Featured

Vlagyimir Putyin újabb ellenfelét ölette meg Nagy Britanniában?

A brit kémelhárítás nyomoz Putyin feltételezett orosz áldozata után. Londoni palotájában halva találták az 52 éves Irina Izmesztyievát. A rokonok egyből a brit kémelhárításhoz fordultak, az orosz oligarcha neje ugyanis azért küzdött, hogy Putyin engedje szabadon férjét, aki egy rémes fegyházban raboskodik az Uralban.

Fehér hattyú – így hívják a fegyházat, ahol az 55 éves orosz olaj kereskedő és egykori szenátor 2010 óta sorozatgyilkosokkal és kannibálokkal közös cellában morzsolja napjait – mint oly sokan, akik szembekerültek Oroszország majd mindenható urával.

Ebben a fegyházban – Szolikamszk városa mellett –  a legelvetemültebb bűnözőket őrzik, és nem véletlenül van köztük az egykori oligarcha: gyilkosságért és óriási adócsalásért ítélték el. Neje szerint csapdába csalta őt a titkosszolgálat, férje  ártatlan, egyetlen bűne van csupán: szembekerült Putyinnal!

Miért halt meg az egykori TV sztár?

A londoni Daily Mail szerint azért, mert évek óta jogi háborút folytatott férje kiszabadításának érdekében. Miután Oroszországban nem ért el eredményt, az Emberi Jogok Bíróságához fordult Strasbourgban. Emiatt sújthatott le rá az orosz titkosszolgálat vélik lányai, akik az MI 5-hoz fordultak édesanyjuk halála miatt.

Az ügyvéd, aki kérte neve elhallgatását, azt nyilatkozta a londoni Daily Mailnek, hogy „igencsak gyanús ez a korai halál épp akkor amikor megindította az eljárást Strasbourgban.”

A brit ügyvéd szerint Irina asszony halála után „csekély esély maradt a sikerre, mert ő volt a mozgató ereje az egész jogi procedúrának.”

Az oligarcha neje igen jó kapcsolatokkal rendelkezett londoni körökben: palotájában Kensingtonban olykor a királyi család tagjai is megfordultak híres színészek és újságírók társaságban. Instagram oldalán Harry herceg rendszeresen szerepelt.

Irina rettegett

A Daily Mailnek nyilatkozó barátok mind azt mondták, hogy az utóbbi időben Irina asszony félt és állandóan a háta mögé nézett: nem követi-e valaki?

21 éves iker lányait  állandóan sofőr hozta és vitte az iskolába, mert édesanyjuk attól tartott: elrabolhatják őket.

Irina nemcsak az orosz titkosszolgálattól tartott, de a férjétől is, aki a Brit Virgin szigeteken a híres adóparadicsomban tartotta vagyonát. Ebből vásárolták még 2006-ban a palotát Kensingtonban 8,85 millió fontért. Ma nyilvánvalóan ennél sokkal többet ér.

Kísért a múlt

Izmesztyiev Baskirföldön született, és kezdetben katona volt. A Szovjetunió bukásakor az olajban gazdag Baskirföld vezetőjének tanácsadója lett. Korus néven létrehozott egy olaj társaságot a privatizált állami vállalatból. Hajókat is vásárolt. Politikai karriert is kezdett: öt éven keresztül Baskirföld szenátora volt Moszkvában. Akkor még Putyin igencsak kedvelte őt: 2005-ben aranyórát kapott Oroszország urától.

Aztán Putyin megindította az offenzívát az oligarchák ellen, és az Izmesztyiev házaspár gyorsan Németországba majd Nagy Britanniába menekült. A férfi előtte még gondosan kimentette vagyonát Oroszországból. Putyin ezt nem bocsátotta meg neki: az orosz titkosszolgálat csapdába csalta Biskekben, Kirgizisztán fővárosában.

Gyorsan Moszkvába vitték, ahol megvádolták azzal, hogy meggyilkolta egy korábbi üzlettársa nejét. Ezenkívül maffia hálózat kiépítésével és adócsalással is meggyanúsították. Minthogy nem tett töredelmes vallomást és vagyonát nem adta át Putyinnak, ezért féltucat gyilkosság végrehajtása, bűnszövetkezet szervezése és adócsalás miatt ítélték el. Jelenleg napi 8 órában egyenruhákat varr Oroszország egyik legkeményebb fegyházában.

Az orosz Helsinki csoport többször is kérte az elnöki kegyelmet különböző jogsértésekre hivatkozva, de ezt mindig megtagadták. Mindenkinek értésére adták Moszkvában: az oligarcha csakis akkor szabadulhat, ha a vagyonát átadja Putyinnak!

Kicsit sok áldozata volt Putyinnak brit földön

A Daily Mail megemlíti, hogy az orosz titkosszolgálat egykori ezredesét, Alekszandr Litvinyenkot poloniummal ölte meg az orosz parlament egyik képviselője Londonban 2006-ban. Egy orosz bankárral növényi méreg végzett Surreyben 2012-ben.

Egy évvel később Borisz Berezovszkijt a fürdőszobájában találták meg felakasztva. A halottkém megállapította, hogy előbb gondosan megfojtották majd megrendezték az öngyilkosságot. Borisz Berezovszkij igen befolyásos oligarcha volt, aki sokáig támogatta Putyin előrejutását. Ám azután szembekerült vele: Nagy Britanniába menekült, és onnan bírálta az orosz elnököt. Aki nem felejtett…

A leghíresebb ügy Szkripal ex ezredesé és lányáé, akiket az orosz titkosszolgálat a Novicsok idegméreggel akart eltenni láb alól Salisburyben. Szerencsésen túlélték a támadást, de azóta is rendőri védelem alatt állnak.

Szkripal ezredes az orosz titkosszolgálat híres árulója volt, akinek meggyilkolására állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Szkripal 100 ezer dollárért eladta az Amerikában és Nagy Britanniában működő orosz hírszerző láncot az amerikaiaknak és a briteknek. Putyin, aki egykor maga is a titkosszolgálatnál szolgált még a szovjet időkben, később pedig ő szervezte azt újjá Jelcin elnök idejében, nem felejtette el az aranyszabályt: az árulónak pusztulnia kell!

Irina asszony barátai a Daily Mailnek úgy nyilatkoztak, hogy a Scotland Yard nem vizsgálódik, de remélik, hogy a brit kémelhárítás igen. „Irina férje egy olyan világban élt, amely ijesztőnek tűnik, mert benne nyugodtan meg lehet gyilkolni valakit – büntetlenül” – hangsúlyozta a furcsa körülmények között elhunyt orosz oligarcha nejének egyik barátja, aki kérte, hogy ne nevezzék meg.

Andy Landy mosolyalbuma – NYOLCADIK UTAS A BENZIKUTAS!

Egyes prémium üzemanyagokra is vonatkozik a 480 forintos maximált ár! A Netflix bemutatja O.V. főszereplésével
A nyolcadik utas új vátozatát.

APÁPAI

 

Erősen nyit 2022-ben a Sziget

Sziget 2022: augusztus 10-15 között! Elsőre több mint 40 zenekart tartalmazó nagy csomaggal jelentkezett a 2022-es Sziget, benne világsztárokkal, befutott nevekkel, itthon még nem látott előadókkal, friss, izgalmas feltörekvő tehetségekkel.

Jön az Arctic Monkeys, Dua Lipa és a Kings Of Leon valamit Bastille, Stromae vagy Lewis Capaldi a Nagyszínpadra, de a színes csokorban ott van például a multi-instrumentalista FKJ, a tavaly évvégén megjelent albumával Woodkid, vagy az idén megjelent új lemezével érkező brit producer-duó, a Jungle. Érkezik a tiktok-on óriásit futó Princess Nokia vagy az első lemezével a brit lemezlista élén debütált banda, Bono fiának együttese, az Inhaler.

Kádár Tamás, a Sziget főszervezője elmondta:

„Nagy lelkesedéssel készülünk a 2022-es Szigetre egy, a hosszú szünet utáni „nagy visszatéréshez” méltó programmal. A Nagyszínpadon például olyan headlinereket jelentettünk most be, melyek friss lemezanyagaikat hozzák el a Szigetre”. Kádár kiemelte, hogy a Kings of Leon idén márciusban rukkolt elő új lemezével, ezzel pótolja a tavaly elmaradt szigetes koncertjét, csakúgy, mint

Dua Lipa, aki a tavaly megjelent és idén Grammy-díjat nyert lemezét hozza el,

és nem mellesleg toronymagasan vezeti a Sziget látogatók kívánságlistáját.

„A Nagyszínpadra most bejelentett headlinerek között van az Arctic Monkeys akik nemrég adta hírül, hogy már finisben van az új lemezük, amit 2022-re szánnak és nyilván a Szigeten élőben is meghallgathatjuk”.

Kádár elmondta, hogy a most napvilágot látott listán a Nagyszínpad további fellépői között is olyan nevek szerepelnek, akik több nemzetközi fesztiválon headlinerként lépnek föl 2022-ben, mint például a Bastille, Stromae vagy Lewis Capaldi.

„A több mint 40 most közzétett fellépő egy rendkívül változatos és vonzó képet mutat a jövő évi felhozatalból, melyben vannak világsztárok, befutott nevek, kurrens zenei csemegék, feltörekvő csapatok is, így összességében egy nagyon erős első bejelentéssel indíthatjuk a 2022-es fesztiválunk jegyértékesítését”

– kommentálta a mostani hírt Kádár Tamás.

Tehát a Nagyszínpad headliner sorába landolnak a legfrissebb hanganyagukat bemutató világsztárok, így augusztus 10-én Dua Lipa, 11-én a Kings Of Leon és 15-én az Arctic Monkeys. A koraesti sávokban ott lesznek a nem kevésbé nagy nevek, mint a 2020-ban kétszeres Brit Awards-díjas Lewis Capaldi, a francia sanzon világát elektro, hip-hop és a világzene elemeivel keverő belga Stromae és a hírek szerint februárban új albummal kecsegtető Bastille.

És álljon itt a további névsor, a műfaji sokszínűség jegyében: Alan Walker, Caribou, Woodkid, FKJ, Jungle, Jon Hopkins, Sigrid, slowthai, Ronnie Flex & The Fam, Rilès, Princess Nokia, Yung Lean, Little Simz, Beabadoobee, Clutch, Fontaines D.C., Yves Tumor and Its band, Inhaler, Badbadnotgood, Sevdaliza, Honey Dijon, Bob Moses, Floating Points, NGHTMRE, Alice Merton, Lola Marsh, Jade Bird, Viagra Boys, Iceage, Black Honey, Giant Rooks, Tokimonsta, Apashe, TSHA, John Talabot és Taahliah

Három és hatnapos bérletek már kaphatók, részletek a Sziget weboldalán: www.sziget.hu

Az ENSZ-nek is feltűnt: a magyar kormánynak nem szívügye a sajtószabadság

A közelgő választásokra nézve kockázatot jelentenek azok a beavatkozások, amelyeket a hatalom hajtott végre a média világában az elmúlt évtized során – foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait Irene Khan asszony, aki az ENSZ képviseletében vizsgálta meg a sajtószabadság ügyének alakulását.

Nem sok jót tapasztalt: az állami hatóságok olyan hatást gyakorolnak a médiára, amely azt egyoldalúvá teheti – állapította meg. A hatalom átalakította az egész média szektort, jelentős összegekkel támogatva a kormánypárti intézményeket miközben kirekesztik a kritikus médiát és újságírókat.

Az ENSZ szakértője felszólítja a magyar kormányt, hogy a közelgő választásokon biztosítson minden résztvevőnek egyforma esélyt arra, hogy a nézeteit közzétegye és képviselhesse a médiában.

A magyar állam tartsa be az Európai Bíróság határozatait

Mind a civil szervezetekkel kapcsolatos mind pedig a Stop Soros kampánnyal összefüggő rendelkezéseket elítélte az Európai Bíróság. Ezért az ENSZ szakértő arra szólítja fel a magyar parlamentet, hogy miután visszavonta az első törvényt hasonlóképp ennek cselekedjen a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban is.

Irene Khan asszony nem kertelt:

Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, melyet a politikai vezetők szándékosan idéztek elő, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak!

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé jövő júniusban kerül Irene Khan asszony jelentése.

Érdekli ez Orbánt?

Az ENSZ évtizedek óta gyártja a hasonló jelentéseket, és általában nem történik utána semmi. Emiatt tehát a magyar miniszterelnöknek sem kell különösebben aggódnia.

Hacsak…

Az ENSZ jelentéseit az Egyesült Államok olykor felhasználja, ha erkölcsi alapot akar teremteni egy neki nem tetsző szövetséges vezető eltávolítására. Washington igen pragmatikus ezen a téren.

Trump elnök ezt brutális nyíltsággal fogalmazta meg Szaúd Arábia esetében: „szükségünk van erre az országra, a világ legnagyobb kőolaj exportőrére. Ezért nem firtatjuk, hogy miképp halt meg a szaúdi újságíró, aki a Washington Postban publikált.” Kashoggit a szaúdi trónörökös parancsára csapdába csalták és meggyilkolták hazája főkonzulátusán Isztanbulban.

Biden elnök ugyanilyen pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot amikor nem hívja meg Orbán Viktort a demokrácia csúcsra. Pedig ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, akit évekig nem fogadtak Washingtonban, mert muzulmán ellenes pogromok szervezésében vett részt. Most viszont szükség van rá a nagy Kína ellenes szövetségben, ezért sok mindent elnéznek neki. Washingtonban fogadják a lengyel vezetőket pedig Varsó ellen is kötelezettségszegési eljárást inditott Brüsszel a jogállam leépítése miatt. Lengyelország viszont fontos állam a NATO-ban az orosz fenyegetéssel szemben, ezenkívül több mint 10 millió lengyel él az Egyesült Államokban.

Bulgária és Románia semmivel sem kevésbé korrupt mint Orbán Viktor rendszere, őket is fogadják Washingtonban, mert végtelenül lojálisak mind Brüsszel mind pedig az USA irányában.

Orbán viszont nyíltan háborúzik Brüsszellel és elszántan támogatta Trumpot Bidennel szemben.

Így a célkeresztbe került.

A CIA remekül szervezi a hatalom váltást, de mi lesz utána?

Már a 89-90-es rendszerváltás után is nagyon gyorsan kiderült: nincs recept a folytatásra! Valószínűleg Orbán Viktor is emiatt váltott irányt amikor rájött, hogy semmilyen Marshall segély nem várható. Az arab tavasz is azt mutatta, hogy a diktátorok megbuktatása sokkal könnyebb mint működőképes demokrácia létrehozása. Ez sem Egyiptomban sem Líbiában  nem sikerült – ahogy korábban Irakban sem. A kudarc egyértelmű Afganisztánban. Tunézia demokrácia lett, de minthogy az életszínvonal nem nőtt, a lakosság frusztrációja ma épp oly nagy mint a diktátor, Ben Ali idejében. A szomszédos Ukrajnában 2014 óta hasonló a helyzet: az oroszbarát autokrata, Janukovics megbukott, de az utána következő vezetők képtelenek voltak működőképes demokráciát és piacgazdaságot teremteni. A lakosság a lábával szavaz: millió számra emigrál …

Erre hivatkozik Orbán Viktor is, aki pragmatikus politikusként pontosan tudja: ebben a régióban a szavazók döntő többségét százszor jobban érdekli a rezsi mint a szólásszabadság.

Lengyel kormányfő: mindenért Moszkva a felelős!

Mateusz Morawiecki szerint minden Keletről érkező fenyegetés az Európai Unióval szemben lényegében Oroszországból jön: a migránsválság a lengyel-fehérorosz határon, Ukrajna és Moldova állandó fenyegetése, a földgáz zsarolás stb.

Morawiecki közölte a lengyel sajtóval, hogy a balti vezetők, akikkel a hétvégén tárgyalt ugyanígy értékelik a helyzetet.

Nemcsak nekik ez a véleményük: a NATO korábbi főtitkára ugyanezt nyilatkozta a Euronewsnak. Rasmussen elmondta, hogy „Oroszország azért cselekszik így, mert a végső célja a NATO és az Európai Unió megosztása, hosszú távon pedig a felszámolása”.

Közben Varsóba érkezett az USA hírszerzés főnökasszonya, aki a helyszínen kívánt tájékozódni arról, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult feszültség mekkora nyomást jelent a NATO-ra, melynek fő katonai ereje az Egyesült Államok. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a CIA igazgatója nemrég erről tárgyalt Moszkvában magával Putyinnal.

Visegrádi csúcs

Orbán Viktor fogadja a V4 másik három vezetőjét, hogy megvitassák a válsághelyzetet. Valószínűleg a többi visegrádi vezető figyelmét nem kerülte el, hogy Szijjártó Pétert épp most tüntette ki a Barátság érdemrenddel Putyin elnök. A magyar miniszterelnök nemrég Törökországban Erdogan elnököt támogatta meg mondván: több pénz járna neki a migránsokért az Európai Uniótól. Lavrov orosz külügyminiszter ugyanilyen migráns szerződést követelt Lukasenka elnöknek.

Ehhez képest Brüsszel újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszország elnökét. Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország is újabb szankciókra készül.

A visegrádi csúcs témája a migráció. Orbán Viktor az Európai Uniót bírálja, de kissé nehéz lehet megfeledkezni arról, hogy a migránsokat a török és az orosz titkosszolgálat segíti Fehéroroszországba!

Ha tehát Putyin trójai falovának szerepében tűnik fel a magyar miniszterelnök, akkor ez nemcsak Brüsszelben és Washingtonban növeli az ellenszenvet, de Varsóban is kérdéseket vet fel „a megbonthatatlan magyar-lengyel barátság” iránt.

Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – mindkét világháborút előnyös béketárgyalásokkal zárta. Számára a nyugati elkötelezettség minden pártot érintő kötelező minimum.

Orbán pragmatikusan az érdek közösséget hangsúlyozza

Mind Magyarország mind Lengyelország megválaszolta Brüsszel levelét, és mindkét miniszterelnök arra hivatkozott, hogy ilyen nehéz időkben nem kellene kötelességszegési eljárásra pazarolni a drága időt. A lóláb kissé kilóg: mind a magyar mind a lengyel kormány minél előbb meg szeretné kapni az uniós euró milliárdokat a nehéz helyzetre hivatkozva. A baj csak az, hogy Brüsszel azt kérdi Orbán Viktortól : lopni lehet vészhelyzetben?

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

„Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy „amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

„Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

„A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

„Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

„Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

Hogy akarja a magyar kormány megakadályozni a korrupciót?

Aziránt érdeklődik Brüsszel, amely az utóbbi időben szorgosan gyűjtögette az információkat, hogy az uniós pénzek hogyan kerültek Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebébe?

A brüsszeli bizottság költségvetési főigazgatója konkrét ügyek után érdeklődik. A többi között olyan beruházások után, melyekre Tiborcz István, a miniszterelnök veje kapott uniós pénzeket. Név szerint nincs ugyan megemlítve Tiborcz, de a konkrét üzleti vállalkozások egyértelművé teszik, hogy róla is szó van a költségvetési igazgató levelében – hangsúlyozza a Népszava tudósítója, aki Brüsszelben megszerezte a fontos dokumentumot. A dokumentum nagyon konkrét bírálatokat is tartalmaz, például azt, hogy „a közbeszerzési eljárások csaknem felében egyetlenegy pályázó van!”

Balaton, Budapesti repülőtér???

200 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Uniótól még 2018-ban a magyar kormány a ferihegyi repülőtér részvényeivel kapcsolatban. Hol a pénz ? – tudakozódik a költségvetési főigazgató.

A Balaton Felvidéken sok idegenforgalmi vállalkozás kapott uniós pénzeket. Kik kapták azt, és miért épp ők?

Kik kapják a legtöbb pénzt az Európai Uniótól, és miért épp ők? – tudakolják Brüsszelben. Várnak egy listát az első tíz kedvezményezettről. Kik és hogyan szereztek nagy földbirtokokat Magyarországon és mennyi volt ebben az állami támogatás? Ezek húsbavágó kérdések, mert a válaszok túlságosan is egyértelműek. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjaiból van szó: az oligarcha elit létalapjáról.

Ráadásul Csányi Sándor pálfordulásán látszik: számukra a Brüsszelből érkező pénz százszor fontosabb mint Orbán Viktor politikájának támogatása.

Mit csinál a magyar ügyészség?

A korrupcióval nemigen foglalkozik – állapitja meg a költségvetési főigazgató levele: „azokkal a kockázatokkal, melyek a politikai kapcsolati hálóra utalnak, a hatóságok nem foglalkoznak, így előfordulhat a kivételezés és a nepotizmus”.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Orbán Viktor nem kívánt belépni az európai ügyészségbe, Brüsszel viszont pontosan erre akarja rászorítani. Ezért késlelteti a helyreállítási alap euró milliárdjainak kiutalását. Meg persze azért, hogy keresztezze Orbán Viktor választási terveit, mert az Európai Unió központjában nem véletlenül fogadták nemrég Márki-Zay Pétert. Aki zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot, és megígérte: ha nyer a választáson, akkor első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

RÖSZKÉTŐL KUZNICÁIG

Az Orbán-kormány természetesen szolidáris Lengyelországgal a fehérorosz határon, Kuźnica határátkelőhelynél kialakult súlyos konfliktus ügyében.

És megint elégedetlenkedik az EU-val, amely most támogatja a lengyel határőrök és katonák durva fellépését a határon. Az újonnan épített kerítésnél, miközben Magyarországnak mindmáig nem adtak támogatást a kerítés építéséhez. Merthogy a lengyelek a határőrök támogatására húszezer katonát is a határra vezényeltek, és vízágyúval, könnygázzal és testi erővel akadályozták meg a Lukasenko-rendszer által odaszállított menekülteket a határ átlépésében, lengyel területre való átjutásban. Menedéket keresők ezrei táboroznak még mindig a határ fehérorosz oldalán, éhesen, dideregve a hidegtől. Úgy tűnhet, a lengyel hatóságok ugyanazt csinálják Kuźnicánál, mint a magyarok Röszkénél.

Tényleg így van?

Nem egészen. A szerb-magyar határon átjutni próbálókat nem a szerb állam röptette a Közel-Keletről a belgrádi repülőtérre, és onnan buszokkal a magyar határra. Ők maguk tették meg több országon keresztül az utat, és nem szervezte ezt sem Soros, sem más „civil” szervezet. Az embercsempészeknek, akik sok pénzért szervezik a menekültek utazását, semmi közük nem volt semmilyen államhoz. A fehérorosz állam viszont kétségtelenül szervezi a határig eljutók útját, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az Európai Uniónak okozzon problémát. Valóban kérdéses, hogy például

az Irakból a lengyel határra érkezők tekinthetők-e a nemzetközi jog értelmében menekülteknek, valószínűleg nem.

Ezzel szemben a magyar határ szerbiai oldalára a háború éveiben érkező szíriai menekültek esetében ez nem lehetett kérdéses. Ezért nem támogathatta az Unió a magyar kerítés építését, annak megakadályozását, hogy a határra érkezők egyáltalán menedékkérelmet nyújthassanak be a határon, és azt érdemben elbírálják. E tekintetben van különbség Röszke és Kuźnica között.

Más tekintetben azonban nincs. A lengyel határőrök, akik erővel: kerítéssel, könnygázzal, vízágyúval megakadályozzák, hogy az Ázsiából érkezők átlépjenek a határon, és akik – fehérorosz „kollégáikkal” „együttműködve” arra kényszerítik őket, hogy – sokszor kisgyerekekkel – a fagyos időben az erdőben éjszakázzanak, ugyanolyan embertelenül járnak el, mint a menedékkérők belépését megakadályozó magyar hatóságok. Ők is sértik a genfi menekültügyi konvenció előírásait.

A lengyel-fehérorosz határnál éjszakázók ugyanúgy nem tettesek, hanem áldozatok, mint a szerb-magyar határnál várakozók.

Utóbbiak a kegyetlen szíriai, afganisztáni stb. rezsimek és a kegyetlen magyar állam, az előbbiek az őket becsapó kegyetlen Lukasenko-rendszer és a kegyetlen lengyel állam áldozatai. Angela Merkel mint még, ügyvezetőként hivatalban levő kancellár az ő érdekükben járt el, amikor telefonon beszélt Lukasenkóval, és jól tette. Akkor is jól tette, ha a lengyel állami vezetők ezt kifogásolták, mert ezzel úgymond legitimálta az EU által el nem ismert Lukasenkót. Számára a Lukasenko által becsapott áldozatok megsegítése volt az elsődleges. Ugyanúgy, ahogy 2015-ben a szíriai menekülteknek segített.

Nem lett volna erre szükség, ha a lengyel állam emberségesen viselkedik ezekkel az emberekkel, átengedi őket a határon, szállást ad nekik arra az időre, amíg elbírálja a kérelmüket. Ez felelt volna meg a genfi menekültügyi konvenciónak. És nem Minszkből, hanem Varsóból repítették volna őket vissza, ha elutasítják a menedékkérelmüket. Az Unió fedezhette volna a költségeket. A gazdag Európa elbírná ezt.

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

„A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor „történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a „migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. „Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten „közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

A józan ész veresége

Az osztrákok szombaton az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak az újonnan bejelentett országos zárlat és a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele ellen. Tüntetők gyűltek össze Németországban, Olaszországban és Svájcban. Előző este Hollandiában lázadók tüzet gyújtottak Rotterdam utcáin, és rendőrökre támadtak a Covid-intézkedések elleni felvonuláson.

Alig másfél évvel azután, hogy Európán a koronavírus pusztítón söpört végig, szigorú lezárásokra késztetve a hatóságokat, az öreg kontinens ismét a világjárvány epicentruma. Ahogy a megfertőződések száma növekszik a kormányok kénytelenek ismét bevezetni a közéletet korlátozó intézkedéseket, és bevezetni az oltások felvételének egyre szélesebb körben való kötelezővé tételét. Ezzel szinte egyidőben az oltási szigorítások elleni tiltakozások is megszaporodtak.

A fertőzések rohamosan szaporodó száma miatt a kormányok ugyan megduplázták a védőoltások mennyiségét, beleértve az emlékeztető oltásokat is, de ez nem hozta meg az eddigi oltásellenesek oltás iránti kedvét.

Az önkéntes „oltakozási” szándék hiánya miatt mind több országban kénytelenek áttérni a kötelező intézkedésekre, vagyis elfogy a türelem azokkal az emberekkel szemben, akik ellenállnak a józan belátásnak.

Úgy tűnik, mindkét oldalon nő a frusztráció a nyilvánosság körében. Bár a közelmúltban az oltásellenes tiltakozások elhaltak olyan országokban, mint Franciaország és Olaszország, fellángoltak Hollandiában, ahol háromhetes részleges zárlat van érvényben a koronavírus-fertőzések negyedik hullámának megfékezésére.

Európában a legmagasabb a megbetegedések koncentrációja a kontinens középső részén: Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában átlagosan napi 10.000 körüli az új megbetegedések száma, Magyarországon és Horvátországban hasonlóan mint  Hollandiában és Belgiumban meredeken nő a napi fertőzésszám.

Péntek este a rotterdami rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le és vízágyúkat használtak több száz tüntető ellen, akik az ország járványügyi korlátozásai miatt tüntettek. Hét ember megsérült, és több tucatnyian randalírozót letartóztattak.

A város polgármestere, Ahmed Aboutaleb „erőszakorgiának” minősítette az eseményeket.

Bécsben is összetűzések törtek ki a rendfenntartókkal, amikor szombaton több ezren tiltakoztak a februárban életbe lépő kötelező oltás elrendelése és a hétfőn kezdődő országos zárlat miatt.

Ezek az intézézkedések, amelyeket pénteken jelentettek be, még néhány hónapja széles körben elképzelhetetlennek tűntek a nyugati demokráciában a járvány megfékezésére.

Az osztrák populista Szabadságpárt, amely szombati tiltakozásra szólított fel, azokat a diktatúrában érvényesített szabályokhoz hasonlította.

A szomszédos Németországban, ahol az elmúlt hetekben drámai mértékben megugrott a megbetegedések száma, főként a gyermekek, a tinédzserek és a be nem oltott felnőttek körében,

kijárási korlátozást rendeltek el ott, ahol a legmagasabb a fertőzési szint. Az oltatlanok számára egyéb korlátozások is érvényben vannak.

Portugáliának új zárlati korlátozásokkal is szembe kell néznie – jelentette ki az ország miniszterelnöke pénteken, a Cseh Köztársaság pedig, amely a világjárvány kezdete óta a legnagyobb esetszámmal „büszkélkedhet”, hétfőtől megköveteli az oltási igazolást vagy a közelmúltban a vírusból való felépülés igazolását, hogy polgárai bizonyos szolgáltatóhelyekre bemehessenek.

Hollandiában a kormány bejelentette, hogy olyan törvényt akar bevezetni, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kizárják a be nem oltott embereket, még akkor is, ha a teszt negatív.

Magyarország kormánya a negyedik hullám felívelésekor a nehéz és népszerűtlen döntéseket másokra hárította át – olyanokra, akik ehhez csak felhatalmazással, de járványügyi hozzáértéssel nem rendelkeznek. nem beszélve a szélsőjobbtól is jobbra helyezkedő fasisztoid pártról, a „Mi Hazánk” szélsőségeseiről, akik szítják a tüzet az oltás és nemoltás tábora között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK