Featured

Brüsszelbe látogat Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

A magyar ellenzéki pártok Európa Parlamenti képviselői készítik elő a látogatást. Brüsszel támogatását nem lesz nagyon nehéz megszereznie hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében is az Európai Unióval szemben határozta meg a saját szuverenista irányvonalát.

Az Európai Parlament négy vezető frakciója egyaránt bírálja a magyar és a lengyel kormány szuverenista irányvonalát. Az Európai Parlament be is perelte a brüsszeli bizottságot, hogy ily módon késleltesse az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Ha így merül fel a kérdés a jövő évi választáson, akkor Orbán Viktornak nem lesz könnyű megszereznie a többséget. Márpedig Brüsszel magatartása mindinkább azt sugallja, hogy szeretnék elérni a magyar miniszterelnök távozását.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Washingtonban hasonló vélemények fogalmazódnak meg, akkor Orbán Viktornak alaposan el kell gondolkodnia a politikai jövőjén. Persze számíthat Putyin elnök és Hszi Csinping kínai államfő támogatására, de mind Moszkva mind Peking kiváló kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel is. Oroszország és Kína számára Magyarország csakis mint az Európai Unió tagja érdekes igazán. Egy kisodródó Orbán Viktor számukra sem fontos.

Márki-Zay Péternek viszont olyan diplomáciát kell folytatnia Brüsszelben és Washingtonban, amely nem rontja a fennálló jóviszonyt Kínával és Oroszországgal. Ehhez profi diplomaták kellenek, akikből nem maradt túlságosan sok a külügyben Budapesten.

Visszatartott covid-adatok

Immár 45 napja, hogy Müller Cecília és a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszol a covid-betegek oltottsági adatait kikérő közérdekű adatigénylésemre; ha minden jogi kiskaput kihasználnak, legfeljebb további tizenöt napig tudják még titkolni ezeket a számokat.

Ne legyen kétségünk, valamilyen sötét politikai okból tudatosan tartják vissza az adatokat; de ne legyen afelől sem kétségünk, hogy ezért a szégyenteljes eljárásért nem is olyan sokára súlyosan meg fognak fizetni az illetékesek. Ez a hazug játék ugyanis ebben a járványhelyzetben nem csupán erkölcsi és szakmai, de immár jogi felelősség kérdése is -mindezt Ujhelyi István Európa Parlamenti képviselő írja szokásos heti levelében.

Hogy mindenki értse mi történik: a Fidesz-kormány a szokásos arroganciával reagál a covid-adatok nyilvánosságának szorgalmazására, holott az oltottsági arányok és részletesebb mutatók – amelyek más országokban egyébként automatikusan hozzáférhetőek – konkrét életeket menthetnének meg, hiszen kézzel fogható eredményként növelnék az oltási hajlandóságot.

Milyen gyalázatos, hogy a kormány és csatolt intézményei minket – folytatja írását Ujhelyi -, ellenzékieket támadtak „oltásellenességgel”, eközben épp a kormány most hivatkozott hozzáállása és titkolózása az, amely súlyos károkat okoz a járványkezelés sikerességének.

Az elmúlt időszakban ráadásul össze-vissza hazudoztak, egymásnak ellentmondó állításokat tettek, amely még inkább rombolja a hitelességüket és megbízhatóságukat. Ebben a helyzetben pedig egy kormánytól épp erre lenne a leginkább szükség.

Tény, hogy Müller Cecília és az általa vezetett intézmény (NNK) az, amelyik kezeli ezeket a hivatkozott adatokat; ezt legutóbb Gulyás Gergely miniszter ejtette el egy félmondatban a Kormányinfón. Ehhez képest ugyanez a miniszter azt is elmondta egy hasonló tájékoztatón, hogy nincs hivatalos nyilvántartás és tájékoztatás arról, hogy a covid miatt kórházba került, illetve elhunyt személyek közül hányan és mivel voltak beoltva.

Mondják ezt úgy, hogy idén áprilisban maga a kormány tette közzé a tavaly december óta eltelt első hat hónap immunizációs adatait, benne vakcinatípusra lebontva az oltás után megfertőződött, illetve elhunytak számát.

Nyilvánvaló hazugság tehát, hogy azóta ezeket az adatokat ebben a formában már nem kezelik – ez nemcsak politikai, járványkezelési, de tudományos felelőtlenség is lenne.

Sőt, még egyértelműbb a kormányzati hazugság, hiszen saját vakcinainformációs oldalukon közben azt hirdetik: „az oltás hatásos, a beoltottak kevesebb, mint egy százaléka betegszik meg”. Ha így van, az több mint fontos információ és ennek részleteit azonnal közzé kell tenni a széles nyilvánosság számára!

De persze, ha – ahogy azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter állítja – nincs ilyen nyilvántartás, akkor mégis mire hivatkozva állítják ezt? De, mondok még szebbet: a Kormányinfón az idősebb korosztályt érintően olyan is elhangzott már, hogy „abban az anyagban, amit én olvastam” az szerepelt, hogy „a kórházban lévők 55 százaléka oltatlan”. Tehát, akkor mégis van összesítés, a kormányzat is pontos és naprakész információt kap erről, csak a nyilvánossággal nem kívánják mindezt megosztani.

Müller Cecília felelős adatgazda és az NNK például egyelőre azért nem, mert – ahogy azt botrányos válaszukban írták – a járványkezelés épp nagyon leköti őket és nem érnek rá. Végtelen arrogancia. Szégyen.

Szóval, akkor tegyük még egyszer világossá: a magyar kormány és kiszolgáló intézményei konkrétan hazudnak arról, hogy van-e rendelkezésre álló nyilvántartásuk a covid-fertőzés miatt kórházi ellátásra szoruló, illetve tragikusan eltávozó betegekről. Ezen adatok közzététele nagyban segítené az átoltottság erősítését, a kormányzati illetékesek azonban inkább sunyin titkolóznak, amíg lehet.

De vajon milyen okból teszik ezt?

Minden titkolózással eltöltött nappal erősödik a gyanú, hogy azért, mert a kórházi adatok esetleg megerősítenék: a kínai vakcinával beoltottak közül százezrek élnek hamis védettség tudatában.

A kormány titkolózása épp azt a gyanút erősíti, hogy a Sinopharmmal oltottak közül kerülhetnek ki a súlyosabb betegek,

ennek nyilvánossága pedig ártana a kormánynak és ezért lapítanak. Pedig éppen, hogy életeket menthetne az adatok ismerete, hiszen sokan indulnának a harmadik, európai oltásokért, ha azok igazolhatóan nagyobb biztonságot nyújtanak.

A Fidesz-kormánynak a saját maguk által kreált jogi kiskapuknak köszönhetően még pár napja van arra, hogy nyilvánosságra hozza az adatokat. De, egyben biztosak lehetnek: a végsőkig el fogok menni a teljes nyilvánosság érdekében és ha idővel bebizonyosodik, hogy konkrét politikai számításból, vagy például egyes oltóanyagok részbeni hatástalanságának eltussolása érdekében tartották vissza ezeket az adatokat, akkor nagyon hamar keressenek egy jó ügyvédet. Szükségük lesz rá.

Andy Landy mosolyalbuma – Hazudtok reggel, délben, este (2010-2022)

Új INTÉZKEDÉSEK AZ ELKÚ*RTUK látogatásához. Budapest elrendelte, hogy a fővárosi fenntartású mozikban csak maszkban lehet megnézni az Elkú*rtukat. Ezt követően megjelent, hogy nemcsak védőálarc, hanem szemellenző is kötelező lesz az Ekú*rtuk megtekintéséhez! A rendező Kálomista Gábor és Orbán Viktor már így tekintette meg a filmet! 

apapai

 

Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje Nagybecskereken tárgyalt Német László katolikus püspökkel. Ez kétszeresen is jelentős, mert eddig Orbán Viktor biztos hátországának számítottak mind a határon túli magyarok mind pedig a katolikus egyház.

Német László, a Vajdaságban született, de Magyarországon is részt vett a katolikus egyház életében. Egy időben a magyar püspöki kar titkára is volt vagyis fontos tisztséget töltött be a magyar katolikus egyházban.

A vajdasági katolikus egyház – éppúgy mint az erdélyi vagy a felvidéki – nem a magyar katolikus egyházhoz tartozik hanem az illető állam egyházához. Ennek ellenére nyilvánvalóan szoros a kapcsolat a magyarországi egyházzal.

Választás a pápa és Orbán között

Ferenc pápa budapesti látogatása során is kiderült, hogy a katolikus egyházfő egészen másképp látja korunk problémáit mint a magyar miniszterelnök. A legélesebben a migráció körül csapnak össze a Vatikán és a magyar kormány nézetei. Ferenc pápa első útja Olaszország legnagyobb migráns táborába vezetett. Orbán Viktor pedig Európa első kerítés építője, aki ma is a migráns kérdésre építi európai politikáját.

Ebben a helyzetben a magyar katolikus egyház érthetően megosztott hiszen számára a pápa jelenti az iránymutatást a vallás terén, de a gyakorlatban rendkívüli mértékben függenek a magyar állam pénzügyi támogatásától.

Veres András, a püspöki kar elnöke, személyében is jól szemlélteti a dilemmát. Szeretne előrébb lépni az egyházi hierarchiában, és ez a Vatikántól függ. Ahonnan megüzenték neki, hogy Orbánt támogató püspököt nem léptetnek elő. Ezért nem kívánt hosszabbítani a püspöki kar elnöki tisztségében. Csakhogy Orbán Viktor meg ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradjon a püspöki kar elnöke! Veres András kapitulált, és folytatja a püspöki kar élén, ahol egyensúlyoznia kell a magyar miniszterelnök elvárásai és a pápai iránymutatás között.

Márki-Zay Péter és a határon túli magyarok

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok azért támogatják Orbán Viktort, mert tőle kaptak állampolgárságot és olyan pénzügyi támogatást, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Márki-Zay Péter arról igyekszik meggyőzni őket, hogy Gyurcsány Ferenccel ellentétben, fontosnak tartja a határon túli magyarok ügyét vagyis nem akarja visszavonni azt, amit Orbán Viktor adott nekik. Legfeljebb alaposan megvizsgálná, hogy a határon túli magyaroknak kiutalt pénzből mennyit nyúltak le Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei?!

Lengyel- orosz gázháború

Az oroszok leállították a gáz szállítást a Jamal-Európa vezetéken, amely évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott Lengyelország földgáz ellátásában. Lehet, hogy csak átmeneti leállásról van szó, melyet figyelmeztetésnek szánnak.

Varsó szeptemberben közölte, hogy felmondja a gázszállítási egyezményt. Jövőre járna le a Gazprom és a lengyel gázkereskedelmi vállalat, a PGNiG szerződése. A varsói kormány a balti vezetéken érkező norvég földgázzal kívánja kiváltani a keletről érkezett orosz szállítmányokat.

Mi lesz télen?

A norvég földgáz csak jövőre érkezhet, ezért az idei télre nem jelenthet megoldást. Ráadásul Dánia környezetvédelmi aggodalmait jelezte, és emiatt késlekedhet a balti vezeték építése. Ennek átadási dátuma jövő október. Mi lesz addig?

A varsói kormány már Brüsszelhez fordult, hogy állapítsák meg: a Gazprom visszaél erőfölényével a gáz piacon. Ha az Európai Unió ezt meg is állapítja, attól még nem lesz földgáz idén télen Lengyelországban.

Csizsov nagykövet, aki Brüsszelben képviseli Oroszországot nyíltan meg is fenyegette az Európai Uniót: „ha nem békültök ki velünk, akkor fázni fogtok a télen!”

Putyin játszmája

Az orosz elnök barátai jól járnak: Magyarország hosszútávú földgáz szerződést írt alá Oroszországgal, és ezzel biztosította a fűtést télire, és a rezsi csökkentés fenntartását, amely politikai szempontból létfontosságú Orbán Viktor számára.

Orbán Putyin barátja, de Jaroslaw Kaczynski az ellensége. Lengyelország erős embere személyes ellenségének tartja Putyin elnököt , akit ikertestvérének meggyilkolásával vádol. Bár a tények ezt nem támasztják alá, de Jaroslaw Kaczynski változatlanul úgy véli, hogy ikertestvérének repülőgépe Putyin parancsára zuhant le miközben Katyin felé igyekezett.

A hagyományosan rossz lengyel-orosz viszony most gáz háborúvá változhat, ha Putyin nem szállít gázt a Jamal vezetéken Lengyelországba. Ez nyílt zsarolás, de egyáltalán nem idegen Oroszország majd mindenható urától, aki meg akarja mutatni nemcsak a lengyeleknek, de egész Európának: változatlanul függenek az orosz földgáztól annak ellenére, hogy gyors ütemben fejlesztik az alternatív energia termelő rendszereket illetve megpróbálnak földgázt importálni máshonnan.

Lengyelországnak van már olyan kikötője, amely alkalmas a cseppfolyósított földgáz fogadására, de ennek kapacitása korlátozott. Az amerikaiak pedig előszeretettel adják el a cseppfolyósított földgázt inkább Ázsiában, ahol a kínaiak vagy a délkoreaiak többet fizetnek érte.

Az oxigén az új arany – vírus vészhelyzet Oroszországban

Egyre nagyobb a hiány orvosi oxigénből – tudósít a Moscow Times. Oroszországban minden nap új járvány rekordok dőlnek meg, és a kórházakban fogytán az életmentő oxigén. Pénteken 1163-an haltak bele a Covid 19 járványba orosz földön.

„Nem akarok pánikot kelteni, de a helyzet nagyon súlyos. Egészen egyszerűen nem tudjuk tovább növelni a termelést miközben a rendelések egyre nagyobbak” – nyilatkozta az egyik legnagyobb oxigén előállító cég főnöke a Moscow Times portálnak.

Naponta 2000 tonna orvosi oxigént használnak fel a kórházak, ahol a járvány miatt egyre nagyobb az igény.

Oroszország még nem tart ott mint India, ahol korában olyan nagy oxigén hiány alakult ki, hogy sok beteg azért halt meg, mert egészen egyszerűen kifogyott az oxigén a kórházból.

A vírus megfékezése érdekében részleges zárlatot vezettek be. A legutóbbi, pénteki összesítés 1163 halálos áldozatról számolt be, ezzel az összesített szám 236 220-ra nőtt, ami Európában a legmagasabb.

Csakhogy a járványnak még egyáltalán nincs vége Oroszországban, egyre többen kerülnek kórházba a Covid 19 vírus miatt. Közben pedig az átoltottság még mindig csak 33%-os!

Vészjelek vidékről

Először Csuvasföldről jeleztek oxigén hiányt. Ez az autonóm köztársaság Moszkvától 600 kilométerre keletre van.

„Kifogyóban az oxigén”

– közölte a helyi médiával az autonóm köztársaság feje.

Csebokszariban, az autonóm köztársaság fővárosában az orvosok – nevük eltitkolása mellett – elmondták a sajtónak: nekik kell kiválasztani, hogy melyik betegnek jut oxigén és melyiknek nem!

Komi földön, északon, még rosszabb a helyzet:

„Az oxigén az új arany. Mindennap számbavesszük a készletet, és döntünk: melyik kórház mennyit kap?!”

– nyilatkozta Komiföld első embere.

„Van amikor az utolsó pillanatban kapunk egy kis oxigént, de van, amikor nem” – mondta egy neve elhallgatását kérő orvos a médiának.

Perm városában nyíltan bevallják az egészségügyi hatóságok, hogy egyes kórházak kifogytak az oxigénből.

Hasonló hírek érkeztek Szibériából, az Altaj régióból és Észak Osszétiából is – írja a Moscow Times című portál a koronavírus járvány drámai következményeiről.

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

„Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

„Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy „semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Foszlányaim – Az oltás szabadságharcosai

0

„Én egy olyan országot szeretnék (szerintem nem vagyok egyedül) ahol szabadon dönthetek afelől, hogy oltatom-e magam vagy sem, és nem ér semmilyen hátrány azért, mert nem szeretném az oltást.” 

Ilyen és ehhez hasonló „szabadságharcosokkal” van tele a Facebook.

Nekik üzenném, hogy az egyén szabadsága addig terjed, amíg nem korlátozza mások szabadságát. Azzal, hogy nem oltatja be magát a közösséget és egyben az egyén szabadságát veszélyezteti.

Szóval rendelkezz szabadon magaddal, de ne én fizessem a számládat. Uff.

Brüsszel – Varsó szakítópróba

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Az első 13%-át a 34 milliárd eurós uniós csomagnak akkor kapná meg Lengyelország, ha ünnepélyesen elkötelezné magát a bíróságok fegyelmi kamarájának megszüntetésére. Ebbe a varsói kormány belemehet hiszen Morawiecki miniszterelnök jelezte: felszámolják a fegyelmi kamarákat, mert nem váltak be a gyakorlatban. Csak kérdés, hogy mikor teszik ezt?

Ez a könnyebbik dolog, de a nehezebb az, hogy Varsónak el kellene állnia az egész bírósági reformtól, ha az egész összeget meg szeretné kapni. Csakhogy a PiS elkötelezte magát a reform mellett, amelyet az Európai Unió nem véletlenül nem akar elfogadni. Ez ugyanis

sértené az egyik legfontosabb alapelvet, mely szerint az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie a politikai hatalomtól.

A másik vitapont: a lengyel kormány nem akarja elfogadni, hogy az uniós jog felülírja a hazai törvényeket. Ez is az Európai Unió fontos alapelve, melyről Brüsszel nem mondhat le. A varsói kormány viszont nehezen vonulhatna vissza anélkül, hogy elveszítené az arcát a saját szavazó tábora előtt.

Lengyelországnak napi 1 millió eurót kellene fizetnie amíg ezek a problémák meg nem oldódnak. Ehhez jön még az a félmillió euró naponta, melyet a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt kell Varsónak kifizetnie. Az Európai Bíróság ugyanis ennyire ítélte Lengyelországot – Csehország feljelentése alapján – azért, mert nem zárt be egy környezetszennyező lignit bányát a két állam határának közelében.

Merkel öröksége

A kancellár asszony háttéralkukat kötött a magyar és a lengyel vezetéssel, hogy biztosítsa az uniós gépezet folyamatos működését.

A pénz megvonása hatékony eszköz lehet, mert a magyar és a lengyel választók minden valószínűség az eurómilliárdokat választanák Orbán Viktor illetve Jaroslaw Kaczynski helyett.

A probléma megoldása Merkel utódaira marad: mindenekelőtt Olaf Scholzra, aki várhatóan Németország új kancellárja lesz és Emmanuel Macron elnökre, aki nagyobb szerepet kíván játszani az európai ügyekben mint eddig.

Magyarországnak és Lengyelországnak – éppúgy mint minden tagállamnak – vétójoga van, és ezzel akadályozhatják az uniós döntéshozatalt. Amennyiben a tagállamok többsége úgy dönt, hogy előbbre kíván lépni az Európai Egyesült Államok felé, akkor Scholznak és Macronnak kell megtalálni azt a döntési formát, amely lehetővé teszi a kisebbségi vétózás elkerülését.

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Brüsszel abban érdekelt, hogy bukjanak meg az Európával szemben szkeptikus kormányok Magyarországon és Lengyelországban.

Jelenleg patthelyzet van, de amíg a politikai kötélhúzás tart, az Európai Unió szépen lassan lemarad vetélytársai mögött a globális piacon. Az idő tehát sürget, de hogyha elhúzódik a nemzeti és európai érdekek csatája, akkor a vetélytársak lassacskán leírják az Európai Uniót …

A Facebook átnevezte magát Metának

A Facebook az elmúlt két évtizedben a világ legismertebb márkajelzéseivel: egy nagy kék F betűvel emelkedett a figyelem középpontjába.

Már nem. Csütörtökön a közösségi hálózatok óriása félreérthetetlen lépést tett a megújulás irányába, hangsúlyozva a Facebook nevét, és átkeresztelte magát Metának.  A változás egy új, végtelen alakú szimbólumként tervezett, kissé ferde, majdnem perechez hasonló logóval jár. A Facebook, Instagram és más alkalmazások megmaradnak, de a Meta égisze alatt.

A lépés azt jelzi, hogy Mark Zuckerberg azt tervezi, hogy a Szilícium-völgyi vállalatát a következő digitális határvonalnak tekinti, vagyis a különböző digitális világok egyesítése egy úgynevezett metaverzummá. Ugyanakkor a Facebook átnevezése segíthet távolítani a vállalatot a számos közösségi hálózattal kapcsolatos vitától, amellyel szembesül, beleértve azt is, hogy hogyan terjeszti a gyűlöletbeszédet és a félretájékoztatást.

„Sokat gondolkodtam az identitásunkon” ezzel az új fejezettel – mondta Mr. Zuckerberg egy virtuális eseményen, amelyen bemutatta a Facebook jövőbeli technológiai fogadásait.

Mark Zuckerberg elkötelezte magát a metaverzum mellett, egy olyan összetett univerzum felépítése mellett, amely online, virtuális és kibővített világokat ötvöz, amelyen az emberek zökkenőmentesen járhatnak. Azt mondta, hogy a metaverzum lehet a következő jelentős közösségi platform, és több technológiai vállalat is meg fogja építeni a következő 10 év során. Hétfőn a Facebook táviratban jelezte, hogy nagy szereplő akar lenni, amikor a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság üzletágát szétválasztotta a Facebook Reality Labs néven ismert részlegre.

Az átállás időzítésének kettős előnye van.

A Facebook az elmúlt hetekben 17 éves történetének legintenzívebb ellenőrzésével küzdött. A törvényhozók és a közvélemény bírálta Instagram fotómegosztó alkalmazását, amiért sérti egyes tinédzserek önbecsülését, és a vállalatnak megkérdőjelezhető a félretájékoztatás felerősítésében és a zavargások felkeltésében játszott szerepe.

A felháborodást csak fokozta, miután a Facebook egykori alkalmazottja olyan belső dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyekből kiderült, hogy a cég mennyit tudott az okozott hatásokról. A dokumentumokból származó megállapításokat először a The Wall Street Journal tette közzé, majd más médiaszervezetek, köztük a The New York Times.

A leleplezések számos kongresszusi meghallgatáshoz, valamint jogi és szabályozási ellenőrzéshez vezettek. Hétfőn  a szivárogtató Haugen asszony beszélt még a brit képviselőkkel is a parlamentben, és sürgette őket, hogy szabályozzák a Facebookot.

Kedden a Facebook felszólította alkalmazottait, hogy „2016 óta őrizzék meg a vállalkozásaira vonatkozó belső dokumentumokat és kommunikációkat”, mivel a kormányok és a törvényhozó testületek vizsgálatot indítottak a működésével kapcsolatban.

A vállalati márkaváltás ritka, de van rá példa.

Általában arra használták őket, hogy jelezzék a vállalat strukturális átszervezését, vagy hogy távol tartsák a vállalatot egy mérgező hírnévtől.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK