyarországon túl sok a kórház, ésszerűen körülbelül feleennyit lenne szabad fenntartani. Nemcsak azért, hogy kevesebbe kerüljön a fekvőbeteg-ellátás – bár ez sem ördögtől való szempont –, hanem azért is, és talán ez a fontosabb, mert

ha kevesebb, de nagyobb, több kezelést, több műtétet végző kórházban látják el a betegeket, az orvosok és szakdolgozók nagyobb rutint szereznek a műtétek elvégzésében, az egyéb kezelésekben, és több beteget fognak sikeresen meggyógyítani.

Ezt mutatja minden összehasonlító statisztika a kórházak működéséről szerte a világon. A felelős egészségpolitikusok ezért mindenütt erre törekednek. Magyarországon a Horn-kormány, Kökény Mihály minisztersége idején is erre törekedtek, ezt próbálta folytatni a második Gyurcsány-kormány idején Molnár Lajos, az ellenzék pedig tiltakozott, hiszen az emberek jobban szeretik, ha lakóhelyük közelében látják el őket illetve családtagjukat, akit meglátogatnának a kórházban. Érthető szempont ez, csakhogy fontosabb ennél az, hogy kevesebbe kerüljön az ellátás, és még inkább az, hogy nagy rutint szerzett orvosok és szakszemélyzet lássa el a betegeket.

Tudják ezt az Orbán-kormányt szolgáló egészségügyi vezetők is, ezért szép csendben ők is arra törekednek, amit az MSZP–SZDSZ kormányok szakemberei nyíltan megmondtak az embereknek. Így zárhatták be Tapolcán a szülészetet, így zárták be a rossz állapotban levő kicsiny újpesti kórházakat (illetve szüntették meg bennük az aktív ellátást).

Nincs a mindenkori ellenzékiek számára hálásabb téma a kórházak „védelménél”, így védték annak idején a fővárosi önkormányzat döntésével szemben a csepeli kórházat (hogy ne kelljen a csepelieknek a szomszédos pesti kerületekbe menni kórházba), így szervezett Dávid Ibolya az MDF-ben élőláncot a pincehelyi kórház védelmében a Horn-kormány idején, ezt a logikát követte 2015-ös tapolcai kampányában a jobbikos Rig Lajos, és ezt követi most Barkóczi és Varju is Újpesten és Rákospalotán, követve Déri Tibor momentumos polgármester kezdeményezését. Komáromi Zoltán pedig udvariasan nem mondja ki, hogy az ilyen kampány felelőtlen demagógia, csak szelíden mondja azokat az érveket, amelyeket felelős egészségpolitikusként mondania kell.

Szakad a visegrádi front?

Csehország kérésére az Európai Bíróság elítélte Lengyelországot, mert a határ közelében nagy szénbányát üzemeltet, amely már több mint száz éve szennyezi a levegőt. Az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, amely ezért is hangsúlyozza azt, hogy a hazai jogot nem írhatja felül az európai jog. Varsóban a kormány közölte: nem állítja le a kérdéses szénbányát az Európai Bíróság döntés ellenére sem.

Érdeke-e Lengyelországnak az uniós tagság?

A PiS listájáról megválasztott Európa parlamenti képviselő, Patryk Jaki kérésére készített egy kimutatást a varsói egyetem politológia professzora arról, hogy milyen is a kapcsolat Brüsszel és Varsó között?

Eszerint Lengyelország 2004 és 2020 között 388 milliárd zlotyt veszített, mert ennyivel többet vittek ki az uniós cégek nyereség címen az országból. Lengyelország nettó 593 milliárd zlotyt kapott az Európai Uniótól míg az uniós cégek profitja, amit ki is vittek az országból, 981 milliárd zloty volt. A kettő közötti különbség a szerzők szerint Lengyelország vesztesége. Ezt a jelentést ismertették a Szejmben is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem tervezik a kilépést az Európai Unióból, de a nála is jobboldalibb igazságügyi miniszter, Ziobro távolról sem cáfolja ezt. Nélküle pedig nincsen többsége Kaczynskinek a Szejmben.

Belpolitika kontra nemzeti érdek

Jaroslaw Kaczynski nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak érdeke az uniós tagság. A fő szövetségesben, az Egyesült Államokban megrendült a bizalom Varsóban miután Biden elnök afganisztáni kivonulása megmutatta, hogy mit érnek Washington garanciái. Biden leértékelte egész Európát, és egyértelműen Ázsiára, Kína bekerítésére koncentrál.

Varsónak tehát nagyobb szüksége lehet mint valaha Brüsszel támogatására. Éppúgy mint a visegrádi csoport egységére. Csakhogy Kaczynski belpolitikai céljai felülírhatják a nemzeti érdeket annál is inkább, mert azt a régi ellenfél, Donald Tusk képviseli. Ő egyertelműen élvezi Brüsszel, Berlin és Washington támogatását. Jaroslaw Kaczynskinek csak 2023-ban kell szembenéznie a választóival, de belpolitikai válság korábban is lehet. Ebbe pedig beleremeghet a nemzeti együttműködés egész rendszere Lengyelországban.

Andy Landy mosolyalbuma – Kérsz bónuszként egy hackertámadást?

Ha a dupla áron vásárolt lélegeztetőgépeket sikerült egy nemzetközi szélhámossal karöltve saját zsebbe búsás haszonnal megvásárolni, akkor ehhez képest peanuts egy hackertámadást  megfizetni. Vagy csak úgy bónuszként kapta
Népünk Nagy Vezére?

AL

1 (azaz egy) Magyarország

Az a nagy büdös helyzet, hogy 1 (azaz egy) Magyarország van. Tehát 1 (azaz egy). Ennek a Magyarországnak – tetszik, nem tetszik – e pillanatban még nem tudni, mekkora százalékban, de óvatos becsléssel is igen jelentős százalékban, része az ellenzék,  tokkal-vonóval.

Az összes ellenzéki politikus, mind egy szálig, szeretem vagy nem szeretem, magánügy, az összes ellenzéki szimpatizáns, mind egy szálig, valamennyi ellenzéki választó, fiatal és öreg, diplomás és nem diplomás, szegény és gazdag, Fradi drukker és a foci szó hallatától okádni képes honfiú és honleány, kirándulni szerető és az is, aki néha kinéz az ablakán, satöbbi: az is, aki egzisztenciáját féltve és mindentől rettegve legfeljebb csak otthon, zárt ajtók és ablakok mögött, a borotválkozó tükörnek meri halkan megvallani, hogy nem stimmel itt semmi sem, s az is, aki naponta bátran el-elordítja, le-leírja, hogy Magyarország történetének egyik legmocskosabb, legzüllöttebb és leghazugabb hatalma regnál éppen.

A fentiek tehát mind egy szálig Magyarország részét képezik. Magyarország nemcsak Orbáné, Semjéné, Rogáné, Ráhelé, Tiborczé, Mészárosé, hanem Lacié és Marié is, Pistáé és Kareszé is, Edité és Ibolyáé is, viceházmesteré és akadémikusé is, magyarul is csak középfokon beszélőé is, meg azé is, aki hét nyelven képes elküldeni a hatalmon lévőket oda, ahová épp kedve kerekedik.

Szóval Magyarország 1 (azaz egy).

Ha pedig ez így van, márpedig így van (legalábbis mindaddig, amíg az ország hatalmasai nem vélekednek úgy, hogy ezek, azok vagy amazok valójában nem is részei az országnak, amiért aztán hazafias kötelességüknek tekintik, hogy e hon múltjából vett példák nyomdokain járva – sok-sok megoldás kínálkozik – gondoskodjanak a fent említettek eliminálásáról), szóval, ha Magyarország e pillanatban még 1 (azaz egy), akkor a kormánynak és a Pisták, Marik, Kareszok, Ibolyák pénzéből jóllakatott csicskásainak, propagátorainak, bérért és fizetésért csatasorba állított szószólóinak nem gúnyolódniuk kellene a tegnapi előválasztási kudarcon, hanem elemi kötelezettségük lenne azonnali hatállyal szigorú vizsgálatot követelni, s kivizsgáltatni a történteket.

Ugyanis a tegnapi napon Magyarországot (ami 1 – azaz egy) nemzetbiztonsági támadás érte, mégpedig igen súlyos. Olyan támadás, amely komoly erőket és még komolyabb anyagi forrásokat feltételez, s amelyhez hasonló beláthatatlan következményekhez vezetne.

Ez a támadás történhetett országon belülről, de történhetett országon kívülről. Ám akárhonnan is, az 1 (azaz egy) ország nemzetbiztonsága megköveteli az eset teljeskörű vizsgálatát és feltárását.

Ez minden valamire való országban így történne: a valamire való országokon kívülieket pedig a jó ízlés okán meg sem érdemes említeni, még akkor sem, ha a jelenlegi magyarországi hatalom legszűkebb baráti, üzleti és politikai érdekközösségének meghatározó részét is képezik. Az USA-ban például különleges ügyész, hatalmas stábbal, két éven át vizsgálta az orosz beavatkozást.

Minden további megnyilatkozás, amely tehát nem a történtek kivizsgálását sürgeti, hanem az ellenzék bénaságán, ügyetlenségén vagy felkészületlenségén élcelődik, valójában indirekt bizonyítéka annak, hogy a hatalom, saját kezével vagy mások mocskos mancsát igénybe véve belemaszatolt az előválasztás számítógépes rendszerébe.

Förtelmes előjelek 2022-re. Ha az eset kivizsgálatlanul marad, akkor az Orbán-rezsim – akár külső erők támogatását is igénybe véve – hideg polgárháborút hirdetett meg.

Pegasus ügy – minden titkos 2050-ig

Néhány dolog kiderült a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen ezúttal ott voltak a kormánypárti képviselők és Pintér Sándor belügyminiszter is.

  • Nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy a kormány is megvette a Pegasus kém szoftvert, és ezzel ellenzéki politikusokat, jogászokat és újságírókat figyeltek meg.
  • A nemzetbiztonsági bizottság tagjai látogatást tehetnek a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál, ahol a megfigyeléseket végzik.
  • Nyilván arról sem nyilatkozhatnak majd hiszen a nemzetbiztonságra mindig hivatkozhat a kormány.

Nemzetbiztonság = Orbán Viktor érdeke?

Eziránt tudakozódott Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője. Molnár Zsolt, az MSZMP képviselője úgy fogalmazott, hogy a kérdésekre nyilvánvalóan csak akkor várható érdemi válasz, ha 2022 tavaszán kormányváltásra kerül sor.

Brüsszel is választ vár

Reynders uniós biztos többször is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánytól választ várnak arra, hogy valóban megfigyeltek – e ellenzéki személyiségeket, újságírókat? Varga Judit igazságügyi miniszter némi cinizmussal azt válaszolta a Pegasus kérdésre, hogy „minden kormány hajt végre megfigyeléseket nemzetbiztonsági okból”. Ami egyrészt igaz, de másrészt mind a magyar alkotmány mind pedig

az uniós jogszabályok tiltják, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat belpolitikai célból felhasználják!

A magyar joggyakorlat olyan, hogy gyakorlatilag a hatalom bármikor elrendelheti bárkinek a megfigyelését „nemzetbiztonsági célból”.

Orbán személyesen irányít

A nemzetbiztonsági szolgálatokat a magyar miniszterelnök közvetlenül irányítja. A Pegasus ügy kirobbanása után leváltották azt az államtitkárt, aki a miniszterelnök irodáján ezekkel az ügyekkel foglalkozott. Orbán Viktor nemigen bízhat meg a titkosszolgálatokban hiszen azok tisztikarát korábban Moszkvában képezték ki, a rendszerváltás után pedig a NATO országokban mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ezért a szolgálatokat is figyeltetni kell hiszen a tisztikar egy része túlságosan is szoros kapcsolatban állhat azzal az állammal, ahol a kiképzését kapta.

A Pegasus szoftvert az a Czukor József tábornok vásárolta meg Izraelben, aki a Dzerzsinszkij akadémián diplomázott, majd sokáig diplomataként szolgált. A vásárlás idején Orbán Viktor diplomáciai főtanácsadója volt. Később kinevezték az Információs Hivatal élére, most pedig nagykövet Bernben.

Svájc a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió, ahol az USA európai szövetségesei egyeztetik azokat az elképzeléseiket, amelyekkel a titkosszolgálatokat bízzák meg.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Ujhelyi eredményesen lobbizott

Áttörésként és jó hírként jellemezte Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, hogy megoldás születhet a keleti vakcinákkal beoltott magyar állampolgárok uniós covid-igazolványának ügyére, miután azt az egyik illetékes uniós testület napirendjére tűzik – erről az MSZP politikusa számolt be vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt időszakban írásban és személyesen is lobbizott az Európai Bizottságnál azért, hogy azok a magyar állampolgárok, akik kínai vagy orosz oltást kaptak, de most harmadik oltásként egy európai engedéllyel bíró vakcinát is felvesznek, ugyanúgy megkaphassák az európai covid-igazolványt és ne kelljen a jövőben utazási korlátozásokkal szembenézniük annak hiánya miatt.

Az MSZP európai politikusa közölte, hogy írásbeli választ kapott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, aki leszögezte, hogy a keleti oltások elismerését tagállami hatáskörben hagyták, vagyis azok elfogadását külön megállapodásokban kell kezelnie az érintett európai országoknak.

Von der Leyen ugyanakkor azt is közölte, hogy a magyar politikus „által felvetett kérdést a Health Security Committee, vagyis az Unió Egészségbiztonsági Bizottságában meg fogják vitatni a koordináció elősegítése érdekében”.

Az EP-képviselője ismertette, hogy ez a bizottság az uniós tagállamok egészségügyi hatóságainak képviselőiből áll, vagyis – mint fogalmazott – a magyar kormány delegáltjának ott kell majd „megharcolnia azért, hogy a többi tagállam megértse a sok százezer magyar ember problémáját, még akkor is, ha azt alapvetően épp a magyar kormány idézte elő”.

Jó előre figyelmeztették annak idején a kormányzatot, hogy az általuk behozott keleti vakcinák uniós engedély nélkül gondot okozhatnak majd a későbbi szabad mozgásban, a kormányzat azonban a „füle botját sem mozdította”. A szocialista politikus szerint sok százezer magyar állampolgár várja, hogy valamilyen megoldás szülessen a helyzetükre, azonban – tette hozzá Ujhelyi – a kormány a kétoldalú megállapodások terén sem teljesített megfelelően, hiszen a legtöbb uniós tagországgal még nem sikerült megállapodni a keleti vakcinák elfogadásáról. Éppen ezért lehet megoldás az uniós engedéllyel rendelkező harmadik oltás felvétele, amennyiben annak rendszerbehelyezését a magyar kormány „megfelelően felkészülve és támogatókat maga mellé állítva” szorgalmazni fogja a már hivatkozott uniós testület ülésén.

„Amit EP-képviselőként lehetett, azt megtettem, most a kormányon a sor”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Hibásnak és felelőtlenségnek tartja, hogy az Orbán-kormány kilépett a közös, uniós vakcinabeszerzésből, és helyette uniós engedéllyel egyelőre nem rendelkező vakcinákat terveznek előállítani a Debrecen mellett épülő állami oltóanyaggyárban. „A magyar emberek érdekét nem írhatja felül sem fideszes oligarchák gazdasági érdeke, sem az Orbán Viktor speciális, Brüsszellel való szkanderozásával összefüggő politikai érdek” – tette hozzá a politikusa.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK