Egyre nő Márki-Zay Péter külföldi támogatása
Marc Dillard ügyvivő – az amerikai nagykövetség jelenlegi vezetője – találkozót szervezett más államok diplomatáival, hogy a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjét jobban megismerhessék. Márki-Zay Péter már régóta élvezi a State Department támogatását: Washingtonban 2018-ban Orbán Viktorral egyidőben vendégeskedett.
Az USA ügyvivő által szervezett találkozón Japán, Ukrajna, Ausztria, Hollandia és Írország képviseltette magát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nagy Britannia nagykövete nemrég Hódmezővásárhelyre látogatott, hogy ott találkozzon a polgármesterrel, akkor elég világosan látható, hogy – hála az amerikai támogatásnak – egyre növekszik Márki Zay Péter támogatottsága.
Orbán Viktor sokáig reménykedett Boris Johnson brit miniszterelnök támogatásában, de Trump választási veresége után Őfelsége miniszterelnöke váltott, és együttműködik Biden elnökkel, aki nem hívta meg a demokrácia csúcsra Orbán Viktort.
Elfogynak a nyugati támogatók
Ausztriában is nagyon bízott a magyar miniszterelnök, aki jó kapcsolatokat épített ki Sebastian Kurz kancellárral. Csakhogy ő megbukott, utóda pedig csatlakozott azokhoz, akik szívesen látnának váltást Magyarországon. Ugyanez az álláspontja Macron francia elnöknek és Draghi olasz miniszterelnöknek, akik nemrég stratégiai együttműködési egyezményt írtak alá. Mindketten fokozott integrációt sürgetnek az Európai Unióban vagyis pontosan az ellentétes politikát folytatnak mint a magyar miniszterelnök.
Közben Brüsszel levelét megírta, melyben a magyar kormányt figyelmezteti arra, hogy a korrupció miatt nem lát garanciákat arra, hogy a helyreállítási alap pénze a megfelelő helyre jut.
A korrupció Orbán Achilles sarka
Erre már rámutatott Jake Sullivan, Biden elnök biztonságpolitikai tanácsadója is. Szerinte az autokrata rendszereket épp így lehet a legkönnyebben megbuktatni. Az amerikaiak ezt Malajziában ki is próbálták: ott a választásokon megbukott miniszterelnök húszéves fegyház büntetést kapott korrupcióért. Neje is igazságügyi vizsgálat alanya.
Brüsszel arra akarja rávenni Magyarországot, hogy lépjen be az európai ügyészségbe, de Orbán Viktor erre nem hajlandó. Az Európai Unió központjában nem is nagyon titkolják: abban bíznak, hogy utóda erre hajlandó lesz. Márki-Zay Péter már többször is hangoztatta, hogy első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe, amely a korrupció elleni küzdelem zászlóshajója az Európai Unióban.
A kockázatos Közép Európa pénzügyi pácban
A külföldi befektetők hirtelen rádöbbentek, hogy komoly kockázatok mutatkoznak ebben a térségben, ahol egymásra torlódnak a politikai és gazdasági problémák. A befektetőket mindenekelőtt az zavarja, hogy több közép-európai állam szembenáll Brüsszellel, és ezzel problematikussá vált az uniós pénzek megszerzése.
Lengyelország és Magyarország is levelet kapott Brüsszeltől: mindkettő figyelmeztetéseket tartalmaz a jogállamisággal kapcsolatban. A magyar kormány esetében külön kitérnek a korrupcióra. Épp emiatt nem utalják át a helyreállítási alapból járó euró milliárdokat Magyarországnak.
A forint árfolyama mélyponton
Az Orbán kormány a nemzetközi tőkepiacon vett fel mega kölcsönt annak érdekében, hogy pótolja a kieső uniós milliárdokat. Akkor még kedvező volt a megítélés, ezért a kölcsönt túljegyezték és a kamatláb alacsony maradt.
Most viszont változóban a megítélés – hangsúlyozta a Reuters hírügynökség. A növekvő államadósságra és az inflációra hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank hiába emeli a kamatlábat, a forint árfolyama immár 12 éves mélypontra süllyedt. A kamatláb emelése viszont ronthatja a konjunktúra kilátásait, melyet természetesen a Covid 19 vírus negyedik hulláma tovább gyengíthet.
A JP Morgan szerint egyre rosszabb a magyar fizetési mérleg helyzete, és ez kiteheti a GDP 2,9%-át.
Csehországban és Lengyelországban a nemzeti bankok a magyarhoz hasonlóan a kamatláb emelésére kényszerülnek, hogy óvják a fizető eszközüket.
Ily módon Közép Európa gazdasági növekedésének dinamikája csökkenhet pedig az érintett országoknak erre nagyon is szükségük lenne. A fizető eszköz leértékelődése ugyanakkor növelheti az exportot, és ily módon javíthatja a fizetési mérleget. Más oldalról viszont a deviza leértékelés fokozhatja az inflációt, amely 6,5 % körül mozog Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.
Egy muszlim nő, aki együtt él a „bűnnel”
Mi történik, ha valaki bevándorló hátterű, muszlim, ráadásul nő és még leszbikus is. A hozzá hasonló emberek nem léteztek a regényekben, amíg Fatima Daas gondolt egyet és ellentmondó identitását regényben tárta fel. Franciaországban valószínűtlen irodalmi siker lett.
Fatima Daas hozzászokott, hogy nem olvas olyan emberekről, mint ő. A saját életén alapuló könyv, az „Utolsó” egy fiatal, leszbikus muszlim nőt mutat be Párizs sötét külvárosában, aki azért küzd, hogy kibékítse környezetével ellentétes identitását.
„Azzal a gondolattal nőttem fel, akár filmekben, akár könyvekben, hogy nem létezem. Nem léteztem fiatal leszbikus, muszlim nőként, bevándorlói háttérrel” – mondta a 26 éves Daas egy nemrégiben adott interjúban
„Tehát a kérdés, amit sokat tettem fel magamnak, az: „Hogyan alakítjuk magunkat, ha a magunk problémái még kérdésként sem merülnek fel a társadalomban?”
A reprezentáció és az identitás sokat tárgyalt téma Franciaországban, egy olyan országban, amely az univerzalista hagyományra büszke, amely minden állampolgárt egyetlen francia identitásban egyesít – etnikai hovatartozásuktól vagy hitüktől függetlenül. Az identitáspolitikát gyakran a társadalmi kohézió fenyegetésének tekintik.
Daas könyve valószínűtlenül nagy sikert aratott, amikor tavaly megjelent. A kritikusok dicsérték a regény erőteljes líráját, és üdvözölték a szerzőt a nem, a szexualitás és a vallás körüli tabuk megtöréséért. 2020-as óta bemutatása óta nyolc nyelvre fordították le. Az Egyesült Államokban az Other Press gondozásában jelenik meg november 23-án.
A „Fatima Daas” egy álnév, és ez a regény főszereplőjének a neve is. A szerző elmondta, hogy könyve autofikció, a kitalált önéletrajz egy formája, de hogy mennyi igaz és mennyi van kitalálva, azt az olvasónak kell kitalálnia.
Daas nem volt hajlandó megadni valódi nevét, részben azért, mert nem akarta bevonni a családját. De hozzátette, hogy az álnév használata összhangban van a többféle identitás játékos felfedezésével: „egy karakter létrehozásáról és megtestesítéséről, önmagam újrafeltalálásáról” szólt.
A regény minden fejezete úgy kezdődik, hogy „A nevem Fatima”, majd egy megerősítés követi, például: „Francia vagyok”, „Algériai vagyok”, „Az iszlám egyik szimbolikus alakjáról kaptam a nevét”.
Az elbeszélést a főszereplő gyermek- és serdülőkorának visszaemlékezései tarkítják. Egy algériai muzulmán család három nővére közül a legfiatalabb, és az egyetlen aki Franciaországban született. Fatima, aki nehezen tud beilleszkedni az iskolába, de romantikus kapcsolatokat ápol nőkkel, annak ellenére, hogy a homoszexualitást bűnnek tartja. Küzd a szégyenérzettel, de nem hajlandó feladni egyetlen részét sem.
azt mondta, hogy regénye több, mint identitásigazolás; ez volt egy módja annak, hogy elmondjam, amit kimondani akarok:
ha leszbikus és muszlim vagyok, akkor ehhez jogom, képességem és szabadságom van”
A regényt 18 hónap alatt írta meg, a Paris 8 Egyetem kreatív írás mesterképzésének részeként. Ott találkozott egy regényíróval és filmrendezővel, aki azért jött, hogy a kurzus részeként beszéljen karrierjéről. Amikor Daas mesélt Despentesnek a könyvről, amelyen dolgozik, Despentes ösztönözte őt, emlékezett Daas.
„Azt mondta, hogy sokan meglátják magukat abban, amiről beszélek” – tette hozzá. – Szóval nagyon fontos volt, hogy folytassam az írást.
Az Utolsó a családi konyhában kezdődik és ér véget. Egy anya birodalmában, aki meg akarja tanítani a lányát, hogy készítsen ételt egy feltételezett férjnek.
Fatima nem főzni, hanem írni akar,
és erről mesél ez a töredezett regény is, amely a tabuk sűrű tömegén töri át magát. A mindennapi élet jeleneteiből merítve önéletrajzi anyagokat ragad meg, hogy megvizsgálja annak minden részletét: a vallásgyakorlás és a homoszexualitás szinte egyidejű felfedezését, az őszinte hit és a vallása által elítélt és elutasított identitás közötti szakadás érzését, valamint a vágy, hogy mindent megalkuvás nélkül összebékítsen.
Talán a legjelentősebb tabu, amellyel Daas a regényben foglalkozik, az internalizált homofóbia kérdése. A főszereplő mindvégig „bűnösnek” írja le magát, és zavarban van és szégyelli magát.
Két héttel a könyv megjelenése után, 2020 szeptemberében Daas vendége volt a France Inter közrádiónak.
Arra a kérdésre, hogy karakteréhez hasonlóan úgy gondolja-e, hogy leszbikussága bűnössé teszi, Daas igennel válaszolt.
„Az összetettséget keresem” – tette hozzá. Kritikahullám következett a közösségi médiában, amelyben LMBT-személyek homofóbia bátorításával vádolták Daast.
Az interjúban Daas kifejtette, hogy meg akarta magyarázni belső konfliktusait, de nem akart egyetlen csoport szóvivőjeként sem fellépni.
Faïza Guène, egy írónő, aki 19 évesen Franciaországban szerzett hírnevet első regényével, a „Kiffe kiffe demain” („Továbbiak a holnapról”), azt mondta egy interjúban, hogy
„sokan jobban szerették volna, ha Fatima Daas ír egy könyvet az iszlám feladásáról, mert leszbikus.”
„Ha ma francia akarsz lenni, teljes mértékben francia állampolgár, fel kell adnod identitásod egyik töredékét” – mondta. – De tele vagyunk paradoxonokkal.
Míg az „Utolsó” nem kínál megoldást az ellentmondó identitások problémájára, Daas azt mondta, reméli, hogy a különböző hátterű olvasók kapcsolatba fognak lépni egymással a társadalomban elfoglalt helyükért való küzdelemben.
„Nem volt könnyű így felnőni” – mondta. Bár az írás segített neki olyan dolgokat kimondani, amelyeket soha nem gondolt, hogy kimondja, hozzátette, egy sikerregény kiadása nem enyhítette szégyenérzetét.
„Nem hiszem, hogy az irodalom megmentheti az embereket, de felszabadító lehet” – mondta.
„Ez az, amit ez a könyv adott nekem.”
Házikedvenceink és a COVID
2020 februárjában egy hongkongi pomerániai teszten pozitív lett az új koronavírus. Hamarosan más esetek is megjelentek macskáknál és kutyáknál. Azóta a tudósok sokkal többet tudnak arról, hogy a vírus hogyan hat kedvenceinkre – erről ír a New York Times.
Átadhatom a vírust a kedvenceimnek?
Igen. Az emberek ugyanúgy továbbíthatják a vírust kedvenceiknek, mint másoknak: apró, légúti cseppecskék révén. Úgy tűnik, hogy a legtöbb kutya és macska, amely elkapja a vírust, a háztartásában élő fertőzött emberektől kapja el.
A macskák nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg, mint a kutyák, olyan okokból, amelyeket a tudósok nem teljesen értenek. (A biológia és a viselkedés egyaránt szerepet játszhat.)
A házi kedvenceim átadhatják nekem a vírust?
Nem jegyeztek fel olyan dokumentált esetet, amikor a macskák vagy kutyák átadták volna a vírust emberre. És semmi nem igazolta, hogy ezek az állatok könnyen átadják egymásnak a vírust.
Mik a tünetek a háziállatoknál?
A legtöbbnek egyáltalán nincsenek tünetei. Azok, akik megbetegszenek, általában enyhe tünetekkel járnak, amelyek közé tartozik a köhögés, tüsszögés vagy hasmenés.
Beoltassam kedvencemet?
Bár a tudósok ígéretes vakcinákat fejlesztettek ki macskák és kutyák számára, az Egyesült Államokban nincs jóváhagyott kisállat vakcina. A szabályozó hatóságok pedig jelenleg nem fogadják el a macska- vagy kutyaoltás iránti kérelmeket.
A tudósok szerint szükségtelen a kedvtelésből tartott állatok elleni védőoltás, mivel a macskák és a kutyák nem nagyon betegszenek meg a vírustól, és nem adják át könnyen emberre vagy más állatokra.
Hogyan védhetem meg kedvencemet?
Ha a teszt pozitív a vírusra, izolálja magát házi kedvenceitől. És oltasd be magát. Ha a gazda vagy családja nem fertőződik meg a vírussal, nagyon valószínűtlen, hogy kedvencei elkapják.
Szijjártó konyec?
A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.
2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg
Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.
Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.
Ki következik Babis és Boriszov után?
Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.
Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.
Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?
Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.
Surányi: Orbán gazdaságpolitikája felelős az inflációért
Surányi György cikkét a Portfolióban című portál közölte, melyben egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját tette felelőssé a magas inflációért.
Bár a Nemzeti Bank szigorít, de folytatja kötvény vásárlási programját, és ezzel maga is táplálja az inflációt, amelyet a forint állandó leértékelődése is erősít – hangsúlyozza Surányi György, a jegybank korábbi elnöke, aki a Portfolió portálnak nyilatkozott.
„A hazai infláció különbözik attól, amelyet az Óceán két partján lehet tapasztalni, mert itthon az infláció nem az idén kezdődött el hanem már ötödik éve tart”
– hangsúlyozza Surányi György. Vagyis tulajdonképp Orbán Viktor gazdaságpolitikának szerves részéről van szó, melyet egyaránt megvalósít Matolcsy György a Nemzeti Bank élén és Varga Mihály a pénzügyminisztériumban.
Surányi idézi egy korábbi írását az inflációról, mely a HVG-ben jelent meg még 2018-ban.
„Ha a jegybank tovább lazít… akkor egyszercsak arra ébredhet, hogy elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Arról nincs szó, hogy az infláció elszabadul, de … 5-7% közé felmehet.”
A legutóbbi inflációs adat 6,5% volt.
„A gazdaságpolitika valamennyi alrendszere összehangoltan egyirányban, az infláció emelkedése felé mutat” – hangsúlyozza Surányi. Aki a következő tényezőket sorolja fel:
1/ ultra laza fiskális politika
2/ idei fiskális túlfűtés – választások miatt
3/ uniós támogatások felhasználása
4/ jövedelempolitika
5/ monetáris politika
6/ a forint tudatos leértékelése
7/ a Nemzeti Bank a kamatláb emeléssel párhuzamosan továbbra is dönti a pénzt a gazdaságba
Antiinflációs politika
Ezt javasolja a Nemzeti Bank egykori elnöke Matolcsy Györgynek meg persze mindenkinek, akinek jövőre köze lehet a magyar pénzügyekhez.
„Az inflációt kézben tartani csakis a gazdaságpolitika valamennyi alrendszerének összehangolt, következetes antiinflációs elkötelezettséggel és cselekvésével lehet”
– állapitja meg Surányi, aki nem teszi fel a kérdést: vajon milyen következménye lenne egy következetes infláció ellenes politikának az életszínvonalra?
Márpedig Orbán Viktor épp emiatt követi az inflációs politikát, mert csak ily módon tudja megszilárdítani népszerűségét, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megőrizze a hatalmát a jövő évi választáson.
A gazdaságpolitika ancilla politicae (a politika szolgálólánya) Orbán Viktor felfogásában vagyis mindennek a hatalom megtartását kell szolgálnia. Ehhez pedig
meg kell teremteni az életszínvonal javulást vagy annak legalább az illúzióját a társadalom többsége számára.
Az inflációs politika pontosan erre alkalmas hiszen miközben a lakosság jövedelmei emelkednek az infláció elveszi ennek jórészét. A lakosság jövedelmeinek emelkedéséért a kormányt éltetik, az árak emelkedéséért pedig a piacot hibáztatják, melyet „a jóságos állam megrendszabályoz”. Lásd az üzemanyag árak befagyasztását.
A forint szisztematikus leértékelésével lehet azt elérni, hogy a reálbérek euróban vagy dollárban ne növekedjenek vagyis a külföldi befektetők számára még mindig előnyösek maradjanak.
Ezért minden politikai vezetésnek alaposan meg kell fontolnia egy antiinflációs politikát, mert az biztos népszerűség vesztéssel jár.
Orbán kockázata viszont az, amire Surányi utal: az infláció kicsúszik az ellenőrzés alól! Ezt sem a hazai közvélemény sem pedig a külföldi befektetők nem bocsátanák meg Orbán Viktornak. Ezért jár kötéltáncot Matolcsy György, akinek úgy kellene megfognia az inflációt, hogy közben ne sértse a nagy célt: Orbán újabb választási győzelmét 2022-ben.
Lengyel kormányfő: Putyin megtámadhatja Ukrajnát
Mateusz Morawiecki miniszterelnök a fehérorosz határon kialakult helyzetről nyilatkozott a Bild Zeitungnak abból az alkalomból, hogy Varsó vendége Horst Seehofer német belügyminiszter.
Seehofer nem véletlenül most utazott Varsóba, teljesen érthetően érdeklődik a migránsválság iránt hiszen a lengyel-fehérorosz határon összegyűlt bevándorlók döntő többsége Németországba igyekszik.
Morawiecki miniszterelnök szerint a helyzet a határon most stabil, de továbbra is fenyegető.
Lukasenka elnök, aki beszélt Merkel kancellárral és Putyin elnökkel is, úgy nyilatkozott,Mohay hajlandó tárgyalni az Európai Unióval. Amely a maga részéről újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot. A lengyel vezetés – teljes joggal – azt feltételezi , hogy Lukasenka Putyin bábjaként cselekszik.
Morawiecki ezzel kapcsolatban azt a feltevést fogalmazta meg, hogy elképzelhető : a lengyel – fehérorosz határon kialakult hibrid háború csak figyelemelterelés. Putyin valójában Ukrajna ellen tervez katonai akciókat.
Az kétségtelen tény, hogy jelentős orosz erők gyülekeznek Ukrajna határán.
Washington nem nyugtalankodik
Lengyelország a NATO tagja, ezért elvben határainak védelme minden más szövetségesnek is fontos. Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, erről győzködte Biden elnököt a Fehér Házban Zelenszkij ukrán elnök. Biden elnök nemrég Moszkvába küldte a CIA igazgatóját , hogy tájékozódjon.
William Burns magával Putyinnal is eszmét cserélt noha ez az orosz protokolban nem szokásos.
Vajon miről beszélhettek, hogy Washington ilyen nyugodtan szemléli a lengyel-fehérorosz határ konfliktust és az ukrán helyzetet? Minden bizonnyal kijelölték azokat a határokat, melyeket egyik félnek sem ajánlatos átlépnie.
Moszkva szempontjából ez Ukrajna NATO tagsága. Lavrov külügyminiszter nemrég újra megerősítette: ez a vörös vonal átlépését jelentené.
Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta: nem kizárt, hogy még az idén újabb amerikai-orosz csúcs lesz. Valószínűleg ez is virtuális mint a kínai elnök esetében, mert a Covid 19 vírus miatt Putyin nem kíván találkozni személyesen senkivel.
Az olaj fronton amerikai-orosz érdekazonosság van
Az USA éppúgy érdekelt az olaj árának emelésében mint Oroszország azóta amióta felfedezték a palaolaj kitermelésének lehetőségét. A baj az, hogy a palaolaj kitermelése drága. Most viszont egy hordó olaj ára elérte a 80 dollárt. Ilyen áron már a palaolaj is megéri vagyis az USA az OPEC-cel és Oroszországgal együtt húz hasznot az olajválságából.
A földgázzal hasonló a helyzet. Jelenleg az amerikai cseppfolyósított földgáz a király a világpiacon.
Más kérdés, hogy az amerikai fogyasztók ettől egyáltalán nem boldogok hiszen nekik is többe kerül a rezsi és a tankolás.
Oltás és vodka
Az orosz lélek ismerői azzal próbálkoznak, hogy vodkát csak védettségi igazolványra lehessen vásárolni.
Ezzel kísérleteznek Oroszországban, ahol a katasztrófálisan alacsony oltottsági mutató miatt igen magas a halálozási arány a negyedik vírushullámban. Egyelőre Szverdlovszk tartományban próbálkoznak ezzel a módszerrel, amely, ha beválik, akkor máshol is alkalmazhatják Oroszországban.
144 millió orosz közül csak 48 millióan kapták meg mind a két védőoltást. Legkevesebb egy oltással 51 millióan rendelkeznek – írja a Reuters hírügynökség. A vírus halottainak száma hivatalosan 256 ezer – közli a Moscow Times, de a londoni Economist szerint ennek három és félszerese lehet a valós szám. Egyetlen napon a halottak száma több mint 1200!
Biztosat senki sem tud, mert Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését. Néhány orvos, aki a hivatalostól eltérő véleményt hangoztatott, kiesett az ablakon.
Maga Putyin annyira tart a vírustól, hogy elzárkózott a külvilágtól. Nem fogad senkit. A CIA Moszkvában tartózkodó igazgatójával is csak virtuális találkozót tartottak.
Vállalják-e az oltást a vodkáért?
Peszkov, Putyin szóvivője is elismerte, hogy az orosz nép évszázadok óta annyira bizalmatlan a hatalommal szemben, hogy az oltási kampányok sikertelenek maradnak. Putyin egyelőre elveti a kötelező védőoltást. A járvány elleni harcban bizonyos önállóságot enged a helyi kormányzatnak.
Szverdlovszk tartomány fővárosában Jekatyerinburgban komolyan megvitatják, hogy vodkához sem kocsmában sem boltban nem juthatnak azok, akik nincsenek beoltva.
Ez radikális módszer, de az oroszok és a vodka különleges kapcsolatát ismerve talán beválik.
Egész Oroszországban védettségi igazoláshoz kötik a repülőterek és vasúti állomások használatát. Tilos lesz az éttermekbe beengedni embereket védettségi igazolás nélkül – írja a Moscow Times, amely beszámol arról is, hogy Oroszország először vált világelsővé a vírus halálozásokban azóta, hogy a korona vírus pandemia megkezdődött.
