Featured

Kövér kabinetfőnöke sikkasztott?

A rendőrség sikkasztás gyanújával nyomoz abban az ügyben, amely egy alapítvány pénzeinek nem ortodox felhasználásával kapcsolatos. Magyar Tehetségekért Határtalanul – ez az alapítvány neve, ténykedéséről senki nem tud semmit.

Még e-mail címük sincsen – írja a 24.hu portál. Pénzük viszont van, pontosabban lehet, hogy csak volt. Az alapítvány ugyanis megvett egy 240 milliós luxus lakást Budán. Ki más használja ezt mint egy határontúli tehetség, aki jelenleg Kövér László kabinetfőnöke. Veress László családja használja a luxus ingatlant. Egy Audi 6-ost is vásároltak, ezt Veress László egyik beosztottja, Visontai Kálmán használja. Ő az alapítvány elnöke.

Honnan jött a pénz?

Egy Frank Liu nevű tajvani üzletembertől. Őt Kövér László még magyar kitüntetésre is felterjesztette. Csakhogy Tajvan érzékeny kérdés. Peking nagyon nem örül Tajvan nyomulásának a térségben. Litvániával kereskedelmi háborút folytat, mert a balti állam felértékelte diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, melyet Peking Kína részének tekint. Kövér László állítólag jó kapcsolatban áll Frank Liuval. Vajon mit ígérhetett neki cserébe a több mint 300 milliós adományért, melyet az emberei élveznek ki?

Kövér hallgat az ügyben. Ő az a fideszes politikus, „a becsületes” – illetve ezt a szerepet játssza Orbán Viktor rendszerében, ahol a korrupció fontos összetartó elem. Völner Pál, aki még a Bibó kollégiumból ismeri Orbán Viktort mégiscsak megbukott. Kérdés, hogy mennyire tartja a száját, ha 5-10 éves börtönbüntetés fenyegeti? Ugyanez a gond Kövér embereivel. Ha ők kinyitják a szájukat, mert nem akarnak néhány feledhetetlen évet börtönben tölteni sikkasztás miatt, akkor Kövér is kínos helyzetbe kerülhet. A „becsületes fideszes politikusról” könnyen kiderülhet, hogy csak kevesebbet lop mint a többiek…

Egy új kormány megkaphatná az euró milliárdokat

Sajtóértekezletén Márki-Zay Péter, aki más ellenzéki vezetőkkel együtt találkozott Macron francia elnökkel arról beszélt, hogy egy új kormány megkaphatná a most visszatartott uniós támogatásokat

„Az Európai Unió Orbán korrupciója miatt blokkolja az uniós forrásokat, de az április választások után egy tisztességes és a korrupció ellen harcot folytató kormány várhatóan meg fogja azt kapni”

– hangsúlyozta a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje. Aki a Városházán találkozott Macron elnökkel. A vendéglátó Karácsony Gergely mellett jelen volt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök jelöltje és Donáth Anna, a Momentum elnöke.

Dobrev Klára, aki jelenleg képviselő az Európai Parlamentben, elmondta: fontos, hogy Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

„Macron ígéretet tett arra, hogy a jogállamiságot mechanizmust bevezetik a francia elnökség idején.

Ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibevevő és a korrupciót támogató politikája uniós támogatást kaphat. Macron egy erős föderális Európában hisz, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a biztonságpolitikában, a környezet védelmében, a digitalizációban. A magyar ellenzék osztja Macron nézeteit.”

Donáth Anna azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egy frakcióban ülnek Macron mozgalmával. A Momentum új elnöke kijelentette: a jogállamiság kérdésében nem lehet alkut kötni.

Nincs média pluralizmus és sajtószabadság Magyarországon” – hangoztatta a Momentum elnöke arra utalva, hogy a fontos információk a lakosság jelentős részéhez jelenleg nem juthatnak el.

Karácsony Gergely az orosz és kínai befolyást bírálta Magyarországon. „Európa – az Egyesült Államokkal együtt vezetheti a világ népeit egy fenntartható jövő felé, amely nem rövidtávú gazdasági érdekeknek hanem a hosszútávú közösségi érdekeknek  és a klímaváltozás elleni küzdelemnek rendeli alá döntéseit.”

Karácsony retorikáját némiképp árnyalhatja, hogy jelenleg Magyarország energia ellátása az orosz földgáztól függ. A kínaiak pedig az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerévé váltak megelőzve az Egyesült Államokat.

Energiaválság és atomerőmű

Macron budapesti tárgyalásainak egyik fő célja épp az volt, hogy tisztázza: Magyarország és a három másik visegrádi állam egyetért az atomenergia fontosságával az energia válság idején. A francia elnök zöld energiaként akarja elismertetni az atomenergiát. Ha ez sikerülne, akkor a kötelező 3%-os költségvetési hiányt meg lehetne növelni hiszen a zöld energia beruházásokat másképp lehetne elszámolni. Ez Macron terve az uniós elnökség idejére. Ehhez keres támogatókat annális inkább, mert ő is választások elé néz.

Csakhogy a fő szövetséges, Németország egyáltalán nem helyesli ezt az elképzelést. A zöldek által erőteljesen befolyásolt új német kormány elveti az atomenergiát. Pénzügyileg pedig hallani sem akar arról, hogy a 3%-os költségvetési hiány kritériumot felfelé módosítsák. Ebből szempontból tehát jól jöhet Macron elnöknek a visegrádi államok támogatása. A francia elnök éppúgy küszködik az állam finanszírozásával mint Orbán Viktor illetve a visegrádi vezetők. Mindannyian azt szeretnék, ha nem állítanák vissza a régi szigorú kritériumokat. Abban is reménykednek, hogy a helyreállítási alap euró milliárdjai nem egyszeri alkalmat jelentenek. A német kormányprogram viszont azt hangsúlyozza, hogy csakis kivételt jelentett az, hogy Németország felvállalta az adósság közösséget a gyengébb uniós tagállamokkal, a pandémia elmúltával ennek véget kell vetni.

A válsághelyzet érdek közösséget teremtett Franciaország és a visegrádi államok között, ezért lehetett eredményes Emmanuel Macron rövid budapesti látogatása.

Pegasus: „az önök megfigyelési engedélye lejárt”

Lejárt a megfigyelési engedély, ezzel az indoklással tagadták meg a lengyel titkosszolgálatok kérését a Pegasus szoftver használatára Izraelben, ahol – a magyar kormányhoz hasonlóan – ezt megvették.

A Gazeta Wyborcza című ellenzéki lap értesülései szerint már szeptemberben megkaphatták a lengyel titkosszolgálatok ezt a kínos értesítést, amellyel a további kémkedést megakadályozták. A valós indok az – fejtegeti az ellenzéki lap – hogy a lengyel titkosszolgálatok nem a külföldi hírszerzésben használták fel a Pegasust – ahogy azt igérték hanem a hazai ellenzék megfigyelésére.

A Times of Israel november 25-én írta meg, hogy Magyarországot és Lengyelországot – sok más országgal együtt levettek az engedélyezési listáról mondván, hogy az autokratikus kormányzatok saját ellenzékük ellen használhatják fel a Pegasust.

Az Európai Unióból csakis Magyarország és Lengyelország szerepelt ezen a tilalmi listán.

Az izraeli döntés mögött egy üzleti megfontolás is rejlik – írja a Gazeta Wyborcza ugyanis az Apple beperelte az NSO-t, a Pegasus szoftver előállítóját az Iphone-ok meghekkeléséért. Ha elveszíti a pert, akkor az izraeli cég sok millió dollárt fizethet az Apple-nek illetve a károsultaknak.

Az USA segít?

A lengyel titkosszolgálatok amint realizálták az izraeli elutasítást, az Egyesült Államokhoz fordultak: két magasrangú belügyi vezető odautazott, hogy a Pegasushoz hasonló vagy még fejlettebb szoftvert vásároljon.

Kiderült: nem lehet megkerülni az izraeli tilalmat. Ebben az ágazatban Izrael a piacvezető, az amerikai cégek is izraeli licenc alapján működnek.

Van persze alternatív amerikai szoftver, a NiCE, amely szinte tökéletes megfigyelést tesz lehetővé anélkül, hogy a célszemély azt észrevenné. Csakhogy az amerikaiak is alaposan megnézik: kinek adják el a szoftvert. 2011 és 2015 között a lengyel titkosszolgálat is használhatta, de 2016 után Washington megtagadta az engedélyt Varsótól. Miért? Mert a Kaczynski rendszer – Orbán Viktorhoz hasonlóan – belpolitikai fegyverként használja a titkosszolgálatokat!

Ez nem először történik meg Kaczynski rendszerével – emlékeztet a Gazeta Wyborcza. 2005 és 2007 között is megszakította az FBI az együttműködést a lengyel titkosszolgálattal, mert az aktívan fellépett az ellenzékkel szemben.

Kétféle Pegasus van

Az igazán hatékony változatot Izrael megtartja magának illetve kizárólag az amerikaiknak ad belőle. A gyengébb változat, a Pegasus Service az, amelyet a lengyel és a magyar titkosszolgálat is megvehetett.

A magyar kormány Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot küldte Izraelbe, hogy megvegye a Pegasust. Czukor tábornokot fogadta Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök is, akivel Orbán Viktor jó kapcsolatait épített ki. Az izraeli miniszterelnök támogatásával jutott be a Fehér Házba Donald Trumphoz. Csakhogy azóta Joe Biden a Fehér Ház lakója, aki Orbán Viktort nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra. Az amerikaiak figyelmét valószínűleg nem kerülte el Kövér László beszéde a titkosszolgálatok vezetői előtt még múlt februárban. A parlament elnöke, aki az első Orbán kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter volt, elsőszámú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Nem véletlen, hogy a budapesti amerikai nagykövetség aktívan támogatja Márki-Zay Péter kampányát és más nagykövetségeket is erre buzdít.

Ráadásul időközben korrupciós botrányba keveredett az igazságügyi minisztérium államtitkára, aki a Pegasus lehallgatásokat engedélyezhette. Nem kizárt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak hamarosan választaniuk kell: kihez lojálisak?

Az, hogy másfél év késéssel kiszivárogtatták Kövér László önleleplező beszédét, azt mutatja, hogy a magyar titkosszolgálatok vezetői nem kívánnak együtt bukni Orbán Viktorral, ha erre sor kerül…

Macron: a magyar kormány nem kap pénzt a helyreállítási alapból

A magyar miniszterelnök és a francia államfő azt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén ami összeköti őket: európai hadsereg, közös agrár érdekek, az atomenergia stb. Más közös platformjuk nemigen akadt.

A francia államfő megerősítette sajtóértekezletén, hogy megemlítette a magyar miniszterelnöknek: nem ért vele egyet a jogállamisági normák megsértésének magyarországi helyzetével!

Orbán erre azt válaszolta, hogy a magyar választóknak kell dönteniük jövő tavasszal. Mire Macron kifejtette, hogy addig viszont a magyar kormány nem számíthat az euró milliárdokra a helyreállítási alapból. Ez finom figyelmeztetés: Orbán vagy megváltozik vagy Damoklész kardként függ a feje felett az uniós pénzek megvonása.

Macron persze abban bízik, hogy Orbán helyett az ellenzék nyer jövő tavasszal.

Ezért találkozott a magyar ellenzék vezetőivel is rövid budapesti látogatása során.

Macron állásfoglalása annál is fajsúlyosabb, mert nemrég egyeztetett Scholz német kancellárral Párizsban vagyis nézeteit az új német kormány is osztja.

Visegrádi négyes vagy páros?

2007 óta Macron az első francia elnök, aki egyszerre találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel. A francia államfő régi elképzelése, hogy leválassza a két mérsékelt államot, Csehországot és Szlovákiát a magyar-lengyel párosról, amely elszántan háborúskodik Brüsszellel.

Facebook

A magyar és a lengyel kormány pontosan ezért nem kapott eddig egy centet sem a helyreállítási alapból. Scholz német kancellár Varsóban tárgyalt erről a lengyel vezetőkkel, akik gyors megoldást sürgettek. Lengyelországban csak 2023-ban lesznek választások, az Európai Unió addig nem tarthatja vissza a helyreállítási alap pénzeit.

 

Ziobro igazságügyi miniszter mindenesetre úgy fenyegetőzött a Financial Timesnak, hogy amíg nem kapnak pénzt addig vétózni fognak Brüsszelben.

Igaz, hogy Varsóban Jaroslaw Kaczynski mondja ki a végső szót, de Ziobro pártja nélkül bedőlhet a koalició. Budapest és Varsó tehát egyelőre kitart, de a két mérsékeltebb visegrádi állam már megkapta a maga jussát az uniós helyreállítási alapból. Budapesten a visegrádi államok dicsérték Orbán határkerítését, melyet Macron elnök sem bírált. Csakhogy a migráció már távolról sem olyan fontos probléma mint 2015-ben amikor több mint egymillió bevándorló érkezett az Európai Unióba. Ma már az uniós polgárokat sokkal jobban érdekli a pandémia miatt kialakult gazdasági válság. Ennek kezelésére pedig csak az EU ajánl receptet a hatalmas helyreállítási támogatással. Macron elnöknek és Brüsszelnek ez az erős aduja, mellyel szemben Orbán Viktornak nincs érve. Sőt attól tarthat: a tavaszi választásokon az lesz a tét, hogy Orbán vagy az uniós euró milliárdok ?!…

Macron a Kozma utcai zsidó temetőben kezdte budapesti látogatását

A francia köztársasági elnök virágot helyezett el Heller Ágnes sírján. A magyar filozófus egyik utolsó közéleti szereplése az volt, hogy az Élysée palotában elmondta szerinte melyek mai világunk legfőbb problémái.

Macron elnök európai vezető értelmiségieket látott vendégül – minden európai államból egyet-egyet. Magyarországot az Élysée palotában Heller Ágnes képviselte. A jeles filozófus 90 éves korában halt meg. Politikailag mindvégig aktív volt: állást foglalt amellett, hogy az ellenzéki összefogásban a Jobbik is részt vegyen.

Macron látogatását a zsidó temetőben az is indokolhatta, hogy Franciaországban élt és írt Elie Wiesel, akit Máramarosszigetről szállítottak a halál táborba 1944-ben. A magyar származású zsidó író megkapta a Nobel békedíjat.

Macron elnök találkozott a Mazsihisz vezetőivel is még mielőtt találkozott volna Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel illetve a visegrádi államok vezetőivel.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy Ferenc pápa látogatásának üzenete is a keresztény – zsidó megbékélés volt: a katolikus egyházfő ellátogatott a budapesti zsinagógába, amely a gettó szimbóluma volt 1944-ben.

Orbán ellenfél és partner

Így fogalmazott elutazás előtt a francia elnök, aki a visegrádi államok vezetőivel azért kíván találkozni, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

Macron elnök ezenkívül választások elé néz: jövő áprilisban tartják meg a kétfordulós elnökválasztást Franciaországban. Macron két szélsőjobboldali ellenfelét nemrég fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten. Marine Le Pen legutóbb Varsóban is találkozott a magyar miniszterelnökkel, akivel nagy szélsőjobboldali frakciót próbáltak összeszeszkábálni Lengyelországban – sikertelenül. A másik szélsőjobboldali jelölt Eric Zemmour berber zsidóként jellemzi önmagát, és elsősorban a muzulmán bevándorlókkal szemben akarja mozgósítani a francia közvéleményt.

Pénz beszél

Franciaország már megkapta az euró milliárdokat az uniós helyreállítási alapból éppúgy mint a két mérsékeltebb visegrádi állam: Csehország és Szlovákia. Magyarország és Lengyelország egy centet sem kapott eddig. Brüsszel nem rejti véka alá, hogy szívesebben adná a pénzt a jelenlegi rendszer ellenzékének: Varsóban Donald Tusknak és Budapesten Márki-Zay Péternek.

Ziobro lengyel igazságügyi miniszter viszont azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy a lengyel diplomácia vétózni fog mindaddig amíg nem kapja meg a pénzt.

Scholz német kancellár Lengyelországban tárgyal, hogy valamiféle kompromisszumot kössön a lengyel kormánnyal.

Macron elnök Budapesten valami hasonlóra törekszik azzal a különbséggel, hogy igyekszik megosztani a visegrádi tábort. Kompromisszumot kötni a mérsékelt Csehországgal és Szlovákiával. Lengyelországgal és Magyarországgal fennállnak az elvi ellentétek, de gyakorlati megállapodások születhetnek például az atomenergiáról, melyet Franciaországhoz hasonlóan e két állam is támogat miközben Németország ellenzi azt.

Ettől függetlenül Franciaország Németországgal és Olaszországgal együtt kívánja megreformálni az Európai Uniót, és előrelépni az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski álláspontja ezzel ellentétes, de jelenleg nem sok külső támogatásra számíthatnak, és a saját erejük csekély arra, hogy bármit elérjenek. Annál is kevésbé, mert nem tudnak reális alternatívát felvázolni, Brüsszel bírálatából pedig nem lehet megélni…

Andy Landy mosolyalbuma – Történelem óra pacal módra

„Magyarország keresztény kultúráját, nemzeti örökségét, a magyarok jövőjét fenyegető erőszakos kihívásokkal kell szembenézni, mint 1944-ben” – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd történelmi ismereteit nem csak a keresztény kultúra elnyomása miatti aggodalom, de valószínűleg a pacalpörkölt és a barackpálinka túlzott fogyasztása is nagymértékben befolyásolhatta amikor a fenti mondatot Kiss János altábornagy sírjánál a kőszegi temetőben megtartott emlékezésen felbüfögte. Szegény az örökséget összetévesztette az ökörséggel!

FH

1 milliárd dollárért épít karbonsemleges gyárat Vietnamban a Lego

Dinamikusan nő a Lego iránti kereslet Ázsiában – ezzel indokolja a dán cég a nagyberuházást, melyről a Bloomberg is hírt adott.

„Ez a beruházás hozzásegít minket ahhoz, hogy gyerekek új nemzedékét ismertessük meg a Lego játékokkal” – közölte a cég főnöke. Carsten Rasmussen hangsúlyozta, hogy szeretnék ezt a beruházást a lehető leginkább fenntartható formában elvégezni.

Az új gyár, amely a tervek szerint több mint 4000 embernek ad majd munkát, 50 kilométerre épül Ho Si Minh várostól az egykori Saigontól.

„A strategiánk az, hogy a helyszínen gyártunk, hogy alkalmazkodjunk és kielégítsük a helyi igényeket” – nyilatkozta a Financial Timesnak a Lego vezérigazgatója. Aki elmondta azt is, hogy számukra Délkelet Ázsia a legdinamikusabb térség.

Ez lesz a Lego hatodik nagy gyára: három Európában van, egy Mexikóban egy pedig Kínában. A Lego nemrég óriási üzletet nyitott Szingapúrban és Dzsakartában. Az utóbbi olyan üzlet, amely kombinálja az eladást a szórakozással.

Karbonsemleges gyár

Ez lesz a Lego első ilyen gyára, ezért nagyon komolyan készülnek a fenntartható fejlődésre. Ennek keretében 50 ezer fát ültetnek, hogy ellensúlyozzák azt a környezet pusztítást, amellyel az építkezés jár. Napelemekkel fedik be az egész üzemet, de mivel ez nem biztosít elég energiát, ezért a Lego gyár mellé napelem farmot telepítenek. Így a gyár teljes energiaellátását saját erőből: napenergiából tudják majd fedezni.

A Lego azt is ígéri, hogy elektromos járműveket használ majd, hogy ezzel is kímélje a környezetet Vietnamban.

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

A Városházán Karácsony Gergely főpolgármester vendége lesz, és ott találkozik Márki Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök jelöltjével és Dobrev Klárával, aki a DK jelöltje volt valamint Donáth Annával, a Momentum új elnökével. A francia diplomácia nem is nagyon titkolja, hogy érdekelt az ellenzék sikerében a jövő évi magyar választásokon. Annál is inkább így van ez, mert Orbán Viktor nemrég a vörös szőnyeget is leterítette Marine Le Pen előtt, és fogadta Eric Zemmourt. Mindkét szélsőjobboldali politikus kihívója Emmanuel Macronnak.

Ezért fogalmazott úgy sajtóértekezletén a francia köztársasági elnök, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Macron elnök Scholz német kancellárral és sok más európai vezetővel az Európai Egyesült Államok híve. Franciaországban a választási kampány idején ezt nem hirdeti hangosan hiszen tekintetbe kell vennie honfitársainak nemzeti büszkeségét, de a diplomáciában ezt az irányt követi, amely pontosan ellentétes Orbán Viktor elképzeléseivel. Abban viszont hasonlít a francia diplomácia a magyarhoz, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, jó kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával és Pekinggel. Macron közölte: ellentétben az
USA-val, Nagy Britanniával és Ausztráliával Franciaország nem hirdet diplomáciai bojkottot a pekingi téli olimpia ellen. A diplomáciai bojkott szimbolikus eszköz: a sportolók résztvesznek , de nem hivatalos állami küldöttségként.

Választások egyidőben

Jövő tavasszal rendezik meg a választásokat mind Magyarországon mind pedig Franciaországban. Mind Emmanuel Macron mind Orbán Viktor folytatni szeretné. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szurkol Macronnak és Orbán Viktor ellenfeleinek. Közben persze mind az Európai Unió mind pedig az Egyesült Államok válsággal küzd a pandémia miatt. Rengeteg gyakorlati problémát kell megoldania a vezetőknek, ezért a politizálás háttérbe szorul. A közvélemény minden kormánytól elsősorban sikeres a válság menedzselését várja el. E tekintetben sehol sem dicsekedhetnek különösebben jó eredményekkel. Olaf Scholz kancellár pénzügyminiszterként bizonyította a válság idején, hogy pragmatikus menedzserként képes a német gazdaságot egyensúlyban tartani a legnehezebb időkben is. Valami hasonlóra lesz szükség az egész Európai Unióban, ahol Németország továbbra is meghatározó szerepet játszik.

Az újságíró fogyóeszköz?

Soha ennyi újságíró nem volt még bebörtönözve, és az ellenük elkövetett gyilkosságok száma is egyre csak növekszik.

Sok újságírót meg is öltek azért, amit írtak – közölte a Committee to Protect Journalists nonprofit szervezet, melynek jelentését a londoni Guardian ismertette.

293 újságíró volt börtönben december elsején a világon. Idén 24 jórészt oknyomozó újságírót gyilkoltak meg. További 18 haláleset gyanús körülmények között történt. A bebörtönzött újságírók száma 15%-al emelkedett tavalyhoz képest. Ezek a tények azt mutatják, hogy a világon növekszik az intolerancia a független sajtóval szemben.

„Ez már a hatodik olyan év amikor újra arról kell beszámoljunk, hogy rekord számú újságírót börtönöztek be a világon” – hangsúlyozta Joel Simon a nonprofit szervezet vezetője. Aki hozzátette:

„A kormányok el vannak szánva arra, hogy ellenőrizzék és manipulálják az információkat, és ezt arcátlanul meg is teszik.”

Újságíró halál a Fülöp szigeteken

Szerdán egy bolt előtt a város kellős közepén  lőttek le egy 58 éves helyi tudósítót a Fülöp szigeteken, hogy példát statuáljanak. A gyilkos páros motoron érkezett, egyikük fejbelőtte az újságírót, majd elszáguldottak. Az áldozat a mentőautóban halt meg.

Két másik gyilkosságra is emlékeztet a Guardian: júliusban egy fotóriporter halt meg Afganisztánban a tálibok kezéből míg egy rádiós újságírót Veracruz városában öltek meg Mexikóban augusztusban. Mexikó a legveszélyesebb ország az újságírók számára az amerikai kontinensen.

A bebörtönzés terén Kína az első, ahol 50 újságírót tartanak börtönben. A jelentés kiemeli, hogy Hongkongban is mind több újságírót tartóztatnak le a tavaly Pekingben elfogadott nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva. Mianmar áll a börtön lista második helyén 26 újságíróval. Ebben az országban a hadsereg puccsot hajtott végre, és ennek keretében lecsaptak a független sajtóra is. A listán három másik rendőrállam következik: Egyiptom 25, Vietnam 23 és Belarusz 19 újságíróval – írja a londoni Guardian.

Putyin: CIA ügynökökkel volt tele Jelcin kormányzata

A Szovjetunió bukása után csak úgy nyüzsögtek az amerikai hírszerzés emberei Oroszországban – mondta Vlagyimir Putyin, akit Borisz Jelcin jelölt ki hivatalosan utódának.

Minden oroszok elnöke most így emlékezett vissza azokra az időkre: „a 2000-es években én minden CIA ügynököt kisöpörtem, de a kilencvenes években volt belőlük bőven. Tanácsadóként dolgoztak ezek a CIA ügynökök, de akadt közülük olyan is, aki döntéshozó pozíciót töltött be a kormányzatban.”

Vlagyimir Putyin, a KGB egykori alezredese, aki az orosz titkosszolgálat az FSZB újraszervezésével hívta fel magára a figyelmet, sajátságos mosollyal közölte most.

„Otthon az Egyesült Államokban ezeket a CIA ügynököket bíróság elé állították, mert megsértették az Egyesült Államok törvényeit akkor amikor részt vettek a privatizációban Oroszországban.”

A CIA ügynökök az orosz hadseregbe is mélyen beépültek: eljutottak a nukleáris fegyverzet irányító központba is. Az íróasztalukra kitették az amerikai zászlót – emlékezett vissza Putyin a kilencvenes évekre.

Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes környezetében munkálkodtak elsősorban a CIA emberei, mert ott intézték a privatizációs ügyeket. Később Csubajsz az elnöki hivatal vezetője lett, és döntő befolyást szerzett az alkoholista és betegeskedő Jelcin elnök mellett.

Sok száz CIA ügynök

Néhány hónappal ezelőtt az orosz parlament ex elnöke azt állította, hogy sok száz CIA ügynök munkálkodott Jelcin kormányzatában. Ruszlan Hazbullatov szerint Jelcin olyannyira együttműködött az amerikaikkal, hogy hozzájuk küldte kiképzésére a titkosszolgálat embereit. Ezenkívül felkérte a CIA-t, hogy ellenőrizze az orosz titkosszolgálatok személyi állományát!

Szkripal ezredes

A katonai hírszerzés személyzeti osztályának vezetője 100 ezer dollárért eladta az USA-ban és Nagy Britanniában ügyködő orosz kém hálózatot a kilencvenes években. Szkripal ezredesnek biztonságot garantált a CIA, de nem tudták elrejteni az oroszok elől. Nagy Britanniában rábukkantak és lányával együtt megpróbálták megmérgezni. Az akció nem sikerült pedig arra állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Az orosz elnök arról nem beszélt, hogy ők is megpróbáltak behatolni az amerikai elitbe: Trumpot már a nyolcvanas években tőrbe csalta a szovjet titkosszolgálat. Első kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadóját le kellett váltania Trumpnak, mert kiderült, hogy túlságosan is szoros szálak fűzik Oroszországhoz. Érdemes megemlíteni, hogy Putyin azután találta érdemesnek visszaemlékezni a CIA oroszországi szerepére amikor hosszasan tárgyalt Biden elnökkel – videón. Kiderült: az orosz elnök azt szeretné elérni, hogy a NATO formálisan is deklarálja azt, hogy Ukrajnát nem veszi fel az észak-atlanti szervezetbe.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK