Featured

Lavrov: Brüsszel fizessen Lukasenkának!

„Ha Törökország kaphat pénzt az Európai Uniótól azért, mert leállítja a migránsokat, akkor miért nem kaphat ugyanígy Fehéroroszország is?!” – kérdezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Valójában Lavrov kérdése álságos pontosan tudja, hogy a lengyel-fehérorosz határ konfliktus mögött Putyin orosz elnök áll. A migránsok ugyanis csakis az orosz titkosszolgálat támogatásával érkezhetnek el az Európai Unió keleti határára.

Érdemes megjegyezni, hogy már a korábbi nagy migráns áradat érkezésekor is meggyanúsították Putyin orosz és Erdogan török elnököt azzal, hogy ők szervezték az akciót, melynek keretében több mint egymillióan érkeztek az Európai Unióba. Hasonló vádak fogalmazódtak meg azokkal az iszlamista terrorakciókkal kapcsolatban is, melyeket Párizsban és más európai nagyvárosokban. A francia titkosszolgálat elemzése szerint az Iszlám Állam csakis úgy vált képessé a nagyszabású terrorakciók megszervezésére és végrehajtására, hogy fegyvereket és logisztikai segítséget kapott az orosz és a török titkosszolgálattól.

Merkel kancellár oldotta meg a válságot amikor alkut kötött Erdogan elnökkel: az Európai Unió jelentős összeg kifizetéséért cserébe mentesül az újabb migráns hullámoktól. Erre célzott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót alkudott ki Brüsszeltől.

Hibrid háború a határon

Megvédjük Európát – hangsúlyozta Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki Putyin elnököt vádolta a drámai helyzetért. Ursula von der Leyen asszony is hibrid háborúról beszélt a lengyel-fehérorosz határ krízis kapcsán.

A hibrid háború gondolatát Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök fejlesztette stratégiai irányvonallá Oroszországban. A gyakorlatban először Ukrajnában próbálták ki. Ez a hadviselés az ellenfél szisztematikus kifárasztására és legyengítésére nem pedig a legyőzésére törekszik.

Érdekes, hogy a CIA igazgatója nemrég Putyin elnökkel tárgyalt Moszkvában. Regionális problémákat is megvitattak- közölte Peszkov, az orosz államfő szóvivője. Akkor mindenki Ukrajnára gondolt, de egyáltalán nem kizárt, hogy Fehéroroszország is szóba került.

Putyin és Lukasenka nemrég közölte: a két állam közös stratégiát dolgozott ki. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Putyin immár Fehéroroszország fegyveres erői felett is rendelkezik.

Lukasenka: nem vagyok őrült!

Fehéroroszország elnöke jellemző módon a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) nevű orosz lap főszerkesztőjének nyilatkozott.

Elmondta, hogy tudja: „Fehéroroszországnak hol a helye”. Képmutatóan hozzátette:

„nem szándékozunk megtámadni Lengyelországot!”

Ezt nehezen is tehetné hiszen Lengyelország a NATO tagja vagyis az USA-nak a megtámadott tagállam segítségére kellene sietnie.

„Nem fogunk letérdelni!” – hangsúlyozta Lukasenka, akinek rendszerét számtalan szankció sújtja, mert a legutóbbi választáson csak csalással szerzett többséget. Ebben is Putyint utánozza, aki szintén rendszeresen meghamisítja a választási eredményeket.

Mindkettejük mestere e téren is Joszif Sztálin volt. Ő ugyanis kijelentette:

„nem az a fontos, hogy ki hogy szavaz, hanem az, hogy ki számolja össze az eredményeket!”

Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.

Alapvetően a 30%-al megnövekedett üzemanyag árak okozzák az infláció ilyen magas mértékét. A fő tényező az üzemanyagok drágulása volt, de a hazai infláció gyorsulása nem egytényezős jelenség. A hagyományosan alacsony áremelkedési folyamatokkal jellemezhető tartós fogyasztási cikkek körében is meglódultak az árak.

Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-al kerültek többe mint egy évvel korábban. Csekély vigasz, hogy az egész világon az egekbe szöktek az élelmiszerek árai

Az ok: a gyorsan növekvő kereslet és a gyenge termés, no meg sok minden más. Tíz éve nem voltak ilyen magasan az élelmiszer árak – írja a CNN portál az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.

3%-al növekedtek az élelmiszerek árai szeptembertől októberig – közli a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének) jelentése. Különösen a növényi olajok és a búza lett drágább egyetlen hónap alatt. A búza, amely a legnagyobb termő területtel rendelkezik a világon, 5%-al lett drágább, mert gyenge volt a termés olyan nagy exportőr országokban mint Kanada, az USA vagy Oroszország. Az árpa, a rizs és a kukorica ára is nőtt.

Még rosszabb a helyzet a növényi olajoknál, ahol egyetlen hónap alatt 9,6%-al nőttek az árak. Leginkább a pálmaolaj ára emelkedett méghozzá azért, mert a legnagyobb exportőr országban, Malajziában a koronavírus miatt kevés volt a vendégmunkás.

A FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.

Üres polcok- növekvő árak

Az élelmiszer ellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátó láncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy Britanniában a Brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak az élelmiszer polcok. Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.

A nagy élelmiszer kereskedő cégek általában áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett beszerzési költségeket: így tett az Unilever, a Kraft-Heinz és a Mondelez.

Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét

A nyugdíjasok hiába kapnak 3,6% helyett 3,9%-ot, ha a nyugdíjas árindex 5,7%.

Ez a társadalmi csoport, amely több mint kétmillió potenciális szavazót jelenthet, eddig jórészt Orbán Viktor szavazó bázisát erősítette, mert a kormányzat garantálta a létbiztonságot, és igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárló erejét. Most ennek vége. Minden nyugdíjas háztartás előtt nyilvánvalóvá válik még a választások előtt, hogy a nyugdíjak vásárló ereje csökken. A perspektívája pedig az, hogy az infláció hosszú távon a létminimumra szoríthatja le a nyugdíjának értékét.

Az infláció a szegények adója, mert ők tudnak a legkevésbé védekezni ellene. Egy szegény társadalomban az infláció azzal is sújt többmillió embert, hogy nem tud megvásárolni számára létfontosságú fogyasztási vagy szolgáltatási termékeket.

A rezsi egy átlagos magyar család kiadásainak 21%-át teszi ki míg Nyugat Európában kb. 5%-át.

Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést – józan politikai belátásból. Ha ezt feladná, akkor jó eséllyel veszítene 2022-ben. De ki fizeti meg a magas árat? A cégek, amelyek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.

Az infláció gyorsan erodálja a háztartások jövedelmeit. Az eredmény a csökkenő életszínvonal. Ez rossz ómen a választások előtt.

MÁRKI-ZAY

Mint tudjuk, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje megkereste a Kutyapárt elnökét, és megpróbálta lebeszélni arról, hogy önállóan induljanak a jövő évi választáson. Azt is felajánlotta, hogy egy befutó helyet ad cserébe a közös listán. Azt is tudjuk, hogy Kovács Gergely nem volt kész ilyen megállapodásra. Válaszul Márki-Zay úgy nyilatkozott, hogy a Kutyapárt ellen fog kampányolni, hiszen aki úgymond a Kutyapártra szavaz, az Orbánt tartja hatalomban.

Én másképpen kezeltem azt, hogy 2018-ban a budapesti 3. választókerületben nem lépett vissza a javamra a Jobbik, az LMP és a Momentum jelöltje. Sokan nehezteltek rájuk ezért, mondván, hogy akkor megnyertem volna Gulyás Gergellyel szemben a mandátumot, és ha ugyanez történik valamely szomszédos választókerületben is, akkor nincs meg a Fidesz kétharmada. Én nem nehezteltek azokra az ellenzéki jelöltekre, akik nem léptek vissza a javamra.

Egyébként azoknak, akik listán a másik három ellenzéki pártra szavazott, közel fele egyéniben rám szavazott. Nekik a Fidesz legyőzése fontosabb volt, mint azok a különbségek, amelyek az általam képviselt politikát megkülönböztetik attól, amit ők tartanak követendőnek.

Mások viszont nem szavaztak át rám: nem bízták rám a politikai képviselerüket, ami szerintem rendben van.

A választás a bizalomról szól. Lássunk világosan: Márki-Zay Péterre többnyire azok szavaztak, akiknek elegük van az Orbán-rendszerből, de nem akarták politikai képviseletüket Dobrev Klárára illetve rajta keresztül Gyurcsány Ferencre bízni. Ez is rendben van, demokrataként el kell fogadnunk, ha polgártársaink egy része nem bennünk bízik.

Akik a Kétfarkú Kutya Pártra szavaznak, azért teszik ezt – tennék a listás szavazatukkal, ha lenne a Kutyapártnak listája -, mert nem bíznák politikai képviseletüket a hatpárti szövetségre, illetve az annak listáját majd vezető Márki-Zay Péterre. Aki demokrataként gondolkodik, az elfogadja, hogy joguk van hozzá.

Vajon miért nem bíznak Márki-Zayban?

Mondok egy példát. Márki-Zay nyilvánosságra hozta azt a feltételezését, hogy Orbán Viktor fia meleg. Több alkalommal is elmondta, hogy Orbán képmutatásának leleplezését annyira fontosnak tartja, hogy ez megéri, hogy ilyen módon megsértse Orbán Gáspár információs önrendelkezését.

Még mi mindent tenne meg, mások milyen jogait hagyná kívül szerinte fontos politikai célok érdekében, ha főhatalom lenne a kezében?

Ezzel a fontos példával csak azt próbálom érzékeltetni, hogy demokrataként el kell fogadnunk, ha az Orbán-rendszerrel szembenálló polgártársaink egy része nem akarja Márki-Zayra bízni a politikai képviseletét. Másoknak meg a hatpárti szövetséggel lehet bajuk.

És ha az így hiányzó szavazatokon múlik, hogy marad-e az Orbán-rendszer? Belátom, ez nem könnyű dilemma. Sokan vagyunk, akiknek nem könnyű.

Annak azonban, aki szavazatokat akar megszerezni Orbán legyőzéséhez, nem fenyegetőznie kell, nem is befutó listás helyet kell felajánlania, hanem meg kell nyernie a megcélzott választói kör bizalmát.

Én a jobbikos vagy LMP-s választók bizalmát sosem akartam megnyerni, annyira mást gondolok a politikában, mint ők. Ha Márki-Zay a Kutyapárt választóinak szavazatát akarja megkapni, a bizalmukat kell elnyernie.

Putyin is fogadta a CIA főnököt

Kétnapos találkozója során William Burns találkozott Putyin elnökkel is noha ez általában nem szokásos – erősítette meg az államfő szóvivője Moszkvában. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Putyin általában csak állam és kormányfőkkel tárgyal, a többi megbeszéléseket rábízza a beosztottjaira. Ezúttal azonban kivételt tett. Vajon miért?

A hivatalos tájékoztatás szerint megvitatták a jelenlegi krízist a két állam kapcsolataiban. Ezenkívül regionális konfliktusokról is eszmét cseréltek.

William Burns találkozott Putyinon kivül a védelmi tanács titkárával , Nyikolaj Patrusevvel, aki korábban a titkosszolgálat (FSZB) főnöke volt és Szergej Nariskinnel, aki a hírszerzés vezetője.

Putyin elnök júniusban találkozott Joe Bidennel Genfben. Ezt követően Moszkvában tárgyalt Victoria Nuland az amerikai külügy államtitkár-helyettese, aki az amerikai sajtó szerint nem sok eredményt ért el.

Hibrid hadviselés

Érdekes, hogy Lengyelország és Beloruszia határán épp a CIA főnök látogatása után alakult ki szinte háborús helyzet, mert több mint ezer menekült megpróbálta áttörni a határ kerítést. A többnyire afgán és közel-keleti menekülteket az orosz titkosszolgálat szállítja a lengyel – belorusz határra, hogy ily módon próbálja meg destabilizálni Lengyelországot, mely a NATO leginkább orosz ellenes tagja a balti államokkal együtt.

Az amerikai diplomácia – washingtoni értesülés szerint- elvetette a lengyelek és a baltiak határozottan orosz ellenes irányvonalát, és ehelyett modus vivendit keres Moszkvával – éppúgy mint a nyugat európai nagyhatalmak: Németország, Franciaország és Olaszország.

Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Geraszimov tábornok találta ki a hibrid hadviselést méghozzá az ukrán probléma megoldására. 2013-ban elüldözték Kijevből az oroszbarát elnököt, Janukovicsot, és nyugatbarát rendszer került hatalomra. Vele szemben folytat Moszkva hibrid hadviselést – változó sikerrel.

Belorusziában – Putyin segítségével – megakadályozták a nyugatbarát fordulatot, és most válaszképpen destabilizálni igyekeznek Lengyelországot. Ehhez a migránsok ezreit használják fel.

Maga Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője nevezte hibrid hadviselésnek a lengyel határ elleni migráns akciót. Lukasenka az orosz titkosszolgálat nélkül nemcsak hatalmát nem tudná megtartani, de hasonló akció indítására magától gondolni sem merne.

Putyinnal a háta mögött viszont igen vállalkozó szellemű.

A CIA figyelmét aligha kerülheti el mindez, de Putyin és Burns megbeszélésén minden bizonnyal kijelölték a határokat, melyek között „fékezett habzású” akcióra kerülhet sor a lengyel-belorusz határon. Az erőviszonyokat mindenesetre jól mutatja, hogy az Európa elleni gázháborúban megerősödött Putyin ilyen akciót támogathat nem sokkal azután, hogy Moszkvában fogadta a CIA főnökét.

A mesterséges intelligencia veszélyesebb lehet mint az atombomba

„Meg kell ismernünk a mesterséges intelligencia képességeit! Egyúttal azt is meg kell értenünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan szintű bizonytalanságot okoz a világban, amely nagyon nehézzé, szinte lehetetlenné teszi a tartós béke fenntartását” – figyelmeztet Henry Kissinger, a veterán amerikai diplomata, aki nemrég könyvet adott ki egy másik szerzővel együtt arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása lehet a hadviselésre és a nemzetközi kapcsolatokra.

A 98 éves veterán diplomata még mindig igen aktív: a járványt megelőzően minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe. A kínai fővárosban nagy tisztelettel fogadják hiszen ő vitte el Nixon elnököt Kínába 1972-ben. Ez a diplomáciai fordulat indította el Kínát a reformok útján, melyek eredményeképp immár vetélytársai az Egyesült Államoknak. Szakértők rámutatnak arra, hogy Kína a mesterséges intelligencia terén meg akarja előzni az Egyesült Államokat, és ez döntő fordulat lehet a két nagyhatalom versengésében.

Kissinger a párbeszédet hiányolja

Az egykori USA külügyminiszter, aki fiatal korában a nukleáris háború elhárításának szakértője volt, azt hiányolja, hogy jelenleg sem Peking sem pedig Washington nem törekszik a másik álláspontjának megismerésére. Márpedig ez katasztrófákhoz vezethet – hangsúlyozza a 98 éves ex külügymioniszter.

Kissinger utal az első világháború előtt kialakult helyzetre amikor a brit birodalom és a feltörekvő német császárság kölcsönösen félreismerte a másik szándékait, és így belesodródtak az első világháborúba.

Arról nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy ő és más amerikai diplomaták folyamatosan tárgyaltak az oroszokkal a nukleáris leszerelésről, és így sikerült elkerülni a komolyabb konfliktust a hidegháború idejében.

Most viszont nem folyik ilyen párbeszéd Peking és Washington között miközben a fegyverkezési verseny egyre intenzívebb a két világhatalom között.

A háborúban az jár jól, aki kimarad belőle

Szunce mester fogalmazta meg így az álláspontját az első olyan fennmaradt tanulmányban, mely a háború művészetével foglalkozik.

Pekingben szemmel láthatóan tartják is magukat ehhez. Míg Mao elnök idejében nyílt fegyveres konfliktusba keveredtek az Egyesült Államokkal a koreai félszigeten, addig Teng Hsziaoping reform kurzusa a gazdasági – tudományos versengésre helyezi a hangsúlyt a katonai helyett. Pekingben úgy tartják, hogy épp az okozta a Szovjetunió bukását, hogy erejét a katonai szférára összpontosította, és elhanyagolta a gazdaság fejlesztését.

Pekingben többen felróják Hszi Csinping elnöknek, hogy nyíltan meghirdette a mesterséges intelligencia programot. Ezt a kihívást az USA már nem hagyta figyelmen kivül, és megindult a kereskedelmi háború Kína ellen. Hszi Csinping ellenfelei emlékeztetnek Teng Hsziaoping mondására, mely szerint titkolni kell az igazi sikereket nehogy a vetélytársak észbe kapjanak.

Hszi Csinping elnök viszont nyíltan felvállalja Kína világhatalmi szerepét. Hangcsouban a G 20-as konferencián jelezte: Kína a G2-es világban érdekelt vagyis az USA-val osztozni kíván az irányító pozícióban. Washington válasza erre jelenleg az egyértelmű nem. Kissinger szerint azonban fontos lenne tárgyalni nehogy elmérgesedjen a két világhatalom viszonya a huszonegyedik században.

Fél-e Orbán?

Bulgáriában és Csehországban a választópolgárok kiszavazták a hatalomból Babist és Boriszovot, lehet, hogy Orbán Viktor lesz a következő?

A londoni Times újságírója erről faggatta Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter szerint erre jó esély van, mert az emberek változást akarnak Magyarországon. Szerinte Orbán Viktort csak két dolog érdekli igazán: a hatalom és a pénz!

1990 előtt ezért KISZ vezető volt, később liberális majd illiberális és keresztény-nemzeti. Célja az egyszemélyes hatalom és a meggazdagodás volt, amit el is ért. Márki-Zay Péter ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a demokráciát és leszámoljon a korrupcióval.

Közeledés Washingtonhoz és Brüsszelhez, távolodás Moszkvától

Márki-Zay Péter nem érti, hogy Orbán Viktor miért harcol Brüsszellel és miért csodálja Putyint. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a londoni Sunday Timesnak, hogy megtartaná a határkerítést, amely távol tartja Magyarországtól és az Európai Uniótól a migránsokat.

A kormánypárti média azzal vádolja Márki-Zay Pétert, hogy CIA ügynök, aki élvezi Soros György támogatását, és „Brüsszel utasításait teljesíti”.

Márki-Zay Pétert Orbán Viktorral egyidőben fogadta a State Department Washingtonban akkor amikor a magyar kormányfő Donald Trumpnál járt a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban már akkor felfigyeltek Hódmezővásárhely polgármesterére, akit a magyar nagypolitikában akkor még nemigen tartottak számon.

Azóta azonban az ellenzék miniszterelnök jelöltje lett. Nem véletlen, hogy a Sunday Times tudósítója ellátogatott miatta Hódmezővásárhelyre.

Van-e oka Orbán Viktornak a félelemre?

A magyar miniszterelnök a nyolcvanas évek második felében maga is megismerhette a CIA módszereit amikor Soros György pártfogásával a rendszerváltásra készülődött. Az USA elmúlt évek során alaposan kivette a részét az elitváltásból a szomszédos Romániában és Ukrajnában. Most a Sunday Times tudósítója nem véletlenül céloz Bulgáriára és Csehországra is, mert mind Szófiában mind Prágában bebetonozottnak tűnő kormányfő bukott meg – nem kis részben külföldi támogatással. Andrej Babist még nem sokkal a választások előtt biztos győztesnek hitték. Orbán Viktor vele parádézott a határ kerítésnél, majd pedig Usti nad Labemben közös sajtóértekezletet tartottak. Ahol a sajtót úgy kezelték cseh földön ahogy azt Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében szokták. Babis mégiscsak megbukott, mert senki sem hajlandó vele együttműködni!

Tegyük ehhez hozzá, hogy korábban Fico rendszere is megbukott Szlovákiában, ahol Brüsszel és Washington nyíltan az ellenzéket támogatta.

Nincs recept a folytatásra

Politikai káosz uralkodik jelenleg Bulgáriában, zűrzavar Romániában és Csehországban valamint Szlovákiában. Ukrajnában 2013-ban ment végbe a demokratikus fordulat az USA és az EU támogatásával, de az eredménynek enyhén szólva váratnak magukra. Zelenszkij elnök épp most írta alá az oligarchia elleni törvényt, mely mérsékelni akarja a dollár milliárdos szupergazdagok politikai befolyását és mérsékelni a korrupciót. Ezen a téren ugyanis a demokrácia nyolc éve alatt nem sok minden történt Ukrajnában.

Sem Washingtonban sem Brüsszelben nincs elképzelés arra, hogy mihez kezdjen egy populista autokrata rendszert megdöntő politikus. Ehhez pénzügyi és politikai támogatás kellene, de csak szép szavakra lehet számítani. A rendszerváltásból kiábrándult kelet-európai közvéleménynek ez vajmi kevés.

Reményt keresnek az európai életszínvonalra, de ezt sem Márki-Zay Péter sem más ellenzéki politikus nem ígérheti meg hitelesen. A populista hullám megállítása ezért csak átmeneti lehet: Orbán Viktor is amerikai támogatással kezdte meg karrierjét, melynek során rájött, hogy egy szegény és frusztrált országban a populizmus a legbiztosabb eszköz a hatalom elnyerésére és megtartására.

Oligarchia ellenes törvény Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, mely szerint a jövőben szigorúan korlátozni kell az oligarchák politikai befolyását. A probléma az, hogy egyik elődje, Petro Porosenko is szerepel az oligarchák listáján több mint egymilliárd dolláros vagyonnal, éppúgy mint Zelenszkij fő támogatója, Viktor Pincsuk, aki Ukrajna második leggazdagabb embere.

Viktor Pincsuk vagyonát 2,6 milliárd dollárra becsülikés az államfővel való jó kapcsolata állítólag megromlott. Zelenszkij elnök a hírek szerint arra készül , hogy valóban korlátozza az oligarchia szerepét az ország politikai életére.

Ezt tanácsolja neki az amerikai nagykövetség is, amely meghatározó szerepet játszik Ukrajnában amióta az oroszbarát Janukovics elnököt elűzték Kijevből 2013-ban.

Putyin útján?

Korábban Putyin orosz elnök is fellépett azok ellen az oligarchák ellen, akik hatalomra segítették. Hodorkovszkijt börtönbe is csukatta, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki. Egy másik orosz oligarcha, Berezovszkij Angliában titokzatos körülmények között az életét veszítette. Családjának tagjai az orosz titkosszolgálatot gyanúsították emiatt.

Putyin egykori pénztárosa, Abramovics viszont vígan él és továbbra is a Chelsea tulajdonosa Londonban. Igaz, hogy az ő tartózkodási engedélyét a brit hatóságok nem hosszabbították meg épp azért, mert még mindig jóban van Putyinnal. Abramovics ezért felvette az izraeli állampolgárságot. Az izraeli útlevelet az akkori államfő nyújtotta át Roman Abramovicsnak a Tel Aviv-i repülőtéren.

És nálunk?

Simicska Lajos összetűzött Orbán Viktorral – állítólag épp Putyin miatt – és megbukott. Utóda, Mészáros Lőrinc immár dollár milliárdos bár sokan ezt a hatalmas vagyont a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi alapjának tekintik. Oroszországban is ez volt a helyzet, Putyin ezen a címen vetkőztette le az olyan dollármilliárdos oligarchákat mint Hodorkovszkij vagy Berezovszkij.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran beszél arról, hogy az autokrata vezetők megbuktatásának legcélszerűbb módja a korrupció leleplezése.

Csakhogy Ukrajnában Zelenszkij épp azzal került hatalomra, hogy megígérte: megszünteti a korrupciót és az oligarchák hatalmát. Ebből nem sokat sikerült megvalósítania. Ezért is írta alá az oligarchák elleni törvényt, hátha másodszor sikerül valamelyest csökkenteni az oligarchák politikai befolyását és az általános korrupciót abban az egykori szovjet tagállamban, ahol a lakosság életszínvonala stagnált, ha épp nem csökkent az elmúlt harminc évben.

Veszélyesek az ablakok bizonyos „diplomaták” számára

A  35 éves Kirill Zsalo holttestét a nagykövetség épülete mellett találták meg a járdán. Az orosz nagykövetség megtagadta a boncolást, ezért a német hatóságok nem vizsgálhatták meg a holttestet, melyet hazaszállítottak Moszkvába. A Der Spiegel beszámolója szerint az orosz nagykövetség tragikus balesetről beszél a furcsa haláleset kapcsán.

A német kémelhárítás azt gyanítja, hogy Kirill Zsalo valójában kém volt – diplomata útlevéllel. Azért tartják ezt nagyon valószínűnek, mert édesapja  az orosz biztonsági szolgálat egyik fontos főnöke. Alekszej Zsalo vezette az orosz titkosszolgálatnak azt az osztályát, mely megpróbálta megmérgezni Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, akit azután Németországban gyógykezeltek.

Kínos előzmények

A Bellingcat portál Alekszej Zsalo altábornagyot úgy írja le mint aki gyilkosságok végrehajtására kap utasításokat minden bizonnyal magától Putyin elnöktől.

Berlinben kétszer fejbelőttek egy csecsen parancsnokot, aki Németországban kért menedékjogot. A német kémelhárítás az oroszokat gyanúsítja mind a mai napig az akció végrehajtásával. Merkel kancellár személyesen is reklamált Putyin elnöknél az ügyben.

A titokzatos módon elhunyt Kirill Zsalo Bécsben szolgált diplomataként az ottani ENSZ képviselet mellett. Ausztria régóta a kémek paradicsomának számít. Az osztrák kémelhárítás az ifjabb Zsalot mint orosz hírszerzőt tartotta számon – diplomata fedésben. Kirill Zsalo 2019 óta szolgált a berlini orosz nagykövetségen. Két hónappal azelőtt érkezett oda, hogy a csecsen parancsnokot lelőtték az állatkert közelében. A német hatóságok őrizetben tartanak egy másik oroszt, Vagyim Kraszikovot, akit a gyilkosság végrehajtásával gyanúsítanak.

Putyin ellenfelei gyakran esnek ki az ablakon

Négy olyan orvosról is tudnak a nyugati hírszerző szolgálatok, akik a pandémia idején bírálták a hatóságok tehetetlenségét, majd nem sokkal később kiestek az ablakon. Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémia menedzselését, amely nem mondható különösebben sikeresnek: a halottak száma a hivatalos adatok szerint is meghaladja a 230 ezret. A londoni Economist szerint ennél három és félszer többen veszítették életüket a járvány miatt Oroszországban. Eddig.

A legutolsó orvos, aki kiesett az ablakon egy professzor házaspár lánya volt. Darja Horovszkaja bírálta a kórházi állapotokat Szentpéterváron miután mind édesapját mind édesanyját a Covid vírus miatt veszítette el. A 35 éves Darja Horovszkaja négy nappal azután esett ki egy szentpétervári kórház kilencedik emeletéről, hogy édesanyja is a vírus áldozata lett.

Miért eshetett ki az ifjabb Zsalo a nagykövetség ablakán?

A jólértesült Bellingcat arról ír, hogy a csecsen vezér gyilkosa csak órákkal korábban érkezett Berlinbe vagyis nem tudta előkészíteni a precízen megtervezett gyilkos akciót. Ehhez mindenképp segítségre volt szüksége, és ebben játszhatott kulcsszerepet a most elhunyt 35 éves diplomata. Orosz részről természetesen mindent cáfolnak, de érdekes, hogy a titkosszolgálat egy altábornagy fiát sem kíméli akkor, ha kínos leleplezés veszélye áll fenn. Kiderülhetne ugyanis, hogy a Németországban menedéket kereső csecsen vezér halálát Putyin rendelte el. Az elnök személyét a titkosszolgálatnak mindenképp védenie kell olykor még olyan áron is, hogy egy altábornagy fiát kell feláldozni „az ügy” érdekében.

Andy Landy mosolyalbuma – Gubás Gabi Szerén(y)ke interjúja

 Az „Elk*rtuk” című filmben, amely Gyurcsány Ferenc helyett inkább Dobrev Klárát helyezi az 56-os események középpontjába, Klára szerepét Gubás Gabi alakította.

A művésznő természetesen interjút is adott a sajtónak:

Klára szerepe az én pályámon talán egy kicsit olyan, mint amikor Meryl Streep eljátszhatta a Vaslady, Margaret Thatcher szerepét, vagy gondoljunk csak A Koronában az Erzsébet királynőt játszó Olivia Colmanre vagy a Coco Chanelt alakító Marion Cotillard-ra. 

AL

Szerinte „abszolút objektíven, előítéletek nélkül” tudta megformálni ezt a szerepet is.

Vajon, ha az ellenzékkel szimpatizáló filmrendezőink egyike leforgatna egy hasonló politikai témájú, de Orbán Viktorról szóló „Nagyon elk*rtuk” című filmet, Gubás Gabi vállalná-e Lévai Anikó megtisztelő szerepét?

AL

Kíváncsiak lennénk arra is, hogy melyik bátor és jó kiállású hazai filmszínészünk testesítené meg Orbán Viktort ebben várhatóan nagy közönségtetszési indexű filmben.

Beoltottak is belehalhatnak

Még a beoltottak is belehalhatnak a Covid 19 fertőzésbe. Ez derül ki azokból a statisztikákból, melyeket Romániában tettek közzé. A Covid 19 járvány tombol az országban. A vírus halottainak a száma naponta 500 fölött van.

Több mint 140 ezer ember úgy kapta meg a vírus fertőzést, hogy már mind a két oltást megkapta. Közülük 1264-en haltak meg. Ez mindössze 0,02%. Szakértők azzal magyarázzák a halál eseteket, hogy a védőoltások egyre kevésbé hatnak az idő múlásával. A harmadik oltás beadásával Romániában késlekedtek, ez a kampány csak nemrég indult meg.

A harmadik oltás után is meg lehet kapni a vírusfertőzést, sőt bele is lehet halni: 21-en veszítették életüket ebből a kategóriából.

És nálunk?

Magyarországon nem tesznek közzé hasonló statisztikákat. Okkal. Romániában ugyanis csakis az Európai Unió által jóváhagyott védőoltásokat alkalmazzák.

Magyarországon viszont a kínai SinoPharm és az orosz Szputnyik V is szerepelt az oltóanyagok közül. Maguk a kínaiak is közölték, hogy hatvan év fölött a SinoPharm nem biztos, hogy védelmet nyújt. Márpedig ez a vírus által leginkább veszélyeztetett korcsoport.

Peking a hírek szerint a vezetők számára amerikai védőoltást vásárolt, de ezt az információt nem erősítették meg hivatalosan.

Mindenesetre érdekes, hogy Hszi Csinping elnök épp a járványra hivatkozva nem utazott el a környezetvédelmi csúcstalálkozóra a skóciai Glasgowba.

Ugyanerre hivatkozott Putyin orosz elnök is. Mindketten jócskán túl vannak a hatvanon: Hszi Csinping 67, Vlagyimir Putyin 69 éves.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK