Featured

„Holnap elszabadul a pokol”

A szövetségi nagyesküdtszék pénteken vádat emelt Stephen K. Bannon, Donald J. Trump volt elnök egykori magas rangú munkatársa ellen. Bannon megtagadta, hogy tájékoztatást adjon januári Capitolium elleni támadás ügyét vizsgáló bizottságnak – néhány napja a New York Times terjedelmes cikkben foglalkozott az üggyel. 

Steven K. Bannon volt Trump-tanácsadót pénteken a szövetségi esküdtszék vád alá helyezte a Kongresszus megvetése miatt, miután nem tett eleget a képviselőház testületének az amerikai Capitolium elleni január 6-i támadást vizsgáló idézésének.

Ha bűnösnek találják, Bannon minden egyes vádpontonként legalább 30 nap és legfeljebb egy év börtönbüntetésre számíthat.

Merrick Garland főügyész azt mondta, hogy ügyészei igazságot szolgáltatnak.

„Első hivatali napom óta megígértem az igazságügyi minisztérium alkalmazottainak, hogy együtt szóval és tettekkel megmutatjuk az amerikai népnek, hogy a minisztérium ragaszkodik a jogállamisághoz, követi a tényeket és a törvényeket, és a törvények értelmében egyenlő igazságot követ. ” – fogalmazott közleményében.

A vádemelés a Demokrata Párt által irányított képviselőház múlt hónapban lezajlott szavazását követi, amelyben bűnvádi vádemelést javasoltak, miután Bannon nem tett eleget a testület idézésének, nem tett tanuvallomást, s megtagadta különböző dokumentumok bemutatását és  átadását.

Donald Trump korábban arra utasította korábbi segítőit és tanácsadóit, hogy hivatkozzanak a mentelmi jogra, és tartózkodjanak olyan dokumentumok átadásától, amelyek a végrehajtói privilégium alapján védettek lehetnek.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy Bannon várhatóan hétfőn feladja magát a hatóságoknak, és még aznap először megjelenik a washingtoni Szövetségi Kerületi Bíróságon.

Bannon ügyvédje nem válaszolt azonnal a megjegyzéskérésre.

A politikailag és jogilag összetett ügyet széles körben lakmuszpapírnak tekintették, hogy az igazságügyi minisztérium agresszív álláspontot képvisel-e Trump egyik legfőbb szövetségesével szemben, miközben a Ház teljesebb képet kíván kialakítani a volt elnök és segítői tevékenységéről a Capitolium elleni támadást megelőző és az azt követő történésekről.

A bizottság szeptemberben idézést küldött ki Bannon-nak és több olyan személynek, akik kapcsolatban álltak Trump Fehér Házával.

A demokraták által ellenőrzött bizottság szerint okkal feltételezhető, hogy Bannon, aki Trump egykori főstratégája és tanácsadója volt segíthetne a nyomozóknak abban, hogy jobban megértsék a január 6-i merényletet, amelynek céljaegyértelműen arra irányult, hogy leállítsa Biden elnök beiktatását hivatalában.

A jelentés amely azt tanácsolja Háznak hallgassa meg Bannont, hogy tisztázhassák a  2021. január 5-i rádióműsorában tett megjegyzését. Bannon azt ígérte, hogy

„holnap elszabadul a pokol.”

A jelentés bizonyítékként értékeli, hogy „volt némi előzetes ismerete a másnap bekövetkező extrém eseményekről.”

Ezzel összefüggésben rámutat arra a beszélgetésre is, amelyet Bannon december 30-án Trumppal folytatott, ahol sürgette, hogy erőfeszítéseit január 6-ra összpontosítsa.

Bannon és Trump kapcsolata időnként feszült volt, miután Bannon elhagyta a Fehér Házat, de továbbra is közeli szövetségese és kívülről is népszerűsítője maradt Trump politikai krédójának.

Egy másik ügyben a manhattani szövetségi ügyészek tavaly vádat emeltek Bannon ellen és letartóztatták a Trump által szorgalmazott határfal építésének előmozdítására gyűjtött pénzekkel kapcsolatos vádak miatt. De mielőtt bíróság elé állhatott volna, Trump utólsó ténykedéseinek egyikeként kegyelembe részesítette Bannont.

Míg sokan azok közül, akik idézést kaptak, igyekeztek valamilyen szinten együttműködni a bizottsággal, Bannon azt állította, hogy Trumppal  folytatott beszélgetései vezetői kiváltság alá tartoznak, annak ellenére, hogy január idején már évek óta nem dolgozott a Fehér Házban. 

Mielőtt az igazságügyi minisztérium bejelentette Bannon elleni vádemelését, Meadows, a képviselőház egykori észak-karolinai tagja sem tartotta be a péntek délelőtti határidőt a képviselőházi bizottság tájékoztatási kérésének teljesítésére.

Míg Meadows a Fehér Házban szolgált a bizottság által vizsgált időszakban, Bannon 2017-ben elhagyta a Fehér Házat, és magánszemélyként támogatta Trump erőfeszítéseit, hogy megtartsa a hatalmat Joseph Biden  2020-as választási győzelme után is. Az, hogy Bannon hosszú ideig a Fehér Házmunkatársa volt, bonyolította azt a kérdést, hogy hivatkozhat-e arra, hogy végrehajtói kiváltságokkal rendelkezik.

„Steve Bannon vádiratának egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie mindenkinek:

senki sem áll a törvények felett”

– mondta a testület vezetője, Bennie Thompson képviselő, Mississippi demokrata képviselő.

Sőt, Liz Cheney, Wyoming republikánus politikus, aki tagja a vizsgáló bizottságnak szintén kifejtette közleményében, hogy „habozás nélkül felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, hogy megszerezzük a szükséges információkat.”

„Remélem, Donald Trump többi barátai is megkapják az üzenetet, hogy már nem állnak a törvények felett az Egyesült Államokban.”

– mondta Jamie Raskin képviselő, aki szintén tagja a vizsgáló bizottságnak.

Orosz panasz: Kínai lenyúlja természeti kincseinket

Védett növények és állatok kiviteléről panaszkodott a parlament felső házában a Természetvédelmi Hivatal vezetője. Törvényalkotásra és annak szigorú betartatására kérte a képviselőket.

„Mint a porszívó, úgy szippantanak ki mindent” – vázolta fel a kínaiak szorgos ténykedését az orosz Távol Keleten Szvetlana Ragyionova, a Természetvédelmi Hivatal főnökasszonya. Arról panaszkodott a moszkvai felsőházban, hogy állandóan cseng a telefonja: a szibériaiak engedélyt kérnek a kínai kivitelre illetve sorolják, hogy mit vittek el a kínaiak illegálisan. A kínaiak ritka növényre és állat fajtákra utaznak, amelyek védettek Oroszországban, viszont jó pénzt adnak értük Kínában. Szerinte törvényt kellene hozni Oroszországban, és börtönnel büntetni azokat, akik ezeket a védett növényeket és állatokat külföldre viszik.

Vörös könyv

Ez nem ideológia mű, hanem így hívják Oroszországban a védett növények és állatok jegyzékét, amely – tekintettel a hatalmas ország méreteire – meglehetősen hosszú lista. A probléma az, hogy a kínaiak helyben fizetnek, és engedélyt kérnek a Természetvédelmi Hivataltól a kiszállításra. Ha nem kapják meg az engedélyt, akkor kiviszik az összegyűjtött ritka növényeket és állatokat engedély nélkül – lefizetve a vámosokat.

Bár Ragyionova asszony ezt nem mondta, de valószínű, hogy olykor a kiviteli engedélyt is megveszik a ravasz kínai kereskedők Szibériában. Az jelenti a fő gondot, hogy sok helyen a lakosság még mindig gyűjtögető életmódot folytat. Ragyionova asszony erről így számolt be a felsőházban:

„Az Altaj régióban jártam nemrég, és azt tapasztaltam, hogy a helyi lakosság egy része még mindig abból él, hogy növényeket gyűjt. Ez része az életformájuknak.”

Mikor válik ez üzletté, melyet a kínai kereskedők pénzelnek?

Ez a nagy kérdés. A Természetvédelmi Hivatal vezetője mindenesetre amellett van, hogy a törvény nyilvánítsa bűncselekménynek, ha valaki a Vörös Könyvben számontartott állatokat vagy növényeket külföldre viszi.

„El kell kobozni a kínaiaktól ezeket a növényeket és állatokat!” – érvelt Ragyionova asszony a felsőház előtt.

Szeptemberben a Természeti erőforrások és a környezetvédelem minisztériuma közzétett egy jelentést, mely szerint 11 ritka faj kihalt, mert a vadászok illetve a kereskedők nem kímélték a védett állatokat sem – írja a moszkvai Kommerszant című portál.

Együttműködésre ítélve

Együttműködésben állapodott meg a  világ két legnagyobb környezetszennyezője. Erről Glasgowban állapodotak meg, ahova Biden elnök személyesen is ellátogatott, de Hszi Csinping és Putyin nem.

„Most már megvan a stratégiai menetrendünk (roadmap)” – örvendezett John Kerry, aki a környezetvédelem fő felelőse a Biden adminisztrációban. Ő volt az első magas rangú amerikai vezető, aki Biden beiktatása után Pekingben tárgyalt.

„A mostani megegyezés kötelezővé teszi az együttműködést a metán kibocsátás korlátozásában” – hangsúlyozta John Kerry. Hozzátette: Kínának az a vállalása, hogy nemzeti tervet készít erről, nagymértékben befolyásolja majd egész bolygónk klímáját.

Fel is szólította ebből az alkalomból a világ összes országát, hogy vegyenek példát a két legnagyobb környezetszennyező országról!

„Az Egyesült Államoknak és Kínának sok nézeteltérése van egymással, de a klímaváltozással kapcsolatban az egyetlen megoldás az együttműködés”.

Biden – Hszi Csinping csúcstalálkozó

John Kerry elmondta, hogy a megállapodást a klímaváltozás elleni harc ügyében az tette lehetővé, hogy néhány héttel ezelőtt Biden és Hszi Csinping telefonon egyeztetett egymással.

Amint a Bloomberg elsőként hírül adta: a jövő héten virtuális csúcstalálkozón cserél eszmét Joe Biden és Hszi Csinping.

Kína kész arra, hogy rendezze nézeteltéréseit az USA-val – közölte a kínai államfő a washingtoni nagykövetség portálján.

Szerdán John Kerry is megerősítette, hogy hamarosan sor kerül a virtuális csúcstalálkozóra, amely az első lesz a két államfő között. Amikor még mind a ketten alelnökök voltak, akkor többször is találkoztak egymással.

Biden és Hszi legutóbb szeptemberben folytatott telefonon megbeszélést: a társalgás 90 percen át tartott.

A két államfő széleskörű stratégiai eszmecserén áttekintette azokat a problémákat, melyben egyetértés mutatkozott és azokat is, amelyekben nem – így összegezte akkor a Fehér Ház a beszélgetést – emlékeztet a CNN, amely arra is utal, hogy Biden jól ismeri Hszi Csinpinget a korábbi időkből, és tisztában van a kínai kihívással:

„Ha nem mozdulunk, akkor ők eszik meg az ebédünket!” – mondta az USA elnöke.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Sokan aggódnak a magas infláció miatt, de a Berkeley egyetem gazdasági tanszékének professzora szerint ennek inkább jótékony hatása lehet az amerikai gazdaságra. Bradford Lelong professzornak gyakorlati tapasztalata is van, mert a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt a Clinton adminisztráció idején.

1%-al járult hozzá a reálbér növekedéshez a technológiai fejlődés az elmúlt három évben. Ez kevés, de mégiscsak valami. Mindezzel együtt a reálbér 4%-al kisebb mint a pandémia előtt. Olyan nagy lenne a feszültség a munkaerő piacon?

Azok, akik ezt állítják arra hivatkoznak, hogy a munkaadóknak egyre többe kerülnek a munkavállalók : ez az index szeptember végéig 3,7%-al nőtt az év elejétől míg a pandémia előtt csak évi 3% volt évente.

Csakhogy az infláció szeptember végéig 5,4%-al növekedett vagyis a reálbérek csökkentek!

Nincs bérinfláció – érvel a Berkeley egyetem professzora. Nem arról van szó, hogy túlságosan felfűtik a motort és emiatt túlságosan sok pénz hiába keres kevés árut a piacon. Épp ellenkezőleg arról van szó, hogy a pandémia miatt munkaerő hiány mutatkozik.

A foglalkoztatási mutató az Egyesült Államokban 3%-al alacsonyabb mint az az érték, amelyet teljes foglalkoztatottságnak szoktunk tekinteni. Ráadásul jelentősen rosszabbul állnak e tekintetben a nők, az afroamerikaiak és azok a munkavállalók, akiknek nincs diplomájuk.

Túlméretezett támogatás?

Ezzel vádolja a Biden kormányzatot Obama elnök egykori gazdasági tanácsadója. Jason Furman szerint már az 1,9 milliárd dolláros márciusban aláírt csomag is túl nagy volt. Kevesebb több lett volna – érvel Furman, mert a Biden adminisztráció így gyorsabb növekedést ért el, de az infláció is lényegesen nőtt.

Nemcsak ő van ezen a véleményen: Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint „az infláció immár kicsúszott az ellenőrzés alól.”

Biden bírálói azzal érvelnek, hogy a pandémia miatt sokan idő előtt nyugdíjba mentek, és emiatt feszültség támadt a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon pedig megszakadtak a szállítási láncok a járvány miatt, és ez gondot okoz az egész gazdaságnak. Csakhogy ezeket az érveket már hallottuk a 2008-as pénzügyi válság után is – írja a Berkeley egyetem professzora. Akkor emiatt csak kis támogatást kapott a társadalom. Az eredmény Trump megválasztása lett! A kék galléros munkásosztály életszínvonala ugyanis sosem érte el a 2008 előtti szintet!

Sok közgazdász attól tart, hogy az inflációs várakozások most majd beépülnek a bérekbe és az árakba. Ezt a spirált azután nehéz lesz kezelni.

Tény, hogy a pénzügyi piacon a 30 éves inflációs ráta jelenleg 2,35% vagyis magasabb mint az előző évtized második felében, de összhangba hozható a Federal Reserve Board 2%-os éves inflációs várakozásával.

Nem igaz az, hogy az inflációs várakozások beépülnének a bérekbe és az árakba.

A munkaerő piac még mindig olyan, hogy a munkavállalók nem követelhetnek nagy béremelést. A pénzügyi piacok egyelőre faarccal fogadják az inflációt. Különben pedig már folyamatban van a pénzügyi szigorítás. Vagyis semmi sem támasztja alá azt az állítást, hogy „az eredendő bűn” a túl bőkezű támogatás lett volna, melyet Biden elnök adott a társadalomnak – írja Bradford Lelong professzor, a Berkeley egyetem professzora a Project Syndicate portálon.

Infláció a periférián

Amíg az Egyesült Államokban az áremelkedést elviseli a lakosság a magasabb bérek miatt, a kelet-európai perifériákon felboríthatja a társadalmi egyensúlyt. Itt ugyanis az emberek döntő többsége a megélhetésért küzd, és az árak emelkedése azt jelentheti, hogy nem képes finanszírozni alapvető szükségleteit sem. Egy keleteurópai család költségvetésében a rezsi kb. 20% míg az USA-ban vagy Nyugat Európában 5%. A benzin vagy az élelmiszer ár növekedése a családi költségvetés áttervezését teszi szükségessé olyan időszakban amikor az infláció mértéke eléri sőt meghaladhatja az Egyesült Államok szintjét. Az USA-val ellentétben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban megkezdődött a szigorítás: a nemzeti bankok emelik a kamatlábat. Ez pedig adósság válsághoz vezethet, amely végképp nem hiányzik az oly sok gonddal küszködő kelet-európai gazdaságoknak.

Andy Landy mosolyalbuma – Izlés kérdése

„Ezen az ereszen nemcsak Szájer József, a magyar homofób alaptörvény szerzője ereszkedett le, hanem a Fidesz is”.

apapai

Orbán Putyin bábja lett

Orbán nemezise – ezzel a címmel számolt be Márki-Zay Péter brüsszeli látogatásáról a Politico, amely interjút is készített a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével. Profi politikusnak írja le Márki-Zay Pétert a befolyásos Politico, amely kiemeli, hogy Orbán ellenfele egyetért a magyar miniszterelnökkel a határkerítés fenntartásában. Ugyanakkor helyesli a melegek házasságát és elveti a korrupciót. A nemzeti egységet Orbánnal szemben épp a korrupció ellenességgel kívánja megteremteni.

„A korrupció a fő téma Magyarországon”

Ezt hangsúlyozza Brüsszelben Márki-Zay Péter, aki biztos benne, hogy ezzel megtalálta a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge pontját, amely a leginkább támadható. A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy e tekintetben segíthetne az Európai Unió a legtöbbet Orbán Viktor rendszerének a lebontásában.

Hogyan? Úgy, hogy a helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzt nem Orbánnak adja: „Abban hiszünk, hogy az Európai Uniónak rendkívül ébernek és óvatosnak kell lennie nehogy pénzt adjon a Fidesz közeli oligarcháknak! Ha pénzt ad az Európai Unió Magyarországnak, akkor annak a magyar néphez kell eljutnia nem pedig a Fidesz embereihez! Épp ezért arra buzdítjuk Brüsszelt, hogy tegyen meg minden elővigyázatossági intézkedést annak elkerülésére, hogy a támogatási pénzeket ne a megfelelő célokra költsék!”

Márki-Zay Péter el is mondta, hogy pontosan mire gondol: „a múltban a magyar kormány a támogatási pénzeket olykor ló-wellnessre vagy olyan kilátó építésére költötte, amely 50 centiméter magas. Teljesen értelmetlen dolgok ezek, melyeket csakis azért finanszíroztak az európai pénzekből, hogy bizonyos emberek profitáljanak belőle.”

A magyarok Európához akarnak tartozni!

Ezt hangsúlyozta Márki-Zay Péter Brüsszelben, ahol csütörtökön előadást tart a sajtó klubban.

„Fontos, hogy olyan üzenetet küldjünk az Európai Uniónak, hogy Magyarország az Európai Unióhoz akar tartozni. Orbán lehet, hogy nem, de a magyarok 80%-a igen!”

– nyilatkozta Márki Zay Péter a Politiconak. A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje elmondta azt is, hogy Orbánnal ellentétben „erősebb Európát akarunk, és nem gyengébbet!”

Orbán Viktor Magyarország szuverenitásáról beszél, melyet az EU akadályoz, de Brüsszel csak a bűnözők szuverenitását akadályozza és magáét Orbánét.

Ezért, ha az ellenzék hatalomra kerül, „azonnal csatlakozni kívánunk az európai ügyészséghez!” – hangsúlyozta Márki-Zay Péter, aki jelezte, hogy elkötelezett amellett is, hogy előbb-utóbb Magyarország belépjen az euró övezetbe.

„Orbán Putyin bábja lett”

Az ellenzék, ha hatalomra kerül, akkor változtatni akar a külpolitikán, mert

„Orbán Putyin bábja lett, és a kínai elnök előtt hajlong kölcsönök reményében. Ez a magyar nemzeti érdek elárulása”

– mondta a miniszterelnök jelölt, aki ebben a kérdésben Washington vonalát követi, ahonnan már régóta jelentős támogatást kap hiszen Orbánnal egyidőben hivták meg az amerikai fővárosba.

Márki-Zay Péter bírálta Brüsszelt a migráns válság kezelése miatt, mert Orbán Viktor így erősödhetett meg.

Merkel kancellár túlságosan elnéző volt Orbánnal szemben?

„Igen” – válaszolta a Politico munkatársának Márki Zay Péter, aki szerint három oka volt ennek: „Audi, Mercedes, BMW”.

Putyin emberei rozsdaövezetben is nyomulnak

Magyarország leggazdagabb családja a Rahimkulov dinasztia, amely szépen bevásárolta magát a rozsdaövezetbe Budapest XIII-ik kerületében. A magyar kormány februárban indította el itt a rozsdaövezet programot, amely hamarosan stratégiai fejlesztés is lett – ahogy ez Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátainak körében manapság már természetesnek számít.

Ruszlan Rahimkulov egyik cége 7 millió eurós jelzálogot jegyzett be a rozsdaövezeti területre – írja a Népszava, amely azt is megemlíti, hogy a szomszédban társasház épül – ugyancsak Ruszlan Rahimkulov cégének. A kerület baloldali polgármestere ugyan ellenzi az építkezést, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében ez nem akadály. Különösen, ha Putyin elnök barátairól van szó.

A XIII. kerület ugyan az alkotmánybírósághoz is fordult az ügyben, de sok reményük nem lehet, mert ez a testület is sziklaszilárdan szolgálja Orbán Viktor érdekeit és pillanatnyi céljait.

Orbán és Putyin

A magyar miniszterelnök figyelmét aligha kerülte el az USA diplomáciájának hangsúly váltása. Míg korábban Oroszország és Kína egyaránt stratégiai ellenfélnek számított, mára Moszkva lekerült erről a listáról. Washington számára egyertelműen Kína a fő ellenfél. Ezért inkább arra kívánja rávenni Putyin elnököt, hogy távolodjon kissé Pekingtől.

Erről is tárgyalhatott a CIA igazgatója Moszkvában, ahol fogadta őt Putyin elnök is pedig ez korábban nem volt szokása.

Szóvivője azt mondta, hogy nem kizárt: még az idén újabb csúcstalálkozó lesz. Biden és Putyin júniusban találkozott Genfben.

Korábban bírálat érte Orbán Viktort Washingtonból amiatt, hogy túlságosan jó kapcsolatot ápol Moszkvával, de mára ez elhalkult. Ma sokkal inkább a szoros kínai kapcsolatot vetik a magyar miniszterelnök és a Nemzeti Bank elnökének szemére. Washingtonban azt gyanítják, hogy Matolcsy György elkötelezte magát Pekingnek, épp ezért nem is hívják meg az Egyesült Államokba. Az azonban feltűnt az amerikai hírszerzésnek, hogy kínai tanácsadók szorgoskodnak a Nemzeti Bankban Budapesten.

Ehhez képest az az orosz bank, amely Budapestre települt, nem politikai szempontból kelt aggodalmat Washingtonban, ahol pontosan tudják: az orosz titkosszolgálat sohasem vonult ki Magyarországról. A Rahimkulov család is ennek köszönheti azt, hogy Magyarország leggazdagabb famíliája lett.

Az orosz bank azért izgatja a külvilágot, mert kiváló pénzmosási lehetőséget teremt. Putyin oligarcha barátai több milliárd dollárt mosnak tisztára évente az egykori szocialista államok bankjaiban. A leghíresebb bukás e tekintetben Észtországban volt, ahol a Danske Bank 130 milliárd dollárt mosott tisztára – jórészt Oroszországból.

Orbán nagyot bukhat Szlovákiában

A magyar kormány sokáig titkolni próbált földvásárlási ügye felélesztette a gyanút a szlovák elitben Orbán Viktor szándékait illetően, ezért Pozsonyban kevés esélyt látnak arra, hogy az energetikában a magyar-cseh versengés ne Prága javára dőljön el. Miről van szó? A Közép Szlovákia-i áramszolgáltató eladja tulajdonrészének a 49%-át.

Az állami tulajdonban levő MVM a hírek szerint igen nagyvonalú ajánlattal jelentkezett az EPH csoportnál, melynek főtulajdonosa a cseh Daniel Kretinsky.

A másik jelölt a CEZ, amely olyan mint az MVM csak épp cseh.

Pozsonyban ezért sokkal kevésbé tartanak tőle. A probléma az, hogy egymilliárd euróval kellene megtámogatnia a cseh igényt a szlovák kormánynak, amely nem akar ennyi pénzt erre áldozni.

Marad tehát a politikai nyomás gyakorlás. A pozsonyi Új Szó szerint a szlovák elit szinte teljesen egységes abban, hogy nem szabad az MVM-nek vagyis a magyar kormánynak átengedni az energetikai szektor e fontos cégét.

Orbán Viktorral szemben nemcsak a földvásárlási ügy miatt nagy a bizalmatlanság hanem amiatt is, hogy a magyar miniszterelnök „háborúzik Brüsszellel” miközben Putyin orosz elnök kegyeit keresi.

És Visegrád?

Orbán propagandája nagy sikerként akarja bemutatni a visegrádi együttműködést, de mind Pozsonyban mind Prágában egyre nagyobb gyanakvás kíséri a magyar miniszterelnök elképzeléseit. Orbán Viktor Babis miniszterelnökkel barátkozott Prágában. Bejött a Piszkos Fred effektus: Babis elbukott a választáson pedig sokáig esélyesnek látszott. Offshore ügyletei épp a választási kampány idején derültek ki. Ez arra mutat, hogy sem az USA sem pedig Brüsszel nem kívánta a folytatást.

Pozsonyban már korábban megbukott a Fico rendszer, amely sokban hasonlított a nemzeti együttműködés rendszerére. Mindkettő kiváltotta az USA és Brüsszel ellenszenvét. Amikor Steinmeier német elnök Pozsonyban járt, akkor arra ösztönözte az államfő asszonyt, hogy erősítse meg liberális mozgalmát, és tegye azt Szlovákia első pártjává. Ez nem lesz épp könnyű vállalkozás. A német elnök azért tanácsolta ezt Szlovákia elnökének, hogy elkerüljék a magyar utat vagyis egy populista rendszer bebetonozását.

Steinmeier német elnök visegrádi körútja során kihagyta Budapestet, mert Orbán Viktor rendszerét nem tartja megreformálhatónak. A szociáldemokrata elnök után valószínűleg szociáldemokrata kancellárja is lesz Németországnak, aki nem fog háttéralkut kötni Orbán Viktorral mint ahogy ezt Angela Merkel megtette.

Orbán így lengyel barátaival magára maradhat a visegrádi négyesben is. Minthogy azonban Varsó viszonya Moszkvával mélypontra süllyedt a belorusz válság miatt, ezért a Putyin barát diplomácia végképp kerülendővé válhat a visegrádi körökben.

Andy Landy mosolyalbuma – Fedőneve Trabant

A Magyar Közlönyben olvashattuk, hogy Orbán Viktor magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás létrehozásával bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.

A miniszterelnöki határozat szerint a „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” névre hallgató közös magyar–orosz űrmissziós projektek célja a világűr békés célú kutatása. Mivel a Magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről már korábban megállapodás született, a magyar állam és Oroszország között, a közvéleményünk kiváncsain várja, hogy ki lesz a 2024-ben a világűrbe küldött magyar állampolgár. A „Trabant” projekt első űrutazójaként, akár az együttműködést kezdeményező Orbán Viktor neve is felmerülhetne, így végleg bizosíthatná, hogy az akkor már remélhetőleg kormánytöbbségben lévő ellenefelei is elismerően felnézzenek rá, nem beszélve arról az előnyről, hogy addig sem lenne itthon.

AL

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK